Kálman Mikszáth strana 8 z 11

A regényben a török hódoltság alatt szenvedő Kecskemét sorsa elevenedik meg, akik kétfelé kénytelenek adózni

Kovács Ilonka, a kis Búzavirág, akit egyetlen férfi látogat az intézetben, lassanként gyönyörű nővé cseperedik.

Mikszáth első regénye, a krimi elemeivel.

Pongrácz István, a magyar Don Quijote fejébe veszi, hogy igazi várúrként akar élni a XIX. században,

Zrínyi Miklós alakját a XIX. századba varázsolja át az író. Humoros történet keveredik ki belőle.

Mikszáth újságíróból lett íróvá. Rövid cikkeiben az összes kortárs hjresember megjelenik, Ez a cikkek 3., utolsó kötete.

Sokan írtak Jókairól, de mindig hitelesebb és érdekesebb efy kortárs életrajza, aki személyes jóbarátságban volt az íróval.

Az újságíró Mikszáthnak sokáig csak kis terjedelmű művei jelentek meg, fokozatosan tért át a regényre. Ebből a három kötetből ez az első.

Az újságíró Mikszáthnak sokáig csak kis terjedelmű művei jelentek meg, fokozatosan tért át a regényre. Ebből a három kötetből ez a második.

Az újságíró Mikszáthnak sokáig csak kis terjedelmű művei jelentek meg, fokozatosan tért át a regényre. Ebből a három kötetből ez a 3., s egyben az utolsó.

A bárókisasszony a papjuktól állapotos. Apja szó szerint rabol neki férjet az ifjú Buttler gróf személyében, aki azonban mással van eljegyezve. Hogy a botrányt eltusoló törvény vagy a szerelem győzedelmeskedik-e, kiderül a regény végén.

Kis kalandozás az országban és történelmünkben.

Mikszáth első kisregénye lesújtó képet fest társadalmáról.

Kedves, humoros regény egy kincset rejtő esernyőről. A szálakat a gondviselés irányítja.

Voltaképpen 2 mű, amit a képviselőjelölt Katnghy Menyhért kalandjai fűznek össze.

Štyridsaťročný Kálmán Mikszáth (1847–1910) už bol uznávaný prozaik a obľúbený profesionálny publicista, parlamentný spravodajca, keď zaujal miesto liberálneho poslanca v Uhorskom parlamente (1887–1910). Pravda, vtedy na svojom konte ešte nemal tzv. veľký román. V čase neúprosných parlamentných polemík (zákon o civilnom sobáši, 1892–94) mu žičlivý kolega poslanec Dezső Bernáth vnukol tému z lásky uzavretého a potom nevydareného manželstva veľmi bohatého zemplínskeho grófa Jánoša Buttlera (1793–1845). Životný príbeh grófa zaujal nášho autora. Napísal fiktívny román, ktorého dej posunul do prvej tretiny 19. storočia a zaľudnil ho živými a vymyslenými postavami Zemplínčanov. Vytvoril veľmi príťažlivé čítanie o prebúdzanej láske, ale aj nenávisti, ako aj o závisti a túžbe po majetku a spoločenskom postavení. „Nepísal som dejiny, to nie je moja úloha, ale jednako som opísal dobu.“ V pozadí románovej kompozície zachytil večný konflikt liberálneho myslenia s mocenským cirkevným konzervativizmom a právnej pravdy s morálnou pravdou. Od prvého maďarského vydania (1910) do roku 1960, keď vyšlo dvojdielne kritické vydanie, dielo vyšlo takmer pravidelne každé štyri roky (čiže 15 vydaní) a zaradilo sa medzi najčítanejšie beletristické knihy Kálmána Mikszátha.