Kálman Mikszáth strana 12 z 13

Az Európai Könyvkiadó 1991 szeptemberében indította el megújított, külsejében is vonzóbb sorozatát. Alaposan, minden részletre kiterjedő figyelemmel tervezte meg az összeállítást, hiszen a világirodalom és a magyar irodalom remekműveinek kiadásával egyszerre kíván segítséget nyújtani tanárnak, diáknak s valamennyi felnőtt irodalomkedvelőnek.

Az Európai Könyvkiadó 1991 szeptemberében indította el megújított, külsejében is vonzóbb sorozatát. Alaposan, minden részletre kiterjedő figyelemmel tervezte meg az összeállítást, hiszen a világirodalom és a magyar irodalom remekműveinek kiadásával egyszerre kíván segítséget nyújtani tanárnak, diáknak s valamennyi felnőtt irodalomkedvelőnek.

Klasik maďarskej prózy Kálmán Mikszáth (1847-1910), rodák z Novohradu, označil Uhorsko za domov humoru, ktorý odzrkadľuje charakter jeho rodákov, Maďarov a Slovákov. Podľa neho patria medzi národy, ktoré sa vedia uvoľniť a slobodne myslieť. Anekdota je neodmysliteľnou zložkou Mikszáthovho rozprávania najmä v jeho novele Fešáci. V nej predkovia dnešných Šarišanov nemajú čas uvažovať o svojej chudobe, lebo sa radšej zabávajú na tom, ako by mohli žiť, keby boli bohatí.

A híres Debreceni Kollégium ösztöndíjas diákjaiként ismerjük meg - az 1690-as évek táján- a két árva jobbágyfiút, Veres Lacit és Istvánt, a jólelkű Dobos néni ingyenkosztosait. István hiába bizonyul a legerősebbnek a nevezetes nagyerdei vetélkedőn, s nyeri el a fődíjat Szilágyi professzor szépséges lányának kezéből- a két fiú hamarosan földönfutóvá válik tönkrement jótevőivel együtt. Kalandos sorsa az egyik testvért a különszakadt, Apafi Mihály uralta Erdélybe vezeti, a másik Bécsbe indul, hogy nemességet szerezzen magának a császártól. Így villantja fel Mikszáth varázslatos, ironikus elbeszélő nyelvén az 1700-as évek zaklatott Magyarországának s a Rákóczi-szabadságharcnak számos epizódját, jeles hadvezérek alakját. A fiúknak vándorlásaik során sok viszontagság lesz osztályrészük: csodás kincstalálás, romantikus szerelem, katonáskodás, börtön- majd furfangos szabadulás a hűséges testvér segítségével, dicsőséges haditettek- árulás és lopás téves vádjával majdnem halál a vérpadon. Végül is minden jóra fordul, mint a mesékben, kiderül az igazság, a fejedelem megbocsát, s a fiúktól mint derék megjutalmazott kuruc vitézektől válunk el, akik elnyerik a szeretett lányok kezét is. Kitalált kalandos mese és történelmi valóság összefonódását élvezheti az olvasó Mikszáth szórakoztató regényében.

Bezmála sto rokov po smrti Kálmána Mikszátha sa svet zmenil práve tak ako aj Slováci. Nezmenení sa zachovali iba v jeho mýtickom prozaickom obraze. Bude však predsa niečo pravdy na tom, čo Mikszáth napísal s láskavým, žoviálnym humorom. A keby v tom nebol čo len závan pravdy toho najväčšieho Slováka medzi maďarskými spisovateľmi, nemalo by zmysel, aby sme sa k jeho dielu vracali.

„Hihetetlen történetet mondok, de annyira állítják, bizonyítják az összes medvék (mert szeretnek ám a medvék dicsekedni), hogy lovagiatlanság benne kételkedni. Gazsi körül forog a kaland. Gazsi, ez a vásott kisfiú, elszökött otthonról (bizonyosan rossz fát tett a tűzre, eltört talán egy bögrét) s addig ment, mendegélt, míg egyszer az erdőben találta magát, annak is a kellős közepében...” A reprezentatív mesekötet hat csodálatos mesét tartalmaz, melyek a szülőkben, nagyszülőkben nosztalgikus élményeket ébreszthetnek, a mai gyermekolvasó előtt pedig a szelíd, erőszakmentes, békebeli történetek világát nyitják meg.

A híres Debreceni Kollégium ösztöndíjas diákjaiként ismerjük meg - az 1690-as évek táján- a két árva jobbágyfiút, Veres Lacit és Istvánt, a jólelkű Dobos néni ingyenkosztosait. István hiába bizonyul a legerősebbnek a nevezetes nagyerdei vetélkedőn, s nyeri el a fődíjat Szilágyi professzor szépséges lányának kezéből- a két fiú hamarosan földönfutóvá válik tönkrement jótevőivel együtt. Kalandos sorsa az egyik testvért a különszakadt, Apafi Mihály uralta Erdélybe vezeti, a másik Bécsbe indul, hogy nemességet szerezzen magának a császártól. Így villantja fel Mikszáth varázslatos, ironikus elbeszélő nyelvén az 1700-as évek zaklatott Magyarországának s a Rákóczi-szabadságharcnak számos epizódját, jeles hadvezérek alakját. A fiúknak vándorlásaik során sok viszontagság lesz osztályrészük: csodás kincstalálás, romantikus szerelem, katonáskodás, börtön- majd furfangos szabadulás a hűséges testvér segítségével, dicsőséges haditettek- árulás és lopás téves vádjával majdnem halál a vérpadon. Végül is minden jóra fordul, mint a mesékben, kiderül az igazság, a fejedelem megbocsát, s a fiúktól mint derék megjutalmazott kuruc vitézektől válunk el, akik elnyerik a szeretett lányok kezét is. Kitalált kalandos mese és történelmi valóság összefonódását élvezheti az olvasó Mikszáth szórakoztató regényében.

Mikszáth Kálmán A Noszty fiú esete Tóth Marival című, 1908-ban megjelent regényének alapötletét hírlapi szenzáció szolgáltatta: a századfordulón egy milliomos bácskai polgár leányát megszöktette egy dzsentri fiatalember. Miután az ifjú hölgyet ily mó don "kompromittálták", az apa látszatra beleegyezett a házasságba, az esküvő napján azonban külföldre küldte leányát, s a hozományvadász hoppon maradt. Az ilyen néven nem létező, de nagyon is valóságos Bontó vármegyében (ahova Mikszáth szerint "a fra ncia forradalom szele még mostanáig sem fujt be") élő, szerteágazó rokoni kapcsolatokkal rendelkező Noszty család egy szépreményű sarja, Feri is hozományvadászatra indul. Ez a "vidám, könnyelmű, eleven, pompás lovas és nagy kártyás" ifjú ember előbb nyalka huszár hadnagyként egy dúsgazdag felvidéki polgárlány kezét akarja elnyerni, ám egy váltóhamisítás miatt el kell tűnnie a színről. Másodjára az Amerikából multimilliomosként hazatért Tóth Mihály leányára veti ki a horgot...

Mikszáth Kálmán A Noszty fiú esete Tóth Marival című, 1908-ban megjelent regényének alapötletét hírlapi szenzáció szolgáltatta: a századfordulón egy milliomos bácskai polgár leányát megszöktette egy dzsentri fiatalember. Miután az ifjú hölgyet ily mó don "kompromittálták", az apa látszatra beleegyezett a házasságba, az esküvő napján azonban külföldre küldte leányát, s a hozományvadász hoppon maradt. Az ilyen néven nem létező, de nagyon is valóságos Bontó vármegyében (ahova Mikszáth szerint "a fra ncia forradalom szele még mostanáig sem fujt be") élő, szerteágazó rokoni kapcsolatokkal rendelkező Noszty család egy szépreményű sarja, Feri is hozományvadászatra indul. Ez a "vidám, könnyelmű, eleven, pompás lovas és nagy kártyás" ifjú ember előbb nyalka huszár hadnagyként egy dúsgazdag felvidéki polgárlány kezét akarja elnyerni, ám egy váltóhamisítás miatt el kell tűnnie a színről. Másodjára az Amerikából multimilliomosként hazatért Tóth Mihály leányára veti ki a horgot...

Mikszáth Kálmán A Noszty fiú esete Tóth Marival című, 1908-ban megjelent regényének alapötletét hírlapi szenzáció szolgáltatta: a századfordulón egy milliomos bácskai polgár leányát megszöktette egy dzsentri fiatalember. Miután az ifjú hölgyet ily mó don "kompromittálták", az apa látszatra beleegyezett a házasságba, az esküvő napján azonban külföldre küldte leányát, s a hozományvadász hoppon maradt. Az ilyen néven nem létező, de nagyon is valóságos Bontó vármegyében (ahova Mikszáth szerint "a fra ncia forradalom szele még mostanáig sem fujt be") élő, szerteágazó rokoni kapcsolatokkal rendelkező Noszty család egy szépreményű sarja, Feri is hozományvadászatra indul. Ez a "vidám, könnyelmű, eleven, pompás lovas és nagy kártyás" ifjú ember előbb nyalka huszár hadnagyként egy dúsgazdag felvidéki polgárlány kezét akarja elnyerni, ám egy váltóhamisítás miatt el kell tűnnie a színről. Másodjára az Amerikából multimilliomosként hazatért Tóth Mihály leányára veti ki a horgot...

A fordulatos, eseményekben gazdag regény főhőse Lestyák Mihály, kecskeméti főbíró, aki olyan tervet eszel ki, mellyel megvédheti szeretett városát, Kecskemétet ellenségeitől. Elsősorban a törököktől, de a portyázó tatároktól, sőt a császári katonaságtól is. Varázserejű köntöst szerez a szultántól... a többit pedig elárulja ez a kis mikszáthi remekmű, amely több iskolában kötelező, vagy ajánlott olvasmány.

A cselekmény magva történelmi tény: Görgey alispánnak és Lőcse városának párharca. Mikszáth meglátta a hajdani polgárság vonzó, tisztes puritanizmusát, meleg színeit, s a Görgey alispánhoz hasonló okos férfiak acélos jellemét is. De kimutatta: ezek az egyes jó tulajdonságok mit sem mentettek ott, ahol a lélek egészét már eltorzította a később végzetessé növő bűn: a vagyonimádat, az oligarcha-dölyf, a szűklátókörűség. Görgey alispán lányának, Otrokóczy Rozáliának s a fiatal lőcsey polgárnak, Fabricius Antalnak könyörtelenül széttépett romantikus szerelmében Romeo és Julia örök motívuma vádolt. Mindez együtt fejezte ki a regény mondanivalóját: az urak és polgárok nem tudnak helytállni az életért, az emberért, nem állhatnak helyt a nemzetért.

A cselekmény magva történelmi tény: Görgey alispánnak és Lőcse városának párharca. Mikszáth meglátta a hajdani polgárság vonzó, tisztes puritanizmusát, meleg színeit, s a Görgey alispánhoz hasonló okos férfiak acélos jellemét is. De kimutatta: ezek az egyes jó tulajdonságok mit sem mentettek ott, ahol a lélek egészét már eltorzította a később végzetessé növő bűn: a vagyonimádat, az oligarcha-dölyf, a szűklátókörűség. Görgey alispán lányának, Otrokóczy Rozáliának s a fiatal lőcsey polgárnak, Fabricius Antalnak könyörtelenül széttépett romantikus szerelmében Romeo és Julia örök motívuma vádolt. Mindez együtt fejezte ki a regény mondanivalóját: az urak és polgárok nem tudnak helytállni az életért, az emberért, nem állhatnak helyt a nemzetért.

Ez az aforizmakönyv nem helyettesíti az elolvasandó mikszáthi életművét, és a legbölcsebb Mikszáth mondás sem tehet sikeressé egy tehetségtelen politikust. Ez már majdnem aforizma, s a végén megint elkezdem Jókait utánozni. Nem, nem, maradjon mindenk i a kaptafánál. Mikszáth írja a bölcsességeit, Jókai a regényeit, a szerkesztő az utószavait. Az olvasó pedig olvassa Mikszáthot és élvezze a tehetség és az írói bölcsesség végeláthatatlan derűjét és szépségét. (Praznovszky Mihály)

A kisregény terjedelmű, harmatosan üde történet egyetlen, részletesen kidolgozott anekdota: az öreg Gregorics Pál, aki kivert, lenézett különcként hatalmas vagyont gyűjtött, ezt a vagyont szolgálójától született, rajongásig szeretett fiára kívánja ha gyni, a törvényes örökösök kijátszásával. A titkos és furfangos akció révén a vagyon egy esernyő nyelébe kerül, az esernyőt egy közönségesen Szent Péternek nézett, öreg zsidó ócskás, a kisded Bélyi Veronka bölcsője fölé feszíti, otthagyja. Csodaernyő vé válik, pénzt, szerencsét, boldogságot áraszt a kicsiny tót falura, és főleg annak plébánosára, Veronka bátyjára. Mire az igazi örökös nyomára jut, addigra régi nyelét (amelyben a vagyon rejtezik) kicserélik, az ifjú ügyvéd azonban már nem is bánja : beleszeretett Veronkába, vele lesz boldog, nem a pénzzel. (cgi.matav.hu/ilegeza)

A fordulatos, eseményekben gazdag regény főhőse Lestyák Mihály, kecskeméti főbíró, aki olyan tervet eszel ki, mellyel megvédheti szeretett városát, Kecskemétet ellenségeitől. Elsősorban a törököktől, de a portyázó tatároktól, sőt a császári katonaságtól is. Varázserejű köntöst szerez a szultántól... a többit pedig elárulja ez a kis mikszáthi remekmű, amely több iskolában kötelező, vagy ajánlott olvasmány.