Kálman Mikszáth strana 13 z 13

A fordulatos, eseményekben gazdag regény főhőse Lestyák Mihály, kecskeméti főbíró, aki olyan tervet eszel ki, mellyel megvédheti szeretett városát, Kecskemétet ellenségeitől. Elsősorban a törököktől, de a portyázó tatároktól, sőt a császári katonaságtól is. Varázserejű köntöst szerez a szultántól... a többit pedig elárulja ez a kis mikszáthi remekmű, amely több iskolában kötelező, vagy ajánlott olvasmány.

Mikszáth Kálmán Szklabonyán született. Középiskoláit 1857-ben a rimaszombati gimnáziumban kezdte, majd Selmecbányán érettségizett. Ezt követően Pesten volt évekig joghallgató, de diplomát nem szerzett. Különböző rosszul fizető vidéki és pesti lapokban kezdett publikálni, írásai azonban nem keltettek feltűnést. 1878-ban Szegedre költözött és a Szegedi Napló munkatársa lett. Itt írta első sikeres elbeszéléseit. 1880-ban kerül ismét Budapestre, ahol a Jó palócok és a Tót atyafiak novellái meghozzák az író elismerését. Romantikus, történelmi ihletésű regényei közül máig a legkedveltebb A beszélő köntös, s ugyancsak lenyűgöző olvasmány a fontos magyar várakról szóló várlegendák gyűjteménye. A(z) A beszélő köntös - Magyarország lovagvárai Könyv szerzője Mikszáth Kálmán.

Elherdált nagy vagyonok és születő újak, grandiózus ügyeskedések és szánalmas kis machinációk, politikai térben tobzódó ambíciók – a túlélésért vívott küzdelem magyar panorámája Mikszáth kései, 1908-ban megjelent regénye, amely színes forgatagával mintegy összefoglalása egy életmű minden tapasztalatának. Megannyi történet ésanekdota egy hozományvadász fiatalember históriájába szőve, amelynek végén hősünk szállóigévé lett mondatokkal búcsúzik az olvasótól: „Hiszen elég nagy a világ. És van benne elég leány. Szebbnél szebbek, édesebbek. A hozományok se vesztek még ki. Ej, csak egészség legyen és egy kis tűrhető kártyajárás.”

Mikszáth Kálmán írásaiban a romantika és a realizmus keveredik; korai műveiben, néhány későbbi alkotásában a romantikus meseszövés és alakteremtés a meghatározó, másutt inkább a realisztikus ábrázolásmód erőteljesebb. Ezért vezet át életműve Jókai Mórtól Móricz Zsigmondhoz; munkássága prózairodalmunk csúcsaihoz sorolható: hatásokat összegez és előremutat. A romantikus hatások és stílusjegyek egyik legszebb megnyilvánulása a Szent Péter esernyője (1895). A regény a szerelem diadalát fogalmazza meg a pénzvágy fölött. A két szálon futó történet két világot rajzol: a glogovai papét és a különc Gregorics Pálét. A pap és faluja meggazdagodását annak az esernyőnek köszönheti, melyet a népek Szent Pétertől eredeztetnek. Az író fricskája, hogy a ?csodás" esernyő valójában egy bizarrnak tetsző cselekedet miatt nem hétköznapi: a nyelében rejtette el Gregorics Pál minden pénzét. Tette ezt rajongásig szeretett törvénytelen gyermekéért, szó szerint az ő életét óvta a sóvár rokonságtól. A különc halála megakadályozta, hogy az erkölcsileg jogos örökség a fiúra szálljon. Másképp alakul az esernyő és a benne levő pénz sorsa, mint ahogy az apa eltervezte. S a férfivá serdült gyermek, megsejtve az igazságot, az esernyő nyomába ered.