Jenő Rejtő strana 8 z 20

„…A fojtogató, páratelt szaharai levegő meg se rezzen. De ha valahonnan dél felől elindul a szél, furcsa dobpergés hallik, recsegő trombitán valaki az Aida bevonulási indulóját játssza, és a kísérteteket váró szemek előtt megjelenik valahol a látóhatár szélén: A Láthatatlan Légió! Koromfekete egyenruhában, kezükben fekete lakktáskával, szemükön vastag fekete keretes napszemüveggel. Előttük rozoga, lóval vontatott ócska fiákerben egy tábornok… Ha kiszáll a kocsiból, a cilinderes, parádés kocsis megemeli a kalapját és – szabadra állítja a fiákerre felszerelt taxaméter óráját!” Hogyan került a Szaharába ez a legendákat fakasztó „kísértetlégió”, és mi volt misztikus menekülésük célja: erről szól P. Howardnak ez a talán egyik legnépszerűbb és legmulatságosabb regénye.

Humor és feszítő izgalom keveredik Az előretolt helyőrség című vérbeli P. Howard-regényben. Nemcsak azért, mert a Galamb nevű légiós, aki az afrikai kikötők félelmetes hírű verekedője, tulajdonképpen valamikor szép jövő előtt állott, de elszegényedett angol nemesifjú, aki minden verekedésben nemcsak azért van benne, mert a halált keresi – hanem azért is, mert a sorozatos véletlenek folytán egy rejtélyes gyilkos nyomait kutatja, miközben ő maga is a gyilkosság vádjával hadakozik. Az izgalmas kalandok során megtudjuk, hogy a karóra nem feltétlenül az idő múlását hivatott szolgálni, és azt is, hogy a legváratlanabb helyzetekben fel-felbukkanó és furcsa módon mindig dalos kedvű szellemből lehet bátor és egyben bűbájos feleség is…

A három elkényeztetett Morgan-testvér, Bob, Jojo és Henry meg akarják kaparintani gazdag és igen szigorú nagybátyjuk, Johann Farlane vagyonát. „Ez kétféleképpen lehetséges. Vagy meghal Farlane, vagy a hatóságok abban a hitben, hogy meghalt, felbontják a végrendeletét, amelyben rokonai vannak feltüntetve mint örökösök. Ők a második módon akarták eltenni nagybácsijukat láb alól.” Így tehát kieszelték a „drót”, azaz a test nélküli gyilkosságot, majd rokonuk eltűnését öngyilkosságnak álcázták. A végrendelet azonban kellemetlen meglepetést tartogatott a három testvér számára, s ennek tetejében még nagybátyjuk teste is előkerült a tengerből. Hogy ezek után miféle megpróbáltatásokon mennek keresztül a testvérek, s kinek a markát üti végül a bácsi vagyona, az olvasó megtudhatja e fordulatos cselekményű könyvből…

Lungaország Afrika térképének egy fehér foltja, melyet még nem gyarmatosított egyetlen nagyhatalom sem, de az angol üzletemberek már megkezdték a terület behálózását. A műveletlen, zsarnok és önfejű iparmágnás, Geoffrey Halley koncessziót/engedélyt kapott a kis ország királyától olaj kutatására. Sir Halley, aki a „vállalatainál vagy a tőzsdén éppúgy keresztülvitte az akaratát, mint otthon, a családi életben”, férjhez akarja adni gyönyörű lányát, Liliant egy milliárdoshoz, Lilian viszont inkább megszökik. Sir Halley Mr. Bronson mesterdetektívet bízza meg azzal, hogy kövesse lányát útja során, és semmiképp se engedje, hogy férjhez menjen, de a detektív véletlen Lilian barátnőjének nyomába szegődik. A cselekmény több szálon fut a továbbiakban: Halley és a gyarmatosítók sokszor véres üzelmei, Lilian az előbbiek miatt sokszor szenvedésekkel teli kalandozásai és szerelme egy katonatiszttel, végül Mr. Bronson Lilianről írt tudósításai.

A vitorlától a csavargőzösig nagy változáson ment át minden, ami a hajózással összefügg, még a tengeri kalandok hőse is. A haladás egyre mélyebb nyomokat hagy környezetünkön. Barátom, egy irodalmi érzékkel megáldott vegyeskereskedő, ezt úgy fejezte ki találóan, hogy „az idő vasfoga elrepül felettünk”. Bizonyos fogalmak lényeges változáson mentek át. A tárgyak külsejét a legellenőrizhetetlenebb szabásminta, az úgynevezett „áramvonal” jellemzi. Az álkulcsos, toprongyos betörőből, gépfegyveres gengszter lett. Hol vannak a jó öreg tengeri farkasok, ifjúsági olvasmányaink zord regényhősei? Hol léteznek ma már a Bounty annyit vitatott lázadói és hol van a bősz kalózkirály? Hát van. Éppen ő e kis regényem egyik főhőse. A kalózkirály, a vén tengeri farkas és bár az idő vasfoga rávéste az áramvonalat, ma is érdekes, figyelemreméltó egyéniség. Nézzük meg, hogy Verne és Jack London regényalakjai óta milyen változáson ment át a halálfejes lobogó rettegett hőse.

A halott felszállt egy autóbuszra, amely zsúfoltan indult a City felé. Johnsonnak hívták a néhai urat, és Mr. Grimm ingatlanforgalmi irodájában dolgozott, mint mérnök. Itt dolgozott a menyasszonya, Edit is, mint Grimm úr titkárnője. Csakhogy Grimm úr is beleszeretett a szép titkárnőbe, és hogy vetélytársától megszabaduljon, fondorlatos tervet eszelt ki… A terv sikerült, a Halál fia bánatában beállt a légióba. Mindenhol ő az első, szinte keresi a halált. Vajon sikerül élve megmenekülnie? Mikor rohamot vezényeltek, elsőnek ugrott ki a fedezék mögül, szuronya egy szakállas arab nyakán szaladt át. Johnsonnak egy lövés átlyukasztotta a kabátját, egy kardvágás lecsúszott a válláról, végighasította a zsebét. Ebből is láthatjuk, hogy a halál nem olyan, mint a jégbehűtött málnaszörp, amit bárki megrendelhet, ha gusztusa és pénze van rá. Azonban a megpróbáltatások és kalandok java még csak ezután kezdődik…

A francia idegenlégió sivatagi erődjében három jó barát romantikus kalandra készül. A titokzatos, gyönyörű szőke lány, Yvonne bátyját akarják felkutatni. A férfi a sivatag kellős közepén lévő büntetőtáborban raboskodik. Ide kell eljutniuk. Kisebb csínytevések után mindhárman bekerülnek a büntetőtranszportba, velük tart marcona tisztjük, Potrien is. A büntetőtábor helyén idilli körülményeket találnak. Nemsokára rájönnek, hogy az egész történet mögött nagyszabású pénzügyi átverés rejlik. Megtalálják Yvonne bátyját, sőt apját is, majd kiderül, hogy álruhában a lány is velük tartott. Megszöknek, hogy a csalást leleplező titkos iratot eljuttassák a hadvezetéshez.

Hallották hírét a Láthatatlan Légiónak? Nem? Akkor bizonyára sohasem jártak még olyan afrikai városban, amelyben helyőrség fekszik. Vagy ha jártak is ilyen városban, talán elkerülték azokat a kedélyes helyeket, ahová a szórakozni és verekedni vágyó szerény málhahordók, munka nélküli erőművészek és kedélyes közlegények járnak, hogy üres óráikat és kötekedő cimboráikat agyonverjék.” Sir Oliver Yollandnek, Denham vicclapba illően tájékozatlan örökös grófjának, ördög tudja, miért, szenvedélye az olajkutatás. Magánhadsereget toboroztat, s nekiindul a Szaharának kissé szedett-vedett légiójával. Számos furcsaság akad a kis sereg körül, így például a talpig fekete egyenruhás, fekete napszemüveges legionáriusok hátizsák helyett kezükben fekete lakktáskát visznek, a sorakozóhoz pedig Aida indulóját fújja az ezüsttrombitás. A menet végén egy gebével vontatott rozoga tiszti konflis halad, a bakon cilinderes parádés kocsis ül, s a tábornok valamilyen rejtélyes oknál fogva egy tűzoltótiszt kimenőruháját viseli. Az olvasó e regényben az Afrikaszerte legendássá vált kísértetlégió kalandjait ismerheti meg, s egyúttal választ kaphat arra a kérdésre is, minek egy szaharai expedícióhoz negyven teniszütő...

Az olvasók még jól emlékeznek a Balmoral nevű cirkálóra, amely egy ceyloni kikötőből szőrén-lábán eltűnik, hogy azután Radzeer név alatt, Piszkos Fred kapitányi vezérlete mellett dicső tetteket hajtson végre. A Radzeer cirkáló viszont ebben a mostani kötetben újra eltűnik, de eltűnik az André de Rémieux nevű hajó is, amely furcsa „kirándulókat” visz a Csütörtök-szigetek egyikére. Nos, nem azért hívják Piszkos Fredet az „óceán miniszterelnökének”, hogy békés cethalászás közben is ne jusson ideje az eltűnt hajók „megkerítésére”. Az akcióban nagy szerpet kap Fülig Jimmy és a kékszakállú Wagner úr is, akik ez alkalommal a Vakapád nevű bárka fedélzetén jeleskednek.

Rejtő Jenőt utánozhatatlan humora, mesteri mondatfűzése, egyedi, könnyed stílusa a magyar irodalom egyedülálló jelenségévé avatja. Benjámin Walter zsaroló és 13. Pác Tivald sajátos duót alkotnak. A tét az 500 ezer fontos örökség és a kaszafútásért járó börtön. Őrületes személyiségcserék, plasztikai műtét és kalandok után Tivaldra talán rámosolyog a szerencse, miközben Benjámint fejlövés éri. De a bonyodalmak csak most kezdődnek. Miközben olvasó tátog, és megállás nélkül hahotázik.

Még egy fegyelmezett vezérkari százados is kissé ideges lesz, ha azt hallja, hogy ő minden idők legveszedelmesebb és legagyafúrtabb kémje. Idegessége érthető módon fokozódik, mikor ezért kis híján halálra ítélik. Ezután mi sem természetesebb, mint az, hogy nyugalmas, pihentető helyre vágyik, ahol végre be tudja bizonyítani ártatlanságát. Így kerül a légióba, ahol társai főleg matematikai rejtélyek megoldásával bíbelődnek. Valahányszor valaki meghal közülük, sokat sejtető arccal - mintegy vezényszóra - egy számot mormolnak maguk elé. Hősünk éles logikája azonnal felfedezi, hogy ez a szám mindig eggyel alacsonyabb az előzőnél. Az események menetét csak a különféle elmés - és persze mindenki más számára halálos kimenetelű - büntetések színesítenék, ha a történetben nem szerepelnének nők is. De mert szerepelnek, így lassacskán minden terv felborul, apránként mindenkit elrabolnak, és a gyarmati katonaság - csak amúgy passzióból - harcol egy kicsikét. Mi sem természetesebb, hogy efféle bonyodalmak közepette egy valamikori vezérkari kapitány az események magaslatára hág és nemes egyszerűséggel megmenti Franciaországot. Érthetetlen módon a matematikai feladvány megoldásának dicsőségét átengedi egy valódi titkosszolgálati századosnak, de ez nem akadályozza meg abban, hogy nagyszámú rokonra leljen, és mellékesen leleplezze a valódi kémet. A pokol zsoldosai vérbeli légiós krimi.

A Sárga Garnizon! Olyasféle legenda a légióban, mint a brazíliai őserdőben ma is létező brontosaurusok meséje, vagy a híres „terra incognita”, amely Ausztrália felfedezéséig annyi hajós fantáziáját izgatta. Ha megőrül egy légionista és beleveti magát, mint ámokfutó a sivatagba, azt mondják: „elment a Sárga Garnizonba”. A sivatag homokja sárga. Az elenyészett katona csontja fehér. Öreg bakák tudni vélik, hogy valahol a sivatag legmélyén igenis létezik a Sárga Garnizon! Csodálatos város a sivatagban, szökött légionisták alapították, királyuk egy őrült amerikai milliomos, aki állandóan fejleszti ezt a titkos várost. Van ott minden: pálinka, rádió, gyönyörű, fiatal nők, villanyvilágítás és bagó dosztig, csak nehéz eljutni oda. A legtöbb légionista nevet rajta, tudja, hogy mese. Ugyan miféle élet fakadhatna a sivatagból?

A Duna-parti nagyon előkelő Trombita-szálló portása ijedtében megdermedt. Tizenöt éve áll itt, ebben az aranygombos kabátban, a kocsifelhajtó előtt, de ilyen még nem volt! Buda felől egy mentőautó jön, szabályszerű szirénázással, majd elkanyarodik a hídfőnél, megáll a Trombita-szálló előtt, a mentőautóból egy nagyon szép, fiatal hölgy száll ki, azt mondja a mentőorvosnak, hogy várjon, a sofőrnek odaad valami pénzt, és egyenesen besiet a főkapun. Értsük jól meg a portást: Itt már állt meg olyan Rolls-Royce autó, amiből az egész világon csak egy darab volt, és külön az utasa számára készült. Itt már stoppolt tizenkét cilinderes Maybach kocsi úgy, hogy egyetlen sárgömbnek látszott az egész. Ide már megérkezett a nyolcvanas években egy bohém angol trónörökös, élő leányfejekkel díszített batáron, és jött valaki Perzsiából tizenhét autóval egyszerre. De mentőkocsin még nem érkezett vendég a Trombita-szállóba. Ez a vendég kicsit sántikál, turistaruhában van, különben igen szép, barna nő, és ügyet sem vet a portásra.

„Már majdnem minden együtt volt a bűntényhez: a tettesek, a hatalmas örökség és az áldozat. Csak egy holttest hiányzott. Viszont gyilkosság hulla nélkül még a technika mai fejlettsége mellett is szinte elképzelhetetlen.” Így a három tettes – „az örökké vidám, gyönyörű Jojo” valamint két testvére, Henry és Bob – kénytelenek voltak kitalálni a „drót”, azaz a holttest nélküli gyilkosságot, hogy hozzájuthassanak fukar nagybátyjuk vagyonához. Sikerül is eltüntetni a nagybácsit a színről – eltűnését öngyilkosságnak álcázva. A három ál-gyilkos öröme azonban hamarosan ürömre fordul: a felbontott végrendelet kellemetlen meglepetéseket tartalmaz, ráadásul bácsikájuk tetemét megtalálják egy közeli tengeröbölben. Így menekülniük kell számos kalandot és megpróbáltatást átvészelve…

Geoffrey Halley angol olajmágnás Afrika egyik „fehér foltján”, Lungaországban folytatja piszkos, olaj- és vérszagú üzelmeit. Leányát, Liliant egy milliárdoshoz akarja férjez adni, Lilian azonban megszökik. Az olajmágnás magándetektívet fogad, hogy ellenőrizhesse lánya útját, a kissé ügyefogyott Bronson azonban a lány barátnőjének szegődik nyomába. Ettől kezdve két szálon fut a cselekmény: Lilian véres, izgalmas kalandok során szenvedő alanya lesz apja – és az angol gyarmatosítók – üzelmeinek, másrészt a magándetektív rendszeres írásos beszámolóin nevethet az olvasó. Izgalom, komikum, howardi humor és sajátos filozófia jellemzi Rejtőnek ezt a regényét is.

Az elátkozott partból megismert együttes – Csülök, Tuskó Hopkins, Senki Alfonz és a Török Szultán – újabb sötét rejtélyek felkutatására indul. Igaz, hogy nem egy úton, hiszen Csülökék, Az elátkozott partból megismert együttes – Csülök, Tuskó Hopkins, Senki Alfonz és a Török Szultán – újabb sötét rejtélyek felkutatására indul. Igaz, hogy nem egy úton, hiszen Csülökék, miként a „három testőr”, az izgalmas és halálos veszélyeket ígérő kalandok során lovagi szolgálatot is teljesítenek egy francia lány, Yvonne oldalán, a Török Szultán viszont – úgy tűnik – aljas árulásaival egyre nagyobb veszélyekbe sodorja őket. De Yvonne apja, Duron tábornok megmentése és egy óriási panama leleplezése után kiderül, hogy „aljas” módszereivel a Török Szultán is csak leplezte magát, s az igazság kiderítésében, a veszedelmes kalandok sikeres kimenetelében őneki is jókora része van.