Najnovšie - Historické romány strana 86 z 93

Maszumé hétköznapi kamaszlány a 60-as évek Iránjában. Iskolába menet meglát egy fiatalembert, akivel egymásba szeretnek. Maszumé bátyjai megtalálják ártatlan levelezésüket, húgukat megverik, majd máshoz kényszerítik feleségül. A lánynak fel kell adnia álmait, és el kell indulnia egy göröngyös úton, melyet a sors rendelt neki. Az ötven évet felölelő regény a hazáját jól ismerő szerző szemével követi végig Irán viharos történelmét: a 60-as évek a sah elnyomó uralma alatt, majd az iszlám forradalom, mely visszahozta Iránba a középkort, az iraki–iráni háború. A regényt, mely az utóbbi évtized legnagyobb bestsellere lett Iránban, kétszer is betiltották, azonban nem politikai tartalma miatt, hanem mert egy olyan független és erős nő sorsát állítja példaképül, aki a sorscsapások és nehézségek ellenére sosem adja fel a reményt, s bár csendesen, mégis határozottan tiltakozik társadalmának elnyomó hagyományai ellen.

Egy szenvedéllyel és legendákkal átszőtt történet Bedford hercegnéjéről, aki még az árulástól sem riadt vissza, hogy a Rózsák háborújában megnyerje a saját csatáját.Miután Bedford hercege, Franciaország angol régense, John Lancaster feleségül veszi Jacquettát, bevezeti őt a tudomány és az alkímia rejtelmes világába. A népes udvarban az ifjú asszonynak csupán egyetlen barátja akad: a herceg pajzshordozója, Richard Woodville, aki akkor is a támasza lesz, mikor a hercegné váratlanul megözvegyül. Egymásba szeretnek, majd titokban összeházasodnak és VI. Henrik király udvarába költöznek, ahol az új királyné bizalmas barátnőjévé fogadja Jacquettát. Woodville-ék hamarosan a Lancaster-udvar életének központi szereplőivé válnak, bár Jacquetta közben érzi: Anglia népe elégedetlen, és riválisaik, a Yorkok egyre komolyabb fenyegetést jelentenek a királyi család számára. Miközben az asszony elszántan harcol a király és a királyné oldalán, ráébred, hogy lányára, Elizabethre ragyogó jövő várhat: egy váratlan fordulat következtében lehetősége nyílik megszerezni számára Anglia trónját és York fehér rózsáját...A könyvhöz tartozó családfákat és térképeket külön mellékletben tudja letölteni pdf formátumban. 

HARCOSMiután megacélozta a római hadseregben töltött évtized, Spartacus hazatér Trákiába. RABSZOLGAA hatalmat hitszegéssel és erőszakkal megszerző új király eladja Spartacust egy római rabszolga-kereskedőnek. HŐSEzzel kezdetét veszi a történelem egyik legbámulatosabb históriája. A nagyszerű harcos története, aki megszökik a rabszolgaságból, hogy hadsereget toborozzon és szembeszálljon Róma hatalmával. Ben Kane új bestsellersorozata a történelmi tények és a hihető fikció lebilincselő kombinációja. „Kegyetlen szemek, kemény öklök, metsző sikolyok, szép szerelmek – a klasszikus történet új életre kelt.” – Daily Telegraph

A Bletchley Parkban feltört Enigma-kódok jelentik a háború legnagyobb teljesítményét. Most először, ebben a könyvben olvashatjuk el azoknak az embereknek a történetét, akik ezt lehetővé tették…Bletchley Park titkos kódfejtő központjában Nagy-Britannia legragyogóbb koponyái mellett úrilányok, gyári munkások, diákok, segédszolgálatosok végezték hihetetlenül idegtépő és annál is fontosabb munkájukat. Ám Bletchleyben nem csak az ellenséges üzenetek hosszú órákig tartó megfejtésével teltek a napok (és éjszakák).

W. Petrolay Margit az írásművészet nemesen egyszerű eszközeivel Szent Ferenc első tanítványaiban a ferences-mozgalom és a korai renaissance-művészet mély összefüggéseit ábrázolja. A Paradicsom Dombja c. történeti regényében a kolostorban felnövekedő gyermek lelki fejlődésével párhuzamos cselekmény magának Szent Ferenc bazilikájának a története: épül a csodálatos templom Assisiben, majdan az egész világ zarándokhelye. E kettős cselekmény mögött tragikus ellentétek feszülnek; a művészet kiengesztelő megoldása Isten Szegénykéje örökségének sokoldalú gazdagságát, de az egyéni és nemzedéki különbségeken túl a ferences eszmény egységét is igazolja.

Füredi nagyúr, Nagy Lajos itáliai hadjáratának hőse, pénzhamisításba keveredik és ellenségei feljelentik, hogy elnyerhessék birtokait. Nevelt fia, Lukács lovag azonban külországba menekíti – ezért és egy végzetes párbaj miatt Lukács maga is üldözötté válik. Útját kémkedés és gyilkos szándék keresztezi, de nem hiányoznak mellőle az itáliai hadjáratból ismert barátok. Szolgálatába fogad egy csavargó fiút, és rátalál régi kedvesére is, akinek családját sok évvel azelőtt a Zách-merénylet tette földönfutóvá. A fiú hűséges ragaszkodása és kedvese szerelme lassanként visszaadják a hadjáratban meghasonlott lovag hitét. Végül arra is lehetősége nyílik, hogy a király elé jutva kérjen kegyelmet Füredinek. Csakhogy a végső játszmában sokkal többet kell kockára tennie, mint addig valaha is. 

A sötétnek mondott középkor napfényesnek tűnő utolsó évtizedeiben, Mátyás országának gazdag bányavárosában, Selmecen árván marad egy tizenegy éves, nincstelen kölyök. Jó szerencséje (vagy balsorsa) a városszélen tengődő domonkos kolostorba vezérli. (….) nyulacskát -így hívják a nyúlszájjal született, bicebóca kolostorszolgát _ különleges adománnyal áldotta (vagy verte) meg az Úr: emlékezete betűhíven megőriz mindent, amiről hallott, s aminek tanúja volt. (…)Vér és arany, szerelem és bűnök, mély istenhit és profán gondolkodás egyaránt megkísértik a kamaszból ifjúvá serdülő gyereket, aki - megértvén, hogy „árulónak” lett kiszemelve- elkeseredésében a halálba akar menekülni, amikor új esélyt kap a sorstól.Valóban új esély ez? ….. MS mester bizalmába kell férkőznie……

Miképpen lesz egy zsidó tolvajból híres orvos? Hogyan válik a jövő nélküli fiatal lányból befolyásos ruhatervező? Milyen utat kell bejárnia egy csavargónak ahhoz, hogy a szabadság védelmezője lehessen? A válaszokat az 1500-as évek elejének Itáliájában kell keresnünk. A történet Róma mocskos sikátoraiban, bűzös csatornáiban kezdődik. Mikor az árva, tolvaj fiú, Mercurio, a kis Zolfo, a szépséges Benedetta és a félkegyelmű óriás, Ercole kifosztják a zsidó Shimon Baruchot, még nem sejtik, hogy az életük fordulóponthoz érkezett. Ugyanis miután a zsidó férfi a nyomukra bukkan, megöli Ercolét, Mercurio pedig a kése hegyével az ő torkát találja el. Mercurio úgy hiszi, megölte a kereskedőt, ezért úgy dönt, hogy Zolfóval és Benedettával Velencébe menekül. Az odavezető úton a három gyerek sorsa keresztezi két zsidó, Isacco és lánya, Giuditta sorsát, akik egy jobb élet reményében indultak új otthont keresni. A két fiatal egymásba szeret, de álmaik beteljesüléséhez ezernyi nehézséggel kell megküzdeniük. A regény több fiatal sorsát fűzi össze. Ahogy lassan a számukra még ismeretlen érzéseket megtapasztalják, úgy válnak gyermekből felnőtté. A kilátástalanság, a féltékenység, a szerelem, a bosszúvágy, a gyermeki szeretet hol kinyitja, hol bezárja szíveiket. Egy lenyűgöző világban feszül egymásnak a nyomor és a fényűzés, a gyűlölködés és a megbocsátás, a ridegség és a szenvedély. Egyetlen érzés mutat utat ebben a kiszámíthatatlan közegben: a szerelem. Olyan egyetemes érzés ez, mely összeköti a lelkeket, amely képes jobbá tenni az embereket, és amely a világot mozgatja. Ajánlók: „Egy tökéletes regény a szerelemről és a halálról, a cselekvésről és a kalandról, a félelemről és a bátorságról, a gyűlöletről és a megbocsátásról.” Letteratura & Cinema „Nagyon szép történet, mely nem csupán történelmi regény, amelyben maradéktalanul sikerül a képzeletbeli szereplőket a pontos és részletes történelmi kontextusba beilleszteni, hanem egy egyszerű, letisztult szöveg, mely képes az olvasót a 16. századi Velencébe magával ragadni, Európa legtitokzatosabb városába, az utcák, a sikátorok és a csatornák labirintusába.” Lovely Books „Kiválóan megírt könyv, mely néhány ponton felidézi Dumas egyik remekművét, a Monte Cristo grófját és William Shakespeare híres színpadi művét, A velencei kalmárt. Ugyanakkor fejlődésregény is, tekintve a főszereplők korát, akiknek akadályokkal, veszélyekkel, győzelmekkel és bukásokkal teletűzdelt utat kell bejárniuk, amely az átalakulásukhoz, és egyben a felnőtté váláshoz vezet.” Amazon „A könyv nagy terjedelme ellenére olvastatja magát, és képes az első pillanattól kezdve meghódítani az olvasót. Meleg szívvel ajánlom mindenkinek, a történelem megszállottjainak, a románcok szerelmeseinek és mindazoknak, akik élvezetes, gazdag és felemelő olvasmányt keresnek.” Goodreads „Gördülékeny stílus, amely más korba repíti az olvasót, és egy kicsit romantikusabb életszemléletet kínál. Vegyük kezünkbe a könyvet, és hagyjuk, hogy az olvasott szavak által visszaadott érzések elringassanak bennünket.” TusciaMedia

„Barátomnak meg kell nyugodnia: ha visszatér a diktatúra, nem maradok itthon: nem leszek sem kiszolgálója, sem áldozata. De azt is el kell fogadnia, hogy most fel kell jutnom Pestre, mert sosem bocsátanám meg magamnak, ha elhagynám hazámat, amikor még kiállhattam volna érte” – mondja Bitó László önéletrajzi regényének hőse, Tibor, miután az ötvenhatos forradalom kitörésének hírére munkaszolgálatos társaival együtt felkelést szervez a komlói bányában. A Trianon-trilógia (Istenjárás, 1994, Az ötödik lovas, 1996) harmadik kötete annak a folyamatnak az utolsó állomását mutatja be (felkelés a bányában, útban Budapestre, Tibor álmainak barikádja felé), amely oda vezet, hogy a fiatalember, miként a könyv alkotója is – később a Columbia Egyetem kutató orvosprofesszora –, végül az ország elhagyására kényszerül.

Az Északi istenek után, melyben az északi népek mitológiai mondáiból adott ízelítőt G. Beke Margit, ebben a kötetben az európai népvándorlás korának északi történeti tárgyú mondáiba avatja be olvasóit. A hat hősi-romantikus történet – egy kivételével – középkori izlandi pergamenek soraira támaszkodik. Hogy e történeteket eredetileg versben vagy prózában fogalmazták-e meg, ma már nem deríthető ki: gyakran találkozhatunk a Verses Edda epizódjainak későbbi prózai feldolgozásaival, de néhány izlandi történeti éneknek eredetileg prózai volt a formája. Akárhogy is, G. Beke Margit tömör, szép magyarságú, meseszerű prózai feldolgozásában illő formát öltenek a hajdanvolt pogány északi hősök történetei. Az utószót és a jegyzeteket Bernáth István írta; a könyvet gazdag fotóanyag egészíti ki.

Aki olvasod, idegen világba csöppensz. Vitézeket látsz magad előtt, akikről tudod, hogy a mi őseink. De róluk egészen más fogalmaid voltak eddig. Két hazug végletet ismertél eddig róluk, vagy párduc-kacagányban, vagy körképek után bocskorban képzelted el őket. Úgy gondoltad, mind úgy vágtatott le ide, hogy honfoglalni jött, verekedett, áldomást ivott rá és megalapította a magyar hazát. Most elsőnek az a meglepetés ér, hogy az a tíz lovas nem is tudja, hogy ő magyar. Más nyelven beszél, mint mi, csak a törzse nevét ismeri, meg a legfelsőbb vezérét, akit nem Árpádnak nevez, hanem Alpaut úrnak. A tíz türk lovas közt nincs legendás hős, úgyszólván nélkülük folyik le a honfoglalás. Vigyáznak, hogy a veszedelmes gázlón keresztül meglepetés ne érje a levonult hadat, ügyelnek és élik a kalandozó szarmát-síksági lovasok életét. Még vitéznek se nevezhetik magukat - ezt a szláv szót később vette át a magyar nyelv, náluk batir - bátor a vitéz neve. A kutyájuk nem Bodri, hanem Bodur, a lovaik nem a pompás arab mének, amelyeken Árpád seregeit bevonultatták eddig ide festők és költők, hanem ázsiai tarpánok - szívós, szürke harci lovak. A sátraikat jurtának hívják, az isteneiket pedig? 

Ez a regény egy történetet mesél el Kempelen Farkas életéből, akit úgy ismerhetünk, mint a gőzgép vagy a sakkozógép feltalálóját. Természetesen sok minden más is a nevéhez köthető, de e két találmány sokak számára ismerős lehet. A 18. századi magyar tudományos élet egyik legismertebb egyénisége Kempelen Farkas, aki amellett, hogy képzett jogász és bölcsész volt, kiválóan értett a mechanikához, a műszaki tudományokhoz is. Híres sakkozógépe, a "török", a korabeli uralkodók érdeklődését is felkeltette. A regény elején Nagy Frigyes és Voltaire kiterveli, hogy megszerzik a csodálatos gépezetet, mielőtt más uralkodók lecsapnának rá. Frigyes Racknitz bárót indítja útnak Bécsbe, aki mindent bevet az alkudozástól a rablótámadásig. A Habsburg-ház örökösödési háborúja, Szilézia elvesztése egyaránt elégedetlenséget szít a magyar és lengyel nemesség körében. Titkos összeesküvések, szerelmi kalandok vezetnek végül az élet-halált eldöntő sakk-párbajhoz".

A ?nagy esőzés veszteglésre kényszerít egy francia nemes urakból és úri hölgyekből álló társaságot egy dél-franciaországi apátságban. Hogy unalmukat elűzzék, elhatározzák: amíg el nem készül a megáradt folyón átvezető híd, igaz történetekkel mulattatják majd önmagukat s egymást. – A tíz napra tervezett pihenő napi tíz történetében megelevenedik a színes francia reneszánsz, I. Ferenc király uralkodásának mozgalmas kora. Erőszakos és kegyetlen hercegek, jámbor és bölcs fejedelmek, sima szavú udvaroncok, csalafinta udvarhölgyek, felszarvazott férjek és kikapós menyecskék, kéjre és pénzre sóvárgó csuhás barátok, furfangos kereskedők, ármányos ügyvédek, együgyű parasztok mulatságos vagy drámai alakját kelti életre Margit királyasszony tolla. S ami különös pikantériával fűszerezi a történeteket: a szereplők többnyire valóságos személyek, a királyi család és közvetlen környezete. – Mese és valóság, szelídség és kegyetlenség, bosszú és megbocsátás, vidám érzékiség és komor önsanyargatás, derűs istentagadás és mély vallásosság keveredik a Heptameron lapjain, a szerző szándékosan naiv, elbájolóan suta, meg-megtorpanó, neki-nekiiramodó előadásában. – Margit navarrai királyasszony korának egyik legműveltebb, legokosabb asszonya volt: a mai olvasót is elbűvöli szellemével és bájával, üde érzelmességével és szenvedélyes igazságszeretetével.

A ?homéroszi eposzok, a Kalevala és a hindu eposzok mellett az izlandi Edda is azok közé a világirodalmi kincsesbányák közé tartozik, melyeket hozzáférhetővé kell tennünk az ifjúság számára. Különös, zordon, érdekes világ tárul az olvasók elé, a kietlen sziklák között élő óriások harca a jóindulatú, meleget, napfényt és bő termést adó istenek, az ászok ellen. Megjelenik előttünk a hatalmas Ódin, a herkulesi erejű, mennydörgő Thor és Baldur, Ódin legkedvesebb fia. De itt ármánykodik Loki, a Bajkeverő, és találkozunk a gonosz Fenrir farkassal is, akit az istenek megláncolnak. G. Beke Margit tizenhét történetben foglalja össze az Edda mitológiai anyagát, kerek egészet alkot belőle. Ott kezdi, amikor Ódin és két testvére megteremtik a világot, és ott fejezi be, amikor a szörnyű Világveszedelemben elpusztulnak az istenek is, hogy egy új, szebb világnak, bölcsebb isteneknek adják át a helyüket. A kötetet Bernáth István utószava, jegyzetei és magyarázatai, valamint gazdag, az izlandi őskor emlékeit bemutató fényképanyag teszik teljessé.

„– Lóra, huszárok! Utána a rablóknak! A holnapi élésünk függ ettől. Hallottátok! Szép és jó iramú szerecsen főlovat is szerezhet még tetejébe, aki ügyes!Talán az élésnél is nagyobb biztatás volt ez. Minden valamirevaló huszár legszívbélibb vágya.A közelállók felkurjantottak örömükben. A seregdob megszólalt, s nyomban rá megnyüzsdült az egész huszárvár. A lovak nyerítve érezték s jelezték a nagy eseményt. Gazdájuk tüzétől elragadottan szökelltek. Olyan bánni tudó nép kellett a megfékezésükre, amilyenek a lovon született kállai, csintalan kassai, minden hájjal megkent egri, tokaji és Szatmár környéki fiak voltak. Ezek aztán hamar visszanyerték uraságukat a rakoncátlan párák fölött.Alig cserélte fel János harci karddal a köves díszkardját, már az egész huszárság ott táncolt lovával a várudvaron, készültségben.”

Eugénie spanyol nemes kisasszony 1826-ban született és házassága révén lett III. Napóleon felesége és Franciaország császárnéja. Művelt és intelligens asszony volt – neki köszönheti a Louis Vuitton márka a felemelkedését – szépsége és egyénisége nagyban hozzájárult a császárság csillogásához. A második császárság bukását követően Angliába menekült. Hosszú életében végig megőrizte politikai tisztánlátását. 92 éve korában, a Versailles-i békeszerződés aláírását követően megjegyezte: ez nem béke, hanem egy új háború magvainak elvetése… Csillogó elméje és a nagypolitikában játszott szerepe és tapasztalata miatt manapság is igen érdekes és elsődleges forrás véleménye, visszaemlékezése, amit az ugyancsak kiváló francia diplomata, író és történész, Maurice Paléologue jegyzett le. A kötetet Szini Gyula fordította, és kiadónk számos friss jegyzettel látott el.

Sándor Móric, gróf (1805-1878) földbirtokos, sportember. Vakmerő lovasbravúrjairól volt ismeretes. A néphagyományban neve máig fennmaradt, elsősorban a Pest környéki volt uradalmi cselédek között, továbbá a Dunántúlon és a Duna-Tisza közén. A hozzá fűződő mondakör főbb motívumai: lovával végignyargal a vár meredek bástyafokán; magasról leugrat; fogadást köt, hogy Bécsből megmutatja birtokát – hatalmas tüzet rakat, amely Bécsig látszik. Fogadásból a birkák hasa alatt szűz-dohányt csempész ki…

Feltártak a régészek az egykori Tarján falu területén egy gerendavázas kutat, aminek aljában emberi koponyák hevertek a tatárjárás korából. A kút vizét tönkretették azzal, hogy beledobták a levágott fejeket, mert nem használták már ezután – ennyit biztosan tudunk a tatárjárás vészterhes időszakáról a Medvés-hegy környékéről. Azt is, hogy ahol alkalmas helye kínálkozott, a vész után a különféle uraságok kisebb-nagyobb várakat építtettek. Akinek telt rá, az nagyot és kőből, akinek nem, az kicsit, földből és fából. Történetünk idején Béla király, negyedik e néven Szent István trónusán – majdnem elvesztette országát. A mongol veszedelem végigsöpört a magyar hazán, a Kárpátok hágóitól a tengermellékig, sok pusztulást hagyva maga után. A vesztes muhi csata után az ellenség városok százait, falvak ezreit égette fel, becsülni sem lehet, hogy hány ember veszhetett oda. Viszont a nagyobb várak ellenálltak, a mocsarak és az erdők mélyére húzódó emberek is túlélték a nehéz 1241-es évet, ’42 elejét, majd a romokon – új haza épült. Erős várakkal, fallal kerített városokkal, új falvakkal, az ország élén pedig egy bölcsen kormányzó, tapasztalt királlyal. IV. Béla megmeneküléséről sokat tudunk, számtalan szépirodalmi feldolgozás is született róla, a hozzá hű katonák hőstetteire is emlékeznek még a legendák. Az ellene lázadó főnemesekről is maradt fenn jó néhány adat az oklevelekben. Arról azonban keveset tudunk, hogy a közemberek hogyan élhették meg ezeket a nehéz időket? Róluk ritkán szólnak a krónikák, inkább a régészeti leletek alapján következtethetünk arra, hogyan éltek… De vajon hogyan is kerültek a levágott fejek a kútba? Kik éltek a Medvés-hegyen és környékén? Fentiekre keresi a választ ez a könyv, bemutatva a kor emberének mindennapjait, az életösztön erős megnyilvánulásait. A természeti törvényekhez és az ismert történelmi tényekhez ragaszkodó regényből persze a szerelmi szál sem hiányozhat.

A ?VÉRES ÉS GYÖNYÖRŰ HUSZADIK SZÁZAD TÖRTÉNETE ÚGY, AHOGY AZT CSAK KEN FOLLETT TUDJA ELMESÉLNI.   A megfagyott világ ott veszi fel a történet fonalát, ahol az 1. kötet abbamaradt: az öt – amerikai, német, orosz, angol és walesi – család egymásba fonódott életét ismerhetjük meg a Harmadik Birodalom felemelkedésével kezdődő, majd a spanyol polgárháborúval és a második világháború nagyszabású drámáival folytatódó, az amerikai és az orosz atombombák felrobbantásáig tartó időszakban. Vagyis az 1930-as évek elejétől 1946-ig. A német apától és angol anyától született Carla von Ulrich egyszeriben úgy érzi, maga alá temeti a náci árhullám; óriási bátorságról tanúskodó és szomorú következményekkel járó tettre szánja el magát… Woody és Chuck Dewar, a titkokat rejtegető két amerikai fivér is ki akarja venni részét a fasizmus elleni harcban, egyikük Washingtonban, a másikuk pedig a Csendes-óceán véráztatta dzsungeljeiben… Lloyd Williams, az angol diák a spanyol polgárháború tűzkeresztségében eszmél rá, hogy a kommunizmus ellen ugyanolyan elszántan kell harcolnia, mint a fasizmus ellen… Daisy Peshkovot, az Amerikában élő milliomoslányt kizárólag a népszerűség és az élvezetek hajszolása érdekli, amíg a háború meg nem változtatja az életét, nem is egyszer, hanem kétszer is, miközben unokabátyja, Vologya olyan pozíciót harcol ki magának a szovjet hírszerzésen belül, amely az háború kimenetelére hatással lesz. A főszereplők élete kibogozhatatlanul összekuszálódik, miközben élményeiken keresztül kirajzolódnak a 20. század arculatát meghatározó kataklizmák. A történet a gazdagok dolgozószobájától a vérzivataros, füst borította csataterekig mindenütt egymásba gabalyodik, és az olvasó egyre bonyolultabb drámák tanúja lesz.   Ahogyan azt Ken Follettnél már megszoktuk, a történelmi háttér briliáns bemutatása alapos kutatásokon alapul, a cselekmény gyors sodrású. Az szerző szenvedéllyel és mesteri kézzel vezet el bennünket egy olyan világba, amelyről azt hittük, jól ismerjük, ám amely a könyv elolvasása után már sohasem fog a régi színben feltűnni.   A 2. kötet, A megfagyott világ a Párizs körny&