Najnovšie - Svetová beletria strana 118 z 453

Néprajzos egyetemisták utaznak az elnéptelenedő Tégláspusztára, hogy interjút készítsenek Szennai Irénkével, akit valamikor halottlátónak, népi gyógyítónak tartottak.Két tanárukat Irénke múltjából a régi közjáték érdekli leginkább, az az időszak, amit az asszony Lipótmezőn, a pszichiátrián töltött. Rossz hír fogadja őket: Irénke meghalt, már el is temették. A kutatók a falu megmaradt lakóit faggatják, hátha sikerül többet megtudniuk Irénke életéről és váratlan haláláról. A helyi szóbeszéd szálait bogozva bizarr történet sejlik fel előttük, átszőve félelemmel, vakhittel, fékezhetetlen vággyal. Sötét álmok, mogorva öregek, vonyító kutyák, üres templom, bezárt téglagyár, elhagyott malomház, vészjósló temető - mintha a True Detective világa jelenne meg az ismerősen közeli magyar vidéken. Véletlenek sora köti össze az eseményeket vagy mélyebb összefüggés rejlik a történések között? Az örvénylő szóbeszédből mi az igazság?

A népszerű angolirodalom-professzor szintén egyetemi oktató férjét egykori tanítványai zaklatással vádolják. A helyzetet bonyolítja, hogy a tanárnő maga is rögeszmésen vonzódni kezd fiatal, jóképű, tehetséges és nős kollégájához, Vladimirhoz.A házaspár tagjai a hosszú évek alatt elnézték egymás kalandjait, de a felmerült vádak mindkettejük számára kínos helyzetet teremtenek.Merész, szókimondó és szokatlanul magabiztos első regényében Julia May Jonas olyan aknamezőre viszi olvasóit, ahol az érzelemkitörések az erkölcs határaiba ütköznek. A szarkasztikus hangvételű Vladimir pontosan ábrázolja a mai világ személyes és politikai csataterét, és feltárja a hatalom és a vágy közötti szürke zóna árnyalatait."Aztán csak ültem, és néztem őt, ezt a nagydarab embert, a zsákmányomat, a kincsemet, az én Vladimiromat. Megszereztem. Úgy döntöttem, hogy nem döntök el semmit. A pillanat hevében fogok cselekedni. Nem akartam túl hamar kiszabadítani. Ez csak a biztonságát szolgálja, mondtam magamnak, bár tagadhatatlan gyönyörűséggel töltött el a látvány. Abban bíztam, hogy ha felébred, energiáink interakciója majd megmutatja a helyes utat."Julia May Jonas drámaíró, a Columbia Egyetem tanára. A Vladimir az első regénye.

Az ifjúsági világbajnok Kaszparovval Moszkvában döntetlent játszik a magyar bajnok, a gimnazista Endre. Ő a Szakadékjátszma egyik főhőse, a három fiú egyike, akik nemcsak sakkoznak, hanem hetente egyszer világirodalmat tanulnak Különórától, az iskolába száműzött egyetemi tanártól. Hat lépés: három hátra és három előre - ez lesz mindhármuk életstratégiája. A történelem, a múlt feldolgozásával keresni a lehetséges válaszokat és lehetséges utakat, végső soron az élet értelmét. Sándor Iván új regénye minden eddiginél szűkszavúbban mutat be három utat, hogy ne legyen más lehetőségünk, mint követni a játszmát, és gondolkodni.

Garaczi László új regénye a karantén idején játszódik Magyarországon, a történet három sűrű napot fog át.A harmincas éveiben járó rendszergazda Brúnó és a tanár Hajni a világjárvány közegében próbálják feldolgozni szakításukat. Két nézőpontból számolnak be a részben összekapcsolódó, részben párhuzamos, egymásra rímelő vagy éppen egymást ellenpontozó történésekről.A maszkviselés, az online munka, a távolságtartás, az elnéptelenedett város, a bezártság és annak következményei - mindezek a motívumok túlmutatnak a konkrét járványhelyzeten. A karantén nem háttérként, hanem a társadalmi elszigeteltség metaforájaként jelenik meg. A harmadik szólamban Sybille, a német ökofeminista politológus a disztópiaként elképzelt jövő "csúnya, új világának" költői-filozofikus képeit adja.A Weszteg nem csupán a lenyúzott személyiségek groteszk társadalmi tablója vagy az elmúlt éveinket alapvetően felforgató járvány ironikus krónikája, hanem melankolikusan pulzáló dezillúziós szerelmi regény.

Ludwig Smit nem ismerte a vér szerinti apját, és nagyon is jól megvolt nélküle. Anyja nevelte fel második férjével, az életvidám, zenebolond Otmarral egy holland kisvárosban. Amikor Ludwig évtizedekkel később, immár a Shell vállalat alkalmazottjaként felkeresi Szahalin szigetén Johan Trompot, a mindenható területi igazgatót, hogy védelmükre keljen az Ohotszki-tenger veszélyeztetett szürke bálnáinak, feltámad benne a gyanú, hogy sohasem látott apjával áll szemben. Trompot ugyanekkor valaki más is meglátogatja: Isabelle Orthel újságírónő, aki régóta igyekszik leleplezni a befolyásos üzletember képmutató játszmáit és visszaéléseit. Ludwigot villámcsapásként éri a találkozás egykori egyetemi évfolyamtársnőjével, akibe annak idején reménytelenül szerelmes volt, ráadásul egy hóvihar miatt ugyanabba a hotelszobába szorulnak. Peter Buwalda mesterien ötvözi az oknyomozó újságíró és a cselekményt ördögi ügyességgel bonyolító, szereplőit biztos kézzel megrajzoló szépíró kvalitásait. A regény egyszerre járja körül a multinacionális vállalatok ökológiai és társadalmi felelősségének kérdését, és mutatja be egy apát kereső fiú, majd egy apjával versengő férfi történetét. Az Otmar fiai egy készülőben lévő trilógia első darabja. „Briliáns. Sötét, mint Houellebecq, lenyűgöző, mint Knausgard, mindez egy amerikai nagyregény történetszövésével.” ? Politiken

"Csak már magamat unom nagyon interjúhelyzetben" - írta Térey János egy magánlevelében, 2016-ban. Egy idő után nyűggé vált számára az interjúadás (főként az e-mail-interjú műfaja, amelyről azt tartotta, jogosan: az írók szellemi kizsákmányolásának kiváló terepe), igényességéből mégsem engedett. Ugyanolyan éleslátással és bicskanyitogató őszinteséggel, a klikkesedést kerülve fogalmazott tizedjére, huszadjára, századjára is. És még a legutolsó interjútöredékében is olyan nagyszerű parafrázisra ragadtatta magát, mint hogy "az írás a gyerekszoba folytatása más eszközökkel". A Szükséges fölösleg a maga rendhagyó módján az "önéletrajza". Azé a fiatalemberé, aki sokáig építészmérnöknek készült, de már hétéves korában egy regénytervvel bíbelődött. Aki Pestre érve - a nagyra becsült íróelődök nyomán - bevetette magát a kávéházakba, ahonnan idővel az éttermekbe szokott át. Akinek a szellemi horizontján teljes természetességgel fért meg egymás mellett Ady és Kosztolányi akkor, amikor az még nem volt szokás. Aki fiatalon a világ legfölöslegesebb, legunalmasabb dolgának tartotta az olyan irományokat, mint a fülszöveg... Nyugtalanító életútjának, kiteljesedő intellektusának nagyszabású tanúja ez az interjúkötet. Annak, hogy miként érik egy költő - mert elsősorban költő volt - szabálytalan tehetségből a legnagyobbak egyikévé. Darvasi Ferenc "Azt szoktam mondani, hogy a költészet a szükséges fölösleg: az a bizonyos kulturális kincs, ami nélkül boldogan él az emberek milliárdjainak zöme. Viszont azok a kevesek, akik szemük előtt tartják a verset, ugyanúgy boldogok vele, mint más a kártya- vagy a futballszenvedélyével, mind a mai napig. A regény erős állítás a világról, mondja Spiró. A vers pedig elsősorban erős érzelmi-érzéki benyomást ad. Közlés, ami - paradox módon - van, hogy a zenéjével hat leginkább. Kifejezetten csiszolt és formált, sűrített és tömörített, evidenciaszerű irodalom. Referencia, azaz tükrözött valóságdarab, aminek ad az ember egy formát. Ahogyan ezt a formát megképzi a szerző - például amivel díszíti, és amit elhagy belőle -, ahogyan benne van az egyénisége és a beszélt nyelve, attól vers egy vers vagy regény egy regény."

Új sorozat indul Vámos Miklós könyveiből: Karcsú Könyvek - Pontos történetek. Az Ötvenhét lépés Vámos Miklós 2022-ben induló sorozatának első darabja. Olyan művei jelennek meg Karcsú Könyvek összegzőcímmel, amelyek elég tömörek ahhoz, hogy beleférnek az erre a célra tervezett szilfid kötetekbe. Belecsúsztathatók retikülbe, zsebbe, autóstáskába, és erőfeszítés nélkül tarthatja őket a legkisebb női kéz is, nemcsak otthon, hanem vonaton, autóbuszon, villamoson, strandon, repülőn, de akár sorban állás idején is. A vastagkönyvfóbiában szenvedő olvasók minden bizonnyal örülnek nekik. A rövidebb terjedelem fokozott pontossággal párosul, ezekből a szövegekből a szerző mindent kihúzott, amit emberileg és művészileg lehetségesnek ítélt, s kifejezik mindazt az értéket és örömöt, amivel a korszerű próza kedveskedhet a befogadóinak. A Karcsú Könyvek sorozatban évente két kötet jelenik meg, a tervek szerint februárban és októberben. Ötvenhét lépés Négy nő és egy kastély sorsa, huszadik század „tudott mondani okosakat, amiből tanultam, nékem ugye szinte semmi iskolám nincs, szóval rám fért, és Gitta méltósága mondta azt is, hogy Iluska, kedves, sose feledje, hogy habár sokan fordítva hiszik, a férfiak fákká válnak lassankint, a nők viszont kövekké, és a fák néha ledőlnek vagy elkorhadnak, de nékünk nőknek mindent ki kell bírnunk” Az Ötvenhét lépés Vámos Miklós legújabb kisregénye. Asszonyok életének végletes összegubancolódása, három nemzedéken át. Az író kiadónknál megjelent kötetei: töredelmes vallomás (2018)Legközelebb majd sikerül (2018) Az isten szerelmére (2019) Jánoska és a Farkas (2019) Hetvenkedő (2020) Dunapest (2020) Apák könyve (2021) Igen (2021)

Egy régi baráti társaság, a pesti gimnáziumban összeállt Emelők utolsó két, disszidens tagja találkozik napjaink Kanadájában, és három nap alatt felelevenítik ifjúkori emlékeiket, az örökös balhézást, a focizást, a csajokat, a Balatont... és azt a tragikus balesetet, amely mindkettőjükben mély nyomot hagyott.Az idősödő Vilmos kezdetben nem érti, mi lehet Petya látogatásának valódi oka. Azonban a harmadik nap végére, egy átbeszélgetett éjszaka után, mire a terasz gyertyái csonkig égnek és az utolsó cigaretták parazsa is kialszik, átértelmeződik mindaz, amit addig a múltjukról gondolt, arról, ami annak idején, a hetvenes években történt vele, velük

Málna és a csotrogányok ismét az elvarázsolt magyar vidékre, az Öreghegyre kalauzolnak minket: ahol a bokrok megrezzennek, az állatok megszólalnak, és egy Málna nevű kislány különös üzenetet talál egy fa tövében. Visszaköszönnek az első kötetből megismert helyszínek és szereplők, két- és négylábúak, hüllők és lombhullatók. Esterházy Miklós a legősibb műfajjal, a mesével foglalkozik, és miközben megtartja az alapvető mesei elemeket, ízig-vérig mai történeteket ír. Arra mutat rá, hogy felnőtt életünkben is éppúgy van lehetőségünk rácsodálkozni a természetre, és visszatalálni a bennünk élő gyermekhez, amikor a napok végtelen hosszúak voltak, és minden lehetségesnek tűnt. 

Sportzakó, az Öt Cél Baptista Gyülekezet diakónusa 1969 szeptemberében válik végleg halálra ítélt emberré: fegyvert ragad, és rálő a Causeway telep legrettegettebb drogdílerére. Tette nem várt következményekkel jár, és nemcsak a telep, de egész Dél-Brooklyn életét felbolygatja. McBride fantasztikus humorral és egy bennfentes empátiájával rajzolja meg a környék afrikai-amerikai, latin, olasz és ír közösségét, bemutatja az ügyre ráállított zsarukat, a fehér szomszédokat és a baptista gyülekezet tagjait. Regényét olyan emlékezetes figurák népesítik be, mint az olasz maffiavezér, Elefante, Sportzakó néhai felesége, Hettie, akinek szellemével a férfi folyamatosan perlekedik a gyülekezet eltűnt karácsonyi pénze miatt, vagy épp a telep gondnoka, aki minden hónap első szombatján rácsodálkozik a rejtélyes sajtszállítmányra, amelyet évek óta a 17-es számú épület kazánházába küld valaki.A King Kong diakónus fordulatos, lebilincselő, csupaszív történet egy sokszínűségében is összetartó közösségről. 2020 egyik legjobb könyve (New York Times, Entertainment Weekly, TIME) Barack Obama és Oprah Winfrey kedvence (2020) Gotham Könyvdíj (2021) Anisfield-Wolf Könyvdíj (2020)

A Kék Oroszlán bezár - és bezárul vele az évezred, elenyészik mindaz, ami a rendszerváltást követő években idejétmúlttá vált. A korszak vidéki kisvárosaiban fiatalok és öregek, nők és férfiak, tanárok és munkások szembesülnek álmaik szétfoszlásával, a családi és a baráti kapcsolatok fellazulásával, biztonságosnak hitt életük kihívásaival. Kiss Ottó pontos mondatokban, kiemelkedő hitelességgel és érzékenységgel meséli el hősei gyakran csodálatos történetét. A válogatás a szerző legszebb novelláinak gyűjteménye.Kiss Ottó 1963-ban született, Gyulán él. Gyerekeknek és felnőtteknek is ír.Elismerései:Év könyve díj (2003)Artisjus irodalmi díj (2007)József Attila-díj (2009)Év Gyerekkönyve díj (2021)

Ez a nap is úgy kezdődött, mint minden átlagos reggel.Tabitha becsúsztatta lábát a bolyhos papucsába, magára kapta a köntösét, és kiosont a hálószobából, mert a férje, Andy még aludt. Szerette ezeket a perceket, a napnak ezt a rövid időszakát, ami csak az övé.Ekkor még nem tudhatta, hogy ettől a reggeltől fogva minden egyes perc az övé lesz. Andy ugyanis nem kelt fel többé.Három súlyos gyászév után Tabitha elhatározza, hogy nem mond le legnagyobb álmáról: arról, hogy gyerekei legyenek. Úgy érzi, összetört szívére gyógyírként hat majd, ha nevelőszülőnek áll. Egy kamasz ikerpár és egy újonnan befogadott csecsemő azonban váratlan kihívások elé állítja Tabithát, akinek meg kell tanulnia, hogy nem érdemes hallgatni a fájdalmáról és a veszteségéről...

Az öreg grófnő kirepül az ablakon, egy fiatal férfi kutyává változik, különös lidércfények jelennek meg és rémisztő sikoltás hallatszik éjszaka a rakétasiló mellett. Sellők születnek, életre kel egy bábu, Lilith pénztárosnőként bukkan fel, a White Rabbit Rolls frontembere pedig mindenszentekkor a temetőben varázsolja el a falu lakóit. Megtörténhetett és megtörténhet ma is, többnyire észrevétlenül, valahol Magyarországon.Szemethy Orsi szeretettel és humorral megírt meghökkentő meséiben bolygó lelkek nyernek nyugalomra, miközben és miután az élet megy tovább.

„Ez a könyv a Csongor és Tünde teljes eredeti szövegét tartalmazza, bőséges magyarázó jegyzetekkel és a nehezebb szövegrészek prózai átiratával. Élvezetes munka volt ez számomra, mert a Csongor és Tünde igazi remekmű, a magyar irodalom egyik kincse. Remélem, ez a kiadás könnyebben hozzáférhetővé teszi a szélesebb közönség számára.” -  Nádasdy Ádám 

Becsey Marci egy menő rockzenekar frontembere, ünnepelt sztár, akinek egy ország ismeri a nevét. Lassan lecseng a számtalan lezárással és korlátozással járó járvány, s ő másokhoz hasonlóan azt reméli, az élet mehet tovább ugyanúgy, ahogyan a pandémia előtt zajlott. A visszatérés azonban nem teljesen úgy sikerül, ahogyan azt Marci, a zenekar és a menedzserük eltervezte. Huszonöt sikeres év után Marci kénytelen egy testi tünetekkel is járó életközepi válsággal szembenézni, és miközben ennek okait kutatja, akár valami film, lepereg előtte családjának múltja. Benne a nagyszüleivel – a deklasszált jogásszal és az egykori dívával –, valamint nem utolsósorban az apjával, aki egykor irodalmi babérokra tört, de aztán meg kellett elégednie a megyei napilap főszerkesztői posztjával…Hol a határ kicsi és nagy bűn, megbocsátható megalkuvás és elvtelen alkalmazkodás, emberi élet és puszta túlélés között? A háromgenerációs regény hősei – akik az 1940-es évektől keresik a boldogulás lehetőségét egy országban, ahol időről időre minden fenekestül felfordul – ritkán tesznek fel ilyen kérdéseket; és a történelem sem kérdezi, inkább csak sodorja őket.

Charles Dickenst (1812-1870) a viktoriánus kor legnagyobb írójának, az angol nyelv legkiválóbb művelőjének tartják, s ezt mi sem bizonyíthatja jobban, mint hogy anyanyelvén mind a mai napig az összes műve kapható. A Két város regénye Párizsban és Londonban játszódik az 1789-es forradalom előtt és alatt. Két város, két férfi, egy fiatal nő. A klasszikus szerelmi háromszöget izgalmassá teszik a felvett és elcserélt nevek, a hasonmások és álöltözetek, miközben lassan, de biztosan újabb és újabb személyes titkok kerülnek napvilágra. Az egyéni sorsok hátterében sejlenek fel a társadalom visszásságai. Dickens mesterien szőtt története remekbe szabott ábrázolása a kiszolgáltatottságnak, a gátlástalanságnak, a naivitásnak is. A szerző nem hazudtolja meg önmagát: ezúttal is az elnyomottak mellé áll. 

Závada Pál új hősét Apfelbaum Ádámnak hívják, aki 1937-ben vesz búcsút családjától, szerelmeitől, addigi élete nagyváradi helyszíneitől, hogy a fenséges művészetek és eszmék csábítására zavaros vizekre evezzen a harmincas évek végének Berlinjében. Fölbukkan a század további időmetszeteiben – 1940-ben visszacsatolt városába látogat haza, ’44-ben a váradi gettóba jut, hogy rettentő korok múltán magasra kapaszkodjék majd a berlini Fal romjain. Ha eközben mindannyiszor Évát képzelnénk Ádám mellé, az nem volna rossz tipp. A válasz ennél mégis talányosabb – pedig még szóba se hoztuk Lilit figuráját. Rendre föllép viszont Lucifer „árnyvezérként” – s persze intrikus szerepeiben. A sorstörténetek strófái közt megszólal olykor az Úr – a kelleténél állítólag ritkábban –, és belekotnyeleskednek az angyalok, Orsi, Lenke és Charlie. A maga tradícióira is reflektáló regényt keresztszálakként szövik át a vonatkozó időkhöz és helyekhez kötődő emlékezetes események, eszmék és alakok – élükön például a legendás szerkesztővel, Réz Pállal.

Ha olyan időkben élsz, kedves olvasó, amikor a lady biztonságát az égvilágon semmi nem szavatolja, és hajlamos vagy félelemként letudni minden érzésedet, jó, ha ez a kötet a kezed ügyében van. Olvashatod ugyan benne, hogy minden okod megvan a félelemre, ennek mégis iszonyú sok árnyalata van: némelyik kimondottan vicces („egyelőre mindenki jót akar” vagy „Nárcisznak pánikrohama van”), némelyik zsivány („azért vagyunk a világon, hogy / valahol legyünk”), másmelyik meg azt mondatja: „te vagy a hibás, uram”. Ha pedig kihaltál, megvigasztal a hús, a bolond, a hold, a gyermek, a madár, a gyökér és a víz.   –  Selyem Zsuzsa 

Aj Csinget a huszadik századi kínai költészet legjelentősebb megújítójaként tartják számon. A hagyományos kínai formákat maga mögött hagyva szabadversekben írt egyszerű nyelven, a hétköznapi embereknek. Versei először jelennek meg magyarul önálló kötetben.