Najnovšie - Svetová beletria strana 152 z 453

A tragikusan fiatalon elhunyt Simon Balázs „szellemi indulósebessége, egész életének irányt szabó intellektusa mágikus erejű volt" - írja Jánossy Lajos a kötet utószavában. Csillapíthatatlan izzása a költő korai munkáiban nagyszabású, burjánzó szövegkompozíciókban ölt testet, később a versek figyelme fokozatosan a mindennapi élet banális megfigyelései, történései felé fordul egy új, töredezett nyelvpoétika eszközeivel. Soha nem szakad el azonban a klasszikus műveltség és a filozófiai megalapozottság igényétől. Ebben a nagy téteket mozgató lírában vagonreteszként csikordul a tél, a lichthófban galambtetemek gyűlnek, Nimród, a halottkém pedig jegyzőkönyvbe írja a kihűlt testeket.  Simon Balázs végzetesnek bizonyuló betegségének nem tulajdonított metaforikus jelentőséget, a halál árnyéka mégis egész életművére rávetül. Az 1990-es évek egyik meghatározó alkotójának verseit most halálának huszadik évfordulóján gyűjteményes kötetben veheti kezébe az olvasó.

A Lovak a folyóban elbeszélője megírta fő művét, de a várva várt siker elmaradt, és még a házassága is zátonyra futott. Egy különös lakókkal teli ház szuterénjába húzódva próbál leszámolni ambícióival, és rendet tenni mind zavarosabbnak tűnő életében.Bartók Imre új regénye a személyes összeomlás fájdalmas és szarkasztikus krónikája. Vajon mi köze egymáshoz Empedoklésznek és Gollamnak? Mi volt Goethe és Albert Speer kedvenc társasjátéka? Ki löki az utasokat a Gellért-hegy oldalában futó metró alá? Mit tett a lovaival Radamanthüsz király, és miért ilyen szomorú az emberi szív?„Író vagyok – mondom magamat is meglepve, és kis híján elhányom magam.”

Bobi?ă iskolából kicsapott, a nagyváros perifériáján bandázó kamasz. Csonka családban, kisstílű szerencsejátékosok, egzisztenciájukat elveszítő kisemberek, alkoholista költők és gátlástalan konjunktúralovagok között válik felnőtté. A nyolcvanas-kilencvenes évek Romániájának eksztatikus káoszában szinte öntudatlanul kell kiverekednie a saját helyét a furcsa és folyton változó körülmények között. Az elhagyatottság érzésével küszködő, melankolikus fiatalember drogokkal, nőkkel és alkohollal próbálja erősíteni önmagát, majd az egyetem után beindul kalandos könyvkiadói karrierje. Bár a világ egyre jobban kitárul számára – a történések színtere Bukarest után Kanada, Frankfurt és Kréta –, a talajvesztett és kiégett főhősnek a saját belső korlátaival mindenhol meg kell küzdenie. A tizenkét szorosabban-lazábban összefüggő történet kesernyés humorú pikareszk fejlődésregénnyé áll össze, mely képet ad a román társadalom nagy átalakulásáról, és arról a generációról, amelyik ebben az átalakulásban elveszítette önmagát.

Mikor Daphne és Drue összevesztek, hat évig szóba se álltak egymással. Drue-nak mindig mindene megvolt - kivéve a képességet, hogy barátaira odafigyeljen. Évekkel később a gimisként még visszahúzódó Daphne az Instagram világában talál magára, plus size modellként influenszer karrierje felívelőben van. Ekkor Drue újra színre lép, és arra kéri régi barátnőjét, hogy legyen a koszorúslánya. Daphne számára egyszerre csábító és kockázatos a felújított barátság, de a kérés egyben meghívót is jelent egy CapeCod-i káprázatos tengerparti luxus hétvégére. Drue addig könyörög, eseng és fogadkozik, míg Daphne már nem bír ellenállni a szirén énekének... A Jókora nyár ragyogó és szellemes detektívregény - a bonyolult női barátságok és a közösségi oldalakra kipakolt kirakatéletek buktatóinak meggyőző erejű tablója. Egyszersmind megható történet családról, útkeresésről, és arról, hogy mi számít igazán az ember életében.

Túlélte a haláltábort, és megfogadta, hogy élete minden napján mosolyogni fog. Mert a boldogság DÖNTÉS kérdése.  Eddie Jaku mindig és elsősorban németnek tartotta magát, és csak azután zsidónak. Büszke volt a hazájára. De ez egy csapásra megváltozott 1938 novemberében a kristályéjszakán, amikor megverték, letartóztatták, és koncentrációs táborba hurcolták.  Az ezt követő hét évben Eddie-nek nap mint nap elképzelhetetlen szörnyűségekkel kellett szembesülnie előbb Buchenwaldban, azután Auschwitzban, majd pedig a nácik halálos erőltetett menetében. Elveszítette a családját, a barátait, a hazáját.  De mivel túlélte, Eddie megesküdött, hogy ezentúl mindennap mosolyogni fog. Azzal tiszteleg az elveszítettek előtt, hogy elmondja történetét, közkinccsé teszi bölcsességét, és a lehető legjobb életet éli. És most már meggyőződése, hogy ő „a világ legboldogabb embere".  Ebben a megrázó, szívbemarkoló, de végső soron reményteli visszaemlékezésben a százéves Eddie - Edith Eva Egerhez és Viktor E. Franklhoz hasonlóan - arról ír, hogyan találhatunk rá a szabadságra és a boldogságra a legeslegsötétebb időkben is.

Darius Kopp informatikus, egy helyi hálózatok értékesítésével foglalkozó kaliforniai székhelyű vállalat egyetlen képviselője a kontinentális Európában. Az NDK-ban nevelkedett Kopp tisztában van a térség keleti felének sajátos vonásaival – de még őt is meg tudja lepni két örmény élsportolóval kötött üzletének váratlan alakulása. Miközben helyzete a cégnél egyre bizonytalanabb, magyar származású felesége, Flora hasztalanul próbál megkapaszkodni a filmes szakmában. Pincérnőként vállal munkát egy berlini strandvendéglőben, egyre mélyebb depresszióba süllyedve. Darius is túl szétszórt, túl érzelmes és érzékeny ahhoz, hogy sikeres lehessen, és megvesse lábát a válság sújtotta versenyszférában. A Darius Kopp-trilógia első kötete illúziótlanul is megkapó krónikája két jobb sorsra érdemes ember szerelmének.

„Az író, aki egyetemes nyelven ír" - The New York Times. Az alkimista világhírű szerzőjének megkapó története. Tetsuya, a hajdan kimagasló tehetségű íjász már rég visszavonultan él, amikor felkeresi egy fiatalember. Az ifjú erős, elszánt, tehetséges - tudja, hogyan kell bánni az íjjal. De még sokat kell tanulnia a lélek harmóniájáról. Bölcs tanításai, egyszerű, mégis magvas gondolatai tették Paulo Coelhót világszerte népszerűvé. Meglátása szerint a szorgalom, a szenvedély és a képesség, hogy eltérhessünk a megszokottól, mindig meghozza gyümölcsét: egy termékeny és emlékezetre méltó életet. A kötet a mű nemzetközi kiadásaival egy időben, Christoph Niemann német illusztrátor grafikáival jelenik meg, Magyarországon először. „- Megvan benned a kellő ügyesség, méltóság és tartás - jelentette ki Tetsuya. - Ismered a technikát, és tudsz bánni a fegyverrel. De az elmédnek nem tudsz parancsolni. Jól tudsz lőni, ha kedvezőek a körülmények, de veszélyes terepen nem találsz célba. Márpedig az íjász nem mindig választhatja meg a harcmezőt, ezért újra kell kezdened a gyakorlást, hogy a kedvezőtlen körülményekre is felkészülj. Menj tovább az íj útján, hiszen az egy egész életen át tart. De jegyezd meg, hogy nem elég pontosan lőni: a lélek nyugalma legalább olyan fontos, mint a tökéletes célzás."

„Válás Pesten, nagyon közelről. Egy érzékeny, gyönyörű regény a magukra maradt apák és lányaik lelkéről." - Grecsó KrisztiánBitter Bálint a pszichológusa tanácsára hangfelvételeket rögzít, hogy sikerüljön feldolgoznia válását, kislánya és felesége eltávolodását. Tíz évvel később, 2019-ben lánya, a kortárs táncos Alexa fontos előadásra készül, amikor megkapja apjától ezeket a hangfelvételeket. Apa és lánya kapcsolata látszólag távoli és közömbös, de Alexa művészete felszínre hozza a mélyben rejlő bonyodalmakat.Kalapos Éva Veronika legújabb regénye két, sok sebbel és fájdalommal viaskodó ember történetét meséli el, és felteszi a kérdést: vajon van-e még számukra út egymás felé?A regény címét Felix Salten Bambi című ifjúsági regényének rádiójáték-változata ihlette, amelyben az őzgida, miután megcsodálja a közeli domb tetején összegyűlő, fenséges őzbakokat, nagynénjét faggatja: „Kik voltak ezek?" A válasz: „Ezek voltak az apák".Kalapos Éva Veronika író, újságíró, műfordító. Nyíregyházán született 1983-ban. Regényeket, drámákat és novellákat ír. A D.A.C. című népszerű ifjúsági sorozat szerzője. Legutóbbi kötete, az F mint 2019-ben jelent meg az Athenaeum Kiadónál.

„A hét nővér-sorozat szívbemarkoló, felemelő és teljes mértékben lebilincselő.” -  Lucy Foley.  A család ügyvédjének meglepő kijelentését követően, miszerint úgy véli, megtalálta a hiányzó nővérüket, Maia és Ally felfedezi, hogy az egyetlen nyomuk egy új-zélandi borászat címe, valamint egy szokatlan, csillag alakú smaragdgyűrű rajza. Mivel az Ausztráliában élő CeCe van a legközelebb, őt küldik el, hogy járjon utána a dolognak. Ezzel pedig kezdetét veszi az országokon átívelő versenyfutás az idővel, hogy még azelőtt rábukkanjanak a hetedik nővérre, mielőtt összegyűlnének a Titánon Pa Salt halálának évfordulója alkalmából… 

Hogyan válhatott az amerikai álom egy csapásra rémálommá? Ezzel a kérdéssel kényszerül szembenézni az Amerikai pasztorál főszereplője, a gimnáziumi sztársportolóból sikeres üzletemberré lett Seymour Levov, a Svéd, aki egykori szépségkirálynő felesége oldalán éli mintaszerű, gondtalan életét, mígnem 1968-ban rebellis kamasz gyermekük, Merry felrobbantja a helyi vegyesboltot. A gyilkos merénylet összezúzza a Lvov család idilli látszatvilágát, és a lányát elkeseredetten kereső Svédnek már nincs hová menekülnie a valóság tébolya elől.  Philip Roth nagyszabású Amerikai trilógiájának 1997-ben megjelent nyitánya különleges helyet foglal el ebben az egyedülálló írói életműben. A szerző ezen regényében rajzolódik ki talán legélesebben az Egyesült Államok (generációs, kulturális, etnikai és számos más ellentétekkel terhelt) politikai-társadalmi horizontja; a vietnámi háború elleni mozgalmak és a hozzájuk kapcsolódó belföldi terrorcselekmények ugyanúgy felbukkannak benne, mint a véres 1967-es newarki lázongások, vagy a Nixon elnök bukásához vezetett Watergate-botrány. Az Amerikai pasztorál elgondolkodtató, őszinte számvetés egy össznemzeti illúzió elvesztéséről és a radikális eszmék jelentette veszélyekről - napjainkban is aktuális figyelmeztetés a rend és biztonság ábrándja mögött, a (nem csak az amerikai) társadalom mélyén időzített bombaként ketyegő, robbanásra kész feszültségekről.  Philip Roth Amerikai pasztorál című könyvével 1997-ben elnyerte a Pulitzer-díjat. A regényből 2016-ban filmes feldolgozás készült, Ewan McGregor, Jennifer Connelly és Dakota Fanning szereplésével.

Anton Pavlovics Csehov nagy drámái közül talán a Három nővér a legnépszerűbb: a jellegzetesen orosz történet az elakadt életekről nemcsak a színpadok állandó repertoárdarabja, de olvasmányként is eleven élmény. „Rengeteg apró, hétköznapi mozzanat, több hol eltávolodó, hol egymásba fonódó szál, nem magyarázó, sokkal inkább árulkodó szavak, tekintetek és gesztusok - még hogy nem történik semmi!"", írja a könyv utószavában Morcsányi Géza, jelen kiadás fordítója.

Egy történet lehet megrendítő, egy történet lehet meghökkentő, de ez általában nem elég egy jó könyv megírásához. Kell hozzá még jó nagy adag őszinteség, olyan őszinteség, amely nem fél elmondani, hogy olykor „gyávák, kegyetlenek és sebezhetőek is vagyunk". És kell még valami. Írói tehetség. A Kőbölcsőben mindez benne van. Péterfy-Novák Éva.  Kívülállóként kevés elképzelésünk van arról, milyen munkát végeznek a nevelőszülők. A hivatás, amely messziről szemlélve magasztosnak és nemesnek tűnik, valójában rengeteg nehézséget rejt. Traumatizált, lelkileg elgyötört gyermeket nevelni úgy, hogy a helyzete ráadásul átmeneti, rendkívüli erőfeszítést és áldozatot kíván a befogadó családtól.  Stájn Emma saját történetén keresztül láttatja drámai erővel, milyen hatással van egy teljesen hétköznapi családra, ha egy kis tüneménynek látszó, de kétéves korára már érzelmi ronccsá tett gyermeket vesz magához. Hogy mit okoz a folyamatos őrlődés egy olyan kislány elfogadásában, aki képtelen szeretni őket, és ők sem tudják szeretni őt úgy, ahogy „illene". Hogy mi történik, ha ezt a kétségbeejtő helyzetet még egy tragédia is beárnyékolja a befogadó családban, ami még nehezebb döntések elé állítja a szülőket. Kell-e, lehet-e választani a saját és a nevelt gyermek között, és egyáltalán, meddig lehet elviselni az elviselhetetlent?  STÁJN EMMA a Szegedi Tudományegyetemen szerzett szociális munkás diplomát. Családjával tíz éve él Németországban, ahol menekült családok mindennapjait koordinálja. Kőbölcső című könyve szociális szakemberként és nevelőszülőként szerzett saját tapasztalataira épül, amellyel reális képet szeretne nyújtani arról, mit jelent a hétköznapokban egy traumatizált kisgyermek nevelése.  A Libri Könyvkiadó SAJÁT SZOBA KÖNYVEK sorozata olyan személyes, női perspektívából elbeszélt történeteket gyűjt egybe, amelyek témájuk súlyosságával és keresetlen őszinteségükkel megrendítenek és továbbgondolásra késztetnek minden olvasót.

Az idei Körkép különlegessége, hogy két év novellaterméséből válogat, így 2019 és 2020 meghatározó elbeszélései is helyet kapnak az antológiában.

Zadie Smith bámulatosan tud önmagáról írni, ha épp a manapság oly divatos autofikció műfaját műveli - s ilyenkor azt érezzük, hogy egy nagyon okos, kedves és megértő nő társaságát élvezhetjük. Zadie Smith elképesztő érzékkel tud belebújni mások bőrébe - mondjuk, egy transzvesztitáéba, aki épp új fűzőt akar vásárolni magának. Zadie Smith szuggesztív erővel tudja elképzelni a közeljövőt - azt a világot, ahol a high-tech elitje már alig érintkezik a hétköznapi emberek lepusztult világával. Zadie Smith imádja a popkultúrát, s így különös élvezettel képzeli magát Michael Jackson alakjába, aki 2001. szeptember 11-én kimenti New Yorkból Marlon Brandót és Elizabeth Taylort. Zadie Smith imád játszani a nyelvvel, és nem fél attól sem, hogy időnként azt tegye, amit ma már nagyon kevesen: hogy meghökkentő kísérleti szövegeket alkosson. De félni ettől sem kell (mármint olvasóként): Zadie Smith nagyon tud figyelni arra, hogy együtt játszhassuk vele azt az élvezetes, néha könnyűnek tűnő, néha bonyolultabb játékot, amit irodalomnak nevezünk. Az angol apától és jamaicai anyától 1975-ben Londonban született Zadie Smith 25 éves volt első regénye, a Fehér fogak megjelenésekor. A könyv számos díjat nyert, s 2002-ben négyrészes tévésorozat is készült belőle. Ma már a kortárs brit irodalom egyik legsikeresebb, legolvasottabb (több mint 40 országban megjelenő) szerzője; regényíróként, novellistaként és esszéíróként is bravúros művek alkotója. Férjével és két gyermekével ma már főként New Yorkban él (egyetemen tanít), s így a brit, az amerikai és a jamaicai élet egyaránt jelen van az írásaiban, melyek ugyanakkor a klasszikus és kortárs világirodalomból és korunk popkultúrájából is táplálkoznak.

„Bödőcs harmadik könyve a legmagasabb rangú művészet. De nem ám holmi tiritarka férfiszerelem dicsőítése! Nem. Bödőcs vaskosan kemény, fagyott pásztorkutya-dákójú, nőimádó művészetet szállít továbbra is, amely úgy csordul le az olvasónak a zsarnokságot kikiáltó okoskodás és picsogás redvás falatkáit folyton nyelni kényszerülő kiszáradt torkán, mint egy tányér ízletes oroszlánfóka-fitymakrémleves.  Mulat a Manézs! Mulassunk hát mi is, olvasó, hiszen szerencsénkre eme abszurd cirkusz-diktatúra pusztán a szerző jól ismert, élénk fantáziájának szüleménye, amelynek vajmi kevés köze van a valós jövőképünkhöz. Egy a cirkusz, egy a sátor!” - Krúbi.   Jubileumra készülődik Hettikánia cirkuszbirodalma: Luigi King uralomra jutásának harmincadik évfordulóját ünneplik meg fenségesen.  Van mit ünnepelni! Az egykori cirkuszigazgató az áldott nép szívére hangolódván csodásan fölvirágoztatta Cirkuszhazát: szerte az országban rózsaültetvények virítanak (s így munka is jut mindenkinek), a gáncsoskodók már csak magukban (vagy külföldön) gáncsoskodnak – mert hogyan is lehetne egészséges lélekkel piszkolni azt, ami maga az egészség, őszinteség, szépség, hazaszeretet és férfias erő?  Nehéz nap áll Hettikánia Porondmestere előtt, de ő bírja a gyűrődést ennyi év után is: kufircol (majdnem), frappáns interjút ad, nép közé vegyül, eszik, iszik, bohócorrot tesz fel, főtanácsadójával konzultál, kufircol (tényleg) és így tovább. A végére, mi tagadás, kicsit elfárad. Mert hiszen ő is emberből van, még ha különleges anyagból gyúrta is a hettikán történelem. Bödőcs Tibor első regénye, a Meg se kínáltak a magyar vidék iránt érzett szeretet (mondhatni realista) műve volt; a Mulat a Manézs a cirkuszi bravúrokra is képes magyar nyelv karneváli dicshimnusza, szertelen, barokkosan burjánzó szatíra egy országról, amelyben a populizmus hamisítatlan zsenije uralkodik a fejszesuhanás egyszerűségével.

A kiváló költő, műfordító és esszéista, Mesterházi Mónika közel másfél évtized után jelentkezik újra verseskötettel, ennek érvényében a Nem félek több szempontból is költői szintézis. A tizenkét ciklusra tagolt könyv röntgenképszerű átvilágítása a rendszerváltás után újabb rendszerbe zökkenő magyar viszonyoknak Tatárszentgyörgytől a Pillangó utcáig, 2008-tól napjainkig.Szociofotókra emlékeztető közérzetverseiből és az utazások, találkozások, megfigyelések, megtisztított talált tárgyak személyes gyűjteményéből építkező kötete katartikus megragadása gyásznak és eleven hiánynak, ugyanakkor egy önironikus, analitikus költészet kiteljesedése.Mesterházi Mónika verseit olvasva, egyik metaforájával,belépünk egymás tereibe, otthon leszünk a létezés idegenségében. Így lesznek a Nem félek töredékes monológjai és emlékszilánkjai, a veszteségeket számbavevő, megrendítő versei az orpheuszi költészet fényében végtelen dialógussá.

Kollár-Klemencz László két izgalmas elbeszéléskötet után egy több évszázadot átölelő családregénnyel jelentkezik. A Kaldenecker család ősei az 1720-as években érkeztek meg Svábföldről Dunaharasztiba, hogy aztán az elkövetkező évszázadokban ezen a környéken éljenek Soroksártól Újhartyánig. A Duna és az Alföld találkozásánál próbáltak boldogulni: dolgoztak, költöztek, álmodoztak és szabad idejükben zenéltek. Megannyi erdő- és természetleírás után Kollár-Klemencz László ezúttal egy családfa rengetegébe kalauzol el minket. Nemzedékek adják át egymásnak a regény lapjain a sváb hangszereket és a családi legendákat ugyanúgy, mint a recepteket és a beceneveket. Jöhetnek világháborúk, kitelepítések és forradalmak, az Öreg Banda nagyon sokáig játszik tovább rendületlenül. 

Az idei Szép versek különlegessége, hogy két év versterméséből válogat, így 2019 és 2020 meghatározó költeményei, szép versei is helyet kapnak az antológiában.

Silný román o emočních bouřích dospívání, pevných rodinných poutech a zářivém příslibu svobody Patnáctiletá Kambili a její starší bratr Jaja žijí privilegovaným způsobem života v nigerijském Enugu. Nic však není tak idylické, jak se na první pohled zdá. Kambilina otce totiž okolí uctívá jako velkorysého člověka, on je však zároveň náboženský fanatik a doma se chová jako despota. Po vojenském puči sourozenci odjedou k tetě, kde poprvé okusí život mimo stín otcovy autority. Teta Ifeoma učí na univerzitě, doma má police plné knih, voní to u ní muškátovým oříškem a kari a domem se nese hlahol dětského smíchu. Když se však Kambili s Jajou vrátí zpět k rodičům, napjaté vztahy se vystupňují a vyústí ve zvrat, který všem změní život. Po něm musí Kambili napřít všechny síly, aby se jí podařilo narušené rodinné vazby znovu scelit.