Najnovšie - Svetová beletria strana 156 z 453

Kto sú „malé ženy“? Štyri dospievajúce sestry, romantická Meg, chlapčenská Jo, utiahnutá Betsy a miláčik rodiny Amy, ktoré statočne čelia životu, smútku za otcom, ktorý bojuje v občianskej vojne, biede, odriekaniu a každodenným starostiam o prežitie, za pomoci láskavej matky a priateľstva obetavého suseda, mladého gentlemana Laurieho. Rozdielnosť pováh a správania sestier je kľúčom k úspechu knihy, podľa ktorej nakrútili niekoľko filmov, a už viac ako sto rokov dojíma a rozosmieva dievčenské srdcia, čím si získala status večného bestsellera. Komu sa kniha môže páčiť: Všetkým milovníkom večne mladého príbehu o štyroch dospievajúcich sestrách. Len u nás v predpredaji už aj na DVD. Dokonalá kombinácia ;)

Keď román Milenec lady Chatterleyovej vyšiel prvý raz, spôsobil šok a všeobecné pobúrenie. Autor v ňom totiž otvorene opísal sexuálny milenecký vzťah a použil také výrazy z oblasti erotiky, aké sa v anglickej literatúre, dovtedy spútanej viktoriánskym pokrytectvom a prudériou, nikdy predtým neobjavili. Príbeh mladej lady Connie, manželstvom pripútanej k urodzenému, za vojny doživotne zmrzačenému manželovi a obrodenej fyzickou láskou k prostému hájnikovi Mellorsovi, vyjadruje vieru v obrodnú moc „novej sexuality“. Román bol zakázaný ako nemravný a pornografický a v plnom znení vyšiel až tridsať rokov po autorovej smrti.

Machado de Assis, zakladateľ modernej latinskoamerickej prózy a jeden z najvýznamnejších brazílskych autorov, ktorý dodnes prekvapuje čitateľov sviežosťou, vtipom a iróniou, prináša zábavný príbeh filozofa Quincasa Borbu. Quincas zomiera a zanecháva celý svoj majetok svojmu priateľovi Rubiaovi, skromnému učiteľovi z malého mestečka. Jeho jedinou podmienkou je to, aby sa postaral o jeho psa s rovnakým menom, Quincas Borba. Machado de Assis je na Slovensku zatiaľ málo známy, pretože jeho diela boli preložené do slovenčiny len nedávno, v zahraničí však jeho knihy neustále vychádzajú v nových vydaniach a sú predlohami dramatických diel aj filmových seriálov. Susan Sontagová, Machadova horlivá obdivovateľka, ho nazvala „najväčším spisovateľom, akého kedy stvorila Latinská Amerika“ a bola presvedčená, že prekoná aj Borgesa. V roku 2002 kritik Harold Bloom zašiel ešte ďalej, keď povedal, že Machado de Assis je „najvýznamnejším literátom tmavej pleti, aký doteraz žil“.

Prvý raz oba diely v kompletnom vydaní! Príbeh štyroch sestier prvý raz uzrel svetlo sveta v druhej polovici 19. storočia, ale jeho obľúbenosť prekročila hranice času. Stále ďalším generáciám matiek a dcér ukazuje hodnotu rodiny, priateľstva, odpustenia a života v pravde a láske. Príbeh sa odohráva v časoch americkej občianskej vojny v rokoch 1861 – 1865, do ktorej narukoval aj otec rodiny Marchovcov. Jeho manželka a dcéry prežívajú neľahké obdobie sprevádzané chudobou, chorobami a mnohými inými problémami. Bezstarostné dievčatá sa za krátky čas menia na skutočné malé ženy schopné čeliť aj ťažkým výzvam s odvahou a odhodlaním. Romantická Meg, neskrotná Jo, krehká Beth a rozmaznaná Amy sú hrdinkami z mäsa a kostí, ktoré inšpirovali milióny čitateľov. Na Slovensku vo vydavateľstve IKAR kniha Malé ženy vychádza prvýkrát v kompletnej neskrátenej podobe vrátane druhého dielu. Je to literárna klasika, ktorá by nemala chýbať v žiadnej domácej knižnici. Filmovo spracované oku lahodiace knižné vydanie len u nás v predpredaji už aj na DVD. Dokonalá kombinácia ;)

Světoznámý román Lva Nikolajeviče Tolstého byl poprvé vydaný na pokračování v letech 1873 až 1877. Dočkal se mnoha překladů i filmových a hudebních adaptací. Klasika zo Zlatého fondu SME.

Prelomové dielo zakladateľa modernej latinskoamerickej prózy a jedného z najvýznamnejších brazílskych autorov, ktoré dodnes prekvapuje čitateľov sviežosťou, vtipom a iróniou. Brás Cubas zo záhrobia píše svoje pamäti a ako zosnulý si môže dovoliť zájsť do zákutí, kam by sa za živa neopovážil. Tento krátky román prekvapí čitateľa nadčasovosťou obsahu, formy i názvami kapitol. Woodyho Allena táto útla kniha fascinovala natoľko, že ju zaradil medzi päť kníh, ktoré najviac ovplyvnili jeho kariéru a uviedol: „Bol som prekvapený, aká je očarujúca a zábavná. Nemohol som uveriť, že (Machado) žil tak dávno. Pomysleli by ste si, že ju napísal včera. Je taká moderná a vtipná. Je to veľmi, veľmi originálne dielo.“ Susan Sontagová, Machadova horlivá obdivovateľka, ho nazvala „najväčším spisovateľom, akého kedy stvorila Latinská Amerika“ a bola presvedčená, že prekoná aj Borgesa. V roku 2002 kritik Harold Bloom zašiel ešte ďalej, keď povedal, že Machado de Assis je „najvýznamnejším literátom tmavej pleti, aký doteraz žil“.

Az egykori filozófusnak egy berlini kocsma magyar pultosa a hallgatósága. A csapos hallgat, a törzsvendég beszél, többször is szóba hozván, hogy "a nyelv... már nem alkalmas rá, hogy rögzíthetetlen tartalmaknak formául szolgáljon, nem szolgál többé, mert körbeért, bejárt minden elképzelhető tartományt, és elért oda, ahonnan indult, de végtelenül romlott alakban ért oda vissza", ám ez nem akadályozza meg abban, hogy káprázatos részletekből összeálló óriásmonológjában ne mesélje el újra és újra, kicsit mindig másképp és mégis ugyanúgy, hogy miért utazott el a spanyolországi Extremadura tartományába, és miért kezdte kutatni az utolsó farkas történetét, s miként döbbent rá arra, hogy nem érvényes az egyes szám, mert csak utolsó farkasok és történetek vannak. Krasznahorkai László katartikus elbeszélésének egyetlen mondata páratlan művészi érzékenységgel mutat rá a civilizáció és a környezet katasztrofális összefüggéseire, a természet fenségére és a gondolkodás tragikumára; az eredetileg 2009-ben írt, egyszerre ironikus és melankolikus szöveg így lesz napjainkban még aktuálisabb és még fontosabb.

"Gábor író, de lomtalanításból él: vállalkozó nagybátyjával együtt elhunyt emberek hátrahagyott tárgyait számolják fel. Dóra zongorista, de napközben ujjai fekete virágföldbe mélyednek. Egymásnak elmesélt, szokatlan történeteikből egy ismerős, hétköznapinak mégsem mondható világ épül fel. A szereplők küzdeni tudása és a szöveg lendülete pedig magával viszi az olvasót is." – Vados Anna

Az ?Obsidio Szigetiana, amelynek magyar címét – Szigeti veszedelem – Kazinczy Ferenc adta az eposz Az olvasónak címzett előszava alapján, Zrínyi egyetlen, életében nyomtatásban megjelent kötetében látott napvilágot Bécsben 1651 szeptemberében a költő lírai verseinek társaságában. A kötet az Adriai tengernek Syrenaia címet viseli. Az Adria, amely Magyar- és Horvátországot Itáliával köti össze, Zrínyi európai magyarságának jelképe. Előképei, mintái között nemcsak az előszavában említett Homérosz és Vergilius, hanem a modern keresztény hősi eposz mintája és legmagasabb rendű alkotása, Torquato Tasso (1544-95) A megszabadított Jeruzsálem című hőskölteménye is szerepel, és hatottak rá az olasz barokk reprezentatív költőjének, Giovan Battista Marinónak (1569-1625) lírai és kisepikai művei is, számos egyéb kisebb szerzővel együtt, akiknek művét Zrínyi forrásként használta. Merített a magyar és külföldi történetírók műveiből, a törökellenes harcokat megéneklő délszláv hősi énekekből, a magyar históriás énekek hagyományából, Balassi Bálint és Rimay költészetéből, a reformáció gazdag bibliai és hitvitázó kultúrájából, Pázmány Péter nyelvi vívmányaiból. Vallási érzülete, amely határozottan elvetette, sőt kimondottan károsnak tartotta a vallási türelmetlenséget, mély istenhiten és bibliai kultúrán alapult; mindez egyéni és megrázó módon fonódott össze a költő és politikus hazája iránti elkötelezettségével, korára, „az magyar romlásnak seculumjára" vonatkozó és egyre mélyülő hősi pesszimizmusával, magas rendű erkölcsiségével és személyes végzettudatával. Jelmondata is erre utal: Sors bona, nihil aliud – Jó szerencse, semmi más. Az ember minden dolgán lehet úr: erény, okosság, vagyon, rang, vitézség, hírnév legalább részben tőle függ, de a sors kiszámíthatatlan, szeszélyes, katasztrófával fenyegeti a legkiválóbbakat is.

To overcome intolerance, she'll have to stay true to her history-and her heart. Brittany spends her days fearing arrest from the humanz and the IMPACT police force for something that seems like it shouldn't matter: she's too tall. On Sympia, something like that is enough to get a person in deep trouble. When one day the IMPACT surrounds her building, Brittany's only hope is to escape with another Sympian species, the spherical little silfs. But there is another reason the IMPACT wants to capture Brittany: She is the carrier of a transmitting device that emits a signal to her human ancestor Alessandra McLean, captain of the galactic cruiser Strabo. As Brittany and her small crew of outcasts escape to space aboard the Strabo, guided by the holographic memory of Alessandra, they discover that beyond the stars, an even greater enemy lurks.

Skid doesn’t believe in ghosts or time travel or any of that nonsense. A circus runaway-turned-bouncer, she believes in hard work, self-defense, and good strong coffee. Then one day an annoying theoretical physicist named Dave pops into the seat next to her at her least favorite Kansas City bar and disappears into thin air when she punches him (he totally deserved it).Now, street names are changing, Skid’s favorite muffins are swapping frosting flavors, Dave keeps reappearing in odd places like the old Sanderson murder house—and that’s only the start of her problems.Something in the world has gone wrong. Terribly wrong. Absolutely &#*$&ed up.Someone has the nastiest versions of every conceivable reality at their fingertips, and they're not afraid to smash them together. With the help of a smooth-talking haunted house owner and a linebacker-sized Dungeons and Dragons-loving baker, Skid and Dave set out to save the world from whatever scientific experiment has sent them all dimension-hopping against their will. It probably means the world is screwed.Jason Offutt writes books. This is infinitely better than what his father trained him to do, which was to drink beer and shout at the television. He is best known for science fiction, such as his end-of-the-world zombie novel Bad Day for the Apocalypse (a curious work that doesn't include zombies), his paranormal non-fiction like Chasing American Monsters (that does), and his book of humor How to Kill Monsters Using Common Household Objects. He teaches university journalism, cooks for his family, and wastes much of his writing time trying to keep the cat off his lap. You can find more about Jason at his website, www.jasonoffutt.com. There are no pictures of his cat Gary, and it serves him right.

„Istenem, én, úgy szeretlek, egyre csak áhítom jelenléted. Egyre csak vágylak szüntelen, s keresve kutatlak mindenben.”  Részlet az – Istenem, én úgy szeretlek –  című versemből.

A ?15 éves Amber Alton jól tudja, hogy az órák máshogyan járnak Black Rabbit Hallban, ebben az ősi cornwalli házban. A végtelenbe nyúló nyarak tökéletesek a rejtélyekkel és nyúlüregekkel teli birtokon – egészen addig a viharos éjszakáig, amikor minden megváltozik.  Több mint három évtizeddel később Lorna egy homályos gyermekkori emlék hatására úgy dönt, hogy ebben az omladozó, repkénnyel benőtt házban köti össze életét szíve választottjával, ám a néhai nagyságának nyomait őrző házat és az azt körülvevő birtokot járva rá kell jönnie, hogy nem csupán a szeszély hozta vissza ide. Élete összefonódik a hajdan Black Rabbit Hallban történtekkel – ahogy annak az egykor boldog családénak is, amelynek emlékei a mai napig kísértik az ódon házat. Lorna tudja, hogy fel kell fednie a titkokat – mind saját gyermekkoráét, mind a tragikus sorsú Alton családét.  Eve Chase nagy sikerű bemutatkozó regényében elfeledett gyermekkorról, széttört álmokról és a családi szeretet erejéről sző lenyűgöző történetet.

Ez a mesegyűjtemény szépen csengő, avagy beszédes nevek ihlette verses meséket tartalmaz. A mesék elsősorban a nevek jelentéséből kiinduló, de attól elszakadó, tovább szőtt kis történetek illetve jellemzések az adott neveket viselő szereplőkről, akik egymás testvérei. A történetek laza szállal kötődnek egymáshoz, de önálló egységet alkotnak. A kötetben szereplő huszonegy név szubjektív szempontok alapján lett összeválogatva. A nevek egy része önmagát jelenti, egy részük pedig olyan sokatmondó, különleges jelentéssel rendelkezik, ami nem közismert. Van olyan név is, amihez legenda vagy népszokás fűződik, ott ez adja a történet alapját, de az esetek többségében a mese az író egyéni elképzelése szerint alakul a mese belső törvényei alapján. A szereplők a nevükben hordozzák a sorsukat, és a nevük jelentésének megfelelően viselkednek. Egy-egy szereplő vágyódik valami után, valamelyikük útra kel, hogy elérje célját, vagy beteljesítse küldetését. Egyes szereplők szerelembe esnek, mások pedig segítséget és vigaszt nyújtanak azoknak, akiknek szüksége van rá. A szereplőket összefűzi az egymás iránti szeretet, a testvéri kötelék. A könyv ajánlható iskolás gyermekek, vagy a nevek, esetleg saját nevük jelentése iránt érdeklődő, és a verses meséket kedvelő felnőttek, illetve névadás előtt álló leendő szülők számára.

Gólyakalifa Tábory ?Elemér, a regény hőse kettős életet él. Ha „fekete Álma” nem árnyékolná be az ébrenlét óráit is, „Sonntagskind” lehetne, a szerencse gyermeke, akinek kedvez a sorsa, s akiben a képesség is megvan a boldogulásra és a létezés örömeinek teljes átélésére. A szorongató éjszakai álmok s az álmok emlékei azonban győznek a valóság fölött, eltömik az öröm forrásait, félelmetes hatalmukkal átrendezik, megváltoztatják Tábory Elemér belső világát. A folyton megújuló álomkényszer megalázó sorsot rajzoltat a képzelettel, nyomasztóan, kínzóan teljeset, amely csak asszociációkkal kötődik a másikhoz, s mely sokkal több emberé, mint a másik. Tábory Elemér álmában előbb egy asztalosinas életét éli, akivel kegyetlenül bánnak, s aki a kegyetlenkedésekre maga is brutalitással felel, azután pedig napidíjas pesti írnokként tengődik – nélkülözések, félelmek, szorongások között – egészen az öngyilkosságig. A gólyakalifa a személyiség-megoszlás modern, világirodalmi rangú regénye, s egyben izgalmasan szép vallomás is az emberi elkötelezettségről, a szenvedélyre való belső készenlétről. „Mintha életem, s talán minden költő életének szimbóluma volna – írja Babits Mihály –, mely külsőleg simán foly, s csak belül gyötrődik, álmaiban.”   Elza pilóta, vagy a tökéletes társadalom Ötvenedik ?születésnapjára Babits Mihály nagyszerű ajándékot nyújt át olvasóinak s a magyar irodalomnak: új könyvét, amely Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom címmel lépett ki a nyilvánosság elé. E könyv megjelenése és olvasása bizonyára ugyanazt az örömet fogja szerezni mindenkinek, mint amit mi éreztünk ketten-hárman, akiknek módunkban volt még megjelenés előtt, nyomdai levonatokban olvasni.

Összevissza csereberélődik egy ikerpár, lóvátesznek egy felfuvalkodott törtetőt, tömérdek móka, dal, vidámság szövi át két, nagy nehezen egymásra találó szerelmespár történetét. „Oly' darab ez, aminőt a közönség szeret, kíván, óhajt – ami nektek kell”, mondta Szász Károly erről a vígjátékról, amelynek már a címe is jókedvre derít.

William Shakespeare egyik legnagyobb műve a Macbeth, a hatalomvágytól megszállott gyenge ember drámája. Macbethnek egyszer azt jövendölik, hogy király lesz. Felesége ösztönzésére és segítségével, hogy beteljesedjék a jóslat, álmában megölik a náluk vendégeskedő királyt. Tettüket a leitatott őrökre fogják, akiknek nincs is idejük tiltakozásra a hamis vád ellen, mert Macbeth szörnyű „felindultságában” megöli őket. A hatalmat, a rangot azonban nem tudják élvezni…

Charleston ?- 1869. szeptember 27. Délután három órakor indultunk el az üteg-rakpartról a nyílt tenger felé. Az apály gyorsan ragad magával minket ki a nyílt tengerre. Huntly kapitány valamennyi vitorlát fölvonatta s az északi szél sebesen hajtja ki az öbölből a Chancellort. A Sumter-erődöt csakhamar megkerültük és a partvédő ütegeket balkéz felől hagytuk el. Négy órakor haladt át hajónk a tengerszoroson, amelyből az apály erős folyással nyomul kifelé. A nyílt tenger ugyan még messze van innen és bizony odáig homokzátonyok közt szűk csatornákon át vezet az út. Huntly kapitány délnyugat felől kanyarodik be a hajóútra, a Semster-erőd balkéz felől eső csúcsán emelkedő világító-torony irányában haladván. A Chancellor vitorlái immár sűrűn egymás mellet vannak kifeszítve és esti hét órakor a legutolsó homokzátonyok is elmaradtak mögöttünk, s hajónk most már az Atlanti-tengeren evez. A Chancellor, ez a kilencszáz tonnás, háromárbócos hajó, a liverpooli dúsgazdag Leard-testvérek cég tulajdona. A hajó két év előtt teck-fából épült, réz páncéllal van borítva és a középső főárbóc kivételével, az árbóctörzsek és az árbócozat vasból való. A szilárd és szép hajó, mely a Veritas-irodában az első helyre van minősítve, most teszi meg harmadik útját Charleston és Liverpool közt. Amikor Charlestont elhagytuk, az angol lobogót vonták föl, ámde az igazi tengerész e nélkül is megismerte volna eredetét, minden tekintetben az volt, aminek látszott, azaz angol gyártmány, a vízvonaltól az árbóca hegyéig.

Jókai ?Fekete gyémántok-ja mellett a világirodalom egyik legszebb, legérdekesebb bányászati tárgyú regénye a Fekete Indiák, amely valóságos hőskölteménye a 19. századi skóciai szénbányászok már-már emberfölötti kitartásának, áldozatkészségének. Tíz esztendővel az aberfoyle-i bánya kimerülése és a művelés beszüntetése után a hajdani bányamester, a jó öreg Simon Ford – aki egész családjával egy elhagyott tárnában él – új „szénfekvetet” fedez föl. Értesíti az egykori igazgatót, a nem kevésbé nemes lelkű James Starrt, aki kapva kap a lehetőségen, a minden eddiginél gazdagabb széntelér föltárásán. Különös balesetek akadályozzák azonban a kutatást, mígnem az öreg Simon fia, a bányász mesterségben atyja hű követője, Harry egy 15 éves leányra bukkan egy kútszerű akna mélyén, aki még soha nem járt a föld felszínén, soha nem látta a nap világát. A Ford család és Starr mérnök – miközben dús szénrétegeket tárnak föl és megalapítják nemcsak az új bányát, de a föld alatti várost, Coal Cityt is megteremtik, – fényt derítenek a titokzatos lány segítségével a szörnyű múltra, az őrült bányarém, Silfax üzelmeinek okaira. E hajdani „vezeklő”, akinek egykoron az volt a dolga, hogy magasra emelt fáklyával élete kockáztatásával égesse el a gyülemleni kezdő sújtóléget, öregkori tébolyában a magáénak tekinti a föld gyomrának kincsét, s a legaljasabb merényletektől sem riad vissza, hogy megakadályozza az új bánya megnyitását, majd Coal City lakóinak boldogulását. Persze a végén minden jóra fordul: sikerül megakadályozni a „rettenetes agg” szörnyű tervét, akinek az unokája, a titokzatos lány feleségül megy a fiatal Fordhoz, Harryhez. Ez a regény a részletező leírásokban bővelkedő Verne-művek közé tartozik; az író látható élvezettel kalauzolja olvasóit Skócia vadregényes tájain, kedvtelve és hosszasan mutatja be a korabeli szénbányászat mindmegannyi technikai részletét, valóságos földtörténeti előadást tart a kőszén keletkezésének évmilliós folyamatairól, miközben alapos folklór tanulmányt közöl a skót bányászok hiedelemvilágáról. Verne ezúttal sok-sok utópikus gondolatot vet föl, pl. arról ír, hogy a környék lakossága fölüdülés céljából gyakran fölkeresi az egyenletes hőmérsékletű, kristálytiszta levegőjű Coal Cityt, vagy hogy a bányászok szívesebben laknak a tárnákban, semmint a felszínen. Az író hangsúlya azonban most is a nagyszerű, nemes lelkek ártó rossz elleni küzdelmén van. fiatalabb Verne-olvasónak igazi csemege lesz, hiszen a kötet a századforduló óta nem jelent meg magyarul.