Najnovšie - Biografie - Životopisy strana 78 z 87

Hoci názov knihy napovedá niečo iné, dvojica britských autorov napísala prekvapivo optimistickú knihu o našej civilizácii. Tú si cenia natoľko, že podľa nich stojí za to pokúsiť sa ju zachrániť. V roku 1900 bola väčšina obyvateľov Západu na svoju civilizáciu hrdá. Vedeli, čo predstavuje a verili jej. Dnes sa tento pocit stratil. Je to najmä preto, že šesť ideí, na ktorých sebavedomie Západu stojí, zažilo storočie neustálych útokov. Západná civilizácia pretrváva dlhšie ako akákoľvek iná v minulosti alebo v súčasnosti – je oveľa úspešnejšia v ekonomickom, vojenskom či politickom zmysle, ale aj vo vede, technológiách a umení. Zlepšuje sa zdravotných stav jej obyvateľov, rastie ich bohatstvo, dĺžka života a zrejme aj pocit šťastia. Veľkú časť týchto úspechov môžeme pripísať na vrub šiestim základným ideám – kresťanstvu, optimizmu, vede, ekonomickému rastu, liberalizmu a individualizmu. Tieto idey však už Západ nespájajú ani neinšpirujú a jednotlivcom nedávajú sebaistotu nevyhnutnú na spoločný postup, akokoľvek neuvedomelý. Namiesto toho vidíme evidentný príklon ku kolektívnej samovražde, v našich dejinách hlboko zakorenený už od roku 1914. Dá sa vystopovať v upadajúcej dôvere voči každej idey, ktorá kedysi inšpirovala Západ a celý svet. Našťastie, lepší pohľad na šesť faktorov ukazuje veľkú húževnatosť, s akou odolávajú útokom. Väčšina dnešného nepriateľstva voči týmto ideám je založená na módnych, ako bol napríklad Freudov pohľad na ľudskú prirodzenosť, ktorý vedecké dôkazy medzitým vyvrátili. Aspoň teoreticky by dômyselnejšia syntéza šiestich ideí mohla ponúknuť Západu cestu, ako ho zbaviť jeho úzkostí a zvýšiť jeho integritu. Ale v praxi? Táto facsinujúca kniha sa pokúša nájsť odpoveď.

Tato kniha Romany Szalaiové, známé autorky ženských románů, nám ukazuje zcela jiný pohled na osudy žen, které žijí mezi námi, a přesto je pojí zcela výjimečné životní zkušenosti. Deset vybraných žen nám odhaluje svoje postoje a přibližuje mnohdy velmi dramatické zážitky. Velkou předností autorky je, že se jí podařilo skloubit dohromady pohledy na život žen nejen rozdílného vzdělání i věku, ale také s různými životními cíli a očekáváními. Opravdu čtivá knížka zaujme jak mladé, tak i zralejší čtenářky.

Kniha predstavuje v autorovej tvorbe krok novým, nečakaným smerom. Je to autentický portrét autora, obraz Slovenska aj rôznych kútov sveta. Od detstva v normalizačnej Bratislave cez príbeh rozvetvenej rodiny až po narodenie syna. Putovanie po krajine od Bratislavy po Michalovce, z Berlína až do Kábulu. Keď chcete vedieť, na čo výrazný autor svojej generácie myslí a kade chodí, čítajte Spamäti.

Kňaz, ktorý neposlúchal Vatikán, politik, ktorý bojoval s radikálmi vo vlastnej strane, človek, ktorý sa stal protirečivým symbolom celej éry. Prezident vojnovej Slovenskej republiky Jozef Tiso dodnes rozdeľuje spoločnosť aj historikov. Ivan Kamenec sa vo svojej monografii, ktorá vychádza v druhom, rozšírenom vydaní, zameral predovšetkým na kľúčové vojnové roky, keď vyvrcholilo pnutie v ľudovej strane aj v živote Jozefa Tisu, ktorý bol vždy viac politikom než kňazom. Radikálne krídlo využívalo a neraz i zneužívalo jeho pasivitu a „politiku menšieho zla“ na presadzovanie vlastných plánov, koncepcií i osobných ambícií. Prezidentovi však prenechávali plnú politickú zodpovednosť aj za svoje vlastné činy. Vedome či nevedome z neho začali vytvárať budúceho martýra. Otázkou podľa autora ostáva, či si introvertný Tiso uvedomoval svoj postup na piedestál nedotknuteľnej autority, no tým aj absolútnej zodpovednosti, a vlastne politickej i ľudskej osamotenosti. Na konci svojho prezidentského obdobia nemal už vo vládnom tábore ani vážneho súpera, ani rovnocenného partnera. Bol vlastne jedinou integrujúcou osobnosťou zanikajúceho štátu. Zostal sám s obrovským bremenom politickej a morálnej zodpovednosti.

John ?Margolis le nem tagadható személyes érintettséggel követi nyomon Uri Geller karrierjének főbb állomásait. Bár a szerző ragaszkodik ahhoz az elképzeléshez, hogy objektív módon ismerteti a tényeket, és meghagyja az ítélkezés jogát az olvasónak, sorain minduntalan átsüt, hogy maga is csodálója Uri Gellernek, és hogy mélyen elítéli azokat a szkeptikusokat, akik igyekeztek és ma is igyekeznek leleplezni a csalást a parafenomén produkciói mögött.A könyv az első néhány fejezet után kronologikus sorrendben halad. Megismerkedhetünk a kissé különc, túlsúlyos zsidó gyermek különállóságával, a család szétszakadásának történetével, és azzal a folyamattal, amelynek során Uri kialakította magában az egész későbbi életét meghatározó életfilozófiát: gazdag, sikeres és irigyelt ember akart lenni.A könyv címében azt ígéri, hogy kiderül, milyen kém múlttal-jelennel rendelkezik az izraeli és az amerikai titkosszolgálatok által is megkörnyékezett parafenomén. Ezen a területen azonban nem nyújt sokat Margolis. A titkos ügynök tevékenysége valóban titkos marad.Megismerhetjük azonban a hatvanas-hetvenes években kibontakozó karrier főbb állomásait, a befolyásos, Urival szimpatizáló közéleti személyiségek hosszú sorát, megtudjuk, hogy politikusok, sportolók, űrhajósok, szupersztárok keresték Geller kegyeit és mutatkoztak vele szívesen a magazinok címlapjain. Uri Geller valóban szupersztár lett, és a könyvből az is kiderül, hogy nem kis mértékben volt ez köszönhető megnyerő külsejének és vonzerejének.A könyv szerzője több fejezetben is hangsúlyozza, hogy Uri Geller számos alkalommal esett át olyan laboratóriumi vizsgálatokon, amelyeket a világ vezető tudományos központjaiban, az amerikai Stanfordban illetve más, hasonlóan nagy hírű laboratóriumokban végeztek. A tudományos ismeretterjesztő újságírásban jártas Margolis a kvantumfizikával hozza összefüggésbe Uri Geller rendkívüli képességeit, és erről több tudós is tanúskodik a felkeresett interjúalanyok között. A szerző elsődleges célja azonban emellett elsősorban az, hogy a parafenomén hírszerzési karrierjét is bemutassa. Ez csak részben sikerül, hiszen a konkrétumokról nagyon kevesen beszélnek, beszélhetnek még ma is. Ebből a szempontból a könyv épp olyan titokzatos, mint amilyen titokzatos maradt a mai napig Uri Geller, amikor arról faggatják, honnan származhatnak ezek a rendkívüli képességek.

CHARLES DARWIN, a visszahúzódó biológus elképesztő felfedezése – a természetes kiválasztódás, amely az evolúció fő hajtóereje – alapjaiban változtatta meg a tudományt és az emberek világképét. Mintegy két évtized telt el elmélete kidolgozása és publikálása között, annak üzenete ugyanis még alkotóját is megrémisztette. Darwin, a végletekig óvatos angol úriember gondolatai nemcsak tudományos szempontból voltak radikálisak, hanem a korabeli törvények szerint istenkáromlás címén büntethetőnek is számítottak. David Quammen a tudós jegyzetfüzetein, levelezésén és naplóin keresztül meghitt portrét rajzol Darwinról, és közérthetően foglalja össze munkásságát. DAVID QUAMMEN író-újságíró tizenkét könyv, köztük a számos rangos nemzetközi díjat nyert The Song of the Dodo és a Spillover szerzője. Több száz újságcikke jelent meg az Esquire, a National Geographic, a Rolling Stone, illetve a The New York Times hasábjain.

Antall József miniszterelnökkel rögzített beszélgetéseim húsz éve, 1992 júniusától 1993 májusáig kilenc alkalommal készültek. Életében a közvélemény alig tudott valamit személyes sorsáról, a hajdani gyermekkori környezetről, a politikus édesapáról és nagyapáról, és mindarról, ami meghatározta életét, pályáját, megszabta emberi tartását, hitét és hitelét. Az egyenként két-háromórás beszélgetésekből egy kivételes személyiség, egy elhivatott, okos, művelt és toleráns ember és politikus képe rajzolódik ki. Az interjúk szövegén nem változtattam: nem szerkesztettem át, nem rövidítettem és nem egészítettem ki, mert úgy hiszem, az élőbeszéd helyenkénti kócossága is hozzátartozik ahhoz a jellegzetes antalli beszédstílushoz, előadásainak hangulatához, amire az olvasók emlékezhetnek. Arra a csapongó, a gondolatmenetből olykor kilépő, sajátos asszociációs rendszerre, amely nagyon is jellemző szellemi magatartást fejez ki. Ez az interjúfolyam ugyanis dokumentum, amelynek módosítását, átformálását az ő közreműködése nélkül nem volna illő végrehajtani. Szeretném hinni, hogy ebből a beszélgetés-csokorból hitelesen megismerhető Antall József gondolkodásmódja, értékrendszere és kirajzolódnak egyéniségének azok a vonásai, amelyek hivatali ideje alatt rejtve maradtak a nyilvánosság előtt. Osskó Judit

Amióta 1952-ben, alig huszonöt esztendősen elfoglalta a trónt, II. Erzsébet királynő példátlan közfigyelem tárgya, de a csillogás és a szóbeszéd ködén át vajon mennyire alkothatunk pontos képet a világ leghíresebb uralkodójáról? A neves életrajzíró, Sally Bedell Smith számtalan interjúra és korábban sosem idézett dokumentumra támaszkodik, amikor egy ritka pillanatra félrelebbenti a fátylat, hogy megismertessen annak a királynőnek nyilvános és magánéletével, aki páratlan tekintéllyel, tapintattal és eleganciával vezette át hazáját és a Nemzetközösséget az elmúlt hatvan év minden háborúján és zűrzavarán. Az Erzsébet, a királynő minden részletében hiteles, mégis olvasmányos és szórakoztató közelkép egy olyan asszonyról, akit eddig csak távolról, a tévé képernyőjéről ismerhettünk - egy kivételes személyiségről, aki eleven humorérzékkel és mérhetetlen józansággal végzi kötelességét, bármit rójon is rá a munkája és a családja. Az Erzsébet, a királynő figyelemre méltó és rokonszenves portré, emellett lenyűgöző beszámoló arról a kivételes modern kori vállalkozásról, amivé az uralkodás vált. A könyvben megismerünk egy fiatal lányt, aki nagybátyja trónfosztása után hirtelen a trónörökös szerepében találja magát. Találkozunk a tizenhárom éves Lilibettel, amint beleszeret egy Fülöp nevű fiatal tengerészkadétba, és eltökéli, hogy feleségül megy hozzá, még ha szülei a vagyonosabb angol arisztokratákat részesítenék is előnyben. Látjuk a tizenéves lányt, ahogy a második világháború idején katonai teherautókat szerel, majd a győzelem napján ott áll Winston Churchill mellett a Buckingham-palota erkélyén. Majd fiatal királynőként lép elénk, aki igyekszik egyensúlyt találni kettős szerepkörében, mint uralkodó és mint kétgyermekes fiatalasszony. Sally Bedell Smith átcsempész minket a palota kapuin, hogy nyomon követhessük a királynő mindennapos rutinjait - a "vörös dobozokat", bennük a kötelezően áttekintendő aktuális dokumentumokkal; a heti audienciákat, amelyeken az idők során tizenkét miniszterelnök vett részt; a fizikailag is megerőltető külföldi körutazásokat; a sajtó szüntelen figyelmét - s persze személyes kapcsolatát Fülöp herceggel, élete szerelmével és hatvannégy esztendeje hű férjével; a gyermekeivel s olykor zűrös házastársaikkal; az unokáival és a barátaival. 

"Máig beleborzongok, ha visszagondolok azokra az interjúkra, melyeket Stohl Andrással a Kozma utcai börtönben készítettem. Félelemmel és szorongással teli találkozások voltak ezek. Pokoli és ijesztő - csak ezekkel a jelzőkkel lehet kifejezni azokat a folyosókról gyakran beszűrődő indulatos, kéjes hangokat, a fojtogató szagot, és egy megmagyarázhatatlan érzést, amitől egy pillanatig sem tudtam szabadulni. Mintha a gonosz vett volna körül mindenütt bennünket. A bűn, a gonosz jelenlétét éreztem, és ez félelemmel vegyes undorral töltött el, és tölt el ma is. A magyar börtönök túlfűtött, fojtogató, kegyetlen világáról, az őrök brutalitásáról, a szexuális visszaélésekről sok mindent hallani, ám az igazságot eddig többnyire jótékony homály fedte. Stohl András, a sztárok csillogó világából érkező színész-műsorvezető öt hónapot töltött a Kozma utcai börtönben, ahol saját szemével tapasztalt meg olyan dolgokat erről a világról, melyek kegyetlenül beivódtak az emlékezetébe. Stohl a maga közvetlen, barátkozós stílusával pillanatok alatt sztár lett a börtönben is, még a legkegyetlenebb gyilkosok is bizalmukba avatták, s edzés közben vagy a zuhanyzóban olyan hajmeresztő titkokat osztottak meg vele, mint azelőtt soha, senkivel. Ez a könyv nem egy sztár börtönnaplója, sokkal több annál: igaz és kíméletlenül őszinte krónika a magyar börtönökben zajló sokkoló eseményekről." (Szalai Vivien)

A könyv kíméletlen õszinteséggel mesél a szerző életéről, ifjú- és felnőttkori kalandjairól. Kisebb-nagyobb lelki válságokon esik át. Napjaink tragikus és szórakoztató elbeszélései egy elsikkadt, mellőzött nemzedék sajátos élményeit, életérzését ábrázolják. A szerző az ötvenes évek, a "Kádár korszak" és napjaink ujjlenyomatát készítette el.

Weöres ?Sándor gyerekzseninek indult, ami ritka, és zseniális felnőtt lett belőle, ami még ritkább. Kosztolányi Dezső azonnal felismerte rendkívüli képességeit, egyik gyerekkori versét Kodály Zoltán zenésítette meg. Soha, senki nem vonta kétségbe tehetségét, soha nem kellett küzdelmet folytatnia az elismerésért. Elemi erővel hárított el minden akadályt áradó mondanivalója elől.Végigpásztázta az egész világirodalmat, magába szívta az európai kultúrát, és mélyen hatottak rá a keleti filozófiák. Nincs költői forma, nincs műfaj és műnem, amelyen meg ne szólalt volna a kidolgozott tökéletesség hangján. Hangváltozatai a komor mítoszoktól a bájos nyelvi játékokig terjednek. Ritmusjátékait, népdalszerű kis verseit óvodások fújják szerte az országban, filozófiai költeményei fölé elmélyülten hajolnak a költészet hívei. Műveit olvasták, szavalták, megzenésítették, színpadra állították, volt, amiből még filmet is készítettek. Kenyeres Zoltán könyve végigelemzi a pálya egész terjedelmét. Szakemberek számára szakkönyv, az irodalmat szerető művelt közönség számára jó olvasmány. A magyar tanulmányirodalomnak azt a hagyományát folytatja, amely a Nyugat évfolyamaiban alakult ki, felhasználja a modern szövegelemző iskolák eredményeit, de tartózkodik attól, hogy elvont szaknyelven fejezze ki magát. Nyitott mindenki számára, aki behatóan meg akarja ismerni Weöres Sándor rendkívüli életművét.

Gyermekként számtalan mesét hallhattunk a szebbnél szebb hercegnőkről, királykisasszonyokról, amelyek szinte mind az „...és boldogan éltek, míg meg nem haltak..." fordulattal, a sírig tartó boldogság varázslatos ígéretével értek véget.A valóságban azonban, ahogy a legtöbbünk esetében, úgy a hercegnőknél sem magától értetődő a boldog és gondtalan élet lehetősége. Sokan közülük ugyan koruk elbűvölő, bájos és nagyra becsült személyiségei voltak, de legalább ennyien akadtak közöttük olyanok is, akik gátlástalanul visszaéltek hatalmukkal, becsapták környezetüket, vagy eltékozolták a családi vagyont. Stephanie von Hohenlohe hercegnő például náci kém volt. Sisi, a magyarok királynéja minden este nyers húsból készült arcpakolással tért nyugovóra. Clara Ward, az úgynevezett „dollárhercegnő" megszökött hercegétől egy cigányprímással, Rigó Jancsival. Ha más nem is, annyi bizonyos, hogy mindannyian igazi hercegnők és ízig-vérig nők voltak. Kíváncsi a különc hölgyek nem mindennapi életére, az ókortól napjainkig? A Botrányos hercegnők az ő történetüket meséli el.

Napjainkban kevés az olyan inspiráló személyiség, aki hajthatatlansága és eredeti látásmódja révén számos technológiát forradalmasítva, több területen is maradandót alkot. Elon Musk ilyen példakép: valóságos látnokként vitte sikerre eddigi vállalkozásait, többek között az elektromos autókat fejlesztő Tesla Motorst és a kereskedelmi űrutazást megújító Space X-t. Különösen nehéz életutat járt be, mire a Szilícium-völgy egyik legismertebb vállalkozója lett. Gyermekkorát Dél-Afrikában töltötte, ahol zsenialitása miatt kilógott a sorból. Később innovatív üzletemberként nem mindennapi kockázatokat vállalt, így sokszor szinte az alapoktól kellett újra építenie birodalmát. Buktatókkal és sikerekkel teli története önmagában is lenyűgöző, Elon Muskot azonban leginkább az teszi szuperhőssé, hogy modern technológiai megoldásaival, környezettudatos módon keres válaszokat korunk kihívásaira: a jövő izgalmas, optimista képét festi elénk.

Diane Keaton Elég volt a bújócskából! című, humoros és öniróniával sűrűn átszőtt új memoárkötetében a melankolikus hang is megszólal. Izgalmas életének eseményeit, szereplőit – akik között olyan emberek tűnnek fel a kötetben, mint Woody Allen, Waren Beatty, Al Pacino vagy Jack Nicholson – a színésznő össze nem álló mozaikdarabokként tárja elénk. Apropót a visszatekintésre és az életről való gondolkodásra egy-egy jelenbeli történés (pl. vásárlás a lányával, Dexterrel), egy tárgy (egy fotó vagy egy ruhadarab), vagy éppen saját testrészei szolgáltatják: egyszer a haja, máskor a szeme, megint máskor a füle vagy a lába.  Az immár 68. évébe lépett színésznő sokat foglalkozik a könyvben az öregség kérdésével, az öregedés során változó testével, de egyúttal a fiatalsággal is, s sokszor egyszerre mutatja meg a kettőt. Az összefonódó jelen és múlt, a hétköznapok csip-csup ügyeiben rejlő bosszúságok és örömök, valamint a nagy ívű pálya egyre inkább értelmes egységet alkotnak számára, s az időskor felé való közeledés során egyre érettebbé válik arra, hogy meglássa az élet jelenségeiben rejlő szépséget.

Nem memoár, nem önéletrajz, nem emlékezés, és főleg nem vissza. Ha mégis emlékezés, akkor előre. Emlékezés előre a jövőbe, a jövőre.Filmről van szó, filmet látunk és élünk, sok bennük a saját film, ami a mienk, a mi történetünk. A mienk akkor is, ha sem a történet, sem a forgatása idejében még nem éltünk. Az egyik legnagyobb magyar filmrendező 89 évesen emlékezik vissza több mint 70 éves pályájára.

Az én rövid történetem Stephen Hawking valószínűtlen utazását idézi fel a háború utáni Londonban töltött gyermekkorától a nemzetközi elismertségig és ünnepeltségig. A tömör, szellemes és őszinte beszámoló abba a világba vezeti be az olvasót, amelyet korábbi könyveiben Hawking alig-alig villantott fel. Mesél a kíváncsi iskolásfiúról, akit osztálytársai Einsteinnek hívtak; a tréfacsinálóról, aki egy bizonyos típusú fekete lyuk létezésében fogadott a kollégáival, és a fiatal férjről és apáról, aki azért küzd, hogy megvesse a lábát a fizika és a kozmológia világában. A könyvet olyan fotók illusztrálják, amelyeket eddig csak kevesen láthattak.

At that time I was but ten years old, my brother Lorand sixteen; our dear mother was still young, and father, I well remember, no more than thirty-six. Our grandmother, on my father's side, was also of our party, and at that time was some sixty years of age; she had lovely thick hair, of the pure whiteness of snow. In my childhood I had often thought how dearly the angels must love those who keep their hair so beautiful and white; and used to have the childish belief that one's hair grows white from abundance of joy.It is true, we never had any sorrow; it seemed as if our whole family had contracted some secret bond of unity, whereby each member thereof bound himself to cause as much joy and as little sorrow as possible to the others.

Kipóbálta, milyen az űrbe repülni, mínusz 45 fokban vadászott Szibériában, államfőkkel utazgatott külföldön, éjjeli pillangókkal haverkodott New Yorkban, járatos volt John Lennon özvegyénél, betörőnek vélték Washingtonban, megtalálta, hol fedezte fel Kolumbusz Amerikát, szeme előtt született egy új vulkán, hadászati rakéták tövében szaunázott, két óceánban fürdött egy nap alatt, kiküzdötte magát a médiaháborúból, lemondott a kormányszóvivőségről…Négy évtized riportjait, találkozások, események kulisszatitkait meséli el a szerző, a rádió és a televízió egykori külföldi tudósítója.A könyvben színes képmelléklet található – a szerző legérdekesebb fotóiból válogatott.

Másnak ?lenni nagyon könnyű, de jobbnak lenni nagyon nehéz. Jony Ive Steve Jobs 1997-ben tért vissza az Apple élére, hogy megmentse a céget, amelyet ő alapított. Egyik este találkozott egy brit tervezővel, aki több száz rajzzal és prototípussal körülvéve még késő éjjel is a cég központjában szorgoskodott. És akkor Jobs rájött, hogy megtalálta azt a tehetséges embert, aki visszafordíthatja a céget a lejtőn. Ez a fiatal tervező Jony Ive volt. Jony és Jobs együttműködéséből kultikus műszaki eszközök születtek. Az iMac, az iPod, az iPad és az iPhone azon túl, hogy a világ egyik legértékesebb vállalatává tették az Apple-t, egész iparágakat újítottak meg, hűséges rajongókat toboroztak a cégnek, és egy nemzetközileg is sikeres és elismert márkát teremtettek meg. Mindeközben Jony Ive a világ vezető, technológiai innovátorává vált, számtalan dizájndíjat nyert, és kiérdemelte, hogy 2013-ban felkerüljön a Time magazin 100-as listájára, sőt még lovaggá is ütötték. De e diadalmas pályafutás ellenére vajmi keveset tudni erről a szemérmes és halk szavú varázslóról, akit Jobs szellemi társának tartott. Ebből a könyvből megismerjük az Apple innovációk valódi vezetőjének igaz történetét.