Najnovšie - Biografie - Životopisy strana 87 z 87

JFK hideg ügye megoldva! Trump dokumentumainak nyilvánosságra hozatala kulcsfontosságú nyomot ad! Új könyve hátborzongató igazságot tár fel a CBS/SFB korábban titkos film- és hangfelvételeinek köszönhetően! Most Dr. M.Sc. Roman F. Martinu író, ügyvéd, pszichológus és profilkészítő végre bemutatja a nyilvánosságnak egy puccs botrányos machinációit: A John Fitzgerald Kennedy meggyilkolásáról szóló titkos dokumentumok, amelyeket Trump elnök kezdeményezésére hoztak nyilvánosságra, a szerzőt a döntő nyomra vezetik! Mindenekelőtt a korábban kiadatlan élő rádióriportok nemcsak a tényleges eseményeket dokumentálják, hanem pontos információkat is nyújtanak az igazi mesterlövészekről, fegyvereikről és tartózkodási helyükről. E jelentés szerint a lövéseket egy áruház ötödik emeletéről adták le!Lee Harvey Oswald és Jack Ruby ügyesen megszervezett elterelésnek bizonyulnak.Martinu szinte véletlenül újabb szenzációs felfedezést tett! A számtalan dokumentum között volt egy titokzatos, kézzel írott jegyzet, amely azt sugallta JFK Jr.-nak, hogy a repülőgép-szerencsétlenség talán mégsem baleset volt. Kiterjedt kutatások után kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy a szóban forgó repülőgép, egy N9253N lajstromjelű Piper Saratoga, soha nem zuhanhatott le 1999. július 22-én, mivel csak 2015-ben vonták ki a forgalomból.Ez teljesen hamissá teszi a parti őrség által közzétett baleseti jelentést! Azt sugallja, hogy JFK Jr.-t, feleségét, Carolyne Bessette-et és sógornőjét, Lauren Bessette-et 1999. július 22-én meggyilkolták! A szerző ismeretlen számú személy ellen gyilkosság miatt büntetőeljárást indított a New York-i főügyésznél.

Fábri Anna irodalom- és művelődéstörténész Kaposváron nevelkedett, három és fél éves koráig egyáltalán nem látva az apját, aki a hadifogságból csak 1948 végén térhetett haza. A magyar szak elvégzése után került a Magvető Kiadóhoz, ahol zömmel irodalomtörténeti, társadalomtudományi munkákat szerkesztett. 1968 és 1986 között dolgozott a Magvetőnél, amelyről a mai napig több a legenda és a féligazság, mint az alapos, tárgyszerű és publikált visszaemlékezés. Kardos György igazgatása alatt a kiadó többféle korszakát élhette meg: a keményebb irányítástól az oldódáson át, egészen Kardos tekintélyének csorbulásáig. A magvetős évek után Fábri Anna az ELTE oktatója lett, ahol művelődés-, mentalitás- és nőtörténetet tanított. Jelentős, hiánypótló könyvek szerzője: írt a 19. századi szalonéletről csakúgy, mint a magyar nőírók történetéről, miközben Jókai, Mikszáth és Krúdy életművével is foglalkozott. Mindezekről vall a Darvasi Ferenc készítette életútinterjúban, amely izgalmas betekintést nyújt az idén 70 éves Magvető múltjába is. 

„Egy valódi Vezércsel – ez a lebilincselő életrajz a sakktörténelem egyik legismertebb női alakjának, Polgár Zsuzsának az életét meséli el.”Polgár Zsuzsa minden idők egyik legsikeresebb sakkozónője, az egyetlen magyar sakkvilágbajnok. Budapesten született, egy átlagos családban, szerény körülmények között nőtt fel. Pedagógus édesapja azt a meggyőződést vallotta, hogy a zsenik nem születnek, hanem kinevelhetőek, ezért elhatározta, hogy lányával ezt bebizonyítja és sikeressé fogja tenni a sakkban. Csodagyerekként fedezték fel: négyévesen nyerte meg első versenyét ?– százszázalékos, 10:0-s eredménnyel  –, amikor még csak térdelve érte el a tábla tőle messzebb eső pontjait. Tizenöt évesen már a világ legjobb női sakkozója volt, két évvel később ő lett az első nő, aki kvalifikálta magát ?a férfiak sakkvilágbajnoki ciklusára. 19 évesen már ő volt a magyar csapat elsőtáblása, amikor testvéreivel, a 12 éves Judittal, a 14 éves Zsófiá-?val és a 19 éves Mádl Ildikóval, óriási meglepetésre, minden idők legfiatalabb olimpiai bajnok sakkcsapata lettek.Csakhogy a világ meghódítása nem volt egyszerű feladat. Polgár ?Zsuzsának nemcsak a női sportolók diszkriminálásával, és az elnyomó állami bürokráciával kellett megküzdenie, hanem sokszor a sikereire féltékeny, gáncsoskodó, nagy tekintélyű vetélytársak is próbálták megakadályozni céljai elérésében. Felülkerekedett mindezen, és közben örökre megváltoztatta a sakk világát. Hihetetlen felemelkedése előtt természetesnek tartották, hogy a nők nem képesek a férfiakhoz mérhető teljesítményre a sakkban. Zsuzsa eredményei megcáfolták ezt a hiedelmet.Polgár Zsuzsa a világ egyik legismertebb és legeredményesebb sakkjátékosa. Négy egyéni világbajnoki címe mellett öt olimpiai aranyéremmel, négy ezüst- és három bronzéremmel rendelkezik. Ő az egyetlen olyan sakkozó, aki a hat legrangosabb cím mindegyikét elnyerte: világbajnoki címet szerzett a klasszikus sakkjáték mellett rapidsakkban és villámsakkban is, olimpiai aranyat egyéniben és csapatban, valamint a világranglista első helyén is állt. Versenyzői pályafutásának lezárása után sakkedzéssel, tehetséggondozással és a sportág népszerűsítésével foglalkozik: ezeken a területeken is kiemelkedő eredményeket ért el. Megalapította a nevét viselő alapítványt, valamint a Susan Polgar Institute for Chess Excellence-t (SPICE), amelyek aktívan tevékenykednek a sakk népszerűsítéséért, és hogy rendkívüli lehetőségeket adjanak fiatal, tehetséges sakkozóknak.2019-ben beiktatták az Amerikai Sakkhírességek Csarnokába, 2023-ban pedig a Sakkvilághírességek Csarnokába, és máig ő az egyetlen nő, aki mindkét elismerést megkapta.

Egy zseni, aki a valóságról és a szerelemről álmodikAnglia, 1830-as évek. Két találkozás, melyek meghatározzák a fiatal nemeslány, Ada életét. Az egyik a lóversenypályán történik, amikor Ada megismeri Michaelt, az egykori bokszolót. Michael lesz élete nagy szerelme, de a kapcsolatot titokban kell tartani, mert Adát az anyja arra kényszeríti, hogy társadalmi pozíciójának megfelelően menjen férjhez.A második sorsszerű találkozás Ada életében Charles Babbage, a matematikus. Babbage azonnal felismeri Ada matematikai tehetségét, és felkarolja őt, Ada azonban hamarosan túlszárnyalja a matematikust. A matematika iránt érzett szerelme éppolyan olthatatlan, mint a Michael iránti szerelme.Ada azonban nem is sejti, hogy az egyik szerelmét el kell engednie, nehogy mindkettőt elveszítse.

Az élet ajándék – egy történet küzdelemről, kitartásról és győzelemről. Egy rohanó vi-lágban, ahol  a  mindennapok mókuskerekében elveszik a lényeg, könnyű elfelejteni, miért érdemes igazán élni. De mi történik akkor, ha az élet egy pillanat alatt mindent megváltoztat?Erika története nem csupán egy ember harca a betegséggel, hanem annak bizonyítéka, hogy a remény, az akarat és a szeretet milyen csodákra képes. Őszintén mesél azokról a mélységekről, ahová csak kevesen látnak be, illetve azokról a magasságokról, amelyeket kitartással és elszántsággal ért el.Ez a könyv nemcsak egy személyes utazás, hanem inspiráció mindazok számára, akiknek szükségük van bátorságra, hogy szembenézzenek a kihívásokkal.„Mert az élet a legnagyobb ajándék, amit valaha kaphatunk.”

Azt hiszed, hogy észreveszed, pedig mindketten tudjuk: meg sem látod addig, amíg meg nem villan a fehér bot a kezébe. Na jó, ne legyek ennyire szigorú, hiszen te azért nyitott szemmel jársz, s lehet, hogy körülöttedmindenki. Én hős vagyok(?), én tényleg csak akkor láttam meg őket, ha már majdnem hasraestem a maguk előtt jobbra-balra ingázó botjukba. Na akkor is félve kérdeztem meg: Segíthetek? Aztán ahogy felfedeztem magamon a megvalósuló és elég bizarr, sötétségbe belevesző jövőmet, már egyre többen tűntek fel és egyre bátrabban kaptam el a karjukat. Talán még kiáltottam is, pedig nem a fülükkel volt a baj, hanem a szemeikkel... S ide megérkezett még egy nagy „ajándék” mellém: meglassultak, majd leálltak a veséim is. Ja az meg már csak hab a tortán, hogy a cukorbetegség azon kívül, hogy még nem esett le a lábam, minden szövődményét is beleépítette a testembe. Hosszú idő telt el, amíg az történt ami. Aztánez olyan hamar lezajlott, hogy felfogni sem volt időm. Hogy miért dugtam mégis a fejem a homokba? Nem tudom. De a múlton nem rágódom, a jelen és a jövőaz, ami mozgat... Vakság, dialízis, s a kaszás, aki megállás nélkül kopogtatott az ajtómon, az ablakomon, akkor is, ha nappal volt és akkor is, amikor álmodtam. Mi zajlott le bennem? Mit éreztem akkor, alatta és utánna? Mi adott erőt? Nekem milyen volt, mi minden járt a fejemben? Nekem így és ezek, ebből a szemszögből és nem biztos, hogy ez volt a jobb, vagy a rosszabb. De minden igaz, a döntések, a megválasztott utak, a kérdésekre a válaszok, a kialakított világ, vagy maga a választott sors. Minden az enyém...

„1947 márciusában születtem, de szülőhelyemet csak 2024 tavaszán ismerhettem meg. Nem én vagyok az egyetlen a háború után született nemzedékben, aki csak évtizedekkel később járt korai élményei helyszínén, s felnőttként talált rá valódi gyökereire. Apám magyar huszár volt, anyámmal abban a menekülttáborban találkoztak, ahol húgaimmal együtt megláttam a napvilágot. Ötéves voltam, amikor az osztrák táborral együtt nemcsak Európát, de mindent magunk mögött hagytunk, s bevándorlóként megérkeztünk Amerikába. Új otthonunk egy clevelandi lakótelep lett, ahol hamar megtanultam, hogy az erőforrások elosztása legtöbbször nem igazságos, s később azt is felismertem, hogy az emigráció megfosztja az embert a társadalmi, a humán és a pénzügyi tőkétől egyaránt. Arra csak hosszú évek után jöttem rá, hogy az egyetlenként megmaradt kulturális tőkére miként lehet építeni.A járatlan úton indultam el, s az elmúlt hét évtizedben minden útelágazásnál a kevésbé kitaposott ösvényt választottam. Ebben a könyvben elmesélem, hogy kikkel találkoztam az utamon, és hogyan alakítottam az útitársaim körét. Úgy hiszem, hogy kortársaimnak és az emigrációban nevelkedett magyaroknak éppúgy érdekes lehet a történetem, mint azoknak a fiataloknak, akik még éppen csak elkezdték járni a maguk útját.”ÁCS ZOLTÁN közgazdász 1947-ben született egy villachi menekülttáborban, a családja 1952-ben vándorolt ki az Egyesült Államokba. A Clevelandi Állami Egyetem elvégzése után New Yorkba költözött, ahol PhD-fokozatot szerzett közgazdaságtanból a New School for Social Research intézetben. Oktatott többek között a London School of Economics és a George Mason Egyetemen, vendégprofesszor volt a londoni Imperial College Business Schoolban és a Pécsi Tudományegyetemen. Nemzetközileg jegyzett és megbecsült szakemberként számos elismerésben részesült, 2023-ban a Magyar Tudományos Akadémia Arany János-érmével tüntették ki a közgazdaságtan területén nyújtott kimagasló teljesítményéért.

A kaszkadőrök Oscar-díjára jelölt Piroch Gábor fél évszázad alatt bejárta az egész világot Budapesttől Hollywoodig, és ma már Magyarországon, valamint a tengerentúlon is profi kaszkadőrkoordinátorként és -rendezőként jegyzik. Legújabb könyvében személyes élményein, valamint hazai és külföldi filmforgatásokon keresztül avatja be az olvasót a kaszkadőr hivatás izgalmas kulisszatitkaiba. Filmszerűen követhetjük nyomon kalandjait a legnépszerűbb filmsorozatoktól a figyelemfelkeltő reklámfilmeken át az olyan nagyszabású magyar és nemzetközi produkciókig, mint például a Kincsem, a Transformers 3, a Z világháború, a Die Hard – Drágább mint az életed, a Szárnyas fejvadász 2049, a Terminator: Sötét végzet, vagy a Dűne. A szerző őszintén mutatja be, mit jelent kelet-közép-európaiként nyugati produkciókban helytállni, ha kell, lovászként dolgozni Kaliforniában, vagy Brad Pittel és Angelina Jolie-val lazulni a tengerparton. Megtudhatjuk, hogyan készül egy igazán látványos kaszkadőrbemutató, milyen a levegőben felfüggesztve kardozni, több emeletnyi magasból leugrani vagy élő fáklyaként lángolni. Elhivatottság, kitartás és alázat – ezek nélkül aligha lesz valakiből tettre kész, a határokon túl is elismert kaszkadőr, és mire a lebilincselő akciók végére érünk, az olvasó számára is kiderül, miért.

Ki volt valójában Alain Delon, a filmcsillag mögött rejtőző ember? Arcát milliók imádták, a lelkét szinte senki nem ismerte. Hogyan lett egy magányos, csellengő, lázadó fiúból a francia filmvilág ikonikus alakja? A könyvből kiderül.Alain Delon egyszerre lebilincselő és megrendítő életrajza nemcsak egy legendás színész története, hanem egy érzékeny, nyughatatlan, a démonjaival küzdő férfi lelkének mélyére vezető utazás is. Gyerekkori traumák, háborús élmények, szenvedélyes és csendesebb szerelmek, szövevényes családi kapcsolatok nyomán tárul fel egy ellentmondásos, rendkívüli emberi sors, a férfié, akiért rajongott a kamera, és aki örök harcban állt önmagával, hogy a gyerekkori fájdalomból erényt kovácsoljon. Bár hivatalosan sosem tanult színészetet, megfigyeléseinek és ösztönös megérzéseinek köszönhetően Delon nagyon gyorsan elsajátította a mesterség csínját-bínját. Tehetségét olyan rendezők csiszolták, mint Luchino Visconti, aki a Rocco és fivéreiben képes volt felszínre hozni Delon mély érzékenységét, René Clément, aki a feszült, sűrített történetmesélés csúcsára repítette, vagy Joseph Losey, aki intellektuális, árnyalt, összetett karaktereket bízott rá.Bernard Pascuito nem emeli piedesztálra Delont, hanem megérti. Nem ítélkezik, tükröt tart. Megmutatja, hogy a ragyogás mögött egy sebezhető ember rejlik, akit a múltja, az érzékenysége és folyamatos önkeresése formált. Alain Delon nemcsak milliók bálványa, valódi szimbolikus figura is, a magány, a zárkózottság és a szenvedélyes életszeretet kettősségének megtestesítője.Delon portréját rengeteg személyes vallomás szövi át. A könyvben Alain féltestvérén kívül megszólalnak a barátok, a gyerekek, a szerelmek – köztük Romy Schneider és Mireille Darc –, a rendezők, akikkel együtt dolgozott. Megismerjük Delonnak a gyerekeihez fűződő, olykor megrázóan bonyolult viszonyát is, illetve a Velvet Underground énekesnőjével, Nicóval való röpke kapcsolatából született, el nem ismert fia történetét.A könyv végére a legenda mögül előtűnik az ember, akinek az élete egyszerre volt csillogó és fájdalmas, akár a színész tekintete a filmvásznon.

Talán nincs olyan magyar, akit Romhányi József ne szólított volna meg rajzfilmeken, dalokon, operetteken, operákon vagy játékos versein keresztül. Romhányi nekünk írt, egykori és mai gyerekeknek, régi és új felnőtteknek. Neki köszönhetjük - hol mint szerzőnek, hol mint társ-forgatókönyvírónak - a Frédi és Béni, a Mézga család, a Mekk Elek, a Kérem a következőt! sziporkázó párbeszédeit, az egész estés Lúdas Matyi és a Szaffi szövegeit, a Szamárfül elnyűhetetlen rímes verseit, számos opera, operett librettójának fordítását és a divatból soha ki nem menő Webber-musical, a Macskák verseinek magyar változatát. Mindig szerettük, miközben fogalmunk sincs, ki is volt ő: zabolátlan kisdiák, zenei tehetség, hadifogoly, hóhányó, majd férj és apa, rádiós dramaturg, sokszínű alkotó, zenei műfordító és nagy kártyás. Költő, aki éjt nappallá téve dolgozott. Várkonyi Judit ezt az ezerarcú embert mutatja be életrajzi könyvében."Romhányi igazi zseni volt a szó tiszta értelmében. Rendkívül ritka, egészen különleges verbális képességgel. Színvonala utolérhetetlen..." (Szirtes Tamás)"Elementáris tréfacsináló, a lehető legfinomabb eszközökkel." (Tamássy Zdenkó)"Romhányi József micsoda nemzeti kincsünk nekünk, még most is, még így is. A mostani musical-versszövegíróknak kötelező olvasmányként ajánlható minden szövegkönyve." (Gabnai Katalin)Várkonyi Judit több mint 10 éven át volt a Magyar Állami Operaház sajtófőnöke, majd a Játékszíné, ő felelt a Budapest Bár zenekar "10 év 10 koncert" kampányának sajtókommunikációjáért. Négy operatémájú portrékönyv szerzője. Kalandárium című irodalmi határidőnaplóiban tízmásodperces novellái szerepeltek Török Eszter illusztrációival (2017-2018). 2020-tól a Helikon Kiadó szerzője, első regénye a Vénusz virrasztása - a zaklatáson túl.

A zűrös gyermekévek menthetetlenül rányomják bélyegüket a felnőttkorra? Rob Henderson amerikai pszichológus kíméletlenül őszinte mentális időutazást tett életének legkevésbé sem derűs és gondtalan periódusába. Felnövésének körülményeit az állami gondozás útvesztői, a bizonytalan kötődést nyújtó nevelőszülők, majd egy reménykeltő örökbefogadás után a továbbra is instabil szociális környezet határozták meg. A családi egység törékeny volt, a kortárs közeg erőszakos, a kapaszkodót kereső gyermek pedig magányos, védtelen és sodródó. Hendersonnak tehát minden esélye megvolt arra, hogy kudarcot valljon. Mindezek ellenére keresztülküzdve magát a szociális rendszeren, olyan elitegyetemekre jutott be, mint a Yale vagy a cambridge-i. A világ legrangosabb oktatási intézményeiben megtapasztalta az elit merőben más gondolkodásmódját. Szembesült vele, hogy a gazdagság és a státusz hagyományos szimbólumai – mint a drága órák vagy autók – másodlagossá váltak, és helyüket olyan „luxushiedelmek” foglalták el, mint a család hagyományos szerepének relativizálása vagy a drogok dekriminalizálása. Henderson rávilágít arra, hogy míg a „progresszív” nézetek hangoztatása a gazdagabbak számára társadalmi presztízst ad, addig a kevésbé tehetős rétegeknek már komoly károkat okoz. A Zűrös nemcsak egy felkavaró történet identitáskeresésről, kitörési vágyról és kitartásról, de egyúttal a modern társadalom éles kritikája is.