Najnovšie - Biografie - Životopisy strana 83 z 89

Ki a fene ismeri Fischer Pistát? Kérdi a könyvkiadó vezetője. Megtanulva fischerül, tudom, hogy élete és dokumentumfilmes munkássága betakarja Erdélyt, Romániát, a Szovjetuniót utódállamostól, továbbá Németországot - ezeket a magyar szempontból elég fontos helyeket. Ráadásul Magyarországhoz is féltucatnyi film köti, élt itt kilenc évet - Anglia, India, Amerika, a dél-tengeri szigetvilág csak ráadás. Ahogy a szerencse is. Az enyém is, hogy összeakadtam vele 2009 őszén. Írja a szerzõ legújabb könyvéről.

Már életében legendák szövődtek Paganini, a nagy olasz hegedűművész és zeneszerző körül. Az a hír járta, hogy eladta a lelkét az ördögnek. Technikai tudását, bravúrjait egy földöntúli hatalommal magyarázták. Varázslatos játékával megigézte az embereket és meghódította a női szíveket, kóristalányét és hercegnőét egyaránt, noha rútságát az ördögéhez hasonlították. Tény, hogy különös lénye, furcsa szokásai, mesés vagyona, zsenialitása és szerelmi élete regénybe illő.

Zágoni Mikes Kelemen, Körösi Csoma Sándor, Kölcsey Ferenc, Wesselényi Miklós és Széchenyi István életrajzai kaptak helyet ebben a kötetben, nagy mese- és mondaírónk, Benedek Elek tolmácsolásában.

Első ?írói megjelenése Pierre Lotinak (valódi neve: Julien Viaud) az 1879-es Aziyadé. A haditengerészet tisztjeként 26 éves korában került először kapcsolatba Törökországgal, s ez az élmény oly meghatározó volt, hogy szinte második hazájának tekintette. Az ifjú tengerész Szalonikiben találkozik Aziyadéval, a cserkesz lánnyal, aki egy török háremben él negyedmagával. Kapcsolatuk Isztambulban teljesedik ki, s a románc fél évnél is hosszabb ideje alatt Loti félig-meddig maga is törökké válik, a helybeliek viseletét hordja, Arif néven él a muzulmánok között, várva a titkos órákat, melyeket szerelmével tölthet. A kényszerű elválást sem érzi véglegesnek, de a valóságban csak 10 év múltán jut vissza az áhított vidékre, amikor kedvese már halott.Lotit Törökország iránti vonzalma egész életén át végigkísérte, hatszor járt földjén, magas körökben is ismeretséget szerzett; s minthogy az itteni viszonyokról később több művében is őszinte, pozitív képet festett, a törökök hálából az Aranyszarv-öböl fölötti parkot, ahol villája egykor állt, róla nevezték el.

1901-ben az akkor már Nagyváradon újságíróskodó Ady Endre kritikus hangú jegyzetet írt az úgynevezett kanonok sor épületeiben elzárkózó és ott dőzsölő katolikus papok életviteléről, életmódjáról, de valójában a klérus ellen. Az egyház, az egyház nevében, ezt követően őt beperelte. Több mint két év telt el, amikor is végrehajtható ítélet született, amely Adyt háromnapos elzárásra ítélte. Bevonult. Éttermek versengtek azért, hogy ellátását biztosítsák. Az irodalomtörténet és a mai krónikusok számára sokáig hozzáférhetetlen volt az a dokumentum, amely most titokzatos úton előkerült. Hála és köszönet Tóth János muzeológusnak és Péter I. Zoltán írónak, akik feldolgozták, újabb ismeretekkel egészítették ki a csaknem százéves, eltűntnek hitt dokumentumot.

Ez ?az izgalmas regény gróf Benyovszky Móricról (1741-1786) szól, talán a legkalandosabb életű magyar utazóról szól, aki rövid élete során négy világrész több országának történetébe írta be a nevét. Egészen fiatalon lépett katonai pályára, huszár lett. Apja halálakor örökösödési vitába keveredett, s Mária Terézia megfosztotta birtokaitól. Ezután került Lengyelországba, hősiesen vette ki részét a lengyelek oldalán az oroszokkal vívott háborúban. 1769-ben súlyosan megsebesülve orosz fogságba esett, Szibériába száműzték. A művelt Benyovszky hamar kivívta a helyi kormányzó bizalmát. Közben elkészítette Kamcsatka első földrajzi, néprajzi és álattani leírását. 1771 tavaszán a fegyenctelepre száműzött cári tisztekkel felkelést szervezett, elfoglalt egy erődöt, a kikötőben horgonyzó hajókat, és kiáltványt szerkesztett. Ez az írásmű a későbbi oroszországi forradalmi mozgalmak manifesztumainak mintájául szolgált. Hajóval előbb a Bering-szigeteket érintette, majd a Mátyás-, Lőrinc-szigetek érintésével Amerika partjától délnek vette útját, eljut az Aleut-szigetekre, majd a Kurili-szigetek érintésével kikötött a japán szigeteken is. 1773-ban megtelepedett Madagaszkáron, ahol két erődöt is emelt támaszpontul, s 1774-ben megalapítja (a francia uralkodó tiszteletére) Louisbourg városát. Ebben az időben még az európaiak nem ismerték Madagaszkár belsejét. Három nagy expedíciót szervezett, a tapasztalatairól szóló beszámolók Madagaszkár megismerésének fontos részei. Benyovszky végül is kilépett a francia király szolgálatából, és a madagaszkári népet választotta, sőt írásba is foglalta a sziget népeinek szánt alkotmányt, melyet a törzsfőnökök elfogadtak…

Misztótfalusiról már kortársai is tudták, hogy nem átlagos tehetség. Az utókor időnként újból és újból felkapta nevét. Az oly rettenetes XX. században ismét felfedezték Tótfalusit – Nicolaus Kist –, mikor is Harry Carter és Buday György kiderítette, hogy az úgynevezett holland antikva legszebbjét valójában nem Anton Janson, hanem Misztótfalusi Kis Miklós alkotta meg. A felfedezés, bizonyítás pillanatától kezdve Misztótfalusi Kis Miklós nemcsak magyar ügy, hanem az egyetemes írott, nyomtatott kultúráé is. Minden egyes újabb tudományos tény személyét, művét hozza közelebb a kultúrát értéknek tekintő emberhez. Nagy Lajos

A Bécsben élő Széll András ebben a könyvében nemcsak édesapjának, az 1956-os Széll Jenőnek állít emléket, hanem annak a kornak is, amelyben ők éltek. Szubjektív emlékezésről van szó a magyar történelemnek egy olyan időszakáról, amelynek eseményei a mai napig hatással vannak mindennapjainkra. A regény: egy kisfiú apja az 1956. októberi izgalmas napok után nem tér haza. Anyja közli a gyerekkel, hogy a papa fontos és titokzatos állást kapott külföldön. Elhiszi, az anyja mondta. A srácok az utcán mást mondanak: börtöntöltelék lett az apád. Az élet megy tovább számára apja nélkül, egyik év a másik után, míg egyszerre hazaérkezik a papa. A könyv egy kisfiú szemén keresztül nézve mutatja be az ötvenes-hatvanas évek világát, bepillantást nyújtva a különböző igazságok és hitek halmazába, végül a magyar börtönvilágba.

Vajda Ödön közvetlenül az első világháború előtt ismerkedik meg a minden férfi szívét megremegtető Bajor Gizi színésznővel, azonnal egymásba szeretnek. Ödönt munkaszolgálatra viszik, a színésznő a fővárosban marad. Érdekes módon a férfi levelei maradtak fenn szinte maradéktalanul. A háború után összeházasodnak. A szívbemarkoló és szenvedélyes hangú levelekből egy nagy szerelem kibontakozásának és lezárásának vagyunk tanúi, de egy szerelmi háromszögnek is, amelynek a harmadik részese Hatvani Lajos báró, a Nyugat Lacija. A dokumentumokat Vajda Miklós, Vajda Ödön fia dolgozta fel, rendezte sajtó alá.

A kötettel új sorozat indul, amelyben híres emberek asszonyait mutatjuk be. Koestlerrel kezdjük, talán nem véletlenül… Arthur Koestler, a 20. század tanúja és igen aktív formálója, 1905-ben született, és 1983-ban, feleségével egy időben vetett véget életének. Bartók Béla után szerte a világban a legismertebb magyar. Ellentmondásos személyiség volt. Több önéletrajzot is írt – a regényíró, a tudománytörténész, a tudományfilozófus és az agitátor pályájának ellentmondásait könnyű felfedezni életének történeteiben.Szerelmei, szeretői, szeretkezései is eltértek a hétköznapitól. Önleleplező, önkínzó nyíltsággal mondta ki azt, amiről az ő korában hallgatni illett. Az asszonyok, akiket ideig-óráig szeretett, ugyanilyen szókimondó részletességgel hagyták ránk az azonos történet másik változatát. Ahogy tette ezt például Simone de Beauvoir is.

Hol vannak? Mi? Hogy itt? Akkor miért nem látom? – kérdezed Te, tolem a vaktól. Manapság a környezetünkben több látássérült – köztük a vakok is – olyan szinten élnek a társadalomban, hogy akik látnak, pont ok nem látják oket. Na nem azért, mert nem akarják látni, mert jobb lenne, ha… Hanem azért, mert életvitelük, felfogásuk és beilleszkedésük – ha lassan is – olyan szintre kezd emelkedni, hogy apróbb eltérésekkel, de ugyanolyanok, mint mindenki másé. Jönnek-mennek, dolgoznak, szórakoznak, élnek és éltetnek. Meg persze van olyan is, aki otthon kuksol… Viccelodnek, segítenek, utaznak és folytathatnám. Persze mindezt egyéntol függoen. Ha nem figyelsz fel a fehér botjukra, mert magaddal vagy elfoglalva, ok akkor is felszállnak egy buszra. Ha te azon morogsz, hogy egy hipermarketben az árak számait nem látod, mert azok annyira kicsik, a gyengénlátó az orrával olvas, de ezen nem hökkensz meg, mert betudod ugyanannak, mint a te problémád. Ebben a könyvben több felvonásos pillanatképet kaphat az olvasó arról, hogy mint látássérült, hogyan élem a mindennapjaimat; miképp teszem a dolgomat, hogyan oldok meg helyzeteket. Mint ahogy Shakespeare, aki egyszerre volt színész és író, én ugyanúgy játszom és rendezem a saját életemet Mindezt gondolataim áradatával, sajátos véleményemmel és meglátásaimmal. Ha csak mesének olvasod, az sem baj. De ha megtaníthatlak pár dologra, vagy feltárhatok benned néhány fekete lyukat, akkor jó érzéssel teszem le a tollat.

Dlho očakávaný životopis muža, ktorý jediný poznal skutočnú pravdu v pozadí „Apple kódu“, vychádza aj na Slovensku! Životopis Stevea Jobsa, jedinečný svojho druhu a jediný autorizovaný samotným Jobsom, zakladateľom a CEO fenomenálnej spoločnosti Apple, príde na pulty slovenských kníhkupectiev už túto jeseň! Neprehliadnite! Skutočnú pravdu o ikone úspechu novodobej technologickej éry a jeho fenomenálnej spoločnosti Apple sa dozvedia čitatelia v slovenskom vydaní autobiografickej knihy STEVE JOBS, ktorú vydáva vydavateľstvo Eastone Books vo svojej edícii Business Class. Autorom unikátneho životopisu Stevea Jobsa je renomovaný novinár a publicista Walter Isaacson, bývalý predseda predstavenstva a CEO televíznej stanice CNN a niekdajší šéfredaktor časopisu Time Magazine. Médiá sa neustále predbiehajú v tom, kto prvý prinesie „nové a zaručené“ informácie o tejto „technologickej popstar“ a jeho trendy určujúcej spoločnosti Apple. Steve Jobs je prezentovaný ako charizmatický vizionár, talentovaný podnikateľ a vynaliezavý inovátor s citom pre trhové trendy. Je oslavovaný a zatracovaný zároveň. Neustály informačný „boom“ okolo osoby Stevea Jobsa a spoločnosti Apple neraz sprevádzajú aj polopravdy, mýty a účelové dezinformácie. Jedno je však nesporné. Na hviezdnom úspechu v súčasnosti najhodnotnejšej IT firmy na svete sa najväčšou mierou podieľal práve Steve Jobs. On jediný poznal skutočnú pravdu v pozadí pomyselného „Apple kódu“. Autor Walter Isaacson ponúka v knihe s prostým názvom STEVE JOBS výnimočný pohľad na Jobsov pracovný a súkromný život zároveň. Knižný portrét je výsledkom trojročnej práce založenej na exkluzívnych rozhovoroch a stretnutiach so samotným Jobsom, s členmi jeho rodiny, Jobsovými kolegami z Applu, ako aj s jeho konkurentmi. Ak teda patríte k oddaným fanúšikom všetkého, čo má na sebe logo odhryznutého jabĺčka, ak premýšľate o vhodnom dare pre obchodných partnerov alebo pre niekoho blízkeho, kto je vyznávačom kultovej značky Apple alebo vás jednoducho len priťahujú príbehy úspešných biznismenov, ich vizionárske rozmýšľanie a nekonvenčné postoje, určite by ste si túto knižnú udalosť roka nemali nechať ujsť.

Autobiografie skvělého vinařského odborníka spojující cestopis s vinařskou tematikou. Známý český vinařský odborník bilancuje ve své první, a žel i poslední samostatné knížce svůj bohatý život spojeny s vinnou révou a s vínem jako ušlechtilým mokem. Seznamuje čtenáře i s tím, proč se stal vinařem, co ho odvedlo za prací na Slovensko, jak vinařil v Etiopii, Alžírsku, Bulharsku, Albánii či Maďarsku, ba i s tím, jak trávil svůj zkušenostmi nabity život na jeho sklonku v malé moravské vesnici. Čtivé a poutavé vyprávěni doprovází mimořádná fotografická příloha. Kniha je určena pro všechny milovníky čtenářsky vděčných autobiografií. ing. Antonín Konečný (1923-2006), český vinařský odborník a publicista

Na rok 2004 připadly hned dvě výročí Karla Kryla: 3. 3. uplynulo 10 let od jeho předčasné smrti a 12. 4. by pro změnu oslavil šedesátiny. Podnes znovu vycházejí stará alba, nadále s řadou chybných údajů. Ze všech tří důvodů má tudíž smysl nové, rozšířené vydání knížky, která byla v tištěné verzi záhy rozebrána. Připomíná Kryla jako písničkáře a básníka, sběrnou metodou materiálů odhaluje mýty, omyly a scestná tvrzení, která jsou s ním stále spojována. Přináší zatím nejucelenější pohled na písničkářskou tvorbu Krylovy osobnosti. I proto je nepostradatelným titulem pro všechny milovníky jeho písniček. Podle názoru kritiky se jedná o dosud nejlepší krylovskou encyklopedií, jaká kdy vyšla. Michal Huvar (1960), český spisovatel a dokumentarista

Historie patnáctiletí folkrockové muziky v České republice na pozadí osudu hodonínské kapely Jarmark s fenomenální zpěvačkou Evou Lindbergovou, v roce 1994 nominovanou na pěvecký Objev roku. Výbor těch nejlepších písňových textů, z nichž mnohé se objevily na veleúspěšném, dosud jediném a dávno rozebraném oficiálním albu Fantasia (1994). Texty doprovázejí unikátní fotografie, články a všechny recenze.

Legendární svazek dopisů, v nichž je zakódována celá autorčina duše. Ta z nich vychází jako bytost nadmíru citlivá a statečná. Dopisy byly vybrány tak, „aby ze všech listů zaznívala horoucí nota lidské lásky. Nejen milostné. Jdeme s Boženou Němcovou téměř celým jejím krátkým životem. Zaslechnete, jak mluví v nich do života již zasvěcená žena, matka, milenka, přítelkyně,“ napsal kdysi v předmluvě Jaroslav Seifert. Čas silnému obsahu a krásnému jazyku neubral na kráse vůbec nic. Dopisy zůstávají čtenářským zážitkem první kategorie. Božena Němcová (1820-1862), česká spisovatelka, sbírala lidovou slovesnost; mravní hodnoty lidu vyzdvihovala v povídkách (Divá Bára, Pohorská vesnice) a obrazech ze života (Babička).

Semmelweis Ignác nevét a világon mindenütt ismerik. Magyarországon is, külföldön is kórházakat neveztek el róla. Budapesten szobrot emeltek neki, az emberiség jótevőjének, az anyák megmentőjének nevezik. Írtak róla regényt, készítettek filmet, tanulmányok, cikkek foglalkoztak munkásságával. Az olvasó mégis érdeklődéssel forgatja majd Száva István regényes életrajzát hazánk dicső orvosáról, Semmelweisről. A fordulatokban gazdag, érdekes könyv mindvégig hiteles adatokra épül, s így nemcsak szórakoztató, hanem hasznos olvasmányt is nyújt.

Az ?írót a francia háború kitörése Franciaországban érte, s ellenséges állam honpolgáraként társaival együtt öt évig gyötrődött különböző francia internálótáborokban. Nagy regényekre emlékeztető ellenállhatatlan sodrású „feljegyzéseiben” rendkívüli egyszerűséggel és erővel idézi fel a nacionalista gyűlölködésnek kiszolgáltatott internáltak szenvedéseit, a rabok erőszakosan beszűkített elveszejtő és félelmetes infenóvá torzuló világát. Egyedüli iránytűje, mentsége és menedéke a megértő humanizmus az óvja meg őt minden durva elfogultságtól, általánosítástól, s ez teszi lehetővé hogy rabtartóinak egyik-másikában meglássa az embert, s hogy ne a francia népből, kultúrából ábránduljon ki, hanem a polgári demokráciának álcázott imperializmusból. Rabságának második felében egyre világosabban látja, hogy a háború céltalan vérontása kizárólag imperialista érdekeket szolgál, s bár emberileg érthető, szubjektív sértettsége miatt nem tud teljesen kivülálló józansággal, határozottan állást foglalni a háborús felek igazságának, igazságtalanságának kérdésében, magát a vérontást embertelennek, jogosulatlannak tartja.

"Aki kézbe veszi Szini Gyula Jókai életéről szóló munkáját, ne számítson szigorú irodalomtörténeti és kritikai értekezésre a regények keletkezéséről. Író ír íróról - szinte romantikába hajló életrajzot, ami, a Nagy Mesemondóról lévén szó, igencsak indokolt.Szó szerint bölcsőtől a sírig követhetjük Jókay Móric (eredetileg erre a névre keresztelték) tanulmányait, pályakezdését, sikereit és tévedéseit, egyszóval: életútját. Természetesen megtaláljuk benne az azóta legendaként közismert, történészek által többször megkérdőjelezett, sőt cáfolt motívumokat: kokárdatűzés, a Múzeum lépcsői, a szigorú és határozott Róza asszony helytállása férje mellett. S a jó barát, Petőfi alakja és a vele való konfliktus is kirajzolódik. (Na de kivel nem volt összetűzése Petőfinek?!) Bár Nagy Endre a Nyugatban úgy fogalmazott: „Szini Gyulának Szini Gyula a legméltóbb olvasója" - azért a mai érdeklődő számára sem mindennapi élmény végigtekinteni a 19. századnak ezen a széles freskóján."