Najnovšie - Sprievodcovia, mapy - ostatné strana 1 z 3

Ki fedezte fel a Csendes-óceánt? Kinek az ötlete volt a Panama-csatorna megépítése? Mit tett Türr István, és mi az igazi „panamázás”?Milyen titkokat rejt a Costa Rica-i kávétermesztés? Hogyan éltek a maják Salvadorban az első évezred derekán? Ki volt Jasaw Chan K’awiil, a Kakaóbab Ura Hondurasban, vagy a 18 Nyúl, és mit rejtenek a lépcsők, ha nem lépnek rájuk?Miként épült fel Tikal, az UNESCO világörökség egyik kincse, vagy Coba, a maja város, és hová vezet a sacbé, a maja út?A Panamától Mexikóig közel hozza a távoli tájakat, kultúrákat és egykori időket. Nem kell földrészeket átrepülni, dzsungelekben utat keresni, piramisokat megmászni, mert ez az élményszerű útleírás keresztülvezeti az olvasót Közép-Amerika országain.

Bor, mámor, Provence… Azaz: egy fenét! A bor még rendben van, a mámor (hol ilyen, hol olyan előjellel) szintúgy magával ragad, a kalandok helyszíne azonban Közép-Kelet-Európa, reflektorfényből egyelőre kicsúszó, de annál több titkot és izgalmat rejtő otthonunk.Ercsey Dániel klasszikus utazó. Klasszikus, hiszen útjai nem a modern turizmus uniformizált, sokszor felszínes módján zajlanak. A térbeli helyváltoztatás mellett elmerül az időben, a kultúrában, de megnyitja személyes élettörténete privát tereit is. Nem önreprezentációra törekszik: médiummá válik, s így képessé arra, hogy minket, olvasóit is részeltesse a megtapasztalt élményekben. Az utazások apropója: borvidékek, borversenyek és borászok meghívása. Célja: a gasztronómiai és egyéb élményeken keresztül megerősíteni regionális identitásunkat, Ady és Bartók szellemében megélhetővé tenni kényszerű és felemelő együvé tartozásunkat. Így, miközben szőlők és borok, vallások és legendák, ízek és történetek nyomába ered, modern mitológiát ír, amelyben a legújabb kori ember kapcsolódási lehetőségeit is kutatja a sok száz vagy ezer éveshez.A kötet olvasható útikönyvként, esszék lazább-szorosabb fűzéreként, regionális borkalauzként, szociográfiaként és még sokféleképpen. Viszont előre jelezzük: megvásárlása esetén a heveny utazási kedvért és leküzdhetetlen kalandvágyért felelősséget nem tudunk vállalni. 

V Praze je nejen blaze, ale je zde stále co objevovat – o tom nás přesvědčí nová Pražská okénka Stanislavy Jarolímkové. Opět se dozvíme mnoho zajímavého i nečekaného, například kde se konaly zápasy za pásy, odkud zdravil Pražany nejuzenější uzenáč, jak jezuité podváděli na Malé Straně, komu nosívali pekařští tovaryši supervánočku, jak maminky ošálily o Vánocích pověru, kde závodili pštrosi, jak oslavil F. Křižík 1. máj roku 1890, kde v Praze bývala via longa a kaple sv. Elegia, kdy K.H. Frank plakal nad snímky svých dětí a že Karolinum nepostavil Karel IV.

Vietnám egy változatos történelmű ország, ahol sokféle nép élt és él, és ahol a tengerparti síkságot látványos hegyek koszorúzzák. Egy ország, amelynek szárazföldön és vízen élő lakói sajátos életmódot alakítottak ki a maguk számára. Egy ország, ahol bár a balsors alakította generációk életét, mégis szorgalmas, kedves, megbízható emberek lakják. Vietnám sorsa a túlélés volt, és a vietek ebből a tantárgyból kitűnően vizsgáztak. A legádázabb körülmények között is fennmaradtak, fejlődtek és folyamatosan tanultak. Amit pedig közben teremtettek, az megérdemli a világ elismerését. Ebben a könyvben kézzelfogható valósággá válik az ország minden épített és természeti kincse – a mesébe illő császári paloták, a művészi igénnyel létrehozott pagodák, korunk relikviái. De megismerhetjük a vietnámiak különleges írásának történetét, és képet kaphatunk irodalmi alkotásaikról, verseikről és mondáikról is, amelyekkel beírták magukat a világirodalomba. Mert a vietek mesére áhító, szépre érzékeny lelke – a halhatatlanság felé vezető utat keresve – a konkrétumokat a legendákba ágyazta be. Az olvasót pedig ezek a legendák kalauzolják végig egy olyan országon, amely a múlt árnyaiból építette fel saját magát, és amelynek különleges szokásai élménnyé teszik a velük való megismerkedést. Ha pedig a könyv lapozgatása közben az olvasó megéhezett, akkor az autentikus recepteket kipróbálva megismerkedhet azzal a vietnámi étellel, amelyikre épp kedve támad. Nem fog csalódni!

Az első regényem, melyet egy Ibizán talált kincsesláda ihletett igen aktuális, hiszen 2012-ben játszódik, és sok olyan területre is kitér, ami napjainkban nagyon sok embert foglalkoztat. A regény fikció, de igyekeztem beleszőni sok üzenetet a ma emberének, magyaroknak, nem magyaroknak egyaránt. {MORE}A spanyol Es Vedra szikla gyomrában talált kincsesláda egy régi pergament is tartalmazott, melynek egy részét régi magyar rovásírással írták. Hét ember sorsa találkozik össze, akik több országból indulnak egy közös feladatra az inkák földjére 2012-ben. Két idősíkban indul a történet a kincsesláda körül, a XVI. század elején, amikor a kalózok elrejtik a kincseikkel együtt az érdekes ládikót, és 2012 nyarán, amikor a szabadságát a hajóján töltő spanyol mérnök és mennyasszonya megtalálják a kalózok kincsét és a különös dolgokat rejtő kincses ládát. Csatlakozik hozzájuk egy perui író és egy spanyol nyelvész, majd Spanyolország után Magyarországra, Törökországba, Olaszországba az Egyesült Államokba visznek a szálak. Magyar férfi fejti meg a régi dokumentum rovásírásos részét. Közötte és a perui író floridai unokája között szerelem szövődik, ők is csatlakoznak az expedícióhoz, a perui író fiával együtt. 2012 decemberében hét szereplő találkozik Ecuadorban, s együtt utaznak föld alatt és föld felett Peruba, hogy bevégezzék feladatukat. A Magyarországon kívül élők megismerhetik a magyarok őstörténetének egy változatát, mely sok magyarnak is új, hiszen a magyarok történelmét meghamisították. Tudomást szereznek Móricz János ecuadori kutatásairól is, és végig kíséri az eseményeket 2012. december 21. misztikus dátuma is.

Régi vágyam, hogy megosszam másokkal kedvenc úti élményeimet. Naplót vezetek a külföldi útjaimon, hogy visszaidézhessem azokat a pillanatokat is, amelyeket az emlékezetem kirostált. Ez tehát nem afféle hasznos útikönyv, hanem inkább amolyan sztorizós élménybeszámoló – utazásaim kellemes, vicces vagy éppen izgalmas, esetleg kínos történeteit mesélem el. Aki a cím alapján arra következtet, hogy ez a könyv egy életközépi válságban szenvedő nőről szól, aki kétségbeesetten próbálja megőrizni fiatalságát és pánikol az öregedéstől, az téved. A negyven ugyanis nem életkort jelöl, hanem azoknak az országoknak és a hozzájuk tartozó önálló szigeteknek a számát, ahova eddig sikerült eljutnom. Imádok utazni, új országokat, városokat felfedezni, természeti helyeken barangolni, idegen kultúrákkal ismerkedni. Az elbeszéléseim megtörtént eseményeken alapulnak, de néhol kicsit kiszíneztem, átalakítottam az emlékeket, néha karikírozva, eltúlozva azokat, szabadjára engedve a fantáziámat.Ennek a könyvnek nincs lineárisan haladó cselekménye, mint a regényeknek, ezért nyugodtan lehet ide-oda ugrálni a fejezetek között, válogatni, szemezgetni az olvasó éppen aktuális hangulatához illő sztorikból. Aki pedig az internet segítségével képekkel, videókkal is kiegészíti az olvasottakat, annak igazi virtuális utazásban lehet része. A szerző

Ramiro Sousa nem az a fajta, aki megijedne a saját árnyékától, ennek ellenére minden nap újraértékeli a döntését, amely Portugáliába hozta. 1942. nyarán pezseg az élet Lisszabonban, ő pedig egy jóhiszemű ígéret miatt az események forgatagában találja magát.  Amikor végül hazajut Ceylonra, hiába fogadkozik, hogy az utolsó puskalövésig semmi sem mozdíthatja ki onnan, mert egy év sem telik el, ő ismét úton van Európába. Mivel a szavát adta Margaret Caldwellnek, hogy többé nem hagyja cserben, a legviszontagságosabb időkben másodszor is kihajózik Colombóból, hogy eljusson hozzá Skóciába. 

Popper Péter „India-könyve” az életmű egyik legszínesebb, legolvasmányosabb darabja, melyben a szerző arról vall, mit tanított neki a Kelet, hogyan változtatta meg a nyugati pszichológiára és filozófiára épülő gondolkodását. A személyes élményekkel és szórakoztató anekdotákkal teli kötet három indiai utazás történetén keresztül avat be mindabba, amit a neves pszichológus e nagy spirituális hagyománnyal bíró, ám gyorsan változó kultúrában megtanult, megtapasztalt.„Talán ez India legfontosabb tanítása az én számomra: ne sirasd, ami nem jött el hozzád, vagy amihez te nem érkeztél el idejében. Ebből tudhatod, hogy nem volt megírva sorsdöntő találkozásotok az Élet Könyvében – vagy a karmádban, ahogy tetszik. Nem vagyok Ázsia-rajongó. Nem hiszem, hogy a Távol-Keleten boldogabbak, egészségesebbek, harmonikusabbak az emberek, közelebb élnek a teremtés műhelyéhez, mint bárhol a világon.Nem hiszem, hogy aki a saját hazájában – ahova talán nem véletlenül született – nem találja meg a szellemi útját, idegen kultúrában megtalálja. Terentius híve vagyok, aki kétezer évvel ezelőtt arra figyelmeztetett, hogy csak égboltot vált, nem lelket, aki áthajózik a tengeren. Nem akarom, hogy megtérj a hinduizmushoz, Buddhához, a dzsain Mahavirához, sem a jógát mai formájába öntő Patandzsalihoz. Én csak mesélni akarok Indiáról, szélsőséges szubjektivitással mindarról, ami ott közel jött hozzám.”

Ha bekopoghatnánk Márai Sándorhoz, majd tehetnénk egy túrát az északolasz tóvidéken, hogy aztán a Niagarán lecsorogva elérjünk Chaplin életébe, ha épp együtt pipázgatnánk Jancsó Miklóssal, miközben Robin Williams anekdotáin nevetve vagy épp Bill Clintonra várva lazulnánk el egy francia kabaréban, nem kell mást tennünk, csak felpattanni Vadas Zsuzsa varázsszőnyegére, a kezünkben egy pohár borral, és máris élvezhetjük a világ csodás pillanatait, amiket egy álomszerű montázzsá sző a szerzője. A Prima Primissima díjas újságíró ismét elénk tárja azt az egzotikus világot, amit évtizedek alatt bejárt nyugattól keletig, Európától Ázsián át egészen Afrikáig. Mint egy különleges kaleidoszkópba, úgy kukkanthatunk bele saját történelmünkbe, a film születésébe, de láthatunk pazar tájakat, érezhetjük egzotikus ételek ízét, és még az emberevők elől sem kell menekülnünk. Interjúkon, tájleírásokon, anekdotákon, megrendítő vagy épp humoros történelmi szösszeneteken keresztül kaphatunk képet saját történelmünkről. Ez egy valódi kaland, egy izgalmas utazás időben, térben, és erre garancia a szerző, aki végigkalauzol bennünket csodás világán. Ahogy csak ő tud, tele szeretettel, gyermeki rajongással és optimizmussal.Vadas Zsuzsa 1991 óta a Nők Lapja állandó munkatársa. Az Úti dilik, a Tuti dilik, valamint a Hátizsákomban a glóbuszom című kötet után most a negyedik könyvét tartja kezében az olvasó. 

Imreh Anett - Jó lesz! 2 - könyvajánló"Újabb kalandok, egy újabb Camino! Imreh Anett új könyve a portugál útról szól, ahol többnyire az óceánparton vezet az út.Én már nagyon vártam a Jó lesz! El Camino kicsit másképp című könyv folytatását, és nem csalódtam! Hozta, amit vártam: az első könyv szókimondó könnyedségét, lazaságát. Imreh Anett stílusát, ami minden csak nem modoros, inkább olyan „első gondolatot leíró”, igazán kötetlen, önironikus.Számomra irigylésre méltó, hogy az írónő mennyire el tudja engedni az elvárásokat, és leírni minden kötöttség nélkül éppen azt, amit gondol és érez. Ezért olyan megkapó a könyv? A laza írói stílus miatt? Mintha én gondolnám, érezném, és én is ott lennék az úton. Mintha éppen melletted lenne a legjobb barátnőd és együtt járnátok végig az Utat. Teljesen bele lehet feledkezni a, kalandokba, cselekménybe, történésekbe, végig a gátlások nélküli gondolatiság vezet a könyvben. Sziporkázóan szellemes, kirobbanóan friss, egyedi, és pozitív energiával teli, humorosan szórakoztató olvasmány. Rengeteget nevettem, de sokszor meg is hatódtam olvasás közben.A különbség Imreh Anett első Camino könyve és a második között, hogy ez a mostani bensőségesebb, kicsit „önfeltárulkozóbb”lett. Az írónő jobban megmutatja magát, az érzéseit. Ez a könyv nemcsak a Camino miatt izgalmas olvasmány, hanem azért is, mert a „Jó lesz!” folytatása határozottan érzelmesebbre sikerült, bepillanthatunk Anett lelki vívódásaiba is.Szóval van ebben a könyvben humor, meghittség, életkedv és most kicsit több kínlódás, szenvedés, önmarcangolás is, mint az elsőben. Az érzelmek széles skálája, vonul fel előttünk.Ajánlom azoknak a könyvet, akik tetszéssel olvasták Imreh Anett első Camino könyvét. Ha az bejött, ez sem okoz majd csalódást. És azoknak is szívből javaslom a könyvet, akik még csak tervezgetik az utat, mert ebből a könyvből akár tanulhatnak is a sok-sok átélt tapasztalat miatt. De ha csak egy szórakoztató olvasmányt keresel, akkor Neked is ajánlom. A könyv igazi abbahagyhatatlan, belemerülős kikapcsolódás."Suzanne Sandwiese

Három eseménydús hónap után Ramiro Sousa nekivág a sok ezer kilométeres távolságnak hazáig. Nincs más választása, az ültetvényét nem hagyhatja tovább magára. Az észak felé megtett utazás során a háborús övezetek szélén haladt el, életveszélyben és szép pillanatokban egyaránt volt része. Visszafelé is ugyanez várja, a háborúnak még nincs vége, habár ez az út más lehet attól, hogy Margaret elkíséri. Ő pedig abban bízik, ha túlélik ezt a kalandot, néhány korábban elkövetett hibát még helyre lehet hozni. 

Tudnivaló, hogy Erdélybe semmiféle nyomtatványt, írást, napilapot nem lehet bevinni, könyvet végleg nem. Utoljára nagyon megtáncoltattak a vámon a magyar vámosok. Ezelőtt hat vagy nyolc héttel, május végén mentünk Zolival és Marival a csíksomlyói búcsúra, Vízaknára és aztán Kolozsvárra. Akkor még az autó kerekét is leszerelték, úgy kellett ugráltatni a földhöz vágva, hogy nincs-e benne valami - és közben a foguk között odasziszegték, hogy "könyvet ne, azt tudhatják, hogy nem szabad!" Polcz Alaine életének meghatározó helyszíne volt Erdély, ahova idősebb korában is rendszeresen visszajárt, hogy látogassa és segítse, támogassa az ott élőket. Jelen kötet két ilyen út krónikáját tartalmazza, melyek a Ceauşescu-rendszer végnapjainak Romániájába kalauzolják az olvasót. Az első utazás során a szerző Vízaknára, gyermekkora helyszínére látogat, ahol találkozik rokonaival, barátaival. A második út célja Kolozsvár és Kide, a fiatalság helyszínei. A két útleírásban Polcz Alaine a rá oly jellemző bölcsességgel és szeretettel, emberismerettel és remek megfigyelőképességgel mutatja be az ott élő embereket, a Ceauşescu-korszakban egyre elviselhetetlenebbé váló Romániát, és azt, hogy Erdélyben bár "több a szenvedés, az emberek melegebbek és igazabbak", mint Magyarországon.

Mit ?kezdhet egy negyvenes, egyedülálló nő megunt, megfeneklett életével? Mia Kankimäki felmondta az állását, eladta a lakását, és elhatározta, hogy körbejárja a világot azoknak a női felfedezőknek és művészeknek a nyomában, akiknek lenyűgöző élete már régóta ad inspirációt neki. Először Tanzániába és Kenyába utazik, hogy felfedezze Karen Blixen (a Távol Afrikától szerzője és főhőse) életének színhelyeit, majd más női utazók, felfedezők – Isabella Bird, Ida Pfeiffer, Mary Kingsley, Alexandra David-Néel és Nellie Bly – nyomába ered. Mia ezután Japánban keres gyógyírt depressziójára, s közben megismeri a kortárs festőnő, Kuszama Jajoi káprázatos művészetét. Firenzében a reneszánsz elfeledett festőnőinek, Sofonisba Anguissolának, Lavinia Fontanának és Artemisia Gentileschinek a képei nyűgözik le. A könyv földrajzi, életrajzi és spirituális felfedezőút azok nyomában, akik egykor kiléptek a női szerepek korlátai közül, hogy láthassák és megváltoztathassák a világot. Ha nekik sikerült, miért ne sikerülhetne Miának is?

Úti élmények a Szentföldön.Nincs mindig második esély. A könyv írója izraeli kóborlásai során is megtapasztalta, hogy vannak az életben meg nem ismétlődő helyzetek, amikor utólagos javítási lehetőség nincs. Az is kiderül az igaz történetekből, hogy az olvasás néha életmentő lehet és a belső hangra oda kell figyelni, mert habár az emberek többsége nagyjából jó, a rosszak kíméletlenül gonoszok tudnak lenni. A főszereplő nemcsak busszal és autóstoppal utazik, hanem a lét fontos kérdéseiről magában filozofálva, gyalog rója a Szentföld országútjait, sőt időnként gyanútlanul tévelyeg a „hóbortos” sivatagban is. Ezt abból a megfontolásból teszi, hogy ha van védőangyala, akkor az kösse fel a gatyáját. Magányos szemlélődőként emberi közelségbe hozza a csodálatos műemlékeket a körülöttük zajló élet apró epizódjain keresztül. Barátokra egy kutyafalka tagjaiban talál, akiknek akaratlanul a vezérük lesz. Általuk tanulja meg, hogy mit jelent a ragaszkodás, bajtársiasság és a felelősségvállalás. A helybeliekkel való beszélgetésekből pedig azt szűri le, hogy a szélsőségeseket és a bajkeverő politikusokat kivéve az ott élő egyszerű emberek ugyanazt akarják, mint bárhol másutt a normális többség: szabadon, békében élni és élni hagyni.

A tiltott gyümölcs zamata tette kívánatossá Algériát azok alatt az évtizedek alatt, amíg a történelmi viharok átvonultak rajta. A ma Algériája azonban mentes mindentől, ami disszonáns. Nagyvárosai a maguk sajátos módján őrzik a múlt emlékeit, megfűszerezve azt a modern kor minden vívmányával. Gyönyörű paloták mutatják be, hogyan élt a beglerbég, a bej és egyéb hatalmasságok, és adnak ízelítőt abból a korból, amikor kalózok szelték a Földközi-tenger vizét, meg amikor Cervantes töltötte itt rabsága idejét. És van az országban pálmaerdő és oázis, meg lágyan simogat a Szahara homokja, máshol pedig vad sziklák rajzolnak várakat a kék égre. És tetten lehet érni benne évezredek kultúráját a maguk római, bizánci, oszmán emlékeivel. És mivel nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a számtalan UNESCO világörökségi helyszínt karbantartsák, azokra kellőképpen vigyázzanak, az ott talált leleteket jól szervezett múzeumok termeiben mutassák be, így a látogató számára kézzelfoghatóvá válnak azok a városok, paloták, templomok, amelyeket az épen maradt mozaikképek díszítettek sok-sok évszázaddal ezelőtt. Mindezeket a jól szervezett és tökéletes kiszolgálás koronázza meg, amely kellemessé teszi ezt a szellemiekben is gazdag országot a turista számára, gazdag hagyományaival, színes csempecsodáival, fényes sugárútjaival, ősrégi sikátoraival és barátságos lakóival.

Objevte krásy a zajímavosti této hory! Kniha pro milovníky Lysé hory, ale i pro ty, kdo ji ještě neznají. Dozvíte se řadu informací o historii a současnosti chat, o turistických trasách (doplněných mapami), o místní fauně i flóře, osobnostech současných i z dob minulých, závodech zde pořádaných, o místním dění, obcích a zajímavých místech v okolí. Nechybí ukázky lidové slovesnosti, místního nářečí, dobové i aktuální fotografie. Autorka se věnuje místopisu, vede facebookové stránky Dobové motivy z Beskyd.

Az egyiptomi piramisokat mindenki ismeri. Akár név szerint is fel tudjuk sorolni őket. De vajon hányan hallottak arról, hogy a Szudáni Köztársaság területén, Núbiában, sokkal több hasonló építmény található? Pedig az ezeket létrehozó emberek, a piramisok alatt nyugvó uralkodók, ősi kultúrájuk éppúgy hozzátartozik az emberiség történetéhez, mint híresebb rokonaiké. A könyv az íj és a fekete arcok földjével ismerteti meg az olvasót, amelyről már az ókori utazók is beszámoltak. Megismerhetjük belőle Kermát, Egyiptom nagy riválisát, találkozhatunk a fekete fáraók háromezer éves történetével, ellátogathatunk Dzsebel Barkalra, a természet és az egyiptomi hitvilág találkozópontjára, és megcsodálhatjuk Nuri, El-Kurru, Meroé piramisait. Végül, de nem utolsósorban képzeletbeli kirándulást tehetünk Ó-Dongolába, ahol tetten érhetjük a bibliai jelenetet, amikor a núbiai királynő, Kandaké, küldötte kétezer évvel ezelőtt ellátogatott Jeruzsálembe, hogy elhozza onnan a kereszténységet erre a földre. Egyszerre szórakoztató és ismeretterjesztő útikalauz az ókort képzeletben, a mai Szudánt pedig a valóságban is beutazni kívánók számára.• Egy vérbeli utazó saját fotóival is illusztrált, lebilincselően izgalmas úti beszámolója.• Különleges, személyes hangvételű olvasmányélmény a piramisok szerelmeseinek.

Földvári András Magyarország legviláglátottabb embere újra mesél. 2020 egyik legnagyobb könyvsikerének szerzője újabb kalandjait osztja meg az olvasókkal a Föld legkülönbözőbb pontjairól. Azonban ez a kötet több is színes és gyakran szórakoztató útleírásoknál. András történeteinek többségében fontos szerephez jutnak azok az emberek, akik felejthetetlen élménnyé varázsolták a magyar világjáró utazásait. Akik egy-egy gesztusukkal, életfilozófiájukkal, barátságukkal nem csak arra tanították a bolygó magyart, hogy a világ színes és érdekes, hanem azt is megmutatták neki, hogy az minden ellenkező híreszteléssel szemben jó is. Ez a jó világ Földvári András világa, ahova újra vár mindenkit, aki fejben vagy akár a valóságban is útra kelne vele.

Ez az Út nem gyötrelmes felismerésekkel teli kínlódós, szenvedéssel teli zarándoklat, hanem egy vidám, laza, jókedvű vándorlás, amelynek minden mondatából sugárzik az életöröm, a lelkesedés, tele van a spanyol táj és az emberek szeretetével.Egy szórakoztató és érzelmes, kalandokkal teli naplót tartasz a kezedben, amelyet átsző a fanyar humor és minden lapja csurig van itatva féktelen optimizmussal, hálával. A könyvet olvasva Te is belecsöppenhetsz a zarándokok laza, könnyed, segítő közösségébe, egy, az itthonitól teljesen más világba, tanulhatsz újfajta előítéletektől, megfelelési kényszertől mentes szemléletet, gondolkodást.