Najnovšie - História - ostatné strana 20 z 45

Milyen eszmetörténeti felfogás lapul a woke mögött? Mi az a „represszív tolerancia”? Miben van párhuzam a szélsőbaloldaliság és a szélsőjobboldaliság között? Összeesküvés-elméletek helyett beszéljenek a tények! Mindenkinek ajánlom ezt a könyvecskét, aki szeret gondolkozni, és nem akarja befolyásoltatni magát a woke-tól, de a szélsőjobbtól sem. Itt-ott csípős, máshol horrorisztikus, de mindenképp megér egy olvasást!

A régi világrend bukása után sok problémát látunk a Közel-KeletenKi okozza ezeket a problémákat?Mik azok az Armageddon kódok?A konfliktust a hatalmon lévők okozták?Hogyan teremthetünk békét a Közel-Keleten?A kutatók egy titkos kódot találtak a közel-keleti fő eseményekben, az Armageddon titkos kódjai néven. Ez a könyv számos eseményt és az események matematikai kódjait vizsgálja meg. A kódexek azt mutatják, hogy a hatalmon lévők játszanak. Mik azok az Armageddon kódok?Ez a könyv megmutatja, hogy a Közel-Kelet problémáit szándékosan a hatalmon lévő emberek hozták létre

„Múlt és jelen folyamatos párbeszéde ez a finoman szőtt, lebilincselő történet, mely elevenen teremti újra egy zsidó család tapasztalatait a huszadik század Európájában.” - Philippe Sands, a Kelet-nyugati utca és a Patkány út szerzője. Hitler hatalomra jutásának idején Sara Franciaországban élt, de ritkán beszélt erről az időszakról. Jóval a halála után unokája, Hadley Freeman egy cipősdobozra bukkant a szekrényben. Egy titokzatos idegennel készült fotót, egy, a Vöröskereszttől érkezett rejtélyes táviratot és egy szignózott Picasso-rajzot talált benne. Kutatásba kezdett, melynek során eljutott Picasso párizsi archívumától egy auvergne-i parasztház szobájáig, Long Islandből Auschwitzig. Freeman úgy rakosgatja össze a családja múltját, akár egy kirakóst, hogy minél többet megtudjon nagyanyja és három testvére, Jacques, Henri és Alex életéről. Történetük - amely olykor tipikus, olykor megdöbbentő - felvillantja a kelet-európai zsidóság egy újabb holokauszttapasztalatát „Szeptember 24-én az őrök kirángatták Alexet az Excelsior-beli cellájából - kékre-zöldre verve, kis híján megtörve -, és társaival együtt a vasútállomásra hajtották. Várt rájuk egy vonat. Alig látták, mert az érzékeiket eltompította az állomást betöltő éktelen lárma: férfiak, nők, gyerekek és csecsemők ordítottak, sírtak, könyörögtek, miközben kíméletlen katonatisztek kiabáltak velük franciául és németül. A lárma szívszakasztó és rémületes volt, bele lehetett halni. De Alex rendíthetetlenül masírozott a vonat felé - emelt fővel, félelem nélkül, ahogy egy légióstól elvárható. Mellette az a cellatársa, akivel a leginkább összebarátkozott, egy hórihorgas francia, Jacques Schwob Héricourt; ugyanabba a kocsiba kerültek nyolcvan társukkal együtt. - Lesz esély, hogy megszökjünk? Nem bánhatnak velünk úgy, mint a birkákkal. Tennünk kell valamit - suttogta Alex Héricourt-nak. De fogalmuk sem volt, mit tehetnének.” „Krimi, családtörténet, a múlt század lebilincselő krónikája. Hadley Freeman egy cipősdoboznyi emléktárgyból rekonstruálja családja történetét, egy olyan családét, amelyet a vészkorszakban megpróbáltak eltörölni a föld színéről. Freeman pontosan látja azokat a szürke zónákat, amelyeket a háborús időkben az emberek elfoglalnak; és attól sem riad vissza, hogy rámutasson múlt és jelen gyűlölködésének rémisztő párhuzamaira. Bátor és csodálatos könyv.” - Nathan Englander.

Hogyan lett Kína a világ második legnagyobb gazdasága - a százhuszonhatodikból?Frank Dikötter Kína-szakértő megkérdőjelezi mindazt, amit eddig tudni véltünk Kína példátlan átalakulásáról. Eltekint a fegyelmezett társadalom és a növekedés felé a pártdob ütemére rendíthetetlenül menetelők mítoszától, ő az ellentmondások, az illúziók és a palotai intrikák történetét meséli el. Az épphogy megúszott katasztrófákét, az árnyékbankokét, a korrupcióellenes tisztogatásokét és a mindennapi szegénységet ellenpontozó rendkívüli állami vagyonét. Arra kérdez rá, hogy az elmúlt negyven év változásai vajon nem egy óriási piramisjátékra, egyfajta Ponzi-rendszerre épültek-e.Levéltári kutatásokra, kiadatlan emlékiratokra és interjúkra hivatkozva egyértelművé teszi: a Kommunista Párt célja soha nem a demokratikus világhoz való csatlakozás, hanem az ellenállás, végső soron a leigázás volt.Minden értesülés megbízhatatlan, részleges vagy torz. Mivel egyetlen helyi kormányzat sem közöl pontos adatokat, nem ismerjük sem a gazdaság valódi méreteit, sem a bedőlt hitelek mértékét. A lelkiismeretes kutatónak a szókratészi paradoxon jár az eszében: "Csak azt tudom, hogy semmit sem tudok." Ami Kínát illeti, még azt sem tudjuk, hogy mit nem tudunk.

Ha egy történész „egyszer meg akarja fejteni, hogy mi történt velünk itt, a Kárpát-medencében az 1940 és 1990 közötti fél évszázadban (s nem volt történelmünknek ehhez hasonló sűrű korszaka), akkor elsőként Hanákot kell megfejtenie” – Varga László, Budapest Főváros Levéltárának egykori főigazgatója emlékezett így Hanák Péterre. Hanák Péter történész (1921–1997) a holokausztot ugyan túlélte, de családját elveszítette, így a szellemes, ironikus fiatalemberből hithű sztálinista lett, és szerepet vállalt a magyar történettudomány 1948 utáni szovjetizálásában, vett részt a „reakciósként” megbélyegzett történészkollégái félreállításában – hogy aztán illúzióiból kiábrándulva az államszocialista rendszer kritikusa legyen. Miután ’56-os megnyilvánulásai miatt 1957-ben eltávolították az Eötvös Loránd Tudományegyetemről, Hanák az MTA Történettudományi Intézetének munkatársaként, majd osztályvezetőjeként (1964–1990), a dualizmus korának kutatójaként kulcsszerepet játszott az 1867-es kiegyezés pozitív újraértékelésében, továbbá a „szellemi vasfüggöny” egyik 1960-as évekbeli átvágójaként a magyar történetírás nyugatosításában, modernizációjában. Egyike volt azoknak, akik problémaérzékenységükkel, nemzetközi tájékozottságukkal, kapcsolatrendszerükkel és nyugati megbecsültségükkel kiemelkedtek a Kádár-kori történész nemzedékből, a rendszerváltás után pedig ő vállalta a Közép-európai Egyetem (CEU) Történelem Tanszékének megszervezését. Csunderlik Péter kutató történészként a Hanák-hagyaték, levéltári és nyomtatott források, valamint a pályatársakkal készített interjúk alapján rajzolja meg Hanák Péter pályaképét, aki egyik hőséhez, Jászi Oszkárhoz hasonlóan „dunai patrióta” volt, aki Közép-Európa történetének kérdéseire akart választ adni, hogy megértse a saját sorsát.

A második világháború a közelmúlt talán legismertebb történelmi epizódjainak egyike – ha máshonnan nem is, olvasmányaiból vagy filmélményeiből mindenki tud róla valamit. Az események láncolatának, az egyes szereplők motivációinak bonyolult szövedékét azonban csak kevesen látják át igazán, a különböző harcokat és a mögöttük meghúzódó döntéseket feldolgozó szakirodalom elképesztő gazdagsága pedig csak még jobban összezavarja a laikus olvasót. A neves skót történész, Norman Stone olvasmányos stílusban megírt szintézise ugyanakkor kompakt, jól követhető áttekintést ad a történésekről, a főbb szereplők indítékairól és törekvéseiről, így nagy haszonnal forgathatja bárki, aki szeretne többet megtudni a második világháborúnak az első világháborúban gyökerező okairól, a harcok lefolyásáról és a mindennapjainkat ma is meghatározó jelentőségéről. Nem hallgatja el a németek által elkövetett kegyetlen tetteket, de katonai sikereiket is elismeri, és a szövetséges hadviselők érdemei mellett megkérdőjelezhető lépéseiket sem rejti véka alá. Ha semmi egyebet nem is, ezt a könyvet mindenkinek érdemes lenne elolvasnia a 20. század korunknak is medret szabó legvéresebb hat évéről. NORMAN STONE (Glasgow, 1941. március 8. – Budapest, 2019. június 19.) skót történész és író. A cambridge-i Gonville and Caius College-ban szerzett történészdiplomát. 1962 és 1965 között Bécsben és Budapesten a közép-európai történelmet kutatta. Hazatérve a Gonville and Caius College-ban tanársegéd (1967), majd adjunktus (1973) lett. 1984-től az Oxfordi Egyetemen az újkori történelem profeszszora. Vezetett rovatot a The Sunday Timesban, rendszeresen publikált a Frankfurter Allgemeine Zeitung és a The Wall Street Journal hasábjain, valamint a BBC-nek is dolgozott. Margaret Thatcher munkáját beszédíróként és külpolitikai tanácsadóként segítette. Tucatnyi – többek között Oroszország, Törökország, Csehszlovákia és Magyarország történelmével foglalkozó – könyv szerzője, ezek közül máig a legnépszerűbbek az első, illetve a második világháború történetét feldolgozó kötetek.

"Pillanatfelvétel. A közelmúltból, a régmúltról. A jelent nekünk kell hozzárendelni. Csak az biztos, hogy a város szenvedései folytatódnak. A szemünk láttára küzd. És ha győz, talán a szembenézés ideje is eljön. Lutz Kleveman a közép-európaiság büszke, de borzalmas örökségéről mesél, történészi igénnyel. Ám riporteri reflexeinek ő sem tud parancsolni. Ahogy senki más sem. Lembergben biztos nem." Vörös Szabolcs, Válasz Online A Habsburg Birodalomhoz tartozó Lemberget, Lvivet "Európa Jeruzsálemének" tartották, ahol lengyelek, zsidók, ukránok és németek éltek együtt. Neves művészek és tudósok olyan kultúrát teremtettek, amely a berlinivel és a bécsivel vetekedett. Aztán mint oly sok közép-európai város, a háborúk, a holokauszt és a kitelepítés miatt lakóinak java részét elvesztette - és velük együtt az emlékeit is. Lutz C. Kleveman felidézi a város eltemetett múltját. Amit feltár és amit eközben elmesél, az Európa napjainkig tartó történelme. "Könyvem azokon a kutatásokon alapul, amelyeket Lembergben, ebben a nyugat-ukrajnai városban végeztem 2014-15 folyamán, azaz már a Krím orosz annektálása és a Donbaszban vívott harcok kitörése után. Azok az események jelölik ki a mostani háború voltaképpeni kezdetét, és kíméletlen folytatásuk csupán az újabb orosz invázió. 2014 júliusában határoztam el, hogy könyvet írok Lembergről és Ukrajna történelméről, miután részt vettem egy istentiszteleten. Három, a Donbaszban elesett lembergi katona emlékére tartották azt a szertartást. (...) azért gyakorolt rám megrendítő hatást, mert úgy tűnt, hogy Lembergben szakadatlanul ismétli magát a történelem. Hát soha nem lesz már vége az öldöklésnek? - töprengtem. Hány ifjúnak kell még meghalnia? És ma megint ugyanezeken a kérdéseken rágódom." Lutz C. Kleveman (1974) történelmet tanult a London School of Economicson, írásait a Die Zeit, a Spiegel Online és a The Daily Telegraph közli. Magyarul ez az első könyve.

Tévedés ne essék, figyelmezteti az olvasót a szerző: itt a gengszterek a "jó fiúk". A harmincas évek végén az amerikai zsidó maffia -- a maga sajátos módján -- hadba lépett az amerikai náci Bund ellen, méghozzá egy bíró felkérésére, aki kikötötte: csontok törhetnek, orrok vérezhetnek, de gyilkolni nem szabad. Ha Rejtő Jenő történelmi regényt írt volna, valami ilyesmi került volna ki a keze alól. Sziporkázóan szellemes, szórakoztató, ráadásul az elsőtől az utolsó betűig igaz. „A hadtörténészek feljegyzései szerint a Third Ward Polgárőrei méltónak bizonyultak történelmi elődeikhez. Az amerikai függetlenségi háborúban a brit katonák alakzatban vonultak fel, és általában is ragaszkodtak a hadviselés szabályaihoz, az amerikaiak viszont gerilla-hadviselést folytattak ellenük. Hasonló történt itt is. Meglehet, hogy a nácik összehangoltabban harcoltak, viszont a zsidók serege profi bokszolókból és pénzbehajtókból állt. Úgy is mondhatnánk, hogy profi menetelők szálltak szembe profi verekedőkkel. Egy zsidó a kalapácsával akkorát ütött egy náci felkarjára, hogy utána könnyedén letéphette onnan a horogkeresztes karszalagot, de úgy, hogy jött vele némi hús is a csontról. A Robert Michelis nevű áldozat ordítva rogyott össze.” „Meg kell értetni velük, hogy nácinak lenni veszélyes.” - (Nathan Perlman bíró, a náciverés szellemi atyja). „A színpadot horogkereszttel és Hitler-képpel díszítették. Mi nem voltunk valami sokan, de keményen odatettük magunkat. Némelyiket egyszerűen kidobtuk az ablakon. Meg akartuk mutatni nekik, hogy a zsidók nem mindig tűrik tétlenül a sértegetést.” - (Meyer Lansky, gengszter).

\"Captain Smith came running out of the chart room. \'What is it?\' he asked. \'We have struck ice, Sir.\'\" \"Titanic\" was published in 1912, shortly after the disaster. In his book, Young provides a detailed account of the Titanic\'s construction, the voyage, and the sinking, using information from survivors and other firsthand sources. He also analyzes the events leading up to the disaster, including the warnings that were ignored, the actions of the crew, and the inadequate number of lifeboats.

1808, ?Franciaország. Egész Európa Bonaparte Napóleon lába előtt hever. Győzedelmes seregei minden ellenséges hadat szétzúztak az Atlanti-óceán partjaitól Oroszországig, rendőrminisztere, Fouché, pedig könyörtelenül elbánik a hatalma ellen szövetkezőkkel – és sokszor az ártatlanokkal. Ám a bukás réme folyamatosan a nagyok nyomában jár, és amikor a sikerektől megrészegült császár úgy dönt, hogy Spanyolországot lerohanva végleg leszámol a Bourbonokkal, olyan eseményeket indít el, amelyek elkerülhetetlenül vezetnek a katasztrofális oroszországi hadjárathoz, majd a megsemmisítő waterlooi vereséghez.A nagy Napóleon az egész európai történelmet új irányba terelő uralkodó és hadvezér életének kritikus fontosságú időszakát dolgozza fel. David Pilgrim óriási kutatómunkán alapuló klasszikus regényében megelevenedik a hatalma csúcsán lévő császár udvara, és a trón körül csoportosuló történelmi alakok izgalmas kavalkádja: Talleyrand, a minden rezsimet túlélő zseniális diplomata; Fouché, a kíméletlen rendőrminiszter, akitől még Napóleon is tart; Walewska Mária, Napóleon lengyel szeretője és törvénytelen gyermekének anyja. És természetesen maga Bonaparte Napóleon, aki minden zsenialitása, ambíciója, szívóssága és nagysága ellenére végül ugyanolyan esendőnek bizonyult, mint bárki más.

Könyvünk a második világháború egyetlen hónapjának – túlzás nélkül állíthatóan nemcsak a háború, hanem a 20. századi világtörténelem legfontosabb, sorsdöntő hónapjának – mikrotörténete napról napra, óráról órára, percről percre.  Az eseményeket a történelem legkisebb alkotóeleme, a részt vevő egyén szemszögéből rekonstruálja. Vannak köztük katonák: Sztálingrádnál harcoló szovjet gyalogos, Guadalcanalnál szolgáló amerikai pilóta, olasz teherautó-sofőr az észak-afrikai sivatagból, partizán a belarusz erdőségekből; de vannak civilek is: tizenkét éves menekült kislány Sanghajból, háziasszony Long Islandről, egyetemi hallgató Párizsból, hajótörött kínai matróz, sonderkommandós Treblinkából, koreai szexrabszolga a Mandalajban felállított tábori bordélyházból. Többnyire ismeretlen emberek a ranglétrák alsó fokairól, bár akad köztük néhány olyan ismerős név is, mint Sophie Scholl, Ernst Jünger, Albert Camus, Vaszilij Grosszman. Nem történelmi távolságból, nem mai tudásunk magaslatairól, hanem az ő szemszögükből élhetjük át azokat a napokat, amikor az egész világ jövője forgott kockán.  „Mit jelentenek ezek a szavak? Manszur Abdulin körbesétál társai között, megkérdezi őket. »Gott mit uns?« Minden német katona övcsatján ez áll. Azok az övek nagyon tartósnak tűnnek, igazi bőrből készültek. Sokszor megállt már egy-egy elesett német előtt, és arra gondolt, hogy leveszi róla az övet, saját használatra. De előbb tudni akarja, mit jelentenek ezek a szavak. Balszerencsét is hozhat.  Sejlik neki egy szabályszerűség: az a katona, aki például elveszi egy halott német óráját, általában hamarosan maga is meghal, néha órákon belül. Egyik barátja felkapott egy német pisztolyt, és véletlenül azonnal kézen lőtte magát vele – ami szigorú értelemben öncsonkításnak minősül, és helyben ki is végezhetik érte az embert. Azonkívül úgy véli, van egy hatodik érzéke, amivel megérzi, ki fog legközelebb elesni: általában túlzottan félni kezdenek, elveszítik az önuralmukat, vagy visszahúzódnak, illetve nyakatekert, de átlátszó módon igyekeznek megemberelni magukat. Vannak jelei.”  

Mi a világ igazi története? Vannak titkok a világtörténelemben? Mi a "sárözön" története?Volt egy globális civilizáció, amelyet Tartaria néven ismertek? A világ története nagy hazugság? Miért fontos a világtörténelem?Ez a könyv sok fontos titkot mutat meg a világtörténelemről. Készen állsz az igazság elfogadására? Ha nem érted a múltat, soha nem fogod megérteni a jövőt sem

Nógrádi György legújabb kötetében azokat az írásait gyűjtötte össze, amelyek 2019 eleje és 2022 vége között jelentek meg a Magyar Nemzet hasábjain. A mintegy hatvan cikkben az ismert biztonságpolitikai szakértő a megjelenést megelőző hetek nemzetközi fejleményeit, eseményeit tekinti át, a tőle megszokott módon globális világpolitikai kontextusba ágyazva a felmerülő helyi vagy regionális problémákat. Az elmúlt – nehéz, sok mindenben válságos – évek éppen aktuális helyzetelemzéseit az eltelt idő igazolta, vagy éppenséggel megcáfolta. Visszanézve mindkét eset fontos tanulságokat kínál az olvasó számára.

2022. február 24-én arra ébredt Európa, hogy Oroszország újra megtámadta Ukrajnát. Akkor már hetek óta folytak erről a találgatások, azon a reggelen mégis arcul csapott bennünket a hír. A támadás lángra lobbantotta a Délkelet-Ukrajnában már 2014 óta tartó „alvó háború” szunnyadó parazsát, és emberek millióinak életét forgatta fel fenekestől. E riportkönyv olvasóit magammal hívom a háború sújtotta Belső-Ukrajnába, a menekültekkel elárasztott Kárpátaljára, illetve a határ innenső oldalán, a menekültáradat első vonalában lévő kistelepülésekre is. Találkozni, beszélgetni harcolókkal és menekülőkkel, családokkal és magányos útrakelőkkel, de ugyanúgy a befogadókkal is. Emberekkel, akiket, így vagy úgy, elért a háború forgataga.„Utazás” közben persze, avatott szakértők révén, e háború történeti, biztonságpolitikai, gazdasági és belpolitikai vonatkozásaival is megismerkedhetnek az olvasók. Így szólal meg a könyvben Anton Bendarzsevszkij, Tálas Péter, Pogátsa Zoltán és Ceglédi Zoltán.

Dalos György Három Berlin című könyve a második világháború után szektorokra szabdalt, majd 1961-ben a Fallal kettévágott és 1990-ben újraegyesített városról szól, amelynek fiatal turistaként előbb keleti felét ismerte meg, majd első nyugati útján eljutott a Fallal körülzárt városrészbe is. Személyes élete és írói pályája ettől kezdve újra meg újra Kelet- és Nyugat-Berlin, s a megosztott Németország körül forgott, s ugyanehhez a földrajzi térhez kapcsolódtak szellemi értékválasztásai is a romantikus szocializmustól a demokratikus ellenzékiségig. 1979 őszétől, hosszú hazai publikációs szünet után Nyugat-Berlinben jelentette meg első német nyelvű könyvét. Ugyanakkor Kelet-Berlinben szövődtek szoros kapcsolatai az NDK ellenzéki köreivel és rendszerbíráló íróival; velük együtt élte meg a Fal lebontását, majd a kilencvenes években, akkor már a berlini Magyar Ház vezetőjeként a két városrész bonyolult újraegyesülési folyamatát. A szerző önéletrajzi keretben helyezi el és dokumentálja a „három Berlin” történetét.

A KGB sikere után Bernard Lecomte új könyvvel jelentkezik, a szovjet titkosszolgálatok után most a szovjet (és orosz) politika legbelsőbb köreit mutatja be. A címben szereplő Kreml vörös téglafalainak látványa ugyanis mindenkinek magát a szovjet-orosz Birodalmat juttatja eszébe. Szerzőnk bepillantást enged e falak mögé; Raszputyintól Putyinig, a forradalomtól az ukrajnai háborúig a történelem legsötétebb titkait osztja meg az olvasóval. A tizenhét fejezet mindegyike meglepetésekkel szolgál: kiderül, hogy semmi sem egészen úgy volt, ahogy eddig gondoltuk. 1920. február 17-én 21 órakor a berlini rendőrség kiment a Lanwehr-csatornából egy húsz év körüli fiatal nőt, aki a jelek szerint öngyilkosságot akart elkövetni. A trauma hatása alatt álló, azonosíthatatlan nő hat hétig nem hajlandó megszólalni. A dalldorfi elmegyógyintézetbe szállítják, ahol két évet tölt, többnyire ágyban fekve, miközben elzárkózik a kihallgatások elől. Egészen addig, ameddig egyik betegtársa, aki korábban élt Oroszországban, szét nem kürtöli, hogy valójában a meggyilkolt cár egyik lánya...

Két zsarnok. Mindketten milliók haláláért felelősek. Németország és a Szovjetunió a történelem legnagyobb és legvéresebb harcát vívta egymással a második világháború során. Mindkét ország élén egy-egy hírhedt és elvakult vezető állt, akik kegyetlen tetteikkel megszámlálhatatlan életet tettek tönkre. Hitler karizmatikus vezetői stílussal manipulált, és mindvégig következetesen ragaszkodott az elképzeléseihez. Sztálin félelemre és szabályokra építette hatalmát, magatartását pedig az aktuális eseményekhez igazította. Ám mindketten a saját utópisztikus tervük megvalósítását hajszolták, addig elképzelhetetlen szenvedéseket okozva ezzel az emberiségnek. Fontos kérdés az utókor számára, hogy vajon pusztító tevékenységük milyen mértékben volt a történelmi korszak terméke, és mi tette lehetővé zsarnoki uralmukat?

Kniha sleduje mimoriadny príbeh stojaci za falošnými islamistickými útokmi na Moskvu, ktoré spustili ruskú inváziu do Čečenska. Na základe série oficiálnych vyhlásení a znalostí Alexandra Litvinenka táto výnimočná kniha ukazuje, že k útokom islamistov vôbec nedošlo. Išlo o akciu naplánovanú tajnou službou FSB s cieľom dosadiť Vladimíra Putina na post prezidenta. Kniha tiež opisuje transformáciu bývalej KGB na sieť nových tajných služieb a spôsob, ako tieto služby stvorili autoritatívny režim v Rusku.

Ve své poslední knize se francouzská psycholožka věnuje fascinující osobnosti rakouské císařovny Marie Terezie, výjimečné ženy v dějinách, která dokázala skloubit politickou dráhu panovnice mocného státního útvaru a roli matky, úzkostlivě pečující o výchovu svých dětí. Studium historických materiálů v archivech (díky českým šlechtičnám pohybujícím se v okolí císařovny pochází mnoho dokumentů z českých archivů) umožnilo autorce vykreslit obraz Marie Terezie jako důkladné a starostlivé matky, někdy vůči svým dětem i velmi přísné a tvrdě upřímné. Čtenáři se dozví, jaké pokyny Marie Terezie udílela vychovatelům, jak prožívala nemoci svých dětí i které ze svých potomků upřednostňovala s ohledem na zájmy monarchie. Srdce Marie Terezie patřilo jak jejím dětem, jejichž výchova se vymykala dobovým zvyklostem u panovnic a aristokratkám její úrovně, tak monarchii, které vládla. Výchova dětí s ohledem na zájmy Rakouska-Uherska přitom nemohly uniknout častým konfliktům a nevraživostem i mezi potomky, ale nejmocnější vládkyně tehdejší Evropy se je vždy snažila řešit s láskou, diplomacií a noblesou.