Najnovšie - Sociológia, etnológia strana 41 z 53

A 20. század talán legnagyobb hatású elméleti fizikusa, Richard Feynman megváltoztatta azt, ahogy napjainkban a tudományról gondolkodunk. A fáradhatatlan tudományos kutató számos területen újító volt, kvantumelektrodinamikai munkásságáért Nobel-díjban részesült. Ismeretterjesztő tevékenysége során világos, könnyen érthető és szélesebb rétegek számára is befogadható magyarázatokat adott a tudományos módszerről, a kritikai gondolkodásról és a világ megismerésének megbízható módjáról: előadásairól film- és hangfelvételek készültek, számos könyvet írt, de a Challenger-katasztrófa kivizsgálásában való részvétele miatt vált igazán népszerűvé. Ugyanakkor színes egyénisége és játékossága kiemelte a tudomány szürke eminenciásainak sorából: irtózott a formalitásoktól, imádott bulizni és szenvedélyes kongadobos volt. Lawrence Maxwell Krauss, elméleti fizikus és kozmológus az Arizoniai Állami Egyetem professzora. Richard Dawkins evolúcióbiológus szerint Krauss „a kozmológia Woody Allenje”. Több sikerkönyv, köztük A Star Trek fizikája (The Physics of Star Trek) szerzője

Az emberi társadalom funkcionális átalakuláson megy keresztül, ami többet árul el a világ működéséről, mint a határok által definiált politikai térképek bármelyike. A világ valódi térképén nemcsak államokat, hanem megavárosokat, autópályákat, vasútvonalakat, távvezetékeket, internetkábeleket és egyéb más, a fejlődő globális hálózati társadalmat jellemző szimbólumokat kell látnunk. A 21. század forradalmi ereje az összekapcsoltság. Az emberiség újratervezi a bolygót, évente közel 10 trilliárd dollárt fektet a közlekedési, energia- és kommunikációs infrastruktúrába, hogy összekapcsolja a burjánzó megavárosokat. A folyamat mélyreható következményekkel jár a geopolitika, a gazdaság, a demográfia, a környezet és a társadalmi identitás területén. Az új technológiai felfedezések megszüntették az erőforrásokért vívott háborúk szükségességét, és a nemzetek már inkább a vezetékek, vasutak, szállítási útvonalak és az internetkábelek feletti kötélhúzás harcát választják. Az új kihívás lényege, hogyan kapcsoljuk össze a legtöbb piacot egy első látásra szétesőben lévő világ káoszában. Parag Khanna stratégiai gondolkodó Ukrajnából Iránba, Mongóliából Észak-Koreába, Pakisztánból Nigériába, az Északi-sarkkörön és a Dél-kínai-tengeren át utazik, hogy megmagyarázza azokat a hirtelen végbement és példanélküli változásokat, amelyek a bolygó minden részét érintik. A Konnektográfia reményteljes víziót nyújt a jövőre nézve, amelyet kevésbe a nemzeti határok, mintsem a globális ellátási láncok alakítanak egy olyan világban, ahol a leginkább összekapcsolt hatalmak – és emberek – nyernek.

Explore the power of myth as it exploded from medieval Europe into the modern worldIn this fourth volume of The Masks of God — Joseph Campbell's major work of comparative mythology — the pre-eminent mythologist looks at the birth of the modern, individualistic mythology as it developed in Europe beginning in the twelfth century A.D. up through the modernist art of the twentieth century.The Masks of God is a four-volume study of world religion and myth that stands as one of Joseph Campbell's masterworks. On completing it, he wrote:Its main result for me has been the confirmation of a thought I have long and faithfully entertained: of the unity of the race of man, not only in its biology, but also in its spiritual history, which has everywhere unfolded in the manner of a single symphony, with its themes announced, developed, amplified and turned about, distorted, reasserted, and today, in a grand fortissimo of all sections sounding together, irresistibly advancing to some kind of mighty climax, out of which the next great movement will emerge.This new digital edition, part of the Collected Works of Joseph Campbell series, includes over forty new illustrations.(Comparative Mythology: Christianity, Middle Ages, Renaissance, Arthurian Romance, Modernism)Original release date: 1969

Explore the mysteries of myth with a masterIn these pages, the Collected Works of Joseph Campbell presents twelve eclectic, far-ranging, and brilliant essays gathered together for the first time. The essays explore myth in all its dimensions: its history; its influence on art, literature, and culture; and its role in everyday life.This second volume of Campbell’s essays (following The Flight of the Wild Gander) brings together his uncollected writings from 1959 to 1987. Written at the height of Campbell’s career?and showcasing the lively intelligence that made him the twentieth century’s premier writer on mythology?these essays investigate the profound links between myth, the individual, and societies ancient and contemporary. Covering diverse terrain ranging from psychology to the occult, from Thomas Mann to the Grateful Dead, from Goddess spirituality to Freud and Jung, these playful and erudite writings reveal the threads of myth woven deeply into the fabric of our culture and our lives.

Hunter S. Thompson és ügyvéd barátja elindul Los Angelesből Las Vegasba, hogy az író/újságíró beszámolót készítsen a híres Mint 400-as sivatagi autóversenyről, valamint hogy megtalálják „az Amerikai Álmot”. Útjuk viszont maga lesz az amerikai rémálom: a sivatagi városban – súlyos alkohol- és drogpszichózisban – eltöltött (nagyon) hosszú hétvégéről készült beszámoló annyira szórakoztató, hogy az már rémes, és annyira rémes, hogy az már szórakoztató. A horrorfilmmel felérő Félelem és reszketés Las Vegasban több szempontból is csúcsteljesítmény: ha igaz, hogy ez a két vadember végigcsinálta (és túlélte) ezt a narkós ámokfutást, akkor azért, ha nem, akkor meg azért, mert ilyen kifejezően, érzékletesen, intenzíven és elborzasztóan jól visszaadni azt, hogy mi történhet az emberrel, ha indokolatlan mennyiségben vesz magához kábítószert, mindenképpen zseniális teljesítmény. A két delikvens drogos szétcsúszásának krónikáján túl a könyv persze egyben elnagyolt kordokumentum, zsigerből jövő társadalomkritika, valamint verbál-zsonglőr szatíra is, és pontosan annyira „látványos” és képszerű ez az óriásira nőtt újságcikk, mint amennyire látványos filmet csinált belőle Terry Gilliam.

Nincs hathatós emancipatorikus politikai cselekvés kulturális emancipáció nélkül – ez a könyv központi állítása. A kulturális emancipáció egy újbarokk korban azonban nem jelentheti a modernitás műveltségének és művelődésének visszavárását. Milyen lehetőségek maradnak? Részvételi tömegkultúra és új tudatot teremtő művészet. A kulturális felszabadítás eszköze a képessé tétel, nem pedig az elidegenedés felszámolása.

Észak-Koreáról keveset tudunk. Az országgal kapcsolatos híreket a nukleáris és rakétakísérletek, vagy a kommunista dinasztia aktuális uralkodójának külső szemlélő számára megdöbbentő kinyilatkozásai, tettei dominálják. Belső világáról, az emberek hétköznapjairól, gondjaikról, bánataikról imitt-amott jelentek meg írások, főként észak-koreai menekültek tollából, olyanokéból, akiknek sikerült megszökniük az északi rendszer poklából. A Vádirat azonban az első mű, melynek írója ma is Észak-Koreában él. A személyével kapcsolatos részletek a szerző védelme érdekében homályban maradnak. A neveket és a helyszíneket érthető megfontolások alapján, számolva a súlyos retorziókkal, ugyancsak megváltoztatták. Az elbeszélések valódiságában mégsem kételkedünk egy pillanatig sem. Mert maguk a történetek nagyon is valóságszerűek. Mert nagyon is beleférnek abba a képbe, amelyet ezzel az országgal kapcsolatban magunk elé képzelünk. Mert valóságosnak tűnnek a helyszínek, az emberek, a környezet és a konfliktusok. Egyszóval minden. Olvasva az írásokat hol elcsodálkozunk, hol megdöbbenünk. Felháborodunk, gyomrunk görcsbe rándul: lehetséges, hogy a 21. században ilyen élet jut osztályrészül egy egész népnek, huszonhétmilliónyi embertársunknak. És magunkban tiltakozunk: hogyan nézheti ölbe tett kézzel a nemzetközi közösség, hogy mindez a szemünk előtt megtörténhessen? A Vádirat szerzője és azok, akik a műnek Észak-Koreából való kijuttatásában szerepet játszottak, már megtették a magukét. Ők nem ültek ölbe tett kézzel. Rajtunk a sor, hogy mi is tegyünk valamit. Első lépésként, hogy elolvassuk és átérezzük a Vádiratban szereplő tanúvallomásokat.

Hogyan és miért akadályozzuk önmagunkat céljaink elérésében? Meddig fejleszthető gondolkodásmódunk rugalmassága? Hogyan segíthetjük az általunk vezetett szervezetben dolgozó tehetségek kibontakozását? A fejlődés természetetét gyakran tévesen értelmezzük. Úgy véljük, hogy azért kell tanulnunk és jobbá válnunk, mert a világ egyre bonyolultabb lesz, nekünk pedig alkalmazkodnunk kell hozzá. Ám az új képességek elsajátítása és a régi szokások elhagyása nem feltétlenül jelenti azt, hogy fejlődünk is, az emberi agy ugyanis sokkal immunisabb a változásra, mint gondolnánk. Robert Kegan és Lisa Laskow Lahey változásmenedzsment-professzorok szerint egy új kihívás esetén hiába szánjuk el magunkat a változásra, gyakran mégis úgy viselkedünk, mintha egyik lábunkkal a gázpedált, a másikkal pedig a féket taposnánk. Ezért óriási szakadék tátong aközött, amit szeretnénk elérni és aközött, amire valójában képesek vagyunk. Könyvük elméleti és gyakorlati útmutató, amellyel feltárhatjuk, milyen feltételezések és aggodalmak akadályoznak minket, és kitűzhetjük a megfelelő céljainkat. Módszerükkel bármely életkorban komplexebbé tehetjük gondolkodásmódunkat, így valódi változást érhetünk el önmagunkban, csapatunkban és egész vállalatunk illetve szervezetünk szintjén is. ROBERT KEGAN a Harvard Egyetem Meehan-díjas professzora. Harminc éve kutatja a felnőttkori fejlődés témakörét. Munkásságával jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy szakmai körökben is elfogadják: a folyamatos pszichológiai fejlődés a serdülőkor után is lehetséges, sőt szükséges is ahhoz, hogy az ember meg tudjon felelni a modern élet követelményeinek.. LISA LASKOW LAHEY a Harvard Egyetemen működő, változásmenedzsmenttel foglalkozó Change Leadership Group kutatási igazgatója. Pszichológus és oktató, az ő kutatócsapata alkotta meg azt a ma már világszerte használt, a felnőttek jelentésalkotó rendszerét feltérképező fejlődésdiagnosztikai módszert.. Publikációi és kutatásai kettős célra fókuszálnak: segítik a csapatokat abban, hogy eredményesebben tudják támogatni az egyén fejlődését, valamint az egyéneket abban, hogy a csapatok, amelyeknek a tagjai, optimálisabban teljesítsenek.

Publikace přináší shrnující pohled na dějiny české recepce estonské literatury od prvních překladů a ohlasů po současnost. Historická periodizace je vystavěna s ohledem na setkávání dvou literárních polí, především jejich politických faktorů, a na kontextualizaci estonské literatury v překladové a nakladatelské praxi a v recenzích. Součástí knihy je úplná bibliografie překladů a kritických ohlasů.

Tato kniha se zabývá biblickou intertextualitou v německých románech. Hlavní postavy knih z korpusu této monografie intertextuálně odkazují na biblické postavy, ale nacházejí se v nových kontextech svých vlastních fikčních světů. Cílem této publikace je odpovědět na otázku, jakou funkci a jaký význam má v současných německých románech po roce 1990 biblická intertextualita? Autorka monografie vychází z předpokladu, že samotná biblická intertextualita v současných německých románech automaticky nevede čtenáře k zamyšlení nad náboženskými otázkami, ale slouží spolu s dalšími rovinami románů vlastním literárním cílům. Zároveň autorku knihy zajímá, zda a jak je biblická předloha v románech zcizena. Tyto otázky jsou zodpovězeny i ve vztahu ke starším německým románům od poloviny 20. století, které rovněž využívají biblické intertextuality pro charakteristiku svých hlavních postav. Monografie popisuje nejen nejstarší způsob zpracování biblické předlohy, tzv. historizující parafrázi, ale i novější přístupy jako fiktivní transfiguraci a nakonec i nejnovější využití biblické intertextuality v románech s transfigurativními prvky. U nejnovějších románů po roce 1990 monografie rozlišuje mezi dvěma strategiemi: splnění a naopak zklamání čtenářského očekávání příběhu, který je podobný některému z biblických vyprávění.

Publikace se zaměřuje na téma lokálních médií, které je v oboru mediálních studií často opomíjené. Hlavními úhly pohledu jsou analýza lokálních publik a charakteristika vztahu lokálních médií a lokálních publik. Mezinárodní kolektiv devatenácti autorů mapuje specifika fungování lokálních médií a obecněji lokální komunikace v různých (především evropských) státech.

Legyőztük a pusztító éhínséget. Megfékeztük a gyilkos járványokat. Véget vetettünk az öldöklő háborúknak. De mihez kezdjünk ezek után? Kíséreljük meg legyőzni az öregedést? Próbáljuk meg kicselezni a halált? Tegyük az embert istenné? A világhírű jeruzsálemi egyetemi tanár, Yuval Noah Harari elgondolkodtatóan és világosan vázolja fel az emberiség lehetséges jövőit, és hogy miként válhat a Homo sapiens Homo deusszá.

Lehet, hogy nem úgy használjuk az agyunkat, ahogyan az a legjobban működni képes? Nem aknázzuk ki a benne rejlő lehetőségeket? Lantos Mihály, a Villámolvasás a gyakorlatban című sikerkönyv szerzője, tanulás-módszertani tréner, egyetemi oktató megtanítja, hogy használjuk az elménket úgy, ahogyan az a legeredményesebben működik! Nem mutat semmi újat, csak emlékeztet bennünket arra, hogy milyen az, amikor a tanulás élmény! Ezt a módszert elsajátítva bármely korosztály élvezni fogja a tanulást és tudását.

Mihez kezdünk, ha az algoritmusok képesek lesznek elvégezni a munkánkat? Miért egyre megfizethetetlenebb a jó egészségügyi ellátás és oktatás? Miért kellene minden országban bevezetni a garantált alapjövedelmet? A negyedik ipari forradalom gyökeres átalakulást hoz a munkaerőpiacon is. Az okosrobotok, a tanuló algoritmusok és a mesterséges intelligencia általános terjedése nemcsak a gyártósor mellett állók, de az egyetemi végzettségűek állásait is fenyegeti. Ha nem készülünk fel minderre, a középosztály fokozatosan eltűnik, a jövedelemegyenlőtlenség pedig drasztikus méreteket ölt. Mivel a munkavállalók egyben fogyasztók is, a piacgazdaság a ma ismert formájában hamarosan fenntarthatatlan lesz. A Robotok korából képet kapunk arról, hogy mire számíthatunk a mesterséges intelligencia , a robotika, a és az infokommunikációs technológiák, a 3D-nyomtatás vagy az önvezető járművek rohamos fejlődését követően. Megtudjuk, miért nem működnek a gépek térhódítására adott hagyományos megoldások – mint például az újabb képzettségek és tudás megszerzése. Martin Ford jövőkutató célja nemcsak az, hogy felnyissa a politikai döntéshozók, a tudósok, a munkáltatók és a hétköznapi emberek szemét, de megoldási stratégiák alkalmazását is sürgeti. „Henry Ford legidősebb unokája, a legifjabb Henry Ford és Walter Reuther, az amerikai autóipari dolgozók szakszervezetének legendás vezetője gyárlátogatáson volt egy nemrégiben automatizált autógyárban, amikor a Ford Motor Company elnök-vezérigazgatója ezzel a gúnyos kérdéssel fordult Reutherhez: »Walter! Hogy fogod rávenni ezeket a robotokat arra, hogy szakszervezeti tagdíjat fizessenek?« Mire Reuther így válaszolt: »Henry! És te hogy fogod rávenni őket, hogy autót vegyenek tőled?"

Ahogy a cím is egyértelműen utal rá, ez a könyv egy régi téma, az „osztályviszonyok” értelmezése körül forog. Közelebbről az a kérdés áll középpontjában, hogy milyen és mekkora szerepük van az államoknak a mai globális tőkés piacgazdaság keretei között országuk társadalmi szerkezetének alakításában. Még közelebbről: a javak és jövedelmek elosztásának és újraelosztásának intézményi mechanizmusai, valamint az egyéni életesélyek egyenlőtlenségei közötti összefüggés mélyebb megértésére törekszik a rendszerváltás utáni magyar társadalom példáján. Mindehhez a Polányi Károly által bevezetett piac és redisztribúció fogalmakat hívja segítségül. Ezeket a ’80-as években egyszer már gyümölcsözően alkalmazta a hazai szociológia az akkori államszocialista társadalom szerkezetének értelmezéséhez. Most ennek a 21. századi globális tőkés piacgazdaság keretei közötti adaptációjára tesz kísérletet. A könyv szükségszerűen több szálon fut, így hangsúlyos szerepet kapnak benne a szociálpolitikai változások, a pénzbeli támogatások, a jóléti szolgáltatások, az állami foglalkoztatás kérdései, valamint a korábbi államszocialista modellről az „új” európai jóléti modellre történő átállás ellentmondásai illetve ennek tanulságai is. A fő cél azonban a rendszerváltás utáni negyed század során felhalmozott empirikus anyag mérlegelésén alapuló elméleti általánosítás, hogy ennek segítségével minél élesebben kirajzolódjanak a mai magyar társadalom struktúrájának alapvető összefüggései, és olyan modellhez jussunk, amely az empirikus társadalomkutatás során is elfogadható részletességben képes visszatükrözni az anyagi természetű egyenlőtlenségeket. A könyv tanulsága: a társadalmi struktúra és az „osztályviszonyok” értelmezésekor nem elégedhetünk meg csupán a „gazdasági alap” kontúrjainak felvázolásával, mivel a politikai küzdelmek és társadalmi normák összjátékában alakuló államoknak a 21. század globalizálódott gazdaságában is meglehetősen nagy a hatalmuk a társadalmi egyenlőtlenségek alakítására. A könyv elsősorban szociológusokhoz-szociálpolitikusokhoz szól, de a szerző reményei szerint számot tarthat a jogalkotók, a politikusok és a magyar társadalom működését figyelemmel kísérő nagyobb közönség érdeklődésére is.

Charakter prostoru, jenž nás obklopuje a který obýváme, vstupuje do naší mysli, promítá se do uměleckých zobrazení a stává součástí příběhů, jež vyprávíme. To zpětně ovlivňuje jak jeho individuální, tak kolektivní vnímání. Zkoumání historické dimenze tohoto jevu je zasvěcena hlavní část knihy. V teoretickém úvodu se autor zamýšlí nad smyslovou percepcí světa, podstatou literárního zobrazení prostoru a nad fenoménem literární krajiny. Z téže perspektivy pak sleduje českou literaturu „dlouhého“ devatenáctého století: přibližuje vývoj krajinopisu a s jeho pomocí rozkrývá umělcovy záměry i dobové tendence, oživuje kanonická díla (např. anonymní Rukopisy, Kollárovu Slávy dceru, Máchův Máj, Erbenovu Kytici či Zeyerův Vyšehrad) a připomíná ta, která jsme již přestali do „krajiny české literatury“ počítat, ale která se do ní díky pozoruhodné práci s literárním prostorem znovu vrací.

Bestseller podle New York Times. Best Book of 2015 podle The Economist. Z lepšího nahlížení do budoucnosti by měl prospěch každý, ať už jde o nákup akcií, sestavování politických opatření, uvádění nového produktu na trh, nebo jen plánování jídelníčku na týden dopředu. Lidé však obecně předpovídají budoucnost velice špatně. Kniha Superprognózy od jednoho z nejuznávanějších sociologů na světě je průlomovým dílem pojednávajícím o návycích mysli, které vedou k nejlepším prognózám. Profesor Philip Tetlock dokázal, že dokonce i prognózy odborníků jsou jen o málo přesnější než náhodné odhady. Jeho studie však vedla k dalšímu důležitému zjištění: někteří lidé skutečně dokážou předpovídat budoucnost. V posledních deseti letech se Tetlock snažil zjistit, proč tomu tak je. Díky čemu jsou tak dobří? Můžeme se této schopnosti naučit? Tetlock a Gardner čerpají z desítek let výzkumu a z výsledků obrovského prognostického turnaje financovaného americkou vládou. Good Judgment Project zapojuje desítky tisíc obyčejných lidí, kteří se rozhodli předpovídat globální události. Překvapivě se ukázalo, že někteří z nich jsou velice dobří. Překonali referenční hodnoty, své konkurenty i prognostické trhy a zpravodajské analytiky mající přístup k utajeným informacím. Jsou to „superprognostici“. V této průlomové a čtivé knize autoři ukazují, co a jak se od této elitní skupiny můžeme učit. Superprognózy nabízejí první prokazatelně účinný způsob, jak zlepšit naši schopnost předpovídat budoucnost – a to v podnikání, finančnictví, politice, mezinárodních vztazích i každodenním životě. V knize se dozvíte: Co je pohled zpoza špičky nosu Jaký je rozdíl mezi liškami a ježky K čemu je dobré pochybování Proč prognostici potřebují zpětnou vazbu Jak se vyhnout vágním pojmům Že k dobrým prognózám nejsou zapotřebí supervýkonné počítače ani záhadné metody Kde udělali analytici ze CIA chybu ohledně zbraní hromadného ničení v Iráku Co pro superprognostiky znamená jejich tým Proč by dobří lídři měli být dobrými prognostiky

Publikace zahrne část dosud nepublikovaného spisu Bohuslava Brouka, na němž autor, významný představitel kulturního života třicátých a čtyricátých let, pracoval v letech 1954–1958 a který zamýšlel předložit jako habilitační práci. V textu se zabývá svým svébytným a provokativním způsobem navýsost aktuálním tématům svobody, filosofie a demokracie. Realizováním publikace by došlo k završení editace Broukova díla – předkládaný rukopis tvoří poslední dosud nalezený a nepublikovaný autorův text.

Pred dvesto rokmi sa začalo dobrodružstvo – revolúcia vo všetkom, čo sa predtým považovalo za dané, a všetkých okolností, ktoré dovtedy predurčovali osud ľudstva. Bola to revolúcia bez kvapky krvi, oveľa úspešnejšia, než o akej by mohli snívať aj tí najväčší optimisti. Zaznamenala úspech aj napriek tomu, že jej odporcovia proti nej bojovali, pokúšali sa ju spomaliť a z času na čas potlačiť.