Najnovšie - Sociológia, etnológia strana 45 z 53

„Romská otázka“ je populárně pojatá, avšak na vědeckých základech postavená práce, zabývající se psychologickými příčinami sociálního vyloučení Romů. Svou předmluvou práci podpořili Fedor Gál a prof. MUDr. Cyril Höschl, DrSc. Autorka se touto prací dostává do závěrečné polohy ve své snaze o uchopení tématu a porozumění romské problematice vůbec, v České republice zvláště. Ideovou kostru práce tvoří publikace známého amerického profesora psychiatrie Irvina D. Yaloma „Existenciální psychoterapie“, v níž se autor zabývá čtyřmi velkými tématy lidského života – smrtí, svobodou, existenciální izolací a absencí smyslu života. „Romská otázka“ Yalomova odborného a metodologického vedení využívá a v definovaných okruzích je osobitým způsobem vztahuje k životním pocitům české a slovenské romské komunity. Ve svém výkladu ve skloubené podobě autorka využívá širších poznatků práva, filosofie i psychologie i osobní znalosti romské komunity. Zároveň však usiluje o zachování racionálního odstupu, umožňujícího i emocionálně vypjaté osobní zkušenosti intelektuálně analyzovat, uvést do zcela nových logických souvislostí a nastínit východiska pro skutečná řešení soužití romské menšiny a majoritní společnosti. Výklad dochází k závěrům, že řešení problematiky sociálního vyloučení Romů pouze nástroji sociální práce je již od začátku odsouzeno k nezdaru, neboť sociální práce některé symptomatické projevy pouze zneviditelňuje, neodstraňuje však hlubinnou příčinu sociální vyloučenosti. Práce odmítá tvrzení, dle kterého ti členové české společnosti, kteří protestují proti současnému uspořádání a tzv. řešení romské otázky, jsou rasisté. Naopak, je potřeba hledat důvody současného neúspěchu dosavadních programů a kritiku vládních programů není možno zaměňovat pod záminkou falešného humanismu s rasismem. Na druhou stranu je nutno přiznat, že složité problémy nemají jednoduchá řešení a není možné dlouhodobě v demokratické společnosti připustit, aby sliby snadných řešení romské otázky se staly výtahem k politickým postům – a to prostě proto, že ze systémového hlediska tyto sliby nemohou být splněny. Z naznačeného úhlu pohledu nezbývá, než způsoby dosavadního „řešení“ romské otázky vládou České republiky jako celek odmítnout. Předkládaná práce přináší nové paradigma, umožňující vytvořit východisko k hledání jiných strategií pro řešení romské otázky, strategií od oněch dosavadních odlišných. Strategií s reálnou nadějí na skutečný a trvalý úspěch.

Nebo také Bloguji, takže žiju aneb Svět očima Kláry Samkové, známé odbornice nejen na rodinné právo, skvělé spisovatelky a především matky, která svými neotřelými, mnohdy až kontroverzními, názory neváhá, s patřičným humorem a nadhledem, komentovat události všedních dní.

„Elgondolkodtató utazás napjaink félelmetes diktatúráiban.” Az arab tavasz a diktatúra és a demokrácia közti csata szédületes momentuma volt. Szírián és Jemenen tüntetések söpörtek végig, miközben Egyiptomban, Tunéziában és Líbiában diktátorok fejei hullottak. Ugyanakkor az arab világ csak az egyik front az elnyomás elleni harcban, amely Venezuelától Kínáig, Oroszországtól Malajziáig, illetve Ukrajnától Burmáig terjed. Ha meg akarja tartani a hatalmát, tucatnyi ország autokrata rezsimének előre nem látott és pusztító veszéllyel kell szembenéznie: a saját állampolgáraival. William J. Dobson, az elismert újságíró, kitűnő elemzésében egy bennfentes jártasságával tárja fel a mai autokrata rezsimek belső működését és a szabadság jövőjéért vívott küzdelem kulisszái mögé is bepillantást nyújt. Noha a kötet más országok állampolgárainak szabadságért vívott küzdelmeiről szól, számunkra is fontos tanulsággal szolgál arról, hogyan őrizhetjük meg saját függetlenségünket.

Kniha pomocí teoretického aparátu studia sociálních hnutí popisuje vývoj interpretačních rámců a rámovacích procesů romských a pro-romských aktivistů v České (a Československé federativní) republice po roce 1989.

Kniha přispívá k naplnění doposud poněkud vyprázdněných nádob pojmů jako soudcokracie, soudcovský stát či vláda soudců konkrétnějším obsahem. Předmětem zájmu není jen situace v České republice, ale i mezinárodní soudní instituce.

Pokolhegy ?Ráckeve egyik „külvárosa”, főleg szegények – cigányok és nem cigányok – lakják. Ahogy a szerző írja: „Számomra tenger-gazdagságú csepp.” Ez a könyv nem helytörténet, nem is szociográfia, inkább riport, amelynek nem az itt élő cigányság a főszereplője, hanem Pokolhegy. Hogyan éltek és élnek együtt szegények, gazdagok, cigányok, nem cigányok, mit gondolnak egymásról a szomszédok, hogyan vélekednek tanárok a diákokról, diákok az iskoláról, polgárok a hivatalról, a hivatal hogyan róluk. A cigány–magyar együttélést, amely Magyarország egyik legfontosabb jövőbeli problémája, nem a GDP fogja meghatározni, nem is kormánydöntések, hanem a felek közti viszonyok minősége: első lépés az egymásrautaltság megértése, a második pedig a másik fél problémáinak megértése. Mert ma még nem látjuk a fától az erdőt. A fa ez esetben az egyik fél problémája, az erdő a másiké.Szále László kérdez, egymás mellé állít cigány és magyar sorsokat, ítéljen az olvasó. S ha nem tud ítélkezni, nem baj. Gondolkodjon. Izgalmas, olykor szívszorítóan szép és igaz olvasmány, nem is elsősorban a tények, hanem a szerző szülőföldszeretete és a könyvében sorsukat felsorakoztató emberek – férfiak, nők, gyermekek – egymásrautaltsága és ennek megélése miatt.

Předkládaná publikace je výsledkem výzkumu mladého kolektivu pracovníků a studentů Ústavu slavistiky Filozofické fakulty Masarykovy univerzity. Jednotlivé kapitoly knihy přinášejí dílčí studie o široce pojaté problematice města ve všech třech parciálních zónách slovanského areálu – východoslovanské, západoslovanské (středoevropské) a jihoslovanské (balkánsko-slovanské) – s částečným, ale opodstatněným přesahem do neslovanského prostředí Balkánu. Výzkum byl veden týmem, který sestával z badatelů již zkušenějších, ale i začínajících a potenciálních, vyznačujících se generační blízkostí a velmi širokým záběrem odborných zájmů. Tato zájmová diverzita rozhodla i o tom, že bádání bylo vedeno primárně formou jednotlivých sond do oblasti jazykovědy, lingvodidaktiky, literární vědy, historie i religionistiky.

(Tájékoztató a munkáltatók és munkavállalók részére az üzemi gyakorlati munkavédelemről) Hiánypótló műként kerül a nyomdai vállalkozásokhoz és szakmai körökhöz a kiadvány. „Ez a kézikönyv azért született, hogy mindazok, akik részesei, de nem tudósai a munkavédelemnek, tisztában legyenek azzal, hogy mire és hogyan kell figyelni” – olvasható a bevezetőben. A kézikönyv remélhetőleg nagymértékben segítséget nyújt a nyomdai vállalkozások vezetőinek és a munkavédelemmel foglalkozó szakembereknek, hogy lényegre törően tájékozódjanak a nyomdaiparon belüli munkavédelemmel kapcsolatos gyakorlati teendőkről, valamint a vonatkozó hatályos jogszabályokról. A vonatkozó jogszabályok és az adminisztrációt segítő jegyzőkönyv minták a könyv végén külön mellékletekben gyűjtve találhatók. A kiadvány az OMMF támogatásával, a nyomdász szakmai szövetség és a nyomdászszakszervezet ajánlásával jelent meg.

Explore the power of myth as it flowered in AsiaIn this second volume of The Masks of God — Joseph Campbell's major work of comparative mythology — the pre-emimenent mythologist looks at Asian mythology as it developed over the course of five thousand years into the distinctive religions of Egypt, Mesopotamia, India, China, and Japan. The Masks of God is a four-volume study of world religion and myth that stands as one of Joseph Campbell's masterworks. On completing it, he wrote: Its main result for me has been the confirmation of a thought I have long and faithfully entertained: of the unity of the race of man, not only in its biology, but also in its spiritual history, which has everywhere unfolded in the manner of a single symphony, with its themes announced, developed, amplified and turned about, distorted, reasserted, and today, in a grand fortissimo of all sections sounding together, irresistibly advancing to some kind of mighty climax, out of which the next great movement will emerge.This new digital edition, part of the Collected Works of Joseph Campbell series, includes over forty new illustrations.(Comparative Mythology: Ancient Egypt, Hinduism, Buddhism, Jainism)Original release date: 1961

Magyar ?Bálint 2001-ben Magyar polip – a szervezett felvilág címmel írt cikket az egész pályás lenyúlást alkalmazó, a jogállam intézményrendszerét szétzüllesztő Fideszről, illetve az általa berendezett világról, ahol a demokratikus intézményrendszer keretei között működő hatalom maffiamódszerekkel, állami segédlettel terjeszkedik lefelé. Ebben a rendszerben az állam nem a maffia eszköze, hanem maga a maffia, amely az államhatalom teljes fegyvertárát beveti politikai és gazdasági érdekei érvényesítéséért. Akkor még sokan vitatták az új fogalmi megközelítés helyességét, amelynek kulcskategóriái a szervezett felvilág, a maffiamódszereket alkalmazó állam és a politikai családtagok voltak. 2010-ben azonban a Fidesz-KDNP kétharmados parlamenti többségével jórészt megszűntek a hatalomgyakorlás intézményes korlátai. A párt után az állam is egyetlen személy fennhatósága alá került, aki azóta az engedelmességre kényszerítést már a társadalom egészén alkalmazza. A rendszert leíró új fogalmi keret az elmúlt hónapokban revelációként hatott sok politológusra, szociológusra és közgazdászra. Felmerült a gondolat, hogy ezen az új nyelven lehetne modellszerűen értelmezni a jelenlegi magyar gazdasági és társadalmi viszonyokat. A kötet szerzői – mindenki a maga szakterületén – erre tesznek kísérletet. A téma és az annak feldolgozását szolgáló fogalmi keret nemcsak Magyarország, hanem az autokratikus kísérleteknek szintén kitett kelet-európai országok esetében is fontos és időszerű, hozzájárulhat a volt Szovjetunió utódállamaiban végbemenő folyamatok megértéséhez is.

A Művészet és erkölcs valaha nyitóbeszédként hangzott el a Kisfaludy Társaság közülésén, 1887-ben. Mindössze húsz percet kap a rizikós tárgyra felkért szónok. Gyulai Pál sommásan, műveltségtől duzzadó, biztos ítéletű kijelentő mondatokban ad válaszokat. Könnyen olvasható, de mélyen fundamentált sorok, fejezetek. Olyan közvetlen és friss, hogy szinte posztnak olvasható. Minden hétköznapi politizálási utalást kerülve, az is kiviláglik a Művészet és erkölcs világos beszédmódjából, hogy a mindenkori hatalomnak - múltban, jelenben és jövőben - nem célszerű alkotástechnikai és tartalomelvárási feltételrendszereket preferálni. A Művészet és erkölcs újraközlésének okszerűségét Kerekes Pál bevezető tanulmánya kísérli meg igazolni. Címe: E-bookra fordítható irodalmi útmutatások? Bevezető Gyulai Pál könyvetikai fejtegetéseihez. Néhány kiemelt mondat az írásból: ,,Bizonyára a költészet és erkölcs között nincs ellenkezés, sőt egy bizonyos pontig egymás szövetségesei, de soha sem rabszolgái." ,,Az ész komoly törekvése nevetségessé válhat s a szív egyszerű ösztöne valódi bölcsességgé.",,Ne követeljük a művészettől azt, amit nem adhat s ne úgy, amint nem adhatja.",,A költemény soha sem igaz a szó közönséges értelmében, csak látszat, de az igaz látszata.",,A tudomány mélysége most is keveseké, de a költészet bája mindnyájunké."

Ami mindeddig kivétel volt, az lett a szabály: öregen halunk meg. Mi több, az orvostudomány képes haldoklásunk emberhez méltatlan körülmények közötti meghosszabbítására is. Ez új kérdéseket vet fel, amelyekre Bitó László új hanggal, új megközelítéssel keres és ad válaszokat könyvében és a megjelenése óta folytatott előadásaiban, nyilvános beszélgetésekben. Szerinte helyünk a nap alatt a legnagyobb ajándék, amit az időnk lejártával utódainknak továbbadhatunk a Bitó által elképzelt rituális keretek között, amely a jézusi tanításból levezetett utolsó nagy szeretetélményünk lehet. Bitó azonban megkülönbözteti az életutunk közepén elénk álló türelmetlen halált, amely ellen minden erőnkkel küzdenünk kell, az életutunk végén türelmesen ránk várótól, amely ellen hiába küzdünk. Ha mielőbb kibékülünk vele, boldogabbá tehetjük életünk utolsó szakaszát.

Ruku v ruce s rozvíjejícím se výzkumem evropské politiky se zdůrazňují nová, ne tolik probádaná témata. Patří mezi ně i lokální politika v kontextu evropské integrace. Od konce 80. let 20. století je město v rámci konceptů vládnutí vnímáno jako relevantní aktér, ovšem spektrum jeho pravomocí a možností při vytváření politiky EU zůstává poněkud nejasné. Kniha se tak pokouší nabídnout přehled reálných možností českých a německých velkoměst v rámci víceúrovňového vládnutí regionální politiky EU, který bude moci sloužit jako základ pro další studie, ať již na bázi zkoumání vzorku jiných zemí, či jiných společných politik EU.

A webre fordított nap fénye torzít: világosságban tartja a digitalizált illúziót, beárnyékolja az analóg passzivitást.  Mert ami nincs fönt, az nincs is. A digitalizált szövegek mögül hiányoznak a filológiai szövegváltozatok, árnyékban maradnak az Internettől távoli események, digitalizálás előtt aktákba záródott nemzedékek, körök, a Facebook falra nem posztolt lelkiállapotok, életszakaszok, a leadszövegen, címen túli tudásmélységek. Sorvad a kontextus, az előzmény. A webre fordított napban nincs benne a múlt. Aktivitás logunkat más - Zuckenberg, vagy Brin és Page - használja, hasznosítja. A webre fordított nap mindennap nulláról épül, újra kezdődik, amit látunk, elérünk: jelenközpontú folyamat.  A Fodor András hálózati kiadás modellje műhely-kísérlet a kronológikus és relációs adatrendezés összekapcsolására, az értékes történeti tartalom, a kulcsszavak mutatórendszere és a jelenben gyűjtött, hozzáadott háttéranyag komplex hálózati megjelenítésére. A működő, hosszútávon motiváló rendszer egyik kulcsa az alapként használt tudáskincs, ami webes közösségi start-upoknál jellemzően hiányzik, s ami nekünk, vagy a könyvtárak mindegyikének: megvan. A feldolgozott napló és életmű folytonossága is alkalmas lehet arra, hogy, mint gyertyaöntéskor a kanóc, rárakódjon a viasz, a hozzáadott tartalom új és újabb rétege. Kollaborálásra motiválhat a rácsodálkozás az egyidejűségre, a párhuzamokra, a közös ismeretanyaghoz köthető új információkra. 

2013 ?végén és 2014 legelején tíz alkalommal ültek le ők ketten, Herényi Károly és Lendvai Ildikó, ahogy korábban is szokták volt, egymással szembe, ezúttal beszélgetni. Ezeken az „üléseken” az új Magyarország történelmét, az elmúlt huszonöt év történéseit újkori történelmünk vitathatatlanul két meghatározó személyisége mondja el. A sokszor szórakoztató viták és elemzések során több olyan gócpontot találtunk, amiről bebizonyítható, hogy annak történései vezettek oda, ahol most tart az ország – minden, ami a demokrácia érdekében történt az elmúlt huszonöt évben, elveszni látszik. A rendszerváltozás első éveinek ingatagsága, az új horthyzmushoz vezető kapuk nyitogatása, Antall József korai halálának történelmi következményei, Sólyom László megválasztása, az, ahogy annak körülményeit ő elfogadta, a sok-sok árulás csak a legfontosabbak ezek közül.Biztosan volt egy határ, kellett lennie, amit semelyik oldalról sem lett volna szabad átlépni – vagy nem átlépni.Sólyom László megválasztása a balliberális oldal leépülésének tragikus sorozatát és a demokratikus jobboldal felszámolásának folyamatát indította el. Nem az ország, nem feltétlenül csak a magyar társadalom, hanem a nemzet megkárosítása történik. Mind a két párt – mind a három, mind a négy – történelmi felelőssége, akárhonnan nézzük.Többgenerációs botrány. Amihez senkinek – senkinek! – nem volt felhatalmazása! Az itt olvasható, olykor anekdotikus történeteket huszonöt éve a bőrünkre játsszák. Olvassuk, szembesülünk, és mégis, mintha nem ismernénk a történet végét, várjuk, hogyan lesz, mi lesz még – demokrácia van, vagy mi. Ez a felelősség hatja át a beszélgetéseket, amelyek során – bevalljuk – konfliktust, békétlenséget, egymásnak feszülést, „anyázást” provokálni nem mindig sikerült.

A tanulmány az e-könyv szerzői jogi vonatkozásait járja körül. Meglepő kérdések és válaszok olvashatók arról, hogy tulajdonképpen mi is történik – e-book vásárlása esetén – jogi értelemben. Birtokába jut-e az olvasó a megvásárolt könyvnek, mint azt a nyomtatott kiadványoknál megszokta, vagy csak jogot szerez az olvasásra, nem tulajdonjogot arra a példányra, amit a számítógépére töltött? A szakjogász nem szaknyelven, hanem közérthetően ad tájékoztatást az elektronikus könyvek jogi aspektusairól. A bevezetőből: „Szerzői jogi tartalmak felhő alapú kezelése gyakorlati és ezáltal jogi szempontból is aktuális téma. Míg azonban a gyakorlatban felhő alapú szolgáltatások működnek, szerzői jogi szabályozása a „cloud-computing” felhasználásoknak ez idáig nem alakult ki. Léteznek szórványos eseti döntések, ám ezek, a konkrét esetek sajátosságaiból kifolyólag, mindig csak egyes részkérdésekre adnak választ, és – bár a döntésekre hivatkozni Magyarországon is lehet, valamint tendenciákat a felhő alapú szolgáltatások szerzői jogi megítélése szempontjából Magyarországon is jelezhetnek –, magyar bírósági döntés hiányában biztos választ sok kérdésre adni nem tudunk.”

A könyv, és vele az olvasás hamar meghódította Európát. Gutenberg idejében még nagyon kevesen tudtak írni-olvasni, ehhez képest röpke három évszázad múltán valóságos olvasási láz lett úrrá, fõleg a francia és az angliai városlakókon. A más országokból jött utazók nem győztek álmélkodni azon, hogy nemcsak az úri osztály tagjai, de a munkások, cselédlányok is egyfolytában olvasnak. Párizsban mindenki olvas. Mindenki, főként a nők könyvet hord magával. Olvasnak a kocsiban, séta közben, a színházban az előadás szünetében, a kávéházban, a fürdőben. A boltokban nők, gyermekek, segédek, tanoncok egyaránt olvasnak. Vasárnap a férfiak házuk ajtaja előtt olvasnak, a lakájok a hátsó ülésen, a kocsis a fogaton, a katonák őrállás közben - áll egy korabeli beszámolóban. Nem ismerős valahonnan ez az utcakép? Mindenki, mindenütt lehajtott fejjel böngészi a kezében tartott, nem, most nem a könyvet, hanem a PDA-t, mobilt, okostelefont, amelynek a képernyőjén elmélyülten böngészi az üzeneteit, az elektronikus leveleit, vagy netán könyvet olvas éppen? Az egyetemi oktató szerző három tanulmánya az olvasás jelenét és jövőjét elemzi.

Ezt a könyvet a meghívás és kihívás szándéka hozta létre mindazok felé, akiket foglalkoztat a romák helyzete, hogy a kulcsfogalmak azonosítása céljából megvitassuk a kulcsfontosságú kérdéseket. Ideális esetben az ilyen kritikus eszmecsere a roma integrációt akadályozó, látszólag megoldhatatlan problémák hatékonyabb kezelését előidéző stratégiák kidolgozásához és alkalmazásához vezet egy olyan időszakban, amikor a romákat segítő EU-s intézkedések egyre nagyobb fenyegetésekkel néznek szembe.A projekt egy hároméves periódus során alakult ki. A folyamat Bíró András észrevételeivel vette kezdetét, melyeket a posztkommunista demokrácia elvileg liberálisabb légkörében több mint húsz évig folytatott aktivizmus kiábrándító eredményei váltottak ki. Ezeket a gondolatokat éleslátó válaszok követték Nicolae Gheorghe és Martin Kovats részéről. A szerzők nem riadnak vissza attól, hogy nyíltan kifejtsék nézeteiket például arról az ellentmondásról, mely bizonyos emberi jogi értékek és a némelyek által „hagyományosnak” tekintett roma kultúra között feszül, vagy azokról a problémákról és félreértésekről, melyek a „roma” kifejezés használatával járnak együtt, de ritkán kerülnek felszínre. Szó esik arról is, milyen előnyei vannak az etnikai alapú roma pártoknak szemben a civil megközelítéssel.Ez a három fejezet formálja a könyv vezérfonalát, de mivel a cél a szélesebb vita kiváltása volt, egy lépéssel továbbmenve aktivisták és értelmiségiek között terjesztettük a szövegeket, akikkel azután megvitattuk őket egy kétnapos műhelykonferencián. A könyv negyedik fejezete ennek az eszmecserének a szerkesztett kivonata. A sort Željko Jovanović, a neves roma aktivista írása zárja, egy lehetséges előre vezető utat vázolva fel. Bár a könyv nem kínál egyszerű megoldásokat, a három esszé szerzőjének jelentősége és a konferencia élénk vitái során elhangzó érvek mégis garantálják, hogy a jövendőbeli viták alapköve lesz.BÍRÓ ANDRÁS hivatásos újságíró, főként a harmadik világ társadalmainak fejlődési folyamatai foglalkoztatták. Alapító tagja volt az ENSZ fejlesztési magazinjainak, majd Latin-Amerikában indított az alulról szerveződő részvétel kutatásával kapcsolatos kezdeményezést. Ezenkívül a fejlődő világban sok helyen vett részt helyi fejlesztési projektekben tanácsadóként. Miután 30 külföldön töltött év után visszatért hazájába, Magyarországra, útjára indította és irányította az Aut

A magyarországi települések némi önállósággal rendelkező részei voltak a tizedek, utcák, járások és fertályok, amelyek élén a tizedesek, utcakapitányok, kapitányok, fertálymesterek álltak. A 19. század közepéig hivatali jogkörrel rendelkeztek városrészükben, amit választással nyertek. Ők tájékoztatták a lakosságot, beszedték az adókat, szervezték a közmunkákat, vigyáztak a közrendre és a tűzvédelemre. A 19. század közepén a polgári közigazgatás megszüntette ezeket a népi önkormányzati tisztségeket. A mai Magyarország területén a fertálymesterség egyedül Egerben élte meg a 20. századot, amikor tisztes társadalmi tevékenységként negyedeik szószólói voltak, segítették a szegényeket, és gondot viseltek a helyi értékekre. A szocializmus kényszerű szünete után 1996-ban újraélesztett intézmény az egri indentitás részévé vált. A könyv áttekintést nyújt a fertálymesterség országos elterjedtségéről, majd a 20. század elsõ felében született publikációk eredményeire is építve a levéltári és új típusú források (fertálymesteri naplók, tárgyak, sajtótermékek) felhasználásával tárja fel a tisztség helyi jellemzőit. Bemutatja az egri fertálymesterség korszakait, funkcióváltozásait, szervezeti kereteit, jelképeinek, társadalmi kapcsolatrendszerének változatos formáit, valamint a hagyományőrző tevékenységben megnyilvánuló tradicionális elemeket és a 20. századtól napjainkig jellemző újításokat.