Najnovšie - Sociológia, etnológia strana 46 z 53

Az emberiség, a környezetet erősen károsító tevékenysége miatt, válaszúthoz érkezett. Gazdasági, társadalmi és ökológiai szempontból egyaránt fontos, hogy sürgősen döntsön, merre halad tovább: egy fenntartható jövő vagy az összeomlás felé? A helyes út kiválasztása tőlünk függ, még időben tudunk cselekedni, ha a fenntarthatóság kívánalmait nem fenyegetésnek, hanem iránymutatásnak tekintjük egy jobb, holisztikus jövő felé.

Ez a kötet, melyet kezében tart a Kedves Olvasó, elsőként összegzi a magyar gyermek- és ifjúsági irodalom történetét. Kitűnő segítséget nyújt mindazoknak, aki a gazdag gyermek- és ifjúsági irodalmunkban kívánnak eligazodni, tájékozódni, felfedezni, újra felfedezni. Tanácsokat ad a szülőknek: milyen könyveket adjanak a gyerekeik kezébe. Emellett kiemelten ajánljuk, a pedagógusok, könyvtárosok és művelődési szakemberek, s az olvasni szerető fiatalok figyelmébe és szeretetébe.

 Ezt a könyvet egyaránt ajánlom szakemberek figyelmébe és bárkinek, akit érdekel az e-könyv. Nem azért íródott, hogy az e-könyvet népszerűsítse. Ez meglepheti a Kedves Olvasót, de ne ijedjen meg. Az sem célom, hogy bárkit elijesszek az e-könyvek használatától, vagy az e-könyvek ellenzőinek táborát – ha egyáltalán van ilyen – bővítsem. Nem azért adom közre az e-könyvvel kapcsolatosan külföldön – főként az  Amerikai Egyesült Államokban – felgyülemlett tapasztalat alapján megfogalmazódott kételyeket és kritikákat, mert technológia-ellenes volna a szemléletem. Nem hiszem, hogy az e-könyv az ördögtől való dolog volna. Ellenkezőleg. Azt szeretném, ha megtalálná helyét a magyar olvasóközönség körében, és minél több hazai könyvtárban hozzáférhető volna. Jó lenne azonban, ha a technológia megfelelő feltételek mellett– és éppen a nemzetközi tapasztalatokból okulva, idehaza a nyomtatott könyv világának jó hagyományait megőrizve kerülne az olvasók kezébe és a könyvtárak (virtuális) polcaira.

Mi lenne, ha írnék egy beszámolót arról, hogy a foci csodálatos gazdag világa miképp bővül egy új elemmel? A stadionokon kívüli meccsnézés őrületéről van szó. Gyakran többen nézik a mérkőzéseket fan zónákban, mint bent a stadionokban – fűzi gondolatait Zimányi Róbert G.  Németországban – ahol a fiatal szerző gyakornokként dolgozhatott egy nagy multinál - megismerte az új sport-buli helyszíneket. A felvetésből valóság lett. Végül elkészült egy könyv, címe: Góóól-öröm. Sikerlistás írás lett. Hogyan készült a könyv, az első kötetes szerző milyen nehézségekkel találkozott az írás és a kiadás kapcsán? Kitől kapott segítséget? Milyen csalódások, és egyben pozitív meglepetések érték? Erről számol be ez a rövid összefoglaló: személyes átéléssel, a tanácsnyújtás szándékával, az őszinte segíteniakarás hitével. Részlet a bevezetőből: „Bízzunk benne, hogy minél több emberhez eljut művünk (ennek érdekében tennünk is kell); a várható olvasók elgondolkodnak írásainkon és talán valamelyest mi is hozzájárulhatunk ahhoz, hogy világunk jobb legyen, és több értékkel rendelkezzen a ma élő és a jövő emberei számára egyaránt!”

A forradalom, amely megváltoztatja az életünket, a munkánkat és a gondolkodásunkat; Beszéljenek az adatok! A nagy adatgyűjtés, A következtetés művészete Megbüntethetnek-e minket olyasmiért, amit el sem követtünk?Hogyan kémkednek utánunk az okos elektromos mérőórák?Milyen összefüggés van a hurrikánok és a félkész epres sütemény eladása között?Milyen színű használt autót érdemes vásárolnunk?Hogyan leplezhető le a sportban a bundázás? A válaszokat a big data módszere, vagyis az óriási adattömeg rendszerezése és elemzése rejti, amely révén meghökkentő következtetésekre juthatunk. Nincsenek többé titkok: az adatok mindent elárulnak az életünkről.A big data forradalma a következő években megváltoztatja majd az üzleti világgal, az egészségüggyel, a politikával, az oktatással és az innovációval kapcsolatos gondolkodásmódunkat, és alkalmazása az élet egyre több területén elterjed. Helytelen felhasználása azonban új veszélyeket is hordoz: fenyegetheti például a személyiségi jogokat, sőt még az is előfordulhat, hogy valakit olyasmiért ítélnek el, amit el sem követett, egyszerűen azért, mert a big data képes előre jelezni a jövőbeli viselkedést.Ebben a kristálytiszta logikával felépített, rengeteg meglepő ismeretet tartalmazó könyvben két zseniális szakember magyarázza el, mi is a big data, hogyan változtatja meg életünket, és mit tehetünk azért, hogy megvédjük magunkat a veszélyeitől.

Kniha Odsúdení na špionáž ponúka pohľad na doteraz neobjasnené politické činy, prevraty, špionáže, udávania, vypočúvania, procesy a likvidácie v minulom storočí, teda napospol udalosti, o ktorých sa ešte donedávna dôsledne mlčalo. Od procesu so Slánskym a dr. Miladou Horákovou cez tajomnú „posteľnú“ agentku Vierku, semiačkového generála Šejnu, zákulisie mocenského boja o post prvého tajomníka ÚV KSČ a chystaný puč v roku 1967 až po dramatický rozpad ZSSR so všetkými následkami nás autor vedie doteraz relatívne neznámymi úsekmi našich i svetových dejín. Mimoriadne zaujímavá je tzv. americká časť štúdie o špionáži, agenti v USA a skice ich ľudského profilu. Autor sa pri písaní dôsledne držal pravidiel, ktoré pomáhajú vystavať zaujímavé, zvláštne, faktograficky verné, ale i literárne podnetné dielo. Štúdiu českých a slovenských archívov venoval osem rokov života, stretol sa s mnohými žijúcimi hrdinami knihy i so svedkami udalostí osobne, s mnohými udržiaval a dodnes udržiava korešpondenciu. Vďaka jeho poctivej práci a vlastnému názoru na vec so štipkou príslovečného autorského humoru vzniklo dielo, ktoré zaujme pamatníkov, starších, ale najmä mladých ľudí, obdivujúcich Západ a netušiacich, že na Slovensku a v Čechách dodnes žijú ľudia, ktorým sa v dejinách Západu podarilo urobiť poriadnu dieru.

Autor vnesl do českého myšlení o literatuře kromě osobitých soudů a čistého jazykového stylu dva výjimečné rozměry. Prvním je perspektiva filosofického zájmu, v níž umění posledního století nabývá prostřednictvím filosofie nového, oživujícího smyslu. Druhým pak sebereflexivní pohled na tvůrčí i provozní mechanismy akademické literární vědy, který zároveň znamená šance této disciplíny a možné východisko ze současné slepé uličky stále zbytečnějších textů o umění Jeho texty představují jednu z mála původních hodnot české literární esejistiky posledních čtyřiceti let.

Máte občas pocit, že jste otroky svého chytrého telefonu, Googlu nebo Wikipedie? Stává se vám, že nejste sto si vzpomenout, kde jste nechali klíčky od auta, nebo dokonce auto samotné? Nepanikařte! Inspirativní a zábavná kniha Šetři se, Einsteine! vás provede technikami, které vám pomohou obnovit netušenou kapacitu vaší paměti. Autor se poutavou a zábavnou formou označovanou jako reality show v knižní podobě snaží zjistit, co je podstatou vynikající paměti, a vydává se jako aktivní pozorovatel na mistrovství USA v paměťových dovednostech, aby se tam setkal s lidmi disponujícími mimořádnými paměťovými schopnostmi. O rok později se na tutéž soutěž vrací znovu – nyní již jako rovnocenný soupeř a jeden z aspirantů na celkové vítězství. K úspěchu mu pomohl intenzivní trénink paměti, kdy strávil řadu měsíců studiem antických mnemotechnických metod, s nimiž se seznámil při své první návštěvě soutěže. Foerovo podivuhodné dobrodružství, představující autorovu proměnu z chronicky zapomětlivého novináře v šampióna Spojených států v paměťových dovednostech, slouží jako zajímavý rámec objevného zkoumání onoho nesmírného, a přitom skrytého vlivu, který má paměť na každý aspekt našeho života. Knihu, která vychází ve 23 zemích a hned po vydání se stala bestselerem New York Times, můžete číst jako praktickou příručku pro zlepšení paměti i jako příběh paměti naší civilizace, antickými školami počínaje a přenosem paměti na externí disky počítačů konče. Po přečtení této knihy už nikdy nebudete tupě stát před ledničkou a ptát se sami sebe, pro co jste to vlastně šli. Kniha Šetři se, Einsteine! byla redaktory Amazon.com zařazena mezi nejlepších 20 knih roku 2011!

Svazek přináší komentované, kritické vydání autorových první dvou knih, napsaných v šedesátých a sedmdesátých letech 20. století, práci o V. Holanovi Sebeuvědomění poezie a monografii Poezie Karla Tomana. Spolu s chystanou edicí tří zbývajících knižních prací o velkých českých románech tvoří kompletní, vzácně soudržné literárněkritické dílo. Autor vnesl do českého myšlení o literatuře kromě osobitých soudů a čistého jazykového stylu dva výjimečné rozměry. Prvním je perspektiva filosofického zájmu, v níž umění posledního století nabývá prostřednictvím filosofie nového, oživujícího smyslu. Autora v tomto ohledu orientovaly zejména texty F. Nietzscheho, H. Bergsona, M. Heideggera a M. Merleau-Pontyho, v českém prostředí pak kontakt s J. Patočkou, L. Hejdánkem, J. Němcem a P. Koubou. Druhým Blažíčkovým vkladem je sebereflexivní pohled na tvůrčí i provozní mechanismy akademické literární vědy, který zároveň znamená šance této disciplíny a možné východisko ze současné slepé uličky stále zbytečnějších textů o umění (inspirací zde byla tvorba F. X. Šaldy, J. Grossmana a E. Staigera). Jako příslušník generace Mukařovského žáků si při poznání metodologických impulsů strukturalismu podržel od tohoto zaměření kritický odstup a spolu s individuálně odlišnými cestami J. Lopatky, J. Vohryzka a R. Grebeníčkové představují jeho texty jednu z mála původních hodnot české literární esejistiky posledních čtyřiceti let.

Ve své knižní prvotině (Língua e realidade, 1963) Vilém Flusser naznačuje cestu k vytvoření jakési celostné filosofie jazyka. Vychází z hypotézy o totožnosti struktury světa a struktury jazyka: skutečnost, definovaná jako souhrn všeho, co jsme s to uchopit a pochopit, je totožná s celkem jazyka, který nám toto chápání umožňuje. Jinak řečeno: není skutečnosti mimo jazyk. Právě díky jazyku a skrze jazyk se chaos „syrových dat“ – pocitů, smyslových vjemů a neartikulovaných prožitků – proměňuje v uspořádaný svět (kosmos), ve skutečnost, kterou lze poznávat, ovládat a přetvářet. Tuto hypotézu se autor snaží systematicky prošetřit a rozvinout všechny její implikace. Kniha, míněná jako příspěvek k navázání rozhovoru mezi filosofií vycházející z logické analýzy jazyka a filosofií existenciální, předznamenala celou řadu Flusserových prací věnovaných fenomenologii jazykové komunikace. České vydání představuje vůbec první pokus o její přeložení do jiného jazyka. Přeložil Karel Palek.

Zdeněk Vašíček (1933–2011) své poslední dílo, svazek nazvaný Jak se dělají filosofie a čítající zhruba dvě stě normostran, uzavřel v polovině března roku 2011, poté co zanesl redakční připomínky Karla Palka. Pracoval na něm několik let, intenzivně pak po vydání knihy Minulost a současnost – paměť a dějiny (spoluautorka Françoise Mayer; Praha/Brno, Triáda/CDK 2009). Kniha má deset kapitol (jedenáctou tvoří bibliografie) s různým počtem podkapitol. Soustavnost, s níž autor „vyšetřuje“ celou rozsáhlou oblast systémů, pojmů, představ apod. spojovaných s disciplínou filosofie, bude možná pro některé jeho dřívější čtenáře překvapující. Za zmínku přitom stojí ještě to, že při vší soustavnosti dokázal Zdeněk Vašíček napsat tak svěží, poutavý a stylově vyrovnaný soubor. Autorova důslednost a systematičnost zde nevyúsťuje ve vytvoření jiného, dalšího systému. Ukazuje k tomu, že skutečné myšlení začíná právě tam, kde opouští systémy, definice, přihrádky a jiné „strnulé formy“. Či spíše, kde jde proti nim a snaží se z nich vyprostit. Otázka zůstává, zda a jak je v takové snaze možno uspět. Vašíčkova odpověď je skeptická, avšak tato skepse není odpovědí úplnou.

Všichni si přejeme žít lepší život. A vždy slyšíme, že základem každé osobní změny je silná vůle. Předpokládejme však, že silná vůle není klíčem k vašemu úspěchu, a jediné, co potřebujete, je odhalit vlivy, jež vám brání vymanit se ze svých zlozvyků. Už jste o tom někdy přemýšleli? Kniha Změňte cokoliv definuje na základě nejnovějších vědeckých poznatků průlomové techniky, pomocí nichž mnozí lidé dokázali přestat kouřit, zhubnout nebo zlepšit svůj partnerský vztah. Četná vědecká zkoumání a testování dobrovolníků potvrdila, že znáte-li své limity a okolní podmínky, dokážete prolomit začarovaný kruh a začít žít kvalitnější život. A kdo z nás by nechtěl konečně začít efektivně spořit na horší časy, vylepšit své postavení v práci nebo se zbavit závislosti? Odhalte tajemství šesti zdrojů vlivu, naučte se s nimi účinně nakládat a konečně… změňte cokoliv! Tato kniha vám při tom bude užitečným pomocníkem.

? Jak si získat důvěru lidí a přesvědčit je. ? Jak své myšlenky předat druhým. ? Jak se vypořádat s negativním myšlením. ? Jak vytěžit maximum ze sporu. ? Jak vést efektivní porady a předvést úspěšnou prezentaci. ? Umění konverzovat. ? Jak pracovat s řečí těla, hlasem a tempem. ? Umění dobře telefonovat a umění korespondence. Nesmírně užitečná kniha pro všechny, kdo chtějí uspět v současném světě

Milyen tüneteket produkáltak a huszadik század eleji hisztériás betegek és orvosaik?Kinek az önéletrajzát írta meg Gertrude Stein?Hogyan viszonyultak a szexualitáshoz Erdős Renée, Török Sophie vagy Lux Terka regényhősnői?Milyen történeteket hordoznak Csáth Géza és Jónás Olga, Hatvany Lajos és Kovács Júlia, Bródy Sándor és Fehér Judit kapcsolatai és művei?Mik voltak a századelőn a női testkultúra új útjai?Hogyan jelent meg Vay Sándor/Sarolta a korabeli irodalmi és pszichiátriai diskurzusban?Hogyan ábrázolta a leszbikusságot a háború előtti orvosi irodalom?Hol helyezhető el a biszexualitás a jelenkori szexuális identitások között?Vannak-e jellemző sajátosságai a kétanyás családoknak?Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Borgos Anna új könyve, mely az elmúlt évek szerteágazó kutatómunkájának termése.

A ?könyv alcímei magukért beszélnek: Mítoszok Dunája – a Duna mítosza, A vízen föl és alá. Ezt a szöveget ne a horgászok olvassák, mert a Duna ugyan víz is, és hozzátartoznak a parton türelmesen kapásra várók és a halak is, de a Duna ezen kívül nagyon sok minden.Mi a folyó? – kérdezi a szerző. – Az ácsorgó, csöndesen nyiszorgó uszályok? A hidak, kastélyok, vízimalmok? A történelem? Fosszíliák, kagylók, kavicsok? A hal és a halászlé is a Duna? A donaueschingeni forrásmedence fölé hajló rokokó dáma arcának sárga holdja a víz tükrében? És a gyékényvágó cigányé is, a delta csavargójáé, aki a kényes hölgytől háromezer kilométerrel távolabb bámulja füstös képét a süppedékes láp vizében? A delta ortodox népe, a lipován is a folyó volna? A dunai kozák, akinek ősei a XVII. században menekültek a deltába? A mokányok is a Duna volna? A móc pásztorok, akik az Erdélyi Érchegységből hajtották juhnyájaikat a deltáig, Dobrudzsa enyhe telébe, kövér mocsaraira? A mesék és babonák? Ez mind a Duna? A part mentében vágtató szkíta és avar lovasok illanó képe?A regényeiről és kultúrhistóriai munkáiról ismert szerzővel aláereszkedünk, föl s alá flangálunk, szörfözünk a folyón, miközben a közép-európai népek történelméhez oly szorosan kötődő folyóról elmélkedünk. Száraz Miklós György szokatlan szövege néhol barokkosan zsúfolt, másutt lustán hömpölygő, mint maga a tárgya, a nagy folyó. Ókori történészek, gondolkodók, ismert nagy utazók, írók, filozófusok, költők megfigyeléseit, érveit veti össze, ütközteti, elbizonytalanít és meggyőz, észrevétlenül oktat és közelebb hozza mindazt, ami neki, nekünk a Duna.

Amint a címe is sejteti, a tanulmány a logikának egy új, virtuális, képi változatát írja le.A módszer a számítógépes modellezés és szimuláció segítségével alkotott, virtuális 3D folyamati kép által jeleníti meg a vizsgált jelenséget, és erről von le logikai következtetéseket. A képi logika által lehet reprodukálni és, mintegy virtuális valóságában, vizsgálni az anyag mikroszerkezetétől kezdve, az emberi tudat, valamint a társadalmi kapcsolatok és kommunikáció struktúráin át, egészen az multiverzum modellekig, mindent, ami struktúrát és rendszert alkot. A kiadványban leírt ismeretelmélet kapcsolódik, a szerzőnek – aki a kognitív logika nemzetközi hírű kutatója – „A lét szerkezete” és „Mozgás és struktúra” címek alatt megjelent, további két, a természet végtelenségét és lényegét taglaló munkájához.

Az elektronikus könyv térhódítása az olvasni szeretők, olvasást vállalók számára egy új világot hozott. Gyakorlatilag megnyílt a lehetősége annak, hogy a könyvélvezők ingyenesen saját könyvtárat állítsanak fel. Tízezrével juthatnak az érdeklődők szabad letöltésű magyar nyelvű könyvekhez. Ez a lehetőség nem jelent mást, mint hogy többet olvashat az eddigieknél, akinek van hozzá motivációja? A kutatások azt mutatják, hogy ennél többről van szó. A Personal Library (PL), az e-magánkönyvtár átalakítja az olvasó viszonyát a könyvhöz, a végtelen szöveg-birodalomhoz. A médiatársadalom peremére szorult irodalmiság az elektronikus könyv megjelenésével újra középponti szerephez juthat. Ahogy Kulcsár Szabó Ernő akadémikus is megállapítja. 

A ?kiadóval egyetértésben először ebben a kötetben azok a publicisztikai írások jelennek meg, melyek az én elbeszéléseimnek, történeteimnek alapjául szolgáltak. Emlékek emberekről, nevelőkről, alkotókról, szerzőkről. Találkozásokról. Történelmi elődökről, akiknek emlékét annak idején szívesen idéztem, kortársakról, akiktől sokattanultam, s fontosnak tartottam munka közben, jeles évfordulójuk alkalmából, elvesztésük idején, hogy elmondjam: mit is jelentenek szerintem a nevelésügy számára, mit is jelentenek számomra. Nem teljes ez a szubjektív pedagógiai ki kicsoda, de sok szempontból mégiscsak megrajzol egy korképet, a XX. század második felében eszmélő, nevelés ügye iránt elkötelezett pedagógusértelmiségi hivatkozás- és kapcsolatrendszerét. Aztán emlékek sorakoznak meghatározó külföldi tanulmányutakról, tanúsítványok az európai, a világ nevelésügyi szakembereinek gondolkodásmódjával való találkozásokélményeiről. E körben még nagyobb a szubjektivitás. Mennyi véletlenen múlott, hogy hová juthattam el!S mégis úgy vélem: ez a tabló is jellemez valamit.

Kik ma a háztartásfők? Egyáltalán, létezik még olyan, hogy családfő? Kik a szinglik, és milyen kötődési formák jellemzik őket? Érvényesek-e még a klasszikus női és férfi szerepek? Lehet-e eltartott a munkavállaló nő? Hogyan alakulnak és hogyan bomlanak fel a családok? Mi a „mozaikcsalád”? Van- e jelenkori társadalmunkban általános érvényű családmodell? Miért jelentek meg a kommunák és az alternatív életmódváltozatok? Hogyan függ össze a társbérlet és a népesedéspolitika? Ezekre és hasonló kérdésekre keresi a választ Somlai Péter tudományos igénnyel megírt könyve.1900 körül a kereső munkát végző nők túlnyomó többsége a szegényebb paraszti és ipari rétegekhez tartozott, a középosztálybeli családokban pedig még alig találni munkavállaló nőt. 2000 körül a fejlett világ fizetett munkaerejének közel fele nőkből állt, és a középosztályokban is a kétkeresős család lett a norma.A klasszikus polgári családban éles és jellegzetes különbségek választották el a férfi szerepét a nőétől. A háztartásfő (a kereső férj) és az eltartottak (feleség és kiskorú gyermekek) szerepei egyaránt voltak tényszerűek és normatív jellegűek. Tényszerűen jellemezték főként a társadalom középrétegeit, amelyekben a férjek voltak a családfenntartók, az asszonyok pedig a háztartás vezetői, ám más társadalmi osztályok és rétegek körében is mindinkább érvényes normáknak tartották, hogy a férfiak legyenek a családfenntartók, keressenek pénzt, a nők pedig foglalkozzanak a gyerekekkel és az otthonnal.A 20. század folyamán több folyamat ásta alá az e szerepekre vonatkozó elvárások érvényességét. Elterjedt a kétkeresős családmodell, később pedig csökkenni kezdett a házasságkötések száma. Az utóbbi évtizedekben egyre ritkább lett a rendezett polgári család, ám sokféle változata terjedt el az együttélésnek és az életformáknak. Csökkent az „egy vagy több gyermekkel együtt élő házasok” aránya, viszont sokan élnek egyedül és növekszik az egyetlen szülőből és kiskorú gyerekekből álló háztartások száma. A posztindusztriális társadalmakban tehát a családi élet és általában az életformák pluralizációja figyelhető meg. Amíg a polgári család az ipari társadalmak kikristályosodott intézményének számított, a jelenkori társadalmakban még nem látni ilyen, általános érvényre számot tartó modellt.A Család 2.0 című könyv két gondolatmenetet követ. Az egyik az együttélés alapvető szükségleteiről, a kötődésről és a választásról szól. De milyen irányú a család változása, és ez az irány hogyan függ össze a kötődések és választások szükségleteivel?A válaszra vonatkozik a könyv másik gondolatmenete, amely a család és az együttélés három történelmi típusát elemzi: a premodern családot és háztartást, az ipari társadalmak polgáricsalád-típusát és a jelenkor új, „posztmodern” együttélési formáit. Ilyenek például a válásokat követő tartós párkapcsolatok, az újraházasodások vagy a nem házas életmódok, a különböző előzményekből származó gyermekek együttese, a „mozaik családok”, a távolról együtt élők házassága vagy élettársi kapcsolata, a virtuális kapcsolatok, illetve a nem családos életformák, amilyen a szingliké.A szerző így ír munkájáról: „Nem megítélni, hanem bemutatni és értelmezni kívánom ezeket az életformákat és azt a törekvést, hogy új módon tegyék lehetővé a kötődési és választási szükségletek összehangolását.”