Najnovšie - Sociológia, etnológia strana 47 z 53

This book is intended as an invitation and a challenge to all concerned with the situation of roma to discuss crucial issues in order to clarify key concepts. ideally such critical reflection will lead to the formulation and adoption of more effective strategies for resolving the seemingly intractable problems hindering roma integration at a time when pro-roma eu policies are facing ever-growing threats.   This project evolved over a three-year period starting with the reflections of andrás Bíró, prompted by the disappointing results of over two decades of activism in the supposedly more liberal climate of post- Communist democracy. These thoughts in turn stimulated insightful responses from Nicolae Gheorghe and Martin Kovats. These authors do not shrink from expressing forthright views, as in discussing the apparent conflict between certain human rights values and what some regard as ‘traditional’ roma culture and in exploring difficulties and ambiguities implicit in using the term ‘roma’. The respective merits of ethnically based roma political parties as opposed to a civic approach are also examined.   These three chapters form the core of the book but the goal of encouraging wider debate was taken a step further by circulating these texts to activists and intellectuals, who were then invited to discuss them at a two-day workshop. an edited version of their exchanges forms the fourth chapter of the book, which is concluded by the vision of a possible way forward by the prominent roma activist Željko Jovanović. While no straightforward solutions are offered the pre-eminence of the main contributors and the lively ensuing conference arguments guarantee that this book will become a touchstone for future debate.

Ez ?a könyv nem ortodox módon közelít a politika világához, s nem illeszkedik be egyik szaktudomány kánonjába se. A szerző személyes tapasztalatok birtokában ír a politikáról azoknak, akik többet és mélyebben akarnak tudni a politikai hatalom jelenségeiről. Úgy véli, nekik hasznos lehet ez az írás, mely az emberi lét határhelyzetéről tudósít, ahol a rend és a káosz találkozik – ez pedig a legfelső politikai hatalom.A könyv célja a politikai hatalom filozófiai antropológiai alapjainak a feltárása. A szerző áttekinti a hatalom megszerzésének és megtartásának a praktikáit, részletesen kitér a hatalom és az ember viszonyára, a politikai mező és a poli tikai cselekvés lehetőségeire, taglalja a politikus személyiségét, szerepét és szerepkészletét, továbbá a politikai kommunikációt, amely felhasználja a mani puláció és propaganda egész eszköztárát, beleértve a botrányt, a hajszát, a kampányt és a kormányzati kommunikációt is. Mind eközben soha nem téveszti szem elől, hogy a modern világban a politikuson kívül senki nem maradt, akié a szuverenitás lehetősége abban az értelemben, hogy elrendelheti azt a rendkívüli állapotot, mely túl van a renden, s a rend bizonyosságához képest maga a teljes bizonytalanság.

Demszky Gábor 20 éven át volt Budapest főpolgármestere, Magyarország harmadik, ha úgy tetszik második főembere. A húsz év, ugyanannyi idő küzdelem, amit megszenvedtünk vagy élveztünk valamennyien, akik laktuk a várost. Társadalmi, politika-, magyar- és személyes történelem. Ezt megtette, azt nem tette meg – ez az a történet, amit a döntéseiben akkor ő maga írt, és megírta úgy, ahogy most látja azokat az éveket. Családtörténet is, benne bátran a magánélete, barátok, szerelmek, gyermekek, ellenfelek és eszmetársak, választott és koloncként hurcolt munkatársak portréival. Ha jól számolunk, hét miniszterelnöknek volt vagy nem volt a partnere, hét miniszterelnök volt vagy nem az övé. Az ő szubjektív portréik is itt olvashatók. És ettől még mindig személyes, személyes hangú – ha akarjuk, ha nem – történelem.

Mi illő: cigányt vagy romát mondani?Mikor jelentek meg és terjedtek el Európában a cigányok?Milyen elképzelések élnek a cigányok származásáról, és mi ma az elfogadott tudományos álláspont?Azonos arányú-e az össznépességen belül Európa különböző országaiban a cigányok jelenléte?Hogyan reagáltak az elmúlt években a romániai cigányok megjelenésére Olaszországban és Spanyolországban?Ki a cigány? Akit a többség annak tart, vagy aki magát annak mondja?Milyen volt Magyarországon a népességen belül a cigányok aránya az ezredfordulón és lesznek-e 1,5 millióan 2050-ben?Azonos-e a cigányok korfája a társadalom összességével, avagy attól eltérő?Hogyan nevezik romani nyelven a cigányok holokausztját? Mi történt ekkor?Miért olyan kevés a roma parlamenti képviselő?Mit jelent a „fekete vonat”?A cigányok valóban nem értenek a földhöz?Kik játszanak és játszottak szerepet a romák oktatási, szociális, egészségügyi és foglalkoztatási helyzetének változtatásában?Miért fontos, hogy a romák büszkék legyenek roma mivoltukra, hogyan lehet erősíteni a roma identitást? Kik és hogyan segítettek nekik ebben?Létezik-e roma értelmiség?Mik a szegregált oktatás legfőbb ismérvei és következményei?Igaz-e, hogy a cigányok mind katolikusok?Milyen magyar kulturális örökséget köszönhetünk a romáknak?Hogyan teremtődött meg a cigány költészet?Cigány zene-e a cigányzene?Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket válaszol meg a kötet, amely a Napvilág Kiadó ismeretterjesztő sorozatába illeszkedik. 

Valóban ?ennyire korrupt Magyarország? Nehéz idők járnak a nemzetközi pénzpiacon. A balszerencse egyre gyakrabban látogat el a Wall Streetre. Patrick McCarry, a bukott tőzsdeügynök pedig egyre ritkábban. Miután mindenét elvesztette, és az Államokból is menekülnie kell, úgy dönt, értékes tapasztalatait Európában fogja kamatoztatni, mint befektetési tanácsadó. Első megbízását egy indianapolisi iparostól, Chester Holttól kapja. Feladata, hogy segítsen megvásárolni egy magyarországi gyártelepet, ahonnan kisgépekkel lehet ellátni a balkáni országokat. Holt áramfejlesztőket akar gyártani traktorokhoz. Bár lehet, hogy nem csak traktorokhoz. Az is lehet, hogy nem csak áramfejlesztőket. Esetleg nem is Magyarországon akar gyártani… és talán nem is a balkáni piacra. Amint egy meggyilkolt közvetítőről kiderül, hogy a titkosszolgálat embere volt, elszabadul a pokol. Ki akar itt eladni kinek, és főleg mit? Mi köze van az egésznek az állami vagyonkezelőhöz, a jobboldali puccsistákhoz, a liberális sajtóhoz vagy a CIA-hez? Minek a gyártelep? És egyáltalán, merre van Baja? Mielőtt a New York-i szerencsevadász megválaszolhatná ezeket a kérdéseket, egy hajtóvadászat kellős közepén találja magát. Ha meg akarja kapni a pénzét, nyomoznia kell. Ha ki akar jutni az országból, nyomoznia kell. Ha életben akar maradni, nyomoznia kell. Az amerikai szerző fordulatos, fanyar humorral megírt regényének műfaja politikai thriller. Különös pillanatfelvétel a mai Magyarországról – alapos ismeretekkel, vitatható álláspontokkal, garantált szórakozással.

„Hosszú időn keresztül – Széchenyitől és Kossuth-tól Adyn és Jászin át Hajnal Istvánig és Bibóig, sőt 1990-ig – a magyar szellemi útkeresés egyik központi gondolata volt a feudalizmus elleni harc. […] Az utána következő két évtizedben kikerült az érdeklődés homlokteréből. Most az új körülmények között, új módon kell előtérbe állítani.” "A feudalizmusról […] nemigen esett szó az elmúlt két évtized közéletében. Még a kifejezést is alig hallottuk – legfeljebb szaktörténészek belső köreiben használták.Azzal senki sem foglalkozott – legalábbis nyilvánosan –, hogy mi a szerepe a feudalizmus továbbélő hagyományainak a mai társadalom életében és fejlődésében. Nem vizsgálták, hogy milyen szerkezetei és mechanizmusai működnek ma is, milyen formában tudtak-tudnak fennmaradni, és hogy ebben a vonatkozásban a mai magyar élet valósága miben tér el Európa tőlünk nyugatra és keletre eső országainak életétől."

"Ez a tizenhárom tanulmány illetve interjú rendezőket, írókat, színészeket, korszakokat mutat be, akik, illetve amik valamiért felhívták magukra a szerző figyelmét. Bara Margit, az erkölcsiségében megalázott ember sorsa döbbenetes látlelete a kommunizmus évtizedeinek. Psota Irén, az ezerarcú színésznő portréja arra példa, hogyan lehet függetlenedni a külső viszonyoktól. A hazajáró emigránsok, a nemrég elhunyt Herskó János és a nemzetközi hírű filmtudós, Bíró Yvette tanulságos életútja jelzi, hogy miért nem lehetett nyugton megülni ebben az országban. Sándor Pál itthon hozott létre egy megkerülhetetlen életművet, de pályája jelentős szakaszában mégsem rendezett filmet. Talán egyedül Szomjas György a boldogító kivétel, mintha ő lenne az a macska, aki egyszerre kinn is, benn is fog egeret: népszerű a közönségnél és a szakma is sokra tartja.A szerző, Kelecsényi László az elmúlt évtized során írott tanulmányaiból válogatta össze az elektronikus kiadás számára kötete anyagát. Cseppet sem babonás, nem érdekli, hogy a 13 állítólag szerencsétlen szám. Maga is a lehetetlent akarja: legyenek olvasói, értsék meg a szándékait, becsüljék a magyar filmet és alkotóit az emberek." (részlet az Előszóból)

Ördögidézés, varázslás, fekete mágia, boszorkányhit fontos kiegészítő részei a kultúrtörténetnek. És már csak azért is számot kell róluk adnom, mert egyben az emberi hiszékenységnek is szemléltető példatárai.Mondanom sem kell, hogy miután csakis kultúrtörténeti szempontból idézem tetemre a sátánt és cimboraságát, egyáltalán nem érintem az egyházak tanításait a Gonoszról. Más a dogma és más a babona. Nincs az a tan, amelyet ki ne forgathatna a tudatlanság és amellyel vissza ne lehetne élni tudatosan.Tisztelem a spiritizmus erkölcsi tanításait, ám ha az új tan új utakon halad is, itt-ott régi babonák bogáncsa tapad a sarujához.

Született MDCCLXXIII. Debrecenben Megholt MDCCCV.Harminckét esztendő! Ebből huszonkét éves korától számítva tíz esztendei ide-oda hányódás, szegénységgel és emésztő kórral való küzdés, örökös tanulás, mindvégig tartó makacs reménysége annak, hogy majdan jóra fordul minden. Ez a Csokonai életének rövid foglalatja.

Az izgalmas, néhol humoros, de romantikus szálat sem nélkülözo kalandregénybol keményen visszaköszönnek a mai világunkat is uraló bankoligarchia gaztettei és manipulációi, a geológiai és idojárás-fegyverek, a HAARP, a totális megfigyelés, a tudatmanipulálás, valamint a média agymosásának hatására birkaként viselkedo tömegek. A regényben a hatalmi elit rabszolgasorba akarja juttatni a világ lakosságának jelentos részét. Elvenni a pénzünk feletti rendelkezési jogot, szétzúzni az olyan hagyományos értékeket, mint a szeretet, a család és a becsület, majd a különféle manipulatív eszközökkel elplántálni az emberekben a saját nézeteiket úgy, hogy azokat ok sajátjukként fogadják el. A könyv persze nem csupán a világ nagy kérdéseirol szól, hanem emberi sorsokról és jellemvonásokról is. A fobb szereplok élethuen adnak vissza olyan karaktereket, melyekkel mi is találkozunk. Ha a regényben és a valóságban megtörtént események, személyek és módszerek közt hasonlóságot vélne felfedezni az olvasó, akkor az nem mindig csak a véletlen muve. John Bremer egy nagy játékfejleszto cégnél dolgozik programozóként. Munkája az Underworld nevu valóság-szimulációs játékhoz különféle részkódok készítése. Élethelyzetébol adódó kényszeruségbol igent mond a bankárnak, hogy írjon a kódba olyan részeket, amikkel saját számlájukra juttathatnak pénzt. Ám a bankár egyre telhetetlenebb, közben pedig kiderül, hogy aki csak teheti, saját zsebre is dolgozik, szinte mindenki korrupt, a vezetoség pedig érthetetlen módon szemet huny minden felett. John azonban rájön, hogy odafenn sokkal nagyobb disznóság készülodik, a valódi cél nem a játék nyereségessé tétele, hanem a felhasználók totális agymosása a játékon keresztül. Ennek megakadályozása azonban már túlmutat John lehetoségein, ezért komoly veszélybe kerül. A harchoz olyanoktól kap segítséget, akirol nem is gondolta volna, miközben a valós világgal kapcsolatban is egyre furcsább dolgokra derül fény. Hogy Johnnak végül sikerül-e tenni valamit a világ uralmára töro érinthetetlenek ellen, az kiderül a regénybol. Mintaoldalak a Facebookon: http://www.facebook.com/adambrownakod

Vajon ?mi vezérel bennünket: a gyors (intuitív) vagy a lassú (racionális) gondolkodás? Az elfogadott tudományos nézet szerint az ember természettől fogva racionálisan gondolkodik, érzelmei és intuíciói pedig csak megzavarják. Ez a mainstream közgazdaságtan alfája és ómegája, a racionális döntéshozatal és ítéletalkotás. Mindannyian igyekszünk ennek megfelelni, azt hisszük, többnyire logikusan gondolkodunk, és ha kudarcot vallunk, másokban vagy magunkban keressük a hibát. Daniel Kahneman feje tetejére állította a racionalitásba vetett hitünket. Néhai kollégájával és barátjával, Amos Tverskyvel három évtizeden keresztül folytatott pszichológiai kísérleteikből azt a következtetést vonták le, hogy elménk nem mindig olyan racionális, mint feltételezzük. Intuícióink, érzelmeink, benyomásaink – hibáival, torzításaival és zsenialitásával együtt – lényeges szerepet kapnak elemző logikánkban. Gyors és lassú gondolkodásunk kölcsönösen hat egymásra, és ha kitüntetett szerepet tulajdonítunk a racionalitásnak, önmagunkat csapjuk be. Ahogy Kahneman fogalmaz: „Rendszerint túlbecsüljük a világ működésével kapcsolatos tudásunkat, és alábecsüljük a véletlen és a szerencse szerepét.” Gondolatai nagy hatással voltak számos tudományterületre, beleértve a pszichológiát, a közgazdaságtant, az orvostudományt, a pénzügyi viselkedéstant és a politológiát, de csak most először adja közre összefoglalóan egész életművét.

„Fegyverek közt hallgatnak a Múzsák”, vagyis a XVI-XVII. század folyamatos háborúi nem kedveztek a művelődésnek, a kultúra virágzásának – valóban így van ez? A könyv, a lehetséges válaszok közül, az ország döntéshozóinak olvasmányműveltségét vizsgálva ad választ a feltett kérdésre, kiemelve, hogy az arisztokrata családok tagjai – az Istvánffyak, a Zrínyiek, a Bánffyak, a Nádasdyak, az Esterházyak és mások – a kortárs európai nemességéhez hasonló műveltséget szereztek maguknak. Ez az olvasottság segítette őket abban, hogy felelősséggel tudják vállalni a birtokaikon működő egyházak támogatását, iskolákat, nyomdákat, könyvtárakat hozzanak létre, udvaraikban mintát kínáljanak a civilizált élet, a kulturális ízlés és szórakozás elterjesztéséhez. A történelemről, a politikáról gondolkodva hozzák meg döntéseiket az ország újraegyesítését szorgalmazva, a lehetséges szövetségest keresve. Mert egyedül akkor sem ment.

A könyv témája: a betű, a nyomdászat, a könyvek világa. McLuhan négy évtizede vázolt víziója, ti. az elektronikus eszközök szinte a felismerhetetlenségig átalakítják, megváltoztatják az általa Gutenberg-galaxisnak nevezett világot - ismerjük el, részben megvalósult. A számítógép virtualitása átalakította, de valójában megszüntetni nem tudta a G-galaxist. A kötetben olvasható írásokon keresztül az olvasó rápillanthat erre a betűs-terepre, a nyomdászat és vonzáskörzetébe tartozó érdekes-különös világra, amely folyamatosan alkalmazkodva alakul, azonban alapjában ma is a gutenbergi eszmét szolgálja.Az egymástól független történetek, riportok és tanulmányok a szerző töretlen elkötelezettségét fejezik ki a nyomtatott szó és a nyomdászat iránt. Azonban nem érdemes tagadni: megtörtént a találkozás a virtuális könyvekkel, ami olyan mélyreható nyomot hagyott az íróban, hogy kötete címéül választotta.

Micsoda kincsestár a rég múlt korok világa! Ki ne volna rá kíváncsi, mit hittek, mit gondoltak a hajdanvolt emberek, micsoda babonaságok éltek – és bizony micsoda babonák élnek még ma is. Igaz, ami igaz, ma már senki sem hisz sem a griffmadár létezésében, sem a sebezhetetlenség csacsi csodaszereiben, hanem azért még ma is fel-felrémlik a csillagjóslás divatja, sőt vannak, akik a vizet, a fémet meglelő varázsvessző erejében sem kételkednek… Ráth-Végh István, a nagyszerű tollú kultúrtörténész egész életében nagy kíváncsisággal kutatta a történelmi korok sok-sok különösségét. Ezekből az izgalmas, érdekes írásokból válogattunk össze a Delfin barátai számára egy színes kötetre valót.

A könyv a Budapesti Corvinus Egyetem Szabályozott Iparágak Kutatóközpontjának keretében elvégzett, TÁMOP által finanszírozott, négy szabályozott iparágra kiterjedő kutatás eredményeit szedi csokorba.A Szabályozott Iparágak Kutatóközpont kutatási területe az energetikára, a telekommunikációra, a közlekedésre, a közműszolgáltatások piacára és a pénzintézeti szektorra terjed ki. Fő feladatai a következők:- A szabályozott iparágakban kialakult piaci szerkezetek fejlődésének elemzése- A vizsgált iparágak szabályozási környezetének fejlődéséhez, illetve változásához kapcsolódó kutatások folytatása- A szabályozott iparágakkal kapcsolatos versenyélénkítést támogató szabályozási módszerek kutatása- A versenyjogi gyakorlat, illetve az alkalmazott eljárások koncepcionális kérdéseinek kutatása a szabályozott iparágak vonatkozásában- A vizsgált iparágakban alkalmazott szabályozási módszerek konvergenciájának kutatása.A Kutatóközpont céljai közé tartozik a felsorolt témakörök intézményközi, illetve karközi keretekben folytatott, multidiszciplináris jellegű vizsgálata, továbbá az aktív részvétel a témába vágó nemzetközi kutatásokban, illetve szakmai szervezetekben.A kötet egy-egy fejezete a következő négy szabályozott iparágra kiterjedő kutatás eredményeit mutatja be, elemzi és értékeli:- a telekommunikációs szektor szabályozásának kutatását,- az EU gázüzletági energiaszabályozását,- a villamosenergia-elosztás árszabályozási rendszereit, és- a villamosenergia-ipari szabályozás kockázatkezelési kérdéseit.A kutatások célja a vizsgált iparágak szabályozással összefüggő elméleti, módszertani, elvi és gyakorlati kérdéseinek kiterjedt és mélyreható elemzése, széles körű nemzetközi irodalomfeldogozás alapján. Szerzők a nemzetközi tendenciák alakulásának, okainak és összefüggéseinek elemzésére építve vizsgálják a hazai sajátosságokat, a témakörök elméleti és módszertani kérdéseit, a szabályozási célból alkalmazott és alkalmazható módszerek jellegzetességeit, és azok gyakorlati alkalmazásának előnyeit, hátrányait, általános és sajátos alkalmazási lehetőségeit. A kutatások elméleti és módszertani következtetései reményeink szerint hozzájárulnak majd a hazai szabályozási gyakorlat fejlődéséhez, és ennek révén a szabályozott iparágakban működő áttekinthetőbb és irányíthatóbb vers

Az erdélyi magyar kultúra és irodalmi élet három nagy hatású alakjának szelleme elképzelt „szemináriumokon” beszélget, vitatkozik létkérdésekről. Szabédi László a tudós költő és pedagógus, Gaál Gábor baloldali teoretikus és kritikus, valamint Szilágyi Domokos költő az erdélyi magyar létezés nagy kérdéseire a maga sorsával kísérel meg választ adni Kántor Lajos szavaival."Három nagy formátumú, különböző jellegű, de azonos nagyságrendű eszme-és irodalomtörténeti alak. Három tragikus sors. Másképpen, más miatt, de azonos súlyú értékvesztés. Emberi-történelmi tragédia.A tudós költő-tanár. Egyéni létkérdéssé avatja a kisebbségi magyarság közös létkérdéseit. Személyes kudarcként éli a közösségi kudarcokat. Nem tud tovább élni az egész vereségnek érzett részvereségek után. Ott végzi a szamosfalvi síneken.A következetesen baloldali teoretikus-kritikus. Kétszer lendül neki az erdélyi/romániai / erdélyiség–„romániaiság" –magyar kisebbségi lét politikai és kulturális dilemmái marxista értelmezésének. Először az ellenségei-, másodszor a sajátjai gyűrik maguk alá.A szikrázóan zseniális, avantgárdból a klasszikába emelkedő fiatal költő. Nem hisz a sors erejében. Csillogó gúnnyal mutat fügét az elrendeltetésnek. Bartók mércéjével ítéli a világot. Mígnem maga fölött ítélkezik a Kányafő dermesztő magányában.Az indítás hatásosan kettős. Először érzelmi-„geopolitikai”. Másodszor értelmi-filozófiai.Az érzelmi-„geopolitikai” indítás amerikai emlék. Sorbaállás a Fehér Ház előtt. Idegen házaspárnak kell magyarázni: mi ez a furcsa nyelv, furcsa eredet. Hol is van hát Transzszilvánia? Messze. Tartomány Románia és Magyarország között. Között? El kell dönteni: itt vagy ott? Nehéz eldönteni. Itt se, ott se? Vagy itt is, ott is? Mind a kettő? Az álmokban itt, a valóságban ott? Vagy politikában és kultúrában, jelenben és múltban, jövőben és történelemben másképpen. Erről szól a könyv. Huszonegy szemináriumban."

Have a great idea for a novel, but don't know where to start? Have you started your novel, but got bogged down after only the first few pages and don't know how to go on? Then this book is for you!  Everything you need to know to write your novel is in this book--character development, dialogue, story structure, setting, writing craft, point of view, even editing! This book will help you finish the book you've always dreamt of writing.

Darwin tévedett volna? Lehet, hogy mégsem a Neander-völgyi ősembertől származunk? Lebilincselően érdekes könyv az emberiség eredetéről. Az olasz szerző a sumer-akkád szövegek elemzéséből kiindulva lenyűgöző tárgyi ismerettel cáfolja a darwini elméletet, a Biblia történeteiről bebizonyítja, hogy már évezredekkel korábban is ismerték őket… Lehet, hogy az evolúciós elmélet hiányzó láncszeme, a minőségi ugrás nem földi lények beavatkozásának következménye? Biagio Russo neves tudósoktól származó dokumentumok mellett az eredeti, agyagtáblára írt sumer írásokat is tanulmányozta. A könyv végigvezeti az olvasót az izgalmas nyomozások, kutatások állomásain. Az utolsó két fejezetben megtudhatjuk, hogyan teremtették a primitív embert, aki lényegében dolgos és szófogadó volt – az „Istenek rabszolgája”.

"Aký je arabský svet v skutočnosti? Ako to v ňom vyzerá? Aké sú vzťahy medzi mužmi a ženami? Má každý Arab štyri ženy? Musí byť každý Arab muslimom? Musí byť každý muslim Arabom? Je vôbec možné naučiť sa po arabsky? Sú všetci muslimovia náboženskí fanatici?" Kniha Arabský svet - Iná planéta? je realistický pohľad na arabský svet v súčasnosti. Autorka vyberá témy, ktoré Európanov zaujímajú najviac, ale aj také, ktoré sú tabu: o arabskej sexualite, mužsko-ženských vzťahoch, obriezke, poverčivosti, kastovaní spoločnosti, o rozpoznávaní hraníc života a smrti, rituáloch, drogách a alkohole. Témy predkladá aj z pohľadu ženy, ktorá dlhodobo žila a pracovala v arabských krajinách. Ženy, ktorá prichádzala do kontaktu väčšinou s mužmi. Emíre Khidayer (1971) sa narodila v Piešťanoch, ukončila štúdium arabistiky a islámistiky na Univerzite Komenského v Bratislave. Ako diplomatka pôsobila v Egypte, Kuvajte a Iraku. Po ukončení diplomatickej kariéry pracuje v oblasti obchodu a informačných technológií. Venuje sa etnografii, kulturológii a politike krajín Blízkeho východu. Prostredníctvom aktivít občianskeho združenia Pro Oriente, ako aj rozhlasovými reportážami približuje arabský svet slovenskému publiku. Je advokátkou medzikultúrneho dialógu.