Najnovšie - Odborná a populárno-náučná literatúra strana 333 z 500

"Bulgária közel ötvenezres zsidósága a második világháború alatt kétszer is elkerülte a deportálást. Megmentésében a legfontosabb szerepet a bolgár pravoszláv egyház játszotta. A remélt revízió Bulgáriát is a hitleri Németország karjaiba taszította. A megvalósult területi gyarapodás kötelezvényeként a bolgár parlament 1940-ben a nürnbergi faji törvények mintájára súlyos jogfosztásokat és diszkriminációt vezetett be a zsidó lakossággal szemben. A bolgár pravoszláv egyház szinódusa ezt kezdettől fogva elítélte. Március 10–11-i céldátummal 1943 elejére elkészült a deportálások titkos forgatókönyve, de már a macedóniai és trákiai zsidók koncentrációs táborokba történő hurcolása is felrázta a bolgár zsidó közösséget és a bolgár közvéleményt, és kormányzó párti képviselők tiltakozására III. Borisz cár március 9-én leállíttatta a szerelvényeket. Ennek ellenére Plovdivban március 10-én reggel összeszedtek néhány száz zsidót bevagonírozásra. Kiril plovdivi metropolita kinyilvánította, hogy velük tart. Tiltakoztak a pravoszláv egyház képviselői Szlivenben, Sumenben, Pazardzsikben, Haszkovóban és Szamokovban is. Végül délig mindenhova eljutott a halasztó parancs. A bolgár társadalmat 500 évnyi török uralom után nem jellemezték polgári tradíciók és szilárd demokratikus értékrendszer, a holokauszt idején mégis képes volt a nagy cselekedetre. Doncsev Toso, akinek Magyarországi bolgárként egyformán van rálátása mindkét ország, mindkét nép történetére, ennek a páratlan történetnek a nyitját keresi hiánypótló tanulmányában, hitelesen."  – Klein András Magyarország szófiai nagykövete

A ?magyar-francia kapcsolatok évszázadokra nyúlnak vissza, és ellentmondásoktól sem mentesek. Franciaország Szent Lajos, XIV. Lajos, Napóleon és De Gaulle országa. Mindezek a nevek magyarázzák azt, hogy a magamfajta, a frankofónia iránt elkötelezett jogász számára miért jelent kihívást és nagy élményt, hogy Franciaországban rendkívüli és meghatalmazott nagykövetként képviselhettem hazámat. A második Orbán-kormány (2010-2014) idején szemtanúja lehettem a francia politikai élet megrázkódtatásainak és rezzenéseinek, Nicolas Sarkozy elnöksége utolsó éveinek és François Hollande elnöki időszaka első esztendeinek. A két eltérő – és a francia társadalom által erősen kritizált – habitusú köztársasági elnök kül- és belpolitikai törekvéseinek figyelemmel kísérése mellett láthattam, hogy a hagyományos politikai pártok milyen belső válságokon mennek keresztül, s hogy mi tette lehetővé Emmanuel Macron köztársasági elnökké választását. Egyetemi tanári és korábbi alkotmánybírói megbízatásomra tekintettel nagykövetként szerepet kaphattam a magyar alkotmányos identitás védelmezésében, az alkotmányozás folyamatának bemutatásában. Ugyanakkor a magyar-francia gazdasági kapcsolatokban az úgynevezett vállalati viták rendezésében ügyvédi tapasztalataimat is hasznosítani tudtam. Párizsi nagyköveti éveim alatt naplót vezettem, rögzítettem mindazt, amit láttam és átélhettem. Mindamellett igyekeztem bemutatni a diplomáciai élet mindennapjait, egy nagykövetség küzdelmeit és örömeit.

Az univerzum él – és emlékezik. Az univerzum Akasa-krónika néven ismert energetikai archívuma minden lélekre vonatkozóan tárol információkat, melyeket felfedve szeretetteljes vezetésben részesülhetünk. A lélek feljegyzéseinek és útinaplójának megtekintése valaha a spirituális mesterek privilégiuma volt, ma azonban bárki által lehívható és használható az itt összegyűlt információ. Hogyan férhetsz hozzá az univerzum tudástárához? A könyv, melyet kezedben tartasz minden eszközt a rendelkezésedre bocsát ahhoz, hogy megtanuld érzékelni és értelmezni az Akasa-krónika energetikai feljegyzéseit. A gyógyító Linda Howe kidolgozott egy megbízható eljárást, amellyel hozzáférhetünk ehhez az információtárhoz; ez az Ösvény Imádság Módszer. Ez az átfogó útmutató segít magabiztosan olvasnod a saját Krónikádat vagy másokét, és ösztönzést találnod a saját spirituális utad megtételéhez. A könyvből választ kapsz az alábbi kérdésekre: - Hogyan léphetsz be az Akasa-krónikába? - Mire figyeljünk az Akasa-olvasás során? - Milyen szabályokat kell betartanunk? - Milyen típusú kérdéseket érdemes feltennünk? - Hogyan használjuk az Akasából származó információkat? Az Akasa-krónika – Hogyan érzékeld és használd az univerzum tudástárát? neked is átadja a tudást, amit felhasználva kapcsolatba kerülhetsz a végtelen öröm, a belső béke és az elégedettség ezen isteni forrásával.

„Ebben a könyvecskében írom meg dióhéjban a személyes történetemet a háború végéig. Naplót csak 1916-ban kezdtem írni, amikor másodszor indultam a harcztérre, és egészen 1919-ig vezettem, míg csak teljesen haza nem kerültem családom körébe…” A napló, ahogy szerzője maga utal rá, előbb rövid feljegyzések formájában született meg, majd a jegyzetekből az 1916–18 közötti időszakot részletesen kidolgozta – ahogy itt most, helyesírási és nyelvtani korszerűsítések után, de némely akkori írásmódbeli sajátosság megőrzésével, olvasható. A későbbi részek vagy el sem készültek, vagy elkallódtak. Megmaradt viszont a családi hagyatékban Kállay József levelezése (több mint félszáz megírt és célba érkezett levelezőlap), amely felöleli a háború teljes tartamát, és a hozzá írt sorokon túl tartalmazza a feleségéhez általa címzetteket is. Mivel ezek érdekes adalékokkal szolgálnak, és a naplóban kirajzolódó nézőponttól eltérőeket is felvillantanak, érdemesnek tartottuk néhányukat a kötetbe illeszteni.

Nemigen vitatja senki, hogy a magyarságba török ajkú közösségek különböző időszakokban beolvadtak. Gondoljunk csupán a honfoglalás korban a kabarokra, és az ezt követő évszázadokban például az úzokra, besenyőkre, majd a kunokra. A kunok esete korántsem elszigetelt jelenség, hasonló népességtörténeti folyamatok mindig is voltak, és ma is vannak. Ezzel párhuzamosan joggal merül fel a kérdés: vajon hova lettek a keleten maradt magyarok? A Julianus utazásáról szóló Ricardus-jelentés – és más középkori források – ugyanis tanúskodnak róla, hogy kisebb-nagyobb tömbökben maradtak magyarok Kelet-Európában, sőt akár Ázsiában (például a Kaukázusban) is. Tekintélyes részük a népvándorlás során a sztyeppeövezetet és az attól északra eső erdőövezet nagy térségeit benépesítő törökségben oldódhatott fel. Így tehát a kipcsakok között is méltán kereshetünk asszimilált magyar néprészeket. Az utóbbi időben heves tudományos vitát kavart a kazakisztáni madijarok és más, a magyarsággal összefüggésbe hozott közösségek kérdése. A vita ma is folyik, de még a turkológusok és a történészek sem képviselnek egységes álláspontot. A „keleti magyarok” kérdéskörének ered nyomába a szerző, aki a kipcsakok és a magyarok középkori etnokulturális kapcsolatait hangsúlyozza és elemzi. A magyar szakirodalomban sokszor máshogy interpretálunk problémákat és máshogy válaszolunk meg kérdéseket, mint az orosz nyelvű szakirodalom nagyjai. Ajbolat Kuskumbajev nemzetközi hírű kazak történész, aki főleg oroszul és kazakul publikál. Bár néhány kérdésben más véleményen van, mint sok magyarországi kollégája, de már csak az Audiatur et altera pars! elve alapján is meg kell ismerni az érintett másik fél, jelen esetben a kazakság tudományos vélekedését. Ott ugyanis tényként kezelik, hogy magyar csoportok tagozódtak be a kazak népbe, és ezt etnikus és kulturális kapcsolataink legfőbb alapjának tekintik. A kötethez Erdélyi István írt előszót a kérdés legújabb magyar szakirodalmát felvázolva

Mindegy, mennyi ideje vagy menedzser vagy mennyi ember dolgozik neked, a statisztikák azt mutatják, valószínűleg nem hozod ki a legtöbbet belőlük. Nem azért, mert nem lennél képes rá: nem mondta el neked senki, hogy pontosan mit tegyél, amikor saját magad mellett már mások teljesítményéért is felelsz.Ebben a könyvben feltárjuk azt a 4 viselkedést és eszközt, amelyet holnaptól átültethetsz a gyakorlatba és amely menedzserként eredményességed 75%-át adja - dolgozz bármilyen méretű cégben, iparágban, a legalacsonyabb vagy legmagasabb pozícióban. A szerző, Mark Horstman a Manager Tools tanácsadócég társalapítója. Olyan cégeknél segítettek menedzsereket, felsővezetőket az eredményes menedzsment felé, mint az Apple, General Motors, Daimler, az Amerikai Jegybank, az USA igazságügy-minisztériuma, a Workday vagy a Morgan Stanley.Az általuk alapított podcast a világ 10 legnépszerűbb üzleti podcastja között van. Havonta több mint 3 millióan hallgatják több mint 1200 adásukat.A West Point katonai akadémián végzett gépészmérnökként, majd a hadsereg után sales és marketing területen dolgozott a Procter & Gamble-nél. 25 éve képez menedzsereket kis cégektől a Fortune 500 legtöbb cégén át. „2003 óta dolgozom az informatika világában és 2011 óta vezetek embereket ugyanezen a területen. Az elmúlt 18 évben nagyon sok könyvet olvastam a vezetésről, a fejlődésről, a menedzsmentről. A könyv már az első pár oldallal megvett. Ez tényleg nem egy újabb elképzelt szupermenedzseri elméletösszesítő enciklopédia, hanem több mint 90 000 menedzser viselkedéséből, mérésekkel és interjúkkal kikristályosított, VALÓBAN gyakorlatias kézikönyv.”– Szabados Attila, ügyvezető igazgató, ALEF Distribution HU Kft. „A legtöbb menedzsmentről szóló könyv, kurzus (és a legtöbb MBA képzés is) felsővezetők számára készült. Stratégiaalkotás, gazdasági ismeretek, tárgyalástechnika. Nagyon kevés szó esik arról, ami minden vállalati vezető (KKV-tól nagyvállalatig) munkájának nagy része: hogyan hozzuk ki a legtöbbet az embereinkből. Az eredményes menedzser ezt a hiányt tölti be konkrét, gyakorlatias útmutatásaival, amelyek működnek, akár 1, akár 1000 embert vezetsz.”– Mészáros György, alapító, igazgatósági elnök, 3rdGEN Zrt. „Az eredményes menedzser kötelező olvasmány mindenkinek, aki 1 vagy 1000 ember munkájáért felel. Az évek során Mark bölcsességét és tudását vettem magamhoz, hogy fejlesszem a személyes teljesítményem – és a csapataim teljesítményét. Az eredményes menedzser összegyűjti azokat az eszközöket, amelyekre szükséged van, hogy kiemel

Vajon mi jellemzi napjainkban a kínai, a koreai vagy a japán vállalatok menedzsmentstílusát? Hogyan sikerült integrálniuk működésükbe a nyugati szemléletet, és hogyan jelenik meg a 21. századi üzleti folyamatokban az ősi keleti kultúra? A keleti vállalatok menedzsmentstílusának evolúciója tanulságos utat járt be, amelynek ismerete nagy előnyökkel szolgál mind a velük való kapcsolatok kialakításához, mind a hazai vállalatok versenyképességének növeléséhez. Összemosva a keleti és a nyugati jellemvonások közötti határvonalakat, ezen országok vállalatai jól szemléltetik a különböző menedzsmentstílusok fúziójának előnyeit és az abból származó növekedési lehetőségeket. A PABooks „keleti észjárások” sorozatába illeszkedő, legújabb menedzsmentkötet hasznos segítséget nyújt a nyugati vezetők számára a keleti partnerek megértéséhez, valamint a velük való kommunikáció és együttműködés feltérképezéséhez egyaránt.

Félelem nélkül nincs kihívás. Ha nincs kihívás, nincs előrelépés. Előrelépés nélkül nincs élet. Ant Middleton számára nem ismeretlen a félelem: a Különleges Erőben úgynevezett ékként teljesített szolgálatot, napi szinten kellett kezelnie a félelmét, hiszen soha nem tudta, mi rejtőzik a következő sarkon túl, a következő zárt ajtó mögött. Amikor börtönbe került, elvágva ismerősöktől és rokonoktól, magára maradt a gondolataival, hogy ezt elbaltázta. Retteghetett, mit hoz a jövő. A Mount Everest csúcsán, kétségbeejtő állapotban, közvetlen életveszélyben volt, amikor rákényszerült, hogy szembenézzen legnagyobb félelmével: mi lesz, ha felesége megözvegyül, és gyerekeiből árvák lesznek. De Antnak nem ellensége a félelem, hanem energiaforrás, amely előrehajtja. A félelembuboréknak, ennek a forradalmi elképzelésnek köszönhetően megtanulta, hogyan zabolázza meg a félelmet, és rájött, hogyan változtathatja pozitív erővé. Ant a félelem révén teljesít még jobban – megkeresi a kihívásokat az életben, akár a hétköznapi életben, akár a halálzónában. Arra sarkallja magát, hogyan lehetne jobb apa, vagy éppen arra, hogy túlélje a hóvihart, a több száz kilométer per óra sebességgel száguldó szelet. Ant Middleton elmondja, hogyan mászta meg a Mount Everestet halált megvető bátorsággal, és elmagyarázza, mi az a félelembuborék, és hogyan használhatjuk fel arra, hogy túllépjünk teljesítőképességünk határain. Told ki a teljesítőképességed határait még jobban – küzdd le te is a személyes Mount Everestedet a félelembuborékkal.

"Odahaza négy szobánk volt. Az enyém, a Gilles nevű öcsémé, a szüleimé és a döglött állatoké.” Ebből az életből próbál menekülni a regény elbeszélője, a természettudományok iránt rajongó, különleges tehetségű tízéves kislány. Apja szenvedélyes vadász, és maga is könyörtelen ragadozó. Anyja jelentéktelen, rettegő „amőba”, kiszolgáltatva férje rendszeres fizikai és verbális bántalmazásának. Hatéves öccse az egyetlen, akivel megélheti a szeretet érzését, ám egy tragikus baleset megváltoztatja a kisfiút, aki egyre közelebb sodródik apja rettenetes világához. Ettől kezdve a lánynak egyetlen célja marad: életben maradni, hogy megmenthesse Gilles lelkét. Ezt pedig csak egyetlen módon teheti meg: vissza kell utaznia az időben… Adeline Dieudonné fantáziadús, mégis végtelenül realista, brutális, mégis líraian gyöngéd története fényesen sötét és érzéki világba vezet, kompromisszumok nélkül mutatva be egy fiatal lány életének legszörnyűbb és legfelemelőbb pillanatait."

Szét lehet szedni részekre a dolgokat azért, hogy beszélhessünk róluk, de nem szabad elfelejteni, hogy mi szedtük szét. Illúzió, ha azt hisszük, hogy valódi részek. Abban a pillanatban, amikor a világról szavakkal beszélünk, szétszedjük a világot. De sajnos elfelejtjük, hogy mi szedtük szét. A világot sok darabra szét lehet bontani, ám valójában nincsenek darabjai. Illúzió azt hinni, hogy vannak.  Feldmár András előadóként először 1992-ben tért vissza Magyarországra. A Kossuth Lajos Tudományegyetemen elhangzott, 11 részből álló előadás-sorozata egy csapásra ismertté tette a nevét. Közel három évtizeddel később szavai, gondolatai, nézőpontjai még mindig forradalminak hatnak.  A tudatállapotok szivárványa újraszerkesztett, átdolgozott kiadása Feldmár András 80. születésnapján jelent meg.

Vannak hősök – és vannak a görög héroszok Stephen Fry a görög mitológia kezdeteit elbeszélő Mítosz című könyve után a Héroszok történeteivel folytatja a mesélést. Az isteni származású hősök csodálatos kalandjai és halhatatlan hőstettei Fry könnyed, egyúttal lebilincselő stílusában hol humoros gellert kapnak, hol romantikusan szomorúak. Mindent megtudunk, amit tudnunk kell a héroszokról: mi volt Héraklész tizenkét munkája, miért változtat kővé Medusza pillantása, és hogyan fejtette meg Oidipusz a szfinx rejtélyét. Hogyan szerezte meg meg Jaszón és az Argó legénysége az aranygyapjút. Hogyan győzött le Atalanté minden férfit futóversenyben, és hogyan járt túl mégis az eszén egy fiú pár aranyalmával. Izgalmas csaták, félelmetes labirintusok és vérfagyasztó szörnyek várnak ránk. Megfejthetetlennek tűnő kérdésekre kereshetjük a választ ezekben az örökké aktuális legendákban, egyúttal megtudhatjuk, mire képes az ember.

Joseph R. Bident, Barack Obama alelnökét nevezték már a legszerencsésebb embernek – és a legszerencsétlenebbnek is. Szerencsés, mert ötven évnyi töretlen pályafutása a Fehér Házig vitte, és szerencsétlen, mert ezt a fél évszázadot fájdalmas személyes veszteségek és mély csalódások kísérték. Noha Joe Biden életét drámai események alakították, a hajtóerőt hozzá olyan eltökéltség adta, amely a politika legfelső köreiben is ritka: a szembenézés a tévedésekkel, az emberi fogyatékosságokkal és a sorsfordulatokkal. Saját próbatételei mély empátiát fejlesztettek ki benne a küszködő emberek iránt, és ez a tulajdonság nélkülözhetetlen akkor, amikor az amerikai nemzet évtizedek óta legnehezebb időszakát éli át. Evan Osnos, a The New Yorker újságírója hosszú interjúkat készített Bidennel és másokkal, köztük Barack Obamával és a Biden család tagjaival. A bennfentes, érdekes és hiteles könyv megjeleníti az elnökjelölt hosszú és eseménydús szenátusi pályafutását, nyolcéves alelnöki megbízatását, a mellőzöttség éveit, amikor 2016-ban a demokraták Hillary Clinton mögé álltak, és a döntést, hogy harcba száll az elnökségért Donald Trumppal.

"Valóban mi irányítjuk az életünket? Mi akadályoz meg abban, hogy elérjük a céljainkat? Hogyan lehetnénk motiváltabbak? Mindannyian arra vágyunk, hogy a változtatás kulcsa a mi kezünkben legyen. Két akadály áll az utunkban: kívülről a társadalmi nyomás, amely a középszerűség felé húz; belülről pedig egyfajta önelnyomás, amelyet a saját kétségeink és félelmeink idéznek elő. Brendon Burchard világhírű teljesítménycoach, a Töltődj fel! című bestseller szerzője szerint csak úgy érhetjük el a személyes – érzelmi, társadalmi, gazdasági vagy spirituális – szabadságot, ha megfogalmazzuk szándékainkat, kinyilvánítjuk függetlenségünket, és megmutatjuk személyes erőnket. Kilenc pontba szedett kiáltványa segítségével legyőzhetjük az önmagunkkal szembeni bizonytalanságainkat, kizárhatjuk a figyelmünket elterelő tényezőket, és elindulhatunk az álmaink megvalósítása felé vezető úton.

Az első és legteljesebb könyv magyarul az ayahuascáról! Az ayahuasca-főzet egy, az Amazonas-vidéken élő indiánok körében őshonos, többféle pszichoaktív növényből főzött szent ital, amit évszázadok óta használnak gyógyításra, ám egyre nagyobb népszerűségnek örvend a mi nyugati világunkban is. Daniel Pinchbeck bestselleríró és Sophia Rokhlin antropológus műve sok szempontból igazi felüdülést jelent a téma iránt érdeklődők számára. Ez a nagyon sokrétű könyv objektív és izgalmas módon közelíti meg a sámánizmus és a pszichedelikus kutatások témakörét, és eddig soha nem látott részletességgel mutatja be az ehhez tartozó néprajzi, kulturális antropológiai, vallástörténeti, lélektani, orvostani, történelmi és jogi kérdéseket. Mivel az eredeti könyv tavaly jelent meg angol nyelven, ezért jelen fordítás minden felsorolt szempontból a lehető legnaprakészebb információkat tartalmazza.

A könyv a magyarság sokat vitatott kezdeteiről, származásáról, vándorlásairól és letelepedéséről szól. A szerző igyekszik leszámolni a hiteltelen, „tudományos” vagy annak látszó eredet-történetekkel és legendákkal. Hiteles krónikások, régészeti adatok és más kutatások fényében, röviden és élvezetes stílusban ismerteti őseink hosszú vándorlását.

Dr. Morvay Frigyes 1936-ban, állatorvos családban született Szombathelyen. Életének első tizennyolc évét Szany községben töltötte. Volt bencés diák Sopronban, 1954-ben Pápán érettségizett, ezt követően pedig a Pécsi Orvostudományi Egyetemen szerzett diplomát 1960-ban. Alapító tagja volt a Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesületének (1967), melynek elnöksége 1985-ben Medicus Anonymus díjjal tüntette ki. 2012-ben a Pécsi Tudományegyetem Családorvosi Tanszékén címzetes főorvosi címet, majd 2017-ben a Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesületétől aranykoszorús címzetes főorvosi címet nyert.Pályája során huszonkét szakmai közleményt írt, előadásokat tartott bel- és külföldi kongresszusokon, valamint számtalan ismeretterjesztő előadást tartott a TIT felkérésére. A szerző érdeklődése azonban túlmutat a szigorúan a szakmáját érintő kérdéseken. Jelen esszékötetében olyan természetfilozófiai, általános, filozofikus kérdéseket boncolgat, mint például hogy megmenthető-e az emberiség, miben áll a posztmodern, az erkölcs, az emberölés, a háború, a boldogság, avagy az orvosi viktimológia lényege.

Ki ne gondolkodott volna még el azon, vajon kik voltak az ősei, miért épp ott éltek, ahol, és hogy a kalandos, titokzatos múlt mennyire határozza meg az utódok életét? A Svábok történetét, mely a második sváb betelepítés idején játszódik és Lotaringia szomszédságából indul, egy ilyen időutazás ihlette. Hőseink porosz–német, francia–német ellentétek, csetepaték közepette élik dolgos hétköznapjaikat, amikor is toborzók járják a birodalmat, akik elsősorban Magyarországra szeretnék csábítani a jobbágycsaládokat. Ezzel veszi kezdetét az a kalandos utazás, melynek során a különböző tartományokból induló hőseink útjai kereszteződnek, hogy aztán a többek között Baranya megye falvait, a pécsváradi apátságot is benépesítő letelepedők sorsa végérvényesen összefonódjon.Az események során azok a hagyományok, szokások is megelevenednek, amelyek részben még ma is köztünk élnek. Megtudhatjuk, egy zárt közösség hogyan jut szorgalmának, kitartásának köszönhetően egyről a kettőre, mennyit változtat sorsukon egy rátermett, karizmatikus vezető, a szerelem mennyiben befolyásolja sorsukat.

Hannibalnak hatvan háborús elefántot kell szállítania az észak-afrikai Karthágóból, a Közép-tengeren át Ibériáig. Ki kell képeznie embereit e nehéz feladat végrehajtására. Ennek a projektnek az az első része, hogy egy elefántot be kell rakni egy hajóra, és tizennyolc napos úton kelet felé kell vitorlázni. Kiválasztotta legnagyobb elefántját, Obolust, amelyet emberei képzésében használ majd. Az állat Obolus hajóra felszállítás közben megölte hosszú távú gazdáját. Egy lány, Liada az egyetlen, aki képes irányítani a temperamentumos elefántot. Miután sikerül neki felvezetnie a rámpán és a hajó fedélzetén Obolust, Hannibal megkéri, hogy menjen el az elefánttal Ibériába. Liada nem szívesen hagyja el Karthágóban a barátait, de a hosszú út során aggódik Obolus biztonsága miatt is. Úgy dönt, hogy elhagyja barátait, és gondoskodik Obolusról.

Rutger Bregman holland történész-író nemzetközi bestsellere új szemszögből mutatja be az emberi történelem elmúlt 200 ezer évét.   Nagy gondolkodóink az ókortól napjainkig szinte mind arra tanítanak, hogy az ember természettől fogva rossz, és elsősorban az önérdek vezérli. Ez a meggyőződés mélyen gyökeret vert a nyugati kultúrában: ugyanúgy tükröződik az újságok szalagcímeiben, mint az életünket szabályozó törvényekben.   De lehet, hogy mégsem igaz?   Az Emberiség számos példát hoz arra, hogy valójában jobban hajlunk az együttműködésre, mint a versengésre. A Legyek ura és a híres stanfordi börtönkísérlet valódi története, Mandela kiegyezése az apartheid híveivel, az ellenségek között szövődő frontbarátságok mind igazolják, hogy az ember eredendően jó, barátságos lény. Hogy ennek épp az ellenkezőjét hitették el velünk, súlyos következményekkel járt: ha a legrosszabbat feltételezzük, tényleg a legrosszabbat hozzuk ki egymásból a politikában és az élet más területein. Ha viszont hiszünk az emberi jóságban és önzetlenségben, azzal lehetőséget teremthenünk társadalmunk radikális átalakítására.   „A cinizmus tengerében ez a könyv képviseli azt a biztonságos, elsüllyeszthetetlen mentőcsónakot, amelyre a világnak szüksége van.” Daniel H. Pink, az Eladni emberi dolog és a Mikor - A tökéletes időzítés tudományos titkai szerzője   „Az Emberiség nemcsak magasztosabb, de sokkal pontosabb képet is fest az emberi természetről.” Adam Grant, az Adni és kapni – A siker rejtett dinamikája szerzője   „Bregman érveire támaszkodva valódi emberi értékek mentén kellene átalakítanunk az intézményeinket és a törvényeinket.” The New Yorker   RUTGER BREGMAN Európa egyik legkiemelkedőbb fiatal történésze. Az Utópia realistáknak (Utopia for Realists) a The Sunday Times és a The New York Times sikerkönyve volt, és hollandról 32 nyelvre fordították le.   A The Correspondentnél végzett munkájáért kétszer jelölték a rangos European Press Prize-ra (Európai sajtódíjra). Cikkei a The Washington Post és a The Guardian hasábjain is megjelentek.