Najnovšie - Odborná a populárno-náučná literatúra strana 381 z 500

Az ember maga a rejtély. Ebben fontos szerepet játszik hormonális rendszerünk, mely erőteljesen a földi létezéshez köt. A hormonrendszer területei a sorsunkhoz kapcsolódó leckéket rejtenek magukban, melyek akkor válnak láthatóvá, amikor már képesek vagyunk okulni, tanulni belőlük. Általános leckék is rejlenek e területeken, melyek mindannyiunk számára tanulságosak. Végtelenül izgalmas utazásra invitál a könyv, hol a FÉNY életre kel, a SZERETET melenget, s az ÉLET új értelmet nyerhet.

A parlamentarizmus - az elnöki rendszerhez hasonlóan - az emberi szellem nagy találmánya, amely - szemben a prezidenciális modellel - nem tervezőasztalon, mérnöki precizitással született, hanem súlyos idők során, nemzedékek tapasztalatainak és bölcsességének egymásra rakódásával alakult működőképessé. Magyarországon egykoron sokat tudtak erről a rendszerről - az elmúlt évtizedek alatt azonban e tapasztalatok olyannyira kihalványultak a közösségi emlékezetből, hogy olykor még a tudományos tudatban is csak tompa visszfényük pislákol. Ez a könyv tíz tanulmányban igyekszik bevilágítani a modern parlamentarizmus oszlopai közé, hogy hozzájárulhasson a napjainkban szerencsésen újraindított kormányformaviták eredményeinek elmélyítéséhez.

Sorsfordító éveket élünk. Világunknak az a berendezkedése, ami az 1800-as évek óta alapvetően határozta meg először a Nyugat, majd a globalizáció révén ma már szinte az egész emberiség életét, a szakadék felé halad. Mégpedig egyre gyorsabb ütemben – kezdünk kifutni az időből. Az elmúlt évtizedek eredményeképpen a jelenlegi globalizált, kapitalista világmodell mind környezeti, mind társadalmi szempontból aláásta saját fejlődésének alapjait. A könyv bemutatja a lehetséges globális összeomlást előidéző öt trendet (népességnövekedés, globális klímaváltozás, negyedik ipari forradalom, egyenlőtlenségek, nemzetközi hatalmi átrendeződés), és azok egymásra gyakorolt hatásait. Miközben ezek önmagukban is hatalmas változásokat hoznak életünkbe, az igazi kihívást az összjátékukból kialakuló kockázatok jelentik: az emberiség története folyamán soha nem kellett ilyen gyorsan, ilyen világszintű és ennyire összetett változásoknak megfelelnünk.

Úgy tűnik, már mindent tudunk a második világháborúról. Ennek ellenére a témában számtalan egymással élesen ütköző nézettel találkozunk. Mintha a szövetségesek és a tengelyhatalmak háborús propagandája ma, nyolc évtizeddel a háború kitörése után is elevenen hatna, és rányomná a bélyegét arra, amit a jelenkor történészei állítanak vagy vallanak.Ebben a kötetben a szerzők – jeles francia történészek – a második világháború huszonhárom mítoszát veszik górcső alá, hogy különválasszák a tévhiteket és a történelmi tényeket. Pearl Harborban valóban súlyos csapást mért Japán az Egyesült Államokra? Hitler csak megelőzte Sztálin támadását? A Waffen-SS tagjai valóban elitkatonák voltak? Tényleg jelentéktelen volt a provence-i partraszállás? A német csodafegyver valóban mindent megváltoztatott volna? Túlértékeljük Montgomery szerepét? Igaz, hogy Jaltában Churchill, Sztálin és Roosevelt felosztotta a világot? Ezekre a kérdésekre és sok hasonlóra ad választ ez a könyv.

A legtöbb történész az idő apró szeletét vizsgálja. Milyen lenne, ha áttekintenénk a mindenség egész történetét az ősrobbanástól napjainkig – sőt azon túl is? Miként módosulna az univerzumról, a Földről és a világban elfoglalt helyünkről alkotott képünk, ha az idő egészében tekintenénk rá? Ezekre a kérdésekre kereste a választ David Christian, amikor megalkotta a Nagy Történelem fogalmát, a múlt és a jövő szemléletének merőben új megközelítését. Ebben a könyvben nyomon követi az elmúlt 13,8 milliárd év történetét, és feltárja, miként tették lehetővé a megfelelő körülmények, nyolc küszöb átlépésével a komplexitás új formáinak felbukkanását a Földtől a Homo sapiensig és a földműveléstől a fosszilis tüzelőanyagokig. Ez utóbbi, óriási horderejű innováció hatalmas energiabőséget nyújtott, amely rendkívül előnyösnek bizonyult az emberiség számára, miközben azzal fenyeget, hogy szétzilál mindent, amit eddig létrehoztunk. Christian világossá teszi, hogy ezek a rejtett szálak, amelyek mindent mindennel összekötnek, a Föld létrejöttétől a kollektív értelem megjelenéséig és az atomháború kitöréséig. A tárgyát tekintve átfogó, előadásmódjában pedig borzongató könyv bemutatja, mi mindent tudhatunk meg, ha az életet egyetemes léptékben szemléljük.

Hányféle ellenzéke volt a Kádár-rendszernek, és milyen volt a viszonyuk egymáshoz? Hogyan vált a rendszerváltás szimbolikus aktusává Nagy Imre és mártírtársai temetése? Kik és mit búcsúztattak Kádár János temetésén? Milyen hatása volt a nemzet kérdés nyílt felvetésének a társadalomban? Mi volt a spontán privatizáció, és kik voltak a haszonélvezői? Miért nem született azonnal átvilágítási törvény, avagy hová lettek a besúgók? Miért lett háromszögletű a Nemzeti Kerekasztal, és hány szintje volt a tárgyalásoknak? Hogyan kerül sor a köztársaság kikiáltására? Mivel nyerte meg a Magyar Demokrata Fórum az első szabad választásokat? Melyek voltak a sarkalatos törvények? Miről beszélgetett Taki bácsi és Vágási Feri a Szomszédokban? A kötet Magyarország legújabb kori történetének egyik eseményekben és fordulatokban igen gazdag eseménysorát, az 1987–1990 között lezajlott rendszerváltást igyekszik immár 30 éves távlatból vizsgálni, választ adni a mind a napig sokakban felmerülő kérdésekre és kétségekre. A hatalom és ellenzéke, a pártalakulások, a tárgyalásos átmenet, a gazdasági és égető társadalmi problémák köré csoportosított kérdések közül nem hiányoznak a nemzetközi viszonylatok, valamint az egyre sürgetőbb nemzeti-nemzetiségi kérdésekre adott válaszok a korszak avatott szakértőinek interpretálásában.

Magyarország német megszállása 1944 márciusában nem utolsósorban azt a célt szolgálta, hogy a magyar gazdaságot teljes egészében a „totális háború” szolgálatába állítsák. A Vörös Hadsereg csapatainak közeledtével a magyar hatóságok és a megszállók közös törekvése volt, hogy minden mozgatható értéket „átmentsenek” a Birodalomba. Elkezdődött Magyarország rohamszerű kiürítése; a gyárak, ipari és kulturális javak elszállítása. Szervezetten indítottak el és kísérték a mentővonatokat, ám a célba jutásukat már nem tudták garantálni. A több tízezer evakuációs vagon és több száz uszály útját a légitámadások és a véletlenek jelölték ki. A bennük összezsúfolt rakomány fogadása pedig attól függött, hogy még az összeomlóban lévő Németországban, vagy már az amerikai, angol, francia és szovjet zónákban találtak rájuk. Az elhurcolt javakat a megszálló hatalmak a magyar restitúciós bizottságok közreműködésével 1946-tól kezdték visszaszolgáltatni. A lendületesen induló folyamatnak a hidegháború vetett végett, így Magyarországnak egyre több erőfeszítésébe került a kallódó tárgyak visszaszerzése. A szerző az elhurcolt értékek felkutatására indul, s ha rájuk bukkan, visszaútjukat is igyekszik nyomon követni. Bemutatja továbbá azt a szűnni nem akaró igyekezetet, amellyel a magyar állami körök – évtizedekkel az ország kiürítése után – vagyonjogi előnyökre és kártérítésre próbáltak szert tenni az eltűnt javak és életáldozatok után. A kötet aprólékos, fordulatos nemzetközi levéltári nyomozás eredménye.

Romsics Ignác új kötete a magyar történelem elmúlt ezer évének 11 lázadó, vagyis rebellis csoportjával foglalkozik, kezdve az utolsó pogányokkal és befejezve az 1989-es rendszerváltókkal. Minden egyes tanulmány három alapvető kérdés megválaszolására törekszik: szociálisan kik voltak, honnan jöttek a rebellisek; miért lázadtak fel; és mit akartak, mire törekedtek. A válaszok mélysége és bizonyítottsága döntően a forrásadottságok függvénye. Az „utolsó pogányok" és még a középkori paraszfelkelések vezetői és résztvevői esetében is nagy mértékben feltételezésekre vagyunk utalva. Időben előre haladva a források köre egyre bővül, s a 20. század esetében már szinte áttekinthetetlenül sok releváns dokumentum áll rendelkezésre. Ez az oka annak, hogy az utolsó három tanulmány, vagyis a 19-es népbiztosokkal, az 56-os felkelő vezérekkel és a 89-es rendszerváltókkal foglalkozók terjedelme két-háromszorosa a korábbiaknak. Számos más munkájához hasonlóan a szerző elsősorban ezt sem csak az egyes korszakok kutatóinak, hanem a magyar történelem iránt érdeklődök lehető legszélesebb körének szánja és ajánlja.

Hogyan lehet - ha lehet - kijutni Borges labirintusaiból és börtöneiből? Miért ír le Bolano száznál is több, egymásra kísértetiesen hasonlító gyilkosságot? Milyen trükkökkel éri el Cortázar, hogy olvasója úgy érezze, a szöveg világa és saját valósága között nincs már éles határ?  Kutasy Mercédesz merész és sokszínű elemzései nem csupán a nálunk is népszerű latin-amerikai írók munkásságába vezetik be az olvasót, de olyan európai és magyar alkotók világába is elkalauzolják, mint Duchamp, Malevics vagy Kassák Lajos. A szerző nem csak térben, időben is nagy távot jár be: a legfrissebb kortárs performanszoktól a 20. század klasszikussá vált irodalmi szövegein át egészen a mexikói barokk apácaportrékig tekint vissza. Könyve „gondolati térkép, metairodalmi bédekker egy lehetséges, ám semmiképp sem kizárólagos Latin-Amerika felfedezéséhez".

What is one to make of this very complex man? Reactionary feudal chieftain, rebel against Habsburg modernity? Freedom-fighter seeking the independence of his people, and their natural leader? Religious thinker? Political dreamer? Ferenc Rákóczi was all of these at times. Born in 1676, he never knew his mysteriously deceased father, hated his largely absent stepfather, and was brought up by his remark-able mother - only to be taken from her on his twelfth birthday, never to see her again. There followed a Jesuit education, the recovery of his sequestrated estates, and the life of a young aristocrat in Vienna. Sympathy with his peasants in Hungary, however, led to a rift with Emperor Leopold and, in 1701, to ill-omened imprisonment - from which he made a daring escape and fled (with a price of 10,000 forints on his head) to Warsaw, remaining in Poland for about two years. Disappointed of this, in 1713 he went to France at the invitation of Louis XIV - pausing briefly at Hull en route - and lived as a pensioner at Versailles. After some time there he experienced a religious epiphany on a visit to a Carmelite monastery and later went to live as a recluse near a Camaldulian house at Grosbois (now Yerres in south-eastern Paris). Nevertheless, he retained contact with his Hungarian sympathisers, and in 1717 through their agency was invited to Turkey by Sultan Ahmed IV. He hoped that Rákóczi's presence would bring Hungary to the Ottoman side against Austria, while Rákóczi hoped to regain his Principality of Transylvania. The Turks had been defeated by the time that Rákóczi and his small court arrived. Unable to return to either France or Hungary, he found himself politically isolated and penniless - his vast estates had been confiscated - and he spent his remaining eighteen years in Turkey, dependent on Turkish largesse.

Ön tudja, mi történik a pénzével, amikor beteszi egy bankba? Elgondolkodott már azon, mi történik az átutalási megbízásával? Szeretné ismerni a bankkártyás költések feldolgozási módját vagy a folyamatos fizetőképesség fenntartásának eszközeit? A mintegy harmincéves tapasztalattal rendelkezői banki szakember, Solti Gabriella lényegre törően és hétköznapi nyelven igyekszik megismertetni az olvasót a bank történetéről, a banki működés lényegéről, a pénz időértékéről, a bankok küldetéséről és kockázatairól. Kiderül, mi az a tartalékráta és a tőkemegfelelési mutató, de az is, hogyan kell kamatos kamatot számítani, és hogy mi áll a bankok által jegyzett kamatok és árfolyamok hátterében. Könyvünket mindazoknak ajánljuk, akiket érdekelnek a pénzügyi befektetések, akik szeretnék megismerni a hitelbírálati szempontokat vagy a banki jövedelmezőségi mutatószámokat. Megismerkedhetünk a bank felépítésével, az óvatos működés szabályaival, a tőkegazdálkodás és kockázatkezelés módjaival és - nem utolsósorban - segít, hogy jobban eligazodhassunk a különféle banki szolgáltatások terén. A kötet az európai kereskedelmi bankok működésének elméletét és gyakorlatát mutatja be, országspecifikumok nélkül. Ismerje meg a bankok titokzatos világát csaknem harmincéves banki tapasztalattal rendelkező szerzőnk segítségével!

Az első McDonald's 1988-as megnyitása szimbolikus eseménnyé vált. Az ""igazi"" - tehát már nem csalamádés - hamburgerért kígyózó Régiposta utcai sorok jelezték: ahogy a magyar nép készen állt arra, hogy az állampárti szocializmust demokráciára és piacgazdaságra cserélje, ugyanúgy éhezett a Big Macre a CityGrill után. De az Újvilágból nem csak az idealizált Amerika-kép kellékei érkeztek meg a rendszerváltással. E kötetben több mint 30 elismert Amerika-szakértő, illetve gyakorlati szakember foglalta össze, hogyan hatott az elmúlt évtizedekben az amerikai politika a magyar közéletre. Bemutatjuk, hogyan amerikanizálódtak a hazai ideológiai viták, a kampánytechnikák, valamint a magyar politikai intézményrendszer. Mindezekkel - pozitív vagy negatív értelemben, de - az amerikai politikai hatások a magyar mindennapok elválaszthatatlan részévé váltak. A kötet szerzői: B. Simon Krisztián, Bednárik Imre, Bíró-Nagy András, Böcskei Balázs, Braun Róbert, Dessewffy Tibor, Dorosz Dávid, Gavra Gábor, Győri Gábor, Győry Csaba, Gyulai Attila, Hajdu Nóra, Kis György Márk, Kováts Eszter, Lakatos Júlia, Mikecz Dániel, Németh S. Szilárd, Oross Dániel, Paár Ádám, Polyák Gábor, Rada Péter, Schlanger Márton, Sebők Miklós, Stumpf István, Stumpf Péter Bence, Szabados Péter, Szabó Andrea, Szabó Miklós, Szabó Palócz Orsolyą, Szigetvári Viktor, Szilágyi Emese, Tóth Csaba, Ugrósdy Márton, Vasali Zoltán

Miért álmodunk? Hogyan működnek az álmok? Miként tudjuk javunkra fordítani álmainkat?  Életünk egyharmadát alvással és álmodással töltjük. Az álmok létfontosságúak fizikai, illetve lelki egészségünk szempontjából. Az Oxfordi Egyetemen végzett és tudományos újságíróként dolgozó Alice Robb Peruban találkozott először a tudatos álmodás technikájával, és ez a tapasztalat akkora hatással volt rá, hogy elhatározta, alaposan tanulmányozza az álmok világát.  A tudatos álmodás során tisztában vagyunk azzal, hogy álmodunk, és képesek vagyunk befolyásolni az álom folyamatát. A tudatos álmodás ezáltal fejleszti az önismeretet, elősegítheti a traumák feldolgozását, megkönnyítheti a tanulást, és segíthet kreatív és alkotó énünk kibontakozásában.  A Miért álmodunk? című könyv egyrészt bemutatja az álomkutatás legújabb elméleteit, másrészt pedig olyan gyakorlati tanácsokat ad, melyeket követve mi magunk is megtapasztalhatjuk a tudatos álmodás jótékony hatásait.  „Elkezdtem álomnaplót vezetni, amibe minden reggel aprólékos gondossággal lejegyeztem minden részletet, ami megmaradt az egyes álmaimból. Olvastam ugyanis, hogy ezt fontos minden áldott nap elvégezni, bármennyire unalmasnak vagy töredezettnek tűnnek is az álmok. Az eredmény szinte azonnali volt: alig pár hét alatt a nem emlékszem semmire, illetve a rövid próbálkozástöredékektől (A Diótörőt nézem? Volt ott egy pók?) eljutottam oda, hogy két-három oldal hosszú, összefüggő narratívában örökítettem meg szinte minden egyes éjszaka után az álmaimat. Az új éjjeli életem ugyanolyan mozgalmas és nemkülönben szórakoztató volt, mint az ébren töltött óráim. Le voltam nyűgözve: rájöttem, hogy egész életemben ilyen módon álmodtam, csak eddig gyorsan elfelejtettem az álmaimat, hagytam, hogy az emlékük elhalványuljon, majd eltűnjön, nyom nélkül. Vajon milyen kalandokat hagytam örökre a feledés homályába veszni? Micsoda lehetőségeket - egy fontos felismerést vagy csak a valóságtól való átmeneti szabadulást - hagytam elúszni?"

Az állandóan rohanó, túlterhelt menedzser, John egyhetes szabadságra indul, de útközben autójával eltéved. Betér egy kávézóba, hogy egyen valamit - és sorsfordító élményben lesz része. Az étlap címoldalán három kérdéssel szembesül: „Miért vagy itt?"„Félsz a haláltól?" „Elégedett vagy az életeddel?" Miközben a pincér, a konyha séfje és az egyik vendég segítségével megpróbál választ adni ezekre a kérdésekre, egyre inkább új szemszögből tekint az életére, és rájön, hogy milyen fontos dolgokat tanulhat meg a zöld levesteknőstől... „Néha, amikor a legkevésbé várjuk és a legnagyobb szükségünk van rá, új helyen találjuk magunkat új emberekkel, és új dolgokat tanulunk. Ez történt velem is egy éjszakán, egy sötét, elhagyatott úton. Ha belegondolok, az a helyzet az akkori életemet szimbolizálta. Ahogyan akkor eltévedtem utazás közben, ugyanúgy vesztem el az életben is - nem tudtam pontosan, merre tartok, és miért haladok abba az irányba. Napjaim nagy részében minden másnál többet tépelődtem azon, hogy az életnek többnek kellene lennie egy kalitkában napi tíz-tizenkét, munkával töltött óránál..."

A világtörténelem egyik leghíresebb házaspárjának életét bemutató, gazdagon illusztrált könyv minden korábbinál részletesebben tárja elénk Ferenc József és Sisi szerelmének tragédiákkal és sorsfordító eseményekkel tarkított történetét. Az alapos kutatómunkára alapozott mű szerzője, Jean des Cars jóvoltából megismerhetjük az uralkodópár nyilvános - politikai, diplomáciai és reprezentációs - tevékenységének mozgatórugóit, de emellett bepillantást nyerünk a koronás fők magánéletébe is, és láthatjuk, hogy az bizonyos esetekben miképpen hatott a világpolitikára.

Bibó István naiv álmodozó, ködszurkáló idealista lett volna, aki negyven éven át többször is közzétette közigazgatási reformjavaslatait, mert szerinte a megyerendszer súlyosan elavult? Vagy aki részletesen megvizsgálja a nemzetek világszintű együttműködésének lehetőségeit és előfeltételeit, miközben javában dúl a hidegháború? Inkább arról van szó, amit Petri György úgy fogalmazott meg, hogy ő a ""Lehetséges Történelem"" egyik legfontosabb képviselője. Ugyanis Magyarország valós és lehetséges történelme között egyre mélyül a szakadék: az ország makacsul nem akarja megismerni valóságos történelmi múltját, ábrándképekhez ragaszkodik, ebből lesz aztán az eltorzult alkat, a zsákutcás történelem. Bibó egész életművével heroikus küzdelmet folytatott azért, hogy ez megváltozzon. Tanulmányaiban a történelemtudomány, a pszichológia, a politológia és a filozófia területéről származó, imponáló tudását felhasználva írta meg kegyetlenül őszinte, mégis mélyen empatikus látleleteit Európáról, főleg Közép- és Kelet-Európáról, azon belül is leginkább Magyarországról. Egyik írásának végén Moltkét, a porosz hadvezért említi, aki azt tanácsolta egy fiatal katonának, hogy ókori történetírókat olvasson, mert ők még nem vesztették el azt az érzéküket, hogy a dolgokat a saját okaikra vezessék vissza. Bibó életművének ez a rövid mondás lehetne a leghívebb mottója.

„Ha az emberiség sorsán akarunk javítani, fel kell szabadítanunk a nőket! Ez a legátfogóbb, leghatékonyabb, legjobban megtérülő befektetés." Az utóbbi húsz évben Melinda Gates a világ legtávolabbi pontjain élő, súlyosan nélkülöző emberek megsegítésének szentelte életét. Munkája során egyre világosabbá vált számára, hogy ha elő akarjuk segíteni a társadalmi fejlődést, mindenekelőtt a nők elnyomását kell megszüntetnünk. Megindító, mozgósító erejű könyvében együttérzéssel, tapintatosan, mégis őszintén és elfogulatlanul mutatja be azokat a rendkívüli asszonyokat, akiknek a történetei egytől egyig a közös akarat és az összefogás hatalmas erejét bizonyítják. A nők helye a legégetőbb problémákra irányítja figyelmünket a gyermekházasságtól kezdve a fogamzásgátláshoz való hozzáférés akadályain át a munkahelyi diszkrimináció számos jelenségéig. Melinda Gates, a világ egyik legbefolyásosabb üzletemberének feleségeként most először vall saját életéről is: leírja, milyen út vezetett a házasságán belül az egyenlőségen alapuló kapcsolatig, és bemutatja, milyen változatos lehetőségek állnak rendelkezésünkre ahhoz, hogy valóban megváltoztassuk a világot - és önmagunkat.

Bill Gates előszavával Richard P. Feynman Nobel-díjas fizikus élt-halt a bizarr kalandokért. Önéletrajzi könyvében a maga utánozhatatlan stílusában meséli el nekünk, miről csevegett az atomfizikával kapcsolatban Einsteinnel és Bohrral; hogyan nyitotta ki a feltörhetetlennek hitt iratszekrényeket, bennük a legféltettebb atomtitkokkal; hogyan kísért balettelőadásokat a bongódobján; hogyan nem festette meg a meztelen torreádornőt – és még sok más elképesztő kalandot. Megismerhetjük Feynman csodálatosan különc, mégis nagyszerű pályafutását, amelyet mindvégig magas hőfokon tartott a kivételes intelligencia, az áradó önbizalom és a határtalan kíváncsiság. „Richard P. Feynman a Fizikusok Századának Einstein mellett talán a legismertebb alakja. Nobel-díjas tudós, kiváló dobos és grafikus, megszállott népnevelő, született színész, tréfamester és fenegyerek. Tudományos körökben kultikus figura. Igazi reneszánsz ember. Mindenről valami oda nem illő képtelenség jut az eszébe, amiről aztán valahogy kiderül, hogy épp az a dolog lényege! Ifjú titánként részt vesz Los Alamosban az atombomba létrehozásában, közben a szigorú biztonsági intézkedésekből csúfot űzve sorra megfejti kollégái titkos széfjeinek számkódját. Biztosan tréfál, gondolná az ember, ha nem tudná, hogy az információ rejtjelezhetőségének kérdése azóta a tudomány egyik legégetőbb problémájának bizonyult. Ráadásul a kódok feltörésével Feynman a maga eredeti módján állást foglal a kutatás szabadsága mellett, és rávilágít arra, milyen abszurd és haszontalan a munkatársak közti titkolózás. Ragyogó fejszámoló, akit lenyűgöznek a számítógépek. Bizonyos paradoxnak tűnő fizikai elvekre támaszkodva korát jóval megelőzve megálmodja a kvantum-komputert, mely könnyen forradalmasíthatja a 21. század technikáját. Ez a könyve nem a fizikáról szól. Feynman sziporkázóan szellemes stílusban mesél életéről, kortársairól. Első hallásra gyakran meghökkentő, amit mond. Persze, hogy tréfál! De érdemes odafigyelni rá, akár lóversenyről van szó, akár arról, hogyan ismerkedjünk egy bárban vagy hogyan tetessük magunkat bolondnak a sorozóbizottság előtt. Gondolatai mögött cáfolhatatlan logika áll, és mély emberség.” Pach János professzor MTA Rényi Intézet, New York University

Monografie Josef Dobrovský. Hungarista a ugrofinista se nezabývá pouze úzce jazykovými otázkami hungaristických a ugrofinistických studií zakladatele vědecké slavistiky a bohemistiky Josefa Dobrovského, nýbrž jeho celkovým vztahem k ugrofinským národům, zvláště k jejich jazyku a historii a kultuře. Autor monografie vychází ze svého širšího kulturně-politického a kulturně-historického přístupu k hungaristice a ugrofinistice. Na rozdíl od jejich výlučně lingvistického pojetí v nich spatřuje obory, jež se zabývají jazykem, kulturou a dějinami ugrofinských národů, ať už v užším středoevropském rámci (hungaristika), anebo v širokém rámci eurasijském (ugrofinistika).