Najnovšie - Odborná a populárno-náučná literatúra strana 446 z 500

A könyveknek van saját élete, mely nem mindig követi a szerzői szándékot. "Nincs szándékomban sem történelemkönyvet, sem családregényt az olvasó kezébe adni" írta a szerző az első kiadás megjelenése alkalmából. Márpedig a Cserepek családregény, s ha nem is történelemkönyv, de nagyon alapos és mély elemzése a magyar zsidóság és a mindenkori államhatalom közötti bonyolult, sokszor tragikus, máskor egyenesen végzetes, megint máskor ellentmondásos viszonyról a 12. századtól napjainkig. Lénárt György annak a sok ezer zsidó családnak állít emléket avatott tollal és példás felkészültséggel, melyek száz-kétszáz vagy háromszáz évvel ezelőtt, vagy még régebben telepedtek le ebben a hazában, s részesei, de sokszor alkotói is lettek történelmünknek. Ő maga cserepeknek nevezi információdarabkáit a magyar zsidóság történetéről, az olvasó azonban meglepetéssel tapasztalja, hogy ezek a cserepek értékes emléktárggyá állnak össze. Azokra a magyar zsidókra emlékeztet a könyv, akik mindenkor arra törekedtek, hogy beilleszkedjenek a magyar társadalomba, s nem rajtuk múlt, hogy ez sokszor nem sikerült.

Két párhuzamos könyvről van szó, ugyanazzal a szerkezettel. Egy nyugatnémet és egy keletnémet író veszi leltárba gyermekkorát. A két szerző szó szerint leltárba veszi a környezetében levő tárgyakat, tereket, helyeket, embereket, eseményeket, persze elsősorban azokat, amelyek egy gyerek számára fontosak: megtudhatjuk például, hogy a nyugatnémet családnál milyen lemezjátszót használtak, és hogy odaát, a keletnémet oldalon a lemezjátszó tetejét nem lehetett lecsukni, ha nagylemezt tettek fel. Tévék, tévézési szokások az egyik oldalon és a másikon. Magnók, rádiók, háztartási gépek, közlekedési eszközök itt és ott. Iskolák és az iskolai oktatás különbségei. Játékok, barátok, lányok, az első szexuális élmények. Utazások. A leltárból és a tárgyakhoz, helyekhez, emberekhez fűződő kis történetekből fokozatosan kibontakozik a mindennapi életnek egy-egy jellegzetes képe a két országban, sőt a két társadalmi rendszer valamiféle szociológiai körképe is felsejlik. Megtudhatjuk, hogy az a környezet, amelyet egy gyerek természetesnek tekintett az egyik oldalon, milyen kiáltó ellentétben állt a „másik oldalon” élő gyermek környezetével.

Mátyás király történelmi alakja a néphagyománynak köszönhetően eggyé vált az igazságos, bölcs és a szegények védelmében kiálló király idealizált képével, aki népe gondjának-bajának megismerésétől vezérelve, álruhában járja az országot. Közszájon forgó mondák, mesék, közmondások, anekdoták maradtak fenn tetteiről, melyekben igazságot tesz: megleckézteti és megbünteti a hatalmukkal visszaélő, kapzsi urakat; bőkezűen megajándékozza a jókat és rátermetteket; nevetségessé teszi a kevélyeket, és megjutalmazza a furfangosokat, találékonyakat. Kötetünk a Mátyás-kultuszt bemutató gazdag hagyományból merít. Ezek a tréfás történetek rávilágítanak arra, hogy miért alakult ki már a XVI. században, közvetlenül legendás uralkodónk halála után az a közismert szólás, hogy meghalt Mátyás király, oda az igazság.

Omraam Mikhaël Aivanhov (19001986) bolgár származású francia filozófus és pedagógus 1937-ben kezdett el Franciaországban tevékenykedni. Annak ellenére, hogy életmvében a Beavatási Tudomány számos eleme helyet kap, maga felhívja figyelmünket arra, hogy: A saját fejldése érdekében mindenkinek magának kell dolgoznia azzal a feltétellel, hogy nem kizárólag saját magáért, hanem az egész közösség javára teszi azt. Egy közösség ezáltal fog átalakulni testvériséggé. A testvériség tehát egy olyan közösség, amelynek összetartó ereje abban rejlik, hogy minden egyes tagja azáltal, hogy a saját maga javára cselekszik egyszersmind tudatosan szolgálja a többiek javát is. Egy tanítványnak a Mesterrel való találkozás olyan, mint megtalálni azt az édesanyát, aki elvállalja, hogy kilenc hónapon át hordja ôt a szíve alatt, hogy azután megszülethessen a szellemi világba. Amikor megszületik, vagyis felébred, szemével felfedezi a teremtés gyönyörségét, fülével meghallja az isteni beszédet, szájával megízleli a mennyei ételeket, lába olyan helyekre viszi, ahol csupa jót tehet, és kezével megtanulja, hogy hogyan tud a lélek finom anyagú világában csodálatosat alkotni.

Neked ajánlom ezt a könyvet. Ha már az anyák napja említésétől is kiborulsz. Ha a legvonalasabb időnácinak érzed magad, akinek soha, semmire, semennyi ideje sincs. Ha augusztus végén már alig várod, hogy drágalátos gyermekeidre ismét hét lakattal zárják rá az iskolakaput. Ha a srácok remekül legóznak az apjukkal, miközben te a kisemmizett, kiközösített és száműzött csúnya anyu szerepet gyakorlod az esti fellépésre. Ha egyszer az életben nem szeretnéd tudni, hogy mi lesz ma a vacsora. Ha fogtündértagadó vagy. Ha a meditáció-jóga-fitness tevékenységi kört nálad a kanapén-döglök-öt-percig-egy-sörrel-és- bambulok is kimeríti. Ha a gyerekeid wikipédiának néznek, és századszorra is felteszik a Hol van a? kezdetű kérdést. Ha még elhiszed, hogy tudsz kedves, vonzó, vicces és szexi lenni, de mindezek ellentétét mutatod. Ha kezded belátni, hogy a lányod és a fiad felvilágosításával egy időben, az életből rád jutó szexmennyiség exponenciálisan csökken. És ha a fentiek ellenére mégis úgy érzed, hogy szíved mélyéről szereted ezt a cirkuszt, ami a családod, és az önsajnálat üveghegyén túl csak neked ragyog fel a csillámpónis szivárvány, akkor ez a könyv neked és rólad is szól. Fiala Borcsa a WMN internetes magazin főszerkesztő-helyettese, újságíró és blogger. Éveken át A cirkuszigazgató hétköznapjai címen futó nagy sikerű blogban jegyezte fel porondmesteri tevékenységét; ötleteket adva a többi cirkuszigazgató anyukának, hogy miként őrizzék meg fejüket a gyereknevelés oroszlánszájában.

Egy szerény életvitelű jezsuita lépett a nyilvánosság elé 2013-ban. Bergoglio, az egykori Buenos Aires-i érsek ma Ferenc pápaként szól a tömegekhez. Hangja szelíd, de egyben határozott. Együttérez és irányt mutat: legyen szó társadalmi egyenlőtlenségről, menekültpolitikáról, vallási konfliktusokról. Kijelentéseire az egész világ odafigyel. Köztük az a tizenkét közéleti személyiség, aki tizenkét fejezetben, tizenkét nézőpontból közelíti meg a reformok pápájának gondolatait. A könyvben megszólalnak: Bagdy Emőke, Beer Miklós, Fabiny Tamás, Farkas Beáta, Haranghy Csaba, Heller Ágnes, Köves Slomó, Kozma Imre, Oláh Jolán, Tulassay Tivadar, Várszegi Asztrik, Vizi E. Szilveszter. A kötet az első, magyar szerzők által készített teológiai-közéleti könyv Ferenc pápáról, amely a szentatya 80. születésnapjára jelenik meg.

A tudomány máig legnagyobb megválaszolatlan kérdése, hogy az élettelen atomok és molekulák hogyan alakulnak át szerető, gyűlölködő, vágyakozó, rettegő, gondolkodó élő anyaggá. Amire bolygónk legegyszerűbb mikrobája is képes, azt mi, emberek még mindig nem tudtuk megvalósítani: nem tudunk tisztán élettelen anyagok felhasználásával életet teremteni. Talán elkerülte a figyelmünket, hogy mi teszi elevenné az élőket? Jim Al-Khalili és Joe McFadden az életnek nevezett rejtélyes kirakós játék hiányzó darabkái után kutat egy fiatal tudományág, a kvantumbiológia eredményeire támaszkodva. Vajon a költöző madarak honnan tudják, merre repüljenek? Hogyan érzékeljük a rózsa illatát? A génjeink miként tudnak magukról pontos másolatot készíteni? A szerzőpáros szemléletes példákon keresztül bizonyítja: a kvantummechanika amellett, hogy a lehető leghétköznapibb jelenség, a hiányzó darabkát jelenti a kirakósban. A lebilincselő könyv hatását tudományos körök Richard Dawkins Az önző gén című művéhez mérik. Hullám-részecske kettősség, koherencia, kvantumösszefonódás, alagúthatás - hangozzanak bár elsőre idegenül, ezek nem csupán a laboratóriumokban dolgozó tudósok számára fontos kvantummechanikai fogalmak. Ráadásul éppen annyira valóságosak és hétköznapiak, mint nagymamánk almás sütije. Igazság szerint nagymamánk almás sütijét is e jelenségeknek köszönhetjük. Jim Al-Khalili, akadémikus, író és műsorvezető. Elméleti fizikusként dolgozik a Surrey-i Egyetemen, ahol a tanítás mellett kvantummechanikai témájú kutatásokat végez. Több sikerkönyv szerzője, nevéhez számos televíziós és rádiós ismeretterjesztő-sorozat fűződik. Johnjoe McFadden a Surrey-i Egyetem molekulárisgenetika-professzora, emellett a molekuláris biológia és a tuberkulózis területén megjelent tankönyvek szerkesztője. Több mint egy évtizede specializálódott a tuberkulózis és az agyhártyagyulladás vizsgálatára - utóbbi kapcsán az ő nevéhez fűződik az első sikeres molekuláris teszt kifejlesztése. A The Guardianben jelennek meg cikkei olyan témákban, mint a genetikailag módosított növények, pszichedelikus drogok és a kvantummechanika.

A boldogság csupán hozzáállás kérdése - gondolkodásmódunk megváltoztatásával erősebb és kevésbé szorongó személyiségekké válhatunk. A szerző a modern Pszichológia, önfejlesztés módszereit és gyakorlatait ismertetve segíti az olvasót ebben a változásban, miközben példák sorával igazolja: csak rajtunk áll, hogy a világot rózsaszínben lássuk. Spanyolország egyik legismertebb terapeutája a racionális-emocionális iskola híveként vallja, hogy az irracionális, negatív gondolatok és tévhitek tönkreteszik a lelki egészségünket. Rózsaszínben a világ című új könyvében éppen ezért mindenkit arra buzdít, ne álljon a saját boldogsága útjába.

A magabiztosság nem csak abból áll, hogy társaságban közvetlenek vagyunk. Az önértékelés mélyen befolyásolja, mit vagyunk képesek elérni az életben és mennyire vagyunk boldogok. Marisa Peer bevált programja képessé tesz arra, hogy erőfeszítések nélkül, a legtöbbet hozd ki magadból és bizakodva nézz a jövőbe. Megkapó hipnotikus nyelvezete és hatékony módszerei segítségével már azzal is megváltoznak a negatív gondolkodásminták, ha pusztán elolvasod a könyvet. Olyan rögeszméket és rossz szokásokat fogsz magad mögött hagyni, melyekről nem is tudtad, hogy visszafogtak. Szokásos megnyerő stílusával Marisa könyve a saját igényeidnek megfelelő, személyre szabott módszereket mutat be az önbizalom növeléséhez, a magabiztosság megteremtéséhez. Más könyvektől eltérően nem csak tartós, megingathatatlan magabiztosságot nyújt, de az önszeretetre is hangsúlyt helyez, mert ennek hiányában az önbizalom elérhetetlen. Marisa programjával erőfeszítés nélkül számolhatsz fel mindenfajta önértékelési gondot, hogy meg tudd valósítani önmagad és learasd a magabiztos élet gyümölcsét.

Jól képzett jogtudósok, tapasztalt politikusok, sokat látott politikai elemzők keresik a szavakat, hogy leírják, megfejtsék, szabályozzák, amit szinte lehetetlen, hogy meggátolják, vagy legalábbis keretek közé szorítsák a leges legújabb kori népvándorlást. Kik is azok, akik ezrével, tízezrével érkeznek? Őszintén ki kell mondanunk, hogy a bennünket elözönlő muszlim embertömeg egy másik civilizációhoz tartozik, a mienkétől eltérő - nem jobb, nem rosszabb, egyszerűen más - értékeket képvisel. Generációkon át ragaszkodni fog az iszlámhoz, s ezt nem lehet felróni - ez emberi méltóságuk lényege. A muszlim embernek - mondjuk ki - fontosabb a hit, mint a szekuláris, liberális, csak elemeiben konzervatív Európának. Számukra a hit előírásai vitathatatlanok, megingathatatlanok, maguk jelentik a stabilitást. Mivel a hit adja lényegüket, ők magukat is adják a hitükért. Mi is (elődeink) voltunk ilyenek. Akkor min csodálkozunk? A bátorságukon (amit néha, sőt, egyre többször) felelőtlenségnek nevezünk, hogy idáig eljöttek asszonyaikkal, kicsiny gyermekeikkel? Mi mondjuk ezt, az Augsburgot és Merseburgot feldúló kalandorok örökösei? Történelmi tapasztalataink, érdemeink feljogosítanak bennünket a felelősséget ébresztő kritikára. Nemzetünk történelme ugyanis évszázadokra összefonódott az európai népek szabadságküzdelmeivel. Voltunk Európa védőbástyája és a manapság sokat emlegetett Európa népei talán a déli harangszó történetére is emlékeznek.

„Többségünk számára a munka keveset ad – nagyon keveset. A kérdés, hogy vajon miért.” Miért dolgozunk? Egyszerű kérdés, a válasz azonban meglepő és összetett. Társadalmunk meggyőződése szerint a fizetésért. De akkor vajon miért elégedetlenek a munkájukkal olyan sokan a tisztes javadalmazás ellenére is? És miért tölt el másokat hihetetlen elégedettséggel rosszul fizető munkájuk? Barry Schwartz pszichológus az ipar és az üzleti élet történetét áttekintve feltárja a háttérben álló trendeket és mintázatokat. Bemutatja, miért veszítette el az értelmét a munka és hol találhatunk rá újra. Gondolatébresztő olvasmány mindenkinek, aki szeretné, hogy tartalmasabb legyen a munkája.

A New York Times nagy sikerű szerzője, az egyéni sors- és személyiségformálás nagymestere, valamint több televíziós műsor életvezetési tanácsadója, Lisa Nichols most mindenkit végigkalauzol a nélkülözéstől a testi-lelki bőség áldásáig vezető útján. Olyan lépéseket tár fel előttünk, melyeket mind megtehetünk, hogy kiteljesedjünk hivatásunk gyakorlásában, kapcsolatainkban, önértékelésünk vagy épp a pénzügyek terén miközben olyan példát teremtünk, melyet mások is követhetnek.Húsz évvel ezelőtt Lisa Nichols segélyen élő, egyik kilátástalan munkából a másikba vetődő, gyermekét egyedül nevelő anya volt. Azonban elszánta magát, hogy kitör az önpusztító gondolatok, a negatív hozzáállás és a rossz szokások béklyójából, és mindent feltett arra, hogy változtasson életén. Ma pontosan azt az életet éli, melyet egykor megálmodott.JólLét MOST című könyvében a sorsfordító átalakulások egyik legnagyobb szakértőjeként megosztja titkait olvasóival, hogy bárki gazdaggá tehesse saját életét a szó minden értelmében. Nichols négy fő területet határoz meg, melynek kézben tartása a teljes jólétünket eredményezi. A 4K, azaz a Kiteljesedés, a Kapcsolatépítés, a Kötődés és a Kiugrás alkotja azt a szilárd alapot, melyre a maga tökéletességében megélt életünket építhetjük. A JólLét MOST számos provokatív történetet, végrehajtható akciótervet és a való életből vett esettanulmányt tartalmaz, melyek rávilágítanak, mit kell tennünk a mindennapok során, hogy magunkhoz vonzzuk a bőséget. Miként cselekedjünk úgy, mintha mindig is teljes és gazdag életet éltünk volna? Hogyan tárjuk ki kapunkat a jó áldással kísért létezés előtt, legyen szó a munka világáról, a kapcsolatainkról, a pénzügyeinkről vagy arról ahogy saját magunkra tekintünk.

Nekem ?kellett mindenkivel megértetnem, hogy a lehetetlen is lehetséges. Ez a különbség a vezetés és a menedzselés között.  Mi kell ahhoz, hogy évtizedeken át a legjobbak között legyen a csapatunk?  Sir Alex Ferguson 38 évet töltött különféle futballklubok élén, és elképesztően sokszor, összesen 49-szer gyűjtött be különféle trófeákat. Vezetése alatt a Manchester United a világ egyik legnagyobb kereskedelmi márkájává nőtte ki magát.  Inspiráló és őszinte könyvében Sir Alex felfedi pályafutása titkait. Körüljárja a vezetési stílusához kapcsolódó témákat, mint például a fegyelem, az irányítás, a csapatmunka és a motiváció, de kifejt olyan kevésbé egyértelmű aspektusokat, mint a feladatok delegálása, az adatelemzés vagy éppen a kudarccal való szembenézés.  A bölcsességgel, humorral és találó gondolatokkal teli könyvet Sir Alex régi barátjával, a befektető Sir Michael Moritz-cal közösen írta. Történetei a futball és a sporttal együtt járó siker körül forognak, ami Sir Alexet ezen a pályán kísérte, de a leírtakból mindenki okulhat. Akár egy céget irányítunk, akár egy osztályteremben tanítunk vagy egy kisebb csapattal dolgozunk, a könyv mindenképpen segíthet abban, hogy jobb vezetővé válnunk. SIR ALEX FERGUSON  1941-ben született a skóciai Govanben. A gólerős középcsatárt 1967-ben a Glasgow Rangers igazolta le, akkor rekordnak számító összegért. 1974-ben került az East Stirlingshire, majd a St. Mirren élére edzőként, majd csatlakozott az Aberdeenhez, ahol sorra érte el a sikereket a skót bajnokságban, s végül 1983-ban a Kupagyőztesek Európa Kupáján a Real Madrid legyőzésével a neve szélesebb körben is ismertté vált.  1986-ban nevezték ki a Manchester United élére, és csapatával 38 trófeára tett szert: többek között ötször nyertek FA-kupát, 13-szor végeztek első helyen az angol bajnokságban és kétszer nyertek Bajnokok Ligáját. Miután a United 1999-ben triplázott és mindhárom nagy trófeát elhódította, lovaggá ütötték. Az általa begyűjtött 49 trófeával minden idők legsikeresebb brit focimenedzsere.  2013-ban jelentette be visszavonulását, de a Unitednél továbbra is igazgatóként szolgálja a klubot, míg óraadó tanárként a Harvard Üzleti Iskola menedzseroktatási programjában vesz részt. SIR MICHAEL MORITZ  Cardiffban született, iskoláit Oxfordban végezte, majd az 19

India ősi szent könyvtáraiban pálmalevél kéziratok millióit őrzik, amiken emberi sorsokat, életfeladatokat rögzítettek a régi korok bölcs mesterei. Céljuk az volt, hogy segítsék és támogassák az emberiség életét, hogy mindannyian boldogan és kiegyensúlyozottan teljesítsük sorsfeladatunkat. Bár a sorslevelek, pálmalevelek több ezer éve íródtak, a ma élő emberek életútját is tartalmazzák. Aki érzi a levele hívását, igen részletes betekintést kaphat a jövőjébe a jelentől, egészen az életút végéig, néhány éves periódusokra bontva. Bejártam India ősi szent helyeit. Meglátogattam a pálmalevelekhez kötődő szakrális központokat, könyvtárakat. Útmutatást és tanácsokat kaptam a levelek őrzőitől, guruktól, felolvasóktól. A könyvben részletesen bemutatom a folyamatot, az India ősi bölcsességét a mai kor emberéhez eljuttató rendszer működését.

A VÖRÖS HADSEREGNEK volt miért bosszúra készülnie, amikor katonái 1945 januárjában elérték a birodalom határait. A politikai tisztek a hátországban megállás nélkül sulykolták a Wehrmacht és az SS kegyetlenkedéseiről szóló híreket. Az eredmény önmagáért beszélt, a szovjet katonák tűzzel-vassal irtották az ellenséget: harckocsival hajtottak a menekültekből álló menetoszlopokba, tömegesen erőszakolták meg a német nőket, fosztogattak és pusztítottak. A félőrült Führer bunkerében esztelen parancsokat osztogatott. Uralma végén, mintegy a végzetét beteljesítő istenek alkonyaként, még látni akarta a birodalom fővárosának pusztulását. Mindeközben Sztálin összes katonája életét kész volt kockára tenni azért, hogy még az amerikaiak megérkezése előtt elfoglalhassa Berlint. Az orosz levéltárakból napjainkban előkerült archív anyagokból most először derül ki egyértelműen, hogy a szovjet vezetőnek különösen jó oka volt a sietségre. A szovjet, német, amerikai, brit, francia és svéd archívumokból származó megdöbbentő bizonyítékokat felhasználva Antony Beevor rekonstruálja a Harmadik Birodalom végső bukását átélni kényszerült milliók mindennapjait. A Berlin, 1945 – Az összeomlás egyszerre a büszkeség, az emberi butaság, a fanatizmus, a bosszú és a kegyetlenség rettenetes története, és a hihetetlen kitartás, az önfeláldozás és a minden retteneten felülkerekedő élni akarás emlékműve.

Vajon a növények intelligensek? A népszerű, szakmailag elismert szerzőpáros izgalmas és szokatlan utazásra hívja az olvasót: a növények lebilincselően izgalmas és évszázadokig ismeretelen világába tekinthetünk be. A kötet megcáfolja a sztereotípiákat, bebizonyítja, hogy a növények csodálatra méltóan intelligens élőlények: az embernél jóval több érzékszervvel rendelkeznek, alszanak, egyéniségük van, kommunikálnak egymással és az állatokkal, stratégiákat alkalmaznak a túlélésük érdekében, társadalmi életet élnek. Képesek döntéseket hozni, tanulni, emlékezni, sőt még a gravitációval is számolnak! Az arisztotelészi dogmák alapján a növényi intelligenciát évszázadok óta tagadják, de mára cáfolhatatlan tudományos kísérletek sora igazolja az ellenkezőjét. És végül jó, ha észben tartjuk, hogy a növények nagyszerűen meglennének az ember nélkül, mi azonban nélkülük nagyon rövid időn belül elpusztulnánk! Stefano Mancuso A Firenzei Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának docense és a Mezőgazdasági Akadémia tagja, a Nemzetközi Növényi Neurobiológiai Laboratórium igazgatója, alapító tagja a Növényi Jelzések és Viselkedések Nemzetközi Társaságának. Számtalan könyvet és 250 tudományos publikációt adott közre nemzetközi folyóiratokban. 2012-ben a La Repubblica folyóirat felvette arra a listára, melyen 20 olyan olasz személyiség szerepel, akik döntően befolyásolják életszemléletünket. Alessandra Viola szabadúszó tudományos újságíró, számtalan újság és folyóirat szerzője. 2007-ben az olasz tudományos újságírókkal együttműködő Armenise-Harvard Alapítványtól ösztöndíjat nyert az év legjobb tudományos cikkéért. 2011-ben ő vezette Genovában az Élő Tudomány Fesztivált. Az olasz közszolgálati televíziónak (RAI) dokumentumfilmeket készít, TV-műsorokat szerkeszt és rajzfilmforgatókönyveket ír.

Eva soha nem akart igazán anya lenni, és semmiképpen nem egy olyan fiúénak, aki hét iskolatársát, egy menzai alkalmazottat és egy tanárt gyilkol meg két nappal a tizenhatodik születésnapja előtt. Most, két évvel a történtek után, elérkezett az idő Eva számára, hogy egy ijesztően egyenes és őszinte levélsorozatban szembenézzen házassággal, karrierrel, családdal, szülőséggel és Kevin szörnyűséges tombolásával.

A gyerekkori virtus, a társaság biztonságát és szolidaritását a kocsmában kereső és megtaláló ember függősége, a szellemi, művészi teljesítmény mesterséges fokozása – mind az elhatalmasodó alkoholizmus egy-egy állomása, amelyet Jack London tűpontos lélekrajzi leírásban ábrázol. E rajz egyúttal a világirodalomban elsőként kíméletlen józansággal megalkotott önarckép a mámor foglyáról. 1913-as megjelenése óta szüntelen hivatkozási alap, egyúttal a modern irodalmi portré műfaji remeke. A mű eredeti címe, John Barleycorn maga a megszemélyesített kísértés, „Árpajankó”. Első magyar fordítása nyomán A sárga sátánként él a magyar köztudatban, s bár a könyv utóbb más címmel is napvilágot látott, kiadásunkban maradtunk a megszokott címnél.

Hogyan valósítsuk meg jobbnál jobb ötleteinket? Hogyan egyeztessük össze a technológia korának kihívásait az alkotótevékenységgel? Miként tudunk hivatásunkra fókuszálni egy merőben új környezetben? Ebben az igényesen összeállított kötetben húsz, a maga területén meghatározó vezető, többek között Scott Belsky, Stefan Sagmeister és Seth Godin mutatja be szemléletmódját, valamint világunk és munkakörnyezetünk újdonsült kihívásaira kialakított stratégiáját. Egyszerűen alkalmazható, praktikus tippjeik segítségével gondolhatjuk újra saját munkamódszereinket és tehetjük ismét hatékonnyá a hétköznapokat, hogy ötleteink ne csak megszülessenek, de meg is valósuljanak.