Najnovšie - Pre deti a mládež strana 316 z 332

Szabó Szabolcs zongoraművész Mussolini Olaszországában nehéz döntés elé kerül. Elfogadja-e élete párjául a titokzatosan idegen északi lányt, akivel a varázslatos déli tengerparton hozza össze a sors? A regényben különböző filozófiák, világnézetek ütköznek, viharos érzelmek kavarognak, miközben a komor történelmi háttér előtt mégiscsak egy csodálatos szerelem képe bontakozik ki előttünk.

A gonosz herceg Mese egy kegyetlen hercegről, aki folyamatos háborúkat vívott. Mindent lerombolt és felégetett maga körül, az egész világot meg akarta szerezni. Önhittségében már a világ legnagyobb és legerősebb uralkodójának tartotta magát. Egy nap elhatározta, hogy magát az Istent fogja legyőzni. Hogyan alakult a herceg sorsa? Olvassátok el magatok! Ez a varázslatos mese fontos igazságokat és erkölcsi értékeket rejt magában. Tartalma, hangulata és színes illusztrációi minden gyerek érdeklődését felkeltik.

A törpe Gyönyörű történet a manóról, aki egy gazdag kereskedő házában éldegélt, jólétben és bőségben. A ház padlásszobájában egy diák lakott, szegényen, magányosan. Majd’ éhen halt, mert ami kevés pénze volt, azt is mind könyvekre költötte. Egy nap a manó a kulcslyukon keresztül bekukucskált a diák szobájába. Mit látott ott? Mi történt ezután? Olvassátok el magatok! Ez a varázslatos mese fontos igazságokat és erkölcsi értékeket rejt magában. Tartalma, hangulata és színes illusztrációi minden gyerek érdeklődését felkeltik.  

A fülemüle Ez a csodálatos mese egy apró, szürke tollú madárról szól, aki a kínai császár palotájának kertjében lakott. Édes éneke ámulatba ejtette a környékbelieket. Egyre többen s többen kívánták hallani, míg végül a vándorok messze földre elvitték a fülemüle hírét. Távoli tájakról érkeztek az emberek, csak hogy egyszer meghallhassák a csodás dallamokat. Egy nap újságot kapott a császár, melyben azt olvasta, hogy udvarában lakik a világ legszebb hangú madara. Nagyon meglepődött, el is döntötte rögtön, hogy megismeri. S hogy mi a folytatás? Olvassátok el magatok! Ez a varázslatos mese fontos igazságokat és erkölcsi értékeket rejt magában. Tartalma, hangulata és színes illusztrációi minden gyerek érdeklődését felkeltik.

Eredeti cím: Betty ZaneVirginiában, az Ohio folyótól nyugatra él a Zane család, s mint az első pionírok egyike, örökös harcban áll az indiánokkal. Az öt Zane fiút gyerekkorukban elrabolták az indiánok, 3 fiút váltságdíjért elengedték, egyiküket azonban menekülés közben lelőtték. Isaacot pedig már tíz éve fogságban tartja a wyandol törzs, mert a törzsfőnök lánya, Fehér Holló, indián nevén Myeerah hercegnő beleszeretett a fiúba. – Az indiánok nagy háborúra készülnek teljes leszámolásra a telepesekkel. – Isaac hiába szökik meg a fogságból, az indiánok elfogják, s szörnyű kínzások közepette elevenen akarják elégetni. Az erődöt, s a Zane család házát, az indiánok megostromolják, s Betty Zane a fiatal lány a családból, férfiakat felülmúló hőstettet visz végbe.A vadnyugat kiváló ábrázolójának ez a legsikeresebb regénye, amelyben bebizonyítja, hogy nemcsak a telepesek életét, de az indián törzsek szokásait is kiválóan ismeri.

Kabos Ede neve nem igazán ismert, még a magyar irodalomtörténet iránt oly fogékony bölcsészhallgatók körében sem. Hacsak Az Érdekes Újság Dekameronja kapcsán nem. Ez a tízkötetes mű, amely 100 kortárs (20. század eleji) novellistát mutat be egy-egy írásukon s rövid életrajzukon keresztül, Kabos szerkesztői munkáját dicséri. Elsősorban tehát újságíró volt - több lapnak munkatársa, szerkesztője. Amellett, álnéven, színdarabokat is írt. Hídként szokták emlegetni Vajda János és Ady között, mivel ő hívta fel jó barátja és a nyugatosok figyelmét Vajda költészetének modern vonásaira. E kötetben található elbeszélései a nagyvárosi élet, valamilyen okból a mindennapok fölé emelkedő, apró történéseinek éles megfigyeléséről adnak tanúságot. Egy idősödő színész korábbi felelőtlen kalandjának következményei, utóélete a féltékenység színeváltozásai szépreményű fiatal lány önfeladása mások boldogulásáért - egyszerű emberek hétköznapi tragédiái, s a pénz, a vagyon utáni, mindent elsöprő sóvárgás víziója, fantomképe elevenedik meg a lapokon. 

Tipikus hajóssors a témája: egy halászról van benne szó, aki némi huza-vona után eljegyez egy lányt, aki szereti; mielőtt azonban megülhetnék a lakodalmat, a halász odavész a tengeren, s a mátkája hasztalan várja vissza. Loti érzékeny, álmodozó lírikus: nem annyira az embereket, mint inkább a tengert látja – a tengert, mely minden alakjában borzalmas természeti erő, titokzatos sors, amely komoran és kíméletlenül megszabja a hajósok életét, örömét és fájdalmát.

Aligha ?képzelhető el modern drámatörténet, amely a mai irányzatok és jelenségek forrásvidékének feltérképezésekor, ne állítaná elemzései középpontjában August Strindberg (1849-1912) életművét is; és kevés mai drámaíró akad, akit szellemi kötelékek ne kapcsolnának össze a századforduló svéd irodalmának ezzel a hihetetlenül termékeny alkotójával. De nemcsak az irodalomtörténet, a filológia fedezte fel újra magának a Julie kisasszony, Az apa, A haláltánc szerzőjét , elegendő áttekintenünk az európai és amerikai színpadok műsorát, hogy lássuk : sikerszerzővé lépett elő újra; mondhatni Strindberg hullám söpör végig a világ színpadán , kimagasló színész- és rendező-egyéniségek támasztják fel a \\tetszhalálból\\ A Haláltánc társadalmi-lélektani tragédia, melynek kereteit az írói alap-indulat: a harag már-már szétveti. A Kapitány és felesége, Alice a gyűlölet-szerelem harcában legmélyebb indítóokaként nem homi metafizikai férfi-nő ellentét munkál, hanem nagyon is adott, valóságos szociális motívum: a polgári társadalom hierarchikus rendje által az érvényesülési, önkibontakoztatási lehetőségeiben véletlenül korlátozott ember kétségbeesett, s a sorozatos kudarcok során groteszké torzuló erőfeszítése arra, hogy társadalmi normáknak megfelelően \\valaki\\ legyen. Ez a lelket sterilizáló görcsös erőlködés szabadul el a Kapitány világában, és pusztítja el. A Haláltánc : igazi tragédia.

A középkor rejtélyei közül a magyar pálos rend titkai elevenednek meg ebben a sodró lendületű, ma játszódó kalandregényben.  A keresztények misztikus világát kevesen ismerik, és még kevesebben akadnak, akik tudják, hogy a múlt hatással van a jelenünkre. Akik azonban a jövőbe látnak, mindent elkövetnek, hogy megszerezzenek nemzeti kincseket, vagy éppen szent helyeket. Az egyéni sorsok eltörpülnek a történelmi érdekek kereszttüzében.   Az alkimista-kódex elszabadult sárkánya újra testet ölt, hogy megszerezzék az egykor legendás szakrális központot. Hőseink, a történész lány, a barlangász fiú és a szír nemesi sarj egy szerelmi háromszög részeseiként élet-halál harcot vívnak. A sárkány belül és kívül is súlyos döntésekre és áldozatokra kényszeríti őket. Üldözés, emberrablás, kínzás, gyilkosságok és véres merényletek képei peregnek le a történetben, Isztambultól Rómáig, a barlangok mélyétől a Pilis csúcsáig.

A Hit éve alkalmából örömmel nyújtom át gyerekeknek, fiataloknak, felnőtteknek és időseknek egyaránt e könyvet. A történetek segítsenek mindenkit abban, hogy észrevegye a láthatatlant, felfedezze Isten csodálatos ajándékát, a hitet. A hit ajándék és kincs. Szolgálja a Hit éve az ajándék elfogadását, valamint e kincs felfedezését és továbbadását! Szolgálja a Hit éve hitünk erősödését! Horváth István Sándor

A szerzo elméleti munkája érdekes kérdéseket boncolgat: láthatók-e a Földön annak bizonyítékai, hogy valaha jártak itt a kozmoszból érkezett idegenek? Járnak-e ide ma is?

A Veszélyes szafári után Tőke Péter ismét Afrikába, most Kelet-Afrika hegyvidékére kalauzol minket. Egy fiatal magyar lány barátjával és egy pocakos, kedélyes öreg vadász társaságában Kenyába indul, hogy fölkutassa a titokzatos „nandi medvét”. Létezik-e vajon ilyen állat? A tét hatalmas: a dúsgazdag amerikai nagybácsi öröksége. Számtalan bonyodalom, veszély, rejtélyes gyilkossági kísérletek, kaland szerelem. Az író a tőle megszokott humorral színezi a történetet, amely fordulatosságában, izgalmas részleteiben vetekszik sok jó krimivel. Remekül fogtok szórakozni, és ha kedvelitek Afrika állat- és növényvilágát, érdekes dolgokat tudhattok meg róla.

A regény Darvady Zoltán céltalan életét s reménytelen szerelmét adja elő. A kötetet fájdalmas zengésű zeneiség, gyötrődő belső monológ, jelképiségre, látomásosságra hajló képalkotás, erős önelemző gondolatiság jellemzi.

A különböző népek meséiben rengeteg a közös elem. Nemcsak a mesei fordulatok, hanem maguk a történetek is vándorolnak egyik néptől a másikig. Mégis, az azonosságok ellenére, minden nép mesevilágának megvan a maga sajátossága, amely a nép életmódjának és történelmének hatása alatt, régről hozott szellemi kincseiből és átvett kultúrkincsekből építkezik.A Keletre a Naptól, Nyugatra a Holdtól mesegyűjtemény dán, norvég, svéd, lapp népmesékből nyújt válogatást. A történetekben a saját mesevilágunkból is ismert elemeket, a hármas próbatételt az okos szolgálólány alakját, az ideiglenesen elválasztott szerelmesek történetét, az északi népek hiedelemvilágának jellegzetes alakjai színesítik. Ilyen például norvég és svéd mesék ördöge, a hatalmas erejű troll, aki alakját is tudja változtatni, ért a bűvöléshez, szemfényvesztéshez is.A mesékben feltűnő istenek az Edda-dalok és a későbbi prózai Edda-történetek világát idézik.

„A ?szép kőház küszöbén ezelőtt harminc vagy még több esztendővel egy tépett bundájú kutya heverészett. Ezt hívták Burkusnak. Hogy aztán a nevezett kőházba sorba beköszöntöttek az apróságok, Burkus nagyon hozzájuk szokott. Az első fiú félt tőle, a leányka nem ment hozzá, hogy be ne sározza a ruháját, a harmadik egyszer leesett a hátáról s azóta csak távolról szerette, hanem a negyediknek már egészen Burkus volt a dajkája. Ő vigyázott rá a tornácon, kezéből kivette vajas kenyerét, nem mordult rá, ha a farkát ráncigálta, nem bántotta, ha parányi kezét bedugta a szájába. Ha a gyermek reggel felébredt, Burkus volt az első szava. Erőnek erejével azt akarta, hogy fektessék melléje Burkust éjszakára. Egész nap elbeszélgetett Burkussal, még kérdezgetett is tőle mindenféle badarságot. Mikor pedig Burkust egy nyári délután a kert lábában megtalálták: a negyedik gyermek, a Pista fiú, úgy sírt, de úgy sírt, hogy alig tudták megvigasztalni. A Burkus iránt való éktelen szeretete miatt elnevezték őt a testvérei, a szülei, a szomszédok, a falu – az egész világ: Burkusnak.”Gaál Mózes Burkus egyszerű történetében rávilágít arra az örök igazságra, hogy életünk nem más, mint egy kis fejezet a nagybetűs könyvben. Burkus hosszú évekig tartó tanulás, munka és kitartás után lépésről lépésre valósítja meg álmait. A fiatal férfi a hétköznapok szürkesége és nehézségei ellenére végül megtalálja helyét a világban.

A Siralmas Erdély című művében az író az erdélyiek által megélt török korszak hétköznapjaiba enged bepillantást a szerzőre jellemző egyéni szófordulatokkal és történeti hűséggel. Az átfogó történelmi események mellett részletesen megismerkedhetünk Erdélynek a császáriakhoz való kapcsolatával, illetve a mindennapok gondjaiba is betekintést nyerünk.

Minél kevésbé ismerünk egy kort, annál könnyebb „aranykort” csinálni belőle.Minél kevésbé ismerünk egy embert, annál könnyebb idealizálni az alakját.A történelemtanítás szeret idealizálni. Pedig nem azzal segíti a hazafias nevelést, ha mennybe viszi a múlt hőseit, hanem avval, ha azt bizonyítja:?történelem sohasem volt. Mindig csak jelen van, és a jelen mindig züllöttnek, romlottnak tűnik az előző korokhoz képest, a legnagyobb költők versei bizonyítják. Következésképp a mi züllött, romlott korunk is történelem lesz egyszer. És lehet, kortársaink közül épp azokból válnak „tiszták, hősök, szentek”, akikről legkevésbé tudjuk elképzelni.A szerző az államalapítástól az 1848/49-es forradalom és szabadságharcig elemzi a magyar történelem meghatározó személyiségeinek tetteit, egészen más szemszögből, mint ahogyan azt a történelemkönyvekből eddig megismerhettük. Az olvasó elé tárva azt, hogy milyen hiányos és téves jellemrajzok alapján istenítünk, vagy ítélünk el olyan személyiségeket, akiknek tetteit mindenkor csak a történelem tudja igazolni.László Ágnes interjúja a szerzővelA Klubrádió Klubdélelőtt című, január 14-i adása után, amikor Kun Zsuzsa és Németh Kristóf vendége volt, a hallgatók sokasága érdeklődött a könyve iránt. Milyen reakciókra számít? Nem tart attól, hogy komoly támadások is érhetik? Hiszen amit a könyvben leír, azzal olyan mítoszokat rombol le, amelyekre ideológiák épültek fel. Jelzi is az ajánlásában, hogy mennyire nem ért egyet azzal, hogy a múlt hőseit a történelemtanítás magas piedesztálra helyezi, csak a pozitív tulajdonságaikat emeli ki és azt, hogy mit tett ezért az országért, népért. Vajon mit fog érezni, gondolni az olvasó, ha szembesül azzal, hogy azok a személyiségek, akiket átvitt vagy valós értelemben is szentté avattak, gyarló emberként is viselkedtek és olyan dolgokat is műveltek, amelyeket minden épeszű ember elítél?Bízom abban, hogy tisztábban fog látni és el fogja hinni: mi sem vagyunk rosszabbak, mint elődeink voltak, és a jelen, amelyet sokszor romlott korként élünk meg, egyszer csak történelemmé szelídül majd. Nem véletlen, hogy folyamatosan változik a történelem-szemlélet, hiszen az utókor a saját megélt tapasztalatait vetíti vissza a múltba. Bennem is óriási a hagyománytisztelet, és tény, hogy számtalan korszerű eszme bukott bele abba, hogy semmibe vette a nemzeti hagyományokat, de az is tény, hogy a nemzeti hagyományokat védő konzervativizmus többször sodorta végveszélybe az országot. Az embereknek fontosak a hagyományok, de nem hagyományok tartják elsődlegesen össze őket, mer

A kis gyufaárus lány Talán ez Andersen legismertebb meséje, egyetlen gyerek könyvtárából sem hiányozhat! A megható történet egy szegény lányról szól, aki szenteste hideg éjszakáján gyufát próbál eladni a hazafelé igyekvőknek. Hogyan alakul a lány sorsa? Olvassátok el magatok! Az elbeszélést szép, színes illusztrációk díszítik.

A pásztorlány és a kéményseprő A mese főszereplői porcelánfigurák: a Pásztorlány, a Kéményseprő, és persze az öreg Kínai, aki azt szeretné, ha a szép Pásztorlány a fából faragott Őrmesterhez menne feleségül. A lány azonban ellenszegül, mivel az ő kis szívét már rég rabul ejtette a Kéményseprő. Mi történik ezután? Olvassátok el magatok! Az elbeszélést szép, színes illusztrációk díszítik.