Najpredávanejšie - E-knihy strana 415 z 500

„Amikor Sul havában a sivatagi népek hullazabáló démonának feje, Rasz al-Gúl lángol majd az égen, az erdők papjai elvégzik a rítusokat, úgy ahogyan azt Mayapan naptárában megírták! És én rettegve, rettegve és tehetetlenül várom majd azt a napot, Jonathan!” Ősi misztériumok, elfeledett helyek és városok, letűnt korszakok istenei, démonai és hátborzongató lényei kelnek életre a szerző írásaiban. Egymásba olvadó idősíkok, megnevezhetetlen dimenziók nyílnak meg akarva-akaratlanul a Földkerekség különböző évszázadaiban, létező vagy képzeletbeli országaiban élő hadvezérei, magiszterei, ambiciózus egyházi személyei, egyszerű, hétköznapi emberei előtt. A történelemből jól ismert, esetenként homályba merült nevek, események bukkannak fel és adnak új értelmezést bizonyos cselekedeteknek, történéseknek, amint az Ismeretlen kapui kitárulnak előttünk… és mi beleborzongunk mindenek felett való hatalmába.Adózzunk tisztelettel az írásokban szereplő Ismeretlennek. A szerző maga is ezt tette. A nagy elődök nyomdokain, méltóképpen.  

Eve ?Moore élete szürke rutinná vált. A 29 éves nő stabil, kiszámítható kapcsolatban él, munkája már nem jelent számára kihívást. Kényelmes és unalmas életét megdöbbentő felfedezés forgatja fel: kiderül, hogy az őt és testvéreit felnevelő híres mozicsillag, Jillian Croft nem lehetett a biológiai anyjuk. Eve mindent újra akar kezdeni, és amikor ölébe hullik a lehetőség, hogy a saját lábára álljon, és próbára tegye építészi tudását, megragadja az alkalmat. Új helyre költözik, új emberek közé kerül, a váltás azonban sokkal komolyabb következményekkel jár, mint gondolná. Eve úgy tervezi, hogy beleveti magát a munkába Washington Islanden, de lakóhelye váratlan, bonyolult titkokkal van tele, amelyek az ő életét is más megvilágításba helyezik. Új ismeretségek, kapcsolatok szövődnek, és rájön, hogy egy másik család újraegyesítésével saját régi, mélyre temetett sebeit is begyógyíthatja, és végre a kezébe veheti jövője alakítását. Muna Sehadi három lánytestvér életét feldolgozó A szerencse lányai trilógiája szívmelengető, érzelemmel dús olvasmány, ideális választás Santa Montefiore és Lucinda Riley könyveinek kedvelői számára.

Sunday Times bestsellerszerzőAz Egy majdnem tökéletes nyaralás szerzőjétől Mindenki megtudta a nagy titkodat. Most mi lesz? Lara és lánya, Eliza mindig is ketten voltak a világ ellen. De aztán Eliza tizennyolc éves lesz, és meg akarja találni az apját. Lara kénytelen elárulni a titkot, amelyet egész életében őrzött a lánya elől. Eliza válaszokat akar – de Lara is éppen így van ezzel. Ahhoz, hogy szert tegyenek az igazságra, útra kell kelniük, vissza kell térniük a kezdetekhez. Talán nem vált valóra az összes álmuk, és néhány lehetőséget el is szalasztottak, de azért tartogat még nekik pár meglepetést az élet... „Pont az a könyv, amire szükségünk van – remek kikapcsolódás, csupa romantika, remény és kedvesség” – Milly Johnson „Csodálatosan romantikus” – The Sun „Nem tudtam letenni” – Jill Mansell „Magával ragadó” – Woman & Home „Gyengéd, keserédes és vicces” – Veronica Henry „Tökéletes” – Prima „Két balsorsú szerelmes története rengeteg szeretettel és humorral” – Fiona Palmer „Csupa meglepő fordulat” – Woman’s Own „Ez a könyv jókedvre derít és felemel”– Shaila O’Flanagan „Tökéletes olvasmány az esős napokra” – Bella „Csupa humor és remény – ebbe a könyvbe öröm belefeledkezni” – Cathy Bramley „Olyan ez a regény, mint egy baráti ölelés” – Irish News „Csodálatos könyv arról, hogy »mi lett volna, ha«, és a veszteségekről” – Laura Kemp „Magával ragadó, humoros és csupa szív történet, amit nem lehet kihagyni”– Heat

Az elhallgatás is hazugság?Larisa Pearl úgy gondolta, nem.És nagy bajba került. Larisa Pearl enyhén szólva nincsen topon, amikor visszatér szülővárosába, a massachusettsi tengerpartra, hogy nagymamája testvérének hagyatékát felszámolja. Elvesztette az állását, szétmentek a pasijával, és az édesanyja egészségi állapota romlik, ami egyre több terhet ró Larisára. Elhalad a kis francia menyasszonyiruha-bolt kirakata mellett, és megakad a szeme egy gyönyörű, elefántcsontszínű szaténruhán. Az egész kisváros gyönyörűségére már az esküvőjét tervezgeti. Megvan a ruha, megrendelte a menyasszonyi csokrot, és az időpontot is kitűzte - mindössze vőlegény nincs. Hogy történhetett mindez? Egyszerűen felpróbálta a ruhát, aztán szárnyalni kezdett a fantáziája. De a közelgő esküvő híre Jack Merrillnek is a fülébe jut. Tizenéves korukban Larisa és Jack sokszor találkoztak Larisa nagymamájának testvérénél, és barátságukból más is lehetett volna, ha nem sodorja őket külön utakra az élet. Larisa kezd belegabalyodni a saját füllentéseibe, és szembe kell néznie jó néhány nehézséggel, mielőtt el tudja fogadni magát, az örökségét, és megnyithatja szívét a szerelem előtt. „...remek debütálás életről és szerelemről, önmagunk megtalálásáról.” – Booklist „Frappáns stílus... telis-tele reménnyel, hogy ez csak egy nehéz időszak, ami nem tart örökké.” – Library Journal „Hihetetlenül bájos, telis-tele szívvel, szertelenséggel.” – Joshilyn Jackson Egy csoda ez a regény... hogyan találd meg az igazi énedet egy nehéz helyzetben, és milyen örömöket tartogat az élet, ha megteszed, amit a szíved diktál. - Louise Miller

Pulitzerre és PEN/Faulkner-díjra jelölt szerzőEgy trükkös könyv a vagyonról a Nagy Gatsby rajongóinak Az óriási dübörgés és pezsgés ellenére az 1920-as évek New Yorkjában mindenkinek muszáj volt hallania Benjamin és Helen Raskről. A férfi legendás Wall Street-i mágnás; a nő excentrikus arisztokraták tüneményes tehetségű leánya. De szóbeszéd indul: vajon minden rendben Benjamin pénzügyi manővereivel? És Helen miért él ilyen bezárkózó életet? Miközben a tékozló, spekulációra épülő évtized a végéhez közeledik, a fényűző párt egyre hangosabb pletykák övezik. Milyen áron szerezték irdatlan vagyonukat? Ez a rejtély áll az 1938-ban íródott, Kockázatos pozíciók című regény középpontjában, amelyet, úgy tűnik, mindenki olvasott New Yorkban. De a történetnek nem ez az egyetlen változata. Hernán Díaz Bizalom című könyve káprázatosan hozza játékba a fenti történet szereplőit – miközben kiviláglik, micsoda feszültség rejlik a fiatal nő életében, aki elszántan igyekszik elkülöníteni a tényeket és a konfabulációt. Díaz regénye minden egyes réteg feltárásával, minden egyes felismeréssel egyre lebilincselőbbé és mélyértelműbbé válik. Miközben az olvasó ki szeretné deríteni, mi az igazság, tudatára ébred, milyen gravitációs ereje van a pénznek és a hatalomnak, hogyan manipulálhatók a tények. A Bizalom sokrétű, nagyszabású mű; feltárja azokat a hangokat, amelyeket a lényegi egyenlőtlenségeket igazoló mítoszok betemetnek. Hernán Díazt már jelölték Pulitzerre és PEN/Faulkner-díjra. A könyveit több mint húsz nyelvre fordították le. Whiting- és William Saroyan-díjas író, a New York-i Könyvtár Dorothy és Lewis B. Cullman Központjának ösztöndíjasa. Első regényét, az In the Distance-t, a Publishers Weekly beválogatta 2017 tíz legjobb regénye közé, a Lit Hub pedig az évtized húsz legjobb könyve közé. Hernán Díaz Brooklynban él. „Felvillanyozó.” - New York Times „Lebilincselő sztori társadalmi osztályokról, kapitalizmusról, kapzsiságról.” - Esquire „Szédítő... fontos és időtálló." - Vogue „Elmés, mély.” - Boston Globe „Leleményes.” - Minneapolis Star Tribune „Zseniális és lenyűgöző… Egy gyönyörű regény birodalmakról és elvesztésülről, férjekről és feleségekről, megdöbbentő vagyonokról és kimondhatatlan nyomorúságról… Pokolian szórakoztató olvasni.” - Oprah Daily

Először jelenik meg magyarul Auster életművének kulcsdarabja. Emlékek az elbeszélő apjáról, aztán az apává válás kihívása és mélységei. Minden köteténél inkább A magány feltalálása testesíti meg Paul Auster művészetének kikerülhetetlen forrását. A láthatatlan ember portréja és Az emlékezet könyve két tükörszöveg, amelyekből a New York trilógia és a többi sikerkönyv alkotójának portréja és családi viszonyainak intim feltárása bontakozik ki. Az apját gyászoló fiú egy üresen tátongó családi album mellett az alakmásai közt eltűnő apa trükkfotójára lel, és valami ennél is borzongatóbbra: egy százéves fotográfiára, melynek közepéből kitéptek egy darabot. A hasadás vizsgálata során egy családi tragédia krónikája elevenedik meg. „Napról napra halad, teszi a dolgát. Csak az előtte álló életről álmodik. És ekkor az történik, hogy halál van. Az emberből feltör egy kis sóhaj, összeroskad székében, és az már a halál.” „Az emlékezés könyve azzal kezdődik és azzal végződik, hogy egy férfi ül egy íróasztalnál, előtte papírlap, és kavargó emlékeiből lassanként felépít valamit. Figyelemreméltó, állhatatos írásmű ez: Auster visszafogott hangvétele alatt - amely irodalmi igényű és hangsúlyosan észelvű - finoman bontakoznak ki a szenvedélyek, a gyötrelmek.” - Guardian „Megindító, finom észrevételekre épülő rajz Auster családtagjairól, életükről és kapcsolataikról.” - New York Times

Sohasem ?tudhatod, hol találod meg az igazi otthonod Ennek a karácsonynak tökéletesnek kell lennie! Hiszen valószínűleg ez lesz az utolsó ünnepi szezon, amit Leila együtt tölthet a barátnőivel. Mindegyikük éli a maga életét, építik a karrierjüket, lassan családot alapítanak, csak Leila nem találja sem a párját, sem a hivatását, sem a helyét az életben. Az úti cél Pinewood Hills, a festői hegyek között megbúvó kisváros, amely mintha csak egy megelevenedett karácsonyi képeslap lenne. Minden házat és kirakatot karácsonyi díszek borítanak, a fényfüzérek ragyognak, fényük meghitten csillog a hóban. A hirdetésben olyannyira otthonos vendégház azonban kész romhalmaz, a helyi kávézó jóképű, ám roppant mogorva tulajdonosa pedig úgy tűnik, már a puszta jelenlétüktől is rosszul van… Ám ha a tökéletes karácsonyhoz az kell, hogy Leila a két kezével mentse meg a romos vendégházat, és meggyőzzön egy fanatikus karácsonygyűlölőt, akkor készen áll. A Karácsony a Kandalló Vendégházban igazi finomság a léleknek, ideális választás a bekuckózós téli estékre. Merüljön el ebben a szívmelengető karácsonyi történetben, ahol a magányt elűzi az összetartozás érzése, az önzetlen segíteni akarás pedig minden akadályt legyőz!

Nina Singh: Varázslat ManhattanbenHányatott gyerekkora után Jess az idilli Martha’s Vineyard szigetén talál otthonra, ahol művészeti foglalkozásokat tart gyerekeknek. Új tanítványát, Sonyát azonnal a szívébe zárja, a kislány arrogáns mostohabátyját és gondviselőjét, a dúsgazdag Jordan Paydant azonban nagyon idegesítőnek találja. Amikor a férfi váratlanul felajánlja, hogy töltsék együtt a hétvégét Manhattanben, Jess nem is sejti, hogy a rövid kiruccanás fenekestül felforgatja az életét… Sara Craven: Művészi szabadságHarriet nagyapja úgy dönt, hogy unokája csak akkor örökölheti a családi vállalkozást, ha huszonötödik születésnapjáig férjhez megy. Az üzleti életben jól eligazodó lánynak nincs sok tapasztalata a szerelemmel kapcsolatban, és amikor kedvenc éttermében megismerkedik egy szegény festőművésszel, vonzó ajánlatot tesz neki: anyagi támogatás fejében vegye feleségül. Az esküvő után azonban nagy meglepetés éri…

Emíliát fogva tartja egy bizonyos rendszer, mintázat, mely hatszáznyolcvan naponta radikális változásokat követel az életében.Soliano kutatása során szuperhősökkel, egyszerű emberekkel és a természet evolúciójával küzd meg.Miryam és Cain menekülni kénytelen a rendszer vezetői elöl, akik újraindítják a mesterséges Földet, hogy megszabaduljanak a legszegényebbektől.Maszamura trónfosztásra készül a világ legnépszerűbb novellaíró versenyén.Rémíró Ephraim utolsó kötete újra felbukkan, hogy felforgassa a világ békéjét…Mind az öt, új világot bemutató történet megtalálható ebben a gyűjteményben. Kalandra fel!

Mi a világ igazi története?Tényleg létezett Napóleon Bonaparte? A matematikai bizonyítékok azt mutatják, hogy Bonaparte Napóleon nem létezettVolt olyan civilizáció, amelyet Tartaria néven ismertek? A világ története nagy hazugság?Miért fontos a világtörténelem? Ez a könyv sok fontos titkot mutat meg a világtörténelemről. Készen állsz az igazság elfogadására? Ha nem érted a múltat, soha nem fogod megérteni a jövőt sem.

Sztoikus erények-sorozat Az akadály maga az út és Az ego az ellenség szerzőjétől. New York Times, Wall Street Journal és USA Today Bestseller Bátraké a szerencse! Ryan Holiday bestseller trilógiája után a sztoikusok által kiemelt négy kardinális erénynek szentel egy-egy könyvet – elsőként a bátorságnak. Szinte minden vallás, spirituális tanítás, filozófia foglalkozik a félelem kérdésével – minthogy ez minden embert érint. A Biblia egyik leggyakoribb szófordulata, hogy „Ne félj.” Már az ókori görögök említik a fóbiát, a pánikot, a terrort. A sztoikusok szerint félni természetes, de nem hagyhatjuk, hogy a félelem irányítson bennünket. A bátorság az a képesség, amellyel felülemelkedhetünk félelmeinken, hogy helyesen cselekedhessünk, megtegyük, amit meg kell tennünk, és igazak legyenek tetteink. Így tehát a bátorság fogalma központi helyet foglal el mind Marcus Aurelius, mind Arisztotelész, mind C. S. Lewis műveiben, a mérséklet, az igazságosság és a bölcsesség fogalmai mellett. Mai világunkban a félelem ragályosan terjed – az emberek inkább az oldalvonalon kívül maradnak, mintsem hogy felemeljék szavukat az igazságtalanság ellen; inkább a megszokott utakat követik, mintsem hogy higgyenek magukban; szemet hunynak a modern kor hitványságai fölött. Bátor kiszivárogtatókra van szükség, akik vállalják a kockázatot. Bátor aktivistákra, olyanokra, akik nyitottak a kalandokra. Bátor írókra, akik hírt adnak az igazságról – és bátor vezetőkre, akik hallgatnak az előbbiekre. Ki kell lépnünk az arénába; harcolnunk kell. Kitűnő kézikönyv egy céltudatos életmód és annak szabályainak kialakításához. A remekül megírt, olvasmányos fejezetek sora az antikvitástól kezdve egészen napjainkig veszi górcső alá a vezetőket, miközben minden oldalon értékes gondolatokkal gazdagít. Ryan Holiday könyve az utolsó oldal után még sokáig velünk marad és megerősít bennünket a mindennapjainkban. – Jim Mattis, az Egyesült Államok haditengerészetének nyugalmazott tábornoka, az USA 26. védelmi minisztere A Hív a bátorság bemutatja, hogyan változott meg a bátorság jelentése a történelem során, majd minket is azonnal harcba hív önmagunkéért és másokért. A belső és külső ellenségekkel szembeni harcban meghalljuk a bátorság hívását, vagy zavartan meghajlunk a gyávaság suttogása előtt. Nemcsak a kötelességtudatunkról van szó, hanem a szabadságunkról, nemcsak arról, hogy mikor nyerünk vagy vesztünk, hanem a saját túlélésünkről. Ez pedig rajtam, rajtad áll, mindannyiunktól függ. Muszáj bátornak lennünk. – Matthew McConaughey, Oscar-díjas színész és New York Times bestsellerszerző A Hív a bátorság olyan bátorsággal ruház fel bennünket, amelyre napjainkban nagyon nagy szükség van. – George Raveling, kosárlabdaedző, Hall of Fame-tag, a Nike első nemzetközi kosárlabda-osztályának igazgatója Ryan Holiday a saját bátorságát bizonyítja ezzel a könyvvel. Őszinte, kimondja, amit gondol, és rámutat arra, miért nem szabad meghunyászkodnunk, ha közösen, tisztességgel és emberséggel akarunk előrelépni. Holiday a történelemből vett példákkal – az ókori görögöktől és rómaiaktól kezdve Florence Nightingale-en át a saját üres bátorságáig – bizonyítja, hogy napjainkban is mekkora szükség van az erényekre. – Nany Sherman, a Georgetowni Egyetem filozófiaprofesszora Egy olyan világban, amelyben mindenki fél attól, hogy kilógjon a tömegből, a változás kulcsa az, hogy az élet minden területén igyekezzünk bátran viselkedni. Ryan Holiday könyve világosan és lelkesítő módo

John J. Mearsheimer (1947–) amerikai politikai gondolkodó. Fő területe a nemzetközi viszonyok. Korábbi nagy sikerű könyvei: The Tragedy of Great Power Politics (2001), The Israel Lobby and U.S. Foreign Policy (2007) és Why Leaders Lie (2011). A könyv Fukuyama tételének – miszerint a liberális demokrácia feltartóztathatatlanul terjed a Földön, és ez egybeesik a Pax Americanával – az elutasítása. Azt mondja el, hogy miért téved veszélyesen az amerikai liberális geopolitika.A szerző úgy véli, a nemzetközi politikában a cselekvőket három világkép motiválja: a liberalizmus, a realizmus és a nacionalizmus.A könyv első felében Mearsheimer elmondja, hogy a liberális emberkép, mely szerint az ember racionális és jó szándékú, ellentétes a liberális demokrácia gyakorlatával, amely a liberális elveket a főhatalom révén érvényesíti. Ezzel szemben a nemzetközi politikában nincs főhatalom, és mivel az államokat a saját érdekeik – amelyek közül a legfontosabb a fennmaradás és a szuverenitás megőrzése – vezetik, a konfliktusok elkerülhetetlenek köztük. De nemcsak a nacionalizmus konfliktusforrás, hanem a világképét és vele a Pax Americanát terjeszteni igyekvő liberalizmus is: bár békét ígér,az oda vezető utat végtelen háborúk kísérik, ami miatt a liberális geopolitika célellentéte. Ráadásul a harcias liberális demokrácia egyre kevésbé lesz liberális és demokrácia a folytonos háborúk miatt, ezért a hazai liberalizmus fenntartásának legjobb módja a realizmus a nemzetközi kapcsolatok terén.

„A ?gyermek halott. Ezenfelül nincs mit tudni.” – indul Marlon James monumentális fantasyregénye, hogy aztán félezer oldalon át regélje el az említett gyermek utáni kutatás részleteit, egy a megszokott fantasyuniverzumoktól merőben elütő világba vetve az olvasót. A Fekete párduc, vörös farkas egy sosem volt, mégis élő, lüktető Afrikát teremt burjánzó őserdőkkel, óriás, denevérszerű démonokkal, csontokkal varázsló kuruzslókkal, árnyéklényekkel – mintha egy Hieronymus Bosch- festményben kalandoznánk. A Booker-díjas szerző vérfertőzéssel, testiséggel, szexuális és fizikai erőszakkal, vérontással, nemi tabuk megsértésével teli szövege ősibb, elemibb világot teremt, mint a torzsalkodó nemesek középkorát idéző high fantasy-mérföldkövek. Csalódik hát, aki egy afrikai Trónok harcát vár – aki viszont egy George R. R. Martin művéhez hasonlóan részletgazdag, rengeteg szereplőt megmozgató és óriási teret átfogó invenciózus eposzt, az egyáltalán nem. A gyermek halott. Miért is olvassunk tovább? Aki az első fejezet után nem kap kedvet a szöveg nyers erejétől, a narrátor fanyar, mégis bensőséges stílusától ösztökélve, az talán sosem fogja megtudni. Aki viszont folytatja, rázós, ám élménydús úton vehet részt az elmúlt évek legegyedibb fantasyregényének köszönhetően. „Marlon James kihagyhatatlan” (Salman Rushdie)

Madách ?Imrének, Az ember tragédiája szerzőjének élettörténetét írta meg Ember küzdj'… című regényében Harsányi Zsolt (1887-1943), a magyar szórakoztató irodalom neves művelője. Az Ember küzdj'… – mint alcíme mondja: „Madách életének regénye” – nem készült ismeretterjesztő, még kevésbé tudományos célzattal. A nagy magyar író életének legfontosabb eseményei peregnek le szemünk előtt, Harsányi azt emeli ki, ami izgalmas, ami egy életregényt vonzóvá és olvasmányossá tehet: Madách szerelmét Fráter Erzsi iránt, boldognak induló, de csakhamar összeomló házasságát, részvételét a negyvennyolcas eseményekben, a börtönben töltött hónapokat, későbbi szerelmeit, irodalmi műveinek, közöttük Az ember tragédiájának a keletkezését. A történet háttereként a XIX. század magyar életéről kapunk – ha nem is mindenben hiteles és nem mindig történelmileg hű, de mindenesetre vonzó – képet; a nógrádi nemesség, a magyar arisztokrácia, a megyei élet, az országgyűlés, a kor új, haladó eszméinek feltűnése, a szabadságharc, az utána következő abszolutizmus, majd a kiegyezés: ezekből a kockákból áll össze a múlt század valóságos filmje. Érdekesen rajzolja meg Harsányi Az ember tragédiája szerzőjének arcképét. Rendkívül plasztikus a többi szereplő alakja is: Fráter Erzsié, Madách Imre édesanyjáé, testvéreié, Szontágh Pálé, utolsó szerelméé, Borkáé stb. Képek, arcok, alakok hosszú sora vonul el előttünk ebben a regényben. Harsányinak ez a műve – akárcsak többi életrajzi regénye, mint a Magyar rapszódia, az Ecce homo, a Szegény János az Élni jó – a harmincas és negyvenes évek olvasóközönségének széles rétegeit hódította meg, elsősorban – annak is készült –, ez pedig eleve feleslegessé tette a komolyabb elmélyülést és szigorúbb esztétikai követelmények tiszteletben tartását. Tagadhatatlan azonban, hogy az Ember küzdj'… harmincnyolc évvel keletkezése után is frissen hat; az ügyes meseszövés, a szerző emberismerete, eleven, színes stílusa, párbeszédeinek természetessége, könnyed hangja ma is kedves olvasmánnyá teszi művét. Érdemes megemlíteni, hogy nyugati nyelveken újabban egymás után jelennek meg s nagy sikert aratnak Harsányi könyvei. Azzal, hogy Harsányinak ezt a regényét besoroltuk szórakoztató könyveink közé, Zilahy Lajos, Margaret Mitchell, Erdős Renée, Cronin művei mellé, kiegészítjük a sorozatot, mely eddig is szép sikereket ért el s vált népszerűvé idehaza és külföldön egyaránt. Reméljük, az olvasók ezt a művet is oly érdeklődéssel fogadják, mint a Halálos tavaszt, az Elfújta a szelet vagy a Réztábla a kapu alatt című regényt.

Ha meghívást kapsz II. Erzsébet udvarába, az egész életed megváltozik 1958-ban kihirdetik: ez lesz az utolsó év, amikor az elsőbálozókat bemutatják a királyi udvarban. Több ezer mohó anya és reményekkel teli leány bombázza levelekkel az udvart, hogy kicsikarják a várva-várt meghívót az év legnagyobb eseményére, ahol pukedlizhetnek az ifjú Erzsébet királynő előtt, és hivatalosan megjelenhetnek a társaságban. Lily Nichols egyetemre készül, mégis rászánja magát, hogy elsőbálozó legyen, hagyománytisztelő édesanyja kedvéért végigcsinálja a báli szezont, a számtalan fényűző, de egyben fárasztó bált és koktélpartit. Közben összebarátkozik két nővel, akik nagyon is elütnek egymástól: a hűvös, zárkózott Leana Hartforddal és az ambiciózus Katherine Normannel. Leana tökéletes külseje mögött sötét, manipulatív szándék lappang, Katherine pedig azért akar érvényesülni, hogy szüleit befogadják az elitbe. De a szezon pezsgése odalesz, amikor Lily tudomására jut egy pusztító titok, amely egész családját romokba döntheti. „Érzelmekkel teli, letehetetlen regény – egy nő feledhetetlen története az 1950-es, 60-as évekből, aki rá akar találni a szerelemre, az igazságra, de ami ennél is fontosabb: önmagára.” – Kelly Bowen, az Egy párizsi lakás szerzője „Csodálatos tánc ez az írás a régimódi fényűzés díszletei közt, egy letűnt kor fojtogató elvárásai közepette.” – Genevieve Graham, USA TODAY bestsellerszerző

Gyűlölniük kellene egymást. Máskülönben garantált a katasztrófa.  A zárkózott, tragikus sorsú Mia gyerekkorában jelen volt gazdag édesapja meggyilkolásánál. Sőt, azt pletykálják, hogy ő az elkövető. Az esetet követő nagy médiafelhajtástól távol tartva édesanyja egy külföldi, kétes hírű bentlakásos vallási intézetbe küldte lányát. Vagy inkább száműzte? Mia a húszas éveiben is még a tragédia spiráljából próbál kievickélni, de egyre mélyebbre süllyed benne, mígnem találkozik édesapja egykori nagy riválisának fiával. Nehéz eldönteni, hogy Sámuel segíthet rajta, vagy egy életre tönkreteheti a súlyos titkokat cipelő lányt. A laza erkölcsű Sámuel örök lázadó, nagyon úgy tűnik, a harmincas éveire sem nő be a feje lágya. Imádja feszegetni a határokat, meggyőző megjelenésével pedig igen népszerű a hölgyek körében, akikkel előszeretettel játszadozik is. A családi vállalkozás érdekében rákényszerül arra, hogy az ujja köré csavarja a külföldről hazatért csillagvirágszálat, azaz Szendházi Miát. Azt gondolja, hogy a sebzett lelkű lány könnyű préda lesz, de téved, és nagyon úgy fest, hogy az a fránya fegyver fordítva sül el. Vajon a családi viszályokat is elsöprő szerelemnek garantáltan tragédia a vége?  LAKATOS LEVENTE többszörös Aranykönyv-díjas szerző. Sikerkönyveivel önismereti utazásra csábítja olvasóit. Regényei témáválasztásukban bátrak, ezért gyakran polgárpukkasztóak. A Tönkreteszlek az első, saját kiadójával megjelentett könyve.

A ?legtöbb szülőt derült égből villámcsapásként éri, amikor gyermeke bejelenti, hogy transznemű identitású. Az ilyen családokat gyakran szorítja sarokba a milliárddolláros genderipar azzal az alattomos kérdéssel, hogy mit szeretnének jobban: legyen egy halott fiuk (vagy lányuk), vagy legyen egy élő lányuk (vagy fiuk)? Majdnem minden érintett család, amelyben a gyermek a genderszekta karmai közé került, szembesül ezzel az érzelmileg manipulatív kérdéssel. Mintha mindössze két opció lenne: vagy azonnal beleegyeznek a gyermek társadalmi és orvosi átalakulásába, vagy felkészülnek az öngyilkosságára, amelyhez ily módon ők is hozzájárulnak.Iskolák, egészségügyi szakemberek, politikusok és aktivisták agresszív gépezete taszigálja végig az embereket – különösen pedig a gyerekeket – a „transzgenderorvoslás” destruktív ösvényén. Elnyomónak bélyegzik azokat a családokat, amelyek nem hódolnak be elsőre a genderidentitás-politikának, az orvosi kísérleteknek és a kulturális korszellemnek. Azt mondják és sugallják nekik, hogy egyedül akkor járnak el helyesen, ha beleegyeznek gyermekük nemi átalakításába és medikalizációjába. Pedig van egy másik – értelmesebb – út is. A pszichológia és a gyermeknevelés egészséges elveire, valamint azoknak a szülőknek a tapasztalataira alapozva, akiknek sikerült kimenteniük gyermeküket a genderkultusz romboló ideológiájából, egyre több szülő mond nemet a gendergépezet etikátlan és álságos narratívájára.A Visszalépés, visszaváltozás és megtisztulás – Szabadítsa ki gyermekét a genderkultuszból! útmutatóul szolgál a genderideológia ingoványos talajára tévedt családoknak, hogy képesek legyenek visszakormányozni gyermekeiket a realitás és biztonság világába. MARIA KEFFLER társalapítója a Partners for Ethical Care [Összefogás az Etikus Nevelésért] elnevezésű szervezetnek, amely célul tűzte ki, hogy megállítsa a gyermekek etikátlan és profithajhász medikalizációját, valamint ugyancsak társalapítója az Arlington Parent Coalition [Arlingtoni Szülők Egyesülete] nevű társadalmi jogvédő szervezetnek, amely a szülők jogai és a gyermekek biztonsága fölött őrködik a közoktatásban. A tanárként dolgozó, pedagógiai-pszichológiai végzettséggel rendelkező szerző 2018 óta harcol, hogy megvédje a gyermekeket a transzgender-ideológia etikátlan aktivistáitól és a szexualitást körülvevő veszélyes politikától. A Virginia állambeli Arlingtonban él férjével és három tizenéves gyermekével.

A ?feminizmus a legkitartóbb és leghatékonyabb valamennyi politikai "izmus” közül, legalábbis, ami az indulatok gerjesztését illeti. Bő hetven éve töretlenül képes egymásnak feszülő szekértáborokat létrehozni, holott azok a célok, amelyekért a mozgalom elindult, már évtizedekkel ezelőtt teljesültek. De az aktivisták szűnni nem akaró dühe nem engedi, hogy kihunyjon a parázs, ezért újabb és újabb területeken vélik felfedezni a nők elnyomását. Az újfeminizmus követelései azonban kibékíthetetlen ellentmondásokat rejtenek, így fordulhat elő, hogy egyszerre küzdenek a prostitúció ellen, ugyanakkor a béranyaság legalizálásáért, holott mindkét jelenség a női test áruba bocsátásáról szól. Hasonló a helyzet a test emancipációjáért vívott kérlelhetetlen harc és a hidzsáb viselésének támogatása esetében, vagy a test feletti szabad rendelkezés jogának felmagasztalása és az abortusz által előidézett szenvedés teljes eltagadása kérdésében. Az már csak hab a tortán, hogy a magukat baloldali elkötelezettségűnek valló feministák azok, akik a legádázabban igyekeznek beszuszakolni a nőket a neoliberális munkaerőpiac kíméletlen darálójába.A Viszlát, mademoiselle! emelkedett, ugyanakkor szenvedélyes stílusban és kíméletlen logikával tárja fel ezeket az ellentmondásokat, és leplezi le a kortárs feminizmus nyomorát, sőt tragédiáját. Hiszen a feminizmus nagyasszonyainak ideológiai elvakultsága már olyan fokú, hogy a nők szabadságát fenyegető legkonkrétabb veszélyeket sem hajlandók észrevenni: a hagyományos iszlám fenyegetését, amely tudomást sem vesz a nemek közötti egyenlőség eszméjéről; a nemek azonosításának és össze keverésének veszélyét; a piaci alapúvá váló orvostechnológia csapdáit, amelyek aláássák az anyaság privilégiumát. Eugénie Bastié alapos és mély reható elemzéséből megtudhatjuk, hogy miként torzult el végletekig a nőkért folytatott harc, és vált orwelli „izmussá”, bosszúszomjas és totalitárius ideológiává a feminizmus. EUGÉNIE BASTIÉ a Le Figaro, a legfőbb konzervatív francia napilap véleményrovatának újságírója. Gyakran szerepel a televízióban és a rádióban is. Két könyvet írt a feminista mozgalom kritikájáról, az első, a most kézben tartott Viszlát, mademoiselle! A feminizmus kudarca (Adieu mademoiselle: La Défaite des femmes) 2016-ban jelent meg, ezt követte 2018-ban a Le Porc émissaire: Terreur ou contre-révolution [A bűn malaca: terror vagy ellenforradalom]. Legutóbbi kötete a 2021-es La Guerre des idées [Az eszmék háborúja], amely a francia értelmiség mai állapotát és szerepét elemzi.

Mást ?hibáztatni a sikertelenségeinkért mindig kifizetődőbb, mint szembenézni a saját gyengeségeinkkel és mulasztásainkkal. Ámde minden igyekezet, amely utólagosan akar bosszút állni a múlton, szükségszerűen könyörtelen és igazságtalan – noha épp azzal indokolja önmaga létezését, hogy egy egykori igazságtalanságot kíván megszüntetni.Csakhogy ez képtelenség: Thomas Sowell amerikai társadalomtudós véleménye szerint aki a múlton változtatni akar, az becsapja önmagát, és másokat is hiteget; az egyenlőség követelése megalapozatlan utópia; a „rendszerszintű rasszizmus” pedig értelmezhetetlen és igazolhatatlan dogma, ami csak arra jó, hogy elfedje a valóságot, amely – tetszik, nem tetszik – sosem volt igazságos. Az egyenlőségre törekvő ideológiák valójában nem vesznek tudomást a világ valós működéséről, amely diszkriminál, és egyenlőtlenségeket okoz.A sérelmek életben tartása, felnagyítása azonban éppen arról tereli el a figyelmünket, ami a legfontosabb lenne: hogy miként tegyük jobbá a most és a majdan élők helyzetét…