Najnovšie - Fejtóny, rozhovory, reportáže strana 13 z 75
zobraziť:
Gomorrah
Seeking the truth behind organized crime in Naples, Roberto Saviano bravely brings to light the monstrous activities and far-reaching influence of the notorious Camorra - locally known as 'the System'.
Unveiling the Camorra's involvement in high fashion to illegal drugs and even toxic waste disposal, Gomorrah unflinchingly explores the syndicate's iron grip on the Neapolitan coast, stretching beyond traditional depictions of Italian life.
The book oscillates between exhilarating investigative journalism and a poignant memoir, painting both a factual and emotional picture of life in the shadow of organized crime. Saviano's courageous work has earned him global acclaim . . . and police protection.
This is not just a story; it's a dramatic reveal of a dark criminal reality - which will shatter your understanding of Naples' hidden underbelly.
Now part of the Picador Collection.
Stalking the Atomic City
A voice that must be heard - Patti Smith
An exhilarating, immersive journey into the Exclusion Zone of Chornobyl with the disaffected adventurers who illegally stalk its ruins
Amidst the toxic desolation of the Chornobyl Exclusion Zone, a subculture has sprung up. They call themselves ‘stalkers’: wild adventurers who sneak past border controls to get lost in this apocalyptic environment of dense swampland and rusted ruins. Markiyan Kamysh is one, and here he takes us on a hallucinatory journey into an alien world.
With reckless energy, Kamysh tells of escapes from the police, hedonistic nights in bombed-out buildings and the spectral beauty that got him hooked on returning to the Zone. Brash, immersive and ecstatic, this is a singular document of a dystopian reality.
American Teenager
Media coverage tends to sensationalize the fight over how trans kids should be allowed to live, but what is incredibly rare are the voices of the people at the heart of this debate: transgender and gender nonconforming kids themselves.
For their groundbreaking new book, journalist Nico Lang spent a year traveling the country to document the lives of transgender, nonbinary, and genderfluid teens and their families. Drawing on hundreds of hours of on-the-ground interviews with them and the people in their communities, American Teenager paints a vivid portrait of what it's actually like to grow up trans today.
From the tip of Florida's conservative panhandle to vibrant queer communities in California, and from Texas churches to mosques in Illinois, American Teenager gives readers a window into the lives of Wyatt, Rhydian, Mykah, Clint, Ruby, Augie, Jack, and Kylie, eight teens who, despite what some lawmakers might want us to believe, are truly just kids looking for a brighter future.
"With heartfelt empathy, Nico Lang uncovers the human stories overshadowed by political rhetoric, showcasing the struggles and resilience of transgender youth amidst adversity while simultaneously amplifying their voices, which are all too often silenced."
Rémület - Gyilkosok és áldozatok feketén-fehéren
"Május 30-án a nőt vőlegénye várta a munkahelyénél, hogy hazakísérje. 17 óra után néhány perccel érkeztek a VIII. kerület Üllői út és Korányi utca sarkán lévő buszmegállóba, a mai Ludovika térhez. Figyelték, hogy Mihály nincs-e a közelben, de a férfit csak akkor vették észre, amikor hozzájuk lépett a megállóban. Mindkettőjükkel kezet fogott, aztán megkérdezte a volt feleségétől, hogy ezzel a férfival akar-e együtt élni. Az asszony igennel válaszolt, mire Mihály átkarolta a nő vállát, és - mondván, hogy beszélni akar vele - arrébb hívta. Aztán szúrt. A vőlegény a sikoltásra figyelt fel, és látta, hogy a magából teljesen kivetkőzött férfi önelégült mosollyal az arcán, szinte eszeveszettként ugrál a földön fekvő nő körül, miközben a késsel gyors mozdulatokkal saját mellkasába szurkált."
A Rémület" a rendszerváltást megelőző öt évtizedben Magyarországon elkövetett köztörvényes gyilkossági ügyek közül dolgoz fel harmincat. A rendőrségi felvételekkel, korabeli újságcikkekkel és kriminalisztikai háttéranyagokkal kiegészített esetek megrázó őszinteséggel mutatják be 20. századi társadalmunk sötét oldalát.
A haza minden előtt - Áder János tíz elnöki éve
Áder János beszélgetve mesél Magyarország köztársasági elnökének mozgásteréről, egy évtized találkozásairól, diplomáciai kalandjairól, az alkotmányosság mércéjéről. Az érvelés hiányáról, a közbeszéd romlásáról, a politikai elfogultságról. Arról, hogy milyen elvárásoknak nem szabad megfelelni, és milyen ügyek mellé érdemes felelősséggel odaállni. Hitelességről és méltóságról. Történeteit idézetek, tíz beszéd és vezető munkatársainak visszaemlékezései teszik teljesebbé. A kötet azt üzeni, amit az Országgyűlésben 2022-ben elhangzott utolsó elnöki beszéd: "Arra biztatom Önöket, hogy a következő években mondjanak igeneket. Igent a nemzeti érdekek képviseletére, az ország gyarapodására, a magyarok biztonságára. Igent az érveket érvekkel ütköztető, tényekre építő vitákra."
Nerob s ňou rozhovor, je to feministka!
Knižný literárny rozhovor Jany Beňovej so spisovateľkou Janou Juráňovou, ktorej umelecké diela, prekladateľská tvorba, redaktorská a vydavateľská činnosť výrazne ovplyvnili umeleckú a spoločenskú situáciu v našej krajine. Jej aktivita, ktorú môžeme nazvať aj osvetovou, v súvislosti s rovnoprávnosťou a právami žien, mala vplyv už na viaceré generácie.
Rozhovor približuje kultúrnu identitu súčasného Slovenska podáva ho prostredníctvom optiky dvoch žien - čo je ešte stále pomerne okrajový prístup k písaniu o spoločnosti a jej dejinách.
Kniha mapuje Slovensko približne od konca 60. rokov a nástupu normalizácie. Jana Juráňová mala v roku 1968 jedenásť rokov. Takýmto spôsobom je nielen popísané kreovanie slovenskej identity na príbehu erudovanej a verejne činnej ženy, ale zasadením do širšieho kontextu sú pomenované aj súčasné spoločenské problémy.
Publikácia je sprevádzaná dobovou korešpondenciou ako aj fotografiami Sone Maletz.
Jak běžet do kopce
Vydání víceméně duchovně zacílené cestopisně-biograficko-fejetonisticky optimistické prvotiny herečky Jany Paulové je vpravdě poctivým pokusem o krásnou literaturu, zabývající se hledáním toho nejideálnějšího rozpoložení vlastního nitra na cestách světem a také střídmým, nesentimentálním rozpomínáním na ty nejbližší z okruhu rodinného i pracovního. Knížku ilustrovala autorčina dcera Adéla Svobodová.
HALÁLGYÖNYÖR - Az ipolysági méregkeverő
Gyönyör Teréz maga volt az egyszemélyes alvilág. Igaz, nem rúgta rá senkire az ajtót, nem zsarolt és fenyegetőzött, és nem is erőszakoskodott. Ő ennél sokkal alattomosabb volt: a pénzt meggyőző udvariassággal kérte, a halált pedig álnok módon, láthatatlanul kínálta cserébe. Alakja a női sorozatgyilkosok tipikus mintáját idézi – ugyanaz a módszer, ugyanaz a hideg számítás, és ugyanaz a rejtett kegyetlenség. A hosszú évekig tartó nyomozás során a hatóságok döbbenetes hibákat vétettek, miközben a feltételezett sorozatgyilkos végig szabadlábon védekezhetett. Barak Dávid újságíró, a dunaszerdahelyi maffiáról szóló Elásott igazság (2019) és Rossz vér (2022) című dokumentumkötetek szerzője ezúttal arra vállalkozik, hogy feltárja, kik lehettek az ipolysági mérgezések miatt 25 év fegyházra ítélt Gyönyör Teréz korábbi, sosem azonosított áldozatai. Azok, akiknek hangját már nem hallhatjuk, de történetük továbbra is igazságért kiált.
Monogram - Életútinterjúk
Molnár Norbert (1969) újságíró. A Nagyölved-Párkány-Pozsony tengelyen szocializálódott. Dolgozott az Új Szó napilapnak, a Pátria rádiónak, a Duna Televíziónak, a Magyar Narancsnak, a Magyar Hírlapnak és a hvg-nek. Volt az Új Szó és a Pátria rádió főszerkesztője, alapító igazgatója volt a Kisebbségi Kulturális Alapnak, vagyis a Kultminornak. A Monogram az első könyve. MN szeret beszélgetni. Az elmúlt években erről a Pátria rádió hallgatói is meggyőződhettek. Műsorában a szlovákiai magyar kulturális élet szereplőit faggatta - volt köztük színész, rendező, műfordító, történész, performer, újságíró, könyvkereskedő. Mind ismert arcok, akik a médiában is gyakran megszólalnak az aktuális munkájuk kapcsán vagy szakértőként.
Szexturizmus
A turizmus
Fogalma, a modern turizmus előzményei
A modern turizmus
A prostitúció
Fogalma, jellemzői
Sokfélesége, tipikus formái
A prostitúció szabályozásának klasszikus modelljei
A prohibicionista modell: tiltás
A reglementációs modell: szabályozás
Az abolicionista modell: a prostituált "áldozat"
A New Yorki egyezmény (1949)
A szexturizmus
Kölcsönös előnyök?
Fehér, nyugati férfiak passziója?
Gyermekprostitúció és pedofília
Migráció és emberkereskedelem
A prostitúció szabályozása az Európai Unióban (az
EU-ban)
Az elméleti háttér
Az abolicionista svéd modell, ahol a klienst
büntetik
A legalizált holland modell: lányok a kirakatban
A szabályozások sokfélesége (magyar
vonatkozások)
Az Európai Parlament állásfoglalására irányuló
indítvány (2023)
Új-Zéland, egy EU-n kívüli modell, ahol védik a
szexmunkásokat
Inspiráló magyarok
A kötet, amelyet a kezében tart, 24 rendkívüli embert és alkotást mutat be Önnek. A Highlights of Hungary riportkötetében szereplők szinte csak egy dologban hasonlítanak: a saját világukban valami különlegest, maradandót alkottak. Különböző a hátterük, a végzettségük, az élet számos irányba sodorta őket, de az elszántság, a tehetség, az alázat, az okosan befektetett munkával elért siker közös mindannyiuknál. Pozitívan szemlélik a világot, s ez vezette el őket arra, hogy kiemelkedő magyar teljesítményt nyújthassanak szűkebb vagy tágabb környezetük javára. Nagybetűs példát állítanak elénk, és ezeket a példákat kell észrevennünk, fókuszba helyeznünk. A Highlights of Hungary kötete kiváló olvasmány azoknak, akik szeretnek a dolgok mélyére látni, összefüggéseket megismerni, felismerni.
A hétköznapok körforgásában, a minket körülvevő információdömpingben, a hírzuhatagban sokszor keresni, kutatni kell a hiteles, inspiráló történeteket. Egy példaértékű életpályát, egy korszakalkotó ötletet, egy szenzációs teljesítményt. Amikor egy ilyen történetet olvasunk, beindul az a kognitív folyamat, amely kreativitásra ösztönöz, cselekvésre késztet, felkelti lelkesedésünk, motivál minket. Ha ilyen történeteket keres, jó helyen jár.
A könyvben megjelenő interjúk:
ALKOTÓK
Borbás Marcsi
Magyar Zene Háza - Horn Márton
Fucsovics Márton
Köbli Norbert
Böszörményi Nagy Gergely
Szent István-terem - Sikota Krisztina
MEGSZÁLLOTTAK
Székelyföldi Legendárium - Fazakas Szabolcs
Szoboszlai Dominik
Máté Bence
Parno Graszt - Oláh József
Vérlovagok - Samók Dávid
SEGÍTŐK
Magyar Bencések - Hortobágyi Cirill
165 Igazgyöngy Alapítvány - L. Ritók Nóra
MCC - Szalai Zoltán
Skool - Koleszár Szilvi, Guzsaly Péter
Haller József
Thinwood - Kis Arnold, Kis-Varga Zsófia
ÚJÍTÓK
Lobenwein Norbert
Soharóza - Perényi Luca
Dorko - Gém Péter
Munch - Belayane Najoua
Takács Ákos
Photon - Volom Sára
Relief Kályhacsempe - Laufer Ferenc
Háborúk orvosa - Sebészet a frontvonalban
David Nott brit sebész több mint huszonöt éve rendszeresen fizetés nélküli szabadságot vesz ki, hogy önkéntes orvosi munkát végezzen a világ legveszélyesebb háborús zónáiban és katasztrófa sújtotta területein. Az ostrom alatt álló Szarajevótól kezdve különböző afrikai országokon át a szíriai Aleppóig számtalan helyen dolgozott már s végzett műtéteket a lehető legzordabb körülmények között, minimális felszereltségű kórházakban.
Együttérzés és szenvedély vezérli, annak a felfokozott érzése, hogy emberi életeket menthet meg, s így ma már széles körben őt tartják a világ legtapasztaltabb sebészének.
2015-ben feleségével, Ellyvel alapítványt hozott létre, amelynek célja, hogy továbbadja az általa megszerzett tudást: minél több orvost megtanítson annak a művészetére, hogyan lehet életeket menteni olyan helyen, ahol bombák hullanak. Az ukrajnai háború kezdete óta az alapítványa segítségével már több mint 250 ukrán sebészt képeztek tovább.
"Messziről néztem, amint az emberek sorba álltak, hogy egyetlen pallosütéssel levágják a karjukat vagy a lábukat. A szerencsétlen amputáltak közül sokan azonnal mentek a kórház járóbeteg-rendelésére, kezükben műanyag zsákkal, benne a levágott kezük vagy lábuk, és könyörögtek, hogy varrjam vissza nekik."
Apa mondta - Tíz történet az apa-gyerek kapcsolatról
Ismertek, sikeresek, köztiszteletben állnak. Írnak, zenélnek, sportolnak, színpadra lépnek, vállalkozást vezetnek, csapatot irányítanak. A nyilvánosság előtti személyiségüket mindannyian jól ismerjük, most viszont eddig számunkra láthatatlan arcukat mutatják meg rokonszenves őszinteséggel: megtudhatjuk, hogyan állnak helyt a magánéletükben, apaként. Hiszen túl azon, hogy a munkájukban nagyszerű eredményeket értek és érnek el, valamennyien gyermekeket is nevelnek.
Csapody Balázs és Csapody Bence étteremtulajdonos-szállodavezetők, Kemény Dénes olimpiai bajnok vízilabdaedző, Eperjes Károly színész-rendező, Kovács Kokó István olimpiai bajnok bokszoló, sportdiplomata, Krisán László üzletember, Lackfi János költő-író, Litkai Gergely humorista, Mező Misi, zenész, Őze Áron színész-rendező, színházigazgató, Scherer Péter színész: tíz beszélgetésben tíz édesapa meséli el az élettörténetét, idézi fel apai élményeit, az apává válás meghatározó, embert próbáló, szórakoztató és megható emlékeit. Megmutatják sebezhetőségüket, megosztják velünk a kétségeiket és a meggyőződéseiket, vallanak sikerekről és zsákutcákról. Mi pedig kapcsolódni tudunk hozzájuk, hiszen a történeteik a saját édesapánkra - vagy épp az ő hiányára - emlékeztetnek.
Múzsák a csók után - 20 női sors a magyar irodalomból
Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította "a nemzet özvegye" szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? Milyen volt valójában Juhász Gyula éteri szerelme, az örök Anna? Miért kerülte az embereket Ady Lédája a szakítás után?
A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni.
Spoušť
Kam až může zavést společnost nenávist? Střelba u baru Tepláreň nebyla činem jednoho radikalizovaného mladíka, prostor pro ni otevírá hate speech kolem nás: řeč veřejné debaty, projevy politiků, komentáře na sociálních sítích. Reportáž Marka Hudce je velmi osobní text, který ukazuje, jak děsivé důsledky má hledání jakéhokoliv „společného nepřítele“.
Matúš Horváth a Juraj Vankulič zavraždění 12. října 2022 v Zámocké ulici jsou bohužel jen další z mnoha lidí, kteří zaplatili životem za zcela přirozenou věc – chtěli si vybrat, koho budou milovat, a kým by chtěli být. Marek Hudec rekonstruuje na základě mnoha rozhovorů se svědky i blízkými obětí události oné děsivé noci i to, co jí předcházelo. Život obou obětí, jejich rodiny a přátel. A šok, jímž prošli oni i celá společnost. Poskytuje nám zároveň mnohem širší kontext: zavede nás do prostředí slovenské LGBTQ+ komunity, mezi aktivisty i do nedávné minulosti, kdy se homosexualita v Československu léčila jako nemoc. Sledujeme opakující se příběhy plné netolerance, bezdůvodné nenávisti, pronásledování nebo i obyčejné lhostejnosti. Je z nich zřejmé, nakolik za vývoj ve společnosti nese odpovědnost každý z nás. Vidíme, jak jednoduše se mohou agresivní slova měnit v činy. A jakou cenu mají empatická gesta jako to Zuzany Čaputové: objetí majitele baru Tepláreň Romana Samotného, jímž vyjádřila své zoufalství i podporu.
Kniha Spoušť vychází v překladu Michala Lebdušky v edici Prokletí reportéři.
dostupné aj ako:
Atomová baba
Rozhovor s Danou Drábovou není jen povídáním o jaderné energii, aktuálních rizicích a výhodách jejího využívání, o čtvrtstoletí Atomové baby v čele Státního úřadu pro jadernou bezpečnost. Přibližuje i politické zákulisí, které poznala při otevírání Temelína a plánech na dostavbu Dukovan, angažmá v komunální politice doma v Pyšelích či ruskou agresi na Ukrajině a její dopady na obor jaderné bezpečnosti. Zejména je ale příležitostí k tomu, hlouběji poznat veřejně známou osobnost v jiných kontextech a v prostředí, které její osobnost a názory utváří, a jejím prostřednictvím neformálně poznat obor, který má a bude mít dopad na život každého z nás. Rozhovor vedli vědec a vysokoškolský pedagog Jiří Plešek a environmentalista a redaktor Radek Štěpánek.
Dana Drábová (*3.6.1961 v Praze) pochází ze středočeských Pyšel, kde celý život žije a od roku 2010 působí také jako místostarostka. Vystudovala Fakultu jadernou a fyzikálně inženýrskou na ČVUT, později pokračovala doktorskému studiu v oboru jaderné inženýrství. V letech 1985–1995 pracovala v Centru hygieny záření Institutu hygieny a epidemiologie (později ve Státním zdravotním ústavu), kde se zabývala ochranou před škodlivými účinky ionizujícího záření. Od 1. listopadu 1999 je předsedkyní Státního úřadu pro jadernou bezpečnost, v říjnu 2023 jí bylo předsednictví potvrzeno na další pětileté období. 18. října roku 2016 se setkala s tibetským duchovním vůdcem Dalajlámou. Ve stejném roce kandidovala v krajských volbách do Středočeského kraje a byla zvolena krajskou zastupitelkou, k 31.květnu následujícího roku se rozhodla rezignovat kvůli neslučitelnosti politické funkce s funkcí vysoce postavené státní úřednice. V říjnu 2013 převzala na liberecké Technické univerzitě v Liberci čestný doktorát za propagaci vědy, 28. října 2014 jí český prezident Miloš Zeman udělil medaili Za zásluhy I. stupně a v dubnu 2016 převzala na Vysoké škole báňské v Ostravě další čestný doktorát. 3.11.2022 ji ministryně obrany ocenila Záslužným křížem za mimořádné aktivity na podporu Ukrajiny v jejím boji proti ruské invazi.
Václav Havel - Má to smysl
Výbor rozhovorů s Václavem Havlem s novináři z celého světa z let 1964 a 1989.
Z úvodního slova Anny Freimanové: „Je zajímavé, že téměř všechny rozpravy plynou v poklidné, přátelské atmosféře (výjimkou je hektický rok 1989) a že v nich zcela chybí konfrontační tón. Tazatel se většinou neprosazuje, otázky jsou přímé, jasné, spojené s aktuálním děním i s Havlovým osobním životem a uměleckou tvorbou. Pokud není třeba myslet na konspiraci, Václav Havel odpovídá také tak – otevřeně a spontánně. Nebojí se osobní roviny, ale udržuje si patřičný odstup. Novináři vnímají přirozenou Havlovu autoritu a respektují ho, nedochází k žádným pokusům o investigativní sondy nebo odhalení. Zajímavé je i to, že Václav Havel v tomto období vůbec nepřemýšlel o image, o tom, jak má na novináře, potažmo čtenáře zapůsobit, soustředil se především na precizní formulaci obsahu interview.
Tázaný byl sice vždy vstřícný, slušný a novináře respektoval, ale většinou měl situaci pevně v rukou on, a co chtěl, to „si řekl“. Velmi často lze i v novinových rozhovorech vysledovat myšlení „nahlas“, pro Václava Havla typické, jímž trvale hledá smysl života a vlastní existence i pravdu. Nikdy nemlží.
Malé středoevropské Československo se v centru pozornosti světových médií objevuje jen výjimečně. Zájem o to, co se děje na hranicích východní Evropy, nebyl a není samozřejmostí. Václav Havel svou tvorbou a svým vzdorem proti diktatuře dokázal tento zájem vzbudit a na svou zemi, v níž totalitní režim šlapal po lidských právech a svobodách, hlasitě upozornit. Svět byl (a stále je) plný daleko zajímavějších historických vírů a událostí, a proto každá zmínka o Československu hrála v cestě za demokracií důležitou roli. Václavu Havlovi musíme poděkovat.“
Moja milovaná krajina
Jelena Kosťučenko nepíše spoza stola, nebojí sa zašpiniť si ruky, neváha klásť ťažké otázky. Píše o ľuďoch, na ktorých všetci zabudli, o miestach, na ktorých prekvitá hlavne zúfalstvo, bieda, alkoholizmus a prostitúcia.
V knihe Moja milovaná krajina s podtitulom Reportáže z Ruska vedľa seba stoja autorkine osobné memoárové texty a ostré reportáže z rôznych kútov Ruska z posledných pätnástich rokov. Spoznávame v nich realitu, akú denno-denne zažívajú ľudia, ktorých súčasný režim systematicky a brutálne vymazáva, či už sú to dievčatá naverbované na sexuálnu prácu v hlavnom meste, kvír ľudia v odľahlých oblastiach, deti bez domova, ktoré si spravili domov z opustenej nemocnice alebo novinári ako ona sama. O tom všetkom píše veľmi priamo a bez štylistických príkras.
Kniha Moja milovaná krajina nie je len o Rusku. Je to aj obraz nefunkčného sveta, v ktorom sa vytrácajú ľudské väzby, solidarita i mechanizmy vzájomnej podpory.
V marci 2022 Jelena Kosťučenko ako reportérka novín Novaja gazeta prekročila hranice Ukrajiny, aby Rusov a Rusky informovala o vojne, ktorú vedie ich krajina proti svojmu susedovi – to znamenalo aj definitívnu stopku pre posledné slobodné noviny v Rusku a odchod autorky do exilu.
Kniha Jeleny Kosťučenko Moja milovaná krajina, ktorej názov ironicky parafrázuje úvodné verše novej ruskej hymny, vychádza v slovenskom preklade Kristíny Karabovej.
dostupné aj ako:
Keď zvonia zvony nad krajinou
Kniha rozhlasových spomienok dlhoročnej redaktorky a moderátorky Kataríny Kovačechovej ponúka bohatú mozaiku životných príbehov významných slovenských osobností, s ktorými sa stretla pri mikrofóne. Autorka nás zároveň povodí aj po rôznych kútoch Slovenska – ukáže nám jeho krásne lokality a zaujímavú históriu.
V knihe sa môžete tešiť na rozprávanie Kataríny Kolníkovej, Emílie Vášáryovej, Petra Jaroša, Juraja Sarvaša či Ľubomíra Feldeka. Zaspomínať si môžete na Vincenta Hložníka, Miroslava Cipára alebo Jara Filipa. Chýbať nebudú ani výlety na Muráň, Kalište, do Mošoviec, Dlhého Poľa, Hýb a ďalších miest. Dočítate sa toho však oveľa viac – nechajte sa teda unášať zvukom zvonov, ktorý sa rozlieha nad krajinou...
dostupné aj ako:
Fejtóny, rozhovory a reportáže patria medzi dôležité žánre literatúry, ktoré sa zaoberajú dokumentárnym spracovaním udalostí, spoločenských tém a ľudských skúseností. Tieto žánre poskytujú čitateľom hlboký vhľad do rôznych aspektov sveta, ktoré nám pomáhajú pochopiť a analyzovať okolitú realitu.
Fejtóny sú krátke literárne diela, ktoré často kombinujú humor, ironiu a osobné postrehy autora. Ich cieľom je pobaviť čitateľa a donútiť ho sa zamyslieť sa nad rôznymi témami a situáciami. Fejtóny môžu mať rozmanité formy - od krátkych esejí a anekdotických príbehov po reflexie a komentáre.
Rozhovory predstavujú konverzáciu medzi novinármi a osobnosťami z rôznych oblastí, ako sú umenie, politika, vedy a iné. Tieto rozhovory poskytujú autentický pohľad na myšlienky, názory a skúsenosti významných osobností.
Reportáže sú žánrom, ktorý sa zameriava na objektívne spravodajstvo a dokumentáciu udalostí. Reportéri zbierajú informácie prostredníctvom výskumu, rozhovorov a terénnych prác a následne ich prezentujú prostredníctvom článkov, časopisových reportáží alebo kníh. Reportáže majú často sociálnu, politickú alebo kultúrnu tému.
Fejtóny, rozhovory a reportáže sú dôležitými žánrami, ktoré obohacujú literárnu scénu. Ich autentický prístup a schopnosť analyzovať a interpretovať rôzne aspekty ľudskej existencie nám umožňuje rozšíriť naše obzory, vnímať svet z rôznych perspektív a hlbšie porozumieť spoločnosti.
K najznámejším autorom fejtónov patria Mark Twain, Dorothy Parker, Milan Lasica, či Miroslav Marcelli.
Reportážam sa venujú autori ako Truman Capote, či Hunter S. Thompson.
