E-KNIHY - internal (virtual category)-duplicate strana 370 z 500

Míg a lord haláláról már a regény címéből értesülünk, és az írónőt ismerve ez csakis gyilkosság lehet, addig a tett elkövetésének oka nem ennyire nyilvánvaló. Magyarázatként kínálkozik szinte azonnal, hogy a lordnak nem állt szándékában elválni szépséges feleségétől, aki máshoz kívánt nőül menni, ám Poirot még az áldozat halála előtti napon személyesen találkozik vele, és a lord közli a felügyelővel, hogy semmi kifogása a válás ellen.Akkor hát miért kellett meghalnia? A talány megfejtése olyan nagy kihívást jelent Poirot számára, hogy néha már a hűséges Hastings is kezd Japp felügyelővel egyetérteni abban, hogy még egy akkora zseni is tévedhet néha, mint Poirot. Holott erről szó sincs.

"A tesztek is megerősítették a gyógyszerészek optimizmusát. Egy depressziós, "folyamatosan ingerült és könnyen dühbe guruló cselédlányt", akit "világvége-gondolatok és üldözési tévképzetek" gyötörtek, "3 LSD-kezelés után" haza lehetett engedni. Egy "későparanoid" állapottal diagnosztizált kocsmárost úgyszintén. Összesen hat páciens kapott gyógyszert különféle mennyiségekben, a mikrodózisú 10 és az erős 130 mikrogramm között. Arthur Stoll elvárásai a radikális pszichoterápiás szerről fiának munkája nyomán még magasabbak lettek. Megerősödött az a hite, hogy olyan hatalmas változásokat hozó szert tart a kezében, amilyen csak ritkán adatik meg. "Rengeteg kérdés fogalmazódott meg bennem, amelyek [...] a súlyos endogén lelki betegségek "nagy pszichiátriai" terébe tartoztak." Immár az öregkori agyi teljesítménycsökkenésre gyakorolt hatásait is vizsgálni kellett. Arthur Stoll üzleti ösztöne azt súgta, hogy a Sandoz az emberiség történetének egyik legtöbbet ígérő gyógyszerfejlesztése előtt áll. Úgy látszott, hogy az anyarozsból készült termékkel sok lelki betegséget, pszichózist, neurózist, depressziót gyógyíthatóvá tesznek. Ám a cég vezetője ekkor elkövetett egy sorsdöntő hibát." A tudatmódosító szerek évezredek óta jelen vannak az emberiség történetében. De csak pár évtizede vannak betiltva. 1943-ban, egy szép áprilisi napon a Sandoz gyógyszergyártó cég laboratóriumának munkatársa a szabályok ellenére önkísérletet hajt végre magán, és kipróbálja a később LSD-ként elhíresült vegyületet, az ötvenes években pedig a mexikói varázsgombákban egy hasonló hatású anyagra bukkan. Kutatásai közben nem is sejti, milyen mértékben változtatja meg a 20. század történelmét. Habár az LSD-ből és a pszilocibinből nem lett gyógyszer, pszichedelikus hatásuk miatt jelentős érdeklődés jelentkezett irántuk. Magánembereken kívül kutatók, orvosok, sőt a CIA vezetői is láttak bennük fantáziát: kábítószerként, gyógyszerként és fegyverként is felhasználták ezeket a pszichedelikus drogokat. Miért nem készítettek belőlük soha gyógyszert? Vajon tényleg képesek lennének gyógyítani a depressziót vagy az Alzheimer-kórt? Hogyan és miért tiltották be a használatukat? Mire akarta felhasználni a CIA ezeket a szereket, és milyen titkos kísérleteket folytattak velük - a kísérleti alanyok tudta nélkül? Hasonló kérdésekre keresi a választ könyvében Norman Ohler, aki európai és egyesült államokbeli levéltárakban végzett alapos, ugyanakkor izgalmas kutatómunka és szakértőkkel folytatott beszélgetések eredményeit tárja az olvasók elé, és egy olyan tripre hívja őket, amelyet soha nem fognak elfelejteni.

TYSON ÖNÉLETRAJZA UGYANOLYAN ÜTŐS, MINT A STÍLUSA A RINGBEN"Iron Mike" Tyson Brooklyn legszegényebb és legveszélyesebb gettójában nőtt fel. Jamaicai apját alig ismerte, anyja pedig az alkohol és a kábítószer rabjaként kevés figyelmet fordított legkisebb gyermekére. Már egészen fiatal korában belecsöppent az egymással harcoló suhancbandák kíméletlen világába. Pályafutását, saját szavaival élve, piti bűnözőként kezdte, aki kapható volt mindenre, csak hogy megmeneküljön a pár évvel idősebb ""nagymenők"" állandó terrorizálásától. Megjárta a javítóintézetet és a fiatalkorúak börtönét is, mígnem egy váratlan találkozás gyökeresen megváltoztatta egyre kilátástalanabb sorsát. Cus D'Amato, a neves bokszedző védőszárnyai alá került, aki fiaként nevelte, és megállíthatatlanul repítette a csúcsra, bár Mike világbajnoki címét már nem érhette meg. Tyson szókimondó önéletrajzi művében valóban felfedi az igazságot: nem szépít, nem magyarázkodik, nem köntörfalaz - hamisítatlan gettóstílusban mutatja be az életét: a ringben elért sikereit éppúgy, mint magánéleti problémáit, kicsapongó életmódját és számtalan személyes konfliktusát.

"And I'm pissed off with the people. Why don't they revolt? I could have them fired at, they wouldn't, even then. Why? This tiger here, he doesn't revolt either. Neither he, nor they. Why?" Comedian Tibor Bödőcs was born in Zalaegerszeg, western Hungary, in 1982. In 2017 he kicked in the door of Hungarian literature with a book of literary parodies, while his first novel took the reader to a pub, and his second, Luigi the Last, takes place in the circus ring. Both his first and third book won the Libri Readers'Choice Award. The Circus empire of Hetticania is preparing for a jubilee, to celebrate thirty years of King Luigi's rule. And there's so much to celebrate! Thanks to the former Ringmaster, everything in Hetticania is coming up roses - quite literally: rose plantations cover the whole country (so no one is unemployed), fault-finders find faults only among themselves (unless they are abroad) - how could anyone of sound mind slander the very epitome of health, honesty, beauty, patriotism, and masculine power? It's an important, strenuous day for King Luigi, but he can cope with anything, even after so many years. He screws (almost), gives a dashing interview, mingles with his people, eats and drinks, consults with his chief adviser, screws (indeed), and more. And, well, by the end of it, he becomes a little tired and emotional. After all, he is only human, despite what Hetticanian legend might say. This novel by Tibor Bödőcs, the most popular Hungarian comedian and one of the most popular Hungarian writers, is an outrageous satire about a country where a genuine genius of populism reigns with the simplicity of a swish of an axe.

A Kerék alatt megjelenésekor (1905) - az egy évvel korábban publikált Peter Camenzind sikerének köszönhetően - már ismert és elismert írónak számított Németországban. A regény megírásakor a húszas évei közepén járó író részben személyes élményeiből, a saját gyermekkorából merített inspirációt új könyvéhez, merthogy Hesse, történetének főhőséhez hasonlóan, egy ideig szintén a maulbronni kolostor teológiai szemináriumának diákja volt, és akár csak a regénybeli Hans Giebenrath, ő sem tudta elviselni a merev szabályrendszerű intézmény rideg légkörét, és félbehagyta tanulmányait. Hesse pontos, tárgyilagos, látszólag indulatoktól mentes mondatokkal jeleníti meg a gyermekkor szabadságától és az egyéniség kibontakoztatásának lehetőségétől megfosztott kiskamaszok tragikus sorsát. Különböző okokból és más-más módon, de több diák is idejekorán távozik a kolostorból, ami világosan jelzi, hogy valami nagyon nincs rendben a nagy tekintélyű maulbronni iskolában. Nem csodálkozhatunk azon, hogy a regényt a hitleri Németországban betiltották, hiszen Hans Giebenrath - és a többi diák - története végső soron az egyformaságot, az egyéniség feladásával járó alázatos engedelmességet, az állam szolgálatának elsődlegességét hirdető iskola(rendszer) és általában a német nevelési elvek nyilvánvaló kritikája. Másfelől a Kerék alatt persze jóval több is ennél: egy szilárd erkölcsi alapokon álló, érzékeny tollú fiatal író hitvallása az ember élethivatásáról. „Volt Hansban valami vad, szabálytalan, kulturálatlan, amit először szét kellett törni, egy veszélyes láng, amit ki kellett oltani és el kellett taposni. Az ember úgy, ahogy a természet megteremtette, kiszámíthatatlan, rejtélyes, veszélyes lény. Ismeretlen hegyekből előtörő áradat, út és rend nélküli őserdő. S ahogy az őserdőt is meg kell ritkítani, tisztítani és erőszakkal korlátok közé kell szorítani, úgy az iskola dolga, hogy megtörje, legyőzze és erőszakkal korlátozza a természetes embert; az iskola dolga, hogy hivatalosan jóváhagyott alapelvek szerint mindenkiből hasznos tagot faragjon a társadalom számára, s hogy életre keltse bennük azokat a tulajdonságokat, melyek teljes kifejlesztését végül a kaszárnya gondos nevelésére bízza."

A stílus maga az ember? Szvoren Edina új kötetében a közkeletű mondást fordítja ki. Nádas Péter-, Krasznahorkai László- vagy Tompa Andrea-mondatok olvashatók itt, amelyeket nem Nádas, Krasznahorkai vagy Tompa Andrea írt le, hanem Szvoren Edina. A Kérődző Kronosz pastiche-aiban az ismert írói stílusokra ismerhetünk rá újfajta szemszögekből, hiszen a szövegek egyszerre viselik magukon Szvoren Edina és a kiválasztott szerzők stílusjegyeit. A kötet egyik legizgalmasabb darabja ezért az, amelyikben Szvoren Edina éppen Szvoren Edina-szöveget imitál. A különböző stílusok kaleidoszkópszerű forgatagában pedig egyre nehezebb tetten érni, hol is kezdődik az utánzás.

"A nyelv is kés. Fel tudja vágni a világot, és feltárja értelmét, belső működését, titkait, igazságait. Át tud hatolni egyik valóságból a másikba. Felhívja a figyelmet az üres dumára, kinyitja az emberek szemét, szépséget teremt. A nyelv az én késem."2022. augusztus 12-én Salman Rushdie éppen a politikai okokból üldözött írókról készült beszédet tartani New York állam egyik kisvárosában, amikor egy vallási fanatikus merényletet kísérelt meg ellene. Rushdie csodával határos módon túlélte a tizenöt késszúrást, ám maradandó sérüléseket szenvedett, többek között elvesztette jobb szeme világát is.Ennek a traumatikus eseménynek és az utána következő testi-lelki felépülésnek a krónikája a Kés című kötet. A Booker-díjas szerző megkapó őszinteséggel és intimitással beszél a kórházban töltött heteiről, a mindennapokba való visszatérés nehézségeiről, a talpra állás gyötrelmeiről és a szeretet megtartó erejéről. Egyúttal képzeletben párbeszédet is folytat a merénylőjével, s rendületlenül hitet tesz amellett, hogy "a művészet emberi mivoltunk lényegét alkotja, és nem kér különleges védelmet, csak jogot a létezésre"

Salman Rushdie legújabb regényében káosz uralkodik a földön. A nagy vihar után emberek emelkednek a levegőbe, mintha megszűnne a tömegvonzás, hasadékok nyílnak az emberek meg a dzsinnek világa közt, és dzsinnek áramlanak át rajtuk, mert uralmuk alá akarják hajtani a földet. Mr. Geronimónak, a két lábbal a földön álló kertésznek látogatója érkezik: Dunjá, a dzsinn hercegnő, aki régi szerelmét, a nyolcszáz évvel ezelőtt élt filozófust, ibn Rusdot látja a férfiban, s ezért a világok háborújában az emberek oldalára áll. Salman Rushdie 1947-ben, nyolc héttel India függetlenségének kikiáltása előtt született Bombayban. Tizennégy éves korától Angliában végezte tanulmányait, Cambridge-ben történésznek tanult. 1981-ben Az éjfél gyermekeivel robbant be az irodalmi köztudatba. Olyannyira, hogy azonnal meg is kapta érte a Booker-díjat, sőt huszonöt esztendővel később, amikor az összes addigi nyertest versenyeztették, még az úgynevezett Bookerek Bookerét is. A könyv amerikai megjelenése után a New York Times Book Review azt írta róla, hogy „olyan, mintha egy kontinens rátalálna a hangjára".

Ewgyszerű emberek sorsáról szóló szívfacsaró történetek

Ez a novelláskötet is az egyszerű emberek sorsáról szól.

Robert Merle ezzel az 1949-ben megjelent első könyvével rögtön elnyerte a legrangosabb francia irodalmi díjat, az év legjobb francia nyelvű regényének járó Goncourt-díjat. Az azóta számtalan kiadást megélt, az írói életmű emblematikus darabjává lett önéletrajzi ihletésű mű - Merle részt vett az 1940-es franciaországi harcokban, és Dunkerque-nél esett hadifogságba - a tengerparton összezsúfolódott, kimentésre (hiába) váró katonák tömegéből kiválasztott négy francia fiatalember sorsára fókuszál. A német bombazápornak kitett, reményüket vesztett katonák különböző „stratégiákkal" próbálják megóvni életüket és megőrizni józan eszüket ebben a csapdában. A háborús pokol, a bűnös és értelmetlen pusztítás képeit elénk táró regény az emberi lét alapkérdéseivel szembesíti az olvasót.

"Szívszorító, mégis felemelő regény egy családról, amelynek nemsokára meg kell tanulnia együtt élni a hiánnyal." Valuska László A gyógyíthatatlan betegségben szenvedő Mario szeretne életre szóló emléket adni mit sem sejtő fiának, a tízéves Litónak, ezért úgy dönt, hogy magával viszi egy utolsó útra Pedro nevű kamionján. Az otthon maradó anya, Elena ezalatt a könyvekben és az írásban keres vigaszt, s miközben lélekben próbál fölkészülni férje halálára, ő maga egy még kockázatosabb felfedezőútra indul, amely saját morális határait feszegeti. Bár egyikük sem képes elmondani a másiknak a teljes igazságot, az anya, az apa és a fiú monológjai megrendítő párbeszédet alkotnak, rávilágítva arra, hogyan alakítja át az embert az elkerülhetetlen veszteség tudata, s miként szolgálhat a szó vagy akár a szexualitás ereje ennek ellensúlyozására. Valuska László utószavával

Arany László legjelesebb népköltészet-gyűjtőink egyike volt. Ennek a munkának a gyümölcse ez a tanulmány.

Talán már zenélni sem képes zenész, lakodalmán veszekedő házaspár, hőlégballon-vállalkozásra készülő férfi, a tudatot megtámadó entitásokról fantazmagóriákat szövő, kleptomániás takarítónő. Alakok Egressy Zoltán egymáshoz lazán kapcsolódó kisprózáiból, melyek egyszerre nyitnak a hétköznapi és a különleges irányába. Ha elsőre valóságosnak hatnak a történetek, egy kis túlzás avagy fokozás elemeli őket; ha pedig eleve elemel minket a mindennapokból a szerző, figyel rá, hogy ne pusztán a szereplők esetenként fals, elrugaszkodott perspektíváját és annak finom paródiáját mutassa meg nekünk, hanem legyen mindennek valamiféle mélyben gyökerező valóságmagja is. Bárkiről és bármiről legyen is szó: Egressy Zoltán rendkívül természetesnek, mindenféle manírtól mentesnek tűnő novelláiban közel megy figuráihoz, és mint egy pszichológus, kiapadhatatlan érdeklődéssel fürkészi gondolkodásmódjukat, önbecsapásaikat, véleménykülönbségeiket, láttatja speciális beszédüket, roncsolt nyelvükkel, fogalmazásbeli sutaságaikkal. Így lesz a Kettesével a lépcsőn a lírai atmoszféra és empátiával átitatott humor emlékezetes ötvözete. "Csöndben, halkan mondani nem ér, hangosan kell magába kürtölnie, három mondat összesen, mi lesz már, el kéne kezdeni, hopp, megérkezett, most csönget fel, jön őt az élethez ragasztani, csak nehogy túl erős anyagot használjon, nagyobb lesz a szakadás fájdalma, beengedi egy gombnyomással, könnyed mozdulat, de milyen komoly döntés, apró semmiségek, felenged, ajtót nyit, befogad, az van, amit akar, de akkor is, ezek a dolgok nem többek a szabadság euforikus, gyönyörű, elernyesztő illúziójánál, ugyanakkor mégiscsak irányítja a saját életét, mindjárt nyílik a lépcsőházban a liftajtó, nincs több idő, szembefordul az előszoba tükrével, szinte kiabálva kezdi, aztán megijed, nehogy kihallatsszon, amit mond."

Népmeséink színe-javát adja közre remek humorral. Színes illusztráéciók: Varsányi Ferenc; hangrendező: Varsányi Péter, előadó: Albert Adrienn.

Volt egyszer egy jósnő, egy kislány, Emeletes Zsuzsi, egy királynő, egy magyar portás, egy marcipánmarika... Kis híján száz történet kis és nagy magyarokról kis és nagy magyaroknak, Medve Zsuzsi rajzaival. Mosonyi Aliz 1944-ben született Keszthelyen, író, újságíró, dramaturg. 1973 óta publikál gyerekkönyveket, írt színpadi műveket, rádiójátékokat, animációs filmforgatókönyveket is.

A híres beatköltő századik születésnapja előtt megírta irodalmi testamentumát - egy olyan önéletrajzi regényt, amelyben nemcsak saját életét tekinti át, hanem katasztrófa felé sodródó civilizációnk állapotát is.  Lawrence Ferlinghetti lázas, szenvedélyes, áradó, varázslatos szövege újra és újra visszatér a gyermekkori traumáihoz, magányához, árvaságához, párizsi egyetemista éveihez és a második világháborúhoz (amikor részt vett a D-napi partraszállásban), miközben a beatnemzedék más nagyjait - Ginsberget, Kerouacot és Burroughst - is rendre megidézi. A Kicsi Fiú fáradhatatlan számvetés az élettel járó minden fájdalommal és eksztázissal, egyszerre nosztalgikus és lázadó kiáltvány az elvesztett ártatlanság mellett, tehetetlen haragtól izzó, ugyanakkor fanyar iróniával árnyalt elmélkedés az emberi nemről, amely végtelen mohóságában tönkreteszi önmagát és a bolygót - megrázó ébredés az amerikai álomból egy globális kataklizma előjeleire.

Apró rajzok állatokról, növényekről.

A házasélet gyötrelmeinek bemutatása mély ember- és társadalomismerettel.