Adamo Books Kiadó strana 23 z 41

„Az átjáróból” megismert Shania, aki különleges adottsága révén képes befolyásolni az emberek érzelmeit, valamint Jeremiah, a Green fiúk egyike, akit szintén óriási hatalommal áldottak meg, az „Ikerlángokban” immár egy párként tér vissza. Ez a novella szerelmük ébredésének története.

A jelen dráma nyomtatásban eloször 1598-ban jelent meg, születési évét tehát 1596-ra vagy 1597-re lehet tenni, közvetlenul II. Richard befejezése után, melynek folytatását képezi. Az elso kiadáson kívül, a folio megjelenése elott, huszonhárom év alatt még öt negyedrétu kiadása látott napvilágot, bizonyságaúl a roppant népszeruségnek, melyben az angolok e legkedveltebb nemzeti drámája részesult.

Az Aki a szívét a homlokán hordja címu kisregény 1889-ben jelent meg eloször a Budapesti Hírlap hasábjain. A hírneves harcos egy prófétától kér segítséget, hogy halottszívu (azaz a nok iránt érzéketlen) felnott fiát az egészséges nemi ösztön útjára vezesse. Az ifjú Edrin bég színlelt házasságot köt egy ismeretlen novel, akinek a homlokán fölfedezi a címbeli szívet. Beleszeret, a próféta óvása ellenére kinyomozza hollétét, szerelmes napokat tölt vele, míg rá nem ébred, hogy öntudatlanul bár, de apja rejtegetett feleségével és saját húgával élt együtt. Edrin ekkor végez velük és magával, a hazatéro apa pedig megorül. A vadromantikus történetet Jókai a végzetszeruség eszméjével oltja be.

A könyv szervesen illeszkedik a szerző nácikról, náci bűnökről írott művei közé. A hamisítók legfelsőbb utasításra hol pénzt gyártottak, hol hamis indokot szolgáltattak a világháború kitörésére, hol tökéletesnek látszó iratokkal segítették a világban mozgó náci ügynököket.

Mona, az Aranyhúr Szimfónikus Zenekar hegeduse, megismerkedik a híres karmester fiával. A fiú hatalmas szenvedéllyel közeledik a lányhoz, ám amikor kiderül, hogy Mona valójában nem az, akinek o gondolja, tragikus fordulat következik be. Megjelenik egy titokzatos jótevo, aki segíti a lányt abban, hogy helyrehozza az életét.

Folyóiratban 1857-ben, könyv alakban 1858-ban jelent meg eloször Az elátkozott család. A regény a 18. században játszódik, a komáromi protestánsok, és katolikusok küzdelmérol szól. Az 1756. évi földrengés rövid idore egymáshoz közelíti a vetélkedo felekezeteket: a katolikus Malárdy Ferenc alispán engedélyt ad rögtönzött protestáns fatemplom építésére, de a katasztrófa elmúltával tüstént le akarja bontatni a templomot, sot fejszével o maga vág bele. Malárdy alispánná választásának évfordulóján egy ünnepségen megjelenik egy jóképu fiatalember, aki Kadarkuthy Viktor néven mutatkozik be: megszeretteti magát a családdal, és feleségül veszi Herminát, a szülok szemefényét. Az ifjú férj azonban álnevet viselt# valójában református családból való, apja, Gutai Thádé fölismeri, és magával viszi. Romantikus kalandok, intrikák, és félreértések után a szerelmesek visszatalálnak egymáshoz, az ellenségeskedo apák összebékülnek. Történetük A bártfalvi lévita címu regényben folytatódik (Pesti Napló: 1897, könyv alakban: 1899). A valódi, idosebb Kadarkuthy bosszút akar állni a névbitorló Guthay Lorincen (a késobb született regényben dzsentris névformát használ az író), aki a Bükkben, Barátfalván él lévitaként ? református lelkésztanítóként ?, inkognitóban. Keresi, és megtalálja. Amikor már-már élethalál harcra kerülne közöttük a sor, Kadarkuthyt farkasok támadják meg, Lorinc pedig megmenti, és kibékülnek. Van olyan nézet, hogy Barátfalva mintája Tardona, ahol Jókai rejtozött a szabadságharc leverése után. ? A cselekményben dús, detektívregény típusú regénykettos nem tartozik az életmu fo vonulatába, de izgalmas olvasmány, és stiláris értékei is figyelemre méltók. ? Mindenkinek ajánlható.

A ?Magyar Történelem? sorozat következo darabja, amely a 16-ik század eseményeit meséli el. Természetesen nem csak Erdélyrol, hanem a törökök által megszállt és a Habsburgoktól fojtogatott harmadik Magyarországról is szól.

A huszadik század két legnagyobb és leghatásosabb katonai kémszervezetéről, az egykori Szovjetúnióban rettegett GRU-ról és az Izraelben a mai napig is hatékonyan működő Aman-ról szól ez a könyv. Nem csak száraz adatokkal találkozik itt az olvasó, hanem érdekfeszítő akciók leírásával, a kémszervezetek belső életével, tagjainak pályafutásával is megismerkedhet.

A könyv egy vadrezervátumban játszódik, ahol hat no túlélotanfolyamon vesz részt. A városi hölgyek hamarosan megtudják, milyen at élet egyedül az erdoben, fürdoszoba, smink és mobiltelefon nélkül. Az elso napok élményei után vadorzókkal futnak össze, és az életük valóságos rémálommá válik...

Nem csak Julius Caesart és Antoniust sorolhatjuk a nagy egyiptomi királyno szerelmei és gyermekei atyjai közé. A regény eseményeit egy férfi meséli el. A testor, aki mindig ?testközelben? volt, aki szerette a királynot és akit olykor a királyno is szeretett. Kleopátra életét ilyen közelségbol még nem ábrázolták.

A fiatal művészettörténész asszony egy távoli hegyi faluba vonul felejteni, és erőt gyűjteni válságba jutott házassága befejezéséhez. Sétái során különös hangulatú graffitikre bukkan, nem is sejtve, hogy a festmények alkotója egy tizenkét éves, szomorú sorsú kisfiú. Az asszony felkutatja a „művészt”, és ettől kezdve megváltozik az élete. A történet végére főhősünk megtalálja az igazi szerelmet is, és a kis árva is családra talál. Ámde a boldogsághoz számtalan szívbe markoló, lélegzetelállító esemény vezet.

Négy tizenéves srác teker Csepel utcáin, 1994 igazán tikkasztónak ígérkezo nyarán. Cél a közeli Kavicsos tó, a bandavezérük, Balu szüleinek kicsiny víkendháza. Elválaszthatatlan szövetség köti össze oket, s még szentül hiszik, hogy az egymásnak tett fogadalmaikhoz hasonlóan barátságuk is az örökkévalóságig tart. A kiválónak ígérkezo vakáció azonban a legkevésbé sem úgy alakul, ahogyan elképzelik. Számításukat két náluknál idosebb fiú, Méreg és Here húzza keresztül, akiket állhatatos bosszújuk vezérel egy nem is annyira régi sérelem miatt. Az üldözést akkor épphogy megússzák, ám szilárd összetartozásuk ezután széthullni látszik: apró vitatkozások, még túl felnottesnek ható, de annál fájdalmasabb hazudozások, dühödt törés-zúzás, végül egy majdnem végzetes mentoakció azon a viharos, augusztusi éjszakán, mely kénytelen-kelletlen válik mementójukká? Novák Andor nosztalgikus hangvételu regénye nemcsak gyerekszemmel megfestett korrajz, hanem az önzetlen barátság néhol megmosolyogtató, néhol komor históriája, amelyben letunt ifjúságunk színe és fonákja elevenedhet meg.

A Cymbeline Shakespeare keveset játszott színmuve, mely a Téli rege elott egy évvel keletkezett. Abszurd románc a nagypolitika hátországából: döntésképtelen király, mindenre elszánt gonosz királyné, pszichopata mostohafiú, elrabolt királyfi, számuzött foúr, szétválasztott szerelmespár... Méreg, tetszhalál, orület, gyilkosság, árulás, színlelés és sírig hu szerelem, melyet bemocskol egy "kis Jago" (Iachimo). Aztán kitör a háború és mindent elborít a káosz. Látlelet egy támpontok nélküli világról, rémálommá váló édes ifjúságról és keseru öregségrol. Mintha Shakespeare régebbi darabjaiból válogatta volna a szereploket: csupa ismeros alak, csupa ismeros szituáció# mintha összefoglalná az életmuvét.

Egy egzotikus országba érkezik az európai no, hogy ott az árvíz-sújtotta területen mentoakciót vezessen. A bennszülöttek nem kedvelik a noi parancsolókat és más nehézségek is útjába kerülnek. De ügyes ötleteivel, szeretetreméltó modorával végül eléri célját. A szerelem egy európai orvos képében jelentkezik...

Történelmi alakok, megtörtént történelmi események keretében bontakozik ki egy izgalmas, fordulatos kalandregény. A misztikus elemektol se mentes mese a tizenkilencedik század elso két évtizedének török birodalmába vezeti az olvasót. A janicsárok ? a török hadsereg hírhedt gyalogos testorsége ? a mindenkit rettegésben tartó katonai rend Törökországban. Mahmud szultán a széteso birodalom megújítására készül és ennek feltétele a janicsárokkal való leszámolás. A hírhedt nagyúr, a birodalom jelentos részét kezében tartó janinai Ali pasa méltó ellenfele a szultánnak. Legyozése és bukása után kerülhet csak sor a janicsárok feletti gyozelemre, a megerosödött ország egységének megteremtésére. A történelmi valóság számos romantikus eleme méltán ragadta meg Jókai képzeletét. A keleti birodalom színesen kavargó élete és a véres történelmi események Jókai romantikus meseszövésében és képzeletcsapongásában teljesednek regénnyé. De a mesés, fordulatos történet magja itt is, mint más regényeiben is, a hiteles történelmi esemény, a török világ, a török élet meglepoen pontos ismerete.

A Szeget szeggel, ez a mufajilag nehezen besorolható színdarab a Hercegrol, aki idolegesen másnak adja át a hatalmat, hogy rendet csináljon az általa szabadon engedett erkölcsu Bécsben, s Angelóról, a helytartóról, aki kérlelhetetlenül ítél el más olyan bunért, melyet maga is elkövet, Shakespeare legtalányosabb muvei közé tartozik. A drámai eszme mesze túlno a korai shakespeare-i vígjáték megszokott keretén, s nem egy helyzetben tragikus mozzanatokkal terhes ? a komédia keseru szájízt hagy. Tragikus összeütközés csíráit rejti a bonyodalom csaknem minden szála# Izabellának választani kell szerzetesi fogadalmával is megszentelt erénye vagy fivére élete között. A választás annál is nehezebb, mert Claudio halálfélelmében könyörög Izabellának, hogy mentse meg az Angelo követelte odaadása árán. De még sokkal inkább tragikus koncepció hoséül illik Angelo, aki hatalma teljes súlyával üldözi a közéletben azt a bunt, amelynek magánéletében maga is áldozatul esik. Az erkölcsi bukás nála is züllésre, zsarnoki kegyetlenségre vezet: mialatt a város rendorségét az erkölcsök védelmére mozgósítja, o maga titkos éji találkára készül, majd törvényszegését gaztettel is megtoldja, Izabellának tett ígéretét megszegve nem vonja vissza a Claudio kivégzésére adott parancsot, tehát bunt bunre halmozva jó elore megtervezi a tett eltitkolásának módját. Ha a Szeget szeggel ezeket a tragikumba forduló bonyodalmakat vígjátékilag feloldja is, a kibontakozásban mindig marad valami fanyar íz. A darab mindig zavarba ejtette a kritikát. Egy 20. századi Shakespeare-kutató a költo e korszakbeli hangulatában helyesen látja meg azt az elszántságot, amely ?vad haraggal tép le minden álcát, s a valóságot a maga rút és visszataszító alakjában mutatja meg?.