Adamo Books Kiadó

Jegyezze meg, kedves Martin, ölni mindennel lehet. Kivéve talán a kést, pisztolyt, mérget és hasonló alkalmatlanságot... Itt legutóbb megöltek egy dél-amerikai bankárt a "Rejtélyes Sörnyitó" segélyével, úgy hogy ujjlenyomat sem maradt a szerencsétlenből. - Azt hiszem, hogy őfelsége igazán csak látomás lehetett - nyugtatta meg Teddy, - koronadíszben nem szokás dzsungelben járni. - És szomkingban igen?! Uram, mondhat akármit, tönkretettem a karrieremet! Egy király sem bocsátja meg, ha heringet vágnak hozzá. Ön szintén elmebeteg? - Még nem tudom. Mindenesetre tartsunk össze. Néhány légionista elhatározza, hogy takarodóig Black urat agyonlövik. Mikor az őrmester tudomást szerez szándékukról, óva intette őket, miután kincstári tárgyakat magánszórakozás céljaira nem szabad felhasználni. Erre úgy határoztak, hogy Black urat agyonverik. Így már az őrmester is helyeselte az ötletet.

Nemere István Mintha ember lennél című regényének témája a különböző dimenziók határainak átlépése, egyáltalán a különböző dimenziók létének fölfedezése. A történet az XQ-galaxis harmadik spiráljában, a Mellar-naprendszerben kezdődik. Hőse a fiatal, elsőosztályú űrhajós Klaudi, aki tapasztalatból ismeri a tételt: miszerint a térbeli mozgás végső soron időbeli ugrásokkal is jár. A figurák, miközben az egyik dimenzióból a másikba jutnak, egyúttal az idő más-más pontján "landolnak". Klaudi történetesen épp a Föld sok száz évvel korábbi időszakába csöppen. Reinkarnációs képessége folytán történelmi korszakokat, évszázadokat él át, s reményei szerint megéri az űrutazás korszakát is. A történet egyik legfontosabb szereplője Kolon, az idegen, aki Klaudit és többi mellar-naprendszerbeli társát különleges felfedezőútra viszi...

Rejtő egyik legismertebb és legmulatságosabb regénye ez. A Banánoxid nevű találmány vegyi képletének megszerzéséért folyó harc a bubópestis megbetegedés ürügyén vesztegzár alá helyezett nemzetközi közönséggel, minden rendű és rangú szélhámossal zsúfolt Grand Hotelben zajlik. Bár az okmány megszerzése csak egypár titokzatos személy érdeke, mégis, a kényszerű bezártság nyomasztó hatására a legkülönfélébb rejtélyes eseményekbe keveredik bele a hotel szinte minden lakója, hogy azután az óriási kavarodásban lelepleződjenek az igazi bűnözők, és fejtetőre állított kalandok során egymásra találjanak az igazi szerelmesek – és az okmány hivatott tulajdonosai, illetve őrzői is. Rejtőnek ebből a regényéből készült a Meztelen diplomata című, nagy sikerű filmvígjáték is.

A tizennégy karátos autónak két hőse van: egy autó, melynek alváza aranyból készült, és a dilettáns sofőr, aki a szó szoros értelmében tűzön-vízen száguldozik ezzel a csodálatos géppel. A szokásos személycserék, eltűnt és visszatérő holttestek és ájultak, feje tetejére állított, de szellemes ötletek halmaza adja a regényt. A tizennégy karátos autó Rejtő Jenő ponyvaparódiái közül az egyik legszellemesebb és legszórakoztatóbb. Paródiák ezek, melyek lehetetlenné tették a ponyvát. Aki végigkacag egy P. Howard regényt, annak számára élvezhetetlen olvasmány lesz az olcsó, szellemtelen és ostoba ponyvaregény.

A fiatalember, e regény hőse, egy párizsi utca sarkán állt és gondolkozott, ha ugyan gondolkozásnak lehet nevezni azt, amikor mindenféle indokolt és hasznos elmélkedést mellőzve, jelentőség nélküli, elmúlt élményeket vonultat fel az ember agya, valami üres, céltalan mechanizmussal. Ez a fiatalember, hogy közelebbről határozzam meg: báró Szirmay Sándor, az úgynevezett semmittevőkhöz tartozott és a maga nemében tökéletes típusa volt ennek az emberfajtának. Tökéletesen együtt érzek az olvasóval, midőn bosszankodik azon, hogy már közel fél perce olvas egy regényt anélkül, hogy sorsdöntő cselekményekre bukkant volna benne, tehát rátérek a regény első nagy horderejű eseményére. Szirmay báró ásított.

De la Motte táborszernagy leánya, Yvonne, szokása szerint százas sebességgel rohant a marokkói úton, mikor is a jobb első kerék defektet kapott. Az autó nagy csörömpöléssel egy fának ütközve megállt. Ekkor tűnt fel a közelben az úriember, aki kilométerköveket festett. Ő volt Vicomte D'Alarcone, a 143-as számú közlegény, a marokkói helyőrségből. Mindent eldobva ugyan nem, de a lány segítségére sietett. Yvonne az ellenállhatatlan fiatalembert tréfából meghívta a kormányzóságra egy teára, nem tudva, hogy ezzel milyen hatalmas botrányt kavar... 1937 március 7-én délután, 4 és 6 óra között Lorimer De la Motte tábornok fogadódélutánján a kormányzósági palotában, a legelőkelőbb katonai és polgári személyek társaságában megjelent a 143-as számú közlegény. Hogy a botrány ne kerüljön napvilágra, hősünket áthelyezték Agadir poklába. De mivel a fiatalok szerelemre lobbantak, és egy úr a pokolban is úr, a kacagtató kalandok során a két fiatal is újra egymásra talál...

Michaela súlyos titkot őriz: képes összegyűjteni a körülötte tomboló emberi érzelmeket, és pusztító erővé formálni őket. Évek alatt sikerül ugyan megtanulnia uralkodni ezen a képességén, de csak addig, amíg nem találkozik Mathieu-vel, akinek elég egyetlen pillantása, hogy a lány elveszítse az önuralmát – minden lehetséges módon. Mindketten érzik a kettejük között feszülő köteléket, de míg Michaela makacsul próbál ellenállni neki, Mathieu mindent megtesz, hogy bebizonyítsa, nem csak a kölcsönös vonzalom fűzi őket össze, hanem annál egy jóval nagyobb erő. A dolgát pedig nem csak a lány önfejűsége nehezíti. A fiatalok hamarosan egy természetfeletti háború kellős közepén találják magukat, melyben Michaela hatalma, sőt, az élete a tét. A lány pedig senki másra nem számíthat, csak Mathieure és pár idegenre, akikben kénytelen megbízni. A történetben visszatérnek az Átjáró című regény szereplői.

A regény a híres komikus és kabarészínész, Kabos Gyula ötlete alapján született, így mi más is lehetne a témája, mint a kabaré világa. A főhős, Birsics Ferenc banktisztviselő munkahelyén kabarétréfákat ír, s bár az alkotás a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető jelentősnek, a Fővárosi Kabaré igazgatója mégis vállalja a bemutatását. Kabarészerzőnkre ezután nagyszerű kalandok sora vár: a nevét megváltoztatják, elsodorja egy forgószélszerű szerelem, művészi öntudata szárnyal... s majd elérkezik a premier napja. S hogy sikerül-e Bányainak meghódítania a közönséget? A válasz kész kabaré.

A rideg Vermont-i kisváros, New-Bethel, ami a salemi boszorkányhistória jegyeit viseli magán, teherként éli meg a drámát, ami két évszázada itt megesett. De mindig akadnak olyanok is, akik szembeszállnak a múlt béklyóival. Ilyenek például a nagynevű Brenham-fivérek: szemérmetlen merészséggel nyúlnak hozzá a kétes hírű területhez – a Rhodefield-völgyhöz, amelyet a hiedelmek szerint átok sújt –, hogy a maguk hasznára fordítsák. Felparcellázás, majd építkezés veszi kezdetét a nyomasztó vidéken. De súlyos és érthetetlen tragédiák sorozata állja útját a terv teljes megvalósításának, míg végül felüti fejét a Gonosz, melynek legyőzéséhez minden emberi igyekezet kevésnek bizonyul… Mansfield legújabb eposzában létező legendák keverednek a fantáziával. Az USA északkeleti államaiban hagyományos boszorkányhiedelmek valós hangulata jelenik meg ebben a regényben, a szerzőtől megszokott hitelességgel, hogy megborzongassa az arra vágyókat. A Gonosz felbukkanó alakja is valóságos személytől kölcsönzött, a végső megoldást hozóé pedig igazán „közismert” figura. A többi szereplő és a hely kitalált ugyan, de az író sikeresen feledteti ezt a Nagyérdeművel, miközben átokról és ítéletről, félelemről és összefogásról, szenvedésről és barátságról mesél regényében…

A múltban és a jövőben játszódó fantasztikus regények és novellák mestere, Nemere István ezúttal olyan űrhajót talált ki, amellyel merész utasai elkalandozhatnak a múltba és a jövőbe egyaránt. A tér- és időjármű azonban szerencsétlenül jár és utasainak egy része odavész. Ám nem mindenki pusztul el, és az időhajó új világokról hoz hírt, megváltoztatva utasainak életét is. Az "Időhajó" az utóbbi évek egyik legizgalmasabb regénye, amelyben már megtaláljuk korunk merészebb fizikusainak feltételezéseit is. Az időutazás igenis lehetséges, mondja a tudomány, és Nemere hősei útra kelnek, hogy ezt bebizonyítsák - akár az életük árán is.

Részlet a Kozmikus Enciklopédiából: „TRITON – az independativitás elvén működő legújabb rendszerű intergalaktikus hatótávolságú űrhajó. 2418-ban kezdték építeni, 2420-ban tette első próbaútját. Második útjára 2425/02/27 indult…” Az űrhajó hosszas kalandozás után eléri az X-bolygót, amely kísértetiesen hasonlít a Földre, s alkalmasnak látszik rá, hogy néhány millió földi lakost befogadjon. Az űrhajó szerencsésen visszatér a Földre, annak ellenére, hogy a visszavezető út adatainak egy része a komputerekből rejtélyes módon kitörlődött. Néhány hónap múlva ismeretlen tettes meggyilkolja a Triton-expedíció volt parancsnokát, majd a másik két tagját. Ki vagy kik lehettek a tettesek? Mi késztette őket a gyilkosságokra? Aldor Bolton felügyelő figyelmét semmi sem kerüli el…

A szerző kilenc korai szellemes, izgalmas művét mutatjuk be az olvasóknak. Mindegyikre egyaránt jellemző, hogy felsejlik benne a később kiteljesedő eredeti rejtői humor, s már jelen van a páratlanul érdekes, izgalmas, romantikus meseszövés. Régi vágya teljesülhet e sorozattal a Rejtő rajongóknak, hiszen e kötetek egy kivételével közel 50 éve láttak utoljára napvilágot. Mindegyik ma is kellemes élvezetes szórakozást nyújt.

A sorozat előző kötetében megismert trió: Csülök, Tuskó Hopkins és Senki Alfonz - ez alkalommal egy ifjú francia hölgy, az eltűnt fivérét kereső Yvonne Barré oldalán bukkan fel. Hőseinknek el kell jutniuk a kongói dzsungel mélyén fekvő büntetőtáborba, Igoriba, ahova régi, kedves ismerősük, a köztársasági elnökkel folytatott képzeletbeli beszélgetések specialistája, Potrien őrmester kíséri el őket. ("Ha majd a köztársaság elnöke azt kérdezi: -Ugyan, kedves Potrien, ki volt az a három katona, aki szétverte azt a karavánt?")

Öreg bakák tudni vélik, hogy valahol a sivatag legmélyén igenis létezik a Sárga Garnizon! Csodálatos város a sivatagban, szökött légionisták alapították, királyuk egy őrült amerikai milliomos, aki állandóan fejleszti ezt a titkos várost. Van ott minden: pálinka, rádió, gyönyörű fiatal nők, villanyvilágítás és bagó dosztig, csak nehéz eljutni oda. A legtöbb légionista nevet rajta, tudja, hogy mese. Ugyan miféle élet fakadhatna a sivatagból?

A szerző kilenc korai szellemes, izgalmas művét mutatjuk be az olvasóknak. Mindegyikre egyaránt jellemző, hogy felsejlik benne a később kiteljesedő eredeti rejtői humor, s már jelen van a páratlanul érdekes, izgalmas, romantikus meseszövés. Régi vágya teljesülhet e sorozattal a Rejtő rajongóknak, hiszen e kötetek egy kivételével, közel 50 éve láttak utoljára napvilágot. Mindegyik ma is kellemes élvezetes szórakozást nyújt.

Barátom, Rézfejű egy pálinkásüveggel könnyedén fejbesújtotta a Kormányost, aztán a tőle megszokott udvariassággal, mintegy kedvesen invitálva, ahogy a fogorvosok szólítják be a következő pácienst, vigyorogva odaszólt az uraknak: "Parancsol még valaki?' A Kormányos bezúzott fejjel hanyatlott a véres üvegcserepek közé a padlóra, és egy pillanatra, mint vihar előtti szélcsend, némaság állt be.