Adamo Books Kiadó strana 10 z 40

A túlnyomórészt prózai, itt-ott verses komédia ? inkább bohózat, mint vígjáték ? csupa jókedv, csupa móka, csupa bujkáló poézis. Hangja a Szentivánéji álom táncos könnyedségére, tündéri játékosságra emlékeztet. Foalakja: Falstaff a IV. Henrikben hódította meg eloször a közönséget. A pocakos lovag itt már kissé más, öregebb és ostobább, de éppen olyan mulatságos, mint a IV. Henrikben. Hetykesége most halkabb, hiszen alaposan megcsúfolják a windsori polgárasszonyok. A darab Shakespeare egyetlen olyan muve, melyben a vezeto szerepeket javarészt a polgárok játsszák. Iróniája a nemesurak ostobaságát és kapzsiságát teszi nevetségessé.

Történik Olivér házában, Frigyes herceg udvarában, valamint az Ardeni-erdoben ? vélhetoleg Franciaországban. Egy nagy ereju vitéz, miként nálunk majd Toldi, legyoz egy bajnokot. Bár testvére ármánya miatt meg kellett volna halnia a párviadalban, mégis az o homlokára kerül a gyoztesnek kijáró koszorú. És ezzel kezdetét veszi vesszofutása. Elobb csak bátyja, majd uralkodója haragja elol, utóbb egyenest a számuzetésbe. Vigaszul csupán egy mosoly, egy fehér lánykézbol kapott amulett és öreg szolgája sírig hu ragaszkodása szolgál. Ám az ardeni erdo mélyén további barátokra, igaz szerelemre, és eluzött hercegének birodalmára talál.

Navarra. A királyi udvar. Az ifjú uralkodó, Ferdinánd, elhatározza, hogy udvarában rendet teremt és életét az elkövetkezendo három évben a tudományoknak szenteli. Megfogadja, hogy ebben az idoben mérsékletet tanúsít evésben, ivásban, alvásban és mindennemu élvezetekben. Udvarának kapuját három évig no át nem lépheti. A királyt a tanulásban és aszkézisben követi három hu hercege is. Ám alig hogy a fiatalemberek elkezdik a három spártai esztendo letöltését, diplomáciai küldetésbe érkezik Navarrába a francia király lánya és három udvarhölgye. Szerelem elso látásra. Az udvar kapuján kívül orült szerelmi párviadal kezdodik a két ellentétes nemu "csapat" között. Shakespeare korai vígjátéka vidám mese elmés szójátékokkal, meglepo esemény keresztezodésekkel, ötletekkel és váratlan fordulatokkal. A humanista életszemlélet jegyében támadást indít a világ elfinomodásának minden elegáns túlzása ellen, kigúnyolja az öncélú pedantériát, a filoszok realitástól való eltávolodását, a társadalom merev érintkezési formáit, és mindezekkel szemben élteti a szerelmet, a vágyat és az ösztönök öntörvényu szabadságát.

Már a költo életében négy negyedrét-kiadás jelent meg e drámából, a mi nagy népszeruségét bizonyítja. Általában a kiadások számából ítélve, Hamlet kivételével, e historiák, az angol történetbol merített drámák, voltak Shakspere életében legkedveltebb muvei. II. Richard elso negyedrét-kiadása 1597-ben jelent meg, a második 1598-ban Andrew Wise kiadásában, a másik ketto 1608-ban és 1615-ben Matthew Law kiadása volt.

A III. Richard William Shakespeare 1592 körül írt királydrámája, amelynek tárgya III. Richard angol király hatalomra jutása és rövid uralkodása. A Hamlet után ez Shakespeare második leghosszabb darabja, amelyet ritkán adnak elo teljes terjedelmében.

A jelen dráma nyomtatásban eloször 1598-ban jelent meg, születési évét tehát 1596-ra vagy 1597-re lehet tenni, közvetlenul II. Richard befejezése után, melynek folytatását képezi. Az elso kiadáson kívül, a folio megjelenése elott, huszonhárom év alatt még öt negyedrétu kiadása látott napvilágot, bizonyságaúl a roppant népszeruségnek, melyben az angolok e legkedveltebb nemzeti drámája részesult.

William Shakespeare drámája, a János király, az 1199-1216 között uralkodott János angol király életérol és haláláról szól.

A szerelmes regény foszereploje Ingrid régi hercegi család huszonegyedik századi sarja, akit nem vonz az arisztokraták élete. Író akar lenni és nem is sejti, hogy amikor ezen az úton elindul, a szerelmet is megtalálja.

Mona, az Aranyhúr Szimfónikus Zenekar hegeduse, megismerkedik a híres karmester fiával. A fiú hatalmas szenvedéllyel közeledik a lányhoz, ám amikor kiderül, hogy Mona valójában nem az, akinek o gondolja, tragikus fordulat következik be. Megjelenik egy titokzatos jótevo, aki segíti a lányt abban, hogy helyrehozza az életét.

Egy fiatal tanárno váratlan örökségéért elutazik az ország másik végébe. Még nem tudja, hogy a kis birtokkal együtt örökölt egy fogyatékos féltestvért és rengeteg más gondot is.

Mai kalandregény, amely valahol Amerikában játszódik. Egy indián törzs utolsó, még élo leszármazottja, egy kommandós egy egész kisvárost pusztít el, hogy visszaszerezze azt az indiánok számára a régi, érintetlen állapotában?

A könyv egy vadrezervátumban játszódik, ahol hat no túlélotanfolyamon vesz részt. A városi hölgyek hamarosan megtudják, milyen at élet egyedül az erdoben, fürdoszoba, smink és mobiltelefon nélkül. Az elso napok élményei után vadorzókkal futnak össze, és az életük valóságos rémálommá válik...

Mekkora esély van rá, hogy ha egy egész város keres egy elrejtett kincset, azt éppen a nemrégen odaérkezett, fehér létére feketeboru gyermekét egyedül nevelo könyvtárosno találja meg? De megleli-e ehhez a szerelmet is?

Egy fiatal ápolóno egy gazdag házban belekeveredik az ottan intrikákba, de gyoztesen jön ki belolük és még a szerelmet is megtalálja...

A Cymbeline Shakespeare keveset játszott színmuve, mely a Téli rege elott egy évvel keletkezett. Abszurd románc a nagypolitika hátországából: döntésképtelen király, mindenre elszánt gonosz királyné, pszichopata mostohafiú, elrabolt királyfi, számuzött foúr, szétválasztott szerelmespár... Méreg, tetszhalál, orület, gyilkosság, árulás, színlelés és sírig hu szerelem, melyet bemocskol egy "kis Jago" (Iachimo). Aztán kitör a háború és mindent elborít a káosz. Látlelet egy támpontok nélküli világról, rémálommá váló édes ifjúságról és keseru öregségrol. Mintha Shakespeare régebbi darabjaiból válogatta volna a szereploket: csupa ismeros alak, csupa ismeros szituáció# mintha összefoglalná az életmuvét.

Macbeth, a skót nagyúr és háborús hos enged pusztító ereju hatalomvágyának, s három boszorkány gonosz sugallataitól megrészegülve, Lady Macbeth unszolására a nagyravágyó nemes meggyilkolja Duncan skót királyt, s helyébe maga lép a trónra. Hogy elhárítsa megjövendölt bukását, Macbeth tovább süllyed a gyilkosság és az erkölcsi züllés fertojében, miközben feleségét egyre inkább hatalmába keríti a buntudat okozta orület.