Adamo Books Kiadó strana 12 z 41

Magda mindig divattervező akart lenni. De mekkora esélye volt erre egy árvaházban felnőtt lánynak, akit senki sem támogat, a szakmában ismeretlen, bár tehetséges? Sok csalódás éri, míg végre megkapaszkodhat. Történetünk kezdetén ígéretes karrier elé néz. Ezt azonban saját makacssága és mások ostobasága megbuktatja. Alaposan megalázzák, vesztes helyzetbe hozzák, nem lát kiutat – bár az mindig létezik. Hát Magda a semmiből kezdi. Csak a tehetségére, a kitartására, az ügyességére, a bátorságára számíthat. Nincs könnyű dolga, míg üzletileg is talpon marad, sőt szárnyalni kezd, és több nagy csalódás után a szerelem is rátalál.

Hol voltak már a betyárok, s hol a betyárromantika, amikor Móricz Zsigmond megírta egyik legnagyobb regényét Rózsa Sándorról. Miért volt szüksége éppen Rózsa Sándor alakjára Móricznak, aki – Ady szavaival élve – „nemcsak temeszteni, hanem támasztani” jött irodalmunkba? Azért, mert a negyvenes évek elejére egy másfajta betyárvilág kezdődött a háborúra készülő Magyarországon, ahol a szegényparasztság olyan kisemmizett volt, mit a szegedi puszták jobbágyai száz évvel ezelőtt. Móricz Zsigmond Rózsa Sándora a néma, a legázolt népből ugrik elő, hogy üssön, s hogy odakiáltsa Szeged város urainak, a Pruksa doktoroknak, kimetszett pandúroknak: „A szögény is ember!” Az író mesélő kedve talán ebben a regényében csap a legmagasabbra. Varázslatos erővel örökíti meg a természetet, az embert, a népet, s csodálatos, égő színekkel festett tájak, nádasok, mezők keretezik a regény nagyszerűen mintázott alakját.

Ez egy jubileumi könyv. Melissa Moretti 1998 és 2011 között megjelent műveinek sorában ez az ötvenedik. „Miután Paul átjött a Teverén, már egyenes és akadálytalan útja volt a palotáig. Messziről látta, hogy a második emeleten meg a földszinten is égnek a lámpák, pedig ott ilyenkor általában sötétség honolt. Pietro kint állt a járdán, és amikor a közeledő Paul jelzett neki a fényszóróval, rohant kinyitni a kaput. Az udvaron már állt egy idegen kocsi, nyilván az orvosé. És ott volt Anna is. Ugyan sápadt volt és kialvatlan, mégis tetszett most Paulnak. Olyan nőies volt. A meleg levegő körülölelte mindkettejüket, amikor a férfi kiszállt. Lassan ment a hátsó ajtóhoz, megkerülve a járművet, közben nem vette le a szemét Annáról. Aki szintén őt nézte, és ő is hallgatott. Mégis úgy érezhették mindketten, hogy mondtak valamit egymásnak.

Ebben a történetben az olvasó megismerkedhet az üdítőital-gyártás rejtelmeivel, hiszen főhősei ebből élnek. De az eseményeket személyes tragédiák és örömök is átszövik. Leona, az italgyári menedzser tartja el mozgássérült húgát, amikor hamis vádak alapján elbocsátják. Miképpen lesz képes ismét talpra állni, sőt megtalálni azt a fajta boldogságot, amely nagyon ritkán köszönt be egyszerre négy ember életébe? A „ritka, mint a fehér holló” példázata itt többszörösen igazolódik, míg két nő és két férfi sok nehézség után együtt találja meg nemcsak a szerelmet, de a boldogulás útját is.

Dickens egyik leghíresebb regényének gyerekhőse, a kis Olivér árvaházban nevelkedik, ahonnan megszökik, és egy tolvajbanda veszi védőszárnyai alá. Rengeteg viszontagság és hányattatás után végre örökbefogadja egy jószívű család, és véget vet a kisfiú testi és lelki szenvedéseinek. A regényből már számos film, sőt musical is készült, ám egyik sem pótolhatja az igazi olvasmányélményt, az érzelmektől fűtött író tárgyilagos leírását London XIX. század eleji dologházairól, a kisemmizettek és vámszedőik életéről.

Nara Vernoni a nagyvárosban hagyta egész múltját és minden bánatát. Tettekre készen érkezik a határmenti kisvárosba, hogy természetgyógyászként praktizáljon. Senkit sem ismer, eleinte azt sem tudja, hol keressen szövetségeseket. De az események felpörögnek, amikor nem tűrve a rossza bánásmódot, a város több tekintélyes emberét a bíróság elé viszi. Közben a fiatalasszony különleges adottságai és tudása révén nem hagyományos módokon gyógyítja betegeit – sokakban ez is ellenérzéseket ébreszt. Ám hamar kiderül, kik a barátok, kikre számíthat, és hamarosan már ő is valaki lesz a városban. Bár először tévúton jár, az igazi szerelem sem megy el mellette.

1923-ban a Nemzeti Színházban tartott Shakespeare-ciklus előadásai voltak ihletői e Móricz-írásoknak, de nem alkalmi színikritikák születtek a színjáték, a színházi élmény hatására. Móricz Zsigmond írásai egy összefüggő Shakespeare-kép színeit, távlatait fogják egybe, egyidejűleg vallanak a nagy angol drámaíró költői világáról, hozzák emberközelbe a tragédiák és vígjátékok hőseit, s ugyanakkor személyes vallomások: hogyan s miképpen érinti meg az angol drámaíró 16. századi világa a 20. századi magyar elbeszélő óriás szellemét. Zseniális szellemek párbeszéde a kilenc tanulmány, korok találkozási, ízelítő abból, miképpen lehet egyénien olvasni és értelmezni, miképpen lehet saját kincsünkké tenni a klasszikus nagyságok életművét. Móricz Zsigmond remek idegenvezető a múltban: kezét fogva mindig a jelenben sétálunk.

Európában találkoznak ők ketten. A helybeli végzős, egyetemista lány és az egzotikus országból jött fiatalember, aki nem akárki a hazájában. A féktelen szerelem kibontakozása ugyan nyugtalanító jelekkel jár, de az ösztönök egymás karjaiba dobják a szereplőket. A férfi kész feleségül venni a lányt és elviszi hazájába – ahol azonban a szülők ellenállásán megtörni látszik a fiatalember akarata. Vagy ez csak a látszat? Hamarosan tragikus esemény fordít meg mindent és hoz veszélyt a fiatal hölgy életére.

Egyszer nagy hír riasztotta fel az iskolát s olyan zenebona kerekedett rá, hogy csengett a fülünk belé. Új csikóst fogadott a falu, Rojtos nevűt s azt suttogták róla, azelőtt igazándi betyár volt az Alföldön. A fia velünk fog járni az iskolába. Hő! nagyobb újság volt ez, mintha egy hercegfiú pottyant volna közénk. Herceg akárki lehet, akit a király azzá tesz, de betyár! Az nem. Betyárkodás dicsőség, büszkeség, hősiesség. Lázban volt az egész iskola s a hátulsó sorokban sugdolózó csoportokban mesélték a vén Rojtos rémes hőstetteit... borzongott tőlük a hátam, de azért csak meghallgattam. Mindennap jött valami csodahír a Rojtos-fiúról: pányvát vet a szilaj csikóra; a rigó nem fütyül pompásabban nála, kalapjánál mint a zászló leng az árvalányhaj; fekete szűre van, piros virágos, hetyke szűre. Egyszerre divat lett a fütty is, az árvalányhaj is, a fekete szűr is. Még nekem is megígérték otthon, hogy a kovácshoz viszik a füttyömet, reszelje le a hegyit s még én is kaptam fekete szűrt a tarcali vásárról.

Az ?iskola követelményeit szem előtt tartva, a kötet elsősorban a közvetlenebbül társadalmi mondanivalójú, egyszerűbb szerkesztésű és ismertebb elbeszéléseket tartalmazza. A Hét krajcár önéletrajzi ihletésű történetéből a látszólag humoros, valójában tragikus kicsengésű krajcárkeresgélés vérlázító következtetésekhez vezeti az olvasót. A Sustorgós, ropogós tafotában látszólag idilli faluképéről az elbeszélés végére derül ki, hogy mennyire hamis, mennyire csak a felszínen idilli ez a világ. A Szegény emberek az első világháború pusztításainak különös, rendkívül eredeti szempontból való ábrázolása; nem háborús történet, hanem azoknak a lelki, pszichikai sérüléseknek és következményeinek a drámai rajza, amelyeket a háború mindenkiben létrehoz. A kondás legszennyesebb inge egy kisfiú halála kapcsán mutatja be azokat az iszonyú különbségeket, amelyek „lent” és a „fent” világa között fennállnak. A Csibe-novellákat az egyik legjellemzőbb darab, a Csibe a színházban volt képviseli. A Világ végén már szép és jó című novella a kis négyéves állami gyerek, Rozika története: az Árvácskára emlékeztető rövid írás visszafogott hangja, tulajdonképpen apró, jelentéktelen eseményei ellenére is az egyik legtragikusabb, az embertelenséget leginkább felmutató Móricz-írások közül való.

Az első férfi, aki elég különös módon ismerkedik meg Lenával, egy idő után egyre furcsább dolgokat tapasztal. A titokzatos hölgynek csak keresztneve van, nincs telefonszáma, csak akkor találkozhatnak, ha a nő is úgy akarja. Hogyan lehet, hogy az asszonynak több neve és több lakása is van? A munkahelyén mások után kémkedik, egyszerre több férfi nyüzsög körülette. A második férfi már szerelmes lesz beléje, de ő is meglepődik, amikor egy napon Lenával egy rendőrségi szembesítésen találkozik: szerelmét éppen őrizetbe vették… A szövevényes ügyekre a magyarázatot csak a regény végén kapjuk meg, addig izgulhatunk, hogyan is alakul a titokzatos asszony sorsa.

Móricz Zsigmond gyakran nagy epikai vállalkozásai szüneteiben, majdnemhogy játékos erőpróbaként kezdett kisregényeibe. Fölfigyelt egy addig számára ismeretlen vagy kevésbé ismert társadalmi réteg életvitelére, életstílusára, mentalitására, izgatni kezdte a felszín alatt rejtőző valóság, és már írta is a regényt, rajzolta típusait, nyomozta az emberi sorsokat összekötő és meghatározó szálakat. a társadalmi porblémákat is emberi szituációkban és konfliktusokban ragadta meg. A figurák karakteréből és sorsából is azokat a dilemmákat bontotta ki, amelyekkel ő maga is reménytelenül vívódott egész életében. Így született a Nem élhetek muzsikaszó nélkül, a Házasságtörés, A kis vereshajú és a sajnos befejezetlen maradt kisregénye, a Kamaszok. Morális nyugtalansága, tisztázó szándéka, szenvedélyes elemző indulata az olvasót is magával ragadja és állásfoglalásra kényszeríti.

A vihar egy új-zélandi kikötő partjától elold egy vitorláshajót, amelyen tizenöt fiúintézeti növendék alussza az igazak álmát. A hajón e pillanatban vétkes könnyelműségből senki más nem tartózkodik, s az orkán szédítő sebességgel elragadja. Mire a szerencsétlenséget felfedezik, a vitorlásnak – tizenöt fiatal utasával együtt – nyoma vész. A hatóságok és a hozzátanozók hosszas, eredménytelen kutatás után beletörődnek a megváltoztathatatlanba, nem úgy, mint a nyílt óceánon felriadó utasok: a gyerekek. A szigetre vetődésük után a gyerekek felépítík ideiglenes társadalmukat, és összefogásukkal átvészelik a kényszerű helyzetet.

Az ??iskola követelményeit szem előtt tartva, a kötet elsősorban a közvetlenebbül társadalmi mondanivalójú, egyszerűbb szerkesztésű és ismertebb elbeszéléseket tartalmazza. A Hét krajcár önéletrajzi ihletésű történetéből a látszólag humoros, valójában tragikus kicsengésű krajcárkeresgélés vérlázító következtetésekhez vezeti az olvasót. A Sustorgós, ropogós tafotában látszólag idilli faluképéről az elbeszélés végére derül ki, hogy mennyire hamis, mennyire csak a felszínen idilli ez a világ...

Ebben a könyvben egy bolondos szobatudós, az indián nyelvek megszállottt kutatója. Neve az azték hadisten, Huitzilopochtli nevének mókás eltorzítása- és ezzel máris elárultuk a meglepetést. Azt, hogy Karl May ezúttal új oldaláról mutatkozik be az olvasónak. Egy csokorra való kacagtatóan vidám elbeszélést gyűjtöttük össze. Ebben a kötetben indián nincs, de van nevetés. Nem is kevés.

A regény többről szól, mint a címe. Catarina Da Serra, a nagyvárosban élő munkanélküli könyvelőnő élete gyökeres fordulatot vesz, amikor sosem látott apja birtokát örökli. Onnantól kezdve minden megváltozik: máshol fog élni, mások között, új mesterséget kell kitanulnia, az új környezetben új emberek bukkannak fel. Megismeri az igazi szex rejtelmeit, de a valódi szerelem sem várat magára sokáig.