Adamo Books Kiadó strana 14 z 40

A locsei fehér asszony fohose, Korponayné Géczy Julianna a valóságiban is élo személy volt. Egy 1714-ben, Gyorben lefolytatott felségárulási per aktái orzik a nevét. Egyéb forrásokból kétségtelenül megállapítható, hogy a gyori vértanú és a korábbi locsei áruló ugyanaz a személy. Ez az azonosság egyben magyarázatul szolgál arra is, mi ragadta meg Jókai fantáziáját a történeti forrásanyagban. Jókai így vall errol regénye elején: ?Hogyan lehet az, hogy egy no, aki egy csókért odadob egy országot, másszor megint azért az országért odadobja saját ifjú, szép fejét. . . Hol a megoldás az ég-pokol különbségu ellentmondás között egy no jellemében?" Valóban Jókai világába kívánkozó figura, megfejteni való lélektani rejtvény, és szinte kínálja a lehetoséget a fantázia szabad szárnyalásához. S a Rákóczi-szabadságharc ? a várostrommal, az árulással, a majtényi fegyverletétellel és az azt követo nemesi összeesküvéssel ? történelmileg is izgalmas háttere Géczy Julianna romantikus és drámai sorsának.

Magláy Fülöp megragadta kedvese kezét s keblére vonva azt, könyörgött neki, hogy csak maradjanak itt ezen a szép földön együtt: hisz az asztronómia szerint a föld is csak egyike a sok égi bolygóknak: és így a ki a csillagokba vágyik, gondolja el, hogy az egyiken már rajta van s nyugodjék meg benne.

Kíváló kisregények és elbeszélések Jókai Mórtól. Ezek a mûvek szerepelnek az ingyenesen letölthetõ e-könyvben: A SERFÕZÕ A NYOMORÉK NAPLÓJA FEKETE VILÁG

Egy no, akinek szeme tengerszem, a csodát jelenti a szemébe pillantó férfi számára. A csoda pedig birtokolhatatlan. Erzsike szédelgok, csábítók, kerítok prédája lesz, férfiaké, akiket nem érint a csoda. Utolsó férjét megöli, és a márianosztrai fogházban fejezi be életét. Mi történik egyetlen méltó hódolójával? Az o sorsa nem tragikus. Humora sosem hagyja cserben, szenvedélyesen érdekli a történelem és a politika, leköti az írás. Egyébként Jókai Mórnak hívják. Jókai önéletrajzi ihletésu, öregkori remekét nyújtjuk át az olvasónak.

Mert hát a pénz mindenütt isten. Afrika kaffereinél és a Jeges-tenger csukcsijainál# ha nincs is császárkép nyomatva rá. Egyik helyen a kaurikagyló, másikon a tengeri-kutya-fog a pénz: abban számítanak. Ahány nép, annyi neve az istennek. Talán Buddha, Brahma, Szjadei Hahe, Viclipucli, Jehova? Dehogy! Lak-rúpia, Tael, Millereis, font sterling, tallér, líra, frank, lej, márka, korona, piaszter, rubel, duros, dollár: ez az isten. A bálványhoz, a láthatatlan istenhez csak azért imádkoznak, hogy segítsen nekik ehhez a másik istenhez, az igazihoz kegybe jutni. Délelott predikál nekik valaki a mennybéli istenrol, azon elalusznak, délután predikál nekik más valaki a földi istenrol, a pénzrol, arra fölébrednek.

Az Aki a szívét a homlokán hordja címu kisregény 1889-ben jelent meg eloször a Budapesti Hírlap hasábjain. A hírneves harcos egy prófétától kér segítséget, hogy halottszívu (azaz a nok iránt érzéketlen) felnott fiát az egészséges nemi ösztön útjára vezesse. Az ifjú Edrin bég színlelt házasságot köt egy ismeretlen novel, akinek a homlokán fölfedezi a címbeli szívet. Beleszeret, a próféta óvása ellenére kinyomozza hollétét, szerelmes napokat tölt vele, míg rá nem ébred, hogy öntudatlanul bár, de apja rejtegetett feleségével és saját húgával élt együtt. Edrin ekkor végez velük és magával, a hazatéro apa pedig megorül. A vadromantikus történetet Jókai a végzetszeruség eszméjével oltja be.

A regény Jókai munkásságának ahhoz a Fekete gyémántokkal megkezdett irányzatához kapcsolódik, melyben a modern ?nagyvilági" életet kívánta ábrázolni. A mu szerkezetileg két lazán összefüggo részre tagolódik. Az elso, A ?tegnap" 1848-49-ben játszódik. Fohose Illavai Ferenc, igazi Jókai alak: csúnya, de rettenthetetlenül bátor, muvelt, szerény, okos és jóságos. Gyámfiát és egyben unokaöccsét, Opatovszky Kornélt többször kimenti különféle halálos veszedelmekbol, noha méltatlan rá, hogy örököséül megtartsa. Nagy szolgálatot tesz a gróf Tarnaváry családnak, életüket és vagyonukat is megmenti.... A második rész, A ?ma": az 1860-as évek eleje, a Schmerling-korszak. Mind az Opatovszky-, mind a Tarnaváry-birtok tönkrement az oktalan spekulációban és az egymással vívott harcban... A regény bovelkedik az izgalmas fordulatokban, ezért szerkezeti és jellemzési gyengéi ellenére kituno olvasmány.

Az aranyember mindmáig Jókai legnépszerubb alkotásai közé tartozik. Szerzojének is kedvence, becézettje, mégis mintha magányosan állana testvérei között. Tímár Mihály mintha csak tagadása volna a korábbi héroszoknak, de legfoképpen Berend Ivánnak. Jókait itt is a maga korának - az 1870-es éveknek - új embertípusa, a vállalkozó foglalkoztatja, de már kiábrándultan tekint rá, pályáját meghasonlásba vivonek találja. A regény azért is hat immár egy évszázada változatlan erovel olvasóira, mert a szerelmi élet és ösztönvilág felnagyított, kisarkított alaplehetoségeit tárja fel.

Folyóiratban 1857-ben, könyv alakban 1858-ban jelent meg eloször Az elátkozott család. A regény a 18. században játszódik, a komáromi protestánsok, és katolikusok küzdelmérol szól. Az 1756. évi földrengés rövid idore egymáshoz közelíti a vetélkedo felekezeteket: a katolikus Malárdy Ferenc alispán engedélyt ad rögtönzött protestáns fatemplom építésére, de a katasztrófa elmúltával tüstént le akarja bontatni a templomot, sot fejszével o maga vág bele. Malárdy alispánná választásának évfordulóján egy ünnepségen megjelenik egy jóképu fiatalember, aki Kadarkuthy Viktor néven mutatkozik be: megszeretteti magát a családdal, és feleségül veszi Herminát, a szülok szemefényét. Az ifjú férj azonban álnevet viselt# valójában református családból való, apja, Gutai Thádé fölismeri, és magával viszi. Romantikus kalandok, intrikák, és félreértések után a szerelmesek visszatalálnak egymáshoz, az ellenségeskedo apák összebékülnek. Történetük A bártfalvi lévita címu regényben folytatódik (Pesti Napló: 1897, könyv alakban: 1899). A valódi, idosebb Kadarkuthy bosszút akar állni a névbitorló Guthay Lorincen (a késobb született regényben dzsentris névformát használ az író), aki a Bükkben, Barátfalván él lévitaként ? református lelkésztanítóként ?, inkognitóban. Keresi, és megtalálja. Amikor már-már élethalál harcra kerülne közöttük a sor, Kadarkuthyt farkasok támadják meg, Lorinc pedig megmenti, és kibékülnek. Van olyan nézet, hogy Barátfalva mintája Tardona, ahol Jókai rejtozött a szabadságharc leverése után. ? A cselekményben dús, detektívregény típusú regénykettos nem tartozik az életmu fo vonulatába, de izgalmas olvasmány, és stiláris értékei is figyelemre méltók. ? Mindenkinek ajánlható.

Az volna a toll, mely a boldog találkozást le tudná írni! Egy nap ellopva a paradicsomból! Kettészakított szívek újra találkozása. El kellett felejteni, hogy ez itt börtön. Hogy ez az élet a halálbüntetést megváltó hosszú fogság. Egy rövid pillanat, mely után következik megint a hosszú aeon.

Az Árpád-házi uralkodók és családjaik történetének második része.

Nem csak Julius Caesart és Antoniust sorolhatjuk a nagy egyiptomi királyno szerelmei és gyermekei atyjai közé. A regény eseményeit egy férfi meséli el. A testor, aki mindig ?testközelben? volt, aki szerette a királynot és akit olykor a királyno is szeretett. Kleopátra életét ilyen közelségbol még nem ábrázolták.

A kötet egy tervezett sorozat elso darabja, amely ismert személyiségek egy-egy szerelmét mutatja be. Itt a szerzo magyar nyelven még nem ismert külföldi dokumentumok alapján írta meg a francia császár és ?lengyel felesége?, Walewska grófno kalandos, sok évig tartó viszonyát.

Az álnév nem véletlenül az, ami. A könyv egy ázsiai, háremben-felnott fiatal no tervezett életregény-folyamának elso része. Megismerjük belole a háremek zárt világát, de azt is, hogyan tör be oda is a szerelem, ami végül szökésre és tragikus események elviselésére kényszeríti a jobb életre, szabad világba vágyódó hercegnot.

Egy egzotikus országba érkezik az európai no, hogy ott az árvíz-sújtotta területen mentoakciót vezessen. A bennszülöttek nem kedvelik a noi parancsolókat és más nehézségek is útjába kerülnek. De ügyes ötleteivel, szeretetreméltó modorával végül eléri célját. A szerelem egy európai orvos képében jelentkezik...

A szerzo itt az utóbbi évtizedekben lezajlott terrorista akciók történetét írja le. Ezek közül többet most ismerhet meg a magyar olvasó teljes terjedelmében, hiszen annakidején a kommunista média nem engedte bemutatni, milyen alaposan készültek fel a nyugatiak egy-egy terrorakció visszaverésére, de azt sem, milyen baloldali, sokszor egyenesen moszkvai kapcsolatai voltak a terrorszervezeteknek?