Adamo Books Kiadó strana 14 z 41

A ??századvég-századelő – Jókai mellett – legnépszerűbb, legolvasottabb írója novellistaként indult. Elbeszélései nyomán szűkebb pátriája, a Palócföld jellegzetes figuráinak avatott tollú megörökítőjeként vált ismertté, szeretettel és egyben a rá jellemző ironikus látásmóddal rajzolta meg az általa jól ismert embereket, az egyszerű nép egyszerre furfangos és érzelmekben gazdag lelkületű fiait-lányait éppúgy, mint a kedélyes, régimódi kisnemeseket, birtokosokat, akik fel-feltűnnek későbbi műveiben, a nagy sikerű romantikus kisregényeiben, majd hosszabb lélegzetű műveiben is. Bár a drámaiság sem idegen tőle, az anekdotaszerű szerkesztésmód, a bájos humor nagymestere, akinek társadalomkritikája, a kiegyezést követő kor bírálata többnyire megértő, megbocsátó, ritkán vitriolos, leszámítva politikai karcolatait, amelyek nem egyszer keltettek komoly felzúdulást. Kiapadhatatlan mesélőkedve, szellemes, szórakoztatóan tömör stílusa, realisztikus, de nem földhözragadt világlátása a magyar próza legjelentősebb mesterei közé emelik, akinek művei ma is az írót joggal megillető népszerűségnek örvendenek.

Vilar, az amerikai magándetektív most egy indián rezervátum némi humorral ábrázolt lakóinak védelmére kel egy mohó szenátor, egyben az USA elnökjelöltjével szemben. Akció akciót követ...

„A haramia” igazi újdonság és különlegesség. A Winnetout minden korosztály ismeri és szereti az egész világon. Csak kevesen tudják hogy Karl May eredeti Winnetou-történetei közül ez nem jelent meg immár egy fél évszázad óta. May most sem okoz csalódást! Old Shatterhand és hű barátja Winnetou életveszélyes kalandokba kerülnek a Sziklás-hegység katlanjában és a sivatagban egyaránt. Bosszúra éhes indiánok lelkiismeretlen kalandorok igazi kavalkádja között igazán nem könnyű barátainknak. Egy rablóbandával vívott harc folytán a banditák elrabolják Old Shatterhand Medveölő valamint Winnetou ezüstpuskáját. s ráadásul étlen-szomjan a sivatag közepén kiszolgáltatva a haramiáknak úgy látszik, hogy elveszett a remény… Történetünkben különleges szerepet kap egy titokzatos aranygyűrű, melyre dátum és monogramm is van vésve. Old Shatterhand még nem tudja, hogy milyen fontos lesz ez a látszólag parányi tárgy barátja számára…

Avar Jani, szegény parasztlegény, a századforduló táján betyár-rajtaütéssel ijeszti az urakat. Betör egy grófi házba, kirabolja a jelenlevőket – s közben furcsa, szemérmes szerelem szövődik közte és Dea, a fiatal gróf jegyese között. Avar Jani lázongó nyugtalanságának, a magyar falu döbbenetes nyomorának, az Amerikába kivándorló százezreknek, az arisztokraták üres léha életének és ennek a furcsa szerelemnek regénye a Betyár. „A szegény embernek joga van lopni” – vallotta Móricz, mert a lopásban a társadalmi lázadás kezdetleges és kényszerű formáját látta. A paraszti mélységből szakad ki a regény élő, hús-vér hőse: megint csak a magányos lázadás jelképe, mint a Sárarany vagy a Rózsa Sándor központi alakja. A Betyár Móricz legnépszerűbb könyvei közül való: izgalmas története, a furcsa-romantikus szerelem, a nyomort leíró drámai jelenetek emelik érdekes olvasmánnyá.

Újabb tíz esztendő telt el a Húsz év múlva eseményei óta: 1660-ban járunk, s a négy daliának, a hajdani négy hetyke legénynek bizony deresedik már a haja. A történelem azért változatlanul fantasztikus kalandokba sodorja őket, kivált az örökifjú D'Artagnant, a fiatal, tapasztalatlan XIV. Lajos testőrkapitányát és bizalmi emberét. Mi mindent nem tesz! Trónra segít egy királyt, megment egy jólszervezett puccstól egy másik királyt – csak azokat nem tudja megmenteni, akiket legjobban szeret: Porthost és Bragelonne vicomte-ot. Ki ez a Bragelonne? A négyek szemefénye, dédelgetett kedvence: Athos fia, a hajdani vitézség méltó örököse. Az ő története rövid és fájdalmas: a király szemet vet szerelmére – s ki tudna ellenállni a Napkirálynak? Raoul belehal bánatába. A regény igazi hőse, D'Artagnan pedig megöregedve is fáradhatatlanul folytatja bátor és fortélyos kalandjainak sorát, közben itt-ott bizony borsot törve a magasra jutott és a király elleni cselszövényt bonyolító Aramis orra alá. A regény végére és élete végére pedig elnyeri méltó jutalmát: a marsallbotot.

A humor és a nevetés mindig ott van körülöttünk. És az igazi, a jó humor mellett nem is szabad csak úgy elmenni. Mikszáth Kálmán leírja a humor köznapi előfordulási formáit a 19. századi Magyarországon. Humorista az, aki észleli, értékeli, és élvezi a humort, a természetnek ezt a különös, emberi ajándékát. Az igazi humorista nem feltétlenül a humorából él. Csak él a humorral. A magyar irodalom történetében talán Mikszáth Kálmán az a szerző, aki a legtöbbet tette e „természeti kincs”, a humor közösségi hasznosításának ügyéért.

„Felnőtt férfiak két fiú és egy fegyvertelen nő ellen! Az életükre törnek. Miféle gazfickók ezek? Elhatároztam, hogy a fiatalok segítségére sietek. Visszasiettem lovamhoz, és nyeregbe szálltam. Mindkét puskámat kivettem tokjából, a medveölőt vállamra akasztottam, a Henry karabélyt pedig kézbe vettem.” Old Shatterhand lerongyolódva, gyalog érkezik meg Guayamas kikötővárosba, ahol megtudja, hogy bizonyos Harry Melton, cégéres gazember német és lengyel bevándorlókat szegődtet valamilyen mexikói nagybirtokra. A dolog gyanús, Old Shatterhand tehát honfitársaival tart, és lám, útközben titokzatos merénylők el akarják tenni láb alól. Szerencsére megmenekül, és közben három mimbrényó-apacs indiánt is kiszabadít az ellenséges juma-törzsbeliek karmai közül. Ekkor vérfagyasztó kalandok valóságos tömege zúdul hősünkre, ő azonban derekasan kivágja magát minden kutyaszorítóból, különösen, amikor nagyszerű barátja, a híres Winnetou is beleavatkozik a küzdelembe… Az „Ördögi gaztett” alcímet viselő első kötet arról szól, hogy Old Shatterhand leleplezi Harry Melton ördögi szándékait. Az aljas gonosztevő ugyanis német bevándorlókat csábított Mexikóba, hogy a hegyek közt rejlő higanybánya poklában kiuzsorázza erejüket, és aztán könyörtelenül elpusztítsa őket. Old Shatterhandnek nincs más választása: meg kell mentenie védtelen honfitársait. A szerencsétlenek nyomába ered. Útközben kiszabadítja Erős Bölény mimbrényó főnök gyerekeit is a biztos halálból, aztán a két talpraesett kölyköt maga mellé veszi, és beavatja őket a vadnyugati hadművészet magasabb rendű mesterfogásaiba. Sikerül-e becserkésznie Winnetou apacs főnök segítségével a roppant szirthegyet? Kibékíti-e a már régóta hadilábon álló mimbrényó és juma törzseket? Harcosi rangot és nevet szerez-e magának a két indián fiú a vérfagyasztóan izgalmas kalandok és párbajok során? Győz-e az emberi jóakarat, tisztesség, erény, bátorság és szellemesség a rosszindulat, elvakult erőszak, pöffeszkedés és ostobaság ellen? Erről szól ez a förgetegesen pergő cselekményű, lenyűgözően izgalmas, érdekes és mulatságos regény.

Idősebb Alexander Dumas Magyarországon egyik kevéssé ismert művét tartja kezében az olvasó. A groteszk műfaj egyik első műve a címszereplő – Pamfil Marseilleből, nagy kapitány – különleges kalandjait meséli el, összefonódva a szerző és baráti körének nem kevésbé különös történeteivel. A fordulatos és mulatságos történeteket olvasva még az afrikai tigrist is meg lehet bocsátani a szerzőnek.

A harmadik kötet az író 1897-ben született publicisztikai munkáit tartalmazza. Ebben az esztendőben Mikszáth szinte teljes mértékben politikai témákról cikkezett; országgyűlési karcolatait írta, honatyákról rajzolt arcképeket, magáról szólva is "programokat" vázolt. A kötet elsősorban a századvég magyar politikatörténetének nagyszerű, gazdag forrásmunkája, az alapos jegyzetek okán az adott év belpolitikai eseményeinek beható feldolgozása is.

Móra ??Ferenc történelmi regénye a 3.század végén, a római birodalom hanyatlása idején játszódik. Diocletianus császár az antik világ feltámasztásával próbálja megteremteni a birodalom belső rendjét, de törekvései során minduntalan szembe kerül az egyre erősödő kereszténységgel. Így a kezdeti toleranciát felválltja benne a gyűlölet, s nemsokára kitör az utolsó, egyben legvéresebb keresztényüldözés. Az öregedő császár eközben szolgaként nevelteti fiát, aki egy jóslat szerint csak akkor lehet utódja ha kilétét nagykorúságáig titokban tudják tartani. Quintipor azonban reménytelen szerelemre gyullad a társcsászár egyik leánya, Titanilla iránt, majd megismerve a kereszténységet, Krisztus követőjévé válik. Vajon mi lesz a sorsuk, és mi lesz a birodalom sorsa? El kell temetni a teljes antik kultúrát is a császár aranykoporsójába? A pogány és a keresztény Róma küzdelme, s a fiatalok lassan bontakozó szerelme izgalmas, ugyanakkor költőien szép történetté formálódik a könyv lapjain, amelyet sokan Móra legjobb regényének tartanak.

Az igazság rettenthetetlen bajnoka, a vasöklű, nagyszívű és bölcs Jaguár apó Dél-Amerika pampáin és égbe nyúló hegyei között jár e regény lapjain kicsi, de mindenre elszánt csapatával, hogy a jókat megoltalmazza, és az elvetemült orgyilkosokat megbüntesse. Az inka öröksége, az utolsó perui uralkodó mesés kincsei titkukkal a kalandorok sokaságát vonzzák, de egyetlen méltó örököse, a szelíd és bölcs inka unoka inkább az enyészetnek adja őket, mintsem hogy az emberi gonoszság és kapzsiság újabb démonait szabadítsák fel. – A népszerű író egyik legfordulatosabb és legjobban komponált regényét Szinnai Tivadar átdolgozása formálta korszerű, érdekes olvasmánnyá, Csergezán Pál illusztrációi pedig a cselekmény izgalmas pillanatait elvenítik meg.

Thora Wayan élete egy tragédia után szinte értelmetlenné vált, egy újabb szerencsétlenség viszont váratlan vagyonhoz juttatta. Távoli kisváros mellett, a hegyekben majdnem száz hektár erdőt és benne egy házat örököl. A városi lány megtud-e kapaszkodni egy ennyire idegen környezetben? Félelmei csak sokasodnak, amikor sejteni kezdi, hogy erdőbéli szomszédja régebben valami szörnyű dolgot követhetett el, mert most megváltoztatott személyazonossággal él ezen az isten háta mögötti vidéken...

"A Kisfaludy Társaság 1846. február 4-i ülésen olyan mure hirdetett pályázatot, melynek hose valamely, a nép ajkán élo történeti személy, mint Mátyás király, vagy Toldi Miklós. Arany, bár csak hivatalán kívül s a családi elfoglaltságok mellett dolgozhatott, jó fél esztendo múlva elkészült a muvel. 1847 januárjában kapta kézhez Erdélyi Jánosnak, a Társaság titkárának a levelét, melyben tudatták vele, hogy o lett apályázat nyertese. Az elbeszélo költemény sikere az irodalom elso vonalába emelte Aranyt. Vahot Imre a Pesti Divatlap munkatársául kérte, s még februárban megérkezett Petofi köszöntoverse és levele. A Toldi 1847-ben jelent meg nyomtatásban."

Móra Ferenc meséinek olvasása kicsiknek és nagyoknak egyaránt kedvelt időtöltést jelent. Ebben a kötetben megismerkedhetünk a hatrongyosi kakasokkal – akik rájöttek, hogy a nap nélkülük is felkel –, a segítséget nyújtó kéményseprő zsiráfokkal, és a versenyfutó csigákkal.

Az ??iskola követelményeit szem előtt tartva, a kötet elsősorban a közvetlenebbül társadalmi mondanivalójú, egyszerűbb szerkesztésű és ismertebb elbeszéléseket tartalmazza. A Hét krajcár önéletrajzi ihletésű történetéből a látszólag humoros, valójában tragikus kicsengésű krajcárkeresgélés vérlázító következtetésekhez vezeti az olvasót. A Sustorgós, ropogós tafotában látszólag idilli faluképéről az elbeszélés végére derül ki, hogy mennyire hamis, mennyire csak a felszínen idilli ez a világ...

Ebben a könyvben egy bolondos szobatudós, az indián nyelvek megszállottt kutatója. Neve az azték hadisten, Huitzilopochtli nevének mókás eltorzítása- és ezzel máris elárultuk a meglepetést. Azt, hogy Karl May ezúttal új oldaláról mutatkozik be az olvasónak. Egy csokorra való kacagtatóan vidám elbeszélést gyűjtöttük össze. Ebben a kötetben indián nincs, de van nevetés. Nem is kevés.