Adamo Books Kiadó strana 14 z 41

A regény elsosorban Trenk Ferenc báró viselt dolgait beszéli el. Elobb a császári, majd a cári hadseregben szolgált. Az osztrák örökösödési háború idején ötezer fonyi pandúrcsapatot szervezett, s nagy bátorságot tanúsított a harcmezon. Ezredessé léptették elo, de két év múlva kegyetlenkedései miatt megfosztották rangjától és örökös várfogságra ítélték. Jókai szerint kiszámított módon mérgezte meg magát, hogy a nevenapjára elore bejelentett halálával még egy utolsó gonosz tréfát uzzön ellenségeivel. A másik Trenk: Frigyes, Ferenc unokaöccse, egészen fiatalon II. Frigyes testortisztje lett, de unokabátyjával folytatott levelezése miatt hamarosan börtönbe kerül. Jókai nem elégszik meg az izgalmas események leírásával, hanem megmutatja, hogy a kalandorok is emberek, akik sok-sok lelki fájdalommal küzdenek.

Mikor Dióbél megszületett, nagyon kicsi volt. Apját azzal csúfolták a szomszédok, hogy nem lesz gondja bölcsőre, megteszi a dióhéj is. Így lett a kisfiú neve Dióbél. Minthogy szülei nagyon szegények voltak, Dióbél a kastélyba került kisinasnak. Innen a falusi kastélyból indult kalandos útjára a kisfiú, aki kicsi termete ellenére is Kossuth katonája lett.

A szavojai herceg regénye hamisítatlan Dumas-alkotás. A mu alapötlete visszanyúl a XVI. századba és a Bourbonok hadakozásai, Richelieu uralma után föllépteti a Valois-kat. Egy talált gyermek kalandos történetének keretében sorra lépnek fel II. Henrik és gyenge kezu fiai, a nagyon befolyásos Guise hercegek, a kálvinizmus elleni küzdelmekben. Franciaországban daliás ideje elevenedik meg, melynek végén találkozunk a különleges gascognei legényekkel, kik a Valois család utolsó igaz védelmezoi? Alexandre Dumas nálunk is igen széles olvasótábora bizonyára örömmel fogadja ezt az izgalmas és kalandos történetet. Szerelem, árulás, hosök és kalandorok lebilincselo kalandjai minden bizonnyal nem okoznak csalódást ezúttal sem.

A mű Mikszáth Kálmán levelezéseit foglalja magába, amelyet barátaival, szerelmeivel és a kor nagy íróival folytatott.

Ki ne hallott volna Winnetouról, az apacs indiánok nagy híru fonökérol? Hát Old Firehandrol, Old Shatterhandrol, a biztos kezu vadászokról? Amióta a század elejének népszeru német regényírója megalkotta oket, elpusztíthatatlnaul élnek minden gyerek emlékezetében. Az Ezüst-tó kincse legérdekesebb kalandjaikat fuzi csokorba. Egymást érik itt a veszélyes práviadalok, az izgalmas indián háborúk és a rabló csavargókkal vívott kermény csaták. Old Firehand vezetésével kincskereso fehérek és baráti idniánok csapata igyekszik az Ezüst-tóhoz. Útjuk elé töméntelen akadály tornyosul, bátorságuknak, azonban meglesz a gyümölcse: egy napon elérjük tárul a legendás kincseket rejto , magas szirtek között piheno, ezüstösen csillogó tó. Hozzájutnak-e a kincsekhez vagy sem? ? ez már maradjon a regény titka.

"A sziget lakosságának csaknem a fele eltűnt azon az éjszakán… Helyzetem igen nehéz, hiszen semmiféle megbízható tanú vallomására nem támaszkodhatom. Igen kevés tárgyi bizonyítékot sikerült begyűjteni… Összegezve a vallomásokat, az az érzésem, hogy egy ostoba és hibbant, kollektív átverésről van szó. Mégis, az adatok feltűnő egyezőséget mutatnak… Egy Hulaie nevű rendőrkapitány elmondása alapján valamiféle járvány vette kezdetét… A kikérdezettek között volt egy brit állampolgár, aki mélyreható információkat szolgáltatott az eseményekről. Vallomása szerint ő és társai idézték elő a rémes eseményeket, amikor egy titkos lelőhelyet kutattak fel Bulugami partjai közelében, az óceánban…" Részletek Jason Hobbard FBI különleges ügynök Bulugami-i rejtéllyel kapcsolatos jelentéséből.

Ifjabb Alexandre Dumas (1824-1895) szentimentális alkotása (1848) a kurtizánról, akinek a tiszta szerelem esélye is megadatott ? bejárta a világot. Népszeruségét fölöttébb gyarapította Verdi ragyogó operazenéje (La Traviata), neves énekesek, illetve a filmváltozatokban színészegyéniségek kiemelkedo teljesítménye. A regény maga azok közé az irodalmi képzodmények közé tartozik, amelyek érzelmi aureólába fogják és egyszeru, kongruens képlet szerint építik fel világukat. Mindennek és mindenkinek megvan a maga pontosan kijelölt, áttekintheto helye és szerepe, s az egyetlen nóvum, amit e muvek felmutatnak az, hogy valami rosszról kiderül, alapjában véve jó. Szerb Antal felhívja a figyelmet, hogy a Kaméliás hölgy nyomán megindult demi-monde regénydivatra mintegy keseru ellenhatásként nyúl Flaubert magasabb értelmezési hálóval a közkedvelt érzelmes témához.

A magyar kritikai, realista próza nagymesterének politikai regénye, a Két választás Magyarországon komoly címe ellenére meglehetősen könnyed olvasmány. Első részében megismerkedhetünk főhősével, Katánghy Menyhérttel, azaz Menyussal, majd megtudhatjuk, hogy hogyan lehet valaki érdemtelenül országgyűlési képviselő. Végül Katánghy tizenkét levelébe pillanthatunk bele, amelyeket feleségéhez, Klárához intézett. Menyus históriájával a lecsúszott dzsentriket és azok léhűtő életmódját rajzolja le az író. A teljes lesüllyedéstől tartó hősünk mindet kipróbált, volt már orvos, aki nem igazán praktizált, betege is alig akadt. Érdekházasságot kötő férfi, aki a gazdagodás lehetőségét látta, majd a szomorú valóság kiábrándította – méltó párjára akadt Klára személyében. Aztán országgyűlési képviselővé lett; a Blandi család politikai kapcsolatainak köszönhetően megszerezte a székely Borontó mandátumát. Így került Budapestre, beásva magát a politikai életbe. Klárikának szóló leveleiben a közélet nehézségeit igyekszik ecsetelni, azonban a klubbéli kártyapartik jobban érdeklik a politika helyett. Feleségét igyekszik elkápráztatni, főleg Wekerle Sándor leírásával, és folyton-folyvást próbálja megakadályozni azt, hogy Pestre költözzön a család. Menyus karrierjének aztán maga Klári vet véget, férje ellen kampányol, ezzel eléri, hogy ne válasszák meg újra Borontó polgárai. Menyus nem adja fel, szerez magának egy másik képviselői helyet. Ezt csínnyel, színészkedéssel, hazugságok hadával és korrupcióval éri el. Célja nem az, hogy másokat képviseljen, csupán a Tisztelt Házba szeretne bejutni. A második választás a korrupciós összejátszás tökéletes példája. Mikszáth brillírozva meséli el a történteket. Az alakok, akiket az író felsorakoztat – a mandátumkergető, ingyenélő dzsentrihad, a manipulálható polgárság és a Képviselőházban ülő, jóformán semmihez sem értő képviselők – jól szemléltetik a közélet akkori helyzetét. Mikszáth-ot olvasni rendkívül mulatságos. Soraiban érződik a gúny, az irónia és a szórakoztatás szenvedélye.

A 2000-es évek elején urhajócsapat készül a Marsra. Ugyanakkor az egész világot furcsa álomkór lepi el - három napra elalszik a Föld egész lakossága. Vagy mégsem mindenki?... Valakik nem alszanak, hanem a nukleáris fegyvereket gyujtik be egy kis országba. Az urhajósokon nem fog az álomkór, és szembeszállnak a diktatúra embereivel. Mi lesz a világ összes atomfegyverével?...

Már szőkül az éjszaka, mire csavarogtomban kiérek a harmatos mezőkre. Messze mögöttem lelkehagyott kőházaival az aluvó város, előttem a szemét nyitogató szabad róna kereksége. Közben lassú csobogással az ébredező Tisza, sápadtan álmos fodraira égőpiros pántlikát tűz a hajnalragyogás.

Az elso rész, a Luisa San Felice nagyívu körkép a Nápolyban uralkodó király zsarnokságáról, kegyetlenkedéseirol, a franciák segítette olasz forradalmárok harcáról, akik életük kockáztatásával szembeszállnak a önkénnyel. Megdöntik a királyságot, és távozásra kényszerítik Ferdinándot aljas híveivel együtt. Az Emma Lyonná-ban tovább forog a történelem kereke: a háttérben a köztársaság kikiáltása, a bosszúra készülo király felkészülése, visszatérte pedig az elso részbol is ismert olasz hazafiak hiábavaló, küzdelmes önfeláldozásának és egy ifjú szerelmespár tovatuno boldogságának, szívszorongató tragédiájának története. Ebbol a regénybol is kiderül Dumas nem múló sikerének titka: neki sikerül termékeny képzeletével kalanddá formálni-kerekíteni a valóságosat, lélegzetelállító iramú, váratlan és regényes fordulatokban bovelkedo regényt formálni, és mesemondás közben egy nagy kort megidézni.

"Évtizedekig hasztalan kerestek egy megfelelő bolondot szanaszét az udvaroknál. Szerencsére, két bolondja volt a bajor választó-fejedelemnek s az önként átengedte az egyiket, egy Akli Miklós nevű magyart, aki az akkori udvari kalendáriumban »Mikos Akli« név alatt van bejegyezve."

A dokumentumjellegu könyv alcíme: "A spiritiszták titkai". A szerzo ismét rejtélyes emberi képességeket boncolgat - valóban léteznek emberek, akik képesek elküldeni tudatukat bárhová, miközben testük eredeti helyén marad, és vannak olyanok is, akik megkettozhetik önmagukat?

Móra ??Ferenc, a mikszáthi hagyomány egyik jeles és népszerű folytatója, a húszas-harmincas évek haladó irodalmának jellegzetes alakja, akinek elbeszélő művészetéről kíván e kötet képet adni, magába foglalva az 1956-ban mejelent A világ így megyen válogatásunk legjavát, a Móra Ferenc Könyvkiadó kiadásában megjelent történelmi anekdotáit – amellett közöl olyan írásokat is, amelyek eddig csak folyóiratokban, napilapokban láttak napvilágot. Az írások egy része önélatrajzi jellegű. Gyerekkorának, ifjúkorának világát, emlékeit mondják el. Sírás, nevetés – Illyés Gyula szavaival; „a szegények rejtő, halk szeretete” – s a mindenütt jelenlevő, sorsokat, érzelmeket eltaposó „vaspata” uralkodik ezekben a történetekben. Gyöngéd pasztellszínekben mutatja meg az alföldi tájat, hogy annál megrendítőbben, kiáltóbban és vádolóbban komoruljon elő a Földhözragadt Jánosok, Zuginék, Hajnal Matyikák portréja, sorsa. Más írásai, a hivatali bürokráciát leleplező, a közoktatást bíráló írásai, valamint történelmi anekdotái meglepő, jóízűen buggyanó vidám történetek sorozata azon a „nagyon színes és mégis végtelenül természetes, egyszerű magyar nyelven, amit csak a szögedi ember tud” (Móricz Zsigmond). Szinte minden írásában jelen van a sajátos magyar humor. Móricz megállapítása szerint „Mikszáth felfedezte, Tömörkény tökéletesre csiszolta, és Móra Ferenc élt vele, mint az aranypénzzel”.

A nagy regénykompozíciók mesterének számító Móricz "ezúttal" – több mint száz éve – leheletfinom lélektani regényt írt: a házastársi játszmák valóságos példatárát adva aprólékos részletességgel rajzolta meg friss házas hőseinek folyton ingadozó lelkiállapotát, az együttélés szabályainak kialakításán való mindennapos igyekezetüket. A galamb papné nemcsak ezért, de ezért is a maga nemében ugyanolyan remekmű, mint Móricz nagyregényei.

...Ez a párbeszéd Dubarry grófné, XV. Lajos francia király szeretoje és Richelieu herceg, Franciaország marsallja között zajlott le. De valóban, ki is ez a rejtélyes férfiú, ez a Joseph Balsamo ? mert hiszen róla van szó ?, aki szerepeit állandóan cserélgetve jelenik meg az olvasó elott? Ki ez a szabadkomuves, ez a kétezer esztendos, örökéltu Acharat, ez az alkimista, aranycsináló, magnetizor, múltba látó és jövendomondó lélekidomár, aki párizsi, Szent Kolozs utcai rejtekhelyérol igazgatja a francia forradalom elokészületeit, sakkban tartja Párizs félelmetes rendorfonökét, s látnoki képességu médiumai,a sápatag vidéki bárólányka, Andrée, és a forróvéru, szenvedélyes olasz Lorenza révén a háttérbol irányítja a francia politikát? Dumas-nak a különös figura megformálásához valóságos történeti személy szolgált mintául: az a Cagliostro gróf néven ismert, palermói származású nemzetközi kalandor, aki Európa számos udvarában megfordult, és a legbefolyásosabb körökbol szedte áldozatait. E nem mindennapi személy kalandos, olykor borzongató históriája jó alkalmat ad az írónak, hogy felrajzolja a nagy francia forradalmat megelozo korszak súlyos eseményekkel terhes, zaklatott hétköznapjait is.