Adamo Books Kiadó strana 3 z 41

Két ókori férfiról szól ez a könyv. Két rendkívüli egyiptomi fáraóról. Egyik sem élt sokáig, mégis mindketten alaposan felforgatták saját korukat és birodalmukat. Az egyik új vallást alapított és ezzel teljesen megújította volna országát, ha hagyják. Ám így is nagy reformer volt, aki alapjaiban újította meg Egyiptomot. Ehnaton túl korán született, több ezer évvel előzte meg korát a társadalmat jobbító eszméivel. Ma már alig hihető, de Ehnaton hatalmas változásokat okozott a maga idejében, amitől országa egy új fejlődési vonalon indult el, míg az ellenfelei véget nem vetettek a nemes küzdelemnek. Ha nem bukik el, nem csak a Nílus völgyében, de hamarosan a korabeli világ más részein is nagy változások történtek volna. Tutanhamon, a fiatal fáraó is sokat tett népéért, pedig tizennyolc évesen ragadta el a halál. Hadvezér és társadalomújító volt ő is, aki merészen szembeszállt a maradi nézetekkel. Ha több ideje van és nem viszik el harci sérülései és más betegségei, akkor minden későbbi nagy fáraónál, még a Ramszeszeknél is többre viszi. De bár Ehnaton és Tutanhamon is elbuktak, azért jelentős nyomot hagytak nem csupán Egyiptom, de az emberiség történetében is.

Colin a sors kegyeltje. Gazdag, okos és jóképű. Kitűnő tanuló, tehetséges sportoló, a lányok kedvence. Mindent megkaphat, amit csak akar. Kivéve egyet… Kirát.Kira átokkal született, ami tizennégy éves kora óta megkeseríti az életét. Hogy ne sodorja újra és újra életveszélybe a környezetét, önkéntes száműzetésbe vonul. Mindent és mindenkit kizár az életéből, legfőképp Colint. És mikor végre bízni kezd abban, hogy végre a dolgok megváltoznak, és az élet újra a régi lehet, minden összeomlik körülötte.Egy őrült garázdálkodik a békés kisvárosban. Senki sem tudja, mit miért tesz, és mi alapján választja ki áldozatait. Egy biztos csak, hogy tetteinek valamiképp köze van Kirához és Colinhoz.

Az olvasók kívánságára harminc válogatott, azonos témakörhöz tartozó - meg nem jelent, vagy országos lapokban közölt - novellát gyűjt össze ez a szép kivitelű könyv.

Egy ?Magyarországon eléggé szokatlan műfaj: az űrhorror egyik alapvető művét tartja kezében az olvasó. Igaz, csak az eredet kozmikus – utána a történet már nagyon is a Földön játszódik. Ismeretlen helyről hoznak egy emberfejnyi kődarabot az űrből. Mire az űrhajós hazaér a Földre, életét veszti. Senki sem tudja, honnan származik a kő, és azt sem, milyen tragikusan mágikus tulajdonságai vannak… A követ az űrkőzet-gyűjtők adják-veszik, lopják rabolják, csalják ki egymástól. Akárkinél van, az illető halálos veszélybe kerül. A rejtélyes és hajmeresztő halálesetek kinyomozását egy női detektívre bízzák, aki hamarosan az űrbéli halál nyomába ered. De ő sem tudja megakadályozni, hogy a kő tulajdonosai a legszörnyűbb módokon vegyenek búcsút az élettől. Csak a regény végefelé derül ki, hogy a követ egy földönkívüli civilizáció mozgatja és az lép fel az igazságosztó szerepében… A magányos beavatott – mint szinte az egyetlen bűntetlen földlakó – megmenekül, a kő pedig folytatja útját… A regény bővelkedik a meglepő fordulatokban. Olyan haláloknak leszünk tanúi, amelyeket eddig sem filmekben nem láttunk, sem könyvben nem olvashattunk. Mindenki attól retteg, ami a lelkében lapul. És a „kő” pontosan ismeri minden tulajdonosa múltját, hajlamait és bűneit…

Ez a fantasztikus regény már megjelent egyszer közös kötetben egy másik regénnyel. Ezúttal az olvasók és kereskedők követelésére adták ki, majd még abban az évben többször egymás után újranyomták – talán a kétségtelenül ebből lopott “A pusztító” című Stallone-film hatására..? 

A Murphy-könyvek szokásos könnyed, csipkelődő és mulattató modorában ismerteti a szerző a szerelemmel, házassággal, szexualitással kapcsolatos "törvényeinket" és "szabályainkat", vagyis... az életünket. 

Geoffrey Halley angol olajmágnás Afrika egyik „fehér foltján", Lungaországban folytatja piszkos, olaj- és vérszagú üzelmeit. Leányát, Liliant egy milliárdoshoz akarja férjez adni, Lilian azonban megszökik. Az olajmágnás magándetektívet fogad, hogy ellenőrizhesse lánya útját, a kissé ügyefogyott Bronson azonban a lány barátnőjének szegődik nyomába. Ettől kezdve két szálon fut a cselekmény: Lilian véres, izgalmas kalandok során szenvedő alanya lesz apja - és az angol gyarmatosítók - üzelmeinek, másrészt a magándetektív rendszeres írásos beszámolóin nevethet az olvasó. Izgalom, komikum, howardi humor és sajátos filozófia jellemzi Rejtőnek ezt a regényét is.

Két ?ókori férfiról szól ez a könyv. Két rendkívüli egyiptomi fáraóról. Egyik sem élt sokáig, mégis mindketten alaposan felforgatták saját korukat és birodalmukat. Az egyik új vallást alapított és ezzel teljesen megújította volna országát, ha hagyják. Ám így is nagy reformer volt, aki alapjaiban újította meg Egyiptomot. Ehnaton túl korán született, több ezer évvel előzte meg korát a társadalmat jobbító eszméivel. Ma már alig hihető, de Ehnaton hatalmas változásokat okozott a maga idejében, amitől országa egy új fejlődési vonalon indult el, míg az ellenfelei véget nem vetettek a nemes küzdelemnek. Ha nem bukik el, nem csak a Nílus völgyében, de hamarosan a korabeli világ más részein is nagy változások történtek volna. Tutanhamon, a fiatal fáraó is sokat tett népéért, pedig tizennyolc évesen ragadta el a halál. Hadvezér és társadalomújító volt ő is, aki merészen szembeszállt a maradi nézetekkel. Ha több ideje van és nem viszik el harci sérülései és más betegségei, akkor minden későbbi nagy fáraónál, még a Ramszeszeknél is többre viszi. De bár Ehnaton és Tutanhamon is elbuktak, azért jelentős nyomot hagytak nem csupán Egyiptom, de az emberiség történetében is.

Vajon mi lehet az, amitől egy pávián meglepődik és egy papagáj több alkalommal is leszögezi, hogy: „ki-ráki?” Azonnal be fogjuk látni, hogy alapos okuk volt-e különös viselkedésre. Az erdő közepén, hátával egy fának dőlve nyugodtan aludt egy úr, szmokingban, lakkcipőben, fején szalmakalappal, gomblyukáról csüggő monoklival. Estélyi ruhája olyan kifogástalan, olyan frissen vasalt és ragyogóan tiszta volt, inge, keménygallérja olyan kifogástalanul sima és hófehér, mintha most lépett volna ki egy kaszinó kapuján. Megjegyzem, így is volt. A hely viszont, ahol most ébredezett, a Kongó őserdejének mélye volt. Theodor Emerson, becenevén „Petróleum Teddy”, elkényeztetett milliomos csemete, legjobb barátjába, Gordon kapitánnyal fogadást kötnek. A tét: milliók nélkül megélni úgy, ahogy van, egy szál szmokingban, a Kongó őserdejének közepén. Teddy azonban nem számolt néhány jelentéktelen dologgal: vadállatokkal, kannibálokkal, egyéb vérszopó fenevadakkal, na meg a rekkenő hőséggel sem…

VIGYÁZAT! Veszélyes olvasmány: gondolkodásra ösztönöz! A szerző majdnem 50 évig tervezte a megírását, most végre elkészült. Tudnia kell, hogy ez a mű ÖNRŐL is szól, benne vannak ön és utódai, és azok a milliárdok, akik még meg sem születtek. A Mindenség könyve ez, lapjain a múlt, a jelen és a jövő szédítő perspektívái tárulnak fel. Egymásba folyó Univerzumok, világok kezdetei és végei, százmilliárd évek története. Hogyan látja mindezt a tudomány és hogyan a szerző? A tudásuk révén istenné változó emberekről, idegen civilizációkról, világok találkozásairól, időtlen idők félelmetes eseményeiről olvashat. Legyen kíváncsi és bátor, lásson neki! De vigyázzon! Ha hétfőn kezdi, kedden és szerdán már másképpen fog érezni, csütörtökön és pénteken másképpen fog gondolkodni, a hét végére talán már egészen más emberré lesz, miután megismerkedett a világok világaival, a végtelen Univerzumok titkaival.

Kikötői csempészbandát leplez le egy fiatal, szerelmes fiú. Ezzel elnyeri szerelme kezét is.

A szerző ismét jósolni merészel: mivel a világon sokfelé fogyóban vannak az ivóvízkészletek és a mezőgazdaságnak is elfogy a vize, egyes területeken éhínség lép fel. Ezért 2000 körül vízszerző akciókra, sőt, háborúkra is sor kerülhet... Az izgalmas regény ilyen kommandós akció történetét meséli el, egy megindítóan szép szerelemmel együtt.

VIGYÁZAT! Veszélyes olvasmány: gondolkodásra ösztönöz! A szerző majdnem 50 évig tervezte a megírását, most végre elkészült. Tudnia kell, hogy ez a mű ÖNRŐL is szól, benne vannak ön és utódai, és azok a milliárdok, akik még meg sem születtek. A Mindenség könyve ez, lapjain a múlt, a jelen és a jövő szédítő perspektívái tárulnak fel. Egymásba folyó Univerzumok, világok kezdetei és végei, százmilliárd évek története. Hogyan látja mindezt a tudomány és hogyan a szerző? A tudásuk révén istenné változó emberekről, idegen civilizációkról, világok találkozásairól, időtlen idők félelmetes eseményeiről olvashat. Legyen kíváncsi és bátor, lásson neki! De vigyázzon! Ha hétfőn kezdi, kedden és szerdán már másképpen fog érezni, csütörtökön és pénteken másképpen fog gondolkodni, a hét végére talán már egészen más emberré lesz, miután megismerkedett a világok világaival, a végtelen Univerzumok titkaival.

A ?teherbe esés törvényei1. Az asszonyok mindig tudják, mikor estek teherbe.2. A férfiak sohasem sejtik, a nők mikor esnek teherbe.1. sz. kivétel: a fiatalkorú lányanyák. Ok általában túl későn értesülnek a dologról.2. sz. kivétel: Kathy, a takarítónő. Ő végig azt hitte, meghízott és csak a szülészeten a csecsemősírás tudatta vele, hogy itt alighanem valami másról van szó. Ez a testsúlygyarapodás nem is volt annyira kóros. Nyaralási törvények1. Amikor közvetlenül indulás előtt megkérdezed a családot, mindenük megvan-e, amire szükség lesz -kórusban felelik: igen!2. Ahogyan távolodtok otthonról, úgy derülnek ki a hiányok.3. A távolság egyenesen arányos a hiányzó holmik fontosságával. Whitehead doktor szabálya apáknakHa fiad óvszert kér tőled kölcsön, több lehetőség van.1. Csak a szája jár, hiszen még csupán 14 éves.2. A haveroktól hallotta, hogy ezzel nagy rémületet lehet kelteni avult gondolkodású szülők körében.3. Ebből megtudhatod, hogy ő is ilyennek tart téged.4. Vagy már elmúlt tizenhét is, csak te még nem vetted észre.5. Pillanatnyilag kifogyott a saját készlete.

Az alcím szerint ez "az emberi akarat regénye". Csak a történet végén derül ki, hogy az a csapat, amely hihetetlen, embertelen akadályokat küzd le, hogy eljusson Tingra városába, valójában miért indult el, és a marcona férfiakat kik ellen vetik be. 

1860-ban jelent meg Jókai egyik legnépszerűbb regénye, a Szegény gazdagok, amely egyben az író legvitatottabb műve is: az utókor művészi értékeit megkérdőjelezte. Mindenesetre olyan kalandregény, amelynek számottevő társadalmi mondanivalója van. Hátszegit, a kettős életű rablóvezért, akit hol gazdag, gavallér báróként, hol félelmetes rablólovagként, Fatia Negraként látunk viszont, nemcsak morális okokból – vagyis rabló mivolta miatt –, hanem ridegsége, a közügyek iránti érzéketlensége, gőgös arisztokrata magatartása miatt gyűlölteti meg az olvasóval. A cselekmény másik szála a reformkori Pest kapzsi, kereskedő-uzsorás világában, Lapussa Demeter famíliájában játszódik. A cselekmény két szálát Lapussa unokája, a szerelmétől elszakított, Hátszegihez feleségül kényszerített áldozat, Henriette személye köti össze. Az izgalmas történet nagy része gyönyörű erdélyi tájakon játszódik.