Adamo Books Kiadó strana 2 z 41

A sorozat előző kötetében megismert trió : Csülök, Tuskó Hopkins és Senki Alfonz - ez alkalommal egy ifjú francia hölgy, az eltűnt fivérét kereső Yvonne Barré oldalán bukkan fel. Hőseinknek el kell jutniuk a kongói dzsungel mélyén fekvő büntetőtáborba, Igoriba, ahova régi, kedves ismerősük, a köztársasági elnökkel folytatott képzeletbeli beszélgetések specialistája, Potrien őrmester kíséri el őket. ("Ha majd a köztársaság elnöke azt kérdezi: -Ugyan, kedves Potrien, ki volt az a három katona, aki szétverte azt a karavánt?")

A legendás Cornwall mélyén egy kisváros szunnyad, melyben patinás alapítványi iskola neveli a filózófia és a vallás iránt érdeklődő elit-csemeték szűk táborát. A heroikus múlt díszletei közé szorított városka, kelleme és bája ellenére azonban néhány súlyos titkot is őriz magában, amit csak egyvalaki képes megfejteni... Philip Glenvenor, a fiatal, de súlyosan beteg arisztokrata is beiratkozik az upper-swanlon-i Filozófiai és Vallástörténeti Alapítvány kurzusára. Arról azonban a legcsekélyebb elképzelése sincsen, hogy megjelenésével az események miféle drámai láncolata indul be. És arról végképp nincs sejtése, hogy a felfoghatatlan történéseknek valójában ő az egyetlen kulcsfigurája. Így aztán az események fordulatai mellett önmaga hitetlenségét is le kell győznie ahhoz, hogy szembe szállhasson a Végzettel... Mansfield ezúttal a kelta misztikával és a középkori történelem párájával belehelt dél-nyugat Angliába kalauzolja el tisztelt Olvasóit, hogy lebilincselő mesét mondjon a fekete "Fubus"-ról, a dombvidék lidércéről; a szent Agrobane városáról és az ott meglapuló sötét erőkről. És ahogy eddig, ez a mese sem nélkülözi a meghökkentő fordulatokat és az izgalmakat...

A legendás Cornwall mélyén egy kisváros szunnyad, melyben patinás alapítványi iskola neveli a filózófia és a vallás iránt érdeklődő elit-csemeték szűk táborát. A heroikus múlt díszletei közé szorított városka, kelleme és bája ellenére azonban néhány súlyos titkot is őriz magában, amit csak egyvalaki képes megfejteni… Philip Glenvenor, a fiatal, de súlyosan beteg arisztokrata is beiratkozik az upper-swanlon-i Filozófiai és Vallástörténeti Alapítvány kurzusára. Arról azonban a legcsekélyebb elképzelése sincsen, hogy megjelenésével az események miféle drámai láncolata indul be. És arról végképp nincs sejtése, hogy a felfoghatatlan történéseknek valójában ő az egyetlen kulcsfigurája. Így aztán az események fordulatai mellett önmaga hitetlenségét is le kell győznie ahhoz, hogy szembe szállhasson a Végzettel… Mansfield ezúttal a kelta misztikával és a középkori történelem párájával belehelt dél-nyugat Angliába kalauzolja el tisztelt Olvasóit, hogy lebilincselő mesét mondjon a fekete „Fubus”-ról, a dombvidék lidércéről; a szent Agrobane városáról és az ott meglapuló sötét erőkről. És ahogy eddig, ez a mese sem nélkülözi a meghökkentő fordulatokat és az izgalmakat…

Jókai történelmi témájú regényeinek egyik legérdekesebb darabja az Erdély aranykora. Cselekménye a török uralom hanyatlása idején játszódik Erdélyben. Bethlen Gábor, a "nagy fejedelem" meghalt, nehéz méltó utódot találni helyébe. A török szultán erőszakos fellépésére váratlanul Apafi Mihály lesz Erdély fejedelme, akinek egyetlen igaz híve sincs a kis országban. A politikával, hatalomosztással szívesen foglalkozó nagyurak között sok az érdekes, színes egyéniség - de egy sincs, akinek diplomáciai érzéke mellett megbízhatósága, vagyona, tekintélye és egyúttal emberi érzései lennének. Apafival szemben legközelebbi hozzátartozója, saját sógora, Bánfi Dénes tör hatalomra. A cselszövésekre kitűnő alkalmat adnak a basáskodó török megszállókkal folyó állandó csaták, Erdély sziklás, barlangos hegységei és magának Apafi Mihálynak egyre romló kedélye, emberi gyengeségei. A sógorok vetélkedése Bánfi lefejezésével végződik, akinek későn kegyelmez meg Apafi. A történet tovább bonyolódik egy mesébe illően gonosz és szép lány szerelmi cselszövéseivel és néhány, a történelem számára nem jelentős székely kisnemes, nemzetes asszony életepizódjainak anekdotikus felvillantásával.  

Jókai történelmi témájú regényeinek egyik legérdekesebb darabja az Erdély aranykora. Cselekménye a török uralom hanyatlása idején játszódik Erdélyben. Bethlen Gábor, a "nagy fejedelem" meghalt, nehéz méltó utódot találni helyébe. A török szultán erőszakos fellépésére váratlanul Apafi Mihály lesz Erdély fejedelme, akinek egyetlen igaz híve sincs a kis országban. A politikával, hatalomosztással szívesen foglalkozó nagyurak között sok az érdekes, színes egyéniség - de egy sincs, akinek diplomáciai érzéke mellett megbízhatósága, vagyona, tekintélye és egyúttal emberi érzései lennének. Apafival szemben legközelebbi hozzátartozója, saját sógora, Bánfi Dénes tör hatalomra. A cselszövésekre kitűnő alkalmat adnak a basáskodó török megszállókkal folyó állandó csaták, Erdély sziklás, barlangos hegységei és magának Apafi Mihálynak egyre romló kedélye, emberi gyengeségei. A sógorok vetélkedése Bánfi lefejezésével végződik, akinek későn kegyelmez meg Apafi. A történet tovább bonyolódik egy mesébe illően gonosz és szép lány szerelmi cselszövéseivel és néhány, a történelem számára nem jelentős székely kisnemes, nemzetes asszony életepizódjainak anekdotikus felvillantásával.

1860-ban jelent meg Jókai egyik legnépszerűbb regénye, a Szegény gazdagok, amely egyben az író legvitatottabb műve is: az utókor művészi értékeit megkérdőjelezte. Mindenesetre olyan kalandregény, amelynek számottevő társadalmi mondanivalója van. Hátszegit, a kettős életű rablóvezért, akit hol gazdag, gavallér báróként, hol félelmetes rablólovagként, Fatia Negraként látunk viszont, nemcsak morális okokból – vagyis rabló mivolta miatt –, hanem ridegsége, a közügyek iránti érzéketlensége, gőgös arisztokrata magatartása miatt gyűlölteti meg az olvasóval. A cselekmény másik szála a reformkori Pest kapzsi, kereskedő-uzsorás világában, Lapussa Demeter famíliájában játszódik. A cselekmény két szálát Lapussa unokája, a szerelmétől elszakított, Hátszegihez feleségül kényszerített áldozat, Henriette személye köti össze. Az izgalmas történet nagy része gyönyörű erdélyi tájakon játszódik.

Versenyfutással kezdődött az egész gyalázatosság. Több mint száz éve annak, hogy a Lonsdale-ősök elindultak Nyugatra. Versenyt futottak a földért. Hegynek fel! Két Lonsdale család vándorolt akkor ide keletről. Unokafivérek. Ők is futottak. Előzőleg sem fértek meg egymással úgy, ahogy jó rokonokhoz illik, és most úgy akarta a sors, hogy annyi ember közül ketten maradjanak a hegyi ösvény utolsó fordulójában. Hogy azután mi történt, azt senki sem tudja, és nem is fogja megtudni soha. Az egyik Lonsdale elsőnek ért fel a tetőre, a másik bezúzott fejjel, ájultan feküdt nem messze a céltól. Kődobás tette harcképtelenné. Hugh Lonsdale, miután eszméletre tért, azt állította, hogy megelőzte már az unokafivérét, mikor kődobás érte. Ezt Davy Lonsdale nem tagadta, csak azt tagadta, hogy ő dobta a követ. Hugh Lonsdale esküdözött, hogy egy perccel előbb, mikor megfordult, látta, amint Davy lehajolt. Akkoriban nem volt idő holmi aprólékos kivizsgálásra, tárgyalásra. A bizottság a fennsíknak ezt a részét kétfelé osztotta. Egyik területet Davy kapta, a másikat Hugh. Mindkettő úgy érezte, hogy az egész földdarab neki jár. És a versenyfutás azóta nem ér véget...

A történet első része szabályos légiósregény, összebogozott szálak nélkül. Az izgalomkeltés egyetlen eszköze a légiós élet borzalmainak ecsetelése. A hat német származású, mindenre elszánt légiós, egy Vörös Liliom nevű arab táncosnő közreműködése és néhány irányzott szuronydöfés árán nagy mennyiségű platinához jut. Megszöknek a légióból és rengeteg őserdőn keresztül kell átvergődniük, míg sikerül leütniük Horn-t, a hatodik légióst, aki nem hal meg, de bosszút esküszik. A könyv második részében (ami detektívregénybe csap át), a mesébe illő kincsekből az öt gazember részvénytársaságot alapít Londonban. Rejtélyes módon azonban egymásután a részvénytársaság két tagját is a Themzébe ölik. A fiatal, jóképű Connor detektívfelügyelő teljesen tanácstalan, és várható, hogy a harmadik volt légióst is elteszik láb alól, akiről pedig kiderül, hogy nem is gazember, csak egy latintanár, akinek igen csinos lánya van. Végül, még néhány hulla árán megoldódik a rejtély...

Geoffrey Halley angol olajmágnás Afrika egyik „fehér foltján", Lungaországban folytatja piszkos, olaj- és vérszagú üzelmeit. Leányát, Liliant egy milliárdoshoz akarja férjez adni, Lilian azonban megszökik. Az olajmágnás magándetektívet fogad, hogy ellenőrizhesse lánya útját, a kissé ügyefogyott Bronson azonban a lány barátnőjének szegődik nyomába. Ettől kezdve két szálon fut a cselekmény: Lilian véres, izgalmas kalandok során szenvedő alanya lesz apja - és az angol gyarmatosítók - üzelmeinek, másrészt a magándetektív rendszeres írásos beszámolóin nevethet az olvasó. Izgalom, komikum, howardi humor és sajátos filozófia jellemzi Rejtőnek ezt a regényét is.

?Sok szépet látott maga, Herr Haftl. De bizonyára meg is szenvedett érte. Azt mondják, a légióban szörnyû sorsuk van az embereknek. ? A légióban! Kvatsch! Sohasem lesz olyan jó dolgom, mint ott volt. Mióta eljöttem, hat és fél kilót fogytam? * A walesi herceg már négy napja nem ment ki a kapun, mert rongyos volt a nadrágja. Nem a jó megjelenés szabályait becsülte ennyire, hanem inkább attól tartott, hogy a káplár, akitõl nagyon félt, kihallgatásra küldi, és két hét celulle-büntetésre terjeszti fel. * Barátom, Rézfejû egy pálinkásüveggel könnyedén fejbesújtotta a Kormányost, aztán a tõle megszokott udvariassággal, mintegy kedvesen invitálva, ahogy a fogorvosok szólítják a kövekzõ pácienst, vigyorogva odaszólt az uraknak: ?Parancsol még valaki??

A kozmikus sci-fi családregény legújabb kötetét tartja kezében az olvasó. A régen várt könyv főhőse Letta Dorg, az immár hetvenöt éves, mindenre elszánt egykori űrhajós. Letta váratlanul megtudja, hogy a Marson él unokája és azonnal keresésére indul. Ám az egyszerűnek tűnő feladat hihetetlen kalandok sorát indítja el. Bár a történet a XXV. században játszódik, úgy tűnik, az emberiség nem sokat javult az eltelt századok során, ezért hősünknek szembe kell szállnia az űrbéli emberrablók és gyilkosok titokzatos bandájával, hogy megtalálja a gyermeket.

A Vilar-sorozat második része. A magándetektív ezúttal a hírhedt iráni-kontra fegyvereladási és megvesztegetési ügybe bonyolódik. Kénytelen együtt menekülni a legfőbb fegyverkereskedővel, miközben nyomukban van Amerika több kémszolgálata és a titkosügynökök hada...

A pergő cselekményű, érdekfeszítő, izgalmas és bájos kölyökkrimi két főszereplője Lopakodó Puma és Prüszkölő Bika nem indiánok, hanem kisdiákok, a nevük pedig Ádám és Tomi. Papájuk, a kissé túl sokat töprengő nyomozó bonyolult feladatot kap, és a gyerekek is nekilátnak a nyomozásnak...

Szellemes “törvények” agglegények, nősülők, férfiak, aggszüzek és feleségek, valamint természetesen az… anyósok számára…

Buda felől egy mentőautó jön, szabályszerű szirénázással, majd elkanyarodik a hídfőnél, megáll a Trombita-szálló előtt, a mentőautóból egy nagyon szép, fiatal hölgy száll ki, azt mondja a mentőorvosnak, hogy várjon, a sofőrnek odaad valami pénzt, és egyenesen besiet a főkapun.Rövid idő múlva újabb mentőkocsi érkezik, iszonyú szirénázással, és a főpincér egy szédelgő hölgyet támogat le az emeletről, aki beszáll az elsőnek érkezett mentőkocsiba. Azután lejön a másik hölgy, aki az első kocsin érkezett, és beszáll a másikba, nem abba, amelyikkel jött. Elrobognak a Lakos Szanatóriumba, amelyet Wallenstein Szanatóriumnak is neveznek dr. Wallenstein Richárdról, a nagy belgyógyászról, aki nemcsak orvos, hanem varázsló is, delejes ember, és boszorkánymester, Faust és Casanova, akibe minden nő szerelmes, és akire minden férfi féltékeny. Mi történik a Wallenstein Szanatóriumban, Szofi Olaf Günter főhercegnővel és Kovács Ágnessel, az Általános Áruház előadónőjével, akik az elcserélt mentőautókban érkeznek oda? Sok minden…

Akik olvasták a szerző Időtörés c. fantasztikus regényét, azok ismerősként üdvözlik majd Medina időrendőségi felügyelő és hűséges, ám kissé furcsa társa, Barax felbukkanását. De akik most első ízben találkoznak a furcsa párossal, azok is élvezhetik a történetet, amely nem függ össze az elsővel. Ők ketten a jövőből térnek vissza a huszadik századba, és sohasem teszik ezt ok nélkül. Mindig valamilyen régi „kalamajkát“ kell helyrehozniuk, ami egyszer ugyan már megtörtént és bajokat okozott a jövőben, ám ők ketten a „helyretevők“, a javítók, akik semmitől sem riadnak meg, már csak azért sem, mert a múltban még ismeretlen szuper-eszközök birtokában nagyon sokat tehetnek. Ők mindig és mindenhol nagyon is céltudatosan cselekednek. Persze a huszadik század elég bonyolult időszak volt ahhoz, hogy a jövő emberei el-eltévedjenek abban a számukra régmúlt korban… Medina és Barax ezúttal egy genetikai ügyben nyomoznak az idő mélységeiben. Mielőtt az emberiséget a jövőben kipusztítaná egy járvány, máris visszajönnek és szembeszállva itteni hatóságokkal, titkosszolgálatokkal és fegyveres erőkkel, különös nyomozásukat egy… spermabankban kezdik el. Kalandjaik nemegyszer mulatságosak, ám végül is véresen komoly harcot kell folytatniuk az emberiség fennmaradásáért, egyszerre a múltban, ami nekünk a jelen, és a saját századukban, ami meg nekünk még a jövő…