Adamo Books Kiadó strana 2 z 41

A sorozat előző kötetében megismert trió : Csülök, Tuskó Hopkins és Senki Alfonz - ez alkalommal egy ifjú francia hölgy, az eltűnt fivérét kereső Yvonne Barré oldalán bukkan fel. Hőseinknek el kell jutniuk a kongói dzsungel mélyén fekvő büntetőtáborba, Igoriba, ahova régi, kedves ismerősük, a köztársasági elnökkel folytatott képzeletbeli beszélgetések specialistája, Potrien őrmester kíséri el őket. ("Ha majd a köztársaság elnöke azt kérdezi: -Ugyan, kedves Potrien, ki volt az a három katona, aki szétverte azt a karavánt?")

A legendás Cornwall mélyén egy kisváros szunnyad, melyben patinás alapítványi iskola neveli a filózófia és a vallás iránt érdeklődő elit-csemeték szűk táborát. A heroikus múlt díszletei közé szorított városka, kelleme és bája ellenére azonban néhány súlyos titkot is őriz magában, amit csak egyvalaki képes megfejteni... Philip Glenvenor, a fiatal, de súlyosan beteg arisztokrata is beiratkozik az upper-swanlon-i Filozófiai és Vallástörténeti Alapítvány kurzusára. Arról azonban a legcsekélyebb elképzelése sincsen, hogy megjelenésével az események miféle drámai láncolata indul be. És arról végképp nincs sejtése, hogy a felfoghatatlan történéseknek valójában ő az egyetlen kulcsfigurája. Így aztán az események fordulatai mellett önmaga hitetlenségét is le kell győznie ahhoz, hogy szembe szállhasson a Végzettel... Mansfield ezúttal a kelta misztikával és a középkori történelem párájával belehelt dél-nyugat Angliába kalauzolja el tisztelt Olvasóit, hogy lebilincselő mesét mondjon a fekete "Fubus"-ról, a dombvidék lidércéről; a szent Agrobane városáról és az ott meglapuló sötét erőkről. És ahogy eddig, ez a mese sem nélkülözi a meghökkentő fordulatokat és az izgalmakat...

Jókai történelmi témájú regényeinek egyik legérdekesebb darabja az Erdély aranykora. Cselekménye a török uralom hanyatlása idején játszódik Erdélyben. Bethlen Gábor, a "nagy fejedelem" meghalt, nehéz méltó utódot találni helyébe. A török szultán erőszakos fellépésére váratlanul Apafi Mihály lesz Erdély fejedelme, akinek egyetlen igaz híve sincs a kis országban. A politikával, hatalomosztással szívesen foglalkozó nagyurak között sok az érdekes, színes egyéniség - de egy sincs, akinek diplomáciai érzéke mellett megbízhatósága, vagyona, tekintélye és egyúttal emberi érzései lennének. Apafival szemben legközelebbi hozzátartozója, saját sógora, Bánfi Dénes tör hatalomra. A cselszövésekre kitűnő alkalmat adnak a basáskodó török megszállókkal folyó állandó csaták, Erdély sziklás, barlangos hegységei és magának Apafi Mihálynak egyre romló kedélye, emberi gyengeségei. A sógorok vetélkedése Bánfi lefejezésével végződik, akinek későn kegyelmez meg Apafi. A történet tovább bonyolódik egy mesébe illően gonosz és szép lány szerelmi cselszövéseivel és néhány, a történelem számára nem jelentős székely kisnemes, nemzetes asszony életepizódjainak anekdotikus felvillantásával.  

Jókai történelmi témájú regényeinek egyik legérdekesebb darabja az Erdély aranykora. Cselekménye a török uralom hanyatlása idején játszódik Erdélyben. Bethlen Gábor, a "nagy fejedelem" meghalt, nehéz méltó utódot találni helyébe. A török szultán erőszakos fellépésére váratlanul Apafi Mihály lesz Erdély fejedelme, akinek egyetlen igaz híve sincs a kis országban. A politikával, hatalomosztással szívesen foglalkozó nagyurak között sok az érdekes, színes egyéniség - de egy sincs, akinek diplomáciai érzéke mellett megbízhatósága, vagyona, tekintélye és egyúttal emberi érzései lennének. Apafival szemben legközelebbi hozzátartozója, saját sógora, Bánfi Dénes tör hatalomra. A cselszövésekre kitűnő alkalmat adnak a basáskodó török megszállókkal folyó állandó csaták, Erdély sziklás, barlangos hegységei és magának Apafi Mihálynak egyre romló kedélye, emberi gyengeségei. A sógorok vetélkedése Bánfi lefejezésével végződik, akinek későn kegyelmez meg Apafi. A történet tovább bonyolódik egy mesébe illően gonosz és szép lány szerelmi cselszövéseivel és néhány, a történelem számára nem jelentős székely kisnemes, nemzetes asszony életepizódjainak anekdotikus felvillantásával.

A legendás Cornwall mélyén egy kisváros szunnyad, melyben patinás alapítványi iskola neveli a filózófia és a vallás iránt érdeklődő elit-csemeték szűk táborát. A heroikus múlt díszletei közé szorított városka, kelleme és bája ellenére azonban néhány súlyos titkot is őriz magában, amit csak egyvalaki képes megfejteni… Philip Glenvenor, a fiatal, de súlyosan beteg arisztokrata is beiratkozik az upper-swanlon-i Filozófiai és Vallástörténeti Alapítvány kurzusára. Arról azonban a legcsekélyebb elképzelése sincsen, hogy megjelenésével az események miféle drámai láncolata indul be. És arról végképp nincs sejtése, hogy a felfoghatatlan történéseknek valójában ő az egyetlen kulcsfigurája. Így aztán az események fordulatai mellett önmaga hitetlenségét is le kell győznie ahhoz, hogy szembe szállhasson a Végzettel… Mansfield ezúttal a kelta misztikával és a középkori történelem párájával belehelt dél-nyugat Angliába kalauzolja el tisztelt Olvasóit, hogy lebilincselő mesét mondjon a fekete „Fubus”-ról, a dombvidék lidércéről; a szent Agrobane városáról és az ott meglapuló sötét erőkről. És ahogy eddig, ez a mese sem nélkülözi a meghökkentő fordulatokat és az izgalmakat…

1860-ban jelent meg Jókai egyik legnépszerűbb regénye, a Szegény gazdagok, amely egyben az író legvitatottabb műve is: az utókor művészi értékeit megkérdőjelezte. Mindenesetre olyan kalandregény, amelynek számottevő társadalmi mondanivalója van. Hátszegit, a kettős életű rablóvezért, akit hol gazdag, gavallér báróként, hol félelmetes rablólovagként, Fatia Negraként látunk viszont, nemcsak morális okokból – vagyis rabló mivolta miatt –, hanem ridegsége, a közügyek iránti érzéketlensége, gőgös arisztokrata magatartása miatt gyűlölteti meg az olvasóval. A cselekmény másik szála a reformkori Pest kapzsi, kereskedő-uzsorás világában, Lapussa Demeter famíliájában játszódik. A cselekmény két szálát Lapussa unokája, a szerelmétől elszakított, Hátszegihez feleségül kényszerített áldozat, Henriette személye köti össze. Az izgalmas történet nagy része gyönyörű erdélyi tájakon játszódik.

A történet első része szabályos légiósregény, összebogozott szálak nélkül. Az izgalomkeltés egyetlen eszköze a légiós élet borzalmainak ecsetelése. A hat német származású, mindenre elszánt légiós, egy Vörös Liliom nevű arab táncosnő közreműködése és néhány irányzott szuronydöfés árán nagy mennyiségű platinához jut. Megszöknek a légióból és rengeteg őserdőn keresztül kell átvergődniük, míg sikerül leütniük Horn-t, a hatodik légióst, aki nem hal meg, de bosszút esküszik. A könyv második részében (ami detektívregénybe csap át), a mesébe illő kincsekből az öt gazember részvénytársaságot alapít Londonban. Rejtélyes módon azonban egymásután a részvénytársaság két tagját is a Themzébe ölik. A fiatal, jóképű Connor detektívfelügyelő teljesen tanácstalan, és várható, hogy a harmadik volt légióst is elteszik láb alól, akiről pedig kiderül, hogy nem is gazember, csak egy latintanár, akinek igen csinos lánya van. Végül, még néhány hulla árán megoldódik a rejtély...

Versenyfutással kezdődött az egész gyalázatosság. Több mint száz éve annak, hogy a Lonsdale-ősök elindultak Nyugatra. Versenyt futottak a földért. Hegynek fel! Két Lonsdale család vándorolt akkor ide keletről. Unokafivérek. Ők is futottak. Előzőleg sem fértek meg egymással úgy, ahogy jó rokonokhoz illik, és most úgy akarta a sors, hogy annyi ember közül ketten maradjanak a hegyi ösvény utolsó fordulójában. Hogy azután mi történt, azt senki sem tudja, és nem is fogja megtudni soha. Az egyik Lonsdale elsőnek ért fel a tetőre, a másik bezúzott fejjel, ájultan feküdt nem messze a céltól. Kődobás tette harcképtelenné. Hugh Lonsdale, miután eszméletre tért, azt állította, hogy megelőzte már az unokafivérét, mikor kődobás érte. Ezt Davy Lonsdale nem tagadta, csak azt tagadta, hogy ő dobta a követ. Hugh Lonsdale esküdözött, hogy egy perccel előbb, mikor megfordult, látta, amint Davy lehajolt. Akkoriban nem volt idő holmi aprólékos kivizsgálásra, tárgyalásra. A bizottság a fennsíknak ezt a részét kétfelé osztotta. Egyik területet Davy kapta, a másikat Hugh. Mindkettő úgy érezte, hogy az egész földdarab neki jár. És a versenyfutás azóta nem ér véget...

Geoffrey Halley angol olajmágnás Afrika egyik „fehér foltján", Lungaországban folytatja piszkos, olaj- és vérszagú üzelmeit. Leányát, Liliant egy milliárdoshoz akarja férjez adni, Lilian azonban megszökik. Az olajmágnás magándetektívet fogad, hogy ellenőrizhesse lánya útját, a kissé ügyefogyott Bronson azonban a lány barátnőjének szegődik nyomába. Ettől kezdve két szálon fut a cselekmény: Lilian véres, izgalmas kalandok során szenvedő alanya lesz apja - és az angol gyarmatosítók - üzelmeinek, másrészt a magándetektív rendszeres írásos beszámolóin nevethet az olvasó. Izgalom, komikum, howardi humor és sajátos filozófia jellemzi Rejtőnek ezt a regényét is.

Colin a sors kegyeltje. Gazdag, okos és jóképű. Kitűnő tanuló, tehetséges sportoló, a lányok kedvence. Mindent megkaphat, amit csak akar. Kivéve egyet… Kirát.Kira átokkal született, ami tizennégy éves kora óta megkeseríti az életét. Hogy ne sodorja újra és újra életveszélybe a környezetét, önkéntes száműzetésbe vonul. Mindent és mindenkit kizár az életéből, legfőképp Colint. És mikor végre bízni kezd abban, hogy végre a dolgok megváltoznak, és az élet újra a régi lehet, minden összeomlik körülötte.Egy őrült garázdálkodik a békés kisvárosban. Senki sem tudja, mit miért tesz, és mi alapján választja ki áldozatait. Egy biztos csak, hogy tetteinek valamiképp köze van Kirához és Colinhoz.

Az olvasók kívánságára harminc válogatott, azonos témakörhöz tartozó - meg nem jelent, vagy országos lapokban közölt - novellát gyűjt össze ez a szép kivitelű könyv.

Egy ?Magyarországon eléggé szokatlan műfaj: az űrhorror egyik alapvető művét tartja kezében az olvasó. Igaz, csak az eredet kozmikus – utána a történet már nagyon is a Földön játszódik. Ismeretlen helyről hoznak egy emberfejnyi kődarabot az űrből. Mire az űrhajós hazaér a Földre, életét veszti. Senki sem tudja, honnan származik a kő, és azt sem, milyen tragikusan mágikus tulajdonságai vannak… A követ az űrkőzet-gyűjtők adják-veszik, lopják rabolják, csalják ki egymástól. Akárkinél van, az illető halálos veszélybe kerül. A rejtélyes és hajmeresztő halálesetek kinyomozását egy női detektívre bízzák, aki hamarosan az űrbéli halál nyomába ered. De ő sem tudja megakadályozni, hogy a kő tulajdonosai a legszörnyűbb módokon vegyenek búcsút az élettől. Csak a regény végefelé derül ki, hogy a követ egy földönkívüli civilizáció mozgatja és az lép fel az igazságosztó szerepében… A magányos beavatott – mint szinte az egyetlen bűntetlen földlakó – megmenekül, a kő pedig folytatja útját… A regény bővelkedik a meglepő fordulatokban. Olyan haláloknak leszünk tanúi, amelyeket eddig sem filmekben nem láttunk, sem könyvben nem olvashattunk. Mindenki attól retteg, ami a lelkében lapul. És a „kő” pontosan ismeri minden tulajdonosa múltját, hajlamait és bűneit…

Ez a fantasztikus regény már megjelent egyszer közös kötetben egy másik regénnyel. Ezúttal az olvasók és kereskedők követelésére adták ki, majd még abban az évben többször egymás után újranyomták – talán a kétségtelenül ebből lopott “A pusztító” című Stallone-film hatására..? 

A Murphy-könyvek szokásos könnyed, csipkelődő és mulattató modorában ismerteti a szerző a szerelemmel, házassággal, szexualitással kapcsolatos "törvényeinket" és "szabályainkat", vagyis... az életünket. 

Geoffrey Halley angol olajmágnás Afrika egyik „fehér foltján", Lungaországban folytatja piszkos, olaj- és vérszagú üzelmeit. Leányát, Liliant egy milliárdoshoz akarja férjez adni, Lilian azonban megszökik. Az olajmágnás magándetektívet fogad, hogy ellenőrizhesse lánya útját, a kissé ügyefogyott Bronson azonban a lány barátnőjének szegődik nyomába. Ettől kezdve két szálon fut a cselekmény: Lilian véres, izgalmas kalandok során szenvedő alanya lesz apja - és az angol gyarmatosítók - üzelmeinek, másrészt a magándetektív rendszeres írásos beszámolóin nevethet az olvasó. Izgalom, komikum, howardi humor és sajátos filozófia jellemzi Rejtőnek ezt a regényét is.

Két ?ókori férfiról szól ez a könyv. Két rendkívüli egyiptomi fáraóról. Egyik sem élt sokáig, mégis mindketten alaposan felforgatták saját korukat és birodalmukat. Az egyik új vallást alapított és ezzel teljesen megújította volna országát, ha hagyják. Ám így is nagy reformer volt, aki alapjaiban újította meg Egyiptomot. Ehnaton túl korán született, több ezer évvel előzte meg korát a társadalmat jobbító eszméivel. Ma már alig hihető, de Ehnaton hatalmas változásokat okozott a maga idejében, amitől országa egy új fejlődési vonalon indult el, míg az ellenfelei véget nem vetettek a nemes küzdelemnek. Ha nem bukik el, nem csak a Nílus völgyében, de hamarosan a korabeli világ más részein is nagy változások történtek volna. Tutanhamon, a fiatal fáraó is sokat tett népéért, pedig tizennyolc évesen ragadta el a halál. Hadvezér és társadalomújító volt ő is, aki merészen szembeszállt a maradi nézetekkel. Ha több ideje van és nem viszik el harci sérülései és más betegségei, akkor minden későbbi nagy fáraónál, még a Ramszeszeknél is többre viszi. De bár Ehnaton és Tutanhamon is elbuktak, azért jelentős nyomot hagytak nem csupán Egyiptom, de az emberiség történetében is.