Adamo Books Kiadó strana 40 z 41

A honfoglalás és az államalapítás korának muvészete - A román stílusú muvészet - A gótikus stílusú muvészet - A reneszánsz muvészet - A barokk stílusú muvészet

Mág Bertalan A holtak nem beszélnek és Az áruló golyóstoll című köteteiből válogatta ki ennek a gyűjteménynek a történeteit. Tizenegy bűnügy fáradságos, aprólékos, időnként tévutakba torkolló, de végül is sikeres nyomozási munkájában vehet részt az olvasó a szerző kalauzolásával. A bűnüldözés nehéz munkáját izgalmas, feszültséggel teli elbeszélések mutatják be. Ezek a megtörtént bűnesetek szépen példázzák, hogy a valóság sokkal meglepőbb, fordulatosabb, mint bármelyik kitalált bűnügy.

A finom ételeket és az irodalmi csemegéket kedvelők számára egyaránt érdekes ez a válogatás, amelyben megtalálható a világirodalom jónéhány hírességének az étkezésről vagy az étkezési szokásokról írott műve vagy annak egy részlete. Cervantes és Galeott, Petronius és Brillat-Savarin, Bethlen Miklós és Apor Péter, Tömörkény, Krúdy, Mikszáth, Móricz, Nagy Lajos és még sokan mások szerepelnek e kötet lapjain érdekes ételleírásokkal, ma már történelmet jelentõ lakomák ismertetésével, étkezési szokásokkal.

A detektívek évszázada c. könyvének folytatása ez a mű, amely szinte napjainkig tudósít a bűnözésről és a felderítés módszereiről. Thorwald megmutatja, hogy a modern természettudomány és technika milyen segítséget nyújt a bűnüldözésnek. A könyv a tudományos kriminalisztika két fontos területét dolgozza fel: a vérnyomvizsgálatot és az ún. mikronyomok vizsgálatát. Ennek kapcsán bemutat egy sor híres bűnesetet, a nyomozás sikereit és kudarcait, s keresi a kudarcok okát. A szerző meggyőződése, hogy a nehéz esetek ösztönzik a tudósítókat új és egyre pontosabb módszerek kidolgozására, ezek azután általánosan alkalmazhatóvá válnak, s a legmegbízhatóbb tanúkként leplezik le a bűnöst. A modern kémia és biológia mellett ma már az atomtudományt is felhasználják erre a célra. A könyv összeköti a tudományos alaposságot a bűnesetek izgalmas leírásával. Külön érdekessége, hogy a szerző olyan forrásokból is merít, amelyek eddig nem voltak hozzáférhetőek a nyilvánosság számára. Kitalált történeteket, vagy akárcsak jeleneteket, párbeszédeket hiába keresnénk Thorwald műveiben. Éppen az élet produkálta ügyek teszik minden „kriminél” színesebbé, izgalmasabbá őket.A detektívek évszázada c. könyvének folytatása ez a mű, amely szinte napjainkig tudósít a bűnözésről és a felderítés módszereiről. Thorwald megmutatja, hogy a modern természettudomány és technika milyen segítséget nyújt a bűnüldözésnek. A könyv a tudományos kriminalisztika két fontos területét dolgozza fel: a vérnyomvizsgálatot és az ún. mikronyomok vizsgálatát. Ennek kapcsán bemutat egy sor híres bűnesetet, a nyomozás sikereit és kudarcait, s keresi a kudarcok okát. A szerző meggyőződése, hogy a nehéz esetek ösztönzik a tudósítókat új és egyre pontosabb módszerek kidolgozására, ezek azután általánosan alkalmazhatóvá válnak, s a legmegbízhatóbb tanúkként leplezik le a bűnöst. A modern kémia és biológia mellett ma már az atomtudományt is felhasználják erre a célra. A könyv összeköti a tudományos alaposságot a bűnesetek izgalmas leírásával. Külön érdekessége, hogy a szerző olyan forrásokból is merít, amelyek eddig nem voltak hozzáférhetőek a nyilvánosság számára. Kitalált történeteket, vagy akárcsak jeleneteket, párbeszédeket hiába keresnénk Thorwald műveiben. Éppen az élet produkálta ügyek teszik minden „kriminél” színesebbé, izgalmasabbá őket.

Az eltávolíthatatlan bélyeg, avagy az azonosítás kalandja - Amit a halottak mesélnek, vagy a törvényszéki orvostan mérföldkövei - A méreg, vagy a törvényszéki toxikológia útjai és tévútjai - A gyilkos golyó balladája, vagy a törvényszéki ballisztika útja

Varga Bálint András a hazánkban hangversenyző legkiválóbb külföldi (és külföldön élő magyar) muzsikusokkal készített érdekes interjúiból válogattunk egy csokorra valót. A kötet érdekes, olvasmányos stílusban foglalkozik a korszerű előadóművészet számos fontos problémájával, tanulságos és egyben változatos képet nyújtva a művészek egymástól eltérő „ars poetica”-járól. De megismerkedünk életpályájukkal és az életről alkotott felfogásukkal is. Zeneszerzők, előadóművészek mellett világhírű kritikusok is megszólalnak, és mivel a legkülönbözőbb irányzatok hívei mondják el véleményüket, a kötet szinte vitairatként hat, de az olvasónak kell eldöntenie, hogy melyik nézethez csatlakozik. Huszonnyolc riportban huszonnyolc közismert művész szólal meg a könyv lapjain, s mindegyik sokat nyújt a zenekedvelő közönségnek.

A szerzők e könyvben olyan megtörtént bűncselekményeket mutatnak be, amelyek a közvélemény széles rétegeinél érdeklődésre tarthatnak számot. A század nevezetes bűnügyeinek krónikája azonban nem csak és nem elsősorban érdekes, hanem tanulságos történetek sora is. Csak éppen másféle tanulságokat lehet levonni a felszabadulás előtti és másokat a felszabadulás utáni bűncselekményekből. A könyv elolvasása után az olvasó maga állapíthatja meg a bűnözést kiváltó okokat és az ellene folytatott harcot, annak a módszereit és eredményeit is.A szerzők e könyvben olyan megtörtént bűncselekményeket mutatnak be, amelyek a közvélemény széles rétegeinél érdeklődésre tarthatnak számot. A század nevezetes bűnügyeinek krónikája azonban nem csak és nem elsősorban érdekes, hanem tanulságos történetek sora is. Csak éppen másféle tanulságokat lehet levonni a felszabadulás előtti és másokat a felszabadulás utáni bűncselekményekből. A könyv elolvasása után az olvasó maga állapíthatja meg a bűnözést kiváltó okokat és az ellene folytatott harcot, annak a módszereit és eredményeit is.

Könyvében tudományos megalapozottsággal, de népszeruen mondja el azt, amit az emberi rosszról, a bunrol és a büntetojogi büntetésrol tudunk és vallunk. A közvélemény mindig állást foglal egy-egy izgalmas vagy megrázó ügy bírói lezárásáról, arról azonban kevesebbet gondolkodik el, hogy az ember milyennek születik: jónak-e vagy rossznak, milyen okokkal magyarázható a bunözés, milyen alapveto elveken nyugszik büntetojogi szemléletünk, és mire törekszünk a büntetojogi büntetéssel? Minderrol történeti háttérrel ír a szerzo, azt is megmutatva, hogy nálunk és máshol milyen nézetek csaptak és csapnak össze a büntetojogi felelosség, a buncselekmény és a büntetojogi büntetés megállapításában.

Bán Róbert, Magyar Bálint, Nemeskürty István és Pánczél Lajos 1895 óta, az elso mozgókép bemutatásának napjától vezetik végig az olvasót a filmmuvészet technikai ismertetésén, a világ legnagyobb filmjeinek és filmmuvészeinek során, hogy végül hazánk e téren elért eredményeivel is megismertessék.

A kötetben kilenc fordulatos nyomozás történetét írja meg Mág Bertalan, több sikeres könyv szerzoje.

A Magyar Televízió természettudomány- és technikatörténeti sorozatának anyaga, jelen esetben letöltheto könyv formájában.

"Bölcsotol a koporsóig kísérik a humor vándorló poénjai, a mindig újjászületni kész viccek és adomák könnyed szellemi játékai a székelyföldiek életét. Az akasztófahumor kiábrándultan mosolygó mesterei ezekkel a "góbéságok"-kal - nemzeti jellegzetességnek tuno csavaros észjárásukkal - vigasztalják magukat, amióta Csaba királyfi ellovagolt tolük örökre a népmesék aranyszoru lován... Átlag tízévenként elfogyna ezekbol a vidám perceket idézo viccekbol egy-egy gyujtemény. Kérem, bocsássa meg a szerzonek, hogy leírt vicceivel nem mindig tudja elérni azt a hatást, amit egy jó viccmesélotol kaphatna az ember, este, a székelyeknél - de a kinyomtatott poénnak mindig ez a sorsa: nem kísérik a felszabadult nevetés hanghullámai. A székely góbéságokhangulatával viszont találkozhatunk e kis könyv lapozgatása közben: és Ön felismerheti, hogy a folklór ebben a mufajban is örök értéket alkotott..."

Társra mindenkinek szüksége van, s ha nem talál, elképzel magának egyet felnőtt is, gyerek is. A lakatlan ligetben csupa titokzatos lény tanyázik: mindegyiküket egy-egy kisgyerek találta ki valahol bánatában, más-más országban. azután a bánat elmúlt, a kitalált társakat pedig elfelejtették, és most azok szomorkodnak a lakatlan ligetben. A titokzatos lények nem ismerik egymást, véletlen találkozásuk alkalmával derül fény történetükre, s így ismerjük meg az őket kitaláló gyerekeket is. Humor, líra, fantázia, szeretet szövi át a kisregényt, amelynek valóságos és elképzelt hősei egyaránt megtanulják, hogy a bánatra is van orvosság. S hogy mi az: ez a lakatlan liget titka.

Hogyan kezdodött és hová tart századunk építomuvészete? Erre a kérdésre kapunk választ Kósa Zoltán könyvében, amelyrol azért jelezni illik, hogy 1968-ban jelent meg - vagyis egy több évtizedes szakmai munka. A ma építészete már sok meglepetést okozott, a nagy muvészek azon fáradoznak, hogy az építészeti álmokat valóra váltsák. A vasbeton és a muanyag egyre nagyobb helyet kap az építészetben, ma már nálunk is muködik a házgyár (sajnos...) s amit ötven éve még fantazmagóriának tartottak, ma szerte a világon megvalósult. Kósa Zoltán számos illusztrációval dokumentálja a modern épít?muvészet alkotásait New Yorktól Tokióig, Le Corbusier és más nagy útmutatók nyomán új építésznemzedék tesz hitet az építomuvészet minden újat befogadó képessége mellett.

Van-e jövoje a házasságnak? S ha igen, milyen? Erre a két kérdésre keresi a választ ez a könyv.

Könyvünk röviden összefoglalja mindegyik vár történetét és építéstörténetét. Felhasználtuk a kortársak tollát is, így érdekesebbé válik a történet. Mégis csak pontosabban ismerte Bonfini Mátyás palotáját, mint bárki más. Tinódi Lantos Sebestyén döcögo verssorai is hitelesebben tudósítanak az egri vár ?állapotjáról", mint bármilyen mai leírás. Ott volt, látta, ?nyilatkoztak" neki az egri hosök. Mindenkit érdekel az is, hogy milyen volt az ép vár, milyen célt szolgáltak azok a helyiségek, falak, melyeknek ma csak a romjai láthatók, vagy csak az emlékük maradt fenn. Ahol csak lehet, a XVI. század közepén készült hadmérnöki alaprajzokat is bemutatjuk az egyes várakról. Ezek pontosak, hitelesek. A korabeli metszetekkel csínján kellett bánnunk, mert nem mindegyik metszetkészíto vándorolt el a helyszínre, hanem sokszor saját képzeletére bízta magát... Vannak közöttük - szerencsére - megbízhatóak is. A muemléki feltárás is segítségünkre van. A szakemberek pontos alaprajzokat készítettek, sot sok vár ún. rekonstrukciós, tehát képzeletben kiegészített rajzát is elkészítették. Talán ezeknek a segítségével lehet a részleteket legkönnyebben azonosítani, elképzelni.