Adamo Books Kiadó strana 40 z 41

Bán Róbert, Magyar Bálint, Nemeskürty István és Pánczél Lajos 1895 óta, az elso mozgókép bemutatásának napjától vezetik végig az olvasót a filmmuvészet technikai ismertetésén, a világ legnagyobb filmjeinek és filmmuvészeinek során, hogy végül hazánk e téren elért eredményeivel is megismertessék.

A kötetben kilenc fordulatos nyomozás történetét írja meg Mág Bertalan, több sikeres könyv szerzoje.

A Magyar Televízió természettudomány- és technikatörténeti sorozatának anyaga, jelen esetben letöltheto könyv formájában.

"Bölcsotol a koporsóig kísérik a humor vándorló poénjai, a mindig újjászületni kész viccek és adomák könnyed szellemi játékai a székelyföldiek életét. Az akasztófahumor kiábrándultan mosolygó mesterei ezekkel a "góbéságok"-kal - nemzeti jellegzetességnek tuno csavaros észjárásukkal - vigasztalják magukat, amióta Csaba királyfi ellovagolt tolük örökre a népmesék aranyszoru lován... Átlag tízévenként elfogyna ezekbol a vidám perceket idézo viccekbol egy-egy gyujtemény. Kérem, bocsássa meg a szerzonek, hogy leírt vicceivel nem mindig tudja elérni azt a hatást, amit egy jó viccmesélotol kaphatna az ember, este, a székelyeknél - de a kinyomtatott poénnak mindig ez a sorsa: nem kísérik a felszabadult nevetés hanghullámai. A székely góbéságokhangulatával viszont találkozhatunk e kis könyv lapozgatása közben: és Ön felismerheti, hogy a folklór ebben a mufajban is örök értéket alkotott..."

Társra mindenkinek szüksége van, s ha nem talál, elképzel magának egyet felnőtt is, gyerek is. A lakatlan ligetben csupa titokzatos lény tanyázik: mindegyiküket egy-egy kisgyerek találta ki valahol bánatában, más-más országban. azután a bánat elmúlt, a kitalált társakat pedig elfelejtették, és most azok szomorkodnak a lakatlan ligetben. A titokzatos lények nem ismerik egymást, véletlen találkozásuk alkalmával derül fény történetükre, s így ismerjük meg az őket kitaláló gyerekeket is. Humor, líra, fantázia, szeretet szövi át a kisregényt, amelynek valóságos és elképzelt hősei egyaránt megtanulják, hogy a bánatra is van orvosság. S hogy mi az: ez a lakatlan liget titka.

Hogyan kezdodött és hová tart századunk építomuvészete? Erre a kérdésre kapunk választ Kósa Zoltán könyvében, amelyrol azért jelezni illik, hogy 1968-ban jelent meg - vagyis egy több évtizedes szakmai munka. A ma építészete már sok meglepetést okozott, a nagy muvészek azon fáradoznak, hogy az építészeti álmokat valóra váltsák. A vasbeton és a muanyag egyre nagyobb helyet kap az építészetben, ma már nálunk is muködik a házgyár (sajnos...) s amit ötven éve még fantazmagóriának tartottak, ma szerte a világon megvalósult. Kósa Zoltán számos illusztrációval dokumentálja a modern épít?muvészet alkotásait New Yorktól Tokióig, Le Corbusier és más nagy útmutatók nyomán új építésznemzedék tesz hitet az építomuvészet minden újat befogadó képessége mellett.

Van-e jövoje a házasságnak? S ha igen, milyen? Erre a két kérdésre keresi a választ ez a könyv.

Könyvünk röviden összefoglalja mindegyik vár történetét és építéstörténetét. Felhasználtuk a kortársak tollát is, így érdekesebbé válik a történet. Mégis csak pontosabban ismerte Bonfini Mátyás palotáját, mint bárki más. Tinódi Lantos Sebestyén döcögo verssorai is hitelesebben tudósítanak az egri vár ?állapotjáról", mint bármilyen mai leírás. Ott volt, látta, ?nyilatkoztak" neki az egri hosök. Mindenkit érdekel az is, hogy milyen volt az ép vár, milyen célt szolgáltak azok a helyiségek, falak, melyeknek ma csak a romjai láthatók, vagy csak az emlékük maradt fenn. Ahol csak lehet, a XVI. század közepén készült hadmérnöki alaprajzokat is bemutatjuk az egyes várakról. Ezek pontosak, hitelesek. A korabeli metszetekkel csínján kellett bánnunk, mert nem mindegyik metszetkészíto vándorolt el a helyszínre, hanem sokszor saját képzeletére bízta magát... Vannak közöttük - szerencsére - megbízhatóak is. A muemléki feltárás is segítségünkre van. A szakemberek pontos alaprajzokat készítettek, sot sok vár ún. rekonstrukciós, tehát képzeletben kiegészített rajzát is elkészítették. Talán ezeknek a segítségével lehet a részleteket legkönnyebben azonosítani, elképzelni.

Miképpen illeszkedett Magyarország hétszáz éven át az európai kultúrába? Ezt vizsgálta másfél évig jelentkezo beszélgetéseiben- A magyar muvelodés századai- címu rádiómusor. A vizsgálódás széles köru volt: irodalom, zene, építkezés, iskola, a mindennapok kultúrája egyaránt tárgya volt 13 tudós "nyájas beszélgetéseinek" (Rotterdami Erasmus szavaival jellemezte a muvelodéstörténeti sorozat kitalálója, Nemeskürty István is könyve mufaját! Így nemcsak a régi magyar irodalom alkotásai szemléltették kultúránk adott helyzetét, nemcsak a zene - amit a könyv természetesen nem tud hallhatóvá tenni -, hanem sok más is.

Ez az elso olyan krimi, amelyben az olvasót nem érheti csalódás. Ebben a detektívregényben az lesz a gyilkos, akit o akar. Nem kell egyebet tennie, csak azt, hogy a dönto pillanatban kizárólag azt a fejezetet olvassa el, amelynek címében az általa választott gyilkos szerepel . Még a tartalomjegyzéket is eloretesszük, nehogy lapozás közben elhibázza, és felesleges variációkra gondoljon. Ha az olvasó - figyelmeztetésünk ellenére - más fejezeteket is elolvas, netán a befejezésbe is beletekint, az ebbol adódó kellemetlenségekért nem vállal felelosséget a szerzo.

Interjúkötetében Bokor Péter azokat a találkozásait írja meg, amikre filmkészítés közben került sor itthon és külföldön, anyagot gyujtve és megszólaltatva olyan embereket, akik felelos posztokon álltak a második világháborút megelozo években s a háború alatt. A nácizmus Magyarországra küldött, különbözo rangú képviseloi képezik az interjúalanyok egyik csoportját (Veesenmayer, Höttl, Trenker, Novak). Egykori magyar tábornokok és kisebb rendfokozatú katonatisztek a másikat (Lengyel Béla, Hardy Kálmán, Aggteleky Béla, Utassy Loránd, Szent-Miklósy István és mások). "Középvonalba" tartozó egykori állami hivatalnokok a harmadikat (közülük rendkívül izgalmasan szólt a múltról Mester Miklós). Megszólal a budapesti Pápai Nunciatúra egykori titkára, aki ma érsek a Vatikánban. Ugyanarról beszélnek, s mind más-más oldalról világítja meg azt a kérdést: mi történt, hogyan és legfoképpen miért a tragikus 1944-es esztendoben. A kötet 1982-ben jelent meg, így nem hiányoznak belole a nyilvánvaló aktuálpolitikai áthallások - ám ezek ellenére is érdekes olvasmány lehet a történelem iránt érdeklodok számára.

Benedek István (1915 ? 1966) író, orvos, orvostörténész muvelodéstörténeti tanulmánya a 16-17. század gondolkodóiról.

Mág Bertalan A holtak nem beszélnek és Az áruló golyóstoll című köteteiből válogatta ki ennek a gyűjteménynek a történeteit. Tizenegy bűnügy fáradságos, aprólékos, időnként tévutakba torkolló, de végül is sikeres nyomozási munkájában vehet részt az olvasó a szerző kalauzolásával. A bűnüldözés nehéz munkáját izgalmas, feszültséggel teli elbeszélések mutatják be. Ezek a megtörtént bűnesetek szépen példázzák, hogy a valóság sokkal meglepőbb, fordulatosabb, mint bármelyik kitalált bűnügy.

A táguló horizont sokezer éves hőskölteménye örökké lebilincselő olvasmány marad. A földgömb hőseinek: a tudásra szomjas, fanatikus felfedezőknek, a nyughatatlan utazóknak vagy a vakmerő kalandoroknak életregénye, élményeik elragadó eredetisége elsüllyedt korok hatalmas körképét varázsolják elénk. Az értelem, az akaraterő és a bátorság megszemélyesítői ők: példájuk és szellemük ma is elevenen él. Történetüket, élményeiket ismerteti ez a könyv.

Valahol egy szupertitkos katonai bázis hibernálókamrájában majdnem kopaszra borotvált, acélos izmú férfiak alusszák gépálmukat. Olyan univerzális harcosok ok, akik bármikor, bárhol bevethetok, akikbol egy speciális programmal kiirtották a legalapvetobb emberi érzelmeket is. Nincsenek emlékeik , nem éreznek fájdalmat - vagy ha igen, nem vesznek róla tudomást -, könyörtelenül és gyorsan ölnek, és ha arról van szó, napokig harcolnak pihenés nélkül. Luc Devreux csak egy közülük - és mégis más, mint a többi. Amikor az egyik akcióban társai lelövik egy tévériporterno kameramanját, kilép a sorból. Döntésével nem akármilyen hadsereget zúdít magára: a tökéletes katonákat és mániákus parancsnokukat, Andrew Scottot.

?1980. november 18-án a Magyar Televízió emlékezetes nagy botrányainak egyike zajlik: útjára indul a Stúdió '80, a televízió kulturális hetilapja. Azóta eltelt több mint öt esztendo. Ilyen komoly múlttal a hátunk mögött, játszani kezdtünk a gondolattal, hogy a beszélgetésekbol kiválogatunk egy kötetrevalót. Íme, az eredmény. Újraolvasva ezeket a beszélgetéseket, mi öten - Kepes András, Szegvári Katalin, Baló György, Petrányi Judit, Érdi Sándor -, e kötet összeállítói ismételten köszönjük beszélgetopartnereinknek azokat a perceket, melyeket társaságukban tölthettünk."