Agave Könyvek strana 52 z 63

A CIA terepen dolgozó ügynökéből magánnyomozóvá lett Martin Odum múltbeli identitásai - avagy a CIA szóhasználatával élve: "legendái" - labirintusában bolyong elveszetten. Gyakran teszi fel magában a kérdést: vajon ő tényleg Martin Odum? Nem inkább Dante Pippen, az IRA robbantási szakértője? Vagy Lincoln Dittman, az amerikai polgárháború kutatója? Mialatt élete nyugodtabb pillanataiban ezen töpreng, és hol többszörös személyiségzavarra, hol gondosan elvégzett agymosásra gyanakszik, különös megbízást kap egy fiatal orosz nőtől: kerítse elő váratlanul és titokzatos módon eltűnt sógorát, hogy izraeli felesége végre elválhasson tőle. Odum továbbra se tudja, hogy ki ő valójában, és bízhat-e bárkiben, de újra életre kelti magában a szunnyadó ügynököt, hogy elvégezze a munkát. Beutazza a földgolyót, s közben számos veszéllyel kell szembenéznie, ám egyik sem olyan hátborzongató, mint "a tükörképek rengetege", hiszen ott bolyongva a múlt felidézése éppúgy végzetes lehet, mint a felejtés. A Legendák című regényt különösen izgalmassá teszik a jelen és múlt eseményei közötti állandó váltások, valamint a mesteri cselekményszövés; remekül ábrázolja az állandó feszültségből táplálkozó paranoiát, és közben döbbenetes pontossággal mutatja be a nemzetközi kémkedés világát. Robert Littell A Cég című regényével vált világszerte ismertté - ezt követően írta meg a Legendákat. A Newsweek egykori kelet-európai tudósítója napjaink vitathatatlanul legjobb amerikai kémregényírója.

Givet egy álmos kis település a belga határon, és főleg azokból a hajósokból él, akik kénytelen-kelletlen pihenőt tartanak itt, mielőtt átkelnének a Maas folyón Franciaországba. Maigret ide, a ködös északra utazik; nem hivatalos kiküldetésben jár, hanem felesége rokonának kérésére érkezik a kisvárosba, hogy segítsen bebizonyítani a flamand Peeters család ártatlanságát egy fiatal nő eltűnésének ügyében. Peeterséket, a gazdag kereskedőket tiszta szívből gyűlöli szinte az egész város, mert kuncsaftjaik olyan, jószerivel csak inni betérő flamand hajósok, akik szívesebben vásárolnak inkább náluk, az otthonos, borókapálinka-illatú boltban, mint a francia kereskedőknél. De irigylik őket azért is, mert nagyobbik lányuk, Maria az apácáknál tanít, Joseph fiuk pedig ügyvédnek tanul, s karrierjét aligha fogja megzavarni az sem, hogy az eltűnt nőnek három éve fia született tőle. Végül megtalálják Germaine holttestét, s kiderül, hogy a nőt egy kalapáccsal verték agyon. Ki lehet a gyilkos? Az üggyel megbízott helyi rendőrfelügyelő túl könnyen talál tettest, Maigret viszont tudja, hogy várnia kell, közben pedig Peetersékkel kávézgatni és körtés süteményt enni. A türelem előbb-utóbb meghozza a gyümölcsét...

A történet a valóságban kezdődik, ahol mindennek ára van. A történet egy gyilkossággal kezdődik. S a történetnek nem lesz vége addig, amíg a Kultúra hadba nem vonul a Halál ellen. Minden a valóságban kezdődik, és ott is fog véget érni. Sokak élete megváltozik, egész civilizációkat sodor magával a lavina, amelyet egy fiatal nő indított el. Hajtja a bosszúvágy, és még valami, amit magának is fél bevallani. Lededje Y'breq a tetováltak kasztjába tartozik, a bőrén viseli családja szégyenbélyegét, és egy olyan férfi tulajdona, akinek a becsvágya nem ismer határokat. A szabadulásért kegyetlen árat kell fizetnie, a dolgokat pedig csak a Kultúra segítségével hozhatja helyre. Eközben a digitális világban tombol a háború, amelyet a holtak lelkéért vívnak. Ráadásul a mennypárti liga vesztésre áll; úgy tűnik, nemsokára egy újabb, minden eddiginél véresebb és nagyobb áldozatokkal járó háború robban ki - ezúttal viszont már a valóságban.

Sorozatgyilkos szedi áldozatait az Államok északnyugati vidékén, módszere kegyetlen és bestiális. A helyi rendőrség arra gyanakszik, hogy "szörnyetegek" is részt vettek a gyilkosságokban, ezért Anita Blake és Ted Forrester rendőrbírók segítségét kéri, hiszen náluk jobban senki nem ismeri igazán a szörnyetegek természetét. Akik közül néhány igenis valóságos. Minden Sötétségek Anyjának halottnak kellene lennie, de csak a testét pusztították el. Most új porhüvelyre van szüksége, és neki éppen Anita Blake testére fáj a foga. Edward szerint a sorozatgyilkosságok azt az egyetlen célt szolgálják, hogy Anitát a valaha volt legveszedelmesebb vámpír közelébe csalogassák. S a fajtájuk közt hiába tartják Edwardot a "Halálnak", Anitát pedig a "Hóhérnak", most mindennél nagyobb bajban vannak, mert Anyuci Drága eredt a nyomukba, hogy az egyikükkel végezzen, a másikuknak pedig megszállja testét, nem törődve azzal, hogy közben hány ártatlan embernek kell meghalnia.

John Scalzi ismét visszatér a Vének háborúja-univerzumba, ahol ezúttal az emberi faj egységének fenntartása a cél. A Föld lakói már tudják, hogy a Gyarmati Szövetség szándékosan eltitkolta előlük az univerzum veszélyeit. Generációk óta védelmezik az anyabolygót különféle idegen fajokkal szemben, ám nem puszta hazafiasságból: mindennél jobban szükségük van a katonai utánpótlásra, amivel egyedül a Föld láthatja el őket. A "Perry-incidens" után azonban nincsenek többé titkok, ráadásul új fajok jelentek meg és alkottak egységet - kifejezetten a Gyarmati Szövetség ellen. Tagjaik közt szeretnék látni a Földet is, amelynek vezetői elárulva érzik magukat, és már nem tudják, hogy kiben bízhatnak. De választaniuk kell. Eközben a Gyarmati Szövetség működése is veszélybe kerül. Haderejük bevetése helyett ezúttal diplomáciai cselekkel és politikai fondorlatokkal akarják a javukra fordítani ezt az ördögi játszmát, amelynek a tétje most már az egész emberiség jövője. Bevetik tehát a B csapatot Harry Wilson hadnaggyal az élen. Azt a csapatot, amelyik talán a harctéren nem a legjobb választás, de a váratlan és kiszámíthatatlan helyzetekre mindig váratlan és kiszámíthatatlan megoldásokat találnak. Az ő küldetéseikről szól A lázadás hangjai. John Scalzi először digitálisan, epizódok formájában publikálta a kötetben szereplő történeteket 2013. januárja és áprilisa között, majd a kirobbanó sikernek köszönhetően nem kellett sokáig várni a könyv formájú megjelenésre sem. Elképesztő epizódjaival, felejthetetlen szereplőivel és emlékezetes párbeszédeivel A lázadás hangjai a Vének háborúja-sorozat legszínesebb, legváltozatosabb darabja.

Egy Párizs környéki villában holtan találnak egy gazdag amerikai özvegyet és a házvezetőnőjét. Meggyilkolták őket. A gyanú a helyszínen járt kifutófiúra, Joseph Heurtinre terelődik, akit le is tartóztatnak, majd halálra ítélik. Maigret felügyelő azonban nem hisz Heurtin bűnösségében: ... Folytatás ›› titokban megszervezi a szökését, mert meg van győződve arról, hogy el fogja vezetni az igazi gyilkoshoz. A szökés nyilvánosságra kerül, de Maigret szerint egy emberélet igazán megér egy kis botrányt. Csakhogy Heurtinnek nyoma vész, így a felügyelőre egyre nagyobb nyomás nehezedik. Ezért bejelenti, hogy ha tíz napon belül nem tudja kézre keríteni a bűnöst, benyújtja lemondását. Maigret hamarosan veszedelmes ellenféllel találja szemben magát. Sikerül-e rábizonyítania a gonosztettet? A választ Simenon egyik legsikeresebb, nyolc alkalommal megfilmesített regényéből tudhatjuk meg. A(z) Maigret és az idegek harca (Könyv) szerzője Georges Simenon.

"Meztelenül fekszem az ágyban, sört iszom, és szállodai honlapokat böngészek. Mind tök egyforma. Mind tisztának látszik, mind csupa márvány, és mind homokszínű. A Marble Arch közelében foglalok. Kétszázhét font egy éjszaka. Az kétszázhét sör. Az négy olcsó kurva. Macy online. ... Folytatás ›› - Foglaltam szállodát, a Marble Arch közelében. - Szuperül hangzik, szivi. Alig várom, hogy találkozzunk. - Ja, hát én is. - Enyhén ideges vagyok. - Ne legyél. De legyél. Csak egy gyerek vagyok. Pedofilnak érzed majd magad, és kiszaladsz a világból." Amikor Etgar megtudja, hogy első szerelme megcsalja őt, nagy bánatában az interneten lel vigaszra Macy, az unatkozó háziasszony személyében, aki nem mellesleg egy igazi milf. Kettejük kapcsolata eleinte kizárólag virtuális alapokon nyugszik, de aztán kitalálják, hogy találkoznak. Egy hotelszobában. Ez az esemény pedig fenekestül fordítja fel az életüket. Meg még néhány emberét a környezetükben. A Lolito egy 15 éves fiú szerelmi története. Végtelenül vicces, tabukat döntögető és helyenként kifejezetten felháborító regény a Z generáció kamaszainak legédesebb fantáziájáról. A(z) Lolito (Könyv) szerzője Ben Brooks.

2021. november. Amikor az első időgép működésbe lép, kétszázmilliárd időutazó jelenik meg a Földön. Az időutazás napját ünneplik, az első pillanatot, ameddig vissza lehet utazni a jövőből. Az esemény eltörli az ismert világot: megszűnik a pénz, működésképtelenné válnak ... Folytatás ›› a kormányok, bárki számára hozzáférhető lesz minden jövőbeli technológia, köztük az időutazás. Tetszőleges jövőbeli évbe utazhatunk, egészen az időfolyam végéig. Ennek azonban hatalmas ára van, ugyanis az idő veszélyes játékszer. Beregi Ádám él-hal a családjáért, ám az időutazás napján valaki a jövőből elrabolja a kisfiát és a feleségét, Enikőt. Ádám a kaotikus és folyton változó időfolyamban, őrült technológiák, valamint mesterséges mikrouniverzumok birodalmában próbálja megtalálni őket. Az időgép feltalálója, Neil Jarrison különös, magának való ember. Bár 2612-ben kivégzik, mégis sokan szeretnének a nyomára bukkanni, mert olyan tudás birtokosa, amely megmentheti a világot. Vagy el is pusztíthatja. Csakhogy a feltaláló mindig egy lépéssel üldözői előtt jár, és úgy tűnik, kizárólag egyvalaki érdekli: egy Rebeca nevű titokzatos nő, aki minden rejtély kulcsa lehet. A Brandon Hackett néven író Markovics Botond sodró tempójú, eredeti ötletekkel teli regénye egészen újfajta megközelítése az időutazás témájának. A(z) Az időutazás napja (Könyv) szerzője Brandon Hackett.

Harry Pendel a panamai Pendel & Braithwaite úri szabóság karizmatikus tulajdonosa, akinek ollója mindenkinek szabott már legalább egy öltönyt Közép-Amerikában, aki számít; a kövérkés és titokzatos Andrew Osnard pedig kém, kettős küldetéssel. Az egyiket kormányától kapta: rajta ... Folytatás ›› kell tartania szemét a panamai belpolitikai eseményeken, hiszen a Panama-csatorna 1999. december 1-jén amerikai kézből a helyiek irányítása alá kerül. Másik tervéről azonban csak egyedül ő tud: ki akarja használni az alkalmat, hogy végre megszerezze magának a vagyont, ami meglátása szerint kijár neki. A két férfi világának szereplői ugyanazok, ám az teljesen más, hogyan látják és láttatják ezeket a szereplőket - az eseményekről nem is beszélve, amelyek vagy megtörténtek, vagy nem, esetleg csak úgy tűnik, mintha megtörténtek volna... John le Carré briliáns könyve - amelyből film is készült Geoffrey Rush és Pierce Brosnan főszereplésével - nemcsak elsőrangú kémregény, hanem maróan pontos szatíra a kémkedés világáról, és arról, ki meddig megy el, hogy magát és környezetét becsapja. A(z) A panamai szabó (Könyv) szerzője John Le Carré.

2312-t írunk. A tudományos és technológiai fejlődés rendkívüli jövő előtt nyitotta meg az utat. Már nem a Föld az emberiség kizárólagos otthona: új élőhelyek létesültek a Naprendszer holdjain, bolygóin és még távolabbi helyeken. Ebben az évben, 2312-ben, az események sajátos sorozata arra kényszeríti az emberiséget, hogy szembenézzen a múltjával, a jelenével és a jövőjével. A történet a Merkúron kezdődik, Terminátor városában, amely maga is a mérnöktudomány eddig elképzelhetetlen csodája. Haláleset történik váratlanul, bár talán voltak előjelek; és ez Swan Er Hong egész életét megváltoztatja. Swan egykoron bolygókat teremtett - most abba a tervbe pillanthat bele, amely az elpusztításukat szolgálja. A 2312 merész és zseniális látomás az emberiség jövőjéről, egyúttal magával ragadó jellemrajz azokról az emberekről, akik e jövőnek a történéseit alakítják. Nagy jelentőségű sci-fi a műfaj egyik legfontosabb és legtehetségesebb írójától.

Lissa Dragomirt és Rose Hathawayt két év bujkálás után elfogják és visszazsuppolják a Montana erdőségeinek mélyén megbúvó Szent Vlagyimir Akadémia vaskapui mögé. A vámpíriskola a Mora uralkodói családok és Dampyr testőreik számára szolgál oktatóhelyül. Lissa a vérre - viszonylag konszolidáltan - szomjazó mora vámpírok egyik nagytiszteletű családjának egyetlen leszármazottja és túlélője: Rose, aki életét tette fel legjobb barátnője védelmezésére, a Dampyr testőrtanoncok sorát erősíti. A vaskapukon kívül a vérszomjas, élőhalott vámpírok, a strigák lesik az alkalmat, hogy elvegyék életüket, és magukhoz hasonlóvá tegyék őket. A kapukon belül sem veszélytelen azonban az életük: Lissa különleges mágikus képességei legalább annyira megkeserítik a mindennapjaikat, mint a mindkettőjüket megkísértő tiltott szerelem.

A világ egyetlen időutazója száz év elteltével végre feltárja a titkát. Az Orient Expresszen egy kísértet is utazik. Egy öregember a rendezett múltján keresztül a végzetes jövőjét próbálja megváltoztatni. A Toynbee-átalakító egy olyan gyűjtemény, mely Bradbury régi és új olvasóit egyaránt megszólítja. A legtöbb történet életünk ismerős szobáiban és tájain, gyakori gondolatainkban és emlékeinkben kezdődik, hogy aztán a képzelet legtávolabbi zugaiba repítsen. Bradbury lebilincsel bennünket, ahogy a történetei kibontakoznak, és a valóság titkos repedéseiben feltárul a csodálatos és a váratlan.

Christopher Moore, a "Biff evangéliuma" szerzője most újabb őrült kirándulásra invitál mindenkit. Ezúttal egy trópusi paradicsom kellős közepébe: a fura kultuszok, a kedélyes kannibálok, az őrült tudósok, az eltökélt nindzsák és a beszélő denevérek világába. Kétbalkezes hősünk, Tucker Case, egy macsó férfi testében csapdába esett reménytelen kockafej, aki egy kozmetikai társaság pilótájaként éli az életét. Ám amikor alkoholos és szexuális befolyásoltság hatása alatt tönkreteszi főnöke repülőgépét, menekülnie kell. Egyetlen lehetősége, hogy elfogadja egy gyanús trópusi misszió ajánlatát Mikronézia egy eldugott zugában, csakhogy a csendes koktélozás és nyugalmas repülés helyett hamarosan egy gátlástalan orvos és egy szexi szőke főpapnő markában találja magát. Újabb pimasz, ötletes, tabudöntögető, ínycsiklandóan gonosz és gyilkosan nevettető regény a humor világhírű nagymesterétől.

Az X Térséget a kormányzat már harminc éve környezeti katasztrófa sújtotta övezetnek álcázza, így mostanra az érintetlen és burjánzó vadonnak látszó terület csupa misztikum és rejtély az emberek szemében. A Déli Végek nevű titkos ügynökség ez idő alatt számos expedíciót küldött a hely felderítésére - szinte mindegyik tragikus véget ért. Most indul útnak a tizenkettedik expedíció. A kutatócsoport négy nőből áll: egy antropológusból, egy geodétából, egy pszichológusból és egy biológusból. A küldetésük felderíteni a terepet és mintákat gyűjteni, feljegyezni minden tudományos megfigyelést a környezetről és egymásról, valamint mindenek felett elkerülni az X Térség természetfeletti hatását. Az expedíció mindenre felkészülve indul útnak, és hamar megdöbbentő felfedezéseket tesz - például talál egy megmagyarázhatatlan topográfiai jelenséget és olyan életformákat, amik meghaladják a megértés képességét -, de mégsem ezek, hanem a tagok egymás elől gondosan elrejtett titkai változtatnak meg mindent. Jeff Vandermeer Déli Végek-trilógiájának az első kötete szépirodalmi magasságokba emelkedő, sodró lendületű, mélyen elgondolkodtató sci-fi, ami az ismeretlennel való szembenézésről szól. Mind a világban, mind magunkban legbelül.

Egy gyilkosság, a Szajnán úszkáló bankjegyek, régi szerelmek, kabarétáncosok, egy nyugdíjas követ, kábítószerfüggők, egy furcsa végrendelet. A helyszín a párizsi Marais negyed, ahol egy bérházban lakik a jómódú bérlő és a szűkösen élő kispolgár, a szorgalmas hivatalnok és az egész nap a folyosón tébláboló öregasszony. A ház életének középpontja az udvar. Ide érkezik meg az éjszaka közepén Maigret, és az ablakokon át árnyjátékként elevenedik meg előtte a bérlők élete. Ahogy megismeri a ház lakóit és kikérdezi az áldozat rokonait, ismerőseit, az elhunyt férfi szinte olyanná válik számára, mint egy bizalmas, régi barát. Felkeresi életének helyszíneit, a Pigalle negyed szórakozóhelyeit, majd fényűző otthonát, és megismeri a viszontagságos utat, amelyen a sikerig jutott. A nyomozás előrehaladtával az áldozatot körülvevők valódi jellemére is lassan fény derül a látszat tetszetős felszíne alatt.

Az X Térség támadásba lendült, és felemésztette a kutatására létrehozott ügynökséget, a Déli Végeket. Van, aki ott rekedt, de dolga van odabent. Van, aki visszatér, és van, aki hazatér oda. Van, aki még mindig válaszokat keres, míg mások csak a túlélésre játszanak. Van, aki harcol az ismeretlennel, és olyan is, aki csak megismerni szeretné, ha már megérteni lehetetlen. Az X Térség pedig felfedi történetét és titkait, de azok jelentősége és következményei talán mélyebbek és ijesztőbbek az eddigi bizonytalanságnál. Mert hatással vannak az egész világra – már ha létezik még az eddigi világ, és érdemes egyáltalán félteni azt. Az X Térségben lévőknek személyes szinten is meg kell találniuk a választ: valódi-e egyáltalán a korábbi énjük, és érdemes-e harcolni érte, vagy jobb elfogadni a változást? Jeff VanderMeer Déli Végek-trilógiájának befejező kötete zseniális ötvözete és betetőzése az első két résznek. A cselekményszövés és az elbeszélés különleges módja még hatásosabbá teszi ezt a mesteri, hátborzongató, elgondolkodtató és izgalmas regényt, amely messze túlmutat a sci-fi határain.