Athenaeum Kiadó strana 41 z 85

Miután a londiniumi kannibál diktatúra elleni lázadás csak egy még sötétebb erőt juttatott hatalomra, a lázadók maradéka az egykori Franciaország területére menekül a szabadság reményében. Ám az itt berendezkedett kis spártai katonaállam katakombáiban sem lelnek nyugalmat: az elmebeteg Leroy generális hatalmának kiterjesztése érdekében bábozna a jövevényekkel. Abigail Ritchardson és Demetrius Wannamaker szembesül a „kiválasztódás” legendájának sötét alapjaival. Csupán egy ősi eszme köti őket össze vagy képesek megtalálni egymásban az embert is? Míg Zoe és Summer felfedi Leroy sötét titkát, mely egészen Londinium új uralkodója, Ilyn születéséig nyúlik vissza, egy szerelmespár szökik Párizs romjai közé az önkényuralmi rendszer elől. Vajon képesek lesznek egy saját maguk által felállított értékrend szerint küzdeni? Feltámaszthatják azt a dolgot, mely már rég kiveszett az apokalipszis sújtotta világ maroknyi túlélőjéből? Egy emberiességre épülő társadalom reményét.

A Black Sheep egy év kényszerszünet után próbál visszatérni a színpadokra. Puska (Fegyverneky Tibor), a zenekar fiatal menedzsere igyekszik összerántani a bandát Hegemony, az énekes összeomlása és felépülése után. A banda tagjai, Imi Hendrix, Gúnár, Bozon, Gomez és Jóság egy feltétellel hajlandóak újrakezdeni: egy év alatt fel kell jutniuk a fesztiválok nagyszínpadaira, különben game over. Megkezdődnek a próbák, megszületik az új album, beindul a turné, pörögnek a bulik, már-már úgy tűnik, akár össze is jöhet a kitűzött cél, amikor egy olyan helyzetben találják magukat, amit korábban elképzelni sem tudtak volna. Lévai Balázs első regénye sok-sok humorral viszi el az olvasót a magyar backstage-ek világába, ahonnan természetesen nem hiányoznak a rákenrol kötelező elemei sem. Teljes fikció-e ez a könyv? Válaszul álljon itt a regény mottója: „A történet és szereplői a képzelet szülöttjei. Figyelem: A képzelet nyomokban valóságot tartalmazhat." „Lévai meg a rock and roll? Hagyjad mán! Egyszer jött el velünk, azóta is fáj tőle a feje..." (Lukács Laci, Tankcsapda) „A Lévainak egy baja van, hogy korán abbahagyta a basszusgitározást, így maradt neki a 'mi lett volna ha', meg a szexuálisan túlfűtött álmodozás. Mint mikor a takarítónő összerakja a filmet a kiszűrődő zajokból. De a rock and rollban pont az a jó, hogy akár ilyen is lehetne." (Lovasi András, Kispál és a Borz) „Lévait nem ismerem, soha nem találkoztunk. Különben is tartozik egy csomó pénzzel." (Ganxsta Zolee)

A drogmámorban úszó Fitti nagy felfedezést tesz: a marihuána a bibliai Élet Fájának leszármazottja. Márpedig ha az, akkor speciális nemesítéssel vissza lehet jutni az eredeti növényhez. Megvan a nagy terv, és kétségtelen, hogy a kísérlet egyre jobb füvet termel, de a szívás egyre nagyobb: vallási fanatizmus, alvilági bandaháború és véres leszámolások keverednek drogos szeánszokkal, orgiákkal, és a mindent elsöprő szerelemmel, miközben az olvasó szembesül a lét nagy kérdéseivel... valahol félúton őrület és valóság között.

Gerencsér János fantasyjében a koldussá vált királyfi, az igazságos uralkodó mítoszát teremti újra, ármánnyal és szerelemmel átszőtt meséjét a történelmi regények rajongói is örömmel forgathatják. A Kalászkirály igazi tanulságos olvasmány minden korosztály számára. Az Úr 1151. évében, egy képzeletbeli világban két királyi sarj, egy fiatal hercegnő és egy ifjú lovagkirály menekül üldözői elől. Eime, Ektíria birodalmának volt úrnője a testőrével bujdosik, míg a trónról őt letaszító Aceras király, aki immár maga is trónfosztott lett, koldusgúnyában vegyül el alattvalói között. Ellenségek ők, sorsuk mégis összefonódik, miközben földönfutóként a szabadságukért küzdve, lassan felnőtté válva nemcsak saját magukat ismerik meg egyre jobban, hanem népük akaratát is. Ám ezalatt a kegyetlen háborúskodások, öldöklő hatalmi harcok világát éppúgy át kell vészelniük: vérgőzös csatákon, halálélményeken keresztül tanulják meg a túlélés könyörtelen törvényeit. Márpedig azokat még a bukott uralkodóknak is tudniuk kell, főként, ha vissza akarják szerezni koronájukat. És vajon mi csábít jobban: a szerelem vagy a hatalom?

Annabellának két élete van: két lakhelye, két állása, két baráti köre és nem utolsósorban: két szerelme. Az évek során mesterien megtanulta különválasztani a világait és elrejteni kínzó lelkifurdalását, ám egy nap megtudja, hogy gyermeket vár, és onnantól minden megváltozik... Szeretne őszintén élni, de képtelen megtenni az első lépést. Amikor az interneten rátalál a Sokszívűek Társaságára - akik épp úgy élnek, ahogy ő, csak mindezt etikusan, az összes szerelmi partnerüket beavatva teszik -, úgy érzi, új családra lelt... Vajon képes lesz ebben a kívülről szürreálisnak tűnő világban boldogságra találni? A poliamoria, azaz az etikus többszerelműség ma már Magyarországon is egyre nagyobb teret hódító párkapcsolati forma. Lehetünk-e boldogok egy párkapcsolatban, ahol többen vagyunk kettőnél? Milyen egy ilyen élet a társadalom tükrében, és miként győzik le a poliamorok a gyilkos féltékenységet? Szurovecz Kitti hónapokon át nyomon követte több hazai poliamor pár és család életét, hogy ezekről a nem mindennapi kapcsolatokról fiktív történetbe ágyazott, ámde hiteles képet festhessen.

Arlene 28 éves tévériporter, aki a munkájában és a házasságában egyaránt kiégett; mindennapjai egyetlen érdekes színfoltja ötéves lánya. A fiatal anyuka már jó ideje úgy érzi, csupán statisztaszerepet játszik saját életében, amikor egy nap úgy dönt, elhagyja a férjét, és a kis Laurennel együtt nagyanyja házába költözik, a városba, ahová legszebb gyermekévei kötik. Hayden 33 éves művészi jégszobrász, jóképű és titokzatos. Városszerte pletykák célpontja, hiszen apjával és húgával él, látványos karrierje ellenére sincsenek közeli barátai, mosoly pedig kizárólag akkor villan fel borostás arcán, ha imádott jégszobraival foglalatoskodhat. Kettejük találkozása sorsszerű. Arlene az első pillanattól ellenállhatatlan késztetést érez arra, hogy boldoggá tegye a férfit, akiből valósággal árad a szomorúság. Hayden nehezen, de megnyílik felé, a legfontosabb dolgot azonban jóhiszeműen elhallgatja előle, és ezzel nemcsak a nőt, de a kislányát is veszélybe sodorja... Szurovecz Kitti új, önéletrajzi ihletésű lélektani szerelmi története arra keresi a választ, lehet-e együtt boldog, illetve képes-e egymást meggyógyítani két lélekben mélyen sérült felnőtt. Azoknak a nőknek és férfiaknak szól, akik nem tudják, hogyan kell "jól szeretni." "Ez a történet több, mint regény. Igazi lélekgyógyító írás, ami segít felismerni, ha a párkapcsolatunkban bajban vagyunk. Egy nő belső utazásának hiteles krónikája."

Kohav Virág Bagel boltjában a törzsvendégek sorsa elevenedik meg a regénnyé összeálló novellafüzért olvasva, amely a zsidóság, az iszlám, az istenkeresés, a szex, a gasztronómia, a gasztrománia és a húsevés filozófiai kérdéseit járja körül, sokszor szatirikus vagy abszurd módon új nézőpontokat mutatva. Könnyen magunkra ismerhetünk a szereplőkben, akik mind keresnek valamit, valakit, de leginkább válaszokat próbálnak találni, a megoldás azonban mindig kívül esik az általuk megismerhető eseményhorizonton. Rubin Eszter második kötete, a Bagel ott kezdődik, ahol Barhesz című első regénye véget ért. A korábban megismert családtagok azonban háttérbe vonulnak, és új karakterek lépnek színre, így a Bagel önálló történetként is olvasható.

Szingli vagy és valakinek ez nem tetszik? Anya vagy és úgy érzed, nem vehetsz fel egy normális ruhát, mert beszólnak? Néha az élet minden területén elvárják, hogy nő legyél, és ezt nem bírod? Fiatalnak érzed magad, de látva a tiniket úgy gondolod, hogy egy évezred választ el a mai trendektől? Nem mindig jó a szex? Egy kicsit mosd le a púdert, és kezeld lazán a dolgokat! Leitner Olga legújabb könyvében eredeti, sőt néha meghökkentő válaszokat találsz többször feltett kérdésekre. Ha kell egy kis leitnerolgis sodrás, ha kíváncsi vagy egy valódi nő néha megalkuvást nem tűrő véleményére, akkor épp azt a könyvet tartod a kezedben, amit neked találtak ki..

A második világháború javában dúl, a Harmadik Birodalom egyre erősödik. Paul egy kadétként tisztté avatott, tehetséges német katona, akinek a csatatéren kell nemcsak felnőtté, de háborús hőssé is válnia. Eszter a nácik, aztán a szovjetek elől menekülő, családjától elszakított magyar zsidó lány. Életük egy váratlan, sorsdöntő pillanatra összefonódik, majd attól kezdve a harcok megpróbáltatásai, a nehéz döntések és hitük megrendülése mellett még egy akadállyal kell szembenézniük: a távolsággal. Vajon győzedelmeskedhet-e két megtört lélek a háború borzalmai felett? "Amikor Strauss a vállára tette a kezét, Paul megfordult. - Mondd, öregfiú, hol szedted ezt a gyönyörű kis zsidó lányt? Paul meghökkent. - Honnan veszed, hogy zsidó? - Amikor anyám meghalt két éves koromban, apám egy zsidó nőt vett feleségül. Ő nevelt fel engem. A gesztusai, hanghordozása, mozdulatai, mind olyanok voltak, mint Eszternek. Paul kiengedett egy sóhajt és ránézett Straussra. - Ma este, az utolsó pohár kékfrankosom mellett elmesélem."

A valóságban Delila és Olivér soha nem lehetne egy pár. Viszont itt vannak a valóságban, és mégis párként élnek. Szembe kell nézniük a ténnyel: a "Boldogan éltek, amíg meg nem haltak" mondatot akár komolyan is vehetik. A sors azonban különös módon üzen nekik, és hamarosan rá kell jönniük: egy mese újraírása kockázatokkal jár. A Sorok között folytatásában Olivérnek olyan hétköznapi problémákkal kell megküzdenie, amelyekről nem is álmodott: eddig mindenki az ő alattvalója volt, mostantól azonban neki kell alkalmazkodni másokhoz. Ami nem is olyan könnyű feladat, ha az embernek már előre meg van írva a meséje... Delilának és Olivérnek közösen kell eldönteniük, mennyit hajlandóak kockáztatni az igaz szerelemért, hogy a történetük a való világban is boldog véget érjen. Hiszen a legnagyobb kalandok nem a tündérmesék lapjain történnek...

A Barhesz Rubin Eszter megrázó személyes története kisfia haláláról, amely szimbolikus párhuzamot alkot a zsidó nép sorsával. De történhet bármely tragédia, mégsem éljük az életünket drámai díszletek között. Éppen ellenkezőleg: a halálnak csak az élettel lehet ellentmondani. Ezért szól a Barhesz az életről. A barhesz a zsidó konyha péksüteménye, kelt fonott kalács. Ebben a tipikusan XX. századi magyar-zsidó történetben úgy fonódik össze két család sorsa, akár a barhesz fonatai. Mákkal bőven megszórva. "Rubin Eszter regénye rendkívül eredeti alkotás, olyan lefegyverző eleganciával fűz össze tragédiát szatírával, családregényt receptkönyvvel, ami szokatlan a kortárs prózában. A könyv végig rendkívül széles érzelmi-intellektuális skálán játszik: nagyon megrendítő, máskor nagyon vicces, és magával ragadó. A rizómaszerű, mindenfelé ágazó szerkezet miatt a könyv fontos témáinak és motívumainak jelentése egyre gazdagabb lesz: a zsidóság, a főzés vagy éppen a barhesz egyre összetettebb metaforává válik. A könyv nagy témája, a főzés gazdag metaforabokorrá fejlődik a regény során. Kifejezetten merészen játszik az ételekhez társított jelentésekkel: a barhesz előbb a gyermekkori dunyhát idézi fel, aztán a szakács-isten teremtményeként emlegeti az elbeszélő, majd a keletlen barhesz halott csecsemő lesz, ami - ahogy később rádöbbenünk - az elmesélhetetlen és mégis elmesélt tragédiát jelzi előre. A Barhesz regisztereket és műfajokat könnyű kézzel keverő stílusa már néhány oldal után jól felismerhető, kaleidoszkópszerű, érzékien gazdag, mindvégig ironikus, de sötét tónusokat is láttató írói nyelv." (Gács Anna, Élet és Irodalom)

"A könyv szerzője, Görög Ibolya 1987-től 1999-ig dolgo­zott a Miniszterelnöki Hivatal Protokoll Főosztályán. 1992-től mint protokollfőnök irányította, szervezte a kormány hivatalos rendezvényeit. Elméleti felkészült­ségét jelenleg a viselkedéskultúráról, a protokollról, a rendezvényszervezésről tartott előadásokon, írások­ban hasznosítja, melyekben megosztja közönségével a - számos próbán szerzett - gyakorlati tapasztalatait is. Éppen ezekkel az ismeretekkel frissítette fel és egészí­tette ki a korábbi kiadásokat, és tette még korszerűbb szemléletűvé a nagy sikerű könyvet. A Protokoll az életem egyfelől hagyományos illemtankönyvnek is tekinthető, hiszen a mindennapi viselkedés (köszönés, öltözködés, kommunikáció) helyes formáira vezet rá, de a könyv nagyobb részében a hivatalos viselkedés (a tárgyalás, konferencia, fogadás) szabályaival ismerte­ti meg az érdeklődő olvasót. Akinek pedig gyakran kijut a vendég szerepe, vagy aki hivatalból fogad vendéget, vagy akinek programokat kell szerveznie - a gyakorlati teendők megtanulásához kézikönyvként használhatja kiadványunkat. Igazi program- és forgatókönyvminták is vannak a könyvben. Bár a viselkedési szabályok, a száraz tények is könnyen emészthetők, frissítőnek Szörbet gyanánt különleges sztorikat is felszolgál az olvasónak a szerző - a tizen­három év különleges történeteiből összeállítva. Állam- és kormányfők, miniszterek, kabinetfőnökök váltották egymást, miközben a protokoll maradt. És Görög Ibolya neve fémjelezte..." (a Kiadó)

Daisy Richmond gyerekkora óta tudja, hogyan szervezze életét, és még a rák sem zökkentheti ki. Tennivalói listájára a heti bevásárlás, valamint a szakdolgozat megírása mellé újabb tétel kerül: új feleséget keresni férje, Jack számára - hogy a tehetséges állatorvos, de az élet gyakorlati dolgaiban gyermekien tehetetlen férfi boldogsága biztosítva legyen. Persze ez korántsem olyan egyszerű, és a húszas évei végén járó nő kénytelen újragondolni, mit is jelent az elengedés, és kinek a boldogsága a (leg)fontosabb. Versenyt fut az idővel: ultrahatékony személyiségének megfelelően, határidő előtt próbál teljesíteni egy lehetetlen feladatot.

1323. Alighogy Anjou Károly serege visszatér a tengermellékről, az ország déli fertályán ismét zavarossá válik a helyzet. Úgy tűnik, Subics Mladent hiába fosztották meg zsarnoki hatalmától, ő csak egyike volt a gondok okozóinak, s a rend helyreállítása érdekében előbb-utóbb ismét hadjáratot kell indítani Szlavónia, Horvátország és Dalmácia területére. A királyságban ennek ellenére végre megszilárdulni látszik a béke. Az uralkodó feladja több, mint egy évtizede tartó, önkéntes temesvári száműzetését, és birodalma szívében, Visegrádon kezd új, minden korábbinál fényesebb hatalmi központ építésébe. Míg a gazdasági zűrzavar megfékezése céljából, tárnokmestere több éves munkáját megkoronázva, új pénz verését rendeli el és külpolitikai kapcsolatait is sikeresen rendezi, az utódnemzés kérdésében továbbra is setét fellegek tornyosulnak fölé. Gutkeled Miklós, az Anjou-sereg hadnagya váratlan kitüntetést kap Károlytól, amit azonban egy diadalmas hadjárattal kell kiérdemelnie. Parancsnoksága alatt vele tart Lackfi István, akit egyre többen emlegetnek Magyarország fehér sárkányaként, és Bátor Attila, aki úgy hiszi, végleg elveszítette családját, s így nem maradt más számára, csak a kegyetlen bosszú. Bíró Szabolcs tizenöt kötetesre tervezett történelmi regényfolyamának harmadik része egyben egy trilógia záróakkordja is. Az utolsó tartományúrig a széria eddigi legkomorabb hangvételű, legsötétebb tónusú regénye, mely bizonyos szereplőktől talán örökre elbúcsúzik, miközben megágyaz egy új korszaknak, és még mélyebbre vezeti az olvasókat a XIV. század sűrűjébe.

A Jónő nem egy tipikus uncsi fogyókúrás könyv: tréfát igen, de gátlást nem ismerve fúj ébresztőt minden nőnek, aki vékony akar lenni. Kertelés nélkül megmondja a frankót. Például, hogy "a szénsavas üdítő maga a folyékony sátán", meg hogy "el vagy tájolva, ha azt képzeled, hogy az Atkins-diétától lesoványodsz". Az olvasót harsány kacajra fakasztják a nagy igazságokat tartalmazó, szabados kinyilatkoztatások, nem úgy, mint a szokványos diétáskönyvekben. A laza stílus azonban komoly, megalapozott útmutatásokat takar. A szerzők a húsmentes, teljes kiőrlésű gabona és a zöldség-gyümölcs által fémjelzett egészséges életmódot hirdetik. A kötet amolyan csatakiáltás: harcba szólítja a nőket, hogy táplálkozzanak egészségesen, és legyenek sugárzóan szépek

Kakuk György újságíró, politikus tavaly egy görögországi családi nyaralás során elhatározta, hogy csatlakozik a menekültekhez, velük tart egészen a magyar határig, és tapasztalatait El Camino de Balkan nevű blogján dokumentálta is. Saját bevallása szerint ez az 5 nap megváltoztatta az életét. Útja azonban ezzel nem ért véget, hamarosan továbbindult a Közel-Keletre, hogy bejárja az Európán túli menekültútvonalat is. Tudósításai a 2015/2016-os év legfontosabb, legaktuálisabb riportjai, könyvében részletekbe menően, testközelből mutatja be korunk legégetőbb válságát, miközben személyes sorsokon keresztül tart tükröt a társadalomnak. Arcunkba kiáltja az üzenetet: minden embernek joga van az élethez. "Az év (2015) riportja. Naiv rácsodálkozás avagy menekültfóbiás jajveszékelés helyett megírta, milyen is a menekültáradat nagybetűs, kőkemény valósága." (Mandiner) "Kakuk György beszámolójának legnagyobb értéke, hogy egy olyan valósággal szembesít bennünket, melyet nem lehet ésszel felfogni, mert nincs értelme, s olyan távol esik a 21. századi európai tapasztalatoktól, hogy realitásérzékünk sem tud mit kezdeni vele." (Magyar Narancs)