Corvina Kiadó strana 38 z 63

Térképünk (1:575 000 méretarányban) Magyarország legszebb, legfontosabb természeti értékeit mutatja be, közülük többet festett grafikával is. Feltünteti a nemzeti parkok és a tájvédelmi körzetek határát, a nemzeti parkok igazgatási központjait, a látogató- és oktatóközpontokat, valamint ökoturisztikai központokat. Piktogramokkal jelzi a fontosabb tanösvényeket, az arborétumokat, botanikus kerteket, különleges kastélyparkokat, barlangokat, sziklákat, szurdokvölgyeket, vízeséseket, egyéb bemutatóhelyeket, természeti látnivalókat, a fontosabb kilátókat és az állatkerteket, vadasparkokat. Ajánljuk minden természetkedvelőnek, aki áttekintést és kirándulási tippeket szeretne kapni hazánk természeti értékeinek felfedezéséhez. Kiadványunkat dossziéban tárolt hajtogatott térképként is lehet tanulmányozni, de nagy méretének, vastag papírjának és kevés hajtásvonalának köszönhetően dekoratív poszterként (95 × 64 cm) is remekül használható.

A hetes mágikus szám, szinte minden mesében szerepel - de a hetvenhét kétszeresen is az! A sárkánynak sokszor van hét feje (ebben a könyvben is szerepel egy sárkány, de ne ijedjetek meg, ő nem hétfejű, inkább százlábú). Illyés Gyula sem véletlenül fűzött egybe 77 magyar népmesét: el akarta varázsolni olvasóit. Ennek a könyvnek is ez a célja: a varázslat, csak épp Beke Mari módra. És ő hogyan csinálja, talán boszorkány? Vagy varázsló? Egyik sem! Nem a semmiből kapkodja elő a csodákat (füled mögül a tojást vagy a nyuszit cilinderből), hanem lelkes gyereksegédei dolgoznak a keze alá, ő pedig vezényel: így készül el a murisan riasztó busó maszktól a lebegő szalmaangyalon át az agyag tűzoltózenekarig vagy a karcolt tökdudáig rengeteg játék. Mindegyik technikája még abból a messzi-messzi korból származik, amikor a szülők és csemetéik nem a boltban vagy az interneten vették meg a játékokat, hanem ők maguk csinálták. Beke Mari és a sok, a könyvben szereplő 6-14 éves gyerek mind azt szeretné, hogy te is csatlakozz hozzájuk, és fedezd fel, milyen fantasztikus dolog a két kezünkkel alkotni, hiszen már az is játék! Kalandra fel!

A hetes mágikus szám, szinte minden mesében szerepel - de a hetvenhét kétszeresen is az! A sárkánynak sokszor van hét feje (ebben a könyvben is szerepel egy sárkány, de ne ijedjetek meg, ő nem hétfejű, inkább százlábú). Illyés Gyula sem véletlenül fűzött egybe 77 magyar népmesét: el akarta varázsolni olvasóit. Ennek a könyvnek is ez a célja: a varázslat, csak épp Beke Mari módra. És ő hogyan csinálja, talán boszorkány? Vagy varázsló? Egyik sem! Nem a semmiből kapkodja elő a csodákat (füled mögül a tojást vagy a nyuszit cilinderből), hanem lelkes gyereksegédei dolgoznak a keze alá, ő pedig vezényel: így készül el a murisan riasztó busó maszktól a lebegő szalmaangyalon át az agyag tűzoltózenekarig vagy a karcolt tökdudáig rengeteg játék. Mindegyik technikája még abból a messzi-messzi korból származik, amikor a szülők és csemetéik nem a boltban vagy az interneten vették meg a játékokat, hanem ők maguk csinálták. Beke Mari és a sok, a könyvben szereplő 6-14 éves gyerek mind azt szeretné, hogy te is csatlakozz hozzájuk, és fedezd fel, milyen fantasztikus dolog a két kezünkkel alkotni, hiszen már az is játék! Kalandra fel!

Szereti a növényeket, de nincs ideje kertészkedni? Nincs helye egy igazi kert kialakításához? Ismerje meg a floráriumok izgalmas világát: építsen egyedi stílusú, különféle formájú üvegbe zárt minikerteket. A florárium kialakítása egyszerű, fenntartása pedig még annál is egyszerűbb! Kötetünk közérthető útmutatókkal szemlélteti 16 alapkompozíció összeállítását, amelyeket továbbálmodva egyedi, csodaszép zöld felületekkel gazdagíthatja otthonát. Kezdje el még ma!

A szavak csodálatosak - összekötnek bennünket, új világokat tárnak fel, és több élményben lehet részünk a segítségükkel. A Marco Polo sorozat legújabb kötete tartalmazza a legszükségesebb kifejezéseket és fordulatokat, úgyhogy vége a szótlanságnak! A sorozatra jellemző gazdag és sokrétű információnak és ismeretanyagnak köszönhetően köszönhetően mindenki megtalálja azokat a szavakat, mondatokat, amelyek segítségére lesznek, ha kirándulást tesz egy idegen kultúrába és nyelvbe. A kötethez tartozik egy miniszótár is: a legfontosabb kifejezésekkel vértez fel mindennapos helyzetekben. De ha egyszer mégsem jutna eszünkbe, hogy mit kell mondani, akkor kisegít a képes szótár. Jó utazást!

Ebben a könyvben - az olvasó és a fordító szerencséjére - egyetlen képlettel sem találkozhatunk. Ellenkezőleg, jószerivel egy olyan sora sincs, amelyet a gazdaság, a jólét és az egészség kérdései iránt érdeklődő laikus ne érthetne meg könnyedén. Ez a közérthetőség a könyv egyik nagy erénye. A másik a józan és tárgyilagos érvelés. Nagyon könnyű elragadtatni magunkat, ha olyan kényes kérdésekkel foglalkozunk, mint az országokon belüli és az országok közötti egyenlőtlenségek a gazdagság és az egészség területén. Deaton adatokat, érveket és történelmi perspektívát mutat be, amelyek segítségével láthatjuk, hogy a világ mára milyen nagy előrehaladást ért el, de azt is, hogy még sok a teendő, és az utat mennyi kockázat övezi. Meggyőzően érvel amellett, hogy a haladás szükségképpen együtt jár az egyenlőtlenségekkel, de megvan a veszélye annak is, hogy a szerencsés elöl haladók "felhúzzák maguk mögött a létrát", megnehezítik a kevésbé szerencsések számára a felzárkózást. Bemutatja, hogy a jólét összetett fogalom: beleértjük a jövedelmet, a leélt évek számát, az egészséget, a képzettséget, de a lehetőséget is a sorsunk irányítására. Ezek mind fontosak, ám mivel erőforrásaink minden adott pillanatban szűkösek, időről időre döntenünk kell, hogy kiknek juttatunk többet, szükségképpen a többiek kárára. Ezt a választópolgárok demokratikus vita keretében döntik el, amihez információra, tudásra van szükségük. A könyv ezt az információt és tudást biztosítja az olvasó számára. Felcsuti Péter Sir Angus Stewart Deaton 1945-ben született Edinburghben. Az amerikai Princeton egyetem közgazdász professzora, a közgazdasági Nobel-emlékdíj kitüntetettje 2015-ben. Szakterülete a jóléti közgazdaságtan. Az általa kifejlesztett bonyolult ökonometriai modelleket és egyenleteket az elméleti közgazdaságtan éppúgy használja, mint a gyakorlati gazdaság- illetve szociálpolitika.

Róma az élő történelem és az eleven hagyományok városa, ez jelenik meg étkezési kultúrájában, ételei izgalmas sokféleségében és változatosságában. A mai Róma konyhájában Eleonora Galasso, gasztronómiai író, blogger és Instagram sztár fogja a kezünket és kalauzol végig az örök város rejtett ékkövei, az ódon lakóházak, a macskaköves mellékutcák, a palazzók és a ma is élő gasztronómiai hagyományok világában. A könyvben a gyors és egyszerű reggeliktől és vidám al fresco ételektől a találékonyan rögtönzött ebédekig és romantikus vacsorákig minden alkalomra találhatnak megfelelő receptet.

Ma már nyilvánvaló, hogy a legolvasottabb napilapot, az ellenzéki Népszabadságot előre megfontolt szándékkal, jogi trükkök, féligazságok és nettó hazugságok segítségével, hidegvérrel kivégezték. Murányi András, a lap utolsó főszerkesztője meséli el a drámai utolsó napok-hetek krónikáját, illetve a szintén nagyon fontos előzményeket. Hallatlanul izgalmas szociokrimi ez a memoár, és egyúttal sajtótörténeti jelentőségű visszaemlékezés, amely mindennél világosabban megmutatja, milyen cinikus és erkölcstelen napjaink Magyarországának politikai vezetése. „Komoly, a kormány számára kínos hírek nyilvánosságra hozatala után néhány nappal bezárt a legnagyobb példányszámú magyar napilap. A Népszabadság a kormány egyik első számú ellensége volt." (The New York Times) „A Népszabadság brutális tönkretétele nemcsak újabb lépés a sajtószabadság teljes felszámolása felé, hanem egy évek óta tartó folyamat jelképes lezárása is." (Csaknem 500 kortárs magyar író közleménye) „A lépés politikai csapásra utal, amelynek értelmi szerzőjeként Orbán Viktort tartják számon. A kormány minden lehetséges eszközzel igyekszik kiszorítani az ellenzéki médiumokat, és a Fidesz felé hajló médiaszerkezet felépítésén dolgozik." (Frankfurter Allgemeine Zeitung) „Ha az események irányát követjük, elég világos a cél: ellenőrzés alatt tartani minden fontos csatornát, ami ebben a közéletinek vagy politikainak vagy minek nevezhető médiatérben létezik. Lassan minden tulajdonos zsebben van, pórázon vagy csövön; haver, fogható vagy direkt stróman. Aztán majd lassan azok lesznek a szerkesztők is, aztán az újságírók, végül az olvasók is, és eljön végre a tökéletes világ, a NERvána." (Uj Péter, 444.hu)

Kötetünk híres emberek (írók, költők, színészek és tudósok) iskolai kudarcaival - olykor sikereivel - ismerteti meg az olvasót. Életsorsuk példaértékű számunkra, mert, bár jelentős hátránnyal indultak útnak, akaraterejüknek, megszállottságuknak köszönhetően rendkívüli hírességekké váltak.

E könyv megírását, s a kapcsolódó kutatómunkámat, elsősorban az ösztönözte, hogy az emberiség a XXI. század jelenlegi szakaszában ismét válaszúthoz érkezett. A XX. század második felében létrehozott tudományos és intézményi alapok révén történelmileg példátlan lehetőségek felé vezet az egyik út, amelyen haladva biztonságos és elfogadható életfeltételeket alakíthatnánk ki a Föld lakói számára. Ez hatalmas feladatok megoldását követeli korunk globális átalakulásainak kezelésében, amelyek között a környezeti és társadalmi fejlődés fenntarthatóságának, a "zöld fejlődés" feltételeinek megteremtése a legfontosabb. Ezek politikai, társadalmi, gazdasági, szervezeti és szerkezeti összefüggései a könyv központi témái. A másik út konfliktusok, elnyomó rendszerek, nyomor és háborúk felé vezet. A XXI. század eseményei és irányzatai meghatározó fontosságúak a következő évszázadok fejlődése szempontjából. Az útválasztással kapcsolatos döntések feltételeinek megteremtésében és végrehajtásában különösen jelentős a tudomány szerepe, és hatalmas a politikusok felelőssége. A könyv az esélyek megvilágításában ajánl segítséget. Simai Mihály

Egy ország kultúrájához a legrövidebb út a konyháján keresztül vezet. Én is ezen az úton indultam el abban a két évben, amit az Egyesült Államok nyugati partján töltöttem. Bár sokan azt gondolják, hogy az amerikai konyha kimerül a hamburgerben és a cukros fánkokban, aki hajlandó egy kicsit megismerni ennek a hatalmas országnak az étkezési szokásait és jellegzetes ízeit, a világ egyik legizgalmasabb fúziós kemencéjére bukkan. Ezzel a könyvvel nemcsak az volt a célom, hogy 65 jellegzetes receptet megosszak veletek, hanem az is, hogy megmutassam, hogyan láttam én a mindennapokat a Frederick street 307.-ből, az én amerikai konyhámból.

Közel 700 magyar sportoló életrajzát tartalmazza ez a kötet. Olyanokét, akik a nyári és téli olimpiai játékokon a dobogóra állhattak, így szerezve dicsőséget Magyarországnak. Balczó András, Csák Ibolya, Csík Ferenc, Darnyi Tamás, Egerszegi Krisztina, Földi Imre, Gerevich Aladár, Hajós Alfréd, Hegedűs Csaba, Hosszú Katinka, Kozák Danuta, Kőbán Rita, Magyar Zoltán, Németh Miklós, Papp László, Rejtő Ildikó, Székely Éva, Szilágyi Áron, Zsivotzky Gyula hogy csak néhányukat említsük a Magyar olimpiai lexikon pazar névsorából, de a felsorolást még hosszasan folytathatnánk. Csodálatos eredményeket értek el ők: hiszen általános a vélemény, hogy az olimpia valami egészen különleges ünnep egy-egy versenyző életében, és itt helytállni mindig is rendkívüli dolognak számít. Ötkarikás játékokat ugyanis csak négyévenként rendeznek, és ilyenkor az egész világ a sportolókra figyel, akik évekig készülnek erre a mindenkit foglalkoztató eseményre. A szerző, Rózsaligeti László, akinek már több sporttal foglalkozó könyve jelent meg (Magyarok az olimpián 1. 18961936; A Budapesti (Budai) Torna Egylet 125 éves története 18691994; A Fradi piros-fehérben; A futball aranykora; A Nagy Honvéd stb.), impozáns Magyar olimpiai lexikonának immáron ötödik, bővített és átdolgozott kiadásában az első újkori, Athénban 1896-ban rendezett olimpiától egészen a 2016-os riói játékokig veszi sorra az arany-, ezüst- és bronzérmes magyar helyezetteket. Részletesen ismerteti sportpályafutásukat, és az olimpiai szereplésükön kívül kitér legfontosabb eredményeikre is. Ezenkívül aprólékosan foglalkozik a sporton kívüli tevékenységükkel is, gyermekkoruktól elbeszélve élettörténetüket. A címszavakat az olimpiák érmes helyezetteinek jegyzéke, éremtáblázatok, illetve az egyes ötkarikás játékok tömör, olvasmányos jellemzése egészíti ki..

Így szerettek ők - mára kevés magyar olvasó számára ismeretlen ez a cím. Nyáry Krisztián nagy íróink, költőink szerelmi életét megörökítő kötetei töretlen sikernek örvendenek. Az Igazi hősök és a Merész magyarok című könyvekben bemutatott példaértékű életek után a szerző ismét a szerelemről, annak nemcsak sors- és személyiségformáló, hanem életpályákat, alkotói korszakokat meghatározó erejéről ír. Ezúttal azonban a képzőművészeté a főszerep: hogyan éltek híres festőink, kiket látunk a vásznaikon, s kik voltak azok, akiket modellként sosem örökített meg az alkotó, mégis életre szóló hatással voltak a magyar művészetre? Mennyi féle szerelem létezik? Hogyan állít annak emléket egy festő? Megörökíti-e egyáltalán? Még pontosabban tehát: Hogy szerettek ők? Czóbel Béla csak felesége, Modok Mária halála után vette észre, hogy az asszony titokban festett képei remekművek. Czigány Dezső négy embert gyilkolt meg, köztük második feleségét, első felesége és két másik nő a környezetében pedig gyanús körülmények között lett öngyilkos. Rippl-Rónai József 37 évvel fiatalabb modellje, Bányai Zorka egyben a festő utolsó szerelme is volt. Amrita Sher-Gil indiai-magyar festőnő halála után nem tudták eldönteni, hogy egy véletlen mérgezés vezetett-e a halálához, vagy féltékeny férje ölte meg. Munkácsy Mihály felesége, Cécile Papier a világ első női festészeti menedzsere volt, aki gondosan megtervezte férje szereplését a társasági eseményeken. Mednyánszky László hosszú évekig minden naplóbejegyzését halott szerelmének, a paraszti sorból származó Kurdi Bálintnak ajánlotta. Lotz Károly nevelt lányába volt szerelmes, róla festette híres aktképeit. Berény Róbert zeneművész felesége, a Csellózó nő modellje a festővel kötött házassága után képtelen volt kezébe venni a hangszerét. Zichy Mihály Magyarországon hagyta családját és orosz feleségét, miközben ő tanítványából lett szeretőjével Európában utazgatott. Egry József katonakórházi ápolónője elhagyta ezredes férjét, hogy hozzámehessen a közkatonaként szolgáló, szegény, tüdőbeteg festőhöz. Szinyei-Merse Pált gyermekeik halála után elhagyta felesége, a Lilaruhás nő modellje. Vajda Júlia férje, Vajda Lajos halála után újra férjhez ment, de egész életében első férjébe volt szerelmes. Márffy Ödön mindenki meglepetésére vette el feleségül Ady Csinszkáját, Boncza Bertát.

33 vers Istenről, hitről az Ómagyar Mária-siralomtól Pilinszky Jánosig. Az albumban a páratlanul gazdag, nyolc évszázados magyar költészet Isten-kereső gyöngyszemei mellett Márton Ildikó fotóin Erdély gyönyörű templomai, tájai és épületei szerepelnek. Ima, meditáció és katarzis.

A 60-as években szinte minden este ott ült a Zeneakadémia nagytermében egy hatvan év körüli, hórihorgas, ősz férfi, és alacsony, molett felesége; a budapesti hangverseny látogató közönség jól ismerte őket, legalábbis látásból, mert a szerényen, feltűnés nélkül öltözködő házaspár egyébként nem közeledett senkihez, és nem beszélgetett senkivel sem a szünetekben, aminthogy nem is igen tudta róluk senki sem, hogy kik lehetnek. A mindenkinél szinte egy fejjel magasabb, keskeny arcú, lobogó hajú ősz férfivel, akin jól látszott, hogy alighanem külföldi, a Rákóczi úti járókelők is sűrűn összefuthattak, hiszen naponta végigsétált az Astoria-sarok és az Uránia mozi közötti szakaszon, mivel angol anyanyelvűként, ott dolgozott a New Hungarian Quarterly szerkesztőségében, mint lektor. De azon kívül, hogy amerikai, sokkal többet magyar ismerőseinek többsége sem tudott róla nem úgy a magyar titkosrendőrség, mely holtáig rajta tartotta a szemét. Nem hiába. Noel Field kanyargós pályafutása az amerikai külügyminisztériumban kezdődött, ahol egyre magasabb tisztségeket töltött be, míg a harmincas évek közepén kvéker neveltetéséből fakadó naiv, világjobbító idealizmusától elvakultan mintegy meg nem tért, és titokban hithű kommunistává nem lett Sztálinnak lelkes, odaadó híve, majd végül a szovjet hírszerzés beszervezett kémje. Attól fogva, a titkos nemzetközi kommunista mozgalom katonájaként már csak a vakhit vezérelte: végrehajtott bármilyen feladatot, amit a Párt rábízott. Közben egyszerre volt pártkatona, és idealista emberbarát: egy segélyszervezet vezetőjeként embereket mentett a spanyol polgárháborúban, és aztán a világháború alatt is, Svájcban, de mivel némileg képlékeny volt a lelkiismerete, megbízatásához híven, főleg csak kommunistákat, hogy pártfogoltjai a háború után majd segítsenek hazájukban hatalomra juttatni a kommunizmust, és ennek során sok későbbi kelet-európai vezetőt személyesen is megismert. Sztálin mélységes gyanakvással tekintett minden külföldi kommunistára, ezért amikor 1948-49-ben koncepciós perek sorozatát rendezték a béketáborban, ők lettek a legalkalmasabb bűnbakok, az amerikai Noel Field pedig a régi, megbízható szovjet ügynök, a hű kommunista, Sztálin rajongója, aki oly sokakat ismert a vádlottak közül a vád legalkalmasabb koronatanúja. Fieldet az NKVD Prágába csalta, és elraboltatta, majd átadta az ÁVO-nak, mert a Rajk-per előkészítésében is nagy szükség volt rá. Fieldet természetesen megkínozták, és ő akarva-akaratlanul ezt a feladatát is teljesítette: vallomása az NDK-tól Magyarországon át Lengyelországig tucatnyi embert juttatott akasztófára. De ezután sem engedték ki a börtönből, ahol elfeledetten tengette életét még évekig szabadulásához előbb meg kellett halnia Sztálinnak, akit Field a börtönben is megsiratott, amikor megtudta a hírt. Mert Field nem tört meg amikor végül is 1954-ben kilépett a Fő utcai börtön kapuján, ugyanolyan meggyőződéses kommunista volt, mint amikor letartóztatták. Semmilyen ténytől sem hagyta magát megrendíteni, és fogláraira is elvtársaiként tekintett. Meg is lett a jutalma: kérésére felvették a Magyar Szocialista Munkáspártba. Amikor 1970-ben meghalt, a Népszabadság az amerikai munkásmozgalom régi harcosaként búcsúztatta. Field, aki ifjú korában világmegváltónak készült, majd szent meggyőződésből kém és hazaáruló lett, a hitében mindenre mentséget találó ártatlan szörnyeteg, legalábbis különös ember volt, akinek a sorsa sok meghökkentő tanulságot kínál a XX. század titkos története iránt érdeklődő olvasónak, Kati Marton pedig a legapróbb részletekig végignyomozva tekervényes életpályáját, válaszokat is kínál a mindenkiben felmerülő kérdésekre. Kati Marton magyar származású amerikai író és újságíró. Rádió- és tévériporterként, valamint a The New Yorker, az Atlantic Monthly, a The Times of London, a The Washington Post, a The Wall Street Journal és a Newsweek munkatársaként számos szakmai elismerést és díjat kapott.

"A tenisz életkortól függetlenül milliók kedvenc játéka szerte a világon. Az élversenyzők felkészítésében rendkívül fontos a sport hátterében található tudományos eredmények ismerete, de ugyanebből az amatőrök is profitálhatnak, hogy a játékban még nagyobb örömük teljen. Könyvünk egyedülálló módszerekkel tanulmányozza a sportágat, világhírű szaktekintélyek bevonásával keres választ tudományos és népszerű szempontokból egyaránt izgalmas és fontos kérdésekre, mint például: - Használ a tudásunknak, ha részeire bontunk egy-egy készséget? - Elemekre bontva gyakoroljam az ütésfajtákat? - Hogyan segíti a láb az ütés hatékonyságát? - Hogyan lesz a lábamtól erősebb az ütésem? - Mennyi időbe telik a profivá válás? - Mennyi idő alatt jutok be az első százba? - Milyen szerepet játszik a pszichológia a teljesítményben? - Erősnek kell lennem lélekben, ha teniszezem? - Milyen sebességek elérésére képes egy teniszező? - Milyen gyorsan tudok a pályán mozogni? - Jobban gyorsulok, ha alacsonyan van a súlypontom? - Hogyan növelhetem a gyorsaságomat a pályán? - Milyen energiaforrások fokozzák leginkább a teljesítményt? - Mit egyek mérkőzés előtt, alatt és után? - Mit jelent a kinetikai lánc szakadása? - Milyen mozdulat okoz sérülést? - Hogyan befolyásolja a pályaborítás a labda pattanását? - Valóban lassabbak a salakpályák a kemény pályáknál?" (a Kiadó).