Gold Book strana 11 z 34

Az elnök embere visszatér a Wall Street Journal és a New York Times sikerlista-vezető regénysorozatának meglepő, legújabb kötetében! Laredo és El Paso utcáin mexikói drogkartellek lövöldöznek. Az amerikai tankhajókat szomáliai kalózok foglalják el. Az Egyesült Államok elnökének elege lesz ebből, és főparancsnokként eszébe jut egy - szerinte - remek ötlet: visszahívja Charley Castillo alezredest és vidám csapatát, hogy ők foglalkozzanak az ügyekkel. Sajnos ez nehéz lesz. Mindenki tudja, hogy az elnök utálja Castillót, és nemrégiben ő maga kényszerítette nyugdíjba a hadseregtől. Castillo emberei szétszóródtak a világban, sokan el is rejtőztek. Azt is suttogják, hogy az elnök sincs teljesen rendben - a "bolond" szó is elhangzott néhányszor. Mi lesz ebből? Senki sem tudja, de Castillo és csapata számára egy dolog biztos: Ez veszélyes szolgálat lesz.

Hitler 1944. december 16-án az Ardennek hóborította erdői és szurdokai közt belevágott "utolsó játszmájába". Úgy vélte, éket verhet a szövetségesek közé, ha eljut Antwerpenig, és a háborúból való kilépésre kényszeríti a kanadaiakat és a briteket. Bár tábornokai kételkedtek a sikerben, a fiatalabb tisztek és altisztek kétségbeesetten szerették volna hinni, hogy otthonukat és családjukat megmenthetik a keletről közeledő, bosszúszomjas Vörös Hadseregtől. Sokan lelkesedéssel fogadták a lehetőséget a visszavágásra. A több mint egymillió ember részvételével zajló ardenneki offenzíva a nyugat-európai háború legnagyobb ütközetévé vált. A meglepett szövetségesek két páncéloshadsereggel találták szemben magukat. A belga civilek elhagyták otthonaikat, joggal tartva a németek bosszújától. A pánik még Párizst is elérte. Sok amerikai katona elmenekült vagy megadta magát, mások azonban hősiesen helytálltak, hullámtörőt alkottak, amely lelassította a németek előrenyomulását. #x A kegyetlen téli körülmények és a csata kíméletlensége a keleti frontéhoz volt mérhető, és a Waffen-SS mészárlásai után még az amerikai tábornokok is jóváhagyták a magukat megadó németek lelövését. Az ardenneki csata volt az az ütközet, amely végül megroppantotta a Wehrmacht gerincét.

Anjou I. Károly 1316-ban ismét komoly kihívásokkal találta magát szemközt. A mindjobban megerősödő királyi hatalommal szemben akkor robbantak ki újabb lázadások, amikor a régiek utóharcai még javában tartottak, és a frissen elfoglalt területek pacifikálása is elég vontatottan haladt. Bár a dévai csatát követően Kán László hasonnevű fiainak hatalma megtört, ők mégis sikeresen elmenekültek és az ellenállás tüzét szítva kisebb-nagyobb felkeléseket robbantottak ki Erdélyben, amelyek folyamatosan lekötötték a tartomány elfoglalására küldött királyi erőket. Mialatt Erdélyben - ha nem is kilátástalan, de mindenesetre végeláthatatlannak tűnő - küzdelem folyt a lázadókkal, Kelet-Magyarország legnagyobb hatalmú főnemese a Borsa, vagy más formában Barsa nembeli, gyakran Kopasznak is nevezett Jakab robbantott ki új lázadást. Ócsárd nembeli Imre, Károly király száznagya, a kunok szállását ért támadás és kislánya meggyilkolása után bosszút esküszik Borsa Kopasz és a szolgálatába lépett kunok ellen. Feldúltan érkezik a temesvári királyi udvarba, ám Károly nem az egyelőre még túlerőben lévő Borsa ellen küldi harcba, hanem Diósgyőrbe helyezi át, Drugeth Fülöp parancsnoksága alá, hogy segítsen neki mozgósítani az északi nemesi hadakat és bevenni az árulóvá lett Petenye fia Péter kezén lévő Regéc várát. Az események azonban hamarosan Sárospatakra sodorják Imrét, és úgy tűnik, egyre messzebb kerül bosszúja beteljesítésétől. Csikász Lajos Anjou lobogók alatt című, az Anjou-ház Magyarországon töltött évszázadait feldolgozó regénysorozatának negyedik része méltó folytatása az Ezüst sávok, arany liliomok, Diadalmas liliomok és Éjszín liliomok című köteteknek. Mint mindig, a szerző ebben a könyvében is új megvilágításból, új részletekkel gazdagítva beszéli el főhőse fordulatokban gazdag, egyszerre felemelő és megrázó kalandjait.

A Zsigmond-trilógia könyveiben megismert Zádor fia Zádor kalandjai egy új sorozatban folytatódnak. Hősünk, aki Luxemburgi Zsigmondot szolgálja az 1390-es években, most már mint gróf kerül elénk, kit őfelsége minduntalan nagyon különleges feladatokkal bíz meg. Amikor a nagy nikápolyi csatavesztés után Zsigmond külföldre menekül, távollétében Zádornak a király ellen szövetkező főurakat kell szemmel tartania. A fiatal gróf előtt lassan feltárulnak azon idők magyar és külföldi politikai játszmái, az idegen és hazai érdekek ütközése, számos úr emberi gyarlósága, árulása, sőt összeesküvése Zsigmond ellen. Zádor előbb egyedül, aztán már Zsigmond aktív részvételével küzd a déli liga és az idegen uralkodót pártoló urak ellen. Elsőnek sejti meg, hogy az urak legszívesebben megölnék a királyt - és azt kérdi: miért ne teremtsünk ehhez egy jó alkalmat? Tervét őrültségnek tartják, elsősorban maga a király, ám végül mégis megvalósítják. Az "orvok", az idegen bérgyilkosok, akiket a déliek Zsigmond ellen küldenek, vajon sikerrel járnak-e? Megölik-e a magyar királyt, vagy...? Hősünk mindent megtesz azért, hogy a Magyar Királyságot tovább vezethesse az erőskezű uralkodó. Hogy az ünneplő tömeg a tereken ismét kiálthassa: Vivat Sigismundus Rex! Éljen Zsigmond király! - akkor is, ha Zádor maga ezért nagy árat fizet.

Ezerkétszáznegyvenöt tavaszán IV. Béla király keletre küldi hű serviensét, Zoltafia Leventét, hogy kiderítse az országból négy éve visszavonult Batu kán, a Tündöklő szándékait. Levente és benei társai Hanza-városi kereskedőknek álcázva indulnak az Arany Hordával határos Halicsba. Levente mordvin íjászaival megsegíti a Batu fővárosába tartó halicsi fejedelmet egy riválisával vívott csatában. Danyiil katonai kíséretének elvesztése miatt kényszerűségből elfogadja Levente ajánlkozását, és együtt vágnak neki a két hónapos útnak. Danyiil IV. Béla halálos ellenfele, a hírhedt halicsi háborúk végső győztese, fejedelemsége azonban ekkor már a mongolok vazallus állama. Csak káni engedéllyel uralkodhat, miután hódolt Batunak. Páncélos orosz bojárok, nomád lovasíjászok támadják a karavánt, a sivatagban megfosztják őket a vizüktől, orvlövészek vadásznak rájuk. Nehéz harcokban fogyatkoznak az orosz és mordvin harcosok, kiderül, hogy áruló van közöttük, sőt Batu kémszolgálata is felfigyel a fejedelem körüli cselszövésre. Levente mindent kockára téve küzd, mert tudja, hogy a Magyar Királyság számára létfontosságú Batu terveinek megismerése. Középkori vásár, harc az emberkereskedőkkel, Kijev túlélőivel. Szaraj színes keleti világa, mongol jurtadzsik és turdak testőrök. Hatalmi harc Batu és a dzsingiszida hercegek között, eskü a kettévágott kutyára. Urbánszki László Anno Domini című történelmi regénysorozatának legújabb kötetében alig ismert helyszínre vezeti el az olvasót: a mongol pusztítás után kaotikus állapotokba süllyedt Halicsi és Kijevi Fejedelemségek, valamint a világtól elzárt Arany Horda területére. Jól ismert hősei mellett felbukkannak a korszak és a térség meghatározó történelmi személyiségei, de a szerző most sem feledkezik meg a föld népének áldozatos harcairól és győzelmeiről.

A Namíbiában született, SAS-kiképzést kapott, angol katonából zsoldossá lett Sonja Kurtz megbízást kap, hogy gyilkolja meg Zimbabwe elnökét. A kísérlet kudarcba fullad, és az életéért menekülő Sonja a szárazságtól szenvedő Okavango-deltában talál menedéket. Sonja rádöbben, hogy a Delta a pusztulás szélére került, és megbízzák, hogy robbantsa fel a térség létét fenyegető gátat. Kenneth Sibanda őrnaggyal, a zimbabwei titkosrendőrség kegyetlen vezetőjével a nyomában hamarosan cselszövések sűrű hálójában találja magát, ahol a legkisebb hiba is halálos lehet. Ahol békét remélt, háborút talált... és már nem csupán a Delta túlélése a tét. "A Delta hosszan, színesen és lenyűgözően megírt thriller." (Barry Forshaw, Crime Time

Új év köszönt New York Cityre, és két rossz csillagzat alatt született szerető épp most fedezte fel csillapíthatatlan étvágyát... a gyilkolásra. Eve Dallas hadnagy több rettenetes bűncselekményt is látott már a szolgálati ideje alatt, és tudja, milyen sötét dolgokat rejtegetnek az utcák. Ám miután holtan találnak egy közkedvelt zenészt, Eve hamarosan rádöbben, hogy ez nem más, mint az országon átívelő borzalmas ámokfutás következő epizódja. Az elkövetők végül elértek New Yorkba, ahol új áldozatot találtak maguknak. Eve tudja, hogy csak néhány napja maradt megmenteni egy fiatal lány életét és megfékezni a gyilkosokat, mielőtt még mélyebbre hajszolnák magukat szadista játszadozásukba. Eve-et figyelemre méltó erőforrásaival a férje, Roarke is segíti a tettesek felkutatásában, de hiába jutnak hozzájuk egyre közelebb, vészesen fogy az idejük...

Ezernégyszáznegyvennégy novembere. Az ifjú Ulászló király könnyelműsége következtében a magyar sereg katasztrofális vereséget szenvedett Várna mezején. A törökök hajtóvadászatot indítanak a túlélők kézre kerítésére. Hunyadi János néhány hű embere kíséretében menekül üldözői elől, ám a Kárpátok zord hegyei között régi ellenlábasa, Vlad Dracul vajda fogságába esik. A király halálát, a sereg szétverését és Hunyadi elfogását kihasználva a Cillei-párt bárói elérkezettnek látják az időt, hogy átvegyék a hatalmat Magyarország felett. Elszabadul az anarchia, s úgy tűnik, nincsen erő, ami megakadályozhatná az elkerülhetetlennek tűnő véget. Egyedül Hunyadi János kiszabadítása jelenthetne esélyt a nemzet számára, ám Erdély vajdáját Vlad Dracul kegyetlen kínzások közepette készül kivégeztetni. A maradék Hunyadi-párti urak elkeseredett lépésre szánják el magukat... Bán Mór nagy ívű történelmi regényciklusának nyolcadik kötete a magyar történelem talán legdicsőbb, s mégis legellentmondásosabb korszakának egyik kulcsfigurája, Hunyadi János szerepét mutatja be a Török Birodalommal szemben 1444-ben, Várnánál elszenvedett súlyos vereséget követően. A kiterjedt történelmi kutatómunkán alapuló sorozat feleleveníti Hunyadi János életének és a Magyar Királyság XV. századi történelmének sorsfordító pillanatait, egybeszőve az ismert tényeket a néphagyomány elemeivel és az írói képzelettel. Bán Mór eleven és hiteles képet fest a korabeli Magyarországról és Közép-Európáról. Alakjai nem a történelemkönyvekből előhúzott, idealizált hősök, hanem hús-vér emberek, akik elvitathatatlan erényeik mellett néha a legszörnyűbb bűnök elkövetésétől sem riadtak vissza. A szerző egyedi hangvételű ciklusa egyszerre kíván tisztelegni a magyar történelmiregény-írás múltja előtt, megőrizve megújítani annak hagyományát.

Igazság szolgáltatott Edward Mira befolyásos ember, akinek sok az ellensége. Ám amikor a hajdani szenátort erőszakkal elrabolják, Eve Dallas hadnagy azt gyanítja, hogy inkább személyes, mintsem politikai indíték áll az ügy hátterében. Valaki igazságot keres; minél véresebbet, annál jobb. Edward unokaöccse, Dennis is megsérül az emberrablás folyamán - amitől az ügy hirtelen nagyon is személyessé válik Eve és a férje, Roarke számára. Dennis ugyanis jó barátjuknak, a NYPSD legjobb profilozójának, Charlotte Mirának a férje. Sötét titkok tárulnak fel, ahogy Eve egyre mélyebbre ássa magát az ügybe, melyek akár egy családot is képesek szétszakítani. Edward Mira magas rangú barátokkal büszkélkedhetett - akik szemmel láthatóan mindannyian titkolnak valamit. A nyomozás hirtelen döbbenetes fordulatot vesz, és Eve rájön, hogy nem minden áldozat ártatlan, sőt néhány kötelék nem barátságban, hanem vérben kovácsolódott. "Különös holttestek, csavaros történet és egy állhatatos nyomozó." (Kathy Reich) "Eve Dallas - kemény, mégis pokolina szexi." (Stephen King)

A tatárjárás során Harcias Frigyes osztrák herceg kirabolta és három megye átadására kényszerítette a menekülő IV. Béla királyt. A mongolok kivonulását követően Béla kétszer is vereséget mért Frigyes seregeire és visszaszerezte tőle a zsarolással megkaparintott megyéket is, azonban az egyre erősödő osztrák herceg továbbra is fenyegetést jelentett az országra. Miután Frigyes herceg egy korábbi megállapodását felrúgva az ifjú morva őrgróf, Vladislav cseh trónörökös helyett II. Frigyes német-római császárhoz akarta adni leányát, Gertrúdot, a Magyar Királyság különösen kedvezőtlen helyzetbe került. Béla király hű szerviensét, a benefalvai Leventét bízza meg azzal, hogy valódi kilétét mindvégig leplezve akadályozza meg Gertrúd és Frigyes császár házassági szerződésének aláírását, és segítse elő a hercegnő és Vladislav őrgróf találkozását. Levente társaival útra kel az Osztrák Hercegség felé, ez alkalommal halicsi menekült nemeseknek és kóbor zsoldosoknak álcázva magukat. Szerencsére küldetésük során kihasználhatják az osztrák nemesség megosztottságát is: a hercegség egyik legnagyobb ura, Alber von Krigering báró szintén nem nézi jó szemmel, hogy Harcias Frigyes a császári frigy révén túl nagy hatalomra tehet szert, ezért a hűbéreseit mozgósítva mindent megtesz, ha nem is a magyar király megsegítéséért, de a házasság megakadályozásáért. A sokszereplős hatalmi játszmába keveredett benefalvai hősök hamarosan szorult helyzetben találják magukat: a védenceik nem bírják a kényszerű összezártságot és a rangukon aluli szerepeket, több társukat elveszítik a Frigyes császárhoz hű lovagokkal szembeni harcokban, a csapat kettészakad, és maga Levente is fogságba esik... Urbánszki László a tőle megszokott élvezetes, gördülékeny stílusban, kiterjedt háttérkutatások alapján örökíti meg a történelemkönyvek lapjain méltatlanul kevés helyet kapó, a Magyar Királyság sorsát mégis alapjaiban meghatározó eseményeket.

Magyar Királyság, ezerhatszáznyolcvanas évek. A három részre szakadt ország nagy részét a török tartja megszállás alatt, a magyar királyi címet bitorló Habsburg Lipót birodalma tartományává akarja alacsonyítani a nemzetet, Apafi Mihály Erdélyi Fejedelemsége teljes mértékben a Portától függ, nem tud és talán nem is akar a magyar függetlenségi harc élére állni. A császári végvárakból elbocsátott vitézek, a vad és zabolátlan hajdúk, az udvar kegyéből kiesett, birtokukat vesztett nemesek, az üldözött protestánsok és a mindenféle rendű és rangú földönfutók az ország keleti részében gyülekeznek. Ők a "felkelők", az "insurgensek", a "kurucok" az egyetlenek, akik a független Magyar Királyságért és a vallásszabadságért harcba szállnak. Az ő vezérükké választják 1680 elején a fiatal, feltörekvő késmárki grófot, Thököly Imrét. Csikász Lajos A félhold alkonya című regénysorozatának első kötete, a Vörös-kék lobogók 1682-ben veszi fel a történet szálát a Magyarország középső részét megszállva tartó törököknek évek óta állandó bosszúságot okozó Fülek várában. A vár két fiatal hadnagya, a katolikus Szentiványi Péter és a református Lehoczky Ferenc gyerekkori jó barátok és harcostársak, ám barátságuk komoly próbatétel elé kerül, amikor egy őrjárat során rábukkannak a félholt Légrády Orsolya nemeskisasszonyra és kíséretére. Albrecht Caprara grófot azzal a feladattal küldi különleges követként Konstantinápolyba I. Lipót császár, hogy minden eszközzel igyekezzen elérni a két év múlva hatályát vesztő vasvári béke meghosszabbítását. A Magyarországon és a Balkánon át vezető út azonban veszélyekkel terhes, és Konstantinápolyban sem úgy fogadják, ahogyan várná. Thököly Imre párhuzamosan folytat tárgyalásokat a bécsi udvarral és a Portával, ám mivel az udvar vonakodik engedélyt adni a Zrínyi Ilonával, Rákóczi Ferenc özvegyével tervezett házasságára, súlyos döntésre szánja el magát, és összevonja a bujdosók csapatait Kassa városa alatt. Csikász Lajos új történelmi regénysorozata a legnagyobb elődökhöz méltóan dolgozza fel a százötven éves török hódoltság utolsó évtizedének történetét. A kiterjedt kutatómunkákra épülő, történelmileg hiteles művek a szerzőtől megszokott olvasmányos, fordulatokban gazdag formában tárják az olvasók elé ennek a részleteiben talán kevésbé ismert korszaknak az izgalmas és sorsfordító eseményeit. "Csikász lajos a XVII. századi vérzivataros magyar történelem és a lélegzetelállító kalandok képzeletet megbűvölő ötvözetét nyújtja legújabb regényében. Ideje kimondanunk, hogy azon kevés írók egyike, akik tehetségüknek és elhivatottságuknak köszönhetően képesek egy ország és egy nép lelkének legmélyéig ásni, és Karczag György óta erre alig találni példát a magyar irodalomban." (Fonyódi Tibor, a Torda-kötetek írója)

A Vörös Hadseregnek volt miért bosszúra készülnie, amikor katonái 1945 januárjában elérték a birodalom határait. A politikai tisztek a hátországban megállás nélkül sulykolták a Wehrmacht és az SS kegyetlenkedéseiről szóló híreket. Az eredmény önmagáért beszélt, a szovjet katonák tűzzel-vassal irtották az ellenséget: harckocsival hajtottak a menekültekből álló menetoszlopokba, tömegesen erőszakolták meg a német nőket, fosztogattak és pusztítottak. A félőrült Führer bunkerében esztelen parancsokat osztogatott. Uralma végén, mintegy a végzetét beteljesítő istenek alkonyaként, még látni akarta a birodalom fővárosának pusztulását. Mindeközben Sztálin összes katonája életét kész volt kockára tenni azért, hogy még az amerikaiak megérkezése előtt elfoglalhassa Berlint. Az orosz levéltárakból napjainkban előkerült archív anyagokból most először derül ki egyértelműen, hogy a szovjet vezetőnek különösen jó oka volt a sietségre. A szovjet, német, amerikai, brit, francia és svéd archívumokból származó megdöbbentő bizonyítékokat felhasználva Antony Beevor rekonstruálja a Harmadik Birodalom végső bukását átélni kényszerült milliók mindennapjait. A Berlin, 1945 - Az összeomlás egyszerre a büszkeség, az emberi butaság, a fanatizmus, a bosszú és a kegyetlenség rettenetes története, és a hihetetlen kitartás, az önfeláldozás és a minden retteneten felülkerekedő élni akarás emlékműve.

A római Britannia provincia, Kr. u. 52. A nyugati törzsek a rómaiak iránti gyűlölettől vezérelt druidák ösztökélésére fegyvert készülnek ragadni. De vajon szembe tudnak-e szállni a legionariusok fegyelmével és bátorságával? Macro centurio, mivel egy összecsapás során megsérül, hátramarad az erőd vezetésére, míg Cato praefectus a dombok közé indított hadjárat élére áll. Cato feladata, hogy a druidák erődjének elfoglalásával megerősítse Róma hatalmát a bennszülöttek felett. Ám közeleg a tél, s a vidék a fagyos esők és a hóviharok miatt szinte járhatatlan. Amikor Macro őrjáratai arról tesznek jelentést, hogy a helyőrség környékén élő bennszülöttek kezdenek fogyatkozni, a számtalan csata nyomait viselő katonának szörnyű balsejtelme támad. Lehetséges, hogy az ideiglenes helytartó, Quintatus legatus katonai hozzáértését aláásta a becsvágy, ezért lebecsülte az ellenséget? Ha valami körmönfont, halálos haditervvel várják őket, annak Cato és az emberei fizetik meg az árát.

Antony Beevor világsikerű, nagy ívű összefoglaló munkája a II. világháború egyik legnagyobb fordulópontjáról a szerző kiterjedt német és orosz levéltári kutatásainak köszönhetően egyszerre tárja olvasói elé a történelmi tényeket, és azt, ahogyan a történelmet a szereplői - a legfelsőbb német és orosz vezérkaron át a hódítókból bekerített éhezőkké váló, vagy éppen a mai szemmel már elképzelhetetlennek tűnő nehézségek ellenére kitartó katonák és a minden háború legtöbb szenvedését viselő civilek - megélték. Beevor egy kalandregény izgalmával és feszültségével kelti életre fantasztikus ismeretanyagát. "Sztálingrád nemcsak a II. világháborús szovjet hősiesség nagyszerű jelképeként fontos, hanem a háború lélektani fordulópontjaként is. (A geopolitikai fordulópont korábban, 1941 decemberében következett be, amikor Hitler erőit visszavetették Moszkva alól és Amerika belépett a háborúba.) Paulus fegyverletételének a híre bejárta az egész világot, meggyőzve a népeket arról, hogy a nácik soha nem diadalmaskodhatnak. És hirtelen a németeknek is szembe kellett nézniük a jövőjükkel: a háború azzal fog véget érni, hogy a Vörös Hadsereg elfoglalja Berlint. És mindmáig látható a Reichstag falán meghagyott cirill betűs graffiti: Sztálingrád-Berlin."

Bónizs Róbert a Kőfaragó és a Szent László íja című kötetek után az eddig általa feldolgozott korszak két legendás történelmi szereplőjének, Nagy Lajos királynak és Toldi Miklósnak életét dolgozza fel új sorozatában. A sorozat első kötete gyerekkorától, 1330-tól Nagy Lajos első nápolyi hadjáratáig, 1348-ig követi nyomon Toldi Miklós és a trónörökös, illetve később ifjú uralkodó életének eseményeit. Toldi menekülni kénytelen szülőházából, de egy véletlen folytán felkelti Károly Róbert király és Lajos herceg figyelmét, és az utóbbi apródjává válva a királyi udvarba kerül. A herceg mellett részt vesz az uralkodó hadjárataiban, újra és újra kitüntetve magát vitézségével. A pusztán erős ifjúból igazi lovaggá érő Toldi és az ígéretes, de atyja árnyékából még előtörni nem tudó Anjou Nagy Lajos között konfliktusoktól sem mentes, mégis bizalmi kapcsolat alakul ki, amit azonban nem mindenki néz jó szemmel, és amikor a király ellenségei szövetkeznek Toldi ellenségeivel, súlyos megpróbáltatások várnak barátságukra... A szerző a nagy elődök irodalmi alkotásai mellett kiterjedt kutatásokkal alapozza meg sorozata hitelességét, átfogó betekintést nyújtva a korszak európai politikai és történelmi eseményeibe, s így a korábbiaknál tágabb kontextusba helyezve szereplői történetét.

1809 Wellington earlje és Napóleon Bonaparte, Franciaország császára már bizonyították kiemelkedő hadvezéri képességeiket. A két, életre szóló ellenség szilárdan hisz abban, hogy saját serege képes bármilyen ellenfél legyőzésére. A háborúban azonban bármi megtörténhet, és soha senki nem lehet biztos a győzelemben. Miközben Wellington újabb sikereket ér el a franciákkal szemben Spanyolországban, Napóleon kudarccal szembesül Bécs alatt. Katasztrofális oroszországi hadjárata és a megszégyenítő vereség Lipcsénél fáradt sereget hagy maga után, ő azonban tábornokai tanácsa ellenére is folytatja a harcot. Napóleon hatalmának hanyatlásával párhuzamosan az immár hercegi rangra emelt Wellington tökéletes helyzetbe kerül ahhoz, hogy szétzúzza a zsarnokot. Napóleon képtelen feladni a harcot, s a két óriás még egyszer, utoljára találkozik Waterloo véres csataterén... A halál mezői Simon Scarrow az európai történelem legnagyobb alakjai közé tartozó Napóleon és Wellington életét bemutató magával ragadó drámai sorozatának befejező kötete.