Gold Book strana 13 z 37

A XIII. század végén játszódó trilógia főhőse az ifjú Lyoni Wolfgang, egy német kisnemes másodszülött fia, aki Lyonban kezdi meg teológiai tanulmányait, majd egyik professzorát követve Párizsba kerül. Wolfgangot csillapíthatatlan tudásvágy fűti, semmitől sem riad vissza, hogy az egyetem könyvtárának zárolt részlegébe is bejusson: ha kell, csalással, zsarolással, megfélemlítéssel éri el kitűzött célját. Praktikái azonban felkeltik valakinek az érdeklődését, akitől még a mindenre elszánt ifjú is tart: Passaui Paulus inkvizítor atya elfogatja és választást kínál neki: vagy a szolgálatába áll és tanítványa lesz, vagy máglyára kerül. Wolfgang kénytelen-kelletlen rááll az alkura, és megkezdődik hosszú utazása Paulus oldalán. Egész Európát bejárják az eretnekség nyomait keresve, Languedoc­tól a Fekete-erdőig, mígnem a Szentszék a Magyar Királyságba küldi őket, ahol akkor épp a Kunnak is nevezett IV. László uralkodik. Egy délvidéki eretnekfészek felderítése során azonban a katonáik elárulják őket, és a két inkvizítornak menekülnie kell – azonban előbb besenyők, majd kunok fogságába kerülnek.  Paulus egy alku révén szabadon távozhat, ám túszul kell hagynia Wolfgangot, aki ezután közel egy évet tölt a kunok között félig fogolyként, félig vendégként. Megismeri életüket, szokásaikat, a szkítai kereszténység tovább élő töredékeit, és ahogy bővül a tudása, úgy szaporodnak a kételyei saját hitével és küldetésével kapcsolatban is. Trux Béla kiterjedt történelmi és néprajzi kutatásokon alapuló regénytrilógiájának cselekménye párhuzamosan zajlik a korábban megjelent két regényével, A templomos lovaggal és az Akkon ostromával.

Egyetlen év alatt hat császár próbálta megszerezni a caesarok trónját Kr. u. 235 tavasza Hajnal a Rhenus mentén. Severus Alexander császár és anyja váratlan meggyilkolása véget vet a Severus-dinasztia uralmának és Róma négy évtizednyi stabilitásának. A kiemelkedően tehetséges katona, Maximinus Thrax az első császár, aki a hadsereg soraiból kerül ki. Az acél és a vérontás embere, aki harcolni akar Rómáért. A szenátorok ékesszóló beszédekkel méltatják az új császárt, de vajon valóban elfogadják caesarként a hajdani pásztorfiút? Az Örök Város utcáin pedig sokan pusztán azért imádkoznak, hogy ne hívják fel semmivel magukra a császár figyelmét. Északon, miközben a barbárok ellen vívott könyörtelen háború gyorsan emészti a hadsereget és a kincstárt, a lázadás és a személyes veszteségek kétségbeesett lépésekre sarkallják Maximinust. Véres bosszúja már-már az őrület határát súrolja. Harry Sidebottom új sorozatának első kötete egyszerre kifinomult és brutális világot mutat be, szilárd történelmi alapokra támaszkodva. Ez az intrikák, gyilkosságok, szenvedélyek és háborúk világa, ahol az emberek ölnek azért, hogy felülhessenek a caesarok trónjára.

Magyar Királyság, ezerhatszáznyolcvanas évek. A három részre szakadt ország nagy részét a török tartja megszállás alatt, a magyar királyi címet bitorló Habsburg Lipót birodalma tartományává akarja alacsonyítani a nemzetet, Apafi Mihály Erdélyi Fejedelemsége teljes mértékben a Portától függ, nem tud, és talán nem is akar a magyar függetlenségi harc élére állni.A császári végvárakból elbocsátott vitézek, a vad és zabolátlan hajdúk, az udvar kegyéből kiesett, birtokukat vesztett nemesek, az üldözött protestánsok és a mindenféle rendű és rangú földönfutók az ország keleti részében gyülekeznek. Ők a „felkelők”, az „insurgensek”, a „kurucok” az egyetlenek, akik a független Magyar Királyságért és a vallásszabadságért harcba szállnak. Az ő vezérükké választják 1680 elején a fiatal, feltörekvő késmárki grófot, Thököly Imrét.Csikász Lajos A félhold alkonya című regénysorozatának második kötete, A kuruc király szerves, de önállóan is olvasható folytatása a sorozat első részének, a Vörös-kék lobogóknak. Thököly Imre a szultán fermánjáért cserében vállalja, hogy a török és az erdélyi sereg támogatásával elfoglalja Fülek várát. A vár védői Koháry István várkapitány vezetésével készülnek az ostromra, ám a császári seregtől várt segítség egyre csak késlekedik, és végül majdnem tízszeres túlerővel szemben kell felvenniük a harcot.Az ostromra való készülődés és az ostrom során évszázados konfliktus tör felszínre szinte minden magyar szereplő kapcsán: lehetséges-e, helyes-e a pogány segítségével lerázni a Habsburg-igát, helyreállítani a Magyar Királyság szuverenitását és megteremteni a vallásszabadságot, vagy a császárhű magyaroknak van igazuk, és a hatalmas Német-római Birodalom segítségével kell mindörökre kiűzni a törököt, akár azon az áron is, hogy az ország puszta tartománnyá alacsonyul a harc közben? Magyar fordul magyar ellen, nemegyszer mást mond az értelem és mást az érzelem: a leghatalmasabb nemesuraknak ugyanúgy személyes döntést kell hozniuk, mint a legegyszerűbb hajdúknak. Csikász Lajos új történelmi regénysorozata a legnagyobb elődökhöz méltóan dolgozza fel a százötven éves török hódoltság utolsó évtizedének történetét. A kiterjedt kutatómunkákra épülő, történelmileg hiteles művek a szerzőtől megszokott olvasmányos, fordulatokban gazdag formában tárják az olvasók elé ennek a részleteiben

Britannia provincia, Kr. u. 44 Caratacus lázadását leverték, de a tartományt még nem sikerült leigázni. A törzsek gyűlölik a rómaiak bábkirályát, és nem fogadják el Róma uralmát. A harc Horatius Figulus optio vérében van. Bajtársai gyakran gúnyolják kelta származása miatt, mégis annak köszönheti az életben maradáshoz elengedhetetlen keménységét. Egy, az ellenséges terület mélyére indított küldetés pedig a végsőkig próbára teszi ezt a keménységet, illetve Figulus és az emberei bátorságát. Figulus a kelták gondolkodásmódját is érti. Tudja, hogy hiába zúzzák őket szét a csatákban, hiába fűzik rabláncra a harcosokat, hiába űzik ki a druidákat az erődjeikből, Britannia törzsei inkább meghalnak, mintsem behódoljanak. Figulus Macro és Cato oldalán küzdött Simon Scarrow nagy sikerű Római sas-sorozatában. A hódítóban egyedül veszi fel a harcot.

Ezerhatszázhatvanöt. II. Rákóczi György erdélyi fejedelem halála után özvegye, Báthory Zsófia Erdély és a királyi Magyarország két legnagyobb famíliájának egyesítésére törekedve megszervezi fia, I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona, Zrínyi Péter horvát bán leánya házasságát. E frigyből születik meg a későbbi II. Rákóczi Ferenc, Erdély és Magyarország fejedelme, az 1703-tól 1711-ig tartó szabadságharc vezére. Talán sorsszerű, hogy a szabadságharc vezérének a szülei az egyik legnagyobb Habsburg-ellenes magyar nemesi összeesküvés, a Wesselényi-összeesküvés éveiben kötöttek házasságot, sőt Zrínyi Ilona a szervezkedés első vezetőjének, Zrínyi Miklós horvát bánnak az unokahúga volt. Csikász Lajos II. Rákóczi Ferenc élettörténetét megörökítő történelmi regénysorozatának első kötete, Az utolsó oroszlánkölyök a főnemesi házasságkötés köré felépítve mutatja be a Wesselényi-összeesküvés korának magyarországi és birodalmi politikai folyamatait és eseményeit. A kötet lapjain a szerzőtől megszokott olvasmányos, fordulatokban gazdag stílusban elevenednek meg a magyar történelem egyik legellentmondásosabb korszakának alakjai.

Ulfar Thormodsson számára Stenvik városa az utolsó megálló egy kétéves utazás során, mielőtt hazatérhetne száműzetéséből. Más, nagyobb erők számára azonban Stenvik lesz egy nagy háború végső csatatere: a nagy háborúé, amelyben a régi istenek csapnak össze az új Fehér Krisztussal. A nagy háborúé, amely vértengerré változtatja a földet. A tenger felől ismeretlen, sötét ellenség közeledik, sorra égetve fel a szigetek és a partvidék keresztény templomait, kolostorait és falvait. A szárazföld felől a Fehér Krisztus hitét hirdető király, Olav Tryggvason tör előre egyre növekvő seregével. A Stenvik körüli erdőkben az otthonaikat elvesztett nincstelenek bosszúra és vérre szomjazva gyülekeznek. Sigurd Aegisson, az egykori legendás viking portyázó, Stenvik főnöke nem akar mást, csak békésen kereskedni virágzó városából. Azonban neki is be kell látnia, hogy a közelgő véres összecsapásban vagy valamelyik fél oldalára áll, vagy azt kockáztatja, hogy mindent elveszít, amit az elmúlt évtizedekben felépített…

A VÖRÖS HADSEREGNEK volt miért bosszúra készülnie, amikor katonái 1945 januárjában elérték a birodalom határait. A politikai tisztek a hátországban megállás nélkül sulykolták a Wehrmacht és az SS kegyetlenkedéseiről szóló híreket. Az eredmény önmagáért beszélt, a szovjet katonák tűzzel-vassal irtották az ellenséget: harckocsival hajtottak a menekültekből álló menetoszlopokba, tömegesen erőszakolták meg a német nőket, fosztogattak és pusztítottak. A félőrült Führer bunkerében esztelen parancsokat osztogatott. Uralma végén, mintegy a végzetét beteljesítő istenek alkonyaként, még látni akarta a birodalom fővárosának pusztulását. Mindeközben Sztálin összes katonája életét kész volt kockára tenni azért, hogy még az amerikaiak megérkezése előtt elfoglalhassa Berlint. Az orosz levéltárakból napjainkban előkerült archív anyagokból most először derül ki egyértelműen, hogy a szovjet vezetőnek különösen jó oka volt a sietségre. A szovjet, német, amerikai, brit, francia és svéd archívumokból származó megdöbbentő bizonyítékokat felhasználva Antony Beevor rekonstruálja a Harmadik Birodalom végső bukását átélni kényszerült milliók mindennapjait. A Berlin, 1945 – Az összeomlás egyszerre a büszkeség, az emberi butaság, a fanatizmus, a bosszú és a kegyetlenség rettenetes története, és a hihetetlen kitartás, az önfeláldozás és a minden retteneten felülkerekedő élni akarás emlékműve.

Anjou I. Károly 1316-ban ismét komoly kihívásokkal találta magát szemközt. A mindjobban megerősödő királyi hatalommal szemben akkor robbantak ki újabb lázadások, amikor a régiek utóharcai még javában tartottak, és a frissen elfoglalt területek pacifikálása is elég vontatottan haladt. Bár a dévai csatát követően Kán László hasonnevű fiainak hatalma megtört, ők mégis sikeresen elmenekültek és az ellenállás tüzét szítva kisebb-nagyobb felkeléseket robbantottak ki Erdélyben, amelyek folyamatosan lekötötték a tartomány elfoglalására küldött királyi erőket. Mialatt Erdélyben – ha nem is kilátástalan, de mindenesetre végeláthatatlannak tűnő – küzdelem folyt a lázadókkal, Kelet-Magyarország legnagyobb hatalmú főnemese a Borsa, vagy más formában Barsa nembeli, gyakran Kopasznak is nevezett Jakab robbantott ki új lázadást. Ócsárd nembeli Imre, Károly király száznagya, a kunok szállását ért támadás és kislánya meggyilkolása után bosszút esküszik Borsa Kopasz és a szolgálatába lépett kunok ellen. Feldúltan érkezik a temesvári királyi udvarba, ám Károly nem az egyelőre még túlerőben lévő Borsa ellen küldi harcba, hanem Diósgyőrbe helyezi át, Drugeth Fülöp parancsnoksága alá, hogy segítsen neki mozgósítani az északi nemesi hadakat és bevenni az árulóvá lett Petenye fia Péter kezén lévő Regéc várát. Az események azonban hamarosan Sárospatakra sodorják Imrét, és úgy tűnik, egyre messzebb kerül bosszúja beteljesítésétől. Csikász Lajos Anjou lobogók alatt című, az Anjou-ház Magyarországon töltött évszázadait feldolgozó regénysorozatának negyedik része méltó folytatása az Ezüst sávok, arany liliomok, Diadalmas liliomok és Éjszín liliomok című köteteknek. Mint mindig, a szerző ebben a könyvében is új megvilágításból, új részletekkel gazdagítva beszéli el főhőse fordulatokban gazdag, egyszerre felemelő és megrázó kalandjait.

Ezernégyszázhatvanöt, Magyar Királyság. Mátyás király erős kezű uralkodása stabilitást és rendet teremtett az országban, a nemesi viszályokat mégsem tudta teljesen felszámolni. A Szilágyi családdal folytatott birtokviták miatt kegyvesztetté váló, azelőtt a Felvidéken  nagy hatalmú Perényi família érdekeit veszélyeztetik a gyorsan felemelkedő Szapolyaiak, akik a királytól több környékbeli birtokot kaptak adományként, köztük Tokaj várát is. Perényiék nem nyugszanak bele a vereségbe: minden rendelkezésükre álló, törvényes és törvénytelen eszközzel igyekeznek gyengíteni riválisaik pozícióit. Egy Tokaj melletti kis faluból három nő keveredik Szent Iván éjjelén a közeli Öreg-erdőbe: egy tehetős gazda boldogtalan felesége, a falu kondásának nincstelen, de talpraesett lánya, és egy apátlan-anyátlan árva, aki évek óta kénytelen elviselni mostohája kegyetlenségét. Mindhármuk lépteit a végső kétségbeesés vezérli, és nem is sejtik, hogy sorsuk hamarosan összefonódik és örökre megváltozik. Bányai D. Ilona regénye hiteles történelmi környezetbe helyezve mutat be három időtlen női sorsot. Hősnői és szereplői között ugyanúgy felbukkannak történelmi alakok, mint egyszerű emberek. Magával ragadó, egyedi hangvételű történetének örök tanulsága, hogy kellő akarattal és elszántsággal a legelesettebbek is sorsfordító tettekre képesek, és nélkülük néha a legnagyobbakra is bukás várna.

Ezerkétszáznegyvenöt tavaszán IV. Béla király keletre küldi hű serviensét, Zoltafia Leventét, hogy kiderítse az országból négy éve visszavonult Batu kán, a Tündöklő szándékait. Levente és benei társai Hanza-városi kereskedőknek álcázva indulnak az Arany Hordával határos Halicsba. Levente mordvin íjászaival megsegíti a Batu fővárosába tartó halicsi fejedelmet egy riválisával vívott csatában. Danyiil katonai kíséretének elvesztése miatt kényszerűségből elfogadja Levente ajánlkozását, és együtt vágnak neki a két hónapos útnak. Danyiil IV. Béla halálos ellenfele, a hírhedt halicsi háborúk végső győztese, fejedelemsége azonban ekkor már a mongolok vazallus állama. Csak káni engedéllyel uralkodhat, miután hódolt Batunak.  Páncélos orosz bojárok, nomád lovasíjászok támadják a karavánt, a sivatagban megfosztják őket a vizüktől, orvlövészek vadásznak rájuk. Nehéz harcokban fogyatkoznak az orosz és mordvin harcosok, kiderül, hogy áruló van közöttük, sőt Batu kémszolgálata is felfigyel a fejedelem körüli cselszövésre. Levente mindent kockára téve küzd, mert tudja, hogy a Magyar Királyság számára létfontosságú Batu terveinek megismerése. Középkori vásár, harc az emberkereskedőkkel, Kijev túlélőivel. Szaraj színes keleti világa, mongol jurtadzsik és turdak testőrök. Hatalmi harc Batu és a dzsingiszida hercegek között, eskü a kettévágott kutyára.  Urbánszki László Anno Domini című történelmi regénysorozatának legújabb kötetében alig ismert helyszínre vezeti el az olvasót: a mongol pusztítás után kaotikus állapotokba süllyedt Halicsi és Kijevi Fejedelemségek, valamint a világtól elzárt Arany Horda területére. Jól ismert hősei mellett felbukkannak a korszak és a térség meghatározó történelmi személyiségei, de a szerző most sem feledkezik meg a föld népének áldozatos harcairól és győzelmeiről.

A tatárjárás során Harcias Frigyes osztrák herceg kirabolta és három megye átadására kényszerítette a menekülő IV. Béla királyt. A mongolok kivonulását követően Béla kétszer is vereséget mért Frigyes seregeire és visszaszerezte tőle a zsarolással megkaparintott megyéket is, azonban az egyre erősödő osztrák herceg továbbra is fenyegetést jelentett az országra. Miután Frigyes herceg egy korábbi megállapodását felrúgva az ifjú morva őrgróf, Vladislav cseh trónörökös helyett II. Frigyes német-római császárhoz akarta adni leányát, Gertrúdot, a Magyar Királyság különösen kedvezőtlen helyzetbe került. Béla király hű szerviensét, a benefalvai Leventét bízza meg azzal, hogy valódi kilétét mindvégig leplezve akadályozza meg Gertrúd és Frigyes császár házassági szerződésének aláírását, és segítse elő a hercegnő és Vladislav őrgróf találkozását. Levente társaival útra kel az Osztrák Hercegség felé, ez alkalommal halicsi menekült nemeseknek és kóbor zsoldosoknak álcázva magukat. Szerencsére küldetésük során kihasználhatják az osztrák nemesség megosztottságát is: a hercegség egyik legnagyobb ura, Alber von Krigering báró szintén nem nézi jó szemmel, hogy Harcias Frigyes a császári frigy révén túl nagy hatalomra tehet szert, ezért a hűbéreseit mozgósítva mindent megtesz, ha nem is a magyar király megsegítéséért, de a házasság megakadályozásáért. A sokszereplős hatalmi játszmába keveredett benefalvai hősök hamarosan szorult helyzetben találják magukat: a védenceik nem bírják a kényszerű összezártságot és a rangukon aluli szerepeket, több társukat elveszítik a Frigyes császárhoz hű lovagokkal szembeni harcokban, a csapat kettészakad, és maga Levente is fogságba esik… Urbánszki László a tőle megszokott élvezetes, gördülékeny stílusban, kiterjedt háttérkutatások alapján örökíti meg a történelemkönyvek lapjain méltatlanul kevés helyet kapó, a Magyar Királyság sorsát mégis alapjaiban meghatározó eseményeket.

Bónizs Róbert A kőfaragó és a Szent László íja című kötetek után az eddig általa feldolgozott korszak két legendás történelmi szereplőjének, Nagy Lajos királynak és Toldi Miklósnak életét dolgozza fel új sorozatában. A sorozat első kötete gyerekkorától, 1330-tól Nagy Lajos első nápolyi hadjáratáig, 1348-ig követi nyomon Toldi Miklós és a trónörökös, illetve később ifjú uralkodó életének eseményeit. Toldi menekülni kénytelen szülőházából, de egy véletlen folytán felkelti Károly Róbert király és Lajos herceg figyelmét, és az utóbbi apródjává válva a királyi  udvarba kerül. A herceg mellett részt vesz az uralkodó hadjárataiban, újra és újra kitüntetve magát vitézségével. A pusztán erős ifjúból igazi lovaggá érő Toldi és az ígéretes, de atyja árnyékából még előtörni nem tudó Anjou Nagy Lajos között konfliktusoktól sem mentes, mégis bizalmi kapcsolat alakul ki, amit azonban nem mindenki néz jó szemmel, és amikor a király ellenségei szövetkeznek Toldi ellenségeivel, súlyos megpróbáltatások várnak barátságukra… A szerző a nagy elődök irodalmi alkotásai mellett kiterjedt kutatásokkal alapozza meg sorozata hitelességét, átfogó betekintést nyújtva a korszak európai politikai és történelmi eseményeibe, s így a korábbiaknál tágabb kontextusba helyezve szereplői történetét.

A II. világháború 1939 augusztusában kezdődött Mandzsúria peremén, és hat évvel később, Észak-Kína szovjet inváziójával ugyanott is ért véget. Az európai háború látszólag teljesen külön zajlott a csendes-óceánitól és kínaitól, a világ két felén történő események mégis kihatottak egymásra. A történelem legnagyobb katasztrófája globális hatásaival sokkal jobban uralta a későbbi generációk életét és világnézetét, mint bármelyik másik konfliktus. Antony Beevor a Sztálingrád, Berlin és D-nap című nemzetközi bestsellerekben már megszokott lendülettel, teljesen újszerű módon vizsgálja meg az esemény különböző aspektusait. A legfrissebb kutatásokat és tanulmányokat felhasználva, érthetően és nagy beleérzéssel rakja össze a képet, lenyűgöző narratívával jeleníti meg az eseményeket az Atlanti-óceán északi felétől a Csendes-óceán déli részéig, a hó borította sztyeppéket, Észak-Afrika homoksivatagait, a burmai dzsungelt, a határvidéken tevékenykedő SS-Einsatzgruppékat, a büntetőzászlóaljakba besorozott Gulag-foglyokat, a kínai–japán háború elmondhatatlan borzalmait. Minden emberi dráma alapja a morális választás, és a történelem egyetlen másik periódusa sem állította nagyobb dilemma elé a vezetőket és az átlagembereket, nem mutatott ilyen példákat egyéni és tömeges tragédiákra, a hatalmi politika korrupciójára, ideológiai képmutatásra, a parancsnokok egoizmusára, árulásra, perverzióra, önfeláldozásra, elképzelhetetlen szadizmusra és példa nélkül álló törődésre. Bár epikus méretekben vázolja fel a történéseket, Beevor könyve egy pillanatra sem téveszti szem elől azoknak az átlagos katonáknak és polgároknak a sorsát, akiknek az életét eltiporta a történelem legborzalmasabb háborújában szabadjára engedett titáni erő.

Ezernégyszázhuszonnyolc. Gabriel de Sceleus látszólag mindent elért, amire csak vágyhatott: hiába lett Cillei Borbála halálos ellensége, Zsigmond király bizalmát élvezve, kancellárjaként és diplomáciája fő szervezőjeként hatalmas vagyonra, befolyásra, előbb püspöki, majd érseki címre tesz szert, és azt suttogják, nem alaptalanul számít a bíborosi kalap elnyerésére sem. Gabriel azonban minden eredményét, minden erőfeszítését hiábavalónak érzi, hiszen nem tudta megszerezni Borbála királynétól azt, amire a legjobban vágyott: Szent László vérereklyéjét. Miközben Gabriel és Borbála a legalattomosabb és legkegyetlenebb eszközöktől sem visszariadva vívja magánháborúját, Zsigmond Galambóc várát ostromolja, az északi országrészt, a királynői birtokokat husziták dúlják, és Velence kitartó diplomáciai erőfeszítéseinek köszönhetően veszélybe kerülni látszik a Zsigmond által hőn áhított német-római császári korona elnyerése is. Az udvart és szinte egész Európát behálózó cselszövések közepette időnként szembekerül egymással a magán- és a közérdek, kényszerű szövetségek születnek halálos ellenségek között, és akár családon belül sem ritkák az árulások. Azonban minderről mit sem tudva Nagyváradon felcseperedik egy göndör, vörösesszőke hajú fiúcska, aki különösen éles eszével és az anyjától, a királynétól tanult alkímiai ismereteivel tűnik ki kortársai közül. Johannes a szigorú anyai parancs ellenére egy nap Pozsonyba szökik Váradról, ahol megakad rajta a nagy hatalmú és rettegett Gabriel de Sceleus kancellár szeme, és inasává fogadja az árvának hitt fiút.  Ám a tehetséges és bátor gyermek titka óhatatlanul lelepleződik, és Gabriel úgy dönt, a fián keresztül áll bosszút az anyán…  Bökös Borbála történelmi regénytrilógiájának kiterjedt kutatásokon alapuló, egyedi szemszögből és egyedi hangvételben megírt befejező kötete méltó lezárása a XV. század első harmadának magyar és európai történetét és az amögött rejlő „árnyéktörténelmet” bemutató sorozatnak.

Kr. u. 958. A fénykorát élő Bizánci Birodalom kora katonai nagyhatalma, flottája és híres nehézlovassága révén vasmarokkal tartja kézben a Földközi-tenger és a Fekete-tenger medencéjét. A Nagy Konstantin által alapított főváros és a császári udvar azonban a kül- és belpolitikai, párt- és családi viszályok, intrikák melegágya: igazi kígyóverem. A trilógia első kötetében megismert Anasztázia immár Theophanó császárnőként az udvari intrikák kereszttüzébe kerül. Amikor megpróbálják megmérgezni, tanácsosabbnak tűnik vidéki birtoka biztonságába visszahúzódni, ám Anasztázia kihasználja a lehetőséget, és a tiltás ellenére a hadjáraton járó férje, Rómanosz után szökik. Kagan vezér összegyűjti a bizánci császárnak ígért húszezer lovast, és elindul Rómanosz serege után, hogy együtt ütközzenek meg a fenyegetően közeledő odjogur törökökkel. Hírszerzői révén azonban hamarosan tudomást szerez róla, hogy a töröknél sokkal halálosabb veszély is közeledik keletről. León Phókasz hazatér Narbosz szigetére, ahol fivére családja és saját gyermekei várják. Azonban hamarosan lecsap az otthonára Samir, a syrakuzai kalóz, és León kénytelen végignézni, ahogy mindene az enyészeté lesz. És mindeközben a palotában tovább szövi hálóját a rejtélyes Fehér Sárkány… Pusztai Andrea regénytrilógiájának második kötete kiterjedt kutatásokra alapozva fest sokszínű és élettel teli képet a X. századi bizánci udvar intrikáiról és politikai csatározásairól, kiemelt hangsúlyt fektetve a császárság és a magyar kapcsolatok alakulására.

Ezernégyszáznegyvennégy novembere. Az ifjú Ulászló király könnyelműsége következtében a magyar sereg katasztrofális vereséget szenvedett Várna mezején. A törökök hajtóvadászatot indítanak a túlélők kézre kerítésére. Hunyadi János néhány hű embere kíséretében menekül üldözői elől, ám a Kárpátok zord hegyei között régi ellenlábasa, Vlad Dracul vajda fogságába esik. A király halálát, a sereg szétverését és Hunyadi elfogását kihasználva a Cillei-párt bárói elérkezettnek látják az időt, hogy átvegyék a hatalmat Magyarország felett. Elszabadul az anarchia, s úgy tűnik, nincsen erő, ami megakadályozhatná az elkerülhetetlennek tűnő véget. Egyedül Hunyadi János kiszabadítása jelenthetne esélyt a nemzet számára, ám Erdély vajdáját Vlad Dracul kegyetlen kínzások közepette készül kivégeztetni. A maradék Hunyadi-párti urak elkeseredett lépésre szánják el magukat…