Gold Book strana 13 z 37

Hispaniát megszállták, de még nem hódították meg, és továbbra is veszélyes kihívást jelent Róma számára Kr. u. 54. A római hadsereg katonáinak egyre nagyobb, a Földközi-tengertől az Északi-tengerig, az Atlanti-óceántól a Nílusig kiterjedő birodalom határait kell megvédeniük. Róma könyörtelenül rákényszeríti a leigázott népekre az uralmát, legiói a világ leghatékonyabb és legagresszívabb haderejét alkotják. Ennek a seregnek két harcedzett veteránja Cato praefectus és Macro centurio, akiket többévi harc után rendelnek vissza Britanniából Rómába. Csak kevés időt tölthetnek a forrongó, veszélyesen átpolitizált városban: hamarosan útnak kell indulniuk a praetorianus gárdával a lázongó Hispaniába, ahol a római uralommal szembeni ellenszenvet csak tovább fokozza a helyi törzsek közötti keserű versengés. A két régi jó barát és bajtársaik soha nem kerültek még szembe ilyen kihívással – ráadásul olyan földön, amely meghódíthatatlannak tartja magát… Az Invictus a Sas-sorozat 15. része. Macro és Cato a római politikai elit legmagasabb köreiig terjedő hatalmi harc közepébe kerülve soha nem látott veszélyekkel kénytelen szembenézni.

Bányai D. Ilona legújabb regényében a nagy sikerű Boszorkánykör hősnőinek sorsát viszi tovább. A tokaji várban, Szapolyai Imre udvarában élő Rózsa egyre magabiztosabban forgolódik a nemesi körökben, hamarosan a kis Terkát és az elítélt gyilkos Gedő feleségét, Pannát is sikerül beajánlania úrnője szolgálatába. Közben Budára levél érkezik Mátyás királyhoz II. Pál pápától, melyben a katolikus egyház feje a husziták elleni hadjáratba szólítja a királyt. Mátyásnak régi elszámolnivalója van két éve elhunyt első felesége, Katalin apjával, Podjebrád György cseh királlyal, így igent mond a felhívásra. Annus, a javasasszony egy nap kis lovascsapatot lát vendégül szerény tisztásán, és éles szemét nem kerüli el a Tokajba tartó társaság egyik furcsa tagja. Tudva, amit tud, úgy intézi, hogy a fiatal nemes felfigyeljen Rózsára. Ám szinte ezzel egy időben érkezik a hír Tokajba és a környékbeli falvakba: a gyilkos Gedő megszökött az erdélyi sóbányákból, és hazafelé tart, hogy bosszút álljon azokon, akik rabságba juttatták… Az országos politika és az egyéni sorsok útjai Tokaj mellett keresztezik egymást, felforgatva hőseink életét, nem várt szenvedést, de örömöt is hozva gazdagra és szegényre egyaránt.

A Zsigmond-trilógiát folytató Zádor-trilógia befejező kötetét tartja kezében az olvasó. A főhős sorsát hat kötetben követhették, így megismerkedhettek az 1380-as évek közepétől az 1401-ig tartó időszakkal. Zádorffy Zádor gróf, ki parasztlegényből küzdötte fel magát a nemesek sorába és Luxemburgi Zsigmond magyar királynak tett szolgálatai fejében nyert grófi rangot, címert és birtokot – ezúttal is uralkodója oldalán áll. Ám ennél szélesebb körképet kapunk arról a zavaros korszakról, amikor a nagyurak folyamatosan lázadtak Sigismundus Rex, az idegen király ellen. Kinek maroknyi híve volt csak az országban, viszont mindent megtettek, hogy segítsék Zsigmondot. Volt olyan időszak is – erről szól ez a kötet –, amikor a lázadó urak fogságba vetették saját királyukat. Miközben Zsigmond az életéért és szabadságáért küzd, Zádor gróf és barátai, katonái egy különös, távoli városban, Zára tengeri kikötőjében torpedózzák meg sorra a Déli Liga törekvéseit. Ezek az urak Nápolyi Lászlóban bíznak, az itt született, ám a magyarsággal semmi közösséget nem vállaló „talján” királyt ültetnék a magyar trónra. Zádornak hála, ravasz ötleteivel és személyes bátorságával sikerül ezt megakadályozni.

Sigwulfot, a Nagy Károly frank király udvarában élő, száműzött szász herceget magához rendeli Yorki Alcuin, a király tanácsadója. Károly csodálatos ajándékokat kapott a bagdadi kalifától, és feltett szándéka, hogy hasonlóan egyediekkel viszonozza azokat. Mivel Bagdad uralkodói színe a fehér, a legfontosabb ajándékoknak az északi vidékeken élő ritka, fehér állatokat szánja. Sigwulf már bizonyította képességeit a mór uralom alatt álló Hispániában, ezért rá bízzák az állatok beszerzését, majd az elszállításukat Bagdadba. Fehér vadászsólymokat és két jegesmedvét kell találnia, illetve – mivel Károly látta a képét egy könyvben – egy unikornist. Társaival együtt elutaznak a messzi északra. Noha sikerül megszerezniük néhány állatot, hamar rá kell jönniük, hogy a feladatukban megnevezettek közül több nem is létezik. Miután útnak indulnak Bagdadba az állatsereglettel, egyik veszélyből a másikba sodródnak, és egyre inkább úgy tűnik, hogy valaki igyekszik meghiúsítani a küldetésüket… hiszen a hosszú utazás minden egyes szakasza újabb és újabb váratlan nehézségeket hoz…

Ezernégyszáznegyvenhat. A várnai vereségből még csak eszmélő Magyarország tovább sodródik a végső káosz felé. Az egymással hadakozó bárói ligákat, harácsoló nagyurakat a hét kapitánynak nem sikerült megfékezni, s immár a nyugati országrészeket is lángba borítják Cillei Ulrik és Habsburg Frigyes seregei. Északon a cseh Giskra haramiái fosztogatnak, keleten pedig az ifjú Mohamed szultán gyűjti erőit, hogy végleg leszámoljon a Hunyadi János vezette keresztény erőkkel. A szűk mozgástérben egyértelművé válik, hogy valakinek meg kell fékeznie a külső és belső ellenséget, különben menthetetlenül darabokra szaggatják az országot. Egyetlen ember lenne alkalmas a feladatra, de Hunyadit ezekben a válságos hónapokban olyan seb kínozza, amit soha nem gyógyíthat be semmiféle gyógyír. Mégis el kell vállalnia a megmentő szerepét; hadait elsőként a magyar földeket régóta sanyargató Cillei Ulrik ellen vezeti. Régi barátja, segítőtársa, Vitéz János tisztában van vele, hogy a szétszabdalt nemzet egyesítésére a megoldás, hogy a törökellenes harcok hősének át kell vennie a hatalmat az egész ország felett – ha kell, fegyverrel. Bán Mór történelmi regénysorozatának utolsó előtti kötetében Hunyadi Jánost felemelkedésének csúcsán, immár Magyarország kormányzójaként láthatjuk. Az egységet sikerül ugyan megteremteni, ám súlyos áron: míg a belső ellenség megfékezése zajlik, keleten a szultán – hagyományos címe szerint Isten árnyéka a földön – hatalmas muszlim hadsereg szervezésébe kezd, mellyel tervei szerint egész Európát uralma alá hajtja majd.

A Zsigmond-trilógia könyveiben megismert Zádor fia Zádor kalandjai egy új sorozatban folytatódnak. Hősünk, aki Luxemburgi Zsigmondot szolgálja az 1390-es években, most már mint gróf kerül elénk, kit őfelsége minduntalan nagyon különleges feladatokkal bíz meg. Amikor a nagy nikápolyi csatavesztés után Zsigmond külföldre menekül, távollétében Zádornak a király ellen szövetkező főurakat kell szemmel tartania. A fiatal gróf előtt lassan feltárulnak azon idők magyar és külföldi politikai játszmái, az idegen és hazai érdekek ütközése, számos úr emberi gyarlósága, árulása, sőt összeesküvése Zsigmond ellen. Zádor előbb egyedül, aztán már Zsigmond aktív részvételével küzd a déli liga és az idegen uralkodót pártoló urak ellen. Elsőnek sejti meg, hogy az urak legszívesebben megölnék a királyt – és azt kérdi: miért ne teremtsünk ehhez egy jó alkalmat? Tervét őrültségnek tartják, elsősorban maga a király, ám végül mégis megvalósítják. Az „orvok”, az idegen bérgyilkosok, akiket a déliek Zsigmond ellen küldenek, vajon sikerrel járnak-e? Megölik-e a magyar királyt, vagy…? Hősünk mindent megtesz azért, hogy a Magyar Királyságot tovább vezethesse az erőskezű uralkodó. Hogy az ünneplő tömeg a tereken ismét kiálthassa: Vivat Sigismundus Rex! Éljen Zsigmond király! – akkor is, ha Zádor maga ezért nagy árat fizet.

A klasszikus nemzetközi bestseller a II. világháború fordulópontjáról Antony Beevor világsikerű, nagy ívű összefoglaló munkája a II. világháború egyik legnagyobb fordulópontjáról a szerző kiterjedt német és orosz levéltári kutatásainak köszönhetően egyszerre tárja olvasói elé a történelmi tényeket, és azt, ahogyan a történelmet a szereplői – a legfelsőbb német és orosz vezérkaron át a hódítókból bekerített éhezőkké váló, vagy éppen a mai szemmel már elképzelhetetlennek tűnő nehézségek ellenére kitartó katonák és a minden háború legtöbb szenvedését viselő civilek – megélték. Beevor egy kalandregény izgalmával és feszültségével kelti életre fantasztikus ismeretanyagát.  „Sztálingrád nemcsak a II. világháborús szovjet hősiesség nagyszerű jelképeként fontos, hanem a háború lélektani fordulópontjaként is. (A geopolitikai fordulópont korábban, 1941 decemberében következett be, amikor Hitler erőit visszavetették Moszkva alól és Amerika belépett a háborúba.) Paulus fegyverletételének a híre bejárta az egész világot, meggyőzve a népeket arról, hogy a nácik soha nem diadalmaskodhatnak. És hirtelen a németeknek is szembe kellett nézniük a jövőjükkel: a háború azzal fog véget érni, hogy a Vörös Hadsereg elfoglalja Berlint. És mindmáig látható a Reichstag falán meghagyott cirill betűs graffiti: Sztálingrád–Berlin.”

KolumbuszKirályfi, titkos ügynök, hős? Nyomozás időn és téren túl Nem a szerző fedezte fel, már sokan leírták, hogy „minden másképpen volt”. Kolumbusz nem olasz volt, hanem portugál. Mielőtt nekivágott nagy útjának, járt már Amerikában. A spanyol királyi udvarba mint a portugál király titkos ügynöke érkezett: egy nagyon különleges feladat végrehajtása várt rá. És akár hiszik, akár nem, a legújabb elmélet szerint a Várnánál 1444-ben el nem esett, hanem tovább élő és vándorló, a portugál Madeira szigetén letelepedett Ulászló királyunk házasságából származó elsőszülött fiú volt valójában a nagy felfedező, az „óceánok admirálisa”, Amerika első alkirálya… De aki ismeri a szerzőt, sejtheti: amit mások kiderítettek, ahhoz ő még hozzá tud tenni valamit. Egy trónörökös második életeMeghalt-e Rudolf trónörökös Mayerlingben, vagy tovább élt külföldi száműzetésben? Mi történt Mayerlingben 1889. január 30-án? Nagyon sokan tették fel ezt a kérdést az elmúlt száztíz év során. S számtalan – olykor egymásnak ellentmondó – választ, feltételezést fogalmaztak meg már a kortársak, majd a kutatók, történészek, újságírók, hivatalos és nem hivatalos „szakértők”.

Magyar Királyság, ezerhatszáznyolcvanas évek. A három részre szakadt ország nagy részét a török tartja megszállás alatt, a magyar királyi címet bitorló Habsburg Lipót birodalma tartományává akarja alacsonyítani a nemzetet, Apafi Mihály Erdélyi Fejedelemsége teljes mértékben a Portától függ, nem tud és talán nem is akar a magyar függetlenségi harc élére állni. A császári végvárakból elbocsátott vitézek, a vad és zabolátlan hajdúk, az udvar kegyéből kiesett, birtokukat vesztett nemesek, az üldözött protestánsok és a mindenféle rendű és rangú földönfutók az ország keleti részében gyülekeznek. Ők a „felkelők”, az „insurgensek”, a „kurucok” az egyetlenek, akik a független Magyar Királyságért és a vallásszabadságért harcba szállnak. Az ő vezérükké választják 1680 elején a fiatal, feltörekvő késmárki grófot, Thököly Imrét. Csikász Lajos A félhold alkonya című regénysorozatának első kötete, a Vörös-kék lobogók 1682-ben veszi fel a történet szálát a Magyarország középső részét megszállva tartó törököknek évek óta állandó bosszúságot okozó Fülek várában. A vár két fiatal hadnagya, a katolikus Szentiványi Péter és a református Lehoczky Ferenc gyerekkori jó barátok és harcostársak, ám barátságuk komoly próbatétel elé kerül, amikor egy őrjárat során rábukkannak a félholt Légrády Orsolya nemeskisasszonyra és kíséretére. Csikász Lajos új történelmi regénysorozata a legnagyobb elődökhöz méltóan dolgozza fel a százötven éves török hódoltság utolsó évtizedének történetét. A kiterjedt kutatómunkákra épülő, történelmileg hiteles művek a szerzőtől megszokott olvasmányos, fordulatokban gazdag formában tárják az olvasók elé ennek a részleteiben talán kevésbé ismert korszaknak az izgalmas és sorsfordító eseményeit.

Anjou I. Károly 1316-ban ismét komoly kihívásokkal találta magát szemközt. A mindjobban megerősödő királyi hatalommal szemben akkor robbantak ki újabb lázadások, amikor a régiek utóharcai még javában tartottak, és a frissen elfoglalt területek pacifikálása is elég vontatottan haladt. Bár a dévai csatát követően Kán László hasonnevű fiainak hatalma megtört, ők mégis sikeresen elmenekültek és az ellenállás tüzét szítva kisebb-nagyobb felkeléseket robbantottak ki Erdélyben, amelyek folyamatosan lekötötték a tartomány elfoglalására küldött királyi erőket. Mialatt Erdélyben – ha nem is kilátástalan, de mindenesetre végeláthatatlannak tűnő – küzdelem folyt a lázadókkal, Kelet-Magyarország legnagyobb hatalmú főnemese a Borsa, vagy más formában Barsa nembeli, gyakran Kopasznak is nevezett Jakab robbantott ki új lázadást. Ócsárd nembeli Imre, Károly király száznagya, a kunok szállását ért támadás és kislánya meggyilkolása után bosszút esküszik Borsa Kopasz és a szolgálatába lépett kunok ellen. Feldúltan érkezik a temesvári királyi udvarba, ám Károly nem az egyelőre még túlerőben lévő Borsa ellen küldi harcba, hanem Diósgyőrbe helyezi át, Drugeth Fülöp parancsnoksága alá, hogy segítsen neki mozgósítani az északi nemesi hadakat és bevenni az árulóvá lett Petenye fia Péter kezén lévő Regéc várát. Az események azonban hamarosan Sárospatakra sodorják Imrét, és úgy tűnik, egyre messzebb kerül bosszúja beteljesítésétől. Csikász Lajos Anjou lobogók alatt című, az Anjou-ház Magyarországon töltött évszázadait feldolgozó regénysorozatának negyedik része méltó folytatása az Ezüst sávok, arany liliomok, Diadalmas liliomok és Éjszín liliomok című köteteknek. Mint mindig, a szerző ebben a könyvében is új megvilágításból, új részletekkel gazdagítva beszéli el főhőse fordulatokban gazdag, egyszerre felemelő és megrázó kalandjait.

A VÖRÖS HADSEREGNEK volt miért bosszúra készülnie, amikor katonái 1945 januárjában elérték a birodalom határait. A politikai tisztek a hátországban megállás nélkül sulykolták a Wehrmacht és az SS kegyetlenkedéseiről szóló híreket. Az eredmény önmagáért beszélt, a szovjet katonák tűzzel-vassal irtották az ellenséget: harckocsival hajtottak a menekültekből álló menetoszlopokba, tömegesen erőszakolták meg a német nőket, fosztogattak és pusztítottak. A félőrült Führer bunkerében esztelen parancsokat osztogatott. Uralma végén, mintegy a végzetét beteljesítő istenek alkonyaként, még látni akarta a birodalom fővárosának pusztulását. Mindeközben Sztálin összes katonája életét kész volt kockára tenni azért, hogy még az amerikaiak megérkezése előtt elfoglalhassa Berlint. Az orosz levéltárakból napjainkban előkerült archív anyagokból most először derül ki egyértelműen, hogy a szovjet vezetőnek különösen jó oka volt a sietségre. A szovjet, német, amerikai, brit, francia és svéd archívumokból származó megdöbbentő bizonyítékokat felhasználva Antony Beevor rekonstruálja a Harmadik Birodalom végső bukását átélni kényszerült milliók mindennapjait. A Berlin, 1945 – Az összeomlás egyszerre a büszkeség, az emberi butaság, a fanatizmus, a bosszú és a kegyetlenség rettenetes története, és a hihetetlen kitartás, az önfeláldozás és a minden retteneten felülkerekedő élni akarás emlékműve.

Ezerkétszáznegyvenöt tavaszán IV. Béla király keletre küldi hű serviensét, Zoltafia Leventét, hogy kiderítse az országból négy éve visszavonult Batu kán, a Tündöklő szándékait. Levente és benei társai Hanza-városi kereskedőknek álcázva indulnak az Arany Hordával határos Halicsba. Levente mordvin íjászaival megsegíti a Batu fővárosába tartó halicsi fejedelmet egy riválisával vívott csatában. Danyiil katonai kíséretének elvesztése miatt kényszerűségből elfogadja Levente ajánlkozását, és együtt vágnak neki a két hónapos útnak. Danyiil IV. Béla halálos ellenfele, a hírhedt halicsi háborúk végső győztese, fejedelemsége azonban ekkor már a mongolok vazallus állama. Csak káni engedéllyel uralkodhat, miután hódolt Batunak.  Páncélos orosz bojárok, nomád lovasíjászok támadják a karavánt, a sivatagban megfosztják őket a vizüktől, orvlövészek vadásznak rájuk. Nehéz harcokban fogyatkoznak az orosz és mordvin harcosok, kiderül, hogy áruló van közöttük, sőt Batu kémszolgálata is felfigyel a fejedelem körüli cselszövésre. Levente mindent kockára téve küzd, mert tudja, hogy a Magyar Királyság számára létfontosságú Batu terveinek megismerése. Középkori vásár, harc az emberkereskedőkkel, Kijev túlélőivel. Szaraj színes keleti világa, mongol jurtadzsik és turdak testőrök. Hatalmi harc Batu és a dzsingiszida hercegek között, eskü a kettévágott kutyára.  Urbánszki László Anno Domini című történelmi regénysorozatának legújabb kötetében alig ismert helyszínre vezeti el az olvasót: a mongol pusztítás után kaotikus állapotokba süllyedt Halicsi és Kijevi Fejedelemségek, valamint a világtól elzárt Arany Horda területére. Jól ismert hősei mellett felbukkannak a korszak és a térség meghatározó történelmi személyiségei, de a szerző most sem feledkezik meg a föld népének áldozatos harcairól és győzelmeiről.

Ezernégyszázhatvanöt, Magyar Királyság. Mátyás király erős kezű uralkodása stabilitást és rendet teremtett az országban, a nemesi viszályokat mégsem tudta teljesen felszámolni. A Szilágyi családdal folytatott birtokviták miatt kegyvesztetté váló, azelőtt a Felvidéken  nagy hatalmú Perényi família érdekeit veszélyeztetik a gyorsan felemelkedő Szapolyaiak, akik a királytól több környékbeli birtokot kaptak adományként, köztük Tokaj várát is. Perényiék nem nyugszanak bele a vereségbe: minden rendelkezésükre álló, törvényes és törvénytelen eszközzel igyekeznek gyengíteni riválisaik pozícióit. Egy Tokaj melletti kis faluból három nő keveredik Szent Iván éjjelén a közeli Öreg-erdőbe: egy tehetős gazda boldogtalan felesége, a falu kondásának nincstelen, de talpraesett lánya, és egy apátlan-anyátlan árva, aki évek óta kénytelen elviselni mostohája kegyetlenségét. Mindhármuk lépteit a végső kétségbeesés vezérli, és nem is sejtik, hogy sorsuk hamarosan összefonódik és örökre megváltozik. Bányai D. Ilona regénye hiteles történelmi környezetbe helyezve mutat be három időtlen női sorsot. Hősnői és szereplői között ugyanúgy felbukkannak történelmi alakok, mint egyszerű emberek. Magával ragadó, egyedi hangvételű történetének örök tanulsága, hogy kellő akarattal és elszántsággal a legelesettebbek is sorsfordító tettekre képesek, és nélkülük néha a legnagyobbakra is bukás várna.

A tatárjárás során Harcias Frigyes osztrák herceg kirabolta és három megye átadására kényszerítette a menekülő IV. Béla királyt. A mongolok kivonulását követően Béla kétszer is vereséget mért Frigyes seregeire és visszaszerezte tőle a zsarolással megkaparintott megyéket is, azonban az egyre erősödő osztrák herceg továbbra is fenyegetést jelentett az országra. Miután Frigyes herceg egy korábbi megállapodását felrúgva az ifjú morva őrgróf, Vladislav cseh trónörökös helyett II. Frigyes német-római császárhoz akarta adni leányát, Gertrúdot, a Magyar Királyság különösen kedvezőtlen helyzetbe került. Béla király hű szerviensét, a benefalvai Leventét bízza meg azzal, hogy valódi kilétét mindvégig leplezve akadályozza meg Gertrúd és Frigyes császár házassági szerződésének aláírását, és segítse elő a hercegnő és Vladislav őrgróf találkozását. Levente társaival útra kel az Osztrák Hercegség felé, ez alkalommal halicsi menekült nemeseknek és kóbor zsoldosoknak álcázva magukat. Szerencsére küldetésük során kihasználhatják az osztrák nemesség megosztottságát is: a hercegség egyik legnagyobb ura, Alber von Krigering báró szintén nem nézi jó szemmel, hogy Harcias Frigyes a császári frigy révén túl nagy hatalomra tehet szert, ezért a hűbéreseit mozgósítva mindent megtesz, ha nem is a magyar király megsegítéséért, de a házasság megakadályozásáért. A sokszereplős hatalmi játszmába keveredett benefalvai hősök hamarosan szorult helyzetben találják magukat: a védenceik nem bírják a kényszerű összezártságot és a rangukon aluli szerepeket, több társukat elveszítik a Frigyes császárhoz hű lovagokkal szembeni harcokban, a csapat kettészakad, és maga Levente is fogságba esik… Urbánszki László a tőle megszokott élvezetes, gördülékeny stílusban, kiterjedt háttérkutatások alapján örökíti meg a történelemkönyvek lapjain méltatlanul kevés helyet kapó, a Magyar Királyság sorsát mégis alapjaiban meghatározó eseményeket.

Bónizs Róbert A kőfaragó és a Szent László íja című kötetek után az eddig általa feldolgozott korszak két legendás történelmi szereplőjének, Nagy Lajos királynak és Toldi Miklósnak életét dolgozza fel új sorozatában. A sorozat első kötete gyerekkorától, 1330-tól Nagy Lajos első nápolyi hadjáratáig, 1348-ig követi nyomon Toldi Miklós és a trónörökös, illetve később ifjú uralkodó életének eseményeit. Toldi menekülni kénytelen szülőházából, de egy véletlen folytán felkelti Károly Róbert király és Lajos herceg figyelmét, és az utóbbi apródjává válva a királyi  udvarba kerül. A herceg mellett részt vesz az uralkodó hadjárataiban, újra és újra kitüntetve magát vitézségével. A pusztán erős ifjúból igazi lovaggá érő Toldi és az ígéretes, de atyja árnyékából még előtörni nem tudó Anjou Nagy Lajos között konfliktusoktól sem mentes, mégis bizalmi kapcsolat alakul ki, amit azonban nem mindenki néz jó szemmel, és amikor a király ellenségei szövetkeznek Toldi ellenségeivel, súlyos megpróbáltatások várnak barátságukra… A szerző a nagy elődök irodalmi alkotásai mellett kiterjedt kutatásokkal alapozza meg sorozata hitelességét, átfogó betekintést nyújtva a korszak európai politikai és történelmi eseményeibe, s így a korábbiaknál tágabb kontextusba helyezve szereplői történetét.

Ezernégyszázhuszonnyolc. Gabriel de Sceleus látszólag mindent elért, amire csak vágyhatott: hiába lett Cillei Borbála halálos ellensége, Zsigmond király bizalmát élvezve, kancellárjaként és diplomáciája fő szervezőjeként hatalmas vagyonra, befolyásra, előbb püspöki, majd érseki címre tesz szert, és azt suttogják, nem alaptalanul számít a bíborosi kalap elnyerésére sem. Gabriel azonban minden eredményét, minden erőfeszítését hiábavalónak érzi, hiszen nem tudta megszerezni Borbála királynétól azt, amire a legjobban vágyott: Szent László vérereklyéjét. Miközben Gabriel és Borbála a legalattomosabb és legkegyetlenebb eszközöktől sem visszariadva vívja magánháborúját, Zsigmond Galambóc várát ostromolja, az északi országrészt, a királynői birtokokat husziták dúlják, és Velence kitartó diplomáciai erőfeszítéseinek köszönhetően veszélybe kerülni látszik a Zsigmond által hőn áhított német-római császári korona elnyerése is. Az udvart és szinte egész Európát behálózó cselszövések közepette időnként szembekerül egymással a magán- és a közérdek, kényszerű szövetségek születnek halálos ellenségek között, és akár családon belül sem ritkák az árulások. Azonban minderről mit sem tudva Nagyváradon felcseperedik egy göndör, vörösesszőke hajú fiúcska, aki különösen éles eszével és az anyjától, a királynétól tanult alkímiai ismereteivel tűnik ki kortársai közül. Johannes a szigorú anyai parancs ellenére egy nap Pozsonyba szökik Váradról, ahol megakad rajta a nagy hatalmú és rettegett Gabriel de Sceleus kancellár szeme, és inasává fogadja az árvának hitt fiút.  Ám a tehetséges és bátor gyermek titka óhatatlanul lelepleződik, és Gabriel úgy dönt, a fián keresztül áll bosszút az anyán…  Bökös Borbála történelmi regénytrilógiájának kiterjedt kutatásokon alapuló, egyedi szemszögből és egyedi hangvételben megírt befejező kötete méltó lezárása a XV. század első harmadának magyar és európai történetét és az amögött rejlő „árnyéktörténelmet” bemutató sorozatnak.