Gold Book strana 12 z 37

A Namíbiában született, SAS-kiképzést kapott, angol katonából zsoldossá lett Sonja Kurtz megbízást kap, hogy gyilkolja meg Zimbabwe elnökét. A kísérlet kudarcba fullad, és az életéért menekülő Sonja a szárazságtól szenvedő Okavango-deltában talál menedéket. Sonja rádöbben, hogy a Delta a pusztulás szélére került, és megbízzák, hogy robbantsa fel a térség létét fenyegető gátat. Kenneth Sibanda őrnaggyal, a zimbabwei titkosrendőrség kegyetlen vezetőjével a nyomában hamarosan cselszövések sűrű hálójában találja magát, ahol a legkisebb hiba is halálos lehet. Ahol békét remélt, háborút talált… és már nem csupán a Delta túlélése a tét.

Rhodesia, 1943 Paul Bryant egy Németország fölötti, tragikus kimenetelű bombázóbevetés óta képtelen repülőgépre ülni, így a százada helyett egy kiképzőiskolát vezet a kumalói légi támaszponton. Pip Lovejoy önkéntes rendőrnő szintén fájdalmas emlékeket próbál elfelejteni. Amikor holtan, megerőszakolva találják Felicity Langhamet, a Királyi Légierő Női Segédszolgálata egyik előkelő tagját, Pip és Bryant útjai keresztezik egymást. Pip a nyomozás során kapcsolatot talált a századparancsnok, Catherine De Beers, a nehéz természetű örökösnő és a halott nő között, s ez új, nyugtalanító fordulatot hoz az ügyben. Pip eleinte  szerelmi gyilkosságra gyanakszik, ám hamarosan kiderül, hogy a háttérben zajló események akár a háború kimenetelét is megváltoztathatják.

Alex Tremain egy kalóz, aki bajba került. Nem akar mást, csak újra megnyitni szülei ötcsillagos szállodáját az Álmok szigetén, Mozambik partjai előtt, ám ehelyett egyre növekvő adósságheggyel kell szembenéznie, az emberei egyre nyughatatlanabbak, és nemrég rúgta ki nem is egy, hanem egyszerre két nő. És ha mindez nem lenne elég, egy hajó alkalomszerű megtámadása rászabadítja a kínai Triádokat, és hogy tovább bonyolítsa a helyzetét, szó szerint az ölébe hullik a csinos vállalati jogász, Jane Humphries…  Mielőtt rájönne, Alex belekeveredik két különböző, de egyformán veszélyes vállalkozásba – az egyik a dél-afrikai Kruger Nemzeti Parkba viszi, és eleget fizet ahhoz, hogy újra megnyissa a szállodáját, a másik pedig élete szerelmével kecsegteti. Vajon sikerül Alexnek az utolsó akciója, és megszerzi mindkét főnyereményt?

Kr. u. 964. Anasztázia császárné Kagan karchánra bízza a titkos viszonyukból született fiukat, Kardost. A hun vezér belátja, hogy szerelme nem fog tudni elszakadni a bizánci udvartól, és úgy dönt, visszatér hazájába, ahol a hun törzsek fejedelmet készülnek választani. Anasztázia az udvarban továbbra is szeretőjére, Hánnész főtanácsosra támaszkodva fokozatosan eltávolítja a hatalom közeléből riválisait, céltudatosan egyengetve a trónhoz vezető utat Rómanosz császártól született fia, Bazileiosz előtt, aki testvéreivel Kratérosz és Georgina hérakleiai birtokán nevelkedik. A hatalmi egyensúly azonban törékeny, és amikor Ottó német király, aki Kr. u. 955-ben Augsburgnál súlyos vereséget mért a Bulcsú, Lél és Súr vezette magyar seregre, Kr. u. 962-ben, Itália nagy részének elfoglalása után német-római császárrá koronáztatja magát, veszélybe kerülnek a Bizánci Császárság itáliai birtokai. Ekkor tér vissza az udvarba Odélia Szklérosz, Georgina régi ellensége, aki Johannész Tzimikész hadvezérrel szövetségre lépve olyan támadást indít az uralkodó császár, Niképhorosz Phókasz és Theophanó császárné ellen, amibe az egész birodalom beleremeg… Pusztai Andrea trilógiájának befejező kötete fordulatokban gazdag, magával ragadó regény a Bizánci Császárság egyik legkiemelkedőbb uralkodónőjéről és az államalapítás előtti magyar törzsek történetéről.

Könyvtár A ?XIII. század végén játszódó trilógia főhőse az ifjú Lyoni Wolfgang, egy német kisnemes másodszülött fia, aki Lyonban kezdi meg teológiai tanulmányait, majd egyik professzorát követve Párizsba kerül. Wolfgangot csillapíthatatlan tudásvágy fűti, semmitől sem riad vissza, hogy az egyetem könyvtárának zárolt részlegébe is bejusson: ha kell, csalással, zsarolással, megfélemlítéssel éri el kitűzött célját. Praktikái azonban felkeltik valakinek az érdeklődését, akitől még a mindenre elszánt ifjú is tart: Passaui Paulus inkvizítor atya elfogatja és választást kínál neki: vagy a szolgálatába áll és tanítványa lesz, vagy máglyára kerül. Wolfgang kénytelen-kelletlen rááll az alkura, és megkezdődik hosszú utazása Paulus oldalán. Egész Európát bejárják az eretnekség nyomait keresve, Languedoc­tól a Fekete-erdőig, mígnem a Szentszék a Magyar Királyságba küldi őket, ahol akkor épp a Kunnak is nevezett IV. László uralkodik. Egy délvidéki eretnekfészek felderítése során azonban a katonáik elárulják őket, és a két inkvizítornak menekülnie kell – azonban előbb besenyők, majd kunok fogságába kerülnek. Paulus egy alku révén szabadon távozhat, ám túszul kell hagynia Wolfgangot, aki ezután közel egy évet tölt a kunok között félig fogolyként, félig vendégként. Megismeri életüket, szokásaikat, a szkítai kereszténység tovább élő töredékeit, és ahogy bővül a tudása, úgy szaporodnak a kételyei saját hitével és küldetésével kapcsolatban is. Trux Béla kiterjedt történelmi és néprajzi kutatásokon alapuló regénytrilógiájának cselekménye párhuzamosan zajlik a korábban megjelent két regényével, A templomos lovaggal és az Akkon ostromával.

A XIII. század végén játszódó trilógia főhőse az ifjú Lyoni Wolfgang, egy német kisnemes másodszülött fia, aki Lyonban kezdi meg teológiai tanulmányait, majd egyik professzorát követve Párizsba kerül. Wolfgangot csillapíthatatlan tudásvágy fűti, semmitől sem riad vissza, hogy az egyetem könyvtárának zárolt részlegébe is bejusson: ha kell, csalással, zsarolással, megfélemlítéssel éri el kitűzött célját. Praktikái azonban felkeltik valakinek az érdeklődését, akitől még a mindenre elszánt ifjú is tart: Passaui Paulus inkvizítor atya elfogatja és választást kínál neki: vagy a szolgálatába áll és tanítványa lesz, vagy máglyára kerül. Wolfgang kénytelen-kelletlen rááll az alkura, és megkezdődik hosszú utazása Paulus oldalán. Egész Európát bejárják az eretnekség nyomait keresve, Languedoc­tól a Fekete-erdőig, mígnem a Szentszék a Magyar Királyságba küldi őket, ahol akkor épp a Kunnak is nevezett IV. László uralkodik. Egy délvidéki eretnekfészek felderítése során azonban a katonáik elárulják őket, és a két inkvizítornak menekülnie kell – azonban előbb besenyők, majd kunok fogságába kerülnek.  Paulus egy alku révén szabadon távozhat, ám túszul kell hagynia Wolfgangot, aki ezután közel egy évet tölt a kunok között félig fogolyként, félig vendégként. Megismeri életüket, szokásaikat, a szkítai kereszténység tovább élő töredékeit, és ahogy bővül a tudása, úgy szaporodnak a kételyei saját hitével és küldetésével kapcsolatban is. Trux Béla kiterjedt történelmi és néprajzi kutatásokon alapuló regénytrilógiájának cselekménye párhuzamosan zajlik a korábban megjelent két regényével, A templomos lovaggal és az Akkon ostromával.

Egyetlen év alatt hat császár próbálta megszerezni a caesarok trónját Kr. u. 235 tavasza Hajnal a Rhenus mentén. Severus Alexander császár és anyja váratlan meggyilkolása véget vet a Severus-dinasztia uralmának és Róma négy évtizednyi stabilitásának. A kiemelkedően tehetséges katona, Maximinus Thrax az első császár, aki a hadsereg soraiból kerül ki. Az acél és a vérontás embere, aki harcolni akar Rómáért. A szenátorok ékesszóló beszédekkel méltatják az új császárt, de vajon valóban elfogadják caesarként a hajdani pásztorfiút? Az Örök Város utcáin pedig sokan pusztán azért imádkoznak, hogy ne hívják fel semmivel magukra a császár figyelmét. Északon, miközben a barbárok ellen vívott könyörtelen háború gyorsan emészti a hadsereget és a kincstárt, a lázadás és a személyes veszteségek kétségbeesett lépésekre sarkallják Maximinust. Véres bosszúja már-már az őrület határát súrolja. Harry Sidebottom új sorozatának első kötete egyszerre kifinomult és brutális világot mutat be, szilárd történelmi alapokra támaszkodva. Ez az intrikák, gyilkosságok, szenvedélyek és háborúk világa, ahol az emberek ölnek azért, hogy felülhessenek a caesarok trónjára.

Britannia provincia, Kr. u. 44 Caratacus lázadását leverték, de a tartományt még nem sikerült leigázni. A törzsek gyűlölik a rómaiak bábkirályát, és nem fogadják el Róma uralmát. A harc Horatius Figulus optio vérében van. Bajtársai gyakran gúnyolják kelta származása miatt, mégis annak köszönheti az életben maradáshoz elengedhetetlen keménységét. Egy, az ellenséges terület mélyére indított küldetés pedig a végsőkig próbára teszi ezt a keménységet, illetve Figulus és az emberei bátorságát. Figulus a kelták gondolkodásmódját is érti. Tudja, hogy hiába zúzzák őket szét a csatákban, hiába fűzik rabláncra a harcosokat, hiába űzik ki a druidákat az erődjeikből, Britannia törzsei inkább meghalnak, mintsem behódoljanak. Figulus Macro és Cato oldalán küzdött Simon Scarrow nagy sikerű Római sas-sorozatában. A hódítóban egyedül veszi fel a harcot.

Magyar Királyság, ezerhatszáznyolcvanas évek. A három részre szakadt ország nagy részét a török tartja megszállás alatt, a magyar királyi címet bitorló Habsburg Lipót birodalma tartományává akarja alacsonyítani a nemzetet, Apafi Mihály Erdélyi Fejedelemsége teljes mértékben a Portától függ, nem tud, és talán nem is akar a magyar függetlenségi harc élére állni.A császári végvárakból elbocsátott vitézek, a vad és zabolátlan hajdúk, az udvar kegyéből kiesett, birtokukat vesztett nemesek, az üldözött protestánsok és a mindenféle rendű és rangú földönfutók az ország keleti részében gyülekeznek. Ők a „felkelők”, az „insurgensek”, a „kurucok” az egyetlenek, akik a független Magyar Királyságért és a vallásszabadságért harcba szállnak. Az ő vezérükké választják 1680 elején a fiatal, feltörekvő késmárki grófot, Thököly Imrét.Csikász Lajos A félhold alkonya című regénysorozatának második kötete, A kuruc király szerves, de önállóan is olvasható folytatása a sorozat első részének, a Vörös-kék lobogóknak. Thököly Imre a szultán fermánjáért cserében vállalja, hogy a török és az erdélyi sereg támogatásával elfoglalja Fülek várát. A vár védői Koháry István várkapitány vezetésével készülnek az ostromra, ám a császári seregtől várt segítség egyre csak késlekedik, és végül majdnem tízszeres túlerővel szemben kell felvenniük a harcot.Az ostromra való készülődés és az ostrom során évszázados konfliktus tör felszínre szinte minden magyar szereplő kapcsán: lehetséges-e, helyes-e a pogány segítségével lerázni a Habsburg-igát, helyreállítani a Magyar Királyság szuverenitását és megteremteni a vallásszabadságot, vagy a császárhű magyaroknak van igazuk, és a hatalmas Német-római Birodalom segítségével kell mindörökre kiűzni a törököt, akár azon az áron is, hogy az ország puszta tartománnyá alacsonyul a harc közben? Magyar fordul magyar ellen, nemegyszer mást mond az értelem és mást az érzelem: a leghatalmasabb nemesuraknak ugyanúgy személyes döntést kell hozniuk, mint a legegyszerűbb hajdúknak. Csikász Lajos új történelmi regénysorozata a legnagyobb elődökhöz méltóan dolgozza fel a százötven éves török hódoltság utolsó évtizedének történetét. A kiterjedt kutatómunkákra épülő, történelmileg hiteles művek a szerzőtől megszokott olvasmányos, fordulatokban gazdag formában tárják az olvasók elé ennek a részleteiben

Ulfar Thormodsson számára Stenvik városa az utolsó megálló egy kétéves utazás során, mielőtt hazatérhetne száműzetéséből. Más, nagyobb erők számára azonban Stenvik lesz egy nagy háború végső csatatere: a nagy háborúé, amelyben a régi istenek csapnak össze az új Fehér Krisztussal. A nagy háborúé, amely vértengerré változtatja a földet. A tenger felől ismeretlen, sötét ellenség közeledik, sorra égetve fel a szigetek és a partvidék keresztény templomait, kolostorait és falvait. A szárazföld felől a Fehér Krisztus hitét hirdető király, Olav Tryggvason tör előre egyre növekvő seregével. A Stenvik körüli erdőkben az otthonaikat elvesztett nincstelenek bosszúra és vérre szomjazva gyülekeznek. Sigurd Aegisson, az egykori legendás viking portyázó, Stenvik főnöke nem akar mást, csak békésen kereskedni virágzó városából. Azonban neki is be kell látnia, hogy a közelgő véres összecsapásban vagy valamelyik fél oldalára áll, vagy azt kockáztatja, hogy mindent elveszít, amit az elmúlt évtizedekben felépített…

Ezerhatszázhatvanöt. II. Rákóczi György erdélyi fejedelem halála után özvegye, Báthory Zsófia Erdély és a királyi Magyarország két legnagyobb famíliájának egyesítésére törekedve megszervezi fia, I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona, Zrínyi Péter horvát bán leánya házasságát. E frigyből születik meg a későbbi II. Rákóczi Ferenc, Erdély és Magyarország fejedelme, az 1703-tól 1711-ig tartó szabadságharc vezére. Talán sorsszerű, hogy a szabadságharc vezérének a szülei az egyik legnagyobb Habsburg-ellenes magyar nemesi összeesküvés, a Wesselényi-összeesküvés éveiben kötöttek házasságot, sőt Zrínyi Ilona a szervezkedés első vezetőjének, Zrínyi Miklós horvát bánnak az unokahúga volt. Csikász Lajos II. Rákóczi Ferenc élettörténetét megörökítő történelmi regénysorozatának első kötete, Az utolsó oroszlánkölyök a főnemesi házasságkötés köré felépítve mutatja be a Wesselényi-összeesküvés korának magyarországi és birodalmi politikai folyamatait és eseményeit. A kötet lapjain a szerzőtől megszokott olvasmányos, fordulatokban gazdag stílusban elevenednek meg a magyar történelem egyik legellentmondásosabb korszakának alakjai.

Nemere István Horthy Miklós életét feldolgozó regénytrilógiájának első kötetében születésétől az I. világháború kitöréséig követi nyomon Magyarország későbbi kormányzójának életútját. A Kenderesen, a XVII. században nemesi címet kapott család birtokán töltött gyermekévek, a családi háttér, a debreceni és soproni tanulmányok a gyermek Horthy jellemfejlődésének meghatározó évei voltak. Az ifjú Miklós tizenhat évesen, szülei akarata ellenére jelentkezett az Osztrák-Magyar Monarchia fiumei haditengerészeti akadémiájára, ahol kiváló sportemberré és fiatal tisztté vált. Szolgálata során szinte az egész világot bejárta, számos hatás érte. A császári udvar és hadvezetés felfigyelt a tehetségére, szokatlanul gyors karriert futott be. Ferenc József szárnysegédje is volt, és az I. világháború kitörésekor már sorhajókapitányi rangban szolgált. A szerző Horthy Miklós életpályájának rekonstruálása során különös gondot fordított az 1867-es kiegyezést követően Magyarországon és a monarchiában bekövetkezett társadalmi, politikai és gazdasági folyamatok és változások bemutatására. A kötet lapjain megelevenednek a soknemzetiségű, sok szempontból megosztott, mégis egységes monarchia hétköznapjai, a bécsi udvar konfliktusai és a közép-európai nagyhatalom szerepének megváltozása a világpolitika nagy színpadán. Nemere István életrajzi regénye kiváló korkép a XIX. század második felének és a XX. század első másfél évtizedének Magyarországáról, Európájáról és világáról.

Ezerötszáznegyvennyolc, Magyar Királyság. Buda lassan egy évtizede török kézre került, az ország három részre szakadt. A három résznek – a török hódoltságnak, a Habsburg-uralom alatt álló Magyar Királyságnak és a Fráter György által kormányzott Erdélynek – szinte pontosan a határán áll egy gyorsan gyarapodó mezőváros: Debrecen, a török fogságban sínylődő Enyingi Török Bálint birtoka. A debreceni tőzsérek félelmet nem ismerve hajtják és hajtatják át a hatalmas szürkemarhagulyákat a török által megszállt országrészeken Bécs felé – vagy a vállalkozóbb kedvűek a császári harmincadvámot  megkerülendő észak felé –, hogy onnan a nyugati kézműipar termékeivel és luxuscikkekkel térjenek vissza a keleti országrészbe.  Az öntudatos lutheránus polgárság egyik vezéralakja Bakóczy Péter tanácsnok, szenátor leánya, Sára a Székesfehérvárról Debrecenbe költözött nagy múltú és nagy hírű Sákvári tőzsérfamília utolsó sarja, Gábor felesége lesz. Az esküvő után azonban rá kell döbbennie, hogy férjét sötét titkok lengik körül, és talán az élete sincs biztonságban mellette… A szerző kiterjedt történelmi kutatásokon alapuló, rendkívül élvezetes stílusban megírt történelmi regénye egyedülálló betekintést nyújt az 1500-as évek közepének mindennapjaiba, remek arányérzékkel állítva a kor történelmi és politikai eseményeit szereplői drámai és felemelő sorsának hátteréül.

A csaták és árulások világában sokan készek harcolni – és ölni –, hogy felülhessenek a caesarok trónjára Kr. u. 238 Maximinus császár uralma borotvaélen táncol. Embert és pénzt nem kímélve folytatja északi hadjáratait, ám közben a birodalom távoli részeiben lázadások lángolnak fel. Africában az idősebb és az ifjabb Gordianust kiáltják ki Augustusnak. Az uralkodói vérvonalból származó apa és fia esélyt jelent a régi arisztokráciának, hogy visszaszerezze a birodalmat. A lázadás során mégis Rómában ontják az első vért, amikor egy orgyilkos megöli Maximinus praefectusát, majd kihirdeti a városban, hogy az uralkodójuk halott és a két Gordianus foglalta el a trónt. A Szenátus, mely még mindig nem tudta megemészteni, hogy egy, a pályafutását egyszerű közkatonaként kezdő barbár vállára került a császári bíbor, üdvözli a lázadást és támogatja a két Gordianus trónigényét. Ám miközben a fővároson lassan úrrá lesz a káosz, Maximinushoz is eljut az árulás híre. Vérbeli katonaként elszánt brutalitással és erővel válaszol. A Karthágó előtti poros síkságon véres csata fogja eldönteni a Római Birodalom sorsát.

Frankhon, Kr. u. 780 Sigwulf, a jelentéktelen szász herceg családját lemészárolja Offa, Mercia királya. Az Ördög jegyét viselő – felemás színű a szeme – Sigwulfot azonban nem merik megölni, inkább Károly frank király, a későbbi Nagy Károly udvarába száműzik. A fiatal herceg itt csak saját magára számíthat, miközben egyre nyomasztóbb jósálmaival is igyekszik megbirkózni. Elnyeri Hroudland gróf, Károly nagyratörő és hatalmas unokaöccse barátságát – ám közben többször is megpróbálják megölni. Amikor egy véletlen folytán a birtokába került az Álmok könyve, egy az álmok értelmezésével foglalkozó, ritka szöveg, még Károly figyelmét is magára vonja. A könyv azonban csalóka útmutatónak bizonyul az árulások világában. Sigwulfot Hispániába küldik, hogy a szaracénok ellen kémkedjen, de hamarosan döntenie kell: újonnan szerzett szaracén barátaihoz legyen hűséges, vagy Hroudland grófot segítse a dicsőség, az arany, sőt a Szent Grál keresésében. Sigwulf jóslatai sorra valóra válnak, de gyakran nem úgy, ahogyan számítanak rájuk, és a végső nagy csata felé sodródva egyre tisztábban látszik, kik a valódi ellenségei…

Az Európára kényszerített és megtervezett migránsinvázió, amelyet egyelőre nagyrészt erőszakmentes, pontosabban fegyvermentes technikával hajtottak végre, jól illusztrálja, hogy a szervezett magánhatalom miként tudja érvényesíteni kozmopolita-liberális érdekeit. A pénzhatalmi világelitnek az az érdeke, hogy az iszlám terjeszkedése segítségével – a már kevert fajúvá tett közel-keleti és afrikai népek tömeges bevándoroltatásával – faji identitás nélküli, vagy meggyengült és bizonytalan azonosságtudatú népek éljenek mind Európában, mind Észak-Amerikában. Az iszlám terjeszkedő világrendjének, valamint a pénzhatalmi világelit globális impériumának, tehát mindkettőnek az útjában állnak a nemzetállamok. Ezért a fenti két világerő összefogott a harmadik világerő, az egyenrangú nemzetállamok kialakulóban lévő világrendjének közös erővel történő elpusztítása érdekében. A nemzetállam a valódi demokrácia nélkülözhetetlen előfeltétele. Aki a nemzetállamot bomlasztja, az az érdemi demokrácia működését is akadályozza. A pénzhatalmi világelit és a brüsszeli bürokrácia által megtervezett migránsinvázió Magyarország számára egy második Trianont jelent. Az elszakított országrészeken gyorsított ütemben fogy a magyarság, és ennek egyik fő oka az erőszakos asszimiláció. Ezért a maradék Magyarországon nem engedhető meg a további tömeges betelepítés és a maradék magyarság tovább bomlasztása, hígítása. A magyar nemzet túlélését a tömeges betelepítés nemcsak akadályozza, hanem ha ez megtörténik, akkor az a szó legszorosabb értelmében vett nemzethalált jelenti. A világ népességének mindössze 13%-át teszik ki a fehér emberek. Az ellenük megindult demográfiai háború következtében már a XXI. század közepén kisebbséggé válhatnak saját hazájukban. A 3500 éves múltra visszatekinthető fehér civilizáció kipusztulásra van ítélve. A globális szuperelit elődstruktúrái indították be ezt a folyamatot, mert az Egyvilágrendhez egyetlen világnépre, egyetlen pénzrendszerre, egyetlen világvallásra, egyetlen világkormányra és egyetlen világhadseregre van szüksége. A társadalomtudomány már feltárta, hogy az emberi természetnek jobban megfelel a kellő mértékű faji-etnikai elkülönülés, azaz a nemzetállami közösségi létforma, amikor minden egyes nép a saját államában élhet. A kevert fajú, meggyöngült identitású, eltérő kultúrájú n&e