Gold Book strana 19 z 37

Ezernégyszázötvenegy. Világrengető események készülnek mindörökre megváltoztatni Európa sorsát. Az ifjú Mohamed szultán eltökélten készíti fel seregét az addig legyőzhetetlennek hitt Konstantinápoly elleni támadásra. A várost talán meg lehetne menteni, de ehhez a Nyugat nemzeteinek összefogására lenne szükség. Csakhogy királyai, fejedelmei ügyet sem vetnek a fenyegető veszedelemre, és pillanatnyi érdekeiknek megfelelően inkább sorsára hagyják a létéért küzdő, valaha hatalmas birodalom maradékát. Egyetlen katonai erő marad, amely a szorongatott Konstantinápoly felmentésére siethetne, ám a belső széthúzás és a határokon túlról szőtt ármány megakadályozza, hogy Magyarország kormányzója hadjáratot indíthasson a Török Birodalom ellen. Sőt Hunyadi Jánosnak élete egyik legnehezebb döntését is meg kell hoznia ezekben a hónapokban: tartja magát esküjéhez és harcba indul a gyermek V. László kiszabadításáért, amivel lemondana kormányzói posztjáról, vagy elkezdi kiépíteni a Hunyadi-ház eljövendő királyi hatalmát.

Berlin, 1939. december Németország háborúban áll. A nácik egyre fokozzák rémisztő szorításukat az országon. A paranoiát tovább fokozza a lakosságra kényszerített parancs, amely miatt minden éjjel kötelező a teljes elsötétítés a fővárosban. Egy nő meggyilkolása után Horst Schenke bűnügyi nyomozóra óriási nyomás nehezedik, hogy minél hamarabb megoldja az ügyet. Schenke, akit felettesei gyanakodva figyelnek, mert még mindig nem lépett be a náci pártba, borotvaélen táncol - a hűtlenség büntetése az azonnali halál. A második áldozat megtalálása megerősíti Schenke legnagyobb félelmét. Miközben a nyomozás egyre közelebb viszi a rezsim gonosz szívéhez, a felügyelő rájön, hogy a náci párt egymással viaskodó frakciói ugyanolyan könyörtelenek, mint az utcákon lesben álló gyilkos...

A náci Németország titkosrendőrsége Adolf Hitler 1933-as hatalomra jutását követően jött létre, majd számos szervezeti átalakítás után 1939-ben nyerte el végső formáját. A Gestapót a nürnbergi törvényszék háborús bűnösnek nyilvánította és feloszlatta. A szakmai közönségnek szóló történeti kutatásokon kívül a titkos államrendőrségről alkotott képet a II. világháború befejezése óta eltelt több mint fél évszázad során a populáris kultúra alkotásai, filmek, regények határozták meg. Ezekben az ábrázolásokban a Gestapo általában gonosz, vérszomjas, vadállatias, időnként nem túl okos ügynököket alkalmazó, mindent behálózó szervezetként jelenik meg. Frank McDonough könyve a háborút átvészelő Gestapo-akták feldolgozása révén ennél árnyaltabb képet fest a testületről, vezetőiről, alkalmazottairól, besúgóiról és áldozatairól. Számos mítoszt lerombol a Gestapóval kapcsolatban, és tárgyilagosságát végig megőrizve reális képet fest egy olyan szervezet történetéről, amely tevékeny részt vállalt a világtörténelem egyik legelnyomóbb rezsimjének a fenntartásában. A korábban nem publikált aktákat feldolgozó könyv irányadó tanulmány a Gestapóról. Bemutatja a náci rezsimmel szembeszálló hétköznapi és nem hétköznapi emberek lenyűgöző és felkavaró történeteit. Azoknak a megrázó történeteit is elmeséli, akik fennakadtak a Gestapo intrikáinak és a Gestapo-tisztek hidegvérű, hatékony módszereinek a hálóján.

A regény elején él még Geyza, a fia, Vajk pedig kezd ismerkedni az államvezetés művészetével. A fiatal férfira hamar rászakadnak a gondok. Apja halála után nemcsak a hét vezérrel gyűlik meg a baja, sokan ellenzik azt is, hogy a kereszténység terjesztése mellett áll ki - éppen az ország fennmaradása érdekében. Nem tud mindenkinek megfelelni, de ismeri a célt: a Hon csak úgy maradhat fenn, ha kereszténnyé lesz. Nincs könnyű dolga. Előbb Koppány lázadását kell levernie, aztán Ajtony nagyúr szegül vele szembe, sokaknak nem tetszik az sem, hogy bajor hercegnőt vesz feleségül. Az olvasó megismerkedhet olyan magyarokkal is, akik nem fényes palotában laknak, nem minden napra jut ételük, dolgozniuk kell nap mint nap, és betegségeket, veszedelmeket, rablók támadásait kell kivédeniük. Ebben az "alulnézetben" látjuk a korábbi kötetekben megismert dunai révész és a kovácsmester családjainak, újabb nemzedékeinek további kalandjait is. Közben megtudjuk, hogy egy gyógyító "füvesember" hogyan hasznosítja tudását. Élet és halál azon időkben együtt járt, hőseinket sem kímélte a kor. Az 1000. évben és azt követően izgalmas események történtek őseinkkel. Vajk immár visszavonhatatlanul Istvánná és királlyá lett, és innentől veszi kezdetét az a történet, amely első királyunk kalandos, politikai cselszövésekkel tarkított állami és magánéletét mutatja be.

Ezernégyszáznegyvennégy tavasza. Néhány hét telt csupán el, mióta a Hunyadi János vezette sereg hazatért a Balkán veszedelmes hágóitól. Noha nem sikerült végső győzelmet aratniuk a török felett, Murád birodalma alapjaiban rendült meg a keresztes hadak csapásaitól. A szultán bizonyos benne, hogy országa nem élne túl egy újabb frontális támadást Magyarország felől, kénytelen tehát cselszövéshez folyamodni. Tervei szerint Cillei Ulrik grófnak és Brankovics szerb despotának lesz a feladata, hogy megakadályozzák Hunyadit az újabb hadjárat megindításában. A hollós vezér hamarosan súlyos áldozatokkal járó politikai játszma kellős közepében találja magát, mely játszmában sem az ő, sem Ulászló király élete nincs biztonságban. Bán Mór történelmi regénysorozatának hetedik kötete Hunyadi János sorsszerű várnai hadjáratát állítja középpontba. A tét óriási: sikerül-e egyszer s mindenkorra szétzúzni a Nyugat felé terjeszkedő Török Birodalom erőit, vagy végképp szertefoszlanak a Balkán feletti magyar hegemónia álmai? A sorozat talán minden eddiginél sodróbb lendületű kötete egy krimi izgalmával eleveníti fel az 1444-es esztendő történéseit, s egészen Hunyadi János kormányzóvá választásáig követi nyomon az eseményeket.

Hunyadi János Itáliából hazatérve sem tölthet békés esztendőket birtokán, családja körében. Csehországban van szükség kardjára, a huszita felkelők ellen. A megromlott egészségű, idős Zsigmond király környezetében cseh és magyar pártütők szövik terveiket, akár saját rokonaikat is feláldozva nagyra törő céljaik elérése érdekében. Mindeközben Erdély lángba borul: a Lépes György püspök elviselhetetlen adóterheit nyögő jobbágyok, köznemesek és céhlegények fegyvert ragadnak és igazságot követelnek. A paraszthad véres pusztításba kezd, és félő, hogy a Hunyadi-birtokokat is csak ideig-óráig kíméli. A közelgő uralkodóváltással és a lázadás leverésével elfoglalt főurak között csak néhányan látják, hogy a magyar nemzetnek sürgősen helyre kellene állítania egységét, mert a déli határokon túl a huszitáknál és a jobbágyoknál sokszorta nagyobb veszély ébredezik. A hazáért aggódó kevesek számára egyre nyilvánvalóbb, hogy már csak egyetlen emberbe vethetik reményüket: Hunyadi Jánosba.

Nora Roberts klasszikus történetében a pattanásig feszült izgalom keveredik az érzéki szenvedéllyel - egy férfi és egy nő ered az őrült gyilkos nyomába, s kerül a nyomozás során újabb és újabb veszélyekbe... A lusta nyári hónapok során a könyörtelen hőhullám a fő hír Washingtonban. Ám az időjárás-jelentések lekerülnek a címlapról, amikor holtan találnak egy fiatal nőt, mellette egy lapon a következő szavakkal: Bűnei megbocsáttatnak. Az első áldozatot hamarosan két másik követi, és hirtelen minden főcím a gyilkossal foglalkozik, akinek a sajtó a "Pap" nevet adta. Amikor a rendőrség felkéri dr. Tess Courtot, a híres pszichiátert, hogy segítsen a nyomozásban, a doktornő zavaró portrét fest az eltorzult lélekről. Ben Paris nyomozót a legkevésbé sem érdekli a gyilkos lelke, ám Tesst nem tudja egykönnyen kiverni a fejéből. A magas, barna és jóképű Bennek legendás híre van a nők körében, azonban a hűvösen elegáns Tess nem úgy reagál rá, ahogy a többiek szoktak - és a nyomozót izgatja a kihívás. Együtt erednek a sorozatgyilkos nyomába, és fellángol közöttük a szenvedély forró lángja. Azonban valaki más is szemet vetett a gyönyörű, szőke pszichiáterre... és Ben csak imádkozhat, hogy amikor az őrült lecsap, képes legyen még időben megállítani...

A sugárzó szépségű, művelt és kiemelkedően tehetséges Emma a gazdag sztárok világában nevelkedik. Azonban rá kell jönnie, hogy még a hírnév sem védi meg, amikor az életére törnek... Csak be kell hunynia a szemét, és máris felidézheti a napot, amikor Brian McAvoy berobbant az életébe. Rémült kisgyerekként Emma akkor még nem tudhatta, hogy ő Brian törvénytelen lánya, és hogy az apja éppen a könnyűzene gyorsan emelkedő csillaga. Csak annyit értett, hogy a férfival és új feleségével, valamint az együttes tagjaival biztonságban érzi magát. Majd amikor kisöccse született, azt képzelhette, ő a legszerencsésebb kislány a világon... mígnem egy meghiúsult gyermekrablási kísérlet romba dönti mindannyiuk életét és Emma boldogságát... Bár még mindig kísérti a borzalmas éjszaka emléke, felépül. Szépen alakul a pályája, és fülig szerelmes lesz. Azonban a leendő férje is álarcot hord, és Emmának rá kell döbbennie, hogy félelmetes titok birtokában van - ami akár az életébe is kerülhet.

A huszonöt éves Adrianne hercegnő életét a legtöbb ember irigyelné. A gyönyörű és elegáns lány napközben jótékonykodik, éjszakánként pedig egyik ragyogó bálból a másikba libben. Ám az elkényeztetett, gazdag nő képe csak álca, gondosan kiszámított próbálkozás a veszélyes igazság elrejtésére. Adrianne már tíz éve csak a bosszúnak él. Gyermekkorában tehetetlenül kellett végignéznie a szülei mesébe illő házasságának díszletei mögött titokban megbúvó kegyetlenséget. Azonban megalkotta a tökéletes tervet, hogy híres apja mindenért megfizessen. Meg fogja szerezni azt a dolgot, amit mindennél többre tart: a mesés, felbecsülhetetlen értékű Nap-Hold nyakláncot. Ám amikor már úgy tűnik, hogy minden készen áll a bosszú beteljesüléséhez, Adrienne megismerkedik egy férfival, aki úgy olvas a lelkében, mintha nyitott könyv lenne. Az okos, elbűvölő és rejtélyes Philip Chamberlainnek megvan a maga oka, hogy közel kerüljön Adrianne hercegnőhöz. S a lány túl későn eszmél rá a veszélyre... már két erős férfival kell szembenéznie: az egyik eleget tud ahhoz, hogy megfossza szabadságától, a másik elég elszánt ahhoz, hogy megfossza az életétől.

A IX. század második felében az Etelközben szállásoló hétmagyarok egyre több portyát indítanak a Havasokon (Kárpátokon) túli területekre. Kapcsolatba kerülnek a morva Szvatoplukkal, a nyémec Arnulf királlyal és a bolgár Simeon cárral. A törzsek egy része, főként a csodafiú szarvas erejét hordozó Kurszán vezette megyer és a turulforma madár erejét hordozó Álmos vezette tarján megerősödik, mások, mint a kér és a keszi meggyengülnek. Álmos nagyúrnak két fia születik Kurszán testvérétől, Madjarkától: Levente és Árpád. Az idősebb fivérben megtestesül mindaz, ami egy tarján törzsbéli harcost naggyá tesz: erős, a csatában bátor és szerencsés. Öccse, Árpád gyengébb, de megfontoltabb és nagyanyja, Emese benne érzi meg a turulforma madár erejét. Árpád már felnőtt férfi, amikor Kurszán a Havasok déli sóhegyeinek elfoglalására vezeti megyer színe-javát. Bátyja, Levente a bolgároktól elszenvedett vereség után eltűnik. Apja, Álmos északra vonul tarján harcosaival, hogy tárgyaljon vagy megharcoljon Kijív úr uraival. Ekkor érkezik a hír, hogy kelet felől a besenyők ismét áttörték a hétmagyar gyepűjét. Árpádra hárul a feladat, hogy az otthon maradt törzseket összefogja és harcba vagy biztonságba vezesse...

J. D. Robb legújabb regényében Eve Dallas gyilkossági nyomozónak a múlt romjai között kell megtalálnia egy gyilkost. Az áldozat hajléktalan nő, akinek a holttestét egy törmelékkel teli konténerben rejtették el. Arról ismerték a környéken, hogy papírvirágokat adott azoknak, akiktől kapott némi aprót - és hogy minden szabálysértésről beszámolt a rendőröknek, amit az utcákon látott. Ám a füzetet, amelybe felírta a szemetelőket és egyéb szabálysértőket, sehol sem találni. Aztán Eve-et áthívják a szomszédos építkezésre, ahol szintén emberi maradványokra bukkantak - évtizedes maradványokra, rajtuk arany ékszerekkel és jó ruhákkal - a bontási munkálatok során. Nem örül, amikor kiderül, hogy az építkezés a férjéé, Roarke-é - nem mintha meglepné, hiszen az ír milliárdosé New York jelentős része. Hirtelen az ingatlanfejlesztés, a több nemzedéken át öröklődő családi vállalkozások, a homályos ügyletek és megdöbbentő titkok világában találja magát, miközben igazságot keres a két nőnek, akiktől elvették az életüket...

Ezernégyszáznegyven. A Szent Korona elrablását követően vészterhes idők köszöntenek a Magyar Királyságra. Rövid időn belül két új királyt is megkoronáznak Székesfehérvárott: egy néhány hetes csecsemőt, és a tizenhat esztendős lengyel Ulászlót. Az ország kettészakad, s a pártok között véres polgárháború robban ki. Hunyadi Jánosnak is el kell döntenie, melyik oldalra áll. Ám miközben a magyar főurak egymás ellen kelnek hadra, egymás birtokait prédálják, Murád szultán kihasználva a zűrzavart, hatalmas sereggel indul meg, hogy elfoglalja a Magyarország kapujának tartott Nándorfehérvárt. A bárók nem küldenek felmentő sereget, egyedül Hunyadi siet a szorongatott erőd megsegítésére...

Egy szupersztár krimiírónő meglátogatja a nővérét, hogy szabaduljon a dedikálókörútja unalmából, ám egyszer csak azon kapja magát, hogy egy valódi gyilkos után nyomoz, aki egyszer már darabokra zúzta az életét... most pedig véget akar vetni neki. Grace McCabe döbbenten látja, hogy nővére, Kathleen egy lepusztult washingtoni negyedben él, és csúnya válása után telefonszex-operátorként egészíti ki jövedelmét. De ha a cége, a Fantasy Inc. teljes névtelenséget biztosít alkalmazottainak, akkor milyen veszélyeket rejthet ez a munka? Grace hamarosan megtudja a választ, amikor egy este hazaérve olyan rettenetes látvány fogadja, ami akár az egyik saját regényében is szerepelhetett volna. Az írónő nem fogadja meg a hidegfejű nyomozó, Ed Jackson tanácsát, és vakmerően csapdát állít, hogy előcsalogassa a gyilkost rejtekhelyéről. De mi védheti meg egy őrült zsenitől, akinek senki és semmi nem állíthatja meg gyilkolási vágyát?

A Csiglemezőből megismert északi származású, de a székelyek között, Székelyországban felnövő Keménd a Ménmarót elleni csata után a Mecsek hegységtől délre telepedik le tizedével. A kis közösség szépen gyarapodik, megveti lábát, gyökeret ereszt a Vas-hegy mellett. Egy napon azonban vendégük érkezik: Tokaj, a magyar táltos, és a székelyek élete fenekestül felfordul. Keménd előbb Öttorony városát kémleli ki a táltos társaságában, majd azt a feladatot kapja, hogy a dél felé elterülő mocsarakon átvezető Hosszúhíd fő erődjét, Brangna, vagy ahogy a magyarok mondják, Branya ispán várát fürkéssze ki. Árpád fejedelem ugyanis újabb hódításokra készül. Meghal Arnulf keleti frank király, a Morva Birodalmat belharcok gyengítik meg, minden adott ahhoz, hogy a törzsek megnyissák dél felé, Konstantinápoly felé az utat. A Brangna várából visszatérő Keménd beszámol Árpád fejedelemnek a látottakról, aki egy a magyarokhoz csatlakozott másik törzs, a kabarok körmönfont ravaszságáról híres vezére, Aba nagyúr alá rendeli a székely tizedfőt. Több tízezres magyar sereg indul Brangna várának elfoglalására, és a harcból a székelyeknek is ki kell venniük a részüket - sokszor a legelső sorban...

A Turul nemzetsége regényfolyam a magyarság történetének négyszáz évét öleli fel - cselekménye akkor kezdődik, amikor a magyarok átkelnek a Vereckei-hágón, és a tervek szerint 1301-ig, az Árpád-uralkodóház kihalásáig tartja izgalomban az olvasókat. Akiket érdekel a magyar történelem, és nem csupán az, ami "felül", a fejedelmek, királyok és királynék, hercegek és főurak között történt, hanem hogy miképpen éltek akkortájt "odalent" a szegényebb emberek, a parasztok, kézművesek, katonák, szolgák - egyszerre találja meg mindezt ebben a monumentálisnak ígérkező regénysorozatban. Míg az előző két kötet, az Árpád és fiai és A fejedelmek arról a korszakról szólt, amiről kevés írásos emlékünk maradt fenn, az Egy vezér útja közelebb kerül az ismert tényekhez. Taksony, Geyza és Vajk (István) itt még egy időben élnek, és a történetük hatalmas léptekkel megy előre. Már felmerül a nagy dilemma: maradjanak-e a magyarok pogányok, rémületet keltő idegenek, kik szemben állnak a keresztény népekkel és hatalmakkal, vagy legyenek keresztények, a nép és a Hon fennmaradása érdekében próbáljanak idomulni a Nyugathoz? Mint egykor a valóságban, a regény hőseiben ugyanúgy dúlnak a kétségek. A valóban létezett vezérek és a szerző által kitalált mellékszereplők közül többen nem hagyják, hogy az események elsodorják őket. Igyekeznek maguk formálni nem csupán a saját sorsukat, de Magyarhon jövőjét is.

A rigómezei vereség után Magyarország végveszélybe kerül. Nincs jelentős hadereje, amellyel fel lehetne tartóztatni egy esetleges török inváziót a déli határon. Hunyadi János, a megtépázott hírnevű kormányzó hiába igyekszik sereget toborozni, az Országtanácsot irányító bárók, főurak, különösképp Cillei Ulrik gondoskodnak róla, hogy ez ne sikerülhessen. Ráadásként a Jan Giskra által vezetett huszita hordák garázdálkodása lángba borítja az északi vármegyéket. Hunyadi kénytelen engedni a nyomásnak, és Felső-Magyarországra vezetni csekély erőit, hogy legalább ideiglenesen megzabolázza a megszállókat. Eközben keleten világformáló események zajlanak. Konstantinápoly új, ambiciózus császára mindent megtesz annak érdekében, hogy a küszöbönálló oszmán támadástól megvédelmezhesse az ezeréves várost. Ebben segítségére lehet egy magyar ágyúöntő mester, aki elismertség és vagyon reményében kínálja fel szolgálatait Konstantinnak. Igen ám, de tehetségére másnak is szüksége lenne: az Oszmán Birodalom trónörököse, a mind türelmetlenebb Mohamed elhatározza, hogy a hatalmat megszerezve első dolga lesz ostrom alá venni a keleti kereszténység metropoliszát. Viharfellegek gyűlnek keleten, nyugaton. Konstantinápoly egyetlen reménye Hunyadi János marad, azonban a magyar kormányzó kezét a belső széthúzás és árulás következményei kötik gúzsba. Márpedig ha Konstantinápoly elesik, a török hadak útjában már csak a megrendült erejű Magyar Királyság áll, mielőtt az iszlám a Nyugat meghódításába kezdhetne. Olybá tűnik, mindenki az Európa sorsát eldöntő végső összecsapásra készül...