Gold Book strana 9 z 37

A Magyar Királyságra vészterhes árnyékként telepedő török fenyegetést Hunyadi János kormányzó egy végső, mindent eldöntő hadjárattal igyekszik elhárítani. Seregeit összegyűjtve nagyszabású haditerv alapján tör előre a Balkán irányába. Célja a görög Szaloniki elfoglalásával egy jelentős magyar hadikikötő létesítése az Égei-tengeren, hogy a jövőben onnan indulhassanak a közös, európai felszabadító hadjáratok. Terve azonban kudarcot vall a szerb despota, Brankovics György árulása miatt. A magyar csapatok nem érik el a szövetséges albán hadak vonalait, így reménytelen ütközetre kényszerülnek II. Murád szultán elsöprő túlerőben lévő török seregével. Hunyadira pályafutása eddigi legnehezebb csatája vár. Három éjjel, s három nap talpig fegyverben kell állniuk a sarat; hiszen a középkor alkonyának egyik legvéresebb ütközetében nem csak Magyarország, de az egész keresztény Európa jövője a tét. Mindeközben a Hunyadi-ellenes erők a hátországban is újra szervezkedni kezdenek. Cillei Ulrik gróf a Felső-Magyarországot dúló cseh huszitákat és minden hájjal megkent vezérüket, Jan Giskrát veszi rá, hogy kezdjék újra fosztogatni, pusztítani a védtelen magyar vármegyéket. Hunyadi János kormányzóságának legnagyobb válságát éli meg ezekben a hetekben. Csapatai élet-halál küzdelmet vívnak a török világhatalommal Rigómező síkján, a szerbek és az oláhok árulása, valamint a bárói ligák ármánykodása és a Nyugat érdektelensége miatt egyre reménytelenebb helyzetbe kerülve… A válság legsötétebb óráiban, amikor Hunyadi vihartépte zászlai aláhanyatlanak, kiderül, hogy a nemzet támogatása elegendő-e ahhoz, hogy a kormányzó folytathassa harcát…

Kr. u. 55 A Római Birodalom keleti határvidékén baj készül, Cato tribunusnak és Macro centuriónak pedig fel kell készülni a háborúra… A fortélyos Párthus Birodalom Rhadamisztosz királyt elűzve megszállja Armeniát, egy olyan határvidéki területet, amelyet Róma magának követel. Bár a király nagyravágyó és könyörtelen, a személye nélkülözhetetlen Róma stratégiai érdekei számára. Corbulo tábornoknak ismét hatalomra kell juttatnia Rhadamisztoszt, ugyanakkor fel kell készítenie a csapatait a hatalmas Párthus Birodalom elleni háborúra. A tábornok az újonnan érkezett Catót és Macrót bízza meg, hogy alakulatukkal, a praetorianus gárda elit cohorsával hajtsák végre a feladatot. A küldetés, hogy az ismeretlen és feltérképezetlen vidéken átvonulva ismét trónra segítsék a népszerűtlen uralkodót, veszedelmesnek ígérkezik. A szövetségeseik megbízhatatlanok, és minden irányból ellenségek lesnek rájuk. A római sereg bátorsága és képességei a határaikat feszegető próbatétel elé néznek…

Folytatódik a magyar Szent Korona kalandjairól szóló trilógia, amely nagyobb részben a magyar nép, a magyar államiságért folytatott küzdelem története is. A mohácsi vésztől a magyar reformkorig meséli el, mi minden történt, és történhetett a koronával azokban a bizonytalan időkben. A sokak szerint szinte történelmi intézményként kezelt koronát, amelyre egész elméleteket, sőt állami törvényeket és rendeleteket építettek, kézről kézre adták az említett korokban. Próbálták elrabolni, eltüntetni, felhasználták zsarolásra, megfélemlítésre. Voltak olyan „magyar” uralkodók, akik csupán egyszerű „ékszernek” tartották, drágaköveinek és aranyának értékét becsülték csak, szimbolikus jellegére és nemzetet összefogó erejére ügyet sem vetettek. Megint másoknak jelvény volt, amelyet életükben egyszer egyetlen órára a fejükre tettek, magukra öltöttek, azután majdhogynem megfeledkeztek róla. Ám minden korban akadtak, akik a koronát szentnek tartották, és készek voltak életüket is adni, hogy a magyaroké maradjon. Mégis, a korona hosszú évtizedeket töltött „fogságban”, idegen érdekek szolgálatában. Egész emberöltők múltak el úgy, hogy senki sem láthatta, ha mégis, úgy politikai érdekek csaptak össze körülötte. A könyv a homályos évszázadokról szól, amikor védelmében ismert és neves, no meg ismeretlen hazafiak álltak ki. Mindezek ellenére az ország jelképe leggyakrabban idegen hatalmak játékszere lett, noha mindig akadtak, akik ezt nem tűrhették, és tettek ellene.

Tragikus balesetnek látszik, amikor egy gyógyulófélben lévő drogost, Lyle Pickeringet holtan találnak, mert túladagolta magát. Csakhogy a nővére, Rochelle, és Eve Dallas hadnagy okosabbak annál, hogy higgyenek a látszatnak. Lyle-t meggyilkolták, és a bizonyítékok a régi utcai bandája felé mutatnak. Miközben Eve és a férje, Roarke a város földalatti bárjaiban, drogtanyáin és sztriptízklubjaiban követik a gyilkos nyomát, újabb holttestet találnak. Mivel egyre erősebb a kapcsolat az élők és a holtak között, és az áldozatok száma is emelkedik, Eve tudja, hogy a lehető leghamarabb meg kell oldania ezt az ügyet, mielőtt a hataloméhes gyilkos vérfürdőt rendez a város utcáin.

A Csiglemezőből megismert északi származású, de a székelyek között, Székelyországban felnövő Keménd a Ménmarót elleni csata után a Mecsek hegységtől délre telepedik le tizedével. A kis közösség szépen gyarapodik, megveti lábát, gyökeret ereszt a Vas-hegy mellett.  Egy napon azonban vendégük érkezik: Tokaj, a magyar táltos, és a székelyek élete fenekestül felfordul. Keménd előbb Öttorony városát kémleli ki a táltos társaságában, majd azt a feladatot kapja, hogy a dél felé elterülő mocsarakon átvezető Hosszúhíd fő erődjét, Brangna, vagy ahogy a magyarok mondják, Branya ispán várát fürkéssze ki. Árpád fejedelem ugyanis újabb hódításokra készül. Meghal Arnulf keleti frank király, a Morva Birodalmat belharcok gyengítik meg, minden adott ahhoz, hogy a törzsek megnyissák dél felé, Konstantinápoly felé az utat.  A Brangna várából visszatérő Keménd beszámol Árpád fejedelemnek a látottakról, aki egy a magyarokhoz csatlakozott másik törzs, a kabarok körmönfont ravaszságáról híres vezére, Aba nagyúr alá rendeli a székely tizedfőt. Több tízezres magyar sereg indul Brangna várának elfoglalására, és a harcból a székelyeknek is ki kell venniük a részüket – sokszor a legelső sorban…

Ezerhatszázhetvenhat. Nem sokkal fia, a későbbi II. Rákóczi Ferenc megszületése után I. Rákóczi Ferenc megbetegszik és meghal. Nem lehet tudni, bizonyítani pedig végképp nem, hogy mérgezés történt, az azonban bizonyos, hogy a bécsi udvarnak érdekében állt a legerősebb és leggazdagabb magyar főnemesi család meggyengítése, ugyanis ha a családfő fiúörökös nélkül hal meg, leánya csak birtokai negyedét örökölheti, a többi a császári kincstárra száll. Az újszülött Ferenc és nővére, Julianna két főúri származású, vasakaratú és igen tehetséges asszony gondoskodása közepette nő fel. Báthory Zsófia és Zrínyi Ilona kapcsolata azonban nem mentes konfliktusoktól, különösen azokban az időszakokban, amelyekben az idősebb fejedelemasszony hagyja, hogy az unokái és özvegy menye iránt érzett szeretetét elnyomja két állandó kísérője, jezsuita gyóntatója és apáca nővére pusmogása. Csikász Lajos II. Rákóczi Ferenc élettörténetét megörökítő történelmi regénysorozatának második kötete, A két fejedelemasszony nem pusztán lebilincselően érdekes családtörténet, hanem rendkívül pontos és részletes korrajz a magyar történelem azon évtizedeiről, amelyekben nem csak a török külső fenyegetése gyengítette Magyarországot, hanem a bécsi udvar és a vele szövetséges királypárti nemesség, valamint a bujdosó lázadók között dúló, sokszor még kegyetlenebb belharc is.

A NEM TÚL TÁVOLI JÖVŐBEN A TECHNOLÓGIA URALJA A VILÁGOT, DE EVE DALLAS NEW YORK-I NYOMOZÓ SZÍVÉT MÉG MINDIG EGYETLEN DOLOG VEZÉRLI: A SZENVEDÉLY… Eve Dallas, a New York-i rendőrség hadnagya egy könyörtelen gyilkos után nyomoz. Tíz év tapasztalatával a háta mögött tudja, ha túl akarja élni, csak az ösztöneiben bízhat. És minden figyelmeztetés ellenére belehabarodik Roarke-ba, egy ír milliárdosba – aki egyben gyanúsított is abban az ügyben, amelyben Eve nyomoz. De a szenvedélynek és a csábításnak sajátosak a törvényei, és Eve annak a férfinak a karjai között találja magát, akiről semmit sem tud – kivéve azt, hogy mindennél fontosabb számára a közelsége. J. D. ROBB a New York Times bestsellerírójának, NORA ROBERTS-nek az álneve. Meztelenül a halálba című regényében színre lép Eve Dallas, aki a csábító szenvedély és egy botrányos gyilkosság közötti vékony peremen egyensúlyozik…

Az írónő három, számára legkedvesebb regénye egy kötetben. „Roberts gazdag és lebilincselő nyelvezetével olyan szereplőket teremt, akiknek az egymáshoz való viszonya a szemünk láttára alakul ki és fejlődik, és akik először az olvasó képzeletében, majd a szívében élnek tovább” – lelkendezik a Publishers Weekly. A Szégyen című regény írója, a New York Times sikerszerzője most három olyan történetet nyújt át, amelyben mesterien ötvözi a szenvedélyt és a feszültséget, és amelyeket kifejezetten önnek írt… MA ESTE ÉS MINDEN ESTE Amikor az elismert antropológusnő elvállalja, hogy segít egy írónak a készülő regényét megírni, nem is gondolja, hogy a közös munka milyen szenvedélyes együttműködéshez vezet…  VAN VÁLASZTÁSOD Egy nemzetközi csempészhálózat veszélyes csapdába csalja a szép régiségkereskedőt és a New York-i zsarut, miközben a férfi és a nő egymás rabjaivá válnak… ÚJRAKEZDÉSKét washingtoni televíziós riporter próbálja megvédeni a szerelmét az egyéni becsvággyal és a hírnévvel járó ­veszélyektől…

EGY OLYAN KORBAN, AMIKOR A TECHNOLÓGIA KÉPES FELTÁRNI A LEGSÖTÉTEBB TITKOKAT IS, CSAK EGY HELYRE LEHET ELREJTENI A BŰNÖS SZENVEDÉLYT – A SZÍV MÉLYÉRE… Az első áldozatra egy esős éjjelen, a járdaszélen heverve találtak rá. A másodikat az otthonában gyilkolták meg. Eve Dallas rendőr hadnagynak nem okozott gondot, hogy megtalálja a két eset között az összefüggést. Mindkét nő még életében gyönyörű, és kiemelkedően sikeres volt. Szerették őket, csillogó életükről beszélt az egész város. Hatalmas, gazdag férfiakkal álltak kapcsolatban, és ez a tény gyanúsítottak hosszú listájával látta el Eve-et – beleértve saját szerelmét, Roarke-ot is. Mint nőnek, meg kellett bíznia abban, akivel megosztotta az ágyát. De rendőrként követnie kellett minden felbukkanó nyomot… kivizsgálnia minden botrányos pletykát… felfednie minden titkolt szenvedélyt, nem számít, milyen mélységekbe kell értük ásnia. Vagy milyen veszélynek teszi ki ezzel magát. J. D. ROBB a New York Times bestsellerírónőjének, NORA ROBERTS-nek az írói álneve. A halál fényében című regényében a nyomozás merész, új világát tárja elénk, ahol egymásra talál a magasan fejlett technológia és a rendőri munka – de a szívekben még mindig a szenvedély az úr.

Az írónő három legkedvesebb, Írországban játszódó története Nora Roberts gyönyörűen meséli el a legendákat, behatóan ismeri Írországot és az ott élő, sodróan szenvedélyes embereket. „Egyre jobbak és jobbak az írásai” (Millwaukee Journal Sentinel). Most egy kötetbe gyűjtve jelenik meg ez a három, a mágiáról, szerelemről, és ennek az elragadó országnak a szépségéről szóló kisregénye – bizonyságul, hogy a New York Times első számú bestsellerírónője valóban „mestere a hivatásának” (People). A Megbabonázva című történetben egy gyönyörű nő ezer évig tartó bűbájt bocsát álmai férfijára – és ezzel olyan rémálmot szabadít el, amivel csak a szerelem veheti fel a harcot… A Mindörökké egy bájos lány utazását meséli el egy másik világba – és megjelenik benne egy jóképű művész is, aki képes átalakítani a szerelem erejét. Az álmok birodalmában egy fiatal lány kerül kapcsolatba egy idegen férfi múltjával – és az átokkal, ami mindörökre saját álmai csapdájába zárta.

AMIKOR A TECHNIKA KÉPES MEGTEREMTENI A SZÉPSÉGET ÉS A FIATALSÁGOT, A SZENVEDÉLY ÉS A KAPZSISÁG LE TUDJA ROMBOLNI… Ő volt a legkeresettebb nő a világon. Egy topmodell, akit semmi sem állíthatott meg, ha meg akarta szerezni, amire szemet vetett – még akkor sem, ha az egy másik nő barátja volt. És most holtan hever egy brutális gyilkosság áldozataként. Eve Dallas rendőr hadnagy egész élettapasztalatát latba vetve nyomoz az ügyben, amikor a gyanú hirtelen a legjobb barátnőjére terelődik, aki a harmadik személy szerepét játssza a végzetes szerelmi háromszögben. Eve rádöbben, hogy a csillogó álarc mögött a divat világa megszállottan hajszolja a szépséget és a hírnevet. És ha valaki lekerül a kifutóról, azt kíméletlenül beszippantja a New York-i alvilág, ahol droggal minden problémát meg lehet oldani – de semmi sincs ingyen… J. D. ROBB a New York Times bestsellerírónőjének, NORA ROBERTS-nek az írói álneve. Halhatatlan a halálban című regényében egy olyan világot mutat be, ahol a technika megváltoztatta a nyomozási módszereket, de az emberi szív természete maradt a régi…

Magyarország, 973 Koppány, a hétmagyarok nagyurának unokaöccse és leendő utódja mindössze tizenegy éves, amikor a megkeresztelkedését követő napon apját, Tar Szöréndet, a nagyúr bátyját egy kisebb csetepatéban megölik. Koppány szinte gyerekként lép atyja örökébe: Somogy ura lesz, és az öreg táltos, Turda, illetve fiatal hadnagya, Ravasz támogatásával sajátítja el mindazt, amit egy árpád törzsbéli vezérnek tudnia kell háborúról és békéről, emberekről és szellemekről egyaránt. Tíz évvel később már hadat vezet Gyevicsa nagyúr parancsára Mölk ellen, majd apja és a nagyúr öccsének, Bélának a halála után rá hárul Béla fiának, a kis Vászolynak, a majd utána következő nagyúrnak nevelése is. Miközben Koppány férfivá érik, egyre több változás történik a magyar törzsek országában: a nyugati gyepűt német telepesek özönlik el, Gyevicsa nagyúr udvarában egyre több a latin pap és német lovag, fia, Vajk, bajor feleséget vesz maga mellé. Változik a világ, és nem mindenki szerint jobbra: sokan panaszkodnak, hogy „Gyevicsa nagyúr kemény a népeivel és lágy az idegenekkel”. És végül eljön a nap, amelyen a nagyúr megesketi a törzsek vezéreit, hogy az ősi szokással szembefordulva halála után nem a legidősebb árpádfit, Koppányt, hanem saját fiát, Vajkot választják majd a hétmagyarok nagyurának… Cs. Szabó Sándor a rendelkezésre álló történeti és néprajzi források felhasználásával egyedi hangvételű, ítélkezéstől és propagandától mentes regényben fest magával ragadó képet a magyar történelem talán legfontosabb évtizedeiről.

Még azok is haszonnal, ugyanakkor izgalommal forgathatják majd a szerző új könyvének lapjait, akiket eddig nem különösebben érdekelt a magyar korona sorsa. Az író, aki a magyar történelemnek szinte minden korszakát feldolgozta komoly monográfiákban, dokumentumkötetekben, életrajzokban és regényekben, ezúttal nem sokat foglalkozik a „Szent Koronát” övező tanokkal, eszmékkel és hiedelmekkel – inkább annak sorsát követhetjük a könyv lapjain. Amely egyszerre regény és tanulságos olvasmány, bár semmi kitalálás nincs benne, hiszen azt írja le, ami valóban megesett az ezeréves magyar ékszerrel, amely egyben jelkép volt. Sőt az országot és annak tartományait összefogó, sokak által királyoknál nagyobb hatalommal bíró, önmagában jogintézményt képviselő tárgy volt. A több kötetre tervezett mű első részét tartja kezében az olvasó. Megtudhatja belőle, hogyan „született” a korona, hogyan hozták el Magyarországra és az első király fejére kerülve milyen nagy hatást gyakorolt az utódokra. Méltó és olykor bizony arra méltatlan emberek viselték, akiknek olvashatunk e lapokon nemegyszer közömbös, aljas vagy nemes tetteiről. Az Árpád-házi királyok kihalása után a korona „idegen kezekbe” került, hol elrabolták, hol zálogba csapták, hol kiváltották és ily módon megszabadították. Volt, hogy elveszett, és megtörtént, hogy teljes tudatossággal betörtek őrzőhelyére és elvitték olyanok, akik azt nem érdemelték meg. Tették meglett férfiak, igazi hercegek, de kisfiúk, sőt csecsemők fejére. Hogy megszerezzék, összeesküdtek, loptak, gyilkoltak, raboltak. Uralkodásuk mindennél fontosabb jelvényeként viselték magyar, francia, német, cseh, lengyel királyok, öltek és haltak érte sokan, sok csatában. Az első részben a korona első ötszáz évét ismerhetjük meg, egészen a mohácsi vészig kísérjük kalandos sorsát.

Minden napját úgy élte, mintha az utolsó lenne.Lehet, hogy ez valóban az… Mercy Kilpatrick FBI-ügynök egy, a világ végére készülő családban nőtt fel. Hitte, hogy sehol sem lehet nagyobb biztonságban, mint Oregon ritkán lakott vidékein. Bár az apja nem tudta megbocsátani, hogy elhagyta szülővárosát és az FBI nyomozója lett, Mercy nem szakadt el teljesen a gyökereitől. A régi szokások a vérében vannak. Ez az ő titka – ez, és az erdő mélyén rejlő, a túléléshez szükséges felszerelésekkel és készletekkel ellátott faháza. Ettől a faháztól nem messze találkozik Mercy egy kislánnyal, akinek a nagyanyja súlyos, kés okozta sebektől haldoklik. Több száz mérfölddel távolabb rábukkannak egy hasonló módon összevagdalt holttestre. Az áldozatok – egy városi bíró és az erdőben élő idős asszony – nem is különbözhetnének jobban egymástól. Mercynek Truman Daly rendőrfőnök segítségével még azelőtt meg kell találnia a gyilkost, mielőtt újabb áldozatokat szed. Mercy tudja, hogy a múltja nem hagyja nyugodni. Tudja, hogy a családja neheztel rá. Hogyan őrizheti meg így a titkait… amikor csak azok menthetik meg?

Az írónő három kedves kisregénye szerelemről, mágiáról és boldogságról A boszorkányok órájában egy nyomorgó királyság varázslóistene megjövendöli egy bátor és gyönyörű nő eljövetelét, aki a szerelemben a szívét, a csatában a sorsát követi… A tél rózsájában egy távoli szigeten, melyet örök tél sújt, a fiatal királynő meggyógyít egy sebesült harcost – és az igaz szerelem érzése felolvasztja a szívét. A távoli világban egy elragadó középkori démonvadász érkezik a huszadik századi New Yorkba, hogy megvívjon az idegen világ kihívásaival – és a férfival, aki a végzete.

Audun hajdan kovács volt. Ulfar egy király rokona. Az ostrom alá vett Stenvik városában találkoztak, miközben Olav király a Fehér Krisztus hitét terjesztette a Régi Istenek földjén. A Régi Istenek azonban nem mondtak még le a népükről. Audun és Ulfar megpróbálta elkerülni a sorsát, de sikertelenül. Újra találkoztak, és mindketten új célt találtak – csakhogy a Fehér Krisztus szolgái erős ellenfélnek bizonyultak. Ha sikerre akarják vinni az ügyüket, nekik is hasonlóan erős szövetségeseket kell találniuk. Trondheimben – megfogyatkozott seregével és a követelőző helyi törzsfőkkel körülvéve, akik csak rosszat kívánnak neki – Olav király rájön, hogy a béke fenntartása sokkal jobban próbára teszi a hitét, mint a háború megnyerése. És mindeközben messze északon életre kel valami nagyon ősi, nagyon gonosz és nagyon haragos dolog.