Gold Book strana 9 z 34

New York Új Globe Színházának a megnyitóján a színpad gyilkosság helyszínévé válik, amikor leszúrják az előadás legnevesebb színészét. Eve Dallasnak az ügy egyenesen az ölébe hullik. Nemcsak ő vezeti a nyomozást, de egyben szemtanúnak is számít - és amikor a sajtó kideríti, hogy a színház a férje tulajdonát képezi, olyannyira reflektorfénybe kerül, hogy alig tudja elviselni. Csak úgy menekülhet, ha minél gyorsabban igyekszik megtalálni a gyilkost. Minden és mindenki gyanús... És eközben meg kell húznia a határvonalat az igazság - és a remek színjáték között.

Michael Foss ebben a kiváló könyvben ablakot tár a világ egyik legbizarabb kalandjára, amelyben az átlagemberek tettei megváltoztatták a történelem menetét.

Nemere István legújabb könyvében Magyarország és a Horthy család történetét dolgozza fel, az Adolf Hitlerrel való első találkozástól kezdve az 1930-as évek végének kül- és belpolitikai történésein, majd a II. világháború eseményein át egészen az emigráció éveiig. Főszereplői ... Folytatás ›› részben fiktív, részben valós történelmi alakok. A szerteágazó kutatómunkán alapuló mű áttekintést nyújt a korabeli Magyarország szinte minden társadalmi osztályának a hétköznapjairól, a kormányzati politikai jobbra tolódásának hatásairól akár a hadsereg tisztikarára, akár a zsidó származású értelmiség, közhivatalnokok és tőkések, akár a budapesti éjszaka legendás mulatóinak és mulattatóinak körében. Különös hangsúlyt kap a két Horthy fiú, István és Miklós sorsa a korszakban, egészen az előbbi vitatott körülmények között, az orosz fronton bekövetkezett haláláig. A szerző részletesen bemutatja az 1944. március 19-i német megszállás előkészítését, a lehetséges német hírszerző és diverzáns tevékenységet, a bevonulás kulcsmozzanatait, a híres-hírhedt Otto Skorzeny budai akcióját és ifjabb Horthy Miklós elrablásának körülményeit. A sors rabjai nem történelmi ítélkezésre vállalkozik, hanem igyekszik az írói szabadsággal élve, de a történelmi tényeket nem megmásítva úgy bemutatni az 1930-as és 1940-es évek eseményeit, hogy az olvasó saját maga formálhasson véleményt azokról. A(z) A sors rabjai (Könyv) szerzője Nemere István.

"Vérrel borított kezére nézett, majd a padlón növekvő tócsára, a falakat és a pultot pettyező cseppekre. Egy igazi művész, gondolta. Talán meg kellene próbálkoznia a festészettel..." A gyilkosok hálaadáskor sem pihennek. Eve Dallas, a NYPSD hadnagya és milliomos ... Folytatás ›› férje, Roarke a család és a barátaik inváziójára készül, miközben egy hálátlan fiú elhatározza, hogy nem hallgatja tovább a szülei örökös zsörtölődését - és véget vet az életüknek. Jerald Reinhold hamarosan elkezd legázolni mindenkit, aki közé és a könnyű élet közé állt. Eve minden erejét latba vetve igyekszik megvédeni a lehetséges áldozatokat, de Jerald egy borzalmas lépéssel mindig előtte jár. Miközben közeleg az ünnep, Eve kétségbeesetten próbál rájönni, ki lehet a következő Jerald hosszú listájáról, hogy megfékezze a gyilkos tombolást... "Gyomorszorító érzelmi dráma" (David Baldacci) "Eva Dallas - kemény, mégis pokolian szexi" (Stephen King) "Színtiszta szórakozás" (Guardian) A(z) Halálos hálátlanság (Könyv) szerzője J. D. (Nora Roberts) Robb.

I. sz. 263 - a barbár betörések és a véres lázadások azzal fenyegetnek, hogy szétszakítják Róma imperiumát. Északon a törzsek egyre vakmerőbb portyákat indítanak az imperium ellen - ilyen vérszomjjal Róma soha nem került még szembe. Ballista előtt élete legveszélyesebb ... Folytatás ›› utazása áll, meg kell próbálnia egymás ellen fordítani a fűtengeren élő barbár törzseket. Szembe kell néznie a herulokkal - a legbizarabb és legbrutálisabb nomád törzzsel -, a Húsevőkkel, Észak farkasaival. Az út során valaki - vagy valami - vadászik a küldöttség tagjaira, egyesével végez velük, rettegést és megcsonkított holttesteket hagyva maga mögött. Ballista idegen földön jár, idegen népek között, de lehetséges, hogy a legnagyobb veszély mégis a saját famíliája felől fenyegeti? A(z) Észak farkasai (Könyv) szerzője Harry Sidebottom.

Minden generációban él harminchat igaz lélek. Az ő életük a világ sorsának a kulcsa. És valaki most a halálukat akarja. Amikor egy gyermekkori tragédia újra kísérteni kezdi David Shepherd professzor életét, váratlanul olyan tudás birtokába jut, amelytől az egész világ érzékeny egyensúlya függ. Rábukkan a Nevek könyvére, a bibliai Ádám korából származó, örökre elveszettnek hitt ősi szövegre. A kabbalista tradíció úgy tartja, a könyv a minden egyes generációban létező harminchat igaz lélek - a Rejtőzködők - nevét tartalmazza, akik pusztán erényeikkel biztosítják a világ fennmaradását. A legenda szerint, ha mind a harminchat Rejtőzködő meghal, bekövetkezik a világvége. Amikor a Rejtőzködők - nem természetes okokból - fogyatkoznak, a világ egyre instabilabbá válik: háború tör ki Afganisztánban, szökőár zúdul New Yorkra, brutális terrortámadásokat hajtanak végre Melbourne-ben, Iránban pedig felrobban egy olajtanker. David ellenfele a Gnoseos, a titkos vallási szekta, melynek célja az igaz lelkek elpusztítása révén megsemmisíteni a világot. Az ügy hamar személyessé válik David számára, amikor mostohalányának nevét is felfedezi a veszélyeztetett emberek között. Az ősi iratok zseniális és gyönyörű izraeli szakértőjének segítségével versenyt fut a kabbala tradícióinak megismerésével, hogy megmenthesse a Rejtőzködőket, és velük a világot.

A tatárjárás (1241-42) Magyarország történelmének egyik legnagyobb pusztítása nemzeti tragédiaként került be a történetírásba és a köztudatba. A legújabb kutatások ugyanakkor arra is engednek következtetni, hogy a tragédia nem volt olyan nagy mértékű, mint eddig hittük. A dúlás után hazatérő IV. Béla bár megfogyatkozott, de semmiképpen sem megtört népet talált a Kárpát-medencében. Magyarország hadereje olyannyira erős maradt, hogy a király a "második honalapítás" mellett agresszív, terjeszkedő külpolitikát, többfrontos hadjáratokat folytatott. Országunk a tatárjárás iszonyata után is a térség meghatározó nagyhatalma maradt. Urbánszki László IV. Béla uralkodásának ezt a második, tatárjárás utáni, küzdelmekkel teli korszakát örökíti meg regénysorozatában. Hősei a kor híres vagy hírhedt alakjai mellett esendő mindennapi emberek, akik erővel és ravaszsággal szállnak szembe a rájuk törő ellenséggel. A nádasok rejtekében veszett farkasként küzdő parasztok, halászok, pásztorok tettei olykor a csataterek hősi eseményeit is felülmúlják. A Vérszagra gyűl című regény a mongol betörés évében játszódik. A kedélyes nyugalomban élő, mocsárszéli kis faluba (ma Ladánybene) izmaelita kereskedőknek álcázott mongol felderítők, kémek érkeznek. Az idill rémálommá változik, amikor kiderül, hogy a csapat a közelgő, népeket elsöprő förgeteg előhírnöke: kisebb, de ugyanolyan pusztító szélvihar. A falu népe a mocsár mélyére rejtőzik, és szembeszáll a förgeteggel. Halászok, parasztok, nők és gyerekek küzdenek a hajdanvolt világ legjobb harcosai ellen a torokszorítóan izgalmas, életszerű hitelességgel megírt regényben.

A Római Birodalom közel tíz éve harcol fáradhatatlanul a Britannia feletti uralomért. A küzdelem egyre elkeseredettebb, az ellenséges bennszülött törzsek ellenállása pedig mindjobban kifárasztja a legiók katonáit. A tapasztalatukról és megingathatatlan hűségükről elhíresült két katonát, Cato praefectust és Macro centuriót elküldik Rómából, hogy segédkezzenek a hadjáratban. Egy, a walesi hegyek mélyén épült előretolt hadállás parancsnokaiként azt a feladatot kapják, hogy számolják fel az ellenállást, méghozzá bármilyen szükséges eszközzel. De nemcsak a szilur törzs vad harcosait és fanatikus druida vezetőiket kell legyőzniük, hanem meg kell küzdeniük a trák lovascohors vezetéséért is, melynek parancsnoka, Quertus centurio sokat szenvedett az ellenség kezétől, ezért könyörtelen háborút vív, veszélybe sodorva mindenkit, aki követi. Kezdetét veszi a végsőkig tartó, ádáz küzdelem. Ha Catónak és Macrónak sikerül győzelemre vezetni az embereiket, Britanniára talán béke köszönthet. Macro és Cato - a római hadsereg csatákban edződött katonái - most Britanniában harcolnak a birodalomért.

A megbontott és a mögötte húzódó fal közötti, egy láb széles térben két csomag hevert a földön, vastag műanyagba csavarva. Ennek ellenére tisztán ki tudta venni, mit talált. Nincs abban semmi szokatlan, ha a multimilliomos Roarke saját maga felügyeli egy újonnan vásárolt ingatlana átalakítását - ám amikor ünnepélyes keretek között bontani kezdi az egyik falat, egy fiatal lány holttestét találja mögötte. Majd még egyet - összesen tizenkét kislány maradványait rejtették az álfalak. Roarke szerencséjére a város legjobb gyilkossági nyomozóját vette feleségül. Eve Dallas elszántan ered a gyilkos nyomába - különösen, miután rájön, hogy az épületben régen fiatalkorú bűnözők és elhagyott gyerekek menedéke működött. Olyan elhagyott gyerekeké, mint amilyen ő is volt valamikor. Ahogy a testület kiváló törvényszéki szakértői egymás után azonosítják az áldozatokat, Eve és hűséges társa, Peabody is fokozatosan közelebb kerülnek a döbbenetes igazsághoz.

Az Úr ezerháromszáznegyvenedik esztendejében, az idős Anjou Károly Róbert király uralkodásának őszén a Magyar Királyság erős, szilárd állam. Az uralkodó hosszas küzdelmek után megerősítette a központi hatalmat, felszámolta a főnemesi "kiskirályok" uralmát, és a felvirágzás útjára vezette az országot. Zétényfi András, az ifjú kőfaragó és kőművesmester a királyné egyik kegyencének zaklatásai miatt kénytelen elhagyni szülőhelye várát és biztos megélhetését. A Zemplén és a Bükk környékén vándorolva előbb a szentléleki kolostor pálos szerzeteseivel ismerkedik meg, majd az upponyi Dede-vár megerősítésénél kap munkát, ám hamarosan innen is mennie kell. Perényi Bulcsú, Szád-vár ura, az ifjú kisnemes leghőbb vágya, hogy a király lovagjává váljon, és miközben szerény birtokait igazgatja, izgatottan készül a hamarosan megrendezésre kerülő vitézi tornára és a trónörökös, Lajos herceg váratlanul bejelentett vadászatára. Mindeközben húga, a szép Villő sorra utasítja el nemesi kérőit, bírva betegeskedő édesanyjuk ígéretét, hogy maga választhatja meg jövendőbelijét. Bebek László, Csorba-kő ura súlyos adóságokkal küzd, és végső kétségbeesésében a Rudabányáról a királyi kincstárba útnak indított ezüstrudakra veti szemét. És mindeközben a sűrű erdők mélyén ott rejtőzik egy könyörtelen haramia, aki csak ura parancsára vár, hogy beteljesítse annak a gyermek trónörökösök életére törő Zách Felicián és családja kivégzése miatt forralt bosszúját... Bónizs Róbert regénye kiterjedt kutatómunkán alapuló, rendkívül olvasmányos és hangulatos tükre a XIV. századi Magyar Királyság életének. A puszta történelmi tényeken túl élethű képet fest a vidéki nemesség és köznép életéről, szokásairól, hétköznapjairól és ünnepeiről, szerelmeiről és halálos harcairól.

Kárpáthia keleti határain legyőzhetetlennek tűnő idegen sereg tűnik fel, hogy egymás után elpusztítsa a középkori szintre süllyedt királyságokat. A messze délen, Adrion partvidékén élő népek azonban még mit sem sejtenek a közelgő veszedelemről. Mindenki Cresson szigetkirályának küszöbönálló menyegzőjére készül, melyet az uralkodó soha nem látott pompával kíván megünnepelni. Hogy elkápráztassa alattvalóit, sok ezer halálra ítélt rabszolgát kényszerít afféle gigantikus gladiátorjátékban való részvételre. Szerencsétleneknek egy tengeri ütközetet kell megvívniuk Cresson partjainál - olyan ütközetet, melyet bizonyosan nem él túl senki. A pusztulásra szánt foglyok közt hamar feltűnést kelt egy nomád harcos, Kán Morgare, akinek eszében sincs a környék csőcselékét szórakoztatni. A tengeri gladiátorjátékból így hamarosan valódi, vérre menő ütközet lesz, melynek végső célját csak kevesen ismerik. Bán Mór kalandos Kárpáthia-sorozatának talán legizgalmasabb fejezeteit az Adrion-történetek alkotják. A szigetkirály kincse és A Romok Úrnője két sodró lendületű, nagyszerű regény varázslatos helyszínekkel és feledhetetlen karakterekkel.

A tatárjárás (1241-42) Magyarország történelmének egyik legnagyobb pusztítása, nemzeti tragédiaként került be a történetírásba és a köztudatba. A legújabb kutatások ugyanakkor arra is engednek következtetni, hogy a tragédia nem volt olyan nagymértékű, mint eddig hittük. A dúlás után hazatérő IV. Béla bár megfogyatkozott, de semmiképpen sem megtörtént népet talált a Kárpát-medencében. Magyarország hadereje olyannyira erős maradt, hogy a király a „második honalapítás” mellett agresszív, terjeszkedő külpolitikát, többfrontos hadjáratokat folytatott. Országunk a tatárjárás iszonyata után is a térség meghatározó nagyhatalma maradt. Urbánszki László IV. Béla uralkodásának tatárjárás utáni küzdelmekkel teli korszakát örökíti meg regénysorozatában. Történelmi tanulmányainkból tudjuk, hogy II. (Harcias) Frigyes osztrák herceg 1241-ben kizsarolta a mongolok elől menekülő királyunktól három határszéli megyénket. Nem annyira közismert azonban az, hogy Frigyes, kihasználva a kivérzett ország gyengeségét, 1242 tavaszán lerohanta Pozsony vármegyét. IV. Béla ekkor még Dalmáciában tartózkodott, a megye nem számíthatott külső segítségre. A reménytelen helyzetben lévő Hont-Pázmány Ehellős megyésispán, a hatalmát és övéit féltő nagyúr minden lehetőséget kénytelen kihasználni védekezés közben. Nemtelen, sőt aljas dolgokat is el kell követnie, sok szenvedést bocsátva arra a népre, amelyet meg akar óvni, hogy reménye legyen a győzelemre. Hajnalig imádkozva bánja bűneit, melyeket újra meg újra elkövet, hogy népét megvédje. A regény a mongol kivonulást követő hónapokkal folytatja a szerző előző, Vérszagra gyűl című kötetének történetét. Bene falu élethalálharcának veteránjai, boldogulásukat keresve a Felvidékre mennek, ahol újra harcba kényszerülnek. Ezúttal láncpáncélos, majdnem sebezhetetlen óriásokkal kell viaskodniuk, bár ők csak élni akarnak. Látszólag védtelen embereket is harcba kényszerít szeretteik halála, és újra bebizonyosodik, hogy a "veszett farkasként küzdő parasztok, halászok, pásztorok tettei olykor a csataterek hősi eseményeit is felülmúlják."

Napóleon Egyiptomban. Wellington Indiában. Megkezdődött az eposzi küzdelem az elsőbbségért. Forradalom, 1795-1805 A francia forradalmat követő zavaros időkben Napóleon Bonapartét árulással és megvesztegetéssel vádolják. A jó hírét csak az menti meg, ahogyan Itáliában és Egyiptomban vezeti a csapatait. Ám ezután haza kell sietnie Franciaországba, hogy helyreállítsa a rendet a forrongó országban, és békét kössön a nemzet ellenségeivel, vagy legyőzze őket. Közülük is elsősorban Angliával - és Arthur Wellesley-vel (a későbbi Wellington herceggel). Wellesley épp a világ másik felén, Indiában van, ahol veszély fenyegeti a brit érdekeket. Wellesley hatalmas seregeket vezet egy sor nagy hatalmú hadúr ellen, és hadjáratai eredményeképpen létrejön a Radzs - a gyémánt a Brit Birodalom koronáján. Tapasztalt veteránként tér vissza Angliába azzal a feltett szándékkal, hogy véget vessen Franciaország európai uralmának. Wellesley és Napóleon egyaránt győzni akar - bármilyen áron. Melyikük fog sikerrel járni?

Mi van, ha az egyedüli reményed legnagyobb ellenséged legyőzésére az, ha térdet hajtasz előtte és szövetséget esküdsz neki - majd csatlakozol a harcához saját néped ellen? Az angol Edward király bevonul Skóciába. Hadjáratának célja, hogy az Arthur korabeli próféciának megfelelően egyesítse uralma alatt a Brit-szigeteket. Wales eltiprása után ehhez már csupán Malakiás botjára, az ír nemzeti lét szimbólumára van szüksége. Edward számításait egyetlen ember húzhatja keresztül. Robert Bruce hát-rahagyja háborútól gyötört szülőföldjét, és Írországba hajózik, hogy még Edward előtt megszerezze a botot. Ereiben királyok vére folyik, és sorsa, hogy továbbvigye családja igényét Skócia trónjára. Ám a vad vidéket járva, egy kíméletlen orgyilkossal a nyomában Robert távol került célja beteljesítésétől. Ráadásul mások is kiszemelték maguknak Skócia koronáját, és gyülekezni kezdenek régi ellenségei. Ez a hódítás, a hatalom és az árulás játszmája, és Robert belátja, ha győzni akar, előbb le kell mondania mindenről, amit szeret. Mindig is készen állt rá, hogy a harcmezőn haljon meg - de mit kell még feláldoznia, hogy életben tartsa a reményt? A Renegát a cselszövés és a megosztott hűség, a harc és az árulás lélegzetelállító regénye, valamint a középkori világ kiváló ábrázolása.

Egy ember bátorságán múlik egy város sorsa. Nagy Sándor halála után kitört az emberiség történelmének legnagyobb háborúja - egy háború, ami tűzviharként söpört végig az ismert világ egyik végétől a másikig, ahogy a világhódító egykori tábornokai sakálokként marakodtak hatalmas birodalma koncain. I. e. 305-re már csak a halálos játék legerősebb résztvevői néztek far-kasszemet egymással a Földközi-tenger fölött: Ptolemaiosz, Egyiptom királya, és Félszemű Antigonosz, Ázsia ura. Kettejük között pedig ott van Rodosz szigete a stratégiai fontosságú erődvárossal, amely nem kötelezhette el magát egyik fél mellett sem. Ám a városban csapdába esett valaki, akinek megvan a bátorsága és az elszántsága ahhoz, hogy megmentse Rodoszt a pusztulástól. Valaki, aki legjobb barátaival körülvéve, élete szerelmére rátalálva egyszerűen nem engedheti meg magának a kudarcot. Szatürosz, a Boszporosz királya.