Gold Book strana 8 z 37

Franciaország, 1429 A galambóci ostrom már csak nyomasztó emlék Luxemburgi Zsigmond magyar király számára. A török fenyegetés helyett ezúttal is európai diplomáciai fortélyok kötik le figyelmét: ifjú lovagját, Hunyadi Jánost egy fontos küldetéssel a Franciaországba tartó követség katonai parancsnokának nevezi ki. A követség feladata, hogy üzenetet vigyen Zsigmond burgundiai rokonainak, kérve, támogassák őt német-római császárrá koronázása ügyében. A magyar küldöttség a később "százévesnek" nevezett francia-angol háború kellős közepébe csöppen. A király burgundiai rokonsága Compiegne közelében épp arra készül, hogy elfogjon egy tizenkilenc esztendős francia leányt, aki rövid idő alatt lángba borította az egész országot, és új reményt adott népének a megszálló angolok elleni küzdelemhez. Amikor aztán a franciák és angolok összecsapása a tetőfokára hág, Hunyadi szemtanúja lesz egy csodálatos eseménynek, mely megváltoztatja egész életét. A KIRÁLY HARMADIK ESKÜJE 1456 decemberében - néhány hónappal a csodálatos nándorfehérvári diadal után - egy csikorgó, téli estén Kecskemét akkori népe történelmi esemény szemtanúja lehetett. A Temesvárról Buda felé tartó királyi menet, V. Lászlóval az élen, s a kíséretükben utazó két Hunyadi fiú, László és Mátyás a városban töltöttek egy éjszakát... A HUNYADI - A szűz kardja című kisregény a Hunyadi-regénysorozat első és második kötete közötti időszakban játszódik 1429-30 táján Franciaországban. A kötetben a vadonatúj Hunyadi-kisregény mellett helyet kap egy rövidebb regényrészlet A király harmadik esküje című tanulmány részeként, továbbá egy terjedelmes interjú Bán Mórral a Hunyadi-sorozat várható köteteiről, a széria keletkezésének kulisszatitkairól és a Mátyás királyról, valamint Corvin Jánosról szóló sorozatokról is, illetve a szerző itt közli válaszát egy, a sorozattal kapcsolatban megfogalmazott kritikára is.

Kr. u. 880. Az Etel folyó mellett elterülő sztyeppén élő magyari törzsekre egyre nagyobb nyomás nehezedik kelet felől: a besenyők betörései megszaporodnak, és nyilvánvaló, hogy ezek a támadások csak előszelei egy nagyobb viharnak, az összes besenyő törzs nyugat felé vonulásának. A magyarok lassan, de biztosan harapófogóba kerülnek a keleti lovasnépek és a nyugati birodalmak, Bizánc és a Bolgár Cárság között. Mindemellett a magyarok törzsszövetsége is megosztott: Levedi, a kündü csak a megyer és a kürtgyarmat törzsek támogatását bírja, a másik öt törzs a gyulát, Álmost támogatja. Álmos célja az, hogy egyetlen vezér alatt egyesítve a magyar törzseket szembeforduljon a keletről közelgő viharral, és az érkező népeket meghódítva, beolvasztva hatalmas pusztai birodalmat hozzon létre. Levedi ezzel szemben a Havasokon túli Pannóniában látja a magyarság új hazáját – és új jövőjét, a frankok és a bizánciak mintájára való letelepedését. A két vezér szembenállása ha nyílt háborúságot nem is, de tapintható ellentéteket és kisebb összecsapásokat okoz a magyar törzsek között. Az idő azonban sürget: hamarosan döntésnek kell születnie, ha nem akarják, hogy a magyar olvadjon bele valamely más pusztai népbe. Hüse Lajos regényében a legújabb régészeti és antropológiai kutatási eredményeket is felhasználva kínál fordulatokban gazdag, olvasmányos bepillantást a honfoglaló magyarság IX. századi történetébe.

Ezerötszázötvennégy. A három részre szakadt ország keleti határvidékén Debrecen kénytelen egyszerre keresni a Habsburg Császárság, az Erdélyi Fejedelemség és a Török Birodalom kegyeit. Gazdag polgárai háromfelé adóznak, túlélésük érdekében három urat próbálnak meggyőzni hűségükről. Hol Erdély oltalmát kérik a Habsburgokkal szemben, hol a Habsburgokét a török ellen – és mindennek meg kell fizetniük az árát. A rövid, dúlásmentes békeévekben azonban a város lakóit hétköznapi események tartják izgalomban: Duskás Ferenc, az egyik leggazdagabb fiatal kereskedő vízimalmot készül építeni a város határában, Ötvös Ambrus nem mástól, mint Oláh Miklós esztergomi érsektől kapott megrendelést egy értékes kehelyre, a város földesura, Török János fiatal feleséget vett magához, a besztercebányai rézbányászat jogának új tulajdonosa debreceni kötődésű, és felcsillan a lehetőség, hogy a töröknek szállított rézen vagyonokat keressenek az élelmes kalmárok. A világtörténelmi és a hétköznapi események hátterében pedig egyéni emberi sorsok, tragédiák és örömök rejlenek, amelyekről megélőiken kívül sokszor nem is tud más. Érdekházasságok, reménytelen szerelmek, elvesztett vagyonok, kettétört életek és váratlan felemelkedések eseményei szövődnek egybe egy család, egy város, egy nemzet történetévé.

Mike Ioannout, a Ruandai Nemzetközi Törvényszék ügyészét elüti egy autó Thaiföldön. Doktor Richard Dunloppal majdnem végez a házába betörő fegyveres. Johannesburgban fegyveres támad Liesl Nel fotóriporterre. Egymástól független események a veszélyes világban, vagy valami más? Carmel Shang ausztrál ügyvéd összerakja a kirakó darabjait. Az áldozatokat fénykép köti össze, amelyet egy haldokló férfi tartott a kezében húsz évvel azelőtt. Carmelnek így nemcsak a múltbeli vérontással kell szembenéznie, hanem azzal a két emberrel is, akik tönkretették az életét. Richard az ENSZ-békefenntartók orvosaként szolgált Ruandában, amikor beleszeretett, de Liesl közéjük állt. Most ugyanannak a gyilkosnak a célpontjaiként ismét kénytelenek találkozni. A három célpont a dél-afrikai Kruger Nemzeti Parktól Zambiáig, Ausztráliáig és Ruandáig azt látja, hogy Afrika elpusztíthatatlan szépségének közepette a halál vámszedői még mindig élnek és virulnak. Carmelnek, Richardnak és Lieslnek ismét szembe kell néznie a halállal, mielőtt elérhetnék a megváltást.

Simon Scarrow, a Sunday Times bestsellerírója legújabb regényében a II. világháború görög ellenállóinak bátorságát örökíti meg. 1938. Három fiatal idilli nyarat tölt Görögországban, Lefkász szigetén, mit sem érzékelve Európa baljós politikai eseményeiből. Peter, a szigeten dolgozó német régész fia szoros barátságot köt két helyi fiatallal, Andreasszal és Elenivel. A világ azonban gyorsan változik, és amikor Peter távozni kényszerül, megfogadják, hogy egyszer még újra találkoznak. 1943. A paradicsomot eléri a háború. Andreasz és Eleni csatlakozik a német megszállók ellen harcoló partizánokhoz. Peter is visszatér – immár az ellenség veszélyesen jól informált tisztjeként. A békében kötött barátság keserű gyűlöletté válik, hiszen mindannyian felesküdtek arra, hogy akár az életüket is feláldozva szolgálják szeretett hazájukat… A Kőszívűekben Simon Scarrow megörökíti a XX. század legvéresebb háborújának drámáját, borzalmait és hevességét, ismételten bizonyosságot téve tehetségéről, aminek köszönhetően a nagy hadjáratokról, bátor harcosokról és bajtársiasságról szóló történelmi regényei rendszeresen a Sunday Times bestsellerlistájának élére kerülnek.

A Csiglemezőből és a Hosszúhídból megismert északi származású, de a székelyek között, Székelyországban felnövő Keménd Branya vezér várának elfoglalása után visszatér Vas-hegy (ma Zengő) közeli falujába. Az Árpád vezértől kapott sókereskedelmi jognak köszönhetően, ha nem is veszélyektől mentesen, de éveken át biztos jövedelmet szereznek, emberben, jószágban gyarapodnak. A béke azonban nem tart sokáig. Árpád nagyfejedelmet megmérgezik és Gyermek Lajos keleti frank király hatalmas sereggel tör az országra. Minden fegyverforgató férfinak hadba kell vonulnia a nyugati gyepű megvédésére az új nagyfejedelem, Tarhos seregében. Keménd százada ismét a kabar Aba vezér parancsnoksága alá kerül, és azt a feladatot kapják, hogy éjjel-nappal zaklassák a Duna mentén felvonuló német seregeket, hogy azok megfogyatkozva és elcsigázottan vehessék fel aztán a harcot Tarhos főseregével. A székelyek kitesznek magukért, sikerrel alkalmazzák évszázados, hagyományos könnyűlovas harcmodorukat az ellenség lovassága és gyalogsága ellen, ám a győzelmeiknek mindig ára van: a század egyre fogy, a harcosok egyre fáradtabbak, egyre inkább belefásulnak a harcba. A mai Pozsony előterében sorra kerülő végső nagy ütközetben pedig olyan áldozatot kell hozniuk a győzelemért, amilyet talán még soha…

AMIKOR A RAGADOZÓBÓL PRÉDA LESZ Az Igazság Úrnőjének nevezi magát. Miután kiválaszt egy férfit áldozatul, magas szőkévé vagy telt vörössé változik, hogy a lehető legvonzóbb legyen célpontja számára, aki tehetetlenné válik, amikor a markába kerül. Az első áldozat Nigel McEnroy, egy gazdag üzletember. A cége már peren kívül megegyezett két fiatal áldozattal – akik nem is tudják, hogy a férfi bűnei nem állnak meg a munkahelyi zaklatásnál. Az Igazság Úrnője azonban tudja, és egy megdöbbentően brutális éjszakán mindenért megfizettet vele. Eve Dallas és a férje, Roarke feltárják McEnroy titkos életének részleteit. A férfi megrögzött szokása miatt, hogy megörökítse a bűneit, számos gyanúsított kerül a látóterükbe, de az Igazság Úrnőjének kilétére nem derít fényt. Az eset nehéz, és még jobban megnehezíti, hogy McEnroy özvegye dühvel, tagadással és fenyegetésekkel fogadja a nyomozást. Közben azonban az Igazság Úrnője fáradhatatlanul folytatja keresztes hadjáratát a férfiak ellen, és ha Eve nem tudja megállítani az önbíráskodót, akkor rengeteg vér fog folyni…

A magyar történelem kétségtelenül legnagyobb tragédiája az 1920. június 4-én, a versailles-i Nagy Trianon-kastélyban aláírt békeszerződés, melynek értelmében a történelmi Magyarország elveszítette területének mintegy hetven százalékát és lakosságának kétharmadát. Vakulya Norbert történelmi regényében kiterjedt kutatómunka alapján rekonstruálja a békediktátum elfogadásához vezető világ- és belpolitikai eseményeket, a déli és keleti frontokon harcoló magyar seregek fegyverletételétől kezdve az őszirózsás forradalmon és a kommunista diktatúra véres tombolásán át Horthy Miklós kormányzóvá választásáig és az új, csonka Magyarország megszületéséig. A fordulatokban gazdag, izgalmas történet igyekszik átfogó képet festeni a korabeli Magyarország viszonyairól. Hősei között ugyanúgy megtalálhatóak a történelemkönyvekből jól ismert alakok – Tisza István, Károlyi Mihály, Ady Endre, Teleki Pál, Kun Béla, Horthy Miklós –, mint azok a kisemberek, egyszerű katonák, munkások, parasztok, polgárok, akik csak sodródni tudtak a történelem viharával, és a legnagyobb vesztesei voltak a háborúnak és a békének egyaránt.

A New York Times #1 bestsellersorozatának legújabb részében Eve Dallas egy titokzatos indítékkal – és félelmetes fegyverrel – elkövetett gyilkosság ügyében nyomoz. Egy csoda szép áprilisi délelőtt Kent Abner gyermekorvosnak csomagot kézbesítenek. A csomagban olcsó bizsu és két félből összeillesztett aranytojás lapul. Amikor kettépattintja, erősen mérgező pára kerül a levegőbe – és végez vele. Miután Eve Dallas értesíti a veszélyes anyagokkal foglalkozó csapatot – és átesik a vizsgálaton, ami a férjével együtt megnyugtatja, hogy nem került kapcsolatba a méreggel –, elkezdi vizsgálni doktor Abner múltját és kapcsolatait. Nem minden áldozat angyal, akivel találkozott, de a jelek szerint Abner egész közel állt hozzá – habár az évek során a gyengék és elesettek védelmében összezördült néhány emberrel. Mialatt a labor igyekszik azonosítani a halálos mérget, Eve a feladójára vadászik. Ám amikor más is hasonló, szörnyű halált hal, világossá válik, hogy vagy őrültet kell keresnie, vagy olyan embert, aki rejtélyes, nehezen megfogható kapcsolatban állt mindkét áldozattal.

A SZŰZ KARDJA Franciaország, 1429 A galambóci ostrom már csak nyomasztó emlék Luxemburgi Zsigmond magyar király számára. A török fenyegetés helyett ezúttal is európai diplomáciai fortélyok kötik le figyelmét: ifjú lovagját, Hunyadi Jánost egy fontos küldetéssel a Franciaországba tartó követség katonai parancsnokának nevezi ki. A követség feladata, hogy üzenetet vigyen Zsigmond burgundiai rokonainak, kérve, támogassák őt német-római császárrá koronázása ügyében. A magyar küldöttség a később „százévesnek” nevezett francia–angol háború kellős közepébe csöppen. A király burgundiai rokonsága Compiègne közelében épp arra készül, hogy elfogjon egy tizenkilenc esztendős francia leányt, aki rövid idő alatt lángba borította az egész országot, és új reményt adott népének a megszálló angolok elleni küzdelemhez. Amikor aztán a franciák és angolok összecsapása a tetőfokára hág, Hunyadi szemtanúja lesz egy csodálatos eseménynek, mely megváltoztatja egész életét. A KIRÁLY HARMADIK ESKÜJE 1456 decemberében – néhány hónappal a csodálatos nándorfehérvári diadal után – egy csikorgó, téli estén Kecskemét akkori népe történelmi esemény szemtanúja lehetett. A Temesvárról Buda felé tartó királyi menet, V. Lászlóval az élen, s a kíséretükben utazó két Hunyadi fiú, László és Mátyás a városban töltöttek egy éjszakát… A HUNYADI – A szűz kardja című kisregény a Hunyadi-regénysorozat első és második kötete közötti időszakban játszódik 1429–30 táján Franciaországban. A kötetben a vadonatúj Hunyadi-kisregény mellett helyet kap egy rövidebb regényrészlet A király harmadik esküje című tanulmány részeként, továbbá egy terjedelmes interjú Bán Mórral a Hunyadi-sorozat várható köteteiről, a széria keletkezésének kulisszatitkairól és a Mátyás királyról, valamint Corvin Jánosról szóló sorozatokról is, illetve a szerző itt közli válaszát egy, a sorozattal kapcsolatban megfogalmazott kritikára is.

A magyar Szent Korona történetének befejező részét tartja kezében az olvasó. A harmadik kötet talán az előző kettőnél is izgalmasabb, noha ez nem a szerző érdeme: a koronával történtek olyan események az utolsó másfél száz évben, amelyek feszültebbek bármely kriminél, tévésorozatnál. 1849 és 1945 között háromszor elásták, a föld alá rejtették, nehogy rátaláljon egy-egy barbár, idegen hódító. Viselte a két utolsó uralkodó, Ferenc József és az első világháború vége felé IV. Károly. Voltak felfelé ívelő, szép szakaszai azokban a korokban, és voltak szégyenteljes bukásai, hiszen a korona mindig együtt haladt a magyar nép történetével. Az összefonódásnak olykor túl nagy ára volt. A könyv lapjain tanúi lehetünk, hogyan rejtették el Kossuth menekülő hívei, és hogyan nyomoztak utána éveken át a megszálló osztrák hatóságok. Ki árulta el végül a rejtekhelyet? Hogyan került aztán az 1849-es véreskezű zsarnok fejére, akiből pár évtized múltán a „nemzet szeretett atyja” lett? A története nemcsak e tárgy, hanem a körülötte élő és őt éltető emberek története is. Felül- és alulnézetből ismerhetjük meg azokat az időket. Mi történt a koronával a kommunista rémuralom, a Tanácsköztársaság alatt? Hogyan próbálta a trónja vesztett király visszaszerezni? Miért lett hazánk király nélküli királyság, milyen veszedelmeken mentek át a korona és őrzői a második világháború alatt? A közeledő szovjet hadsereg elől kivitték Nyugatra, majd Ausztriában egy benzines hordóban elásták, és nélküle adták meg magukat az amerikai hadseregnek. Hogyan került elő, miért tartották nyolc évig a megszállt Németországban, és hogyan került az Egyesült Államok legjobban őrzött erődjébe? Miféle diplomáciai és egyéb játszmák zajlottak le a 1970-es években, amikor kiderült, hogy Carter elnök kormánya visszaadná azt a magyaroknak? És milyen mesterkedésekkel és szépnek nem nevezhető akciókkal próbálták egyesek megakadályozni, hogy mégis visszakerülhessen a magyar nép tulajdonába?

Magyarország, 997 Koppány az ősi törvényt támogató seregek élén vereséget szenved Veszprém alatt Vajk seregétől, és maga is elesik a harcban. A csata előtt azonban rábízza az öreg Gecse bőre a nála nevelkedő Vászolyt, Béla nagyúr fiát, aki Vajkot követi az árpádfiak örökösödési sorában, illetve a felesége és az ágyasa méhében megfogant két, meg nem született gyermekét. Gecse Somogy mélyén rejtőzik el a két várandós asszonnyal és két hű szolgájával. Csurgón fogadják be őket, ott élik álnéven életüket. Mindkét asszony, a feleség és az ágyas is fiút hoz világra, Árpád vére tovább erősödik. Miközben az immár István néven, királyként uralkodó Vajk hatalma megszilárdul, Koppány fiai felcseperednek. A Somogyba érkező hírek szerint István megbecsüli azokat a főket, akik a pártjára térnek, ezért a lassan férfikorba lépő Vászoly csatlakozik az uralkodó udvartartásához. Koppány feleségének, Jóleánnak a fiára, Berzencére – akinek a létezéséről és kilétéről csak legszűkebb környezete tud – más utat rónak az égiek: a fekete magyarok ura, Ajtony seregébe áll, és részt vesz a korábban szövetséges bolgárok elleni hadjáratban.  Az ágyas, Manga fia, elégedett a csurgói életével. Férfivá érve családot alapít, gyerekei születnek, megtanul a latinok betűivel írni. Egy napon azonban megjelenik nála az ősöreg tudományos, aki Vászoly után küldi… Cs. Szabó Sándor a nagy sikerű Koppány folytatásában egyedülálló módon mutatja be a megszilárduló keresztény magyar királyság mindennapjait. A fordulatokban gazdag, izgalmas történet szinte tapintható közelségbe hozza a XI. századi magyarság életének változásait, a keresztény kultúra térnyerését, a pusztáról hozott ősi szokások makacs továbbélését.

Kr. u. 56A Római Birodalom és Párthia határa Corbulo tábornok hatalmas sereget vont össze a Párthia ellen tervezett hadjáratra. A II. praetorianus cohors Cato tribunus és Macro centurio parancsnoksága alatt készen áll a harcra. A rosszul felszerelt auxiliaris egységek azonban nem. A sereg nem vonulhat hadba a tél beállta előtt, Róma helyőrségeit azonban sorra támadások érik. Áruló tájékoztathatta az ellenséget a római csapatok gyengeségéről? Corbulo Párthiába küldi Catót, hogy időt nyerjen a felkészülésre. A mellé rendelt, megbízhatatlannak tűnő kísérővel és a rendelkezésére bocsátott maroknyi emberrel szinte biztosnak tűnik, hogy nem élheti túl az utat. De legalább öreg barátja, Macro a helyőrség biztonságában maradhat. Legalábbis Cato azt hiszi… Azonban Macrónak is olyan kihívásokkal kell szembenéznie, amelyek a végletekig próbára teszik a bátorságát és a harci képességeit. Egy hadsereg messze Rómától, árulóval a soraiban.Két hősies katona, szinte esélytelen küzdelemben.

Kossuth Lajos a magyar történelem ikonikus alakja. Élete csaknem egy teljes évszázadot ölelt fel és nagyon sok esemény tarkította ezt az amúgy sem szokványos életfolyamot. A fiatal ügyvéd előbb a vármegyéjében tűnt fel, hogy nem sokkal később az országgyűlés aktív szemlélőjeként és eseményeinek krónikásaként ismertesse meg magát. Lett belőle politikai újságíró, társadalomnevelő újító, reformer és szenvedélyes hazafi, ki ezért éveket töltött börtönben. Aztán lett szabadságharcos, bár nem olyan szenvedélyes és fejjel a falnak rohanó, mint számos neves kortársa. Végül akarva-akaratlanul forradalmárrá lett, majd egy szabadságharcot és egy országot vezetett hazánk kormányzójaként. Trónjától fosztotta meg a Habsburgokat, akik ezért rettenetes bosszút álltak a nemzeten, és rajta is. Élete második felében többé nem láthatta hazáját, három világrészben volt száműzött. Mégis olyan politikus volt, akivel a Világost követő évtizedekben még számoltak Európában. A szerző nem hallgat el semmit az életéből: a kicsinységeket vagy vétkeket sem. Úgy tárja elénk történelmünk egyik legnagyobb alakját, hogy a nagysága mellett nem csak rokonszenves vonásai mutatkoznak meg. Egy ember küzdelmes életéről olvashatunk, amely olyannyira összefonódott Magyarország tizenkilencedik századi történetével, hogy azokat lehetetlen szétválasztani, hiszen Kossuth a száműzetés évtizedeiben is fontos szereplője volt a magyar közéletnek, beleszólt az itthoni politikába. Nem árt feleleveníteni, mi mindent tett a magyarokért, amikor mások – milliók! – a kisebb ellenállás, a meghódolás, a kibékülés felé mentek el. Egyedül Kossuth maradt az, aki volt.

AMIKOR A VILÁGA LÁNGOKBA BORUL, Ő VAJON TÚLÉLI A TÜZET? A világ végére készülő családban felnőtt Mercy Kilpatrick FBI-ügynök bármilyen kihívást elvállal – még azt is, hogy ellenségesen fogadják szülővárosában. Ám nem ő az egyetlen, aki felfordulást okoz Eagle’s Nestben. Az eleinte kamaszcsínyeknek tartott tűzesetek halálos fordulatot vesznek, amikor meggyilkolnak két megyei rendőrt. Mercy a helyi rendőrfőnökkel, Truman Dalyvel vállvetve vadászni kezd a gyilkossá vált gyújtogatóra. Mivel a családja és a város lakói még mindig távolságot tartanak tőle, Mercynek minden szakértelmét latba kell vetnie, hogy nyomokra bukkanjon. Hamarosan el is jut hozzá a szóbeszéd egy a környéken szerveződő kormányellenes milíciáról. Feltett szándéka kifüstölni a kígyóvermet, ha köztük van a gyújtogató. Ám amikor a nyomozása fényt derít egy megdöbbentő titokra, az őrült utáni hajsza a saját tűzpróbájává válik.

MIT MEG NEM TENNE AZ EMBER, HOGY MEGVÉDJE A CSALÁDJÁT? Amikor Paul Rogan bombát robbant az irodájában és megöl tizenegy embert, senki sem érti, hogy mi késztette erre. Azonban minden világossá válik, amikor az otthonában rátalálnak megkötözött feleségére és kislányára. Rogant rettenetes választás elé állították – felrobbantja a bombát, vagy végignézi a szerettei szenvedését és halálát. Eve Dallas hadnagy biztos benne, hogy az erőszak ezzel nem ér véget. Karizmatikus férjével, Roarke-kal együttműködve kideríti, hogy elszánt, szervezett és végtelenül könyörtelen emberek állnak a támadás mögött. Mielőtt újra lecsapnak, rá kell jönnie, hogy mit akarnak és milyen messzire hajlandóak elmenni azért, hogy megkapják…