Jaffa Kiadó strana 21 z 63

A második világháborút megelőző hatvanöt év döntő hatással volt a női testkultúrára. A folyamat egyik csúcspontját az 1920-as évek jelentették, amikor a női sziluett teljesen átalakult, és megszületett a mai értelemben vett modern női test. A fűzőviselés évszázados divatja után egyszerre csak láthatóvá vált a láb, sőt a comb is, divatba jött a rövid bubifrizura és a fogyókúra. A nők ismerkedni kezdtek a modern fehérneműk típusaival, és megjelentek a strandokon, ahol szigorú fürdőruha-viseletben ugyan, de már a vízbe is bemerészkedhettek. Népszerűvé vált körükben a sport, ajkukon megjelent a rúzs, a merészebbek körmén pedig vörös körömlakk virított. Czingel Szilvia új könyvében azt vizsgálja, hogy az 1880-1945 közötti időszakban lezajló óriási társadalmi és kulturális változások - mint a két világháború, a nők tömeges munkába állása, a fokozódó iparosodás, a szecesszió vagy épp a jazzkorszak - hogyan hatottak a női testkultúrára. A korszakban a nők egyszerre ütköztek falakba és megengedő gesztusokba, amelynek következtében valódi "testőrület" bontakozott ki. Mindehhez hozzájárultak azok az elementáris hatással bíró női szépségversenyek is, amelyeknek győztesei követendő mintává váltak a fiatal lányok tömegei számára. A női test alakváltozatai megmutatja, hogyan született meg a modern női szépségeszmény, az ideális test, és miképpen alakultak ki azok az elvárások és kihívások, amelyeknek a mai nők is igyekeznek megfelelni. Czingel Szilvia néprajzkutató-kultúrantropológus, tizennégy évig volt a Centropa Alapítvány munkatársa. Két könyve jelent meg a vallásnéprajzi témájú Ünnepek és hétköznapok - Zsidó vallásnéprajz a Kárpát-medencében és az oral history módszerével készült Szakácskönyv a túlélésért, melyet a holokauszt alatt, az ausztriai lichtenwörthi táborba deportált magyar nők írtak. A történetet a Gólem Színház színpadra állította, és ma is nagy sikerrel játsszák. Jelenleg storytelling kurzusokat és városi sétákat tart Budapest "intim" hétköznapjairól.

John Cleese, aki közel húsz éven át volt vendégprofesszor az egyik leghíresebb amerikai egyetemen, a Cornellen. A könyv fejezetei egytől egyig Cleese tanári köpenyéből bújtak elő: az előadásokat, beszélgetéseket, esszéket tartalmazó gyűjtemény felidézi Cleese tanári pályafutásának legjobb pillanatait, és hűen tükrözik a színész széles intellektuális érdeklődését. Cleese professzor 1999-től kezdődően osztotta meg gondolatait a diákokkal és a civil érdeklődőkkel a forgatókönyvírástól kezdve a valláson át egészen az orvostudományig. A vezetésével zajló, hallatlanul népszerű workshopok, filmelemzések százakat vonzottak az egyetem előadótermeibe. Tartott prédikációt a Sage-kápolnában, narrátorként működött közre Prokofjev Péter és a farkas című szimfonikus meséjében, szemináriumokat tartott a forgatókönyvírásról, kutatókkal konzultált, előadott pszichológiáról, az emberiség fejlődéséről és az élet értelméről. Cleese tanár úr óráiból szemezgetve a kötetben helyet kapott a William Goldman forgatókönyvíróval folytatott beszélgetés, a kreatív gondolkodásról szóló előadás, illetve a Brian életét elemző elmélkedés, de olvashatunk az arcfelismerés nehézségeiről, a csoportdinamikáról és a hírnévről is. A könyvben John Cleese nem csupán legendás humorát villantja fel: a szövegek mögött felsejlik a színész tudósi énje, az egész pályáját meghatározó szellemisége és intelligenciája. A filmekben régóta csodálhatjuk zsenijét - most megtudhatjuk, milyen lebilincselő tud lenni a katedrán is. JOHN CLEESE komikus, színész, producer és rendező, a Cornell Egyetem vendég előadója. A Monty Python-csoporttal lett világhírű, később számos nagy sikerű televíziós sorozatban (Waczak szálló) és filmben (A hal neve: Wanda; James Bond: A világ nem elég; Harry Potter és a bölcsek köve) is játszott. A Cambridge-i Egyetemen szerzett jogi mesterdiplomát, és tiszteletbeli doktora a St. Andrews Egyetemnek, amelynek évekig rektora is volt.

Rosa a dániai Aarhusban nő fel a nyolcvanas években hippik, graffitisek és illegális házfoglalók között. Édesanyját jobban érdeklik a gombák és a kapitalizmus elleni küzdelem, mint az, hogy ki lehet lánya biológiai apja. Ahogy kislányból serdülővé érik, Rosát egyre inkább beszippantja a street art világa, füzetébe lelkesen jegyzi fel a városban gomba módra szaporodó utcai alkotásokat, és egy életre szóló londoni utazást követően maga is graffitizni kezd. Közben a konzervatív Jacob barátnője lesz, csatlakozik egy török lánybandához, graffitiháborúba keveredik egy ismeretlennel, ráadásul beleszeret egy illegális házfoglalóba, aki mindent megtesz azért, hogy megváltoztassa a világot. Rosa maga sem veszi észre, hogy életének szálai mind jobban összekuszálódnak... Az egyetem elvégzése után Rosa művészettörténészként helyezkedik el, de az utcai alkotások iránti vonzalma még mindig a régi. Egy Tintagomba nevű művészre specializálódik, akinek a világ legkülönbözőbb pontjain feltűnő, ironikus és gondolatébresztő alkotásai egyszerre provokálják és lenyűgözik a nézőket. Amikor Rosa egy új Tintagomba-mű miatt Berlinbe vetődik, a múlt eseményei lassan felszínre bukkannak, és Rosának a művészet és az élet területén is szembe kell néznie az igazsággal... Sissel-Jo Gazan 2017-ben megjelent könyve sajátos atmoszférájú, meglepő és fordulatokban gazdag regény, amely egyaránt szól családi titkokról, szerelemről, politikáról, művészetről és a barátság erejéről. Sissel-Jo Gazan napjaink egyik legsikeresebb és legelismertebb dán regényírója. Gyerekkorában édesanyjával három éven át utazgatott a Földközi-tengeren, élményeiket levelekben osztották meg ismerőseikkel - innen ered a történetmesélés iránti szenvedélye. Végzettségét tekintve biológus, sokáig tudományos kutatóként is dolgozott. Műveinek témáját elsősorban a természettudomány izgalmas, versengéssel és hatalmi harcokkal teli világából meríti, könyveit ma már közel húsz országban adják ki. A The Guardian a "skandináv noir" műfaj egyik legjelentősebb képviselőjének nevezte. A dinoszaurusz tolla című, itthon is nagy sikert aratott regénye után ez a második könyve magyarul.

"2019, Budapest. Nóri, a fiatal gitárművész különös ajándékot kap a tizennyolcadik születésnapjára az édesanyjától: egy régi flopilemezt, amit meg sem tud nyitni. A lány mindent elkövet, hogy megtudja, mit rejt a lemez, mert ez az egyetlen lehetősége arra, hogy rátaláljon az apjára, akivel soha életében nem találkozott, és akiről jóformán semmit nem tud. Hamarosan kiderül, hogy az adathordozón egy regény kézirata található, egy Beethoven korabeli szerelem története, amelynek két szereplőjét a muzsikus zenéje hozta össze. Nóri merész elhatározásra jut, de ahhoz, hogy a tervei megvalósulhassanak, Berlinbe kell utaznia. 1800, Poroszország. Frieda, a jómódú berlini hugenotta család lánya vidéken nyaralva ismeri meg a szomszédos kastélyban vendégeskedő porosz királyi herceget, aki egyszerre hadvezér, zeneszerző és zongoraművész. Frieda életét szintén a zene határozza meg, ám hiába rendkívül tehetséges, lány lévén még csak nem is álmodhat arról, hogy zongoraművész legyen. Amikor rádöbben, hogy a javíthatatlan szoknyavadász hírében álló herceg, aki olyan elérhetetlennek látszott számára, mintha a holdon élne, viszonozza az érdeklődését, hiába tudja, hogy nem lehet helye a férfi életében, igent mond erre a logikátlan, jövőtlen, de annál szenvedélyesebb szerelemre. Kettejük nevét mindössze egy Beethoven-darab köti össze, és a titok, amelyet a herceg magával visz, amikor a porosz seregek élén harcba indul Napóleon ellen. MÖRK LEONÓRA részben napjainkban játszódó, részben a múltba kalandozó, váratlan fordulatokban és zenetörténeti érdekességekben bővelkedő új regénye két megkapó szerelem sokszólamú története, amelyben Beethoven muzsikája játssza a főszerepet. "

"Marina gyakran megfordul a sürgősségi ügyeleten. Mindannyiszor tele van kék-zöld foltokkal, zúzódásokkal, de váltig állítja, hogy csak leesett a lépcsőn. Pedig földszinti lakásban lakik, ahol nincs is lépcső. Az aranyfürtű, kék szemű, csoda szép kis Velencét isteníti az apja, azt akarja, hogy a lánya királynőként uralkodjon a divat világában. Műszempillás, rúzsos szájú gyerekmodellt csinál belőle, kiszolgáltatva ezzel a férfiak perverz tekintetének és vágyainak. Giorgia lekési a vonatját, pedig még aznap mindenáron el kell jutnia Sevillába, a férjéhez. Örömmel fogadja hát egy bizalomgerjesztő külsejű, vasúti egyenruhás férfi ajánlkozását: majd ő az autóján elviszi egy közeli állomásra, ahol még elérheti a csatlakozást. Amikor a fiatal nő beül az éjfekete furgonba, még nem sejti, mi vár rá. Angela egyre nehezebben tűri barátja féltékenykedését, szüntelen gyanakvását. Mégsem képes végleg szakítani vele, és magában keresi a hibát: lehet, hogy valahol a lelke mélyén mégiscsak bűnös? A mai olasz irodalom nagyasszonyának, Dacia Maraini elbeszéléskötetének fókuszában a nők állnak. Még alig serdülő, tapasztalatlan, hiszékeny gyereklányok, érzékeny, szerelemre vágyó és éppen ezért talán túlságosan adakozó fiatal nők. Látszólag törékenyek és sebezhetők, partnereik - férjek és szeretők -, ezért is gondolják úgy, hogy akár erőszakkal is elvehetik azt, ami szerintük megilleti őket. Összetévesztik a szenvedélyt a birtoklással, nem szeretni, hanem leigázni, kisajátítani akarják a másikat. Ám Maraini megszomorított és megalázott hősnői esendőségükben is erősek, küzdenek, néha pedig veszítenek és elbuknak, de nem adják fel. Ahogy az is előfordul, hogy már túl késő, többé nincs menekvés, nincs feltámadás. Dacia Maraini ezekben a felzaklató és szívszorító elbeszélésekben napjaink egyik legvitatottabb és legfájóbb témáját, a nők elleni erőszakot vizsgálja. A kötet látszólag tárgyilagosan, majdhogynem szenvtelenül előadott történeteiben hátborzongató, tűéles pontossággal rajzolja fel az erőszak anatómiáját, elemzi elkövető és áldozat sokszor ellentmondásos, bonyolult érzelmi viszonyát, és fest hiteles képet arról a hol közönyös, hol ellenséges társadalmi környezetről, amely nem feltárni, hanem leplezni igyekszik a bajt. A kötet egyszerre látlelet, segélykiáltás és felhívás a világnak. De mindenekelőtt megrendítő olvasmány. DACIA MARAINI a kortárs olasz irodalom egyik legnagyobb tekintélyű, legtermékenyebb szerzője, fontos kulturális és közéleti szereplő. Szinte minden műfajban alkot: költő, regényíró, esszéista, színpadi szerző, forgatókönyvíró. Műveit több mint húsz nyelvre lefordították. Pályáját újságíróként kezdte, a Corriere della Sera című napilap közölte írásait. Első regénye 1962-ben jelent meg. Magyarul is kiadott, Marianna Ucría hosszú élete című regényével 1990-ben elnyerte a rangos Campiello-díjat, majd 1999-ben neki ítélték a Strega-díjat Buio (Sötétség) című elbeszéléskötetéért. 2008-ban született regénye, a Végállomás Budapest 2019-ben jelent meg a Jaffa Kiadónál."

Igaz történet, amely a Netflix Vörös-tenger búvárparadicsom című filmjét ihlette! Az 1980-as évek elején a szudáni tengerpart egyik elhagyatott zugában új luxusüdülő nyitotta meg kapuit. A világ minden tájáról odasereglettek a búvárkodni vágyók, és nem is sejtették, hogy a személyzetet valójában beépített ügynökökből áll, akik az izraeli titkosszolgálatnak, a Moszadnak dolgoznak. Az üdülőfalu kitűnő álcát nyújtott titkos akcióikhoz, amelyek egy példátlan hadművelet részét képezték. Ennek során menekülttáborokban sínylődő etiópiai zsidók ezreit csempészték ki az országból, és telepítették át Izraelbe. A Vörös-tenger búvárparadicsom e szigorúan titkos és gyakran rendkívül veszélyes akció teljes, mind ez idáig el nem beszélt, lebilincselő története. Az események hű tolmácsolására a küldetésben részt vevő ügynökök közreműködése, valamint a kötet utószavát jegyző egykori Moszad-igazgató, Efraim Halévi neve a garancia. „Az etióp zsidók Szudánból való kimenekítését célzó, csaknem egy évtizeden át tartó Moszad-akció igaz történetének hű elbeszélése méltó kezekbe került. Raffi Berget elismerés illeti, mert fáradhatatlan kutatómunkájának köszönhetően a nagyközönség mindeddig titokban tartott, kulcsfontosságú mozzanatokat ismerhet meg.” Efraim Halévi, a Moszad vezetője 1998 és 2002 között „Raffi Berg herkulesi erőfeszítéssel hiteles, alaposan dokumentált, ugyanakkor izgalmas és szenvedélyes olvasmánnyá formálta ezt az igen összetett és sokszínű történetet.” „Dani”, az akció műveleti parancsnoka RAFFI BERG 2013 óta a BBC News közel-keleti rovatának szerkesztője. Figyelmének középpontjában az izraeli események állnak, amelyekről békés és viharos időkben egyaránt részletesen tudósít. Mélyebb ismeretsége az országgal akkor kezdődött, amikor a diplomaszerzés előtt egy évet töltött el a jeruzsálemi Héber Egyetemen. Az élmény későbbi pályája szempontjából meghatározónak bizonyult. Raffi Berg a Londoni Közgazdasági Egyetemen szerzett diplomát közép- és újkori történelemből, majd újságíróként végzett a Közép-Lancashire-i Egyetemen. Újságíróként először egy liverpooli rádiónál helyezkedett el 1993-ban. Később a televízióhoz, majd egy nemzetközi hírügynökséghez vezetett az útja.

Egy ?háromtagú családot a teljes széthullás fenyeget. Nap mint nap a szakadék szélén egyensúlyoznak. Apja halála óta a tizenegy éves kislány, Ellen nem szólal meg, és ha otthon van, jóformán ki sem teszi a lábát a szobájából. Ahogy a bátyja sem, aki még a szobája ajtaját is beszögezi, hogy távol tartson mindenkit. Csak anyjuk hisz benne, hogy ők hárman egyszer újra közel kerülhetnek egymáshoz. A fény családja vagyunk, ismételgeti konok meggyőződéssel. Ám a család otthonában egyelőre a sötétség az úr; beszivárog a lakás zugaiba, a lelkek legmélyére. A hármukat elválasztó csend áttörhetetlen fallá szilárdul. Ellen tudja, hogy mindennek ő az oka, hiszen apja halála az ő lelkén szárad. Ő imádkozott a haláláért. És Isten meghallgatta a fohászát. Ellen meggyőződése szerint ő és Isten tehetnek róla, hogy kisgyerek korának boldogsága örökre elveszett. Pedig Ellen kétségbeesetten vágyik rá, hogy újra szerethessen, és újra szeressék. Vajon a család, az anya és két gyermeke képes lesz-e rá, hogy ismét megtalálják az egymáshoz vezető utat, és új életet kezdjenek a múlt romjain? Az Isten hozott Amerikában felkavaró, kegyetlen, katartikus erejű történet egy különleges kislányról, aki azzal az egyetlen eszközzel válaszol az őt sújtó traumákra, amely megmaradt neki: a hallgatással. A minimalizmusával mégis hatalmas érzelmi hatást elérő regényben összecsúszik a múlt és a jelen, az emlékek és a valóság, az élők és a holtak világa. Az olvasó döbbenten és borzongva figyeli, hogy a tizenegy éves gyerek a maga választotta csendben megtalálja-e az erőt, a léleknek azt a szabadságát, amellyel megszabadulhat sötét titkától, és újra visszatérhet az életbe, kijöhet a fényre. LINDA BOSTRÖM KNAUSGARD (1972-) svéd író és költő. Első regénye, a Helioskatastrofen (Héliosz-katasztrófa) elnyerte a svéd író- és költőnő, Mare Kandre emlékére alapított díjat. Második regényét, az Isten hozott Amerikában címűt a legrangosabb svéd irodalmi díjra, az August-díjra jelölték. Saját bevallása szerint szinte minden megtörtént vele, ami Ellennel, a főszereplővel, a regény mégsem tekinthető önéletrajznak.

Mire vágyunk a szexben? Merjünk-e beszélni legtitkosabb fantáziáinkról? Lehetséges, hogy megkapjuk, amit akarunk? Egyáltalán: mit árulnak el rólunk a vágyaink, és miért fontos, hogy megértsük őket? És vajon miben különböznek a férfiak és nők szexuális fantáziái? Justin J. Lehmiller amerikai szociálpszichológus az elmúlt években átfogó kutatást végzett a szexuális fantáziák tárgykörében, hogy választ találjon ezekre a kérdésekre. Mondd el, mire vágysz! című könyve páratlan leplezetlenséggel tárja fel az olvasók előtt az emberi szexualitás világát. Nem csupán saját szexuális vágyaink természetébe nyújt bepillantást, de azt is megérthetjük, hogy partnerünk vágyai miért különböznek annyira a mieinktől. Lehmiller szerint sokszor azért nem merünk beszélni vágyainkról, mert abnormálisnak hisszük őket, és ez a fajta elfojtás aztán kihat nemi életünkre is. A szerző ezért arra buzdít, hogy bontsuk le magunkban a szorongás és szégyenérzet falait, merjünk bátran beszélni szexuális fantáziáinkról, és tekintsünk úgy rájuk, mint nemi életünk szerves részére. Támpontokat nyújt azzal kapcsolatban is, hogy mikor, miért és hogyan érdemes, egyáltalán szabad-e kiélni, valóra váltani fantáziáinkat. Lehmiller úgy véli, ha jobban megértjük vágyaink természetét, sokféleségét és a mögöttük rejlő pszichológiai hátteret, az sokat segíthet abban, hogy megszabaduljunk szorongásainktól, szégyenérzetünktől, és így nemi életünk, házasságunk, párkapcsolatunk is gazdagabbá válhat. Lehmiller tudományos alapokon álló, pozitív hangvételű és intelligens könyve megtöri a leplezett szexuális fantáziák mérgező csendjét. Tanácsait követve sokat tehetünk szexuális életünkért, a párkapcsolatunkért és önmagunk elfogadásáért. JUSTIN LEHMILLER szociálpszichológus, a Kinsey Intézet tudományos munkatársa. Elismert oktató, három ízben kapott oktatói elismerést a Harvard Egyetemen, ahol hosszú évekig dolgozott. Sex and Psychology című blogja rendkívüli népszerűségnek örvend. Írásai rendszeresen jelennek meg neves kiadványok, többek között a New York Magazine, a VICE, a Playboy és a Psychology Today hasábjain. A The Psychology of Human Sexuality (Az emberi szexualitás pszichológiája) című könyvét a világ több országában egyetemi segédanyagként használják.

Kereken száz esztendeje annak, hogy 1920. június 4-én aláírták a trianoni békeszerződést, amelyet a magyar történelem egyik legnagyobb traumájaként tartunk számon, emlékezete máig átszövi mindennapjainkat. Trianon az elmúlt évszázadban, különösen a rendszerváltás óta, minden rossz metaforájává vált, s ezzel párhuzamosan valós tartalmai elhalványultak, mitikus magyarázatai kerültek előtérbe, amelyek aligha szolgálhatják a nemzeti önismeretet. Ablonczy Balázs új, összefoglaló kötete rendhagyó módon nem politika- és diplomáciatörténeti sémákat követ, hanem az eseményeket új megvilágításba helyezve elsősorban a társadalom egyes csoportjainak tapasztalataira fókuszál. Azt igyekszik bemutatni, hogy milyen volt valójában a békeszerződés: miként élték meg a történeti Magyarország lakói a háborús összeomlás, a forradalmak, az ellenforradalom és Trianon időszakát, és milyen összefüggések tárhatók fel a nagypolitikai döntések és dilemmák, illetve a magyar társadalom mindennapi tapasztalatai között. Az akadémiai Trianon-kutatócsoport elmúlt öt évének eredményeit is összegző kötet új és friss szemlélettel beszél a száz évvel ezelőtt történetekről: az elharapózó erőszakról, megszállásról, impériumváltásról, kérészállamok születéséről és bukásáról, félelemről, menekülésről, járványról, szénhiányról, nélkülözésről és elszegényedésről - az egyének által megélt Trianonról. Természetesen nem mindenkinek jutott egyenlően a megrázkódtatásokból, és nem mindenki vont le ugyanolyan következtetéseket az eseményekből. De az itt leírtak mégis lehetséges magyarázatai annak, ami 1918 és 1921 között Magyarországon történt. ABLONCZY BALÁZS (1974) történész, az ELTE BTK oktatója és az MTA BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. Doktori címét 2004-ben szerezte. Tanított és kutatott Londonban, Párizsban, Berlinben és az Egyesült Államokbeli Bloomingtonban. 2011 és 2015 között a Párizsi Magyar Intézet igazgatója volt. Jelenleg az MTA "Lendület"-pályázatán támogatott Trianon 100 kutatócsoport vezetője, Budapesten él.

Lengyel, magyar, két jó barát” – tartja az ismert mondás, amelyet 1981-ben még a Kontroll Csoport is megénekelt. Mégis, mára szinte feledésbe merült, hogy a hetvenes évek második felétől kezdve e hagyományos baráti viszonyt a két ország ellenzéki mozgalmai ápolták leginkább. A Kádár-korszak politikai és kulturális ellenzékére a legjelentősebb külső hatást a lengyelországi események gyakorolták, a magyar ellenzék csodálva tekintett a bátor lengyelekre. Milyen tapasztalatokkal gazdagították a magyarok tevékenységét a lengyelek? Mikor és hogyan tanulta el tőlük a demokratikus ellenzék a szamizdatkészítés technikáit? Hogyan szerveztek balatoni tábort a szegény sorsú lengyel gyerekeknek? Milyen volt az 1980-ban megszülető Szolidaritás mozgalom magyarországi fogadtatása? Miért kezdett a Ludas Matyi című hetilap otromba lengyelvicceket közölni 1981-ben? Miként formálódtak a magyar ellenzék politikai céljai a lengyel katonai hatalomátvétel után? Mi volt a lengyelek számára az 1956-os magyar forradalom üzenete? És vajon milyen döntő lengyel hatások érték a rendszerváltás hajnalán megalakuló magyar politikai pártokat?

Az egészséges légzés nyugalmi helyzetben az orron keresztül történik, rendszeres, csendes, lassú és szinte észrevehetetlen. Ezzel szemben egészségtelen légzéskor a szánkon át vesszük a levegőt, és nyugalmi helyzetben is szabálytalan, észlelhető a folyamat. E látszólag ártalmatlan, mégis rendkívül elterjedt szokás megzavarja a biokémiánkat, megvonja a testtől az éltető oxigént, és olyan panaszok kialakulásához vezethet, mint a szorongás, az asztma, a szénanátha, a magas vérnyomás, az álmatlanság, a pánikrohamok, a horkolás és az alvási apnoé. A Gyógyító légzés célja, hogy tudományos alapokon nyugvó légzőgyakorlatok, valamint az étrend és az életmód változtatására vonatkozó egyszerű irányelvek segítségével megelőzhessük vagy csökkenteni tudjuk e panaszokat. Ehhez azonban fontos tisztában lennünk vele, hogyan is lélegzünk valójában, és miért olyan fontosak a funkcionális légzésminták. A könyvben szereplő módszerek gyorsan elsajátíthatók és beépíthetők a mindennapokba. Segítségükkel nem csupán a kellemetlen tüneteket enyhíthetjük, de megnövekszik az energiaszintünk, jobban tudunk koncentrálni, eredményesebben kezelhetjük a stresszhelyzeteket, és általános életminőségünk is javulni fog.

"Jean Blomart egy jómódú párizsi nyomdatulajdonos egyetlen fia. Selyemtapétás, kristálycsillárok fényétől ragyogó lakásukban is állandóan hallja a földszintről a nyomdagépek zúgását, és látja az ablakból a műhely fakó fényében a szedőgépek fölött görnyedő munkásokat. Jeant gyerekkora óta bűntudat gyötri kivételezett helyzete, kényelmes élete miatt. Egy napon szakít családjával, kitanulja a nyomdászmesterséget, és beáll munkásnak. Egy tragikus balesetet követően, melyben elveszíti egyik legjobb barátját, amiért önmagát okolja, arra a döntésre jut, hogy a továbbiakban megpróbálja kizárni életéből az érzelmeket. Retteg, ha közel kerül valakihez, akaratlanul is befolyásolni fogja annak életét, és a következményekért felelősséget kell vállalnia. Ekkor találkozik Héléne-nel, aki szinte minden tekintetben a szöges ellentéte. Őt elsősorban az érzelmei irányítják, fenntartások és megfontolások nélkül, szabadon akarja élni életét, szerelemre vágyik. Amikor Franciaország is belesodródik a háborúba, és Párizsba bevonulnak a németek, mindketten válaszút elé kerülnek... A regényt sokáig a Résistance-ról, a II. világháborús francia ellenállásról szóló műként tartották számon, pedig cselekménye a húszas évek végétől a világháború közepéig tartó időszakot öleli fel, széles történelmi és társadalmi körképet adva Franciaországról és a háború felé tántorgó Európáról.

"Köztudott tény, hogy az életkor szinte valamennyi krónikus betegség esetén kiemelt kockázati tényezőt jelent. Bár az idő kerekét visszaforgatni nem lehet, Lakatos Péter szerint igenis módunkban áll lelassítani. Sőt, nem csupán az élettartamunkat növelhetjük meg, de azt az időt is, amelyet makkegészségesen töltünk. A Kortalanul! lépésről lépésre mutatja be, hogyan javíthatsz az életminőségeden és a kilátásaidon. Ehhez azonban meg kell ismerkedned az emberi test alapvető működésével, ami 40 év felett bizony megváltozik – ezt a szerző saját tapasztalatai is megerősítik. A kötet részletesen szól légzésről, alvásról, fényről, edzésről, regenerációról, étkezésről – egyszóval mindenről, ami segíthet abban, hogy több energiád legyen a mindennapokban. Lakatos Péter nem teljesíthetetlen feladatok elvégzésére buzdít, hiszen alapelve: minimummal az optimumot. A szerző szerint a legfontosabb a rossz szokások megváltoztatása, a gyakorlás és a fokozatosság. Könyvében mindenki megtalálhatja a saját fizikai és mentális állapotának, edzettségi szintjének és lehetőségeinek megfelelő javaslatokat. A kezdőknek az első héten nem kell tonnákat megmozgatniuk a konditeremben, elég, ha gyalog mennek fel az emeletre. A szerző állítja: ahhoz, hogy elinduljunk az egészségesebb élet felé vezető úton, nem költséges sportszerekre van szükség, hanem elhatározásra – és kitartásra. Lakatos Péter könyve elsősorban a 40 év felettieknek szól, de a tanácsait éppúgy hasznosíthatják a fiatalabbak is: edzők és sportolók, profik és amatőrök – mindenki, aki magasabb életkort szeretne megérni fitten, erősen és egészségesen. LAKATOS PÉTER StrongFirst Master-oktató, Carlson Gracie Jiu Jitsu fekete öves gyakorló. Harminc éve oktat fitnesszel, légzéssel és mozgással kapcsolatos szakmai programok keretében itthon és külföldön egyaránt. A Ground Force Method megalkotója, krav maga mester. Számos kiváló szakkönyv szerzője. Legutóbbi könyve a Legyél te is biohacker!, melyet Sáfrán Mihállyal közösen írt. "

"Az idegen a semmiből bukkan fel. Talán egy bárban, talán egy parkolóban, talán egy élelmiszerboltban. Kiléte ismeretlen. Indítékai homályosak. A birtokában lévő információ tagadhatatlanul hiteles. Néhány szót súg az ember fülébe, aztán magára hagyja meghökkent áldozatát, aki kétségbeesetten próbálja összerakni darabokra tört élete szilánkjait. Adam Price-nak van mit veszítenie. Élete maga az amerikai álom: jól fizető állása van, és látszólag harmonikus házasságban él gyönyörű feleségével, akivel két csodálatos fiúgyermeket nevelnek egy hatalmas kertvárosi családi házban. Aztán összeakad az idegennel, és felesége szörnyű titkáról tudomást szerezve a tökéletes élet délibábja úgy foszlik szét, mintha sosem létezett volna. Ám Adam hamarosan még sötétebb machinációk hálójában találja magát, és egy idő után rájön: elég egy apró kis hiba, és az összeesküvés, amelybe belesodródott, nem csupán az életüket dönti romba, de végez is velük... HARLAN COBEN napjaink egyik legnépszerűbb krimiírója. Regényeit meghökkentő humora és a váratlan csavarok miatt a műfaj gyöngyszemeiként tartják számon. Könyveit eddig mintegy negyven nyelvre fordították le, és közel ötvenmillió példányt adtak el belőlük világszerte. Az idegen Harlan Coben eddigi legsokkolóbb regénye, amely megjelenése után szinte azonnal az amerikai sikerlisták élére került. "

Sporthasonlattal élve Magyarország 20. századi története minden kétséget kizáróan a kapufák és kényszerítők korszaka volt: választásainkat gyakran a kényszerpálya határozta meg, kiélezett pillanatokban, világháborúk, forradalmak, hatalmi harcok idején pedig többnyire kifelé pattant a labda, csakúgy, mint a labdarúgó-válogatott két legfontosabb mérkőzésén, az 1938-as és az 1954-es világbajnoki döntőn... De vajon miképpen kapcsolódott össze a magyar labdarúgás története a nagypolitika eseményeivel? Mit keresett az ünnepelt csatárcsillag kezében a fegyver a Tanácsköztársaság idején játszott válogatott mérkőzés csapatképén? Milyen bajnokságokat rendeztek az első világháborús orosz hadifogolytáborokban? Miért mutatkozott be Horthy Miklós angol meccsvendégeinek az ország legelső labdarúgójaként? Hogyan zajlott a magyar bajnokság Budapest ostromakor? Miért kellett elégetni két és fél millió postai bélyeget az 1954-es berni vb-döntő utolsó perceiben? Hogy viszonyult Kádár János, a Vasas egykori ifijátékosa a futballhoz? És hogyan nézték a Székelyföldön a magyar válogatott mérkőzéseit a nyolcvanas években? A futball eleinte észrevétlenül, később egyre látványosabban kísérte a történelem eseményeit, szűrődött be a hétköznapi emberek mellett az ország sorsát alakító politikusok, állami vezetők világába is. Csillag Péter a 20. századi klasszikus magyar írók, költők futballt érintő írásait és tapasztalatait bemutató, Ady stoplisban című kötete után ezúttal a labdarúgás és a magyar történelem kapcsolatát igyekszik feltárni, a nagypolitika gócpontjait, kiemelkedő személyiségeit és sorsfordító eseményeit állítva a középpontba. A hol felemelő, hol szívszorító vagy éppen meghökkentő történeteket olvasva igazat adhatunk a megállapításnak: "A sportba csak ezért nem kell politikát vinni, mert benne van."

A világon sokan számoltak már be arról, hogy kutyájuk mentette meg az életüket - aki azonban még nem került hasonló helyzetbe, hajlamos lehet fenntartásokkal kezelni az ilyesmit. Pedig ezek az okos, képzett és érzékeny állatok nemcsak balesetben vagy természeti katasztrófák idején sietnek gazdájuk segítségére, hanem akkor is, ha esetleg beteg. Maria Goodavage olyan kutyákról ír könyvében, amelyek képesek felismerni a rákot vagy a Parkinson-kórt, figyelmeztetnek a közelgő epilepsziás rohamokra, a vércukorszint megugrására vagy leesésére és más, életveszélyes állapotokra. Dokumentált történeteken keresztül mutatja be, hogyan segítik a kutyák az autizmusban, skizofréniában, szorongásban, depresszióban szenvedőket. Megismerjük azokat a négylábúakat, amelyek pajzsként védenek bennünket az antibiotikumoknak ellenálló kórokozóktól, s talán katasztrofális kimenetelű járványokat akadályoznak meg. A szerző tudományos kutatóintézetek színfalai mögé is elvezet bennünket, de olyan emberek életét is megismerhetjük könyvéből, akiknek egészsége hűséges és magasan képzett "kutya doktorukon" múlik. Szellemesen és elkötelezetten tárja elénk, hogyan válnak ezek a kivételes képességű állatok lelkes szövetségeseinkké a különféle testi és lelki betegségekkel vívott harcban. A Gyógyító kutyák lebilincselő ismeretterjesztő mű - azonban érzelmileg sem hagyja olvasóját hidegen. Ha eddig esetleg nem voltál kutyarajongó, a könyv végére biztosan az leszel! Megnevettet, megríkat, és ellenállhatatlan vágyat ébreszt arra, hogy megöleld az első kutyát, amelyik szembejön veled. Ki tudja, egy nap talán a te életedet is egy "kutya doktor" menti meg! Dr. Marty Becker, "Amerika állatorvosa", a Stresszoldás kutyáknak szerzője Ez a reményt adó mű ékes bizonyságát adja az ember és állat közötti kötelék erejének, amely a legfrissebb tudományos felfedezések tükrében még nagyobbnak tűnik, mint eddig hittük... Erre a könyvre a kutyák is maximális pontszámot adnának! Laura T. Coffey, a My Old Dog című bestseller szerzője MARIA GOODAVAGE a USA Today újságírója volt, mielőtt megírta nagy sikerű, sikerlistás könyveit a katonákat, titkos ügynököket és beteg embereket segítő kutyákról. Számos televíziós show-műsor szereplője, a téma szakértője. Jelenleg San Franciscóban él, leghűségesebb társa Gus, egy labrador.