Jaffa Kiadó

A Menopauza másképp New York Times-bestsellerlistás szerzője tabuk nélkül beszél mindarról, amit nőként tudnunk kell, hogy magabiztosan és felkészülten élhessük meg a perimenopauza gyakran félrediagnosztizált és orvosilag elhanyagolt éveit. „Egyszerűen nem ismerek magamra!” – Nők millióinak ismerős ez az érzés. Bár a menopauzába való átmenet kiindulópontjának általában a menstruáció rendszertelenné válását és az ezzel együtt járó testi-lelki hullámvasút megindulását tekintik, a valóságban már akár 35 éves kortól, rendszeres ciklus mellett is felbukkanhatnak az első jelek: szorongás, kimerültség, ízületi fájdalom, agyi köd, alvászavarok, szexuális problémák, kiszámíthatatlan hangulatingadozások. Ez a sokféle tünet rendkívül megterhelő lehet, különösen ha az orvosok csak legyintenek rájuk, és elintézik azzal, hogy ez „csupán stressz”, vagy „csak beképzeli magának a tüneteket” – miközben valójában komoly hormonális átrendeződés zajlik a szervezetben. A Perimenopauza másképp lapjain dr. Mary Claire Haver, a nők egészségügyi szemléletváltásának úttörője végre világos, tudományosan alátámasztott válaszokat ad. Közérthetően bemutatja, mi zajlik a szervezetben ebben az időszakban, és azt is elmagyarázza, hogyan fordíthatjuk ezt a hormonális káoszt a javunkra. Hiánypótló, lendületes és gyakorlatias útmutatója segít, hogy • megértsük, pontosan mi is történik a testünkben a ciklusváltozásoktól az energiaszint, a hangulat, az alvás és a szexuális egészség válozásaiig; • felismerjük, hogy a most meghozott döntések alkotják a későbbi egészségünk alapjait; • felkészülten és határozottan kommunikálhassunk az orvossal ellenőrzőlisták és konkrét kérdések segítségével; • el tudjunk igazodni a legfrissebb kutatások között, különös tekintettel a hormonterápia előnyeire és lehetséges mellékhatásaira. Akár tapasztalsz már tüneteket, akár csak szeretnél előre gondolkodni, ez a könyv feltárja a perimenopauza kevésbé ismert összefüggéseit, és visszaadja az irányítást a tested és az egészséged felett.

Bella, a fiatal színésznő Londonban épít új életet magának, de vőlegénye, a brit felső osztály ifjú örököse a csillogással, a virágcsokrokkal és az ígéretekkel együtt sem tudja megadni a lánynak azt a szenvedélyt és azokat az érzelmeket, amikre vágyik. Bella mégis úgy érzi, a gazdag arisztokrata család védelmet fog tudni neki nyújtani múltja sötét emlékei és felbukkanó árnyai ellen. Az érzelmi függés azonban nem vetkőzhető le pusztán azzal, hogy elmenekülünk előle... Ráadásul nem is mindenki akarja, hogy bekerüljön a családba: a cinikus, manipulatív, mégis végtelenül vonzó unokatestvér, akinek a tekintetében veszély és vágy keveredik, mindent megtesz, hogy holmi kis színésznőcske ne férkőzhessen be a köreikbe. A férfit dél-amerikai, vérrel és bűnnel átszőtt múltja sem arra predesztinálja, hogy igazi érzelmeket ébresszen, Bellával való összecsapásai mégis izzanak a szenvedélytől – és nem is múlnak el nyomtalanul. A nemrég elhunyt Jilly Cooper, a műfaj egyik nagyasszonya a rá jellemző intenzitással mesél nemcsak a színházi öltözőkben és brit kastélyokban előforduló intrikákról és tiltott érzelmekről, de a szenvedélyeket egy váratlan fordulattal színezi és teszi még izgalmasabbá. A luxus világa után a túlélés lesz a cél, ami megmutatja azt is, hogyan születhet szerelem az ellenségek között, és hogyan válik a fenyegető vágy megváltássá.

"Modern világunkban mindannyian a boldogságot kergetjük: fényesebb karrierért, jobb kocsiért, kellemesebb életkörülményekért, külföldi nyaralásért robotolunk – de vajon boldognak is érezzük magunkat, ha vágyaink teljesülnek? Igazat mondanak-e irigyelt ismerőseink családi fotói, ahol még a kutya is tökéletesnek látszik, vagy mindez csupán a látszat? Szendi Gábor szerint az élvezetközpontú, anyagias boldogságeszmény elszakadt attól az evolúció során kialakult és mindannyiunkban meglévő, bonyolult és gazdag élménytől, amely az akadályokkal való megküzdés eredménye, a boldogság igazi kulcsa. A boldogság ugyanis nem tétlen pihenés, hanem folytonos úton lét: áldozatos munka, kétség és remény, elismertség és mellőzöttség, siker és kudarc váltakozása. Az Értelmes szenvedés: a boldogság az agykutatás, a genetika és az antropológia eredményeire támaszkodva bizonyítja be, hogy a boldogságot a saját küldetésünk felismerése, a sorsunkban rejlő lehetőségek kibontakoztatásáért vállalt felelősség és a minket éltető közösséghez való hazatalálás jelenti. Szendi részletesen bemutatja a boldogság evolúcióját és pszichológiáját, de gyakorlati útmutatást is nyújt olvasójának. Ugyanis soha nem késő! A boldogság képesség, amely mindannyiunkban ott szunnyad – vegyük kezünkbe a sorsunkat, és tanuljunk meg élni vele!"

A gyerekek jelentették a legértékesebb trófeát… az időseket ingyen lehetett megölni. Szarajevó ostroma (1992–96) alatt a nyugati világ minden tájáról érkező gazdag külföldiek hatalmas összegeket, akár egy lakás mai árát fizettek azért, hogy hétvégente a boszniai szerb hadsereg mesterlövészeivel együttműködve védtelen civileket lőhessenek agyon Bosznia fővárosának utcáin, majd utána hazatérhessenek, és büntetlenül élhessék tovább luxuséletüket. A Hétvégi orvlövészek lapjain az oknyomozó újságíró szerző, Ezio Gavazzeni megbízható források, érintettek és korábban nem kihallgatott tanúk vallomásait tárja az olvasók elé, amelyek borzalmas teljességükben mutatják be ezeket a "szafarikat", a szervezéstől a lebonyolításig.

A jó olasz konyha nem varázslat, és nem is pusztán nosztalgia. A tökéletes tészta, a lassan sűrűsödő bolognai, az olívaolaj és paradicsom magától értetődő párosa mögött évszázadok alatt felhalmozódott tudás rejtőzik – olyan tudás, amelyet ma már a tudomány is kezd megérteni. Miért kell pihentetni a fokhagymát? Mi történik a rizottóban keverés közben? Mitől más biokémiailag egy valóban jó tészta, mint az iparilag előállított, és hogyan lehetséges, hogy egy szicíliai nagymama generációk óta, ösztönösen csinálja azt, aminek a biokémiai magyarázatára csak az utóbbi évtizedekben jöttek rá? Ez a könyv a mediterrán konyha legismertebb fogásait egyszerre nézi a gasztronómia és a kémia szemüvegén keresztül. Nem diétás könyv és nem klasszikus szakácskönyv, hanem izgalmas utazás az ízek, a hagyomány és a tudomány világában. Feltárja, mi zajlik valójában a tésztafőző vízben, a pizzakemencében vagy egy négy órán át rotyogó szósz mélyén. A tejszín nélküli krémes szósztól az igazi ízbomba gelatóig, a néhány összetevős tésztától a kovászos kenyérig minden fejezet egy régi konyhai bölcsességet vizsgál meg, és megmutatja, mitől működik. Mert a mediterrán étrend nem trend, hanem az az étkezési minta, amelynek egészségvédő hatásait a világ legjobb vizsgálatai újra és újra igazolják. Ez a könyv pedig nem egyszerűen azt mondja el, mit érdemes enni, és azt hogyan kell elkészíteni, hanem azt is, hogy miért. Ha eddig azért szeretted az olasz konyhát, mert finom, ezután talán azért is fogod szeretni, mert érted.

Jason Fung, aki Az elhízás titka című könyvével ezreknek segített lefogyni, új kötetében a hízás alapvető, kiváltó okát, az éhség természetét és szerepét vizsgálja, és feltárja azt a három erőt, amely evésre késztet bennünket: a fizikai, az érzelmi és a társas éhséget. A fogyás hagyományos megközelítése ugyanis alapvetően csak tüneti kezelés, ami nem jelent tartós sikert. A tartós siker kulcsa ugyanis az éhségérzet kezelése, hiszen ezen keresztül tudjuk megváltoztatni azt a biológiai beállítási pontot, amely meghatározza, mennyi zsírt igyekszik a szervezet megtartani. A könyv három aranyszabállyal és ötven gyakorlati tanáccsal segít felismerni és kezelni az éhséget: megtanítja, hogyan szakítsd meg az érzelmi evés körforgását, hogyan lassítsd az emésztést, és hogyan állj ellen a folyamatos evésre ösztönző társas nyomásnak. Segítségével nemcsak a fogyás, hanem az elért eredmény megtartása is sikerülni fog.

A Hideghegy és A nyomkeresők szerzőjének szédületes új regénye feszültséggel teli szerelmi történet a korai 1960-as évek Észak-Karolinájából. Luce az Appalache-hegység buja, vad vidékén, egy elhagyatott vidéki fogadóban él, távol a kisvárosi közösségtől, amelyben felnőtt. Önként vállalt magányát azonban kénytelen megszakítani, amikor magához kell vennie nővére két vad természetű kisgyermekét. A gyerekek egyetlen szót sem szóltak azóta, hogy végignézték anyjuk brutális meggyilkolását, és különös vonzalom alakult ki bennük ki a tárgyak összetörése és a gyújtogatás iránt. Amikor semmirekellő apjukat a bíróság felmenti és szabadon engedi, az események fellángolnak, nehézségeket, reményt és halálos fenyegetést hozva a fiatal nő otthonába… Charles Fraziert transzcendens prózája, virtuóz történetmondása és az emberi természetről tett érzékeny megfigyelései emelték világszerte közkedvelt és elismert íróvá. Mindezek a Nightwoods lapjain váratlan humorral, éles párbeszédekkel és húsba vágó realizmussal társulnak, megalkotva a szerző talán legizgalmasabb és legemlékezetesebb főszereplőit.

A Mózes egy, huszonkettő Ábrahám és Izsák ószövetségi történetének modern feldolgozása. Az Ábrahámok a Horthy-kort, a második világháborút, a Rákosi-érát megélt és megszenvedett "rettenetes" szülők, nagyszülők. Az Izsákok lázadó fiatalok, akik nem kíváncsiak felmenőik múltjára, akart-akaratlan áldozatvállalásukra, szenvedéseikre, beteljesületlen szerelmeikre-vágyaikra, elrontott életükre. Nem hajlandók áldozatot hozni istenekért-eszmékért, a maguk útját akarják járni. Egy "szigetre" vágynak, távol a vénektől, ahol együtt és maguk lehetnek. Gál Hugi és Ádám, Bartos Márta és Gyuri - a két testvérpár - csontkockán dobják ki, melyik lánynak kell teherbe esnie a "nemzet mártírjának" fiától, a naivnak és jámbornak tűnő Miklóstól. Mert ő bizonyára kap majd egy lakást az anyjától nászajándékul. A játék azonban komolyra fordul: Hugi beleszeret Miklósba, és elhatározza: új életet kezd vele. Vajon Miklós is így akarja?

A legtöbb ember nem is sejti, mennyi feldolgozatlan érzelmi fájdalmat hordoz magában. Nem értik, miért depressziósak, csalódottak, miért szoronganak vagy érzik magukat áldozatnak, és hogy miért hozzák újra és újra ugyanazokat az önsorsrontó, impulzív döntéseket a kapcsolataikban, a munkahelyükön, a mindennapi élethelyzetekben. Ezek az érzések és döntések gyakran az elveszett belső gyermekből fakadnak, aki megrekedt az időben, és aki stresszhelyzetben átveszi az irányítást, és úgy reagál, ahogyan egy kiszolgáltatott gyermek tenné. Az életünk korai szakaszaiban elszenvedett traumák - legyenek azok ártatlannak tűnő események, vagy drámai elhanyagolás vagy bántalmazás -- érzelmi sebzést okoznak, amely felnőttkorban aztán robbanékony harag, elszigetelődés, rossz párválasztás, negatív belső párbeszéd, túlzott megfelelési kényszer vagy más egészségtelen viselkedési minta formájában nyilvánul meg. A belső gyermek gyógyítása című könyvben Robert Jackman pszichoterapeuta és Reiki-mester segítő kezet nyújt, hogy feltárhasd és meggyógyíthasd gyermekkorod feldolgozatlan sebeit. Mások történetei és könnyen elvégezhető gyakorlatok révén bátorít, hogy megtanuld, hogyan ne add át magad a sebzett belső gyermek megfagyott érzelmi fájdalmának. Fejezetről fejezetre gyengéden vezet közelebb a magsebzéshez, hogy felismerhesd, elismerhesd és végre meggyógyíthasd a fájdalmadat, és végre azt az életet élhesd, amit szeretnél.

,,A márványszobor életre kelt, és olyan erővel szorította magához, hogy elakadt a lélegzete, a szürkéskék szempárban felgyulladt ugyanaz a fény, amit odalent látott benne a palota előtti téren. Belekapaszkodott a nyakába és lehunyta a szemét, mert szédítő táncba kezdett körülötte a világ, mintha ők ketten mégiscsak felültek volna a karusszelre. Aztán kicsúszott a fiú öleléséből és hátat fordított neki, hogy az ügyes ujjak, amelyek az előbb bekapcsolták a láncát, most kifűzzék a ruhájából. Helena sokévnyi várakozás minden elfojtott vágyát magával vitte az ágyba, és nem félt szabadjára engedni az érzéseit. Christiaan ölelésében a tudata mélyére száműzte a kérdést, vajon az hol tanulta meg a szerelem játékait. Még egyetemistaként Bredában, a hímzett selyemharisnyás angol ladyktől? Utazás közben, valamelyik kis német fejedelemségben, ahol a pletykák szerint az előkelő dámák versenyt űznek belőle, ki gyűjt össze minél több és minél furább szeretőt? Vagy itt Hágában, az udvar szép és unatkozó hölgyeitől? Mert hogy nem Leidenben, az biztos." 1651, Hollandia. A köztársaság virágkorát éli, hajói bejárják az óceánokat, a világ négy sarkából szállítják haza távoli tájak kincseit. Jant, a fiatal festőt, Rembrandt egyik tanítványát egy gazdag amszterdami kereskedő vidéki udvarházába szólítja a megbízatása. Nem sokkal később azonban váratlanul nyoma vész, és nem marad utána más, mint egy tulipános képekkel teli album, és egy ismeretlen, cinóberruhás fiatal nőt ábrázoló festmény. A hír hallatán húga, Helena azonnal útra kel a kastélyba, és mialatt megpróbálja kideríteni, mi történt, magával ragadja a ház egyszerre vonzó és nyugtalanító légköre. Miről árulkodik a selyemruhás lány portréja? Mit üzen a kertben épülő labirintus? És mi köze Jan eltűnéséhez az erdélyi magyar diáknak, Gábornak? Miközben a fivére után nyomoz, Helenának arra a kérdésre is választ kell találnia, mit érez iránta gyerekkori játszótársa, Christiaan. Még mindig csak barátságot, vagy viszonozza azt a szenvedélyes szerelmet, amivel ő szereti már régóta a fiút? A könyv lapjain megelevenedik a Vermeer képeiről ismerős világ, ahol oromzatos téglaházak sorakoznak a csatornák partján, drága tulipánok nyílnak delfti fajanszvázákban, csipke főkötős lányok olvasnak levelet a nyitott ablakon beáradó fényben, de az idilli felszín mögött ijesztő árnyak leselkednek. Szerelem, halál, veszteség, fájdalom, hűtlenség: a Törött tulipánok egy változásokkal teli, izgalmas korszak, egy sebzett lelkű férfi és egy bátor nő története.

Hogyan lesz egy városból irodalom? Szabó Magda Debrecene nem pusztán szülőváros, hanem az emlékezés és a képzelet közös tere, az elvesztett és újraalkotott világ, ahol a történetek megszületnek, és ahol a későbbi regényalakok járnak-kelnek. E kötet írásai az írónő személyes világába vezetnek: a debreceni Nagytemplom árnyékába, a Dóczi Református Leánynevelő Intézet falai közé, ami ma már mindenkinek ismerős az Abigélből, a tanárok és diáktársak közé, akikből később regényalakok lettek, és bepillantást enged abba a folyamatba, amelynek során az élet irodalommá formálódik: megszületik egy-egy mű, és a valódi alakok regényhősökké válnak. A szövegek ily módon nemcsak egy város emlékezetét rajzolják meg, hanem az író és modelljei közötti viszonyt is megmutatják, és feltárják az alkotás folyamatát, az átélt tapasztalat és a megírt történet közötti kapcsolatot. Eközben elmerülhetünk Szabó Magda varázslatos írói és személyes világában is, és közelebb kerülhetünk ahhoz, ahogy az írónő a saját műveiről gondolkodott.

Minden sötét felhőnek ezüstös a széle, tartja az angol mondás. Ez a kötet ezt mutatja meg hétköznapi, mégis sokáig velünk maradó történeteken keresztül. Az írások olyan pillanatokat rögzítenek, amelyek mellett könnyű lenne elsétálni: egy ismerősnek hitt mese hirtelen más értelmet nyer; egy szelídített vadkacsáról kiderül, hogy többet árul el rólunk, mint hinnénk; egy elmulasztott mondat hiánya mély nyomot hagy. Olvasás közben egy-egy apró részlet különös hangsúlyt kap, egy félbehagyott gondolat visszatér, egy jelentéktelennek tűnő pillanat hirtelen jelentőséggé válik. Mert mi történik, ha váratlan elhatározásból magunkra öltjük Madonna fűzőjét? Ha megpróbáljuk megmenteni a világot egy tepsi frissen sült pogácsával? Ha alternatív valóságot alkotunk barokk zenéből és delfti porcelánból? Ha megpróbálunk elfutni önmagunk elől? A szerző ugyanazon a finoman ironikus hangon, pontos észrevételekkel, visszafogott, mégis határozott jelenléttel ír, amelyet az olvasók már megszerethettek regényeiben és a Nők Lapja hasábjain megjelent írásaiban. Ezekben a tárcákban azonban mintha közelebb lépne. Nem kínál kész válaszokat, nem von le tanulságokat, inkább hagyja, hogy mindenki maga találja meg a számára fontos üzenetet. A papagájos ablak óta ez a legszemélyesebb hangú kötete.

Egy élet, amely kívülről irigyelhetőnek tűnt, pedig sosem volt önfeledt. Aliz egy ponton kénytelen kimondani, hogy a döntései nem vezették el oda, ahová menni szeretett volna. Nem történt semmi drámai, csak a félmegoldások csendesen egymásra rakódtak, és az idő közben észrevétlenül elfogyott. Amikor az ébrenlét nem kínál megoldást, az éjszakákhoz fordul segítségért. Egy este megkéri az álmait, vigyék vissza a múltba, és segítsenek átírni néhány emléket: más mondatokat kimondani, más döntéseket hozni, másképp szeretni. Arra a néhány órára végre megelégedettnek lenni. Mi lett volna, ha ekkor vagy akkor másképp dönt? Ha nem ugyanazt a szerepet játssza el újra és újra? És az álmok munkába kezdenek... A regény rést nyit az idő természetén és az emlékeink megbízhatóságán. Számít-e, hogyan történt, vagy csak az, ahogyan megéltük? Aliz története az ébredésről szól, és arról a szabadságról, amely akkor kezdődik, amikor már nincs mit veszíteni.

DERŰ. De jó kis szó ez! "Ott fönn a derűs ég, valami tiszta, fényes nagyszerűség." (Kosztolányi Dezső) Jó ideje életcélomul tűztem ki, hogy derűs idős ember szeretnék lenni. Olyan, akiben ott van a belső béke és elégedettség állapota, akiből mindvégig árad az élet- és emberszeretet, az életöröm. Vagyis aki élvezi az életét. De hogyan lehet eljutni a derűhöz, főleg most, amikor a világban minden téren óriási a feszültség? No, ez érdekel engem! Ha te is erre törekszel, kedves olvasó, ebben a könyvben átadom neked mindazt, amire így, kezdő derűs idősként, illetve önmagán sok éve dolgozó, tudatos emberként eddig rájöttem, és amit célul tűztem ki magam elé. Mert célkitűzések, célok nélkül biztos, hogy nem lehet napfényesen megöregedni, sőt, még élni sem. Igyekeztem minden szinten, síkon átadni azt az életszemléletet, beleszőve egy kis játékosságot is (ami az élet sava-borsa), és persze konkrét gyakorlatokat, technikákat is bemutatok, amelyek nekem már most segítettek, segítenek abban, hogy derűs legyek. Nem vagyok szakember, csak kíváncsi és szorgalmas. No meg már most derűs is. Úgyhogy végül is ezt a könyvet kortól függetlenül mindazoknak szeretettel ajánlom, akiket érdekel a derű, az egészség és önmaguk ismerete, szeretete.

"Ilona sírva rohant haza és úgy kapaszkodott az édesanyjába, mintha rémeket látott volna. - Hát téged meg mi lelt? - Ó, mit tegyek? Hogy törölhetném ki, amit láttam? - sírta kétségbeesetten a lány. - Mondd, mit láttál? - kérdezte ijedten az asszony. - Éppen a híd felé tartottunk a lányokkal, amikor azok a fiúk, Langi úr inasai, akik a Körös vizén átívelő hidat mázolják... - Mit tettek? - sürgette a lányt az édesanyja. - Hát kibukkantak a vízből - hebegte. - No és? - Ki is kászálódtak, hogy újra beugorjanak, de akkor észrevettek, mi pedig őket és... - de Ilonka nem tudta befejezni a mondatot, mert az édesapja, aki eddig a karosszékében hallgatott, felnevetett. - Az a nyikhaj Liebl Misi ádámkosztümben díszmenetet tartott a csabai szűzeknek?" A jövőbe vetett hit regénye ott folytatódik, ahol az előző kötet véget ért. Folytatódik a család története, felfedve a legendákat, továbbadva az örökséget, építve a jövőt. A napjainkig tartó mese nem engedi, hogy bármi feledésbe merüljön, és arra biztat, hogy szőjük tovább az idők végezetéig. Munkácsy Mihály, Jókai Mór, Sisi, Ybl Miklós. Ismert és hétköznapi emberek sorsa találkozik, miközben a történelem erői formálják a három évszázadon átívelő családtörténetet. Árvíz, földrengés, járvány. Szabadságharc, háborúk, vérzivataros idők. Minden generációnak jut valami, amivel meg kell küzdenie. Születés és halál, bukás és újrakezdés. Szerelem, csalódás. Az élet senkit nem kímél. De vajon segít, ha ismerjük a múltunk nagy pillanatait? Ha tudjuk, honnan jöttünk? Ha meríthetünk a család történetéből, a legendákból? A múltunk erejéből? "Történetszövőként nagy dilemma előtt álltam. Vajon 300 év távlatában mi a fontosabb? Hogy egy forró nyári napon hosszú szekérkaravánjukon megérkeztek a Felvidékről a tótok fáradtan, az evangélikusok énekeskönyvével a kezükben, és a földre ereszkedtek? Hiszen bizonyára felemelő pillanat volt, egyben valaminek a kezdete. Vagy inkább Janó históriája? Mert akkor még nem tudtam, hogy utána ered-e a lánynak. Végül úgy döntöttem, hogy mindkettőnek a végére járok. Így született meg Csaba története." Bauer Barbara

Ilont és két testvérét egészen a magyar fővárosig menekíti Székelyföldről édesapjuk. Talán az emlékek elől, feledni a borzalom éjszakáját, s végre elhallgattatni az ablakba újra és újra leszálló kuvik hangját. Félrevert harangok zúgása közepette hagyják el az ezeréves szülőhazát. De nem csupán ellehetetlenített életük roncsait viszik magukkal a szekéren, hanem egy súlyos családi titkot is. Ilon mélyre, nagyon mélyre temeti magában a múltat, évtizedekig nem beszél róla sem lányának, sem unokájának, Amandának. Őt nem is foglalkoztatja a család története, jól kereső, sikeres üzletasszonyként csak a jelenben, a jelennek él. A város széli villa mellett lassan lakópark nő ki a földből, új emberek érkeznek, új barátságok szövődnek, s Amanda végül rádöbben, milyen keveset tud a családról, önmagáról... És akkor Ilon mesélni kezd. Feltámad a múlt, az emlékek, melyeknek nyomába eredve Amanda nemcsak a megbékéléshez nélkülözhetetlen igazságot, hanem a szerelmet és önmagát is megtalálja. Egymásra találhat-e lélekben egy nagymama és unokája, akiknek élete annyiban különbözik egymástól? Mennyire tud megnyílni a háborúkat megélt idős asszony a fiatal, munkájának élő nőnek? Találkozik-e valaha múlt és jelen? Tud-e nyitni egymás világára két ennyire különböző nő? Sorsfordító történelmi események, szívekben megőrzött legendák, vérzivataros időkön átmentett hagyományok - egy család több generációjának megindító és elgondolkodtató históriája Bauer Barbara legújabb regényében. "Égtek a lármafák, világítottak az őrtüzek. Sorra lobbantak be a szurkos szalmacsóvával bekötözött karcsú fenyők a hegy gerincén. Mondhattam volna, hogy szép, ahogy a távoli pontok ragyognak az ezeréves határon, de hallottam már, mit jelent ez. Megijedtem. Elejtettem a kannát, a víz szerteszét folyt. Anyám is kilépett a konyhaajtón, és ahogy jött felénk, eldobta a rongyot, amit a kezében tartott, és a szája elé kapta a kezét. - Istenem, segíts!"