Jaffa Kiadó strana 10 z 63

"Egy fotóalbum, egy emlékkönyv és egy biedermeier komód – ennyi jut Lilinek a családi hagyatékból. Az örökség mégis meglepetéssel szolgál: amikor a lány felfedez az interneten egy régi udvarházról készült fotót, rájön, hogy az épület nem véletlenül ismerős neki, a századfordulós emlékkönyvben találkozott vele. De hogy került egy északnémet kastély képe 1914-ben egy miskolci polgárlány emlékkönyvébe? Lili nyomozni kezd, a megfejtéshez azonban csak akkor jut közelebb, amikor a munkahelyéről egy távoli, keleti-tengeri szigetre küldik. Ott akad rá a vörös téglás udvarházra, és váratlan segítőtársra lel a romos épület új gazdájában. Amikor kinyitják a kastély padlásán talált, első világháborús katonaládát, izgalmas utazásra indulnak a múltba. A régi levelek, rajzok és fotók két fiatal megható és fájdalmas történetét mesélik el, akik száz évvel korábban szerettek egymásba. Az első világháború miatt azonban búcsút kellett mondaniuk egymásnak. Vajon találkoztak-e még valaha? Lili egyre mélyebbre merül a régmúlt emlékeibe, és közben nemcsak az üknagymamája, hanem a saját élete sorsfordító kérdéseire is választ kell találnia. Meddig élhet úgy, hogy nem vesz tudomást azokról a körülményekről, amelyek megbetegítik? Választhat-e másik utat? Szerettem volna a meztelen talpam alatt érezni a meleg homokot, úgyhogy leültem a dűne tövében, lehúztam a tornacipőmet, és amennyire tudtam, feltekertem a nadrágom szárát. Eltartott egy darabig, amíg kibogoztam az egyik összegörcsölődött cipőfűzőmet, mire elkészültem és felnéztem, az úszó már kifelé tartott a vízből. Szórakozottan figyeltem, ahogy egyre kijjebb gázol, olyan komótosan, mintha a tenger legalábbis 30 fokos lenne, nem, ahogyan reggel a szállodai strand hirdetőtábláján olvastam, 21. A víz már csak a derekáig ért, aztán már csak a térdéig. Először azt hittem, világos drapp fürdőnadrágot visel, középen olyan tréfás mintával, amilyet a firenzei Dávid-szobor életnagyságú fotójával díszített olasz kötényeken látni, aztán egyszerre rájöttem, hogy ezt a mintát nem Michelangelo tervezte, hanem a természet.

A Dinoszaurusz tolla szereplői visszatérnek! Soren Marhauge, az immár szabadúszó nyomozó ezúttal egy profitorientált összeesküvés nyomába ered, amelynek gyökerei a Big Pharma legmagasabb szintjétől egészen a dán kormányig nyúlnak. Amikor Kristian Storm professzort, a vitatott nézeteiről hírhedtté vált immunológust felakasztva találják az irodájában, asszisztense, Marie Skov nem hajlandó elhinni, hogy öngyilkos lett. A néhai tudós egy nemrégiben tett nyugat-afrikai kutatóútja során megdöbbentő igazságot tárt fel a fejlődő világban zajló immunológiai kutatásokról, és Marie úgy gondolja, hogy főnökét elhallgatták, mielőtt a nyilvánosság elé tárhatta volna, amit felfedezett. Storm riválisának segítségével Soren Marhauge volt rendőrnyomozó veszi át az ügyet, és elhatározza, hogy kideríti, mi is történt valójában a professzorral. A viharos tempójú nyomozás mellett Marie problémás családjának és Marhaugénak a szintén biológus Annával biológussal való bonyolult kapcsolatának részletei is kibontakoznak. Marhauge ismét megküzd a saját démonaival, miközben egy olyan titkos társaság után nyomoz, amely bármi áron megvédi a titkait.

Mindnyájan ismerünk túlzottan arrogáns embereket, akik rendkívüli empátiahiányt mutatnak, akik kihasználnak, verbálisan terrorizálnak másokat, vagy épp mágikus gondolkodás jellemző rájuk. Ezek a vonások mind a narcisztikus személyiségzavar jelei. Amikor közvetlenül találkozunk velük, nehéz megértenünk azt, ahogyan ők a világot szemlélik. De hogyan kezelhetjük a narcisztikusokat az életünkben? Hogyan állhatunk ki önmagunkért anélkül, hogy össztüzet zúdítanánk magunkra? Hiszen narcisztikusokkal mindenhol találkozhatunk: a lakókörnyezetünkben, a munkahelyünkön - és bizony szeretteink között is. Így az, hogy figyelmen kívül hagyjuk őket, nem igazán használható megoldás. Ezek az emberek frusztrálóak, sőt megfélemlítőek lehetnek, mégis kénytelenek vagyunk megtalálni velük a hatékony kommunikáció módját. A Hogyan kezeld a narcisztikust megmutatja, miként léphetünk túl ennek a személyiségtípusnak a védekező stratégiáin együttérző, empatikus kommunikációval. Megtudhatjuk belőle, hogyan látják a narcisztikusok a világot, hogyan kell eligazodni a megküzdési stratégiáik útvesztőiben, és hogy valójában milyen szomorú és gyakran magányos sors az övék. Megtanulhatjuk, hogyan lássuk előre és kerüljük el az érzékeny pontokat, s ezáltal azt is, hogyan hallassuk hangunkat anélkül, hogy agressziót váltanánk ki. A könyv segít felismerni, hogyan szerezzünk érvényt a szükségleteinknek, miközben elkerüljük a felesleges hatalmi harcokat és értelmetlen vitákat egy olyan emberrel, aki univerzuma középpontjába önmagát helyezi. Külön fejezet foglalkozik a narcisztikus nőkkel, az agresszív és bántalmazó narcisztikusokkal, a biztonsági stratégiákkal, valamint a narcizmus és a szexfüggőség kapcsolatával.

A legmodernebb táplálkozási modell az optimális testalkat, a csúcsteljesítmény és a rendíthetetlen egészség eléréséhez és fenntartásához. Nem igazodsz el a különböző diéták állandóan változó világában? Nem csoda. Low carb, keto, zsírszegény, paleo és egyéb diéták, kimondhatatlan nevű étrend-kiegészítők és persze a mindenre is jó varázsszerek... mindez a végtelen frusztráció aknamezőjévé válik, kevés vagy semennyi fenntartható eredménnyel. Flexibilis diéta című új könyvében a több mint 25 éves táplálkozáskutatói és oktatói tapasztalattal bíró Alan Aragon segít, hogy véget vess a zűrzavarnak, és a siker útjára léphess. Alan felfedi a diéták legnagyobb titkát: azt, hogy nincs egyetlen diéta mind felett, amely mindenkinek megfelelne. A siker kulcsa egy olyan személyre szabott program megtalálása, amely az egyén igényeire van szabva, és segíti őt a céljait támogató, életre szóló szokások kialakításában. A Flexibilis diéta a legfrissebb kutatásokon alapuló, gyakorlatban tesztelt táplálkozási megközelítés, amely a makrotápanyag-egyensúlyra és a megfelelő élelmiszer-beszerzésre összpontosít, hogy a saját tempódban érhesd el étrendi és fizikai céljaidat. Egyszerűen követhető tervével Alan megmutatja, hogyan étkezz a meghatározott makrotápanyag-célokon belül, így elérhetővé és fenntarthatóvá téve a fogyást, elősegítve az egészséges táplálkozást, miközben nagyobb szabadságot élvezhetsz az ételválasztásban.

1489. Mátyás király pénzverési politikája stabilizálja az ország pénzügyi helyzetét, ám hódításainak fedezésére számos új adót követel a néptől. Aki nem tud fizetni, arra kényszerül, hogy bűnre adja a fejét. Akad, aki még a pénzhamisítástól sem riad vissza, pedig azért biztos halál jár. Bártfa, Mátyás városainak egyik gyöngyszeme viszonylagos jólétet biztosít a polgárainak, ám a kisváros békéjét rejtélyes gyermekgyilkosság dúlja fel. A tanácsosok a város két gyógyítóját: Zsófiát, a füvesasszonyt és Mihályt, a boldogabb időkben kirurgusi feladatokat is ellátó hóhért bízza meg, hogy derítsék ki, mi történt a kislánnyal, akinek a markában egy ezüstdénárt találtak. De vajon ki lehet az elkövető? Mindig könnyebb az idegenben látni az ellenséget, mint magunk között keresni a bűnöst - a gyanú a városba érkező kereskedőre és fiára terelődik, akik Lübeckből hoztak értékes portékát. Zsófiának és Mihálynak minden tudását be kell vetnie, hogy megvédjék szeretteiket, megőrizzék a város jó hírét, és felfedjék, ki a gyilkos. Papp Noémi, író, újságíró, kommunikációs szakember. Legszívesebben utazásról ír, arra lelkesítve mindenkit, hogy lásson világot. Számára más városok épületei akkor elevenednek meg igazán, ha legendák, izgalmas történetek vagy éppen emberi sorsok is kapcsolódnak hozzájuk. Első regényében két legkedvesebb városát: Bártfát és Lübecket mutatja be.

Curtis „50 Cent” Jackson ebben az egyedülálló könyvben elképesztő visszatérésének történetét meséli el: hogyan lett zűrös fiatalkora és tragikus személyes veszteségei után sikeres üzletember és a kábeltévék világának egyik legjobban fizetett producere. A 50 Cent néven ismert Curtis Jackson húszéves korára már komoly hatalomra és hírnévre tett szert a zenei biznisz nagyágyúi között. A többszörös platinalemezes rap-előadó egy évtizede döntött a váltás mellett. Alkalmazkodókészségének és bátorságának egyértelmű bizonyítéka a Power című filmsorozat, amely egy drogbáróról és családjáról szól, és amelyet 50 Cent executive producerként és színészként is jegyez. A sorozat epizódjait nézők milliói várták hétről hétre, Jackson pedig nem sokkal később négyéves, 150 millió dolláros szerződést kötött a Starz hálózattal - a prémium kábelcsatornák történetének legjövedelmezőbb szerződését. Személyes hangvételű könyvében a változás elfogadásáról mesél, és a való életben szerzett konkrét tapasztalataival rázza fel az önsegítő könyvek műfaját. Az utca durva törvényei közepette felszedett ravaszságot kombinálja az üzleti életben tanult határozottsággal, hogy az olvasó is elhiggye: van visszatérés, és meg lehet tanulni együtt élni a változásokkal, amelyek időnként komoly buktatókként jelentkeznek az életünkben.

Semmiből valamit, alig valamiből szinte bármit - könnyen, vidáman, felhajtás nélkül! Ez a könyv voltaképpen egy nulladik szakácskönyv. Azokat szeretné a konyhába csábítani, akik eddig főzni csak receptből, és kizárólag gazdagon felszerelt kamrával a hátuk mögött mertek. Azokat állítaná az otthoni koszt pártjára, akik már az idejét sem tudják, mikor készítettek utoljára ételt maguknak - pláne másoknak! -, és azoknak mutatná be a fenntartható konyhában rejlő változatosságot, akiknek meggyőződése, hogy ami spórolós, az korszerűtlen, dögunalmas és vacak. Bőven vannak benne receptek is - mégsem az ételek elkészítési módjairól, s végképp nem bonyolult menüsorok vagy egzotikus fogások műhelytitkairól szól elsősorban. Sokkal inkább arról, hogyan győzhetők le a konyhával kapcsolatos kisebbségi komplexusok, mi az a néhány alapvető és könnyen hozzáférhető élelmiszer és eszköz, ami ha van otthon, biztosan nem maradunk éhen. Miért épp a főzelék a legjobb hétköznapi ebéd, mi jót lehet enni egy koleszos kakaós tészta árából, és miért az otthoni konyha jelenti a frappáns választ a legtöbb táplálkozással kapcsolatos kihívásra, úgymint időhiány, árak, ilyen-olyan érzékenység és diéta. Balázs Barbi újságíró, aki épp olyan szenvedéllyel főz otthon, mint ahogyan kóstol étteremben, amikor munkája úgy kívánja. A közösségi médiában Asszonypajtás néven osztja meg mindenki számára elérhető, de annál invenciózusabb receptjeit és praktikus tanácsait azokkal, akik leszoknának az ételrendelésről, az utcán, futtában bekapott péksüteményekről, és akik úgy spórolnának, hogy közben nem fosztják meg magukat az igazi, finom házikoszttól.

Sági György új regénye Pompeji ősi városában játszódik, ahol a mából a múltba tévedt főhős az emberi lét alapkérdéseit vitatja meg újdonsült barátjával, miközben a Vezúv kitörésének vészjósló előjelei árnyékolják be a város lakóinak utolsó napjait. A szerző egyes szám első személyű hangja nem titkoltan azonosul a váratlanul a múltba cseppent főszereplővel, aki egy turistacsoporttal érkezik a Vezúv lábához. Az út során találkozik egy titokzatos idegennel, aki mintha a város élő lelke volna. Kísérőjéül szegődik Pompeji felfedezése közben, segít feltárni az ókori település múltját és rejtélyeit. Izgalmas találkozásokon keresztül vet fel olyan kérdéseket, mint az identitás, az idegenség, a hit és a szabadság. Végig követjük őket a kocsmába, a korabeli fürdőbe, majd egy előkelő házba, az úton végig társuk a kettőjük közti diskurzus, érzéki élvezetekről, judaizmusról, zsidókról és rómaiakról. Helyszín a Római Birodalom, Pompeji utcaképe, tógát viselő lakóival, gladiátorokkal az amfiteátrumban, gazdag lakomákkal és a hordóban érlelt római különlegességgel, a garummal. A regény központi szimbóluma, a vulkán, tökéletes metafora az élet kiszámíthatatlanságára és törékenységére, az egyre jobban kibontakozó filozófiai beszélgetések pedig rávilágítanak a mindenség alapvető kérdéseire. A könyv egyszerre szórakoztató és elmélyült, tele szimbólumokkal és irodalmi utalásokkal, amelyek elmélyítik a történet mondanivalóját. „A kultúrák, civilizációk, világok ideje lejár, a nemzedékek jönnek és mennek. Ami nem szervesen pusztul el, furcsa módon néha megmarad, mint Pompeji, és intenzív, halott jelenléte alkalomról alkalomra zavarba ejtően közel hozza a múltat. Pompeji időkapuként tárul ki ebben a könyvben a teremtő fikció előtt, s hirtelen megmutatkozik, hogy kétezer év távolság ellenére mennyire összeszövődik az I. század válságkorszaka a miénkkel. Vannak idők, amikor mindenki úgy érzi, hogy a dolgok nem mehetnek tovább úgy, ahogy eddig mentek. Sági György új regénye azt igyekszik megérteni, milyen fontosságot fenyegetett akkor, és milyet fenyeget ma a válság; hogyan válik bizonytalanná a folytonosság és a béke, és hogyan igyekszik mindennek ellene szegülni a kultúrtörténeti esszéregény erotizáló nyelve. Hogy mire jók az egymással rivalizáló hagyományok, kínálnak-e kapaszkodót, vagy csak a káoszt növeli versengésük, amelyből kinő a születő kereszténység. Egy nap a történelem két oldalán, a katasztrófa előszelében, úgy, mintha a béke, a Pax Romana tárgyi és szellemi kultúrájával együtt örök volna. Úgy, mintha közben mindenki tudná, hogy a régi világ halálra ítéltetett. Úgy, hogy közben aktuális marad, fenyegető és felemelő. Mint Pompeji romjai mindmáig.”

A gyerek- és kamaszkor amúgy sem könnyű időszakát egészen meg tudják keseríteni azok a helyzetek, amelyekben beszélgetnénk a gyerekünkkel, de valahogy mindig mással van elfoglalva. Ha nagy nehezen végighallgat, akkor sem érdekli különösebben a mondandónk, s így a problémák nem oldódnak meg a beszélgetéssel, sőt inkább elmérgesednek. Ezekre a helyzetekre kínál konkrét megoldásokat a két szerző a Beszélj úgy... sorozat új kötetében. Joanna Faber szerzőtársával a kipróbált és megbízható kommunikációs stratégiákat a gyerekkor legnagyobb kihívást jelentő pillanataihoz igazítja, és olyan nehéz helyzetekre is segítséget nyújt, mint a testvérek közötti civakodások, a kütyühasználat dilemmái, a házi feladat körüli bonyodalmak, a büntetés hátulütői vagy a dühkitörések. A könyvben szülőktől és pedagógusoktól származó valós és tanulságos példákon, humoros illusztrációkon és szórakoztató gyakorlatokon keresztül kapunk segítséget a küzdelmekhez, amelyek ismerősek minden szülő, nagyszülő, pedagógus és más, gyerekekkel dolgozó felnőtt számára. JOANNA FABER háromgyerekes gyógypedagógus, évtizedes gyakorlata van speciális nevelési igényű gyerekek tanításában, és tapasztalataival nagyban hozzájárult anyja, Adele Faber népszerű Beszélj úgy... könyveinek sikeréhez. Szerzőtársával, JULIE KING nevelési tanácsadóval ez már a második közös könyvük.

A kutyatartásban egy rossz dolog van: az, hogy tudjuk, előbb-utóbb el kell búcsúznunk hű társunktól. Az Amerika kedvenc állatorvosává választott Gary Richter ebben a könyvében megmutatja, hogyan tudunk segíteni a kutyánknak abban, hogy minél tovább velünk maradhasson, jó egészségben. Mit lehet és mit kell tenni: milyen vizsgálatokat érdemes elvégeztetni, milyen étrendet és mozgásprogramot érdemes követni, van-e szükség étrendkiegészítőkre, baj esetén milyen gyógyszereket, gyógynövényeket, kezeléseket vehetünk igénybe a kutyánk számára? A szerző a világszerte egyre népszerűbb, a hosszú élettartamot célzó longevitás tudományát alkalmazza kutyákra, a ma elérhető legfrissebb kutatási adatokat alapul véve. Bemutatja a legújabb vizsgálatokat, módszereket és ígéretes technológiai fejlesztéseket, de elsősorban végigvezeti az olvasót azon, hogy mi mindent tehet meg ő maga a kutyája élettartamának növeléséért a kölyökkortól az időskorig és az életvégi ellátásig.

Hogyan és miért akartak beszervezni az ötvenes évek közepén egy kisvárosi zenetanárnőt? Mivel próbáltak rávenni az együttműködésre egy vidéki gyermekgyógyászt, és az illető miként igyekezett kibújni ez alól? Milyen szerepük volt az 1956 utáni megtorlásban az ügynököknek, informátoroknak, besúgóknak, akik között akadtak olyanok, akiket zsarolással szerveztek be, de olyanok is, akik önként jelentkeztek, és még kitalációkkal is traktálták a tartótiszteket, csak hogy jó pontokat szerezzenek? Mi is volt az a bizonyos K-lakás? És végül mikor, milyen körülmények között és miatt kellett felszámolni a hosszú évtizedeken át fáradságosan és gondosan építgetett ügynökhálózatot? A rendszerváltás óta eltelt több mint harminc évben sokszor törtek ki késhegyig menő viták, olykor botrányok a kérdés miatt, hogy valóban nyilvánosak-e az "ügynökakták", valóban kutathatók-e a Rákosi- és a Kádár-korszak állambiztonságának iratai. Bármit gondolnak is a történészek, szakemberek, a közvélemény szerint a válasz egyértelmű "nem". Takács Tibor ezt a nagyközönség előtt részben még mindig feltáratlan állambiztonsági múltat mutatja be tudományos igénnyel, ám közérthető formában. Könyvében megvizsgálja, milyen kép él a köztudatban a politikai rendőrségről és annak tagjairól, szemlélteti, hogyan épült fel és működött az ügynökhálózat az 1945-tól 1990-ig terjedő időszakban, és részletes esettanulmányokban, konkrét emberi sorsokon keresztül hozza közelebb az olvasóhoz a kort és szereplőit.

A második világháború idején Magyarországon a zsidó származású vagy a megbízhatatlannak ítélt férfiakat fegyvertelen katonai szolgálatra, úgynevezett munkaszolgálatra kötelezték, aminek keretében kemény fizikai munkát kellett végezniük megalázó és kegyetlen körülmények között. Őrzésük a legénységi állományú honvédek feladata volt. Közismert tény, hogy ezen "keretlegények" közül némelyek brutális gyilkosságokat és más háborús bűnöket követtek el a felügyeletükre bízott emberek ellen. Rémtetteik helyszínei vagy épp egyes elkövetők arca beleivódott a közemlékezetbe: Dorosics falu vagy épp az Oktogonon felakasztott Rotyis Péter és Szívós Sándor neve máig ismert. A második világháborút követő számonkérés eszközei, a népbíróságok jelentős részben a "keretlegények" ügyeivel foglalkoztak. Mi vezette ezeket az embereket bűncselekményeik elkövetésére? Hogyan zajlott az első néptörvényszéki eljárás az Oktogonon, és mi történt valójában Dorosicsban? Hogyan védekeztek a népbíróságokon a kínzásokkal, gyilkosságokkal vádolt "keretlegények"? Tényleg tömegesen léptek be a kommunisták közé az egykori háborús bűnösök? Mennyire befolyásolta pereiket a politika vagy az egyéni sérelmek? Mi volt a katonai felsővezetés, például Jány Gusztáv tábornok, a magyar 2. hadsereg parancsnokának felelőssége? S mihez kezdjünk a kollaborációval vádolt munkaszolgálatosok ügyeivel? Veszprémy László Bernát könyve kényes kérdéseket boncolgat, miközben számtalan külföldi és hazai levéltár forrásai alapján próbálja feltárni a munkaszolgálatra és a "keretlegényekre" vonatkozó népbírósági perek történetét.

Senki nem szereti azt, amikor a gyógyítás folyamatában úgy érzi, hogy elveszíti önmagát. Hogy a kórházi gépezetben a ruháival együtt leteszi a nevét is, a múltja helyébe a kórelőzménye lép. Hogy senkit nem érdekel, ki ő, hová járt iskolába, mikor kel fel, hány órát alszik egy nap, vannak-e barátai - csak az, hogy mikor volt beteg, mikor mivel műtötték, milyen gyógyszert szed... A modern orvosi gyógyászat a test egy-egy pontjára szakosodva elvész az apró részletekben - és elveszíti magát az embert is. Ezért fordulnak sokan természetgyógyászhoz és választják azt, hogy aktívan részt vesznek a saját gyógyításukban. Bár van, aki orvosi tanácsra kezd teljes életmódváltásba, a két gyógymód mintha egymás alternatívája lenne. Ez a könyv megpróbál egyensúlyt teremteni a kétféle megközelítés között azzal, hogy végigvezet minket az úton, amely akkor indult, amikor még nem volt kétféle gyógyítás. Megismerhetjük belőle a természetgyógyászat különböző ágait, és megtudjuk, hogyan segíthetjük elő saját magunk az egészségünket. Hiszen a tudatos, az egészségére odafigyelő ember igyekszik még a betegségek kialakulása előtti stádiumban észrevenni a szervezet apró jelzéseit. Ebben igazi partnere a természetgyógyászat, ami más módszereket és másfajta gondolkodásmódot használ, mint a hivatalos orvoslás, de a könyvből az is kiderül, hogy a kettő nem lehet meg egymás nélkül. Nem véletlen, hogy DR. MANGÓ GABRIELLA háziorvosi hivatása mellett természetgyógyászati rendelőjében is fogadja pácienseit, akiknek nagy biztonságot nyújt az, hogy mindkét féle gyógyítási módot mélyrehatóan ismeri. Meggyőződése, hogy a kétfajta orvoslás kiegészíti egymást, és hogy akinek fontos az egészsége, annak nem szabad lemondania egyikről sem.

Magyarnak lenni vagy magyarnak látszani? Az itt a kérdés. Mit jelentett egykor a magyar virtus, és mégis hogyan tüntettük el magunkból? Miért nem tudjuk emelt fővel vállalni, itthon és külföldön egyaránt, hogy kik vagyunk és honnan jöttünk? Mi lehet az oka annak, hogy a búval béleltek, a pesszimisták, a depressziósok, az alkoholisták országa vagyunk, és ezt a mintát veszik át tőlünk a gyerekeink is? Miért vagyunk önmagunk legnagyobb ellenségei, és mit tehetünk azért, hogy ne maradjunk azok? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket feszeget izomból dr. Csernus Imre, a tőle megszokott őszinteséggel és egyenességgel. Ám az ugyancsak tőle megszokott határozottsággal és józansággal megoldásokat is javasol a felvetett problémákra, és végigveszi, mi minden vihet közelebb minket a célhoz. Ahhoz, hogy felébredjünk, kinyissuk a szemünket, és úgy döntsünk: abbahagyjuk a másra mutogatást, és helyette felnövünk, felelősséget vállalunk önmagunkért, a mindenkori érzéseinkért és tetteinkért. Ahhoz, hogy odategyük magunkat, és soha ne adjuk fel azt, amiben hiszünk. Mert akkor újra tüzes tekintetű, büszke és bátor magyarok leszünk. Kiteljesedett, mosolygós, optimista életet fogunk élni, és ezt a példát követhetik majd a gyerekeink is. DR. CSERNUS IMRE nem győzi hangsúlyozni: a megoldások egyszerűek. De ezeket a megoldásokat mindannyian csak saját magunkban találhatjuk meg, mert az, hogy a gyáva megalkuvást vagy a bátor magabiztosságot választjuk, kizárólag rajtunk múlik. Emberként is, magyarként is. "Nem kell az életünket áldozni azért, hogy ezért az országért tegyünk valamit, nem kell a vagyonunkat feláldozni, csak egyszerűen felelősségvállalással élni, és akkor apró lépésenként előrehaladva célhoz érhetünk."

Lánynak születtek, de meg sem fordult a fejükben, hogy emiatt be kellene érniük a fiúkénál szűkebbre szabott lehetőségekkel. Ha kellett, elfogadták, hogy csak függöny mögé rejtve vehetnek részt az egyetemi előadásokon, hogy kigúnyolják őket a férfiak, hogy álruhába kell bújniuk, hogy megállás nélkül gyereket várnak, mégsem tévesztették szem elől a céljukat. Nem mindig jártak sikerrel, de soha nem adták fel. Tanítottak, írtak, festettek, muzsikáltak, gyógyítottak, dolgoztak. Valóban a saját útjukon jártak, rendíthetetlenül és bocsánatkérés nélkül. A kötet lapjain tizenöt nő portréja bontakozik ki, az 1500-as évek elejétől az 1800-as évek közepéig. Olyan személyiségeké, mint Katharina von Bora, Luther felesége és a reformáció legtehetségesebb topmenedzsere; Anna Maria van Schurmann, a 17. századi Európa legokosabb asszonya; Maria Sibylla Merian, a rovartan tudományának megalapozója és lélegzetelállító illusztrációk alkotója; Johanna Schopenhauer, az első sikeres hivatásos írónő; vagy épp a rézrozsdazöld festéket termelő montpellier-i nők, akik a 18. században felszámolták a két nem fizetése közötti bérszakadékot. A modern női történetírás szerint Anna Melanchthon élete azt példázza, hogy a szellem szabadságát hirdető, az embert önállóan dönteni és gondolkodni képes lénynek tekintő humanizmus kizárta a nőket abból, hogy ennek az ideálnak megfelelően éljenek és válasszanak hivatást. Annát, aki a képzettségénél és az adottságainál fogva feltehetően legalább annyira alkalmas lett volna professzornak, mint a férje, még csak hallgatónak sem vették volna fel. Az első, német egyetemen doktoráló nő (és egyben az első német orvosnő), Dorothea Christiane Erxleben, 1754-ben Halléban kapta meg a diplomáját, miután Nagy Frigyes porosz király felszólítására az egyetem kénytelen volt levizsgáztatni őt. Ám ő sem hivatalos medikushallgatóként, hanem orvos édesapjától sajátította el a szakmája elméleti és gyakorlati tudnivalóit. A társadalmi elvárások és a biológiája foglyaként Anna Melanchthon soha nem tudta bebizonyítani, mire lett volna képes, ha akadémiai karriert futhat be.

Infarktus? - merül fel Brúnóban mindannyiszor, amikor pánikrohama van. A valóság eltorzul, a szív dobogása feszíti a fület, a mellkas egyre szűkebb. A légzés felszínessé válik, a kar és a láb elzsibbad, meg kell támaszkodni, a hideg fal égeti a bőrt. Három év pszichoterápia és a gyógyszerek sem segítenek: Brúnó képtelen úgy elindulni, hogy ne húzzon ki minden kábelt, ne zárja el többször a csapot, ne ellenőrizze az erkélyajtó illeszkedését, az ablakokat, a zárat... Lehet így élni? Hogy mindeközben tökéletesen tisztában van azzal, hogy ez mind kényszercselekvés? Átkozott OCD! Az én beteges kényszereim nem tudnak tragédiát előidézni - ismételgeti magának, hátha egyszer el is hiszi. De... mi van, ha mégis? Mi történik, ha egy igazi átoknak köszönhetően minden valóban bekövetkezik, amitől retteg? Lehet, hogy éppen ez lesz a kiút a félelmek útvesztőjéből? Okkultizmus és mágia, bűn és önfeláldozás, pszichiátria és börtön - Brúnónak sok mindennel kell szembesülnie ahhoz, hogy lassan elfogadja: nem az ő kényszercselekvésein múlik, mi fog történni. De hogy ebből a felismerésből az őrület vagy a gyógyulás felé visz-e az út, az már csak rajta múlik.