K.u.K. Kiadó strana 2 z 10

A borítón a Sorsok Háza épülete látható. Egy két éve felépült, nagyszabású múzeumé és oktatási központé, mely Auschwitz felfoghatatlan borzalmát szándékozott megörökíteni, de sajnos 2014 óta üresen áll. Ebben a tanulmánykötetben, mely a magyar holokauszt eddig kevéssé ismert vonatkozásaival foglalkozik, számos új forrást felhasználva, három olyan tanulmány is olvasható, mely a tervezett múzeum kiállításának alapjául szolgálhatna. Író-történész szerzője új szempontból közelíti meg a vészkorszakhoz vezető utat. Túllép a megdöbbentő tények felsorakoztatásán, okokat keres, összefüggéseket talál. Az 1946-os miskolci népítélet leírásában bemutatja azt is, hogy az 1944-ben felszított pokoli szenvedélyek hogyan épültek be egy nagyváros mindennapi életébe, hogy azután újra felszínre törjenek. És ami legalább ennyire fontos: egy 2015-ben, fordításában megjelent emlékiratot elemezve képet nyújt Auschwitz kevéssé ismert "mindennapi életéről", kiegészítve és értelmezve az Oscar-díjas Saul fia film üzenetét. A könyv mindenekelőtt a középiskolás korosztályoknak és történelemtanáraiknak, illetve a téma iránt érdeklődő olvasóknak ajánlható.

"A szüleink bennünk vannak. Akkor is, ha egész életünkben küzdöttünk ez ellen." Megrendítő regény egy, a soá elől menekült család sorsáról. Sarah és Ariel nem szabadulhat szörnyű múltjától. A fiuk, Julien körül forog az életük, akinek helyettük kellene teher nélküli életet élni - de ez nem sikerül. Julien elhagyja a tettesek hazáját, Párizsba megy, ahol színházi rendezőként dolgozik. A családját sújtó katasztrófa azonban neki is elviselhetetlen terhet jelent. Minden fájdalom ellenére csak a szülei halála után adódik lehetősége az újrakezdésre - feleségül veszi Perlát, és megszületik a gyerekük. Julien ehhez a gyerekhez fordul, hogy megmentse a halottakat a feledéstől - mert nincs nulladik óra. Sem az áldozatok, sem a tettesek számára. Egy éjszakán át a fia ágyánál virrasztva meséli el szülei történetét. Beszámolójából kaddis, halotti ima lesz, amivel megpróbálja megtörni családja hallgatását és meg akarja szabadítani a túlélőket rémálmaiktól. Michel Friedman 1956-ban született Párizsban, lengyel-zsidó családban. Szülei a holokauszt túlélői, rajta voltak Schindler listáján. Friedman 1965 óta Frankfurt am Main-ban él, ügyvéd, politikus, televíziós moderátor és publicista.

"Szomorú aktualitásból jelenik meg most újra ez a könyv. Pontosan 30 évvel ezelőtt S. Nagy István írta eltávozott barátja emlékére. Most az ő emlékére adjuk ki - változatlan tartalommal. Akkor, 1985-ben és 86-ban két kiadásának hatalmas sikere volt. S. Nagy István nemcsak kiváló szövegíró volt, hanem tiszteletre méltóan alapos szerkesztő is. Akik e könyv interjúit elolvassák, meggyőződhetnek a szokatlan pontosságról, alaposságról. A Máté Péterről nyiltakozók közül többen ma nem ugyanabban a pozícióban vannak, mint akkor voltak, többen már nem élnek - de úgy döntöttünk, hogy a könyvet változatlan szöveggel jelentetjük meg, így tisztelgünk a szövegíró - monduk ki: költő - emléke előtt." (A Kiadó)

Hetven év telt el a magyarországi zsidók elhurcolása és meggyilkolása óta. Nyilvánvaló, hogy az új generáció felteszi a múltban mellőzött kérdéseket. Ez a könyv - Hilberg azonos című, háromkötetes tanulmányának kifejezetten fiatalok számára készült átdolgozása - e kérdések megválaszolására válallkozik. Az európai zsidók elpusztításának rövid leírása a történet lényegére helyezi a hangsúlyt. Olyan olvasók számára készült, akik nem ismerik a részleteket, mégsem egy áttekintés csupán. Világos, közérthető részek alkotnak összefüggő egészet benne - anyagát a holokauszt témáját oktató tanároknak, illetve e kurzusok hallgatóinak tapasztalatai alapján állította össze a szerző. A háromkötetes mű, melynek alapján ez a kötet készült, az első olyan tanulmány, amely a témát nem az áldozatok, hanem az elkövetők szemszögéből vizsgálja. Hilberg ötven éven át tartó kutatómunkájának eredménye az 1933 és 1945 között Németországban, illetve a német uralom vagy befolyás alatt álló területeken történt zsidóellenes intézkedéseket tárja fel és elemzi. A fő hangsúlyt az intézkedések előkészítői és végrehajtói (köztisztviselők, katonai vezetők, náci pártfunkcionáriusok, az SS és a magánvállalkozások képviselői) működésének vizsgálatára helyezi. Ők mozgatták a halál gépezetét.

1922-t írunk. Egy kislány naplót kap. Ez az utolsó ajándék, amit az édesapja adhat neki. Radnay Krisztina azonban ki sem nyitja a címeres könyvecskét, ahogy arra sem hajlandó, hogy szófogadó, illedelmes úri árvaként viselkedjék. Különös, kíváncsi fiatal nővé serdül Lexi kuzin szárnyai alatt, akiről annyi mindent suttognak a háta mögött. És ahogy Lexitől tanulta, nem hagyja, hogy eltérítsék a szándékaitól, bármilyen szokatlanok, vagy éppen botrányosak azok. Kisiklik nagybátyja, a gazember Méri kezei közül, szembeszegül az örökké dühöngő Zoltánnal, és fittyet hány a társasági konvenciókra. Örök lázadóként és kívülállóként éli a huszadik századot. Lehet-e egy Radnay lány színésznő? Élhet-e egy olyan férj mellett, akihez sem fizikai, sem érzelmi köze nincs, miközben a nagyvilág tárt karokkal várja?

"- Jajj, de lassan öltözöl, édes fiam! - mondja a tornatanárnő - Igyekezz már! - Vagy talán én húzzam fel a cipődet? - Ne, mert szerintem a tanárnőnek kicsi. - Képzeld, megvertem egy sakkbajnokot és egy pingpong-bajnokot is! - Az lehetetlen! - De igaz. ... Folytatás ›› A sakkbajnokot pingpongban, a pingpong-bajnokot meg sakkban. " (részlet a Könyvből) Két vicc a több mint 300-ból,köztük egy fejezetnyi sportvicc is! A(z) Iskolások vicces könyve 8. (Könyv) szerzője .

Ugyan mi köze lehetne Ferenc József egyszülött fiának, az osztrák-magyar monarchia koronahercegének egy olyan leányhoz, akinek nemesi rangja nem elég magas ahhoz, hogy a Hofburgban fogadják? Mégis: Mary és Rudolf szenvedélyesen egymásba szerettek. Mary csak 16 éves volt, szinte gyereklány. Titokban tartott szeremük tragédiába torkollott azc 1889. január 29-én a mayerlingi vadászkastélyban eldördülő lövésekkel. Az író a maga lendületes tehetségével rekonstruálta Mary Vetsera rövid ideig tartó szerelmi idilljét, mely egyben az osztrák uralkodóház történelmének egy lapja is.

A tavaly megjelent, sikeres nagyregény, A Radnayak folytatása. A Radnayak regénye 1963-ban ért véget egy új kezdet ígéretével, a folytatást, Radnay Zoltán dédunokáinak történetét ez a kötet meséli el. Nagyot fordult a világ azóta, hogy Zoltán, Sándor és Gyula küzdöttek a magyarságukért, a birtokért és a családért. A Radnay-örökösöknek új helyszínen kell bizonyítaniuk, egy olyan szituációban, amelybe kényszerűségből csöppentek. Míg az előző kötetben Erdély, a kastély és a két világháború közötti magyar történelem adott keretet a család életének, négy generációval később egy magyarországi nagyváros lakótelepe a kiindulópont. A felnőttkor küszöbén álló ifjú Radnayak tudják ugyan, honnan jönnek, de sejtelmük sincs, hová tartanak. Lóri makacsul ragaszkodik a gyökereihez, míg Zsófi éppen ezektől szeretne elszakadni. Új utakat kell keresniük, felismerni azt, amelyik valóban az övék, és elvezet a célokhoz, amelyek a mában is méltóak a családhoz, de genere Gyana.

Igazi ajándék édesanyáknak, nagymamáknak ez a kis könyvecske: bölcs és megszívlelendő gondolatokkal, versrészletekkel. A könyvet a Szépművészeti Múzeum kincseiből válogatott színes reprodukciók illusztrálják.

Mondjak valamit, ami rövid és velős? - ??? - Fél lábszárcsont. Ilyen rövid és velős viccek sokaságát találod meg az új vicces könyvben. A témakörök: Állatóvoda - Óvoda - A suliban - Egyetem, főiskola - Orvosi rendelő - Vegyes vágott

A történelmet fenyegető legveszedelmesebb fegyver a feledés. Volt egy pogrom Miskolcon, 1946-ban. Alig több mint egy évvel a második világháború után, azok után, hogy hatmillió zsidót, köztük háromszázezer magyart a nácik, a nyilasok, és az emberek közönye elpusztított. Az új forint megjelenése előtti napon történt. Hogy ki volt a felbujtó, ki szította az indulatokat, miért oltottak ki négy életet, kinek álltak érdekében a kegyetlen gyilkosságok - azóta sem derült ki. Benedek István Gábor felkavaró regénye - Pelle János tanulmányával - ezt a sötét titkot igyekszik most megfejteni. Nincs könnyű dolguk, a végeredmény mindenesetre érdekes és fontos. Egy döntő lépés a feledés ellen.

Sophie a "magyarok királynőjének", Sissinek a legfiatalabb és talán a legkedvesebb húga volt. A vadóc, életvidám teremtés, frissítően hatott egész környezetére. Kérője szép számmal akadt, fényes királyi udvarokból érkeztek. De Sophie szívét egy közrendű polgár, egy müncheni fotográfus nyerte el. Szerelmük azonban tragikus fordulatot vesz... Az izgalmas regény élvezetes stílusban idézi meg a 19. századi bajor udvar légkörét, s a kötöttségek ellen lázadó Sophie megrendítő sorsát. A könyv nagysikerű filmváltozatát a magyar nézők is láthatták

- Sakall! Sakall! - kiáltott Szőke Szakállra Adolf Hitler a berlini utcán A revizor című német filmje bemutatója után. - Sakall! Nem szégyelli ezt az ostoba, bárgyú filmet? Sajnálom a rá pazarolt időmet. Tudta, ha a Führer hatalomra jut, a nácizmus ellenségeit a lámpavasakra fogják akasztani. Szőke Szakáll nem várta meg Hitler bosszúját. Amerika nyerte meg azt, amit Európa elveszített: élete végéig a komikus több, mint negyven hollywoodi filmben játszott, köztük a legendás Casablancában is. Hollywoodi pályája elején a Deanna Durbin főszereplésével forgatott Tavaszi parádé című filmben borbélyt játszott. Meglepett örömmel fogadta a rendező és a műszakiak kitörő nevetését, amikor megrázta a fejét, és a tokája véletlenül ritmikusan rázkódni kezdett. - Ne örüljön, Mr. Sakall - figyelmezette a stáb magyar pincére. - Még nem ismer Hollywoodot. Most majd élete végéig rázhatja a tokáját. És valóban. A forgatókönyvírók egyre kevésbé igyekeztek humoros szöveget írni Szakállnak. Egyszerűen csak ennyit vetettek a papírra: "Itt Sakall rázza a tokáját." A világhírű magyar-német-amerikai filmszínész és kabarészerző legemlékezetesebb bohózata a Salamon Bélának írt Vonósnégyes. Szórakoztató önéletírása 50 éve jelent meg Londonban. Furcsa módon könyve magyar nyelven most először olvasható.