K.u.K. Kiadó strana 4 z 10

Hogy mi az a Fabula pláza? Tabula rasa, történetek tiszta lapra írva. Tisztára, jó alaposan begroteszkítve a fehér felületet. Ha úgy tetszik, kitalált mesék, társadalomkritikák, mulatságos vagy éppen keserédes, olykor olvasó képébe belepancsoló novellák. Egy elképzelt világ, egyedi szereplőkkel. Egy fokhagymaprés, aki beleszeret egy gulyáskrémbe, egy végrendeletet író műfogsor, kavicsokkal valóságshowt összerittyentő öregasszonyok, és még sorolhatnám. Plázáról van szó, hiszen a modern kor vívmánya, úgy is mondhatnánk, egy tárház, tele esettanulmánnyal, ami hazavihető és megszerethető, utálható és szelektívbe dobható, sokkoltató és elajándékozható, vagy ha rendeltetés szerinti használatban tönkremegy, visszaváltható. A könyv mondanivalója, hogy tudnunk kell nevetni, felülemelkedni a groteszk élethelyzeteken, ezért mindenkinek ajánlott az elolvasása, aki pár percre ki szeretne zökkenni a mindennapok egysíkúságából.

A huszadik század első felében született írások főszereplője a kutya. Hol megrendítő, hol balladai-drámai, hol derűs történetek a magyar klasszikusok tollából. A novellák egy része kötetben soha nem jelent meg, így irodalmi felfedezésnek számít. Tartalom: András meg a kutyája (Gárdonyi Géza) A hűség négy lábon jár (Herczeg Ferenc) Mese (Kóbor Tamás) Zathureczky agarai(Krúdy Gyula) A leghűbb szolga (Móra Ferenc) Don (Móricz Zsigmond) Bodri és Pityu (Babits Mihály) Szegény ember kutyája (Nagy Lajos) Csak egy kis fehér kutya (Kosztolányi Dezső) Részeg kutya (Kosztolányi Dezső) Alfa (Kosztolányi Dezső) Négy napom az Illatos utcában (Karinthy Frigyes ) Edit és a hűség (Harsányi Zsolt) A fekete kutya (Csáth Géza ) Halálos ellenségek (Hunyady Sándor) Jim (Hunyady Sándor) Öt kutya és a gazdájuk ((Hunyady Sándor) Madelone, az eb (Szerb Antal) Kutya (Bálint György)

A nagyon népszerű, évek óta rendszeresen megjelenő ajándékkönyv-sorozat legújabb kötete - ezúttal fehér műbőrkötésben. Mint az eddigi könyvek, ez a kötet is hol megszívlelendő, hol elgondolkodtató, hol humoros aforizmákat, gondolatokat tartalmaz klasszikus és modern gondolkodóktól, költőktől, íróktól, híres emberektől. Az idei, mindenkinek szóló kötetet virágok, növények fotografikái díszítik.

A szerzőt évtizedekig foglalkoztatta a különleges történet: a grófné élete - amely egy orosz birtokon kezdődött és a velencei női börtönben végződött, s amelynek közbenső állomásai Európa nagyvárosai és legelőkelőbb fürdőhelyei, szanatóriumai, illetve bordélyai és bíróságai voltak. A bűnper velencei főtárgyalása lázba hozta az egész világsajtót. Tarnovszka sok évi fogházbüntetést kapott. Kiderült a bűnügy komor háttere, amelynél szövevényesebbet keveset produkált a kriminalisztika. A vörös hajú szépség egyike volt kora legelvetemültebb vampjainak. Vőlegényét, Kamarovszkij grófot egy Naumov nevű orosz diákkal agyonlövette. De előbb rávette a szerelmes embert, hogy végrendeletében rátestálja a vagyonát. A diák ezután öngyilkos akart lenni, ám megakadályozták. A cselszövésben egy moszkvai ügyvéd is benne volt. A regény kiadásának jogáért - melyből Visconti készített filmet, Romy Schneiderrel a főszerepben - annak idején 14 ország legrangosabb kiadói versengtek.

Rejtélyes gyilkosság kísérlet tartja izgalomban Párizs közvéleményét. Meg akarták gyilkolni egy vidéki udvarházban a híres és nevezetes Stangerson professzor gyönyörűszép lányát, aki apjával tíz év óta kutatásokat folytat az anyag felbomlásával kapcsolatban. Megindul a nyomozás, megjelenik a helyszínen az író is a zseniális rendőrriporter, Rouletabille társaságában, de természetesen a helyszínen nyomoz a francia bűnügyi rendőrség mesterdetektívje is. Gyanúba keveredik egy csomó ember, de senki sem tudja megfejteni a gyilkossági kísérlet legnagyobb rejtélyét: hogyan tudott a gyilkos egy tökéletesen zárt szobából eltűnni? És a kérdések egyre szaporodnak: miért akarták meggyilkolni a híres tudós lányát? Ki lehetett a merénylő: Miért hallgat mélységesen a támadásról az életben maradt áldozat?

Amikor Királyhegyi hazatért Amerikából, meg is írta, milyennek látta ő a húszas évek nagy államszövetségét, gengsztereivel, producereivel, milliárdosaival, politikusaival. A Pesti Naplónak, az Új Időknek, a Színházi Életnek dolgozott elsősorban. Írt mindent: krokit, humoreszket, szellemesen elemző portrékat az amerikai hírességekről, pesti mindennapokról, karakterekről - és közben finom humorú, hol mosolyra késztető, hol megkönnyezhető elbeszéléseket (meg füzetes regényeket is). Ezeknek csak csekély része kapott helyet könyveiben. Az új Királyhegyi-könyv irodalomtörténeti meglepetés: zömmel kötetben eddig meg nem jelent írásait tartalmazza. Rövidebbeket is, terjedelmesebbeket is. Írásai - akár humoreszkről, akár novelláról van szó - élvezetesek, szórakoztatóak. Sok estére kínál tehát jó szórakozást e terjedelmes válogatás.

Miss Európát először 1920-ban választottak. Korábban jóval szemérmesebb volt a világ. A kor nőjét fűzőbe szíjazták, hogy leszorítsák derekát, s ha kellett, még ruhatömésekkel is igyekeztek formásabbá tenni. A divat forradalma volt a szépségversenyek elindulása. Az első Miss Magyarországot (akkor Miss Hungáriát) 1929-ben választották, s még abban az évben Európa Szépe is lett. Ez a gazdagon illusztrált album bemutatja a Miss Magyarország szépségversenyek történetét és nyerteseit 1929-től a háború utáni első nagy versenyig. Olyan ismert és kevésbé ismert nevekkel és sorsukkal találkozhat az olvasó, mint Simon Böske, az első szépségkirálynő, a neves filmszínésznő Tasnády Fekete Mária, a legszebb szemű Gál Júlia vagy a világsztárrá és botrányhősnővé vált Gábor Zsazsa.

Egy nagy múltú erdélyi bárócsalád, a Radnayak küzdenek a huszadik század sorsfordító eseményei közepette a család - de genere Gyana - fennmaradásáért, és egyben a saját boldogulásukért, boldogságukért. Az első világháború és a trianoni békeszerződés okozta veszteségeik formálják sorsukat eltérő módon, miközben életük, érzésiek és mindennapjaik elszakíthatatlanul egymásba fonódnak. Két szenvedélyes testvér, Zoltán és Sándor életében ugyanaz a két különleges asszony - a finom úrinő, Lili és a székely cselédlány, Mari - játssza a főszerepet. A valódi szereposztással és a szereplők közti kapcsolattal azonban senki sincs egészen tisztában, legkevésbé az érintettek maguk. Vajon milyen sors várhat rájuk és utódaikra a két világháborúban, a békeévekben, 1956 őszén, és azután? Egy biztos csak: a Radnay családnak fenn kell maradnia, és meg kell őriznie értékeit, hagyományait és magyarságát.

"A lépések egészen a közelében hangzottak; az ismeretlen támadó már csak pár méternyire lehetett tőle. Végül borzadva érezte, hogy a sötétben kinyúlik egy kar, és óvatosan végigtapogatja kezét, karját, vállát, nyakát." Az angol iskola volt diákja, amatőr módjára nyomoz több haláleset után. Egy tanulóra álmában rázuhan egy gázcső. Bátyja szörnyethal egy üres medencében. Egy tanár a szobájában öngyilkos lesz. Lehetséges, hogy ugyanabban a bentlakásos iskolában mindhárman véletlennek tetsző körülmények között veszítik el életüket? Vagy talán gyilkosságok történtek az iskolában? A szerző meseszövése páratlan, érdekes és izgalmas. Egyetlen pillanatra sem hagy tévhitben. Lenyűgöző, hogyan oldja meg az oldalról oldalra egyre bonyolultabb kérdéseket. És a klasszikus detektívtörténetekre jellemző módon a rejtély csak az utolsó oldalakon oldódik meg.

Renni, a farkaskutya egészen apró kölyökként kerül fiatal gazdájához, George-hoz. George alapelve az, hogy verés nélkül is be lehet idomítani a kutyát speciális, és fajtájának megfelelő feladatok végrehajtására. Sok gondossággal és szeretettel sikerül is elérnie, hogy Renni a hadgyakorlaton, majd a háború alatt segít felkutatni a sérülteket, és szinte hősi tetteket hajt végre.

Ez az 500 vicc, amelyet ebben a kötetben talál az olvasó, még A legnagyobb vicckönyvben és kisöccsében sem található meg, vagy ha igen, nem ebben a formában. Mert a viccek is alakulnak, és új kategóriák születnek. A különböző internetes oldalakról gyűlt össze ez az anyag, amelyben - a szőke nők visszavágtak - szőke férfiakról szóló viccek is találhatók. Íme, közülük egy ízelítőül: "Egy szőke férfi hívja mentőket: - Jöjjenek gyorsan, a feleségem szülni fog, már tízperces fájásai vannak! - Az első gyereke? - kérdezi az ügyeletes. - Nem, a férje vagyok!"

A díszes kivitelű kötet híres emberek gondolataiból válogat az év minden egyes napjára. A könyvet a Szépművészeti Múzeum fotói illusztrálják.

Egy magyar egyetemista lány a bécsi bolhapiac forgatagában bársonyba kötött könyvecskét talál. Meghökkentő módon magyarul íródott, "Isten nevében és 1847-ik esztendejében". A belső borítóra apró betűkkel rótt névre siklik a pillantása: Szendrő Miklós. Az ő családneve, régiesen. Őt Szendrő Szilviának hívják. S úgy érzi, megtalálta szakdolgozatának témáját. Három dunántúli földbirtokos sorsa bontakozik ki a regényből az 1848-49-es forradalom útvesztőjében és az utána következő nehéz időszakban. Három lány keresi a boldogságát, és álmodik szerelemről, családról. Négy szépreményű fiatalember: orvos, ügyvéd, katonatiszt és mérnök vág neki az életnek és a hivatásának, ám terveiket és szándékaikat keresztülhúzza a történelem. Harcolni vagy távol maradni a háborútól? Menni vagy maradni a vereség után? Kitartani az eszmék mellett, vagy alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez? Majdnem megválaszolhatatlan kérdések, amelyekre mindenki másképp próbál feleletet adni. Szerelmek, küzdelmek, sajátos sorsok bontakoznak ki a regényben, melyeket korábbi műveihez hasonló páratlan kor- és helyismerettel, olvasmányosan mesél el a szerző.

Hol megszívlelendő, hol humoros, hol érdekes gondolatok díszes gyűjteménye ez a kötet, nagy gondolkodók, írók, közszereplők elmés mondásai egy egész esztendőre. A gyönyörű kötet igazi ajándék.

"Lehetne ennek a könyvnek az is a címe, hogy Az orvosnő is csak ember. És néha, sajnos, pont úgy is viselkedik. Mert ebben a könyvben, kedveseim, nemigen lesz szó a hivatásról. Itt arról beszélgetünk, hogy mi is emberek vagyunk, és emberként is elkövetünk néhány baromságot, ezért mégis inkább az lett a címe: Házi papucsban. Ez azt jelenti, hogy hivatalon kívül, minden felelősséget elhárítva, olyankor, amikor éppen élvezem, szabad vagyok. Úgy értem: nem vagyok szolgálatban, egy évben kiveszek én is kétszer két hetet, és csak nagyon keveset idegeskedem. Főként olyankor, ha eszembe jut, hogy Kiss úr, a helyettesem ismeritek őt, szóltunk róla néhány közvetlen szót, hogyan teszi tönkre éppen most a rendelőmet. Ilyenkor bedobok egy-két nyugtatót, hogy derűsen élhessem túl a pánikot, aztán az élet megy tovább. És nem is rosszul. Majd meglátjátok. (A Szerző)

"Lehetne ennek a könyvnek az is a címe, hogy Az orvosnő is csak ember. És néha, sajnos, pont úgy is viselkedik. Mert ebben a könyvben, kedveseim, nemigen lesz szó a hivatásról. Itt arról beszélgetünk, hogy mi is emberek vagyunk, és emberként is elkövetünk néhány baromságot, ezért mégis inkább az lett a címe: Házi papucsban. Ez azt jelenti, hogy hivatalon kívül, minden felelősséget elhárítva, olyankor, amikor éppen élvezem, szabad vagyok. Úgy értem: nem vagyok szolgálatban, egy évben kiveszek én is kétszer két hetet, és csak nagyon keveset idegeskedem. Főként olyankor, ha eszembe jut, hogy Kiss úr, a helyettesem ismeritek őt, szóltunk róla néhány közvetlen szót, hogyan teszi tönkre éppen most a rendelőmet. Ilyenkor bedobok egy-két nyugtatót, hogy derűsen élhessem túl a pánikot, aztán az élet megy tovább. És nem is rosszul. Majd meglátjátok. (A Szerző)