K.u.K. Kiadó strana 4 z 9

Miss Dora Brentnek nyilván semmi esélye nem lenne egy szépségversenyen, modora is igen karcos, ám a hölgy briliáns eszét nem nélkülözheti a Scotland Yard. És bár Miss Brent működése mindig több hullát eredményez, mint egy tömeges kocsmai verekedés, megoldhatatlannak tűnő bűnügyekben végül mégis mindig az ő segítségét kérik. A Klasszikus krimi sorozat új kötete Londonba invitálja az olvasót, ahol egy különös magándetektív, Miss Dora Brent mellett vehet részt a legkülönösebb bűntények felderítésében.

A díszes kivitelű kötet híres emberek gondolataiból válogat az év minden egyes napjára.

"Eközben a csapos kihúzta a két matrózt az asztal alól, és lefektette a sarokba a hajóács mellé, a három cetvadásznak elmúlt az epeömlése, a két kokaincsempész lenyelte a torkán akadt falatot, és Pamacs, a zsebtolvaj kihúzta a kezét a saját zsebéből, és áttette a szomszédjáéba. P. Howard? Charles Lorre? Ki rejtőzik a titokzatos Jouvain név alatt? Rejtőt illetve P. Howardot sokan utánozták, volt olyan is, aki több néven ontotta az idegenlégiós történeteket. A legjobb "epigon", Charles Lorre (Nagy Károly egyik álneve) is lehetett e vidám légiós regény szerzője. Ő sokszor igen szellemesen, jó humorral írta meg légiós történeteit (A kéköves Lord, Sivatagi őrjárat, stb.). De sok minden szól Rejtő szerzősége mellett is. Írhatta rejtőzködve. Rejtői figurákkal. Tuskó (aki itt nem Hopkins), - Fedor Pozdorjevics Alekszej Makár egészhülye cárgárdatiszt, vagy éppen a főhős, a Márki, aki elegáns szmokingjához mezítlábat és kerékpár-fékhuzalon függő monoklit visel. És az erőd, a dzsungel, a verekedések... Akár P. Howard, akár Charles Lorre írta ezt a regényt, mely 1942-ben jelent meg először és máig utoljára, egy biztos: az olvasó nagyon jól fog szórakozni.

A Szellemek nyomában egy csaknem letűnt világ története. 200 évet ölel fel a könyv, háborúkon és forradalmakon ível át, az Osztrák-magyar Monarchiától két diktatúrán keresztül a mai Nagy-Britanniáig. A 20. századi történelem árja, véletlenek, szerencse és balsors - egy olyan család története, amelyet óriási erők szakítottak szét, és amelyet alkalmanként még összehoz egy tál meggyes pite.

Íme egy abszurd és egy állatkerti vicc a több mint 500 tényleg nagyon-nagyon jó vicc közül ízelítőnek: - Az a baj a világgal, hogy az okosak tele vannak kételyekkel, a hülyék meg mindenben holtbiztosak. - Ez biztos? - Ezer százalék! - Mi a baja a cicának? - kérdi az állatorvos. - Napok óta székrekedése van. -Akkor felírok neki egy kutyát, az majd jól meghajtja. A fejezetek: Abszurd tisztán - Egész kis állatkert - A goromba kismalac összegyűjtött műveletei - Anyósok és vők - Különös házasságok - Nemzeti italbolt - Betegek és bolondok - Szextettek - Ügyvédek és ügyfelek - Ráadás.

"De hisz ez tiszta pornó!" - csattant fel a szerkesztő, amikor először beleolvasott a kéziratba. Kétségkívül, nagyon sok sikamlós, az erotikus határát némileg talán át is lépő szexjelenet olvasható ebben a regényben. Ám mindez csak ahhoz segít, hogy egy huszadik századi "hírhedett ... Folytatás ›› kalandor", egy pesti nőfaló sorsán keresztül illusztrálja a század második felét, az úgynevezett szocialista világ, elsősorban a főváros éjszakai életét. Ismert művészek, remek anekdoták fűszerezik a népszerű színházi rendező valóban borsos történetét, mely a legendás Valahol Európában című film forgatásával kezdődik, és a 2000-es években ér véget. A könyvnek csak az ára nem borsos. A(z) Ágyról ágyra (Könyv) szerzője Kalmár Tibor.

Tudja mindenki, hogy tunkolni - azaz villára tűzött kenyérdarabkákkal mondjuk pörköltlében mártogatni - nem illik. Pedig jó! Akkor legyünk engedékenyek, s tegyünk kivételt a szigorú szabály alól. Mondjuk azt: otthon, egymás között, nem is olyan nagy illetlenség. De egy díszvacsorán szigorúan tilos. Tehát illik tudni, hogy tunkolni nem illik. A könyvből megtudhatjuk, hogy a mindennapi életben mit illik tennünk és mit nem.

Nap mint nap hallunk arról, hogy átlagos emberek egyszer csak hihetetlenül sikeresek lesznek az internet segítségével. Vajon mit tudnak ők, amit mi nem? Mi a titkuk? Mindegy, milyen társadalmi vagy anyagi helyzetben van, az internettel bárki képessé válhat több százezer vagy több millió forintot keresni. Úgy, hogy közben nem kell személyesen találkoznia senkivel, nem kell ücsörögnie semmiféle üzletben vagy munkahelyen, és nem kell befektetnie több millió forintot. A pénz akkor is jön, amikor Ön alszik vagy éppen nyaral... Hogyan lehet készpénzt csinálni az interneten? Nem megrendeléseket, reklámokat vagy látogatottságot, hanem készpénzt! Csilingelő pénzérmék és susogó bankjegyek százait, ezreit, sőt akár millióit is! Egyetlen számítógéppel. Mindez annyira egyszerű és annyira kézenfekvő, hogy Ön fog a legjobban meglepődni azon, hogy ez eddig miért is nem jutott eszébe. Építse fel saját rendszerét, és gazdagodjon. Nyisson a világra, és legyen minél több kézpénzt hozó weboldala.

Egy új és meglepő könyv kerül az Olvasó kezébe. Isa Schneidernek komoly olvasótábora van, amely türelmetlenül várja, hogy mikor jön az újabb, letehetetlen olvasmány: egy regény, amely az életünkről szól, amelyet falni fogunk, és addig nem hagyjuk abba az olvasást, míg nem érünk a végére. E könyv még az eddigieknél is érdekesebb: az író életregénye ez a mű, egy orvosnő élete, aki írni tud, és milyen jól! Isa Schneider ritkán szerepel a nyilvánosság előtt. Nem szeret "fennforogni". Most - először és utoljára - beengedi olvasóit az életébe. Egy olyan életbe, ahol - ha leveti a köpenyét - rájövünk: jé, az orvos is ember! Sebezhető, bántható, szerethető ember. Olyan, mint mindenki más: ő is szeret, szenved és dolgozik. Él. De egy önéletrajznál azért több ez a könyv: korrajz, orvostörténelem, és a határokon kívül élő magyar anyanyelvű orvosok kitárulkozása. Mindemellett kedves, őszinte, szórakoztató, ráismerünk, mert olyan "izás", de itt most többet kapunk: a szülőföldnek, az ifjúkor városának nagyon szép, lírai bemutatását. Isa Schneidert erről az oldaláról még nem ismertük.

"Amikor megkérdezték Királyhegyi Pált, miért adta humoros önéletírásának az Első kétszáz évem címet, így válaszolt: "Ha igaz, hogy a háborús évek duplán számítanak, még le is tagadok a koromból, ha azt mondom, hogy kétszáz éves vagyok, hiszen már a főnököm volt I. Ferenc Jóska, Horthy Miklós, Szálasi, a nemzetvezető, sőt Hitler is, mert Auschwitzban is dolgoztam, mint egyszerű deportált, márpedig köztudomású, hogy ott elég lassan múlt az idő - már ameddig élt az ember. Vannak, akik szerint Királyhegyi fehér asztalnál sokkal mulatságosabb, mint írásaiban, ahol humora továbbszalad olykor a kelleténél. Ezek sohasem olvastak Királyhegyit. A könyv kiadásával régi hiányt pótolunk." (a Kiadó) Királyhegyi Pál (1900-1981) író, újságíró, humorista, forgatókönyvíró. Budapesten érettségizett, majd Amerikába került, ahol magyar lapoknál újságíróként dolgozott, de volt pincér, munkás és hivatalnok is. 1927 és 1931 között Hollywood-ban statiszta, később forgatókönyvíró. 1931-ben hazatért, a Pesti Napló munkatársa lett, de rendszeresen írt az Új Időkbe és a Színházi Életbe is. 1938-ban zsidó származása miatt a nácik elől Angliába emigrált, ahol a Daily Telegraph-nak dolgozott, és fordítással foglalkozott. 1941-ben ismét hazatért, mint írja: "Sürgős volt az utam, nehogy lekéssem az auschwitzi gyorsot". Nem is késte le: 1944-ben deportálták, Auschwitzba majd Buchenwaldba vitték, ott érte a háború vége. Hazatérése után a Ludas Matyi és a Képes Figyelő munkatársa lett. 1950-ben kitelepítették. Amikor szellemi munkákból élt, nem publikálhatott. 1956 után ismét megjelenhettek írásai, kabarékban konferansziéként működött.