K.u.K. Kiadó strana 6 z 10

E budapesti Love Story főszereplője, Natasa megpróbált színesen élni, de valójában csak lázasan és szeszélyesen élt, végül meghalt. Megpróbált színesen élni, de valójában csak lázasan és szeszélyesen élt, végül meghalt. Balerina volt Moszkvában, lokáltáncosnő Budapesten. Mozart-rajongó, a thai konyha nagy kedvelője. Mindig sietnie kellett. Csak a végén derült ki, valóban milyen kevés ideje volt. A Warga Marcell írói álnév. A mögötte rejtőző szerző így ír magáról: "1958-ban születtem, Budapesten. Kb. 30 éve "állítok elő" az esti órákban szövegeket - rossz szokás. Első versem 1982-ben, a "régi" Mozgó Világban jelent meg. Azóta, jórészt önhibámból, szórványosan és különösebb "visszhang" nélkül jelennek meg írásaim; Kortárs, ÉS, Eső, Palócföld, Parnasszus, Liget, etc. Időközben több vers- és prózakötetem is megjelent. Ami a legkülönösebb: 1982 óta gyakorló orvosként, folyamatosan dolgozom. De ez egy másik történet. A nagy kérdés úgyis az idő." Megpróbált színesen élni, de valójában csak lázasan és szeszélyesen

Nagy múltú erdélyi bárók, a Radnayak küzdenek a huszadik század sorsfordító eseményei közepette a család - de genere Gyana - fennmaradásáért, és egyben a saját boldogulásukért, boldogságukért. Az első világháborúban szerzett sebeik, és a trianoni békeszerződés okozta kollektív, illetve egyéni veszteségeik formálják sorsukat, irányítják pályájukat eltérő módon, miközben életük, érzéseik és mindennapjaik elszakíthatatlanul egymásba fonódnak. A család a fennmaradás és a bukás határán egyensúlyoz, miközben két szenvedélyes férfi - Radnay Zoltán és Radnay Sándor - életében ugyanaz a két különleges asszony - a finom, úri kisasszony Lili és a székely cselédlány, Mari - játssza a főszerepet. A valódi szereposztással és a szereplők közti kapcsolattal azonban senki sincs egészen tisztában, legkevésbé az érintettek maguk. Vajon milyen sors várhat rájuk és az utódaikra a két világháború között, a második világháborúban, 1956 alatt, és az azt követő években? Egy biztos csak: a Radnay családnak - de genere Gyana - fenn kell maradnia, és meg kell őriznie értékeit, hagyományait és magyarságát.

Párizs 1889. A Világkiállítás területén már áll Eiffel lenyűgöző tornya, szenzációs látványosságok, az ipar, a technika vadonatúj vívmányai bűvölik el a nagyérdeműt. Ám egy rejtélyes gyilkos lopakodik a Fény városának utcáin, s lakóit pestisjárvány tizedeli. Nellie Bly-nak, a világ első oknyomozó újságírónőjének meggyőződése, hogy a gyilkosságok kapcsolatban állnak a járvánnyal, és elhatározza, hogy véget vet mindkettőnek. Szövetkezik a zseniális fantáziájú Vernével, az intelligens és szégyentelen Oscar Wilde-dal és a történelem legnagyobb mikrobavadászával, Louis Pasteurrel, hogy együtt megoldják az évszázad bűntényét.

A szétbombázott Drezdából a lüktető New Yorkon át Bikini mesés szigetére vezet a fiatal német lány, Anna különleges odüsszeiája. A város pusztulásáról készített zseniális fényképeit látva Stanley, az amerikai fotóriporter kimenti a lányt háború poklából. Hogy képes szeretni az, aki ennyi borzalmat látott? Hogy lehet boldog, amikor lehetetlen - és nem is szabad - mindezt elfelejtenie? Hogy bízhat bárkiben, ha tudja, mekkora a hazugságra való hajlam az Emberben? Janusz L. Wisniewski lendületes, felejthetetlen regényt írt életről és halálról, háborúról és békéről meg a szerelemről.

Akik kedvelik a romantikus, kalandos, fordulatos történeteket, remekül fognak szórakozni Lady Happy regényén, amelyből nem hiányzik a szex és a misztikum sem. A regény egy utazásra viszi olvasóját napjaink Tunéziájába. Felsejlik benne az afrikai ország egzotikuma, gazdag múltja és sokszínű jelene. Aki már járt Tunéziában, a történetet olvasva biztosan visszavágyik - aki még nem volt ott, azt kíváncsivá teszi... A főhős, a harmincas éveiben járó Lili, festőművész. A megrendelések utáni hajsza kimeríti, pihenésre vágyik, ezért Tunéziába utazik egy turistacsoporttal. A bombázó külsejű nő felszabadultan élvezi a nyaralást, ráadásul találkozik a nagy Ő-vel, akire mindig várt. A kibontakozó kapcsolatot drámaian szakítja szét egy rendkívüli esemény, azonban a szerelmesek kitartó küzdelmével újra egymásra találnak. A szenvedélyes szerelmet kemény próbára teszi a "harmadik" okozta konfliktus is. Az írónő, Lady Happy maga is beépül a cselekménybe. Titokzatosság övezi tevékenységét, amelynek különleges dramaturgiai szerepére csak az utolsó pillanatban derül fény.

A Vicciskola sajátos órarenddel működik. Van benne Közlekedési ismeretek óra, Testnevelés óra, Egészségtan óra, Vámpírirodalom óra, Művészetismeret óra meg Bolondóra. A kiadvány Menkó László rajzaival jelent meg.

1965 tavaszán egész Európát lázba hozta Claude Barma filmsorozata Juliette Grecóval a főszerepben. A színészeket az utcán ostromolták válaszért a mindenkit izgalomban tartó kérdésre: kicsoda Belphegor? Pszichológusok Belphegor-tesztet végeztettek a gyerekekkel, az iskolások nem tudtak aludni, és Belphegort játszottak, néha az akaratlan öngyilkosságig. A belphegorizmus elterjedt az egész világon. A film még mindig sokak emlékezetében él, mint a legnépszerűbb misztikus tévésorozat. Számos alkalommal újra műsorra tűzték és vetítik ma is. Kicsoda Belphegor? Elsősorban moábita isten, akinek a Phegor-hegyen (a mai Jordániában) hódoltak erkölcstelen módon. Ma a franciáknak egy televíziós sorozat - pontosabban már kettő. Az elsőt, a hatvanötöst 1989-ben a Louvre piramisának felavatására kissé korszerűsítették, és tízedik évfordulójára újra vetítették, 1999 áprilisában. A nézőtér zsúfolt volt: Belphegor még mindig sikert arat. És a fantom 2001-ben visszatért a képernyőre, a Sophie Marceau főszereplésével készült új változatot a magyar nézők is csillagos ötösre értékelték. Azóta a Belphegorból rajzfilm is készült. A regényben - melyet Magyarországon eddig még soha nem adtak ki -, akár egy kalandfilm-sorozatban, az események egyre sűrűbben követik egymást, a feszültség fejezetről-fejezetre nő, az olvasó alig várja, hogy előbbre jusson és megtudja a titkot. A Belphegor-láz rendületlenül tartja magát.

Négy nagy sikerű diák vicckönyv után most ötödször kapnak nagyon is ajánlott olvasmányt, a humort kedvelő iskolások.

A regényben egy tipikus galíciai zsidó falu elevenedik meg. Sorra feltűnnek a közösség fontos figurái: a hajthatatlan rabbi, akinek megfellebbezhetetlen döntésétől függ -kóser avagy tréfli a nehezen megszerzett hős- az éhes családok pénteki vacsorája. Az engedékeny rendőrfőnök, aki, míg szemet huny a zsidók kisebb vétségei fölött, saját pecsenyéjét sütögeti. Az iskola kegyetlen tanítója, aki pálcával veri a diákok fejébe a betűket. És az egyik napról a másikra tengődő kisemberek, akik rengeteg munkával -és nem kevés találékonysággal- próbálják magukat és családjukat fenntartani. A történet főhőse, a kamasz Motke megszökik otthonról, s nyomorúságos életét maga mögött hagyva elindul a nagyváros felé, hátha ott vár rá a boldogság. Előbb a kutyák fogadják vezérükké, később üvegfúvóként próbál szerencsét, aztán vándorkomédiásokhoz szerződik. Az út vége Varsó, a nagyváros bugyrai, nyilvánosházak, örömtanyák. Vajon sikerül az immár férfivá érett Motkénak kitörnie mindebből, s egy lány szerelméért új életet kezdeni? A jiddis irodalom egyik legrangosabb képviselőjének fájdalmasan szép regényét tartja kezében az olvasó.

A mulandóság korbácsa hajszolta. Hogy nagyon kell sietni, mert hamar elszáll az élet. Szépséges csodák fájdították szívét és szemét. Mindent akart és semmit el nem szalajtani. A vágy mohóságában meg-megbotlott, bizony: ezért érezzük annyira magunkénak őt és az életét. Komor színekben festette meg önmagát, de élete ma is eleven és élni fog késő századokon át. Ebben az életműben - életében és műveiben - a visszataszító vonásokat régen elkendőzte már a halhatatlanság aranyfüstje.

Egy nő, egy férfi - és Ő. A harmadik. Aki hat hónapos, és nem az a bájos, imádni való, csicsergő-gügyögő baba. Inkább maga a PROBLÉMA. A törékeny zsarnok, Ophélie. Paule sem az az angyali, fahéj illatú nagymama. Egy nő, akinek hivatása van, aki járja a világot, és most, negyvenhárom évesen egy új kapcsolatban épp megtalálja a boldogságot. És ekkor pottyan hozzá ez a batyu. Ophélie, a Prücsök, Paule sosem látott unokája...

Liebherr Haman fiatal kőfaragó édesapját, a klasszikus műveltségű sírásót, az inkvizíció halála után boszorkánnyá nyilvánítja, tetemét kihantoltatja és nyilvánosan megégeti. Liebherr, akit egy vendéglős vesz magához, hamarosan szenvedélyes szerelmi v iszonyt kezd fiatal és gyönyörű mostohaanyjával, elhatározza, hogy visszaszerzi családja becsületét. Apja hátrahagyott rejtélyes üzenete nyomán jut el egy bencés kolostorba, amelynek könyvtárában az egyház által betiltott és megsemmisített könyv utol só megmaradt példányára bukkan. Kopernikusz műve pontos csillagászati számítások alapján megjövendöli, hogy néhány év múlva, 1582. október 8-án a Föld egy aszteroidával ütközik és megsemmisül. Ez pedig megkérdőjelezi az egyház utolsó ítéletről, menny országról és pokolról szóló tanait, végső soron alapjaiban rengeti meg hatalmát. Felfedezése súlyát felismerve Liebherr Rómába megy, hogy a könyv birtokában az inkvizíciót rákényszerítse az apja ellen hozott igazságtalan ítélet visszavonására. Érdek feszítő történet, a reneszánsz kavalkádja, valós (pl. Michelangelo) és kitalált személyek izgalmas találkozása ez a regény.

"A különös grófnő", egyike Edgar Wallace legkiválóbb és legismertebb műveinek, még sosem jelent meg magyar nyelven. Remek történet, mely a klasszikus krimi kedvelőinek élénk érdeklődődésére tarthat számot, minden sora lebilincseli olvasóját.

Isa Schneider, megannyi regény szerzője ezúttal egészen sajátos művel lepi meg az olvasót. Műve nem regény, és nem is tudományos munka. Leginkább parapszichológia, paranormális jelenségek leírása, elemzése, vizsgálata, de van benne kevés néprajz, és némi történelem is. Különlegesen érdekes és olvasmányos mű, mert erdélyi emlékeire, történetei fűzi fel gondolatait jóslásról, telepátiáról, varázslatokról - de egy tapasztalt orvos mai tudásával felvértezve. "Bár évek óta foglalkoztat, hogy egyszer megírom a történetet, de soha nem volt rá időm. Bizonyára nem is került volna rá sor, ha a sors össze nem hoz tudós barátommal, a néprajzkutatóval - mondja az orvos-írónő. - ...beszélgettünk sámánokról, népi gyógyítókról, transzkulturális medicináról megemlítettem neki Rózsi nénit, aki neveltetésem egyik pillére volt..." Élvezetes, csevegő stílusú mesékbe (is) foglalt tények Isa Schneider és ismerősei különös megélései, a gyógyító javasasszony tevékenysége - miközben az olvasó maga is megtanulha tja a kártyavetés, a zaccból, babból jóslás "titkait".

Párizs a hatvanas években. A 25 éves, fiús életet élő homoszexuális lány elrontott orvosi tanulmányai és az első, szerencsétlenül végződő szerelem után az éjszakai életbe veti magát. Gigola néven tökéletesen férfias dendivé válik. Szmokingban jár, vörös szegfűvel a gomblyukában, ezüstgombos, kobra fejű botot lóbálva. Így lesz a Pigalle prostituáltjainak és az előkelő negyedek gazdag nőinek a kedvence lesz, lányokat futtató, kifinomult selyemfiú-lány. Dől a pénz és az alkohol. De találkozása a távolságtartó Alice-szal, aki a legjobban ellenáll vágyának és uralkodásának, a hanyatlását jelenti. Az 1972-ben kinyomtatott Gigolát akkor a cenzúra betiltotta. A "kígyófejű bot gombjának" erotikus képe riasztotta volna el a véleményformálókat? Évtizedekkel később Gigola még mindig a hatvanas évek Pigalle-jának egyik legelbűvölőbb (vagy legbotrányosabb) személyisége.

Andrea édesapját meggyilkolják. Nem sokkal ezután édesanyjával és annak barátjával Magyarországról Kanadába költözik, hogy ott kezdjenek új életet. Ám az anya új házassága nem sikerül, és a kis család hamarosan otthontalanul, komoly nélkülözések között találja magát. Andrea az egyetem mellett munkát vállal, de itt a keze súlyosan megsérül: a gyógykezelés és a tanulás is veszélybe kerül. Jake egy gazdag amerikai üzletember fia, akit a család a Yale-re küld, hogy valóra váltsa apja álmát: politikus legyen. Szülei nyomására épp eljegyezni készül egy befolyásos New York-i ügyvéd lányát, amikor megismeri Andreát és beleszeret. A szülők nem nézik jó szemmel a kapcsolatot, és mindenáron el akarják távolítani a lányt fiuk közeléből. A gyönyörű és okos lány, akinek vannak álmai és elvei, szembetalálja magát egy olyan világgal, ahol nem számítanak az álmok, a tehetség; ahol nem számít maga az ember sem; ahol a pénz dönt szerelmek és sorsok fölött. Luxus és nyomor, szerelem és ármány, szenvedély és útkeresés - a pergő, fordulatos történet letehetetlen olvasmány, mely egészen az utolsó oldalig tartogat meglepetéseket.