K.u.K. Kiadó strana 5 z 9

- Sakall! Sakall! - kiáltott Szőke Szakállra Adolf Hitler a berlini utcán A revizor című német filmje bemutatója után. - Sakall! Nem szégyelli ezt az ostoba, bárgyú filmet? Sajnálom a rá pazarolt időmet. Tudta, ha a Führer hatalomra jut, a nácizmus ellenségeit a lámpavasakra fogják akasztani. Szőke Szakáll nem várta meg Hitler bosszúját. Amerika nyerte meg azt, amit Európa elveszített: élete végéig a komikus több, mint negyven hollywoodi filmben játszott, köztük a legendás Casablancában is. Hollywoodi pályája elején a Deanna Durbin főszereplésével forgatott Tavaszi parádé című filmben borbélyt játszott. Meglepett örömmel fogadta a rendező és a műszakiak kitörő nevetését, amikor megrázta a fejét, és a tokája véletlenül ritmikusan rázkódni kezdett. - Ne örüljön, Mr. Sakall - figyelmezette a stáb magyar pincére. - Még nem ismer Hollywoodot. Most majd élete végéig rázhatja a tokáját. És valóban. A forgatókönyvírók egyre kevésbé igyekeztek humoros szöveget írni Szakállnak. Egyszerűen csak ennyit vetettek a papírra: "Itt Sakall rázza a tokáját." A világhírű magyar-német-amerikai filmszínész és kabarészerző legemlékezetesebb bohózata a Salamon Bélának írt Vonósnégyes. Szórakoztató önéletírása 50 éve jelent meg Londonban. Furcsa módon könyve magyar nyelven most először olvasható.

"A szüleink bennünk vannak. Akkor is, ha egész életünkben küzdöttünk ez ellen." Megrendítő regény egy, a soá elől menekült család sorsáról. Sarah és Ariel nem szabadulhat szörnyű múltjától. A fiuk, Julien körül forog az életük, akinek helyettük kellene teher nélküli életet élni - de ez nem sikerül. Julien elhagyja a tettesek hazáját, Párizsba megy, ahol színházi rendezőként dolgozik. A családját sújtó katasztrófa azonban neki is elviselhetetlen terhet jelent. Minden fájdalom ellenére csak a szülei halála után adódik lehetősége az újrakezdésre - feleségül veszi Perlát, és megszületik a gyerekük. Julien ehhez a gyerekhez fordul, hogy megmentse a halottakat a feledéstől - mert nincs nulladik óra. Sem az áldozatok, sem a tettesek számára. Egy éjszakán át a fia ágyánál virrasztva meséli el szülei történetét. Beszámolójából kaddis, halotti ima lesz, amivel megpróbálja megtörni családja hallgatását és meg akarja szabadítani a túlélőket rémálmaiktól. Michel Friedman 1956-ban született Párizsban, lengyel-zsidó családban. Szülei a holokauszt túlélői, rajta voltak Schindler listáján. Friedman 1965 óta Frankfurt am Main-ban él, ügyvéd, politikus, televíziós moderátor és publicista.

A borítón a Sorsok Háza épülete látható. Egy két éve felépült, nagyszabású múzeumé és oktatási központé, mely Auschwitz felfoghatatlan borzalmát szándékozott megörökíteni, de sajnos 2014 óta üresen áll. Ebben a tanulmánykötetben, mely a magyar holokauszt eddig kevéssé ismert vonatkozásaival foglalkozik, számos új forrást felhasználva, három olyan tanulmány is olvasható, mely a tervezett múzeum kiállításának alapjául szolgálhatna. Író-történész szerzője új szempontból közelíti meg a vészkorszakhoz vezető utat. Túllép a megdöbbentő tények felsorakoztatásán, okokat keres, összefüggéseket talál. Az 1946-os miskolci népítélet leírásában bemutatja azt is, hogy az 1944-ben felszított pokoli szenvedélyek hogyan épültek be egy nagyváros mindennapi életébe, hogy azután újra felszínre törjenek. És ami legalább ennyire fontos: egy 2015-ben, fordításában megjelent emlékiratot elemezve képet nyújt Auschwitz kevéssé ismert "mindennapi életéről", kiegészítve és értelmezve az Oscar-díjas Saul fia film üzenetét. A könyv mindenekelőtt a középiskolás korosztályoknak és történelemtanáraiknak, illetve a téma iránt érdeklődő olvasóknak ajánlható.

A huszadik század első felében született írások főszereplője a kutya. Hol megrendítő, hol balladai-drámai, hol derűs történetek a magyar klasszikusok tollából. A novellák egy része kötetben soha nem jelent meg, így irodalmi felfedezésnek számít. Tartalom: András meg a kutyája (Gárdonyi Géza) A hűség négy lábon jár (Herczeg Ferenc) Mese (Kóbor Tamás) Zathureczky agarai(Krúdy Gyula) A leghűbb szolga (Móra Ferenc) Don (Móricz Zsigmond) Bodri és Pityu (Babits Mihály) Szegény ember kutyája (Nagy Lajos) Csak egy kis fehér kutya (Kosztolányi Dezső) Részeg kutya (Kosztolányi Dezső) Alfa (Kosztolányi Dezső) Négy napom az Illatos utcában (Karinthy Frigyes ) Edit és a hűség (Harsányi Zsolt) A fekete kutya (Csáth Géza ) Halálos ellenségek (Hunyady Sándor) Jim (Hunyady Sándor) Öt kutya és a gazdájuk ((Hunyady Sándor) Madelone, az eb (Szerb Antal) Kutya (Bálint György)

Hogy mi az a Fabula pláza? Tabula rasa, történetek tiszta lapra írva. Tisztára, jó alaposan begroteszkítve a fehér felületet. Ha úgy tetszik, kitalált mesék, társadalomkritikák, mulatságos vagy éppen keserédes, olykor olvasó képébe belepancsoló novellák. Egy elképzelt világ, egyedi szereplőkkel. Egy fokhagymaprés, aki beleszeret egy gulyáskrémbe, egy végrendeletet író műfogsor, kavicsokkal valóságshowt összerittyentő öregasszonyok, és még sorolhatnám. Plázáról van szó, hiszen a modern kor vívmánya, úgy is mondhatnánk, egy tárház, tele esettanulmánnyal, ami hazavihető és megszerethető, utálható és szelektívbe dobható, sokkoltató és elajándékozható, vagy ha rendeltetés szerinti használatban tönkremegy, visszaváltható. A könyv mondanivalója, hogy tudnunk kell nevetni, felülemelkedni a groteszk élethelyzeteken, ezért mindenkinek ajánlott az elolvasása, aki pár percre ki szeretne zökkenni a mindennapok egysíkúságából.