K.u.K. Kiadó strana 9 z 10

A világ legnagyobb vicckönyve.

"Amikor megkérdezték Királyhegyi Pált, miért adta humoros önéletírásának az Első kétszáz évem címet, így válaszolt: "Ha igaz, hogy a háborús évek duplán számítanak, még le is tagadok a koromból, ha azt mondom, hogy kétszáz éves vagyok, hiszen már a főnököm volt I. Ferenc Jóska, Horthy Miklós, Szálasi, a nemzetvezető, sőt Hitler is, mert Auschwitzban is dolgoztam, mint egyszerű deportált, márpedig köztudomású, hogy ott elég lassan múlt az idő - már ameddig élt az ember. Vannak, akik szerint Királyhegyi fehér asztalnál sokkal mulatságosabb, mint írásaiban, ahol humora továbbszalad olykor a kelleténél. Ezek sohasem olvastak Királyhegyit. A könyv kiadásával régi hiányt pótolunk." (a Kiadó) Királyhegyi Pál (1900-1981) író, újságíró, humorista, forgatókönyvíró. Budapesten érettségizett, majd Amerikába került, ahol magyar lapoknál újságíróként dolgozott, de volt pincér, munkás és hivatalnok is. 1927 és 1931 között Hollywood-ban statiszta, később forgatókönyvíró. 1931-ben hazatért, a Pesti Napló munkatársa lett, de rendszeresen írt az Új Időkbe és a Színházi Életbe is. 1938-ban zsidó származása miatt a nácik elől Angliába emigrált, ahol a Daily Telegraph-nak dolgozott, és fordítással foglalkozott. 1941-ben ismét hazatért, mint írja: "Sürgős volt az utam, nehogy lekéssem az auschwitzi gyorsot". Nem is késte le: 1944-ben deportálták, Auschwitzba majd Buchenwaldba vitték, ott érte a háború vége. Hazatérése után a Ludas Matyi és a Képes Figyelő munkatársa lett. 1950-ben kitelepítették. Amikor szellemi munkákból élt, nem publikálhatott. 1956 után ismét megjelenhettek írásai, kabarékban konferansziéként működött.

Két nagy sikerű diák vicckönyv után most harmadszor kapnak nagyon is ajánlott olvasmányt, a humort kedvelő iskolások. A könyvben a viccek mellett mókás találós kérdések és iskolai dolgozatokból vett idézetek is találhatók.

Halálukban mítosszá váltak. Pedig kapcsolatuk, lángoló szerelmük mindössze januártól októberig tartott. 1972 karácsonyán a tüneményes és gyönyörű színésznő öngyilkos lett. A sármos, vonzó fiatalember még egy ideig megpróbált új életet kezdeni, de ezzel a tragédiával nem tudott szembenézni, s végül 1974 tavaszán ő is véget vetett az életének. Domján Edit és Szécsi Pál tragikus szerelme közel negyven éve foglalkoztatja a közvéleményt. Mi történt valójában kettejük között? Mi igaz és mi nem a szóbeszédekből, a bulvárlapok pletykáiból? A felejthetetlen énekes nővérének személyes emlékekre és hiteles dokumentumokra épülő regénye nem botránykönyv, hanem művészi eszközökkel, líraian megformált történet és mese a halhatatlan szerelem hónapjairól.

Halálukban mítosszá váltak. Pedig kapcsolatuk, lángoló szerelmük mindössze januártól októberig tartott. 1972 karácsonyán a tüneményes és gyönyörű színésznő öngyilkos lett. A sármos, vonzó fiatalember még egy ideig megpróbált új életet kezdeni, de ezzel a tragédiával nem tudott szembenézni, s végül 1974 tavaszán ő is véget vetett az életének. Domján Edit és Szécsi Pál tragikus szerelme közel negyven éve foglalkoztatja a közvéleményt. Mi történt valójában kettejük között? Mi igaz és mi nem a szóbeszédekből, a bulvárlapok pletykáiból? A felejthetetlen énekes nővérének személyes emlékekre és hiteles dokumentumokra épülő regénye nem botránykönyv, hanem művészi eszközökkel, líraian megformált történet és mese a halhatatlan szerelem hónapjairól.

Isten megteremtette az embert – saját képére, magányosnak. Az állatoknak társakat adott, az embernek lelket. Istennek tetszett ez a megoldás, de az ember nem volt vele megelégedve. Megpróbált barátságot kötni az állatokkal, de eljött a nap, mikor az isteni magány nem volt többé elviselhető. Isten tehát megteremtette Lilitet, a legvarázslatosabb női testben, mely valaha létezett. Ám Lilitnek nem volt lelke, ezért Isten megteremtette Évát is, és Ádám lelkét megosztotta kettejük között. És itt kezdődik a humoros háromszög-történet, melybe az író bonyolítja az Édenkert első lakóit. Ádám hánykolódik a két nő vonzerejének hálójában; odaadása ingadozik az érzéki Lilit és a titokzatosabb Éva – a testi és a spirituális szerelem között.