K.u.K. Kiadó strana 8 z 9

Hol megszívlelendő, hol humoros, hol érdekes gondolatok díszes gyűjteménye ez a kötet, nagy gondolkodók, írók, közszereplők elmés mondásai egy egész esztendőre. A gyönyörű kötet igazi ajándék.

Isten megteremtette az embert – saját képére, magányosnak. Az állatoknak társakat adott, az embernek lelket. Istennek tetszett ez a megoldás, de az ember nem volt vele megelégedve. Megpróbált barátságot kötni az állatokkal, de eljött a nap, mikor az isteni magány nem volt többé elviselhető. Isten tehát megteremtette Lilitet, a legvarázslatosabb női testben, mely valaha létezett. Ám Lilitnek nem volt lelke, ezért Isten megteremtette Évát is, és Ádám lelkét megosztotta kettejük között. És itt kezdődik a humoros háromszög-történet, melybe az író bonyolítja az Édenkert első lakóit. Ádám hánykolódik a két nő vonzerejének hálójában; odaadása ingadozik az érzéki Lilit és a titokzatosabb Éva – a testi és a spirituális szerelem között.

Halálukban mítosszá váltak. Pedig kapcsolatuk, lángoló szerelmük mindössze januártól októberig tartott. 1972 karácsonyán a tüneményes és gyönyörű színésznő öngyilkos lett. A sármos, vonzó fiatalember még egy ideig megpróbált új életet kezdeni, de ezzel a tragédiával nem tudott szembenézni, s végül 1974 tavaszán ő is véget vetett az életének. Domján Edit és Szécsi Pál tragikus szerelme közel negyven éve foglalkoztatja a közvéleményt. Mi történt valójában kettejük között? Mi igaz és mi nem a szóbeszédekből, a bulvárlapok pletykáiból? A felejthetetlen énekes nővérének személyes emlékekre és hiteles dokumentumokra épülő regénye nem botránykönyv, hanem művészi eszközökkel, líraian megformált történet és mese a halhatatlan szerelem hónapjairól.

1939 egy hideg februári reggelén hatvan gyerek áll egy bécsi vasútállomáson. A nácik elől menekülnek Svédországba és a szabadságba. Köztük van, az újságíró Josef és felesége, Elise egyetlen gyermeke: Otto. Szülei a náci Bécsben próbálnak túlélni, és elhatározzák, hogy naponta levelet írnak fiuknak, amíg újra nem találkoznak. Svédországban Otto napszámos lesz, és tanyáról tanyára jár. 17 évesen a smalandi Kamprad családhoz kerül. A gazda annak ellenére befogadja a zsidó menekültet, hogy ők "Hitler bácsiban" hisznek. Ingvar, a család fia és Otto barátságot kötnek, és Otto lesz az egyik első alkalmazott a fiú új cégében, az IKEA-ban. Mindez megtörtént. "Nem ismerjük egymást, bár olvasta a könyvem. Az első találkozásunkkor alig beszélgettünk. Legközelebb együtt ettünk, aztán koncertre mentünk. Ott, azon a mindkettőnk számára idegen helyen, a torzítós gitárok és a basszus hangzavarában kezdett el beszélni. Nem volt könnyű meghallani, mit mond. De közeledett. Valamit cipelt, és a szavakból próbált hidat építeni, hogy napvilágra kerülhessen ez a teher. Ha megkérdezték volna honnan jött, azt mondaná, Smalandról. Mégis ötszáz levelet nyújt át Bécsből. Először nem tudom, hogy kellenek-e nekem ezek a levelek. Aztán már nem is tudok másra gondolni. Egy nagy, fedeles fehér IKEA-kartondobozban vannak. Már maga ez a tény is a sors iróniája lehet, vagy - ha az ember vevő a pszichológiai értelmezésekre - a hölgy tudatalattijának pontos lenyomata. Vagy talán egyfajta érzékenység megnyilvánulása, esetleg fekete humor. Otto rendezte össze a leveleket. Azóta senki nem nyúlt hozzájuk, olvasni meg aztán végképp nem olvasta senki őket. De ő, Otto lánya, mégis tudja, mi van bennük. A kötegeket csak az akkurátusan megkötött csomók választották el egymástól. Régiek ezek a levelek - hetven év hosszú idő? Vagy inkább egy emberöltőnél rövidebb időszak, melynek értéke ugyanúgy megkérdőjelezhető. Nos. A fehér dobozban hevertek, időrendi sorrendben - a fájdalom epicentruma."

A nagyon népszerű, évek óta rendszeresen megjelenő ajándékkönyv-sorozat legújabb kötete - ezúttal fehér műbőrkötésben. Mint az eddigi könyvek, ez a kötet is hol megszívlelendő, hol elgondolkodtató, hol humoros aforizmákat, gondolatokat tartalmaz klasszikus és modern gondolkodóktól, költőktől, íróktól, híres emberektől. Az idei, mindenkinek szóló kötetet virágok, növények fotografikái díszítik.

A díszes, ajándéknak való könyv színházi anekdotákat tartalmaz - két részben. A legegyszerűbben osztottuk ketté a mulatságos kis történeteket: a magyar és a külföldi színi világ anekdotáira. Persze a színház nemcsak a színészek játszóhelye: szerepelnek ebben a gyűjteményben színészek, rendezők, a színházzal, mozival kapcsolatba került írók, zeneszerzők és előadóművészek is. A kötet - akárcsak a gyűjtő korábbi könyve, az Anekdoták aranykönyve - alfabetikus sorrendben közli a derűs sztorikat, a magyarokat és a külföldieket is. Korunk már régen nem a pipaszó melletti derűs csevegések, a hosszas elbeszélő mód mikszáthi kora. Azokat az anekdotákat válogattuk össze, amelyek tömörek és - akár a viccek - csattanóra törekednek.

A népszerű írónő új regénye Írországban játszódik. Főhőse, Dave McGallager, vérbeli belfasti, mégsem hisz az ír szabadság szent ügyében.. Egy hős apa fiaként, családi legendákon nevelkedve, robbantások és lövöldözések közepette sem kíván bosszút állni apja haláláért. Egy furcsa, váratlan szerelem új távlatokat nyit előtte. Julie Derwin Londonból érkezik, a balettintézet legígéretesebb növendéke. Mi közük lehet egymáshoz? A logika törvényei szerint semmi, az élet azonban egészen mást tartogat számukra, amit korábban gondolni sem mertek. A kötelességtudat, a családi hagyomány meg egy fekete autó azonban mindent megváltoztatnak egy ködös hajnalon. Sivár börtönévek következnek, s azután sincs Dave számára valódi szabadulás. Volt szerelme a sógornője lesz, a politika pedig minden eddiginél fojtogatóbban telepedik a családra. Nem marad más, mint beállni a sorba. S miközben egyre sötétebb időket élnek, Dave-ben megérlelődik az elhatározás: egy végső akció... A szabadságért és a jövőért azonban nagy árat kell fizetni. Az alagút végén azonban megcsillan a fény: új szerelem, egy ház a tengerparton, és Dave-ben lassan megfogalmazódik egy erőt adó gondolat: "Lelked az ördögnek el ne add soha..."

Halálukban mítosszá váltak. Pedig kapcsolatuk, lángoló szerelmük mindössze januártól októberig tartott. 1972 karácsonyán a tüneményes és gyönyörű színésznő öngyilkos lett. A sármos, vonzó fiatalember még egy ideig megpróbált új életet kezdeni, de ezzel a tragédiával nem tudott szembenézni, s végül 1974 tavaszán ő is véget vetett az életének. Domján Edit és Szécsi Pál tragikus szerelme közel negyven éve foglalkoztatja a közvéleményt. Mi történt valójában kettejük között? Mi igaz és mi nem a szóbeszédekből, a bulvárlapok pletykáiból? A felejthetetlen énekes nővérének személyes emlékekre és hiteles dokumentumokra épülő regénye nem botránykönyv, hanem művészi eszközökkel, líraian megformált történet és mese a halhatatlan szerelem hónapjairól.

Hetven év telt el a magyarországi zsidók elhurcolása és meggyilkolása óta. Nyilvánvaló, hogy az új generáció felteszi a múltban mellőzött kérdéseket. Ez a könyv - Hilberg azonos című, háromkötetes tanulmányának kifejezetten fiatalok számára készült átdolgozása - e kérdések megválaszolására válallkozik. Az európai zsidók elpusztításának rövid leírása a történet lényegére helyezi a hangsúlyt. Olyan olvasók számára készült, akik nem ismerik a részleteket, mégsem egy áttekintés csupán. Világos, közérthető részek alkotnak összefüggő egészet benne - anyagát a holokauszt témáját oktató tanároknak, illetve e kurzusok hallgatóinak tapasztalatai alapján állította össze a szerző. A háromkötetes mű, melynek alapján ez a kötet készült, az első olyan tanulmány, amely a témát nem az áldozatok, hanem az elkövetők szemszögéből vizsgálja. Hilberg ötven éven át tartó kutatómunkájának eredménye az 1933 és 1945 között Németországban, illetve a német uralom vagy befolyás alatt álló területeken történt zsidóellenes intézkedéseket tárja fel és elemzi. A fő hangsúlyt az intézkedések előkészítői és végrehajtói (köztisztviselők, katonai vezetők, náci pártfunkcionáriusok, az SS és a magánvállalkozások képviselői) működésének vizsgálatára helyezi. Ők mozgatták a halál gépezetét.

Éva ereiben megfagy a vér, mikor meglátja, hogy a terhességi tesztjén két vonal jelenik meg. A kezdeti döbbenetet azonban csakhamar felváltja a határtalan boldogság. Vele együtt örül a férje és tízéves lányuk is. De az élet más forgatókönyvet írt számára. Egy pillanat alatt vége a gyönyörű, babaszagú álomnak, Éva kénytelen megbékülni a kegyetlen valósággal. Ám a sors ad is, ha elvesz: új barátságokat és tapasztalatokat tartogat számára. Ő pedig a váratlan történések szövevényében igyekszik a súlyos lelki traumát leküzdeni. Fulmeková a női lélek olyan intim szférájába engedi betekinteni olvasóját, amit csak azok ismerhetnek, akik átélték meg nem született gyermekük elveszítésének kínjait. A remény vonalai ugyanakkor telis-tele van bizakodással, váratlan fordulatokkal, nem utolsósorban pedig kellemes olvasmány.

"Lehetne ennek a könyvnek az is a címe, hogy Az orvosnő is csak ember. És néha, sajnos, pont úgy is viselkedik. Mert ebben a könyvben, kedveseim, nemigen lesz szó a hivatásról. Itt arról beszélgetünk, hogy mi is emberek vagyunk, és emberként is elkövetünk néhány baromságot, ezért mégis inkább az lett a címe: Házi papucsban. Ez azt jelenti, hogy hivatalon kívül, minden felelősséget elhárítva, olyankor, amikor éppen élvezem, szabad vagyok. Úgy értem: nem vagyok szolgálatban, egy évben kiveszek én is kétszer két hetet, és csak nagyon keveset idegeskedem. Főként olyankor, ha eszembe jut, hogy Kiss úr, a helyettesem ismeritek őt, szóltunk róla néhány közvetlen szót, hogyan teszi tönkre éppen most a rendelőmet. Ilyenkor bedobok egy-két nyugtatót, hogy derűsen élhessem túl a pánikot, aztán az élet megy tovább. És nem is rosszul. Majd meglátjátok. (A Szerző)

Hogy mi az a Fabula pláza? Tabula rasa, történetek tiszta lapra írva. Tisztára, jó alaposan begroteszkítve a fehér felületet. Ha úgy tetszik, kitalált mesék, társadalomkritikák, mulatságos vagy éppen keserédes, olykor olvasó képébe belepancsoló novellák. Egy elképzelt világ, egyedi szereplőkkel. Egy fokhagymaprés, aki beleszeret egy gulyáskrémbe, egy végrendeletet író műfogsor, kavicsokkal valóságshowt összerittyentő öregasszonyok, és még sorolhatnám. Plázáról van szó, hiszen a modern kor vívmánya, úgy is mondhatnánk, egy tárház, tele esettanulmánnyal, ami hazavihető és megszerethető, utálható és szelektívbe dobható, sokkoltató és elajándékozható, vagy ha rendeltetés szerinti használatban tönkremegy, visszaváltható. A könyv mondanivalója, hogy tudnunk kell nevetni, felülemelkedni a groteszk élethelyzeteken, ezért mindenkinek ajánlott az elolvasása, aki pár percre ki szeretne zökkenni a mindennapok egysíkúságából.